Magyar Szó, 1972. december (29. évfolyam, 330-344. szám)
1972-12-06 / 335. szám
Szerda, 1972. dec. 6. A kultúrmunkások keresetét javítani kell A pártlévá hatását a művelődésben is érezni kell A Szocialista Szövetség zombori községi választmányának értekezletéről A Szocialista Szövetség zombori községi választmánya legutóbbi ülésén meghallgatta Dragán Vukelic elnök tájékoztatóját a helyi szervezeteknek a pártlevéllel kapcsolatos tevékenységéről. A helyi szervezetek támogatták a KSZ községi választmánya akcióprogramját a pártlevélből adódó feladatok végrehajtására, s a program kidolgozásában részt vett a Szocialista Szövetség községi vezetősége is. A helyi szervezetek külön figyelmet szentelnek a helyi közösségek tanácsa és szervei munkájának és a XXIV. alkotmányfüggelék alkalmazásának, amely az érdekközösségek önigazgatásának fejlesztését szorgalmazza. Milan Vidović, a községi művelődési közösség titkára a művelődés problémáira mutatott rá. Pénzhiány miatt korlátozott a művelődési intézmények tevékenysége, ezért a művelődési egyesületekben is bizonyos stagnálás tapasztalható. Községi költségvetéssel a pénzügyi kérdés nem oldható meg, ön igazgatói kapcsolatot kell létrehozni a kultúrának a gazdasággal a művelődés pénzelésének tökéletesítésére. Veljko Simin hangsúlyozta, hogy a többi társadalmi szolgálat és a hatósági szervek anyagi nehézségekkel küzdenek és mintegy 370 millió dinár kell a szükségletek kielégítésére. A művelődés is, akár a tanügy, csak felkínált program alapján kaphat több pénzt a községtől. A művelődési intézmények az eltelt 3 év alatt évenként 30 százalékkal kaptak több pénzt, de ez is kevés volt. A művelődési intézmények alkalmazottainak személyi jövedelmét ki kell egyenlíteni a tanügyi dolgozók keresetével. Ha a kultúrmunkások a kis személyi jövedelem miatt kedvetlenül dolgoznak, nem lehet munkaminőség javítására számítani. A művelődésre a jövőben sem lehet komolyabb beruházásokat eszközölni a nem gazdasági jellegű beruházások korlátozása folytán. Támogatni kell azonban a színház kezdeményezését gyermekszínház megnyitására. A tartományi művelődési közösség politikáját felül kell vizsgálni, mert kevés pénzt juttat vissza a községnek a helyi kulturális tevékenység támogatására. A vitában főleg a művelődési intézetek képviselői vettek részt. Elpanaszolták nehézségeiket és kérték a választmány közbenjárását a község kulturális életének fejlesztésében. A vitázók szükségesnek tartották a községi művelődési közösség aktivizálását és hogy hivatásos elnök vegye át a munka irányítását. Meg kell oldani a falusi művelődési otthonok státusának kérdését, mert gazdátlanok, s nincs aki gondot viseljen róluk. Megállapították még, hogy a művelődési intézményeknek és egyesületeknek elemezniük kell eddigi tevékenységüket, hogy Tito elnök és a Végrehajtó Iroda levelének szellemében konkrét tervet hozzanak a fogyatékosságok kiküszöbölésére. A művelődési intézmények igazgató bizottságaiba is be kell választani a polgárokat, hogy hassanak a színvonalasabb műsor kidolgozására és az önigazgatás fejlesztésére. V. J. Bodor Antal: Százéves a zombori gimnázium (IX.) Az 1929-ben bekövetkezett monarcho-fasiszta diktatúra és a centralisztikus államszervezet bevezetésének következtében megváltoznak a tantervek, a tankönyvek, a tanulók osztályzásának módja, a fegyelem-rendszabályozás stb. Az előírások rendkívül szigorúak voltak, amit igazol az a tényező is, hogy 1929-ben január—március folyamán az iskolából hetven tanulót zártak ki „hiányos munkafegyelmük” miatt Hogy végeredményben mi ennek a tömeges kizárásnak a magyarázata, azt ebben a pillanatban nehéz volna megállapítani, az igazság azonban az, hogy a kizárt tanulók kétharmada beutazó volt. Az 1930 és 1940 között kiadott Értesítőkből határozottan megállapítható, hogy az iskola a tanulók nevelésére, természetesen a megfelelő szellemben, igen nagy gondot fordított. Ennek magyarázatát valószínűleg az ország belpolitikai helyzetében és fejlődésének irányában kell keresnünk. 1930-ban az iskola nevet változtat, és a továbbiakban Állami reálgimnázium néven működik. Tekintettel az iskola tanulóinak szociális szerkezetére, érthető, hogy azok nagy része apolitikus, sőt, a meghatározott nevelés következtében nacionalista, a valóság mégis arra ösztönzi egy részüket, látva az akkori világpolitikai események fejlődését, a japán— olasz—német fasiszta imperializmus kialakulását, hogy elfogadják a haladó mozgalmak ideológiáját. A JKP vezetése alatt különböző haladó mozgalmak alakultak meg. Ilyen volt pl. az OMPOK (Omladinsko kulturno privredni pokret, azaz Az ifjúság gazdasági-művelődési mozgalma) amely 1937-ben alakult meg. A gimnázium ifjúsága is részt vesz ebben a mozgalomban, amely fokozatosan antifasiszta jelleget ölt. Ebből kifolyólag természetesen megtörténnek az első kizárások is. Ekkor zárják ki az iskolából Stevan Sarčanski VIII. osztályos tanulót és Szentgyörgyi István VI. osztályos tanulót, az utóbbit „bolsevizmus” gyanújával. 1938-ban az érettségi előtt Kamenko Gagréint zárják ki az iskolából, minden időkre, írásbeli dolgozatának tartalma miatt. Az iskola tanulóinak sorából számos aktív harcos kerül ki, akik a népfelszabadító háború minden eseményéből kivették részüket, közülük három néphőst kell mindenekelőtt kiemelnünk, ezek Vlada Aksendjevic, Sonja Marinković és Rudi Cajavec. Az 1940/41-es tanévben az előadások rendes folyamatát megrázkódtatták a megszállás eseményei. 1941. április 12-én az iskola épületét a megszálló hadsereg veszi kezébe és kb. egy hónapig tartózkodik benne. Az oktató-nevelő munka megváltozott körülmények között módosított formában történik. Az iskolát a dél-magyarországi közoktatási szerveknek rendelik alá. Természetesen új tantervek és a tanári kar kibővítése mellett az előadások megindulhattak ugyan, de tekintettel arra, hogy az előadások kizárólag magyar nyelven folytak, igen sok tanulónak származott ebből kellemetlensége, elsősorban természetesen azoknak, akik nem beszéltek magyarul. A szerb nyelv mint rendkívüli tantárgy továbbra is megmaradt, de csak az elsőtől a negyedik osztályig, azzal a megjegyzéssel, hogy nem osztályozták a tanulókat. A háború alatt a tanulók sorából igen sokan áldozták életüket a harc magasztos céljaiért. Itt azonban nincs sem elegendő hely, sem alkalom arra, hogy neveiket felsoroljuk. (Folytatjuk) ĐUHATiJ Díszünnepély a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben a köztársaságnapi központi ünnepséget. Jelen volt Radisav Koljenšić, a KSZ községi bizottságának titkára, Mészáros András és Josip Kolar titkárhelyettesek, továbbá Kószó József, a Szocialista Szövetség községi választmányának alelnöke és Olga Vitorovic, a tartományi pártbizottság tagja. Kapitány György, az egyesület elnöke ünnepi beszédben emlékezett meg november 29-e jelentőségéről, majd az egyesület szimfonikus zenekara Koberszki József vezényletével műsort szolgáltatott. Fellépett a helyi Testvériség-Egység Általános Iskola vegyes dalárdája, vezényelt Bencz Gizella, majd pedig a tűzoltó egyesület fúvószenekara Rózentál Lajos vezényletével. A tartalmas műsor végén Locsa Ilona kihirdette a hagyományos irodalmi pályázat eredményét és átnyújtotta a megérdemelt díjakat. Az általános iskolás pályázók közül Arcson Ottó kapta a 100 dináros első díjat, míg második díjat nem osztottak. 3. Radics Viktória, akit ötven dinárral jutalmaztak. Könyvjutalomban részesült: Romoda Judit, Krizsán Valéria, Reffle Éva, Karcher Károly, Palágyi István. A gimnázium tanulói közül a 150 dináros díjat Pálity Mártának ítélték oda, 2. Reffle Mária (120), 3. Magyar Tünde (100). Könyvjutalmat érdemeltek: Svarc Jenő, Légrádi Tibor, Guzsvány István. Ps Zomborban ezúttal is a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben rendezték meg Darázson benzinpumpát építenek Már jó néhány hónapja folynak a munkálatok, két óriási tartályt el is helyeztek közvetlenül a Karasica mellett. Úgy tervezitek, hogy már november 29-ére üzembe helyezik az új pumpát, de a nyáron történt gátszakadás nagyban késleltette az alkatrész-szállítást. A darázsiaknak és a környező falvak lakóinak ezentúl nem kell majd Monostorra vagy Kiskőszegre utazniuk üzemanyagért. A befejező munkálatokban a darázsi fiatalok is részt vesznek. Zomborban: — Köztársaságunk 29. születésnapja alkalmából közösségünk legodaadóbb tagjai megjutalmazásával az a célunk, hogy köztársaságunk ünnepéről mi is méltóképpen megemlékezzünk és a megjutalmazottakkal együtt örüljünk. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Matija Djanić elnök az iskoláskor előtti, általános és más jellegű oktatással foglalkozó Iskolafenntartó Közösség szkupstinájának ünnepi ülését. Az ülésen osztották ki első ízben a tanügyi dolgozók számára alapított Novemberi díjakat, amelyek egyenrangúak az Októberi díjakkal. A községi képviselő-testület jóváhagyásával ezt a díjat állandósítani fogják, és az elkövetkező években is kiosztják. Ezáltal kétségkívül növekszik a tanárok, tanítók, nevelők erkölcsi elismerése. A díjakat odaítélő bizottság címére mintegy harminc ajánlat érkezett. Kétségtelen: a hat Novemberi díj odaítélésekor nehéz dolga volt a bizottságnak, s hogy munkáját sikerült hiba nélkül teljesítenie, bizonyítja, hogy a díjazottak névsorának ismertetése után senkinek sem volt oka ellenvetésre, az ülés részvevői egyhangúlag egyeztek a döntéssel. Mindenki életében vannak nagy pillanatok. A Novemberi díj impozáns oklevele és s a vele járó pénzjutalom át- s vétele minden bizonnyal a díjazottak életútjában egyike I volt a nagy pillanatoknak. Mert hiszen az önszántukból végzett, lelkük diktálta odaadó munkáért sohasem vártak nagy szavakat, dicsérő szólamokat, megelégedtek azzal, hogy látják munkájuk eredményét és tudják, fáradozásuk nem hiábavaló. Ljubica Gagrein, a zombori Avram Mrazovic Általános Iskola történelemtanárnője mögött 34 év oktatói munka áll. A tanítás korszerűsítésével és a tudományos intézményekkel való együttműködésével kitűnő eredményeket ért el a történelemtanítás terén, s méltán érdemelte ki a Novemberi díjat. Stevan Vasiljevic, a zombori Ivo Lola Ribar Általános Iskola igazgatója sokat tett a földrajztanítás megkönnyítése és a tananyag könnyebb elsajátítása érdekében. Több földrajztankönyv került ki a keze alól, Steiner Gyöngyi, a bezdáni Testvériség-Egység Általános Iskola rajztanárnője már húsz éve a szépség iránti szeretetre tanítja diákjait, kifinomult ízlésével esztétikus környezetet teremtett a már régi iskolában, s nem utolsósorban számtalan tehetséges képzőművészt nevelt, akik közül sokan szép sikereket értek el a nemzetközi gyermekrajz-kiállításokon. Paulina Marjanovié, a zom bori Vera Gucunja gyermekkert igazgatónője több új gyermekotthon létrehozásáért küzdött, s ez sikerült is neki. Reinhard Teréz, a monostorszegi Október 22. Általános Iskola tanítónőjéről végtelen emberszeretet derült ki a Novemberi díj magindoklásában: munkaközösségében egyedül ő vállalta a cigánygyerekek oktatását, ő tanította meg őket a legalapvetőbb egészségügyi követelmények betartására. Miroslava Bratić, a Kljajicevói Nikola Tesla Általános Iskola tanítónője ebben az iskolaévben tanít utoljára, jövőre már nyugdíjas lesz. A felszabadulás óta napjainkig számos generáció került ki a keze alól, s az írás- s tudatlan lakossággal való foglalkozás is az ő nevéhez fűződik. ■cl A kitüntetett pedagógusok Továbbképzési lehetőség A pélmonostori Munksközvetítő Intézet hajlandó fedezni a költségek nagyobb részét , Baranyában a foglalkoztatottak képzettségi struktúrája még mindig a kellő szint alatt mozog. Sokan még az általános iskolát sem fejezték be. Nem egy esetben fordult elő, hogy baranyai munkaszervezetekben kifogásolták ezt, sőt, az utóbbi időben olyan irányzat mutatkozik, általános iskolai végzettség nélkül senkit sem vesznek fel. Hasonló követelményekkel állnak elő az NSZK-beli, s a többi nyugat-európai vállalatok is, különösen a nyelvismeret hiányát kifogásolva. — Hogy a fent említetteken némileg enyhítsünk — mondta Kosta Bendjesikov, a pélmonostori Munkaközvetítő Intézet főnöke — arra az elhatározásra jutottunk, hogy aki be szeretné fejezni a nyolc osztályt, annak költségeit fedezi intézetünk. Ezzel nemcsak azt fogjuk elérni, hogy több száz embernek lehetővé tesszük az alapfokú ismeretek elsajátítását, hanem megkönnyítjük a munkába állásukat is. — Sajnos — folytatta Bendjeskov — pontos kimutatásom nincs arról, hogy hány munkanélkülinek kellene még befejeznie a nyolc osztályt, de élve az alkalommal, az újság hasábjain szeretném az érdekeltek figyelmét felhívni: amennyiben volna kedvük, jelentkezzenek a Munkaközvetítőben, lehetőleg minél előbb, hogy közvetlenül újév után már kezdeményezhessen valamit az intézet az illetékes tanügyi szerveknél. Amennyiben lenne elég magyar jelentkező, a horvát mellett egy magyar osztályt is nyitunk, ez persze főleg a jelentkezők számától függ. Az utóbbi hónap folyamán igen nagy érdeklődés nyilvánult meg Svájcból magyar lányok iránt, akik pincérnőkként dolgozhattak volna, valamint több szakmunkás iránt , de ezeknek is tanácsos lett volna az általános iskolai végzettség, no meg a német nyelv viszonylagos ismerete ... -cc- 7. oldal A vörösmorfi általános iskola hívei November 28-án ünnepelték a köztársaság napját az iskolában. Az ünnepség legfontosabb eseménye a pioníravatás volt. Ezt megelőzően külön műsort mutatott be az énekkar és az irodalmi csoport. _)(_ Az iskola asztalitenisz-csapata részt vett a Jó Pajtás hagyományos zentai versenyén. Komolyabb helyezést nem értek el, de maga a részvétel dicséretre méltó. Baranyából csak a vörösmartiak voltak jelen. Kovács Sándor torna szakos előadó elmondta, hogy nem is számítottak komolyabb sikerre, s főleg tanulni mentek. Az isskola asztalitenisz csoportjában 50 tanuló edz rendszeresen. —)(— Hosszú idő után a múlt héten ismét múzeumlátogatáson voltak az iskola hetedikes diákjai. A látogatásra Pecho Vera pedagógus kezdeményezésére került sor. A tanulók nagy érdeklődést mutattak a helybeli tájmúzeum iránt. ■ —)(— A múlt héten Petrik László rajztanár vezetésével Eszékre látogatott a hetedik osztály, és meglátogatta Kronach Lukács festőművész reprodukcióinak kiállítását. Ezt megelőzően a többi osztály is meglátogatta a kiállítást. Csts