Magyar Szó, 1972. december (29. évfolyam, 330-344. szám)

1972-12-09 / 338. szám

Szombat, 1972. dec. 9. ■fr SZABADKA fr SZABADKA fr SZABADKA fr SZABADKA fr SZABADKA fr SZABADKA­­fr Felkarolni a fiatalokat A KDSZ sándori szervezetének munkatervéből A Kommunista Szövetség sándori alapszervezeté­nek kommunistái elsősorban a társadalmi-politikai szervezetek munkáját kívánják támogatni — határoz­ták el a pártlevél nyomán kidolgozott akcióprogram­jukban. Az alapszervezet tagjai ugyanis jobbára nyugdíjasok, akik a párt munka terén szerzett tapasz­talataikat bőségesen kamatoztathatják. A sándori helyi közösség­ben jelenleg a legfőbb fel­adat az ifjúság fölkarolása. A helység mintegy 7000 lakó­sa közül több mint ezer a fiatal. Az ifjúsági szervezet már körülbelül két éve fel­oszlott, mert nem tudtak megfelelő helyiséget biztosí­tani számukra. Szórakozási lehetőségek hiányában ezért a fiatalok a kocsmákat lá­togatják. Ezenkívül az egy­házközösségek kihasználják a mostoha helyzetet és kü­lönféle rendezvényekkel megpróbálják magukhoz édesgetni a fiatalokat. Jagoda Belenzode párt­titkár elmondta, hogy a Har­cos Szövetség helyi szerveze­tének támogatására is szük­ség van. Itt elsősorban a ve­zető személyek munkáját kell majd felülvizsgálni, és a további tevékenységet meghatározni. Az akcióprogramban fel­adatul tűzték ki a törvény­telen vagyonszerzés kivizs­gálását is. A helység terü­letén ugyanis nagyon sokan különféle ügyeskedésekkel igyekeznek jogtalan anyagi javakra szert tenni. Ezen a téren különösen a tiltott italkimérések jelentenek nagy problémát. A pártszervezet támogatni kívánja a földműveseket is. Ezzel kapcsolatos legfonto­sabb feladatuknak a Peščara Mezőgazdasági Kombinát és a magántermelők viszonyá­nak rendezését tekintik. Tervezik a település szé­pítésének, tisztán tartásának megszervezését is. Ebben az akcióban elsősorban a fiata­lok munkájára számítanak. P­e MR: Az Aranymikrofon t­ehetség­kutató versenye Szabadkán Az Ifjúsági Rádió Arany­mikrofon elnevezésű te­hetségkutató versenyének szabadkai elődöntőjét ma este 8 órakor tartják a Kultúrotthon dísztermé­ben. A szabadkai versenyzők a következők: Horváth Ilona, Bakurek Emillia és Hevessi Mária szavalók; Kotroba Júlia, Horváth László és Szabó Gyula nó­taénekesek; Hubai Mária, Balogh Eszter és Kongó Ibolya táncdalénekesek; Bálint Zoltán és Topolcsá­­nyi Angéla műsorvezetők; Kovács Erzsébet bemondó; Póka Éva parodista, vala­mint Nagy Izabella és Berkó László hangszerszó­listák. A versenyt este 8.15 óra­kor az Újvidéki Rádió egyenes adásban közvetíti. Mindegyik versenyszám­ban egy versenyző jut to­vább a jövő év májusá­ban Topolyán sorra kerü­lő záróversenyre. Az együttműködés kezdete Magyarországi szak­emberek is részt vettek az ortopéd- és baleset-­­ sebészek szaktanácskozásán Tegnap délelőtt a Szerb Orvosegyesület ortopéd- és balesetsebészeti szakosztá­lya Szabadkán, a képviselő­­testület nagytermében tar­totta meg rendes tanácskozá­sát, amelyen négy időszerű téma került feldolgozásra. A vajdasági és szerbiai szakembereken kívül nyolc ismert magyarországi szak­orvos is részt vett, köztük dr. SZÁNTÓ György, a Ma­gyar Traumatológus Társa­ság elnöke és dr. GLAUBER Andor egyetemi tanár, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Ortopédiai Kli­nikájának igazgatója Buda­pestről. — A szakmai tanácskozás a rendes munka mellett hoz­zájárult ahhoz, hogy kap­csolat jöjjön létre a hazai és a magyarországi szakem­berek között — mondta dr. Petar KRNJAJSKI, a sza­badkai kórház ortopédiai osz­tályának vezetője. Már tár­gyaltunk arról, hogy a jövő­ben közösen szervezünk ha­sonló találkozókat. — A tanácskozás a szak­mai rész mellett a kapcsola­tok felvételét szolgálta — mondta dr. Szántó György, a Magyar Traumatológus Társaság elnöke. — Ez na­gyon jó bevezetés a rendes együttműködés megkezdése mellett a tudományos mun­kához is. Jövőre a magyar traumatológusok tartanak szakgyűlést, valószínűleg Sik­lóson, ahová meghívják a ju­goszláv szakorvosokat is — fejezte be nyilatkozatát dr. Szántó György. A magánmunkáltatóknál dolgozók szakszervezeti gyűlése Vasárnap, december 10- én, 9 órakor a Munkásott­honban (a Munkásegyetem épületében) megtartják a magánmunkaadóknál dol­gozó munkások és alkal­mazottak szakszervezeti gyűlését. Többek között szó lesz a lakásépítési alap felosztásáról és más idő­szerű teendőkről is. Gabonafutrrinka a vetésben Az őszi gabonával bevetett parcellákon szórványosan megjelent a gabonafutrinka, amely a zsenge búzát, ár­pát és rozst pusztítja. Külö­nösen most, a napos őszvégi délelőttökön fejlődik ez a kártevő, ezért ajánlatos az irtása. A mezőgazdasági ál­lomás szakszolgálata az Ult­­racid, Diptereks, vagy a Pa­ration nevű szereket ajánl­­■ ja a gabonafutrinka ellen. MAGYAR SZÓ Takarják a szőlőt A szőlőkben és gyümölcsö­sökben most folyik az idény utolsó munkálata: takarják a szőlőt, sok termelő pedig a fák téli permetezését vég­zi. A szőlőtakarás egyike a legnehezebb mezőgazdasági munkáknak, ezért, aki csak teheti, lóvontatású takaró­ekét vagy a szőlősorok között is könnyen mozgó törpetrak­tort vesz igénybe. Sok ter­melő azon a nézeten van, hogy nem feltétlenül szük­séges művelet a­­takarás, hi­szen évtizedenként általában csak egyszer, esetleg kétszer olyan zord a tél, hogy meg­fagynak a szőlőrügyek. Igaz, a takarás az első tavaszi ka­pálást is helyettesíti, ezért mégiscsak ajánlatos elvégez­ni. A takarással kapcsolat­ban kialakult különféle véle­mények következtében igen tarka látványt nyújtanak a szőlőskertek. Sok parcellán már a homoktakaró alatt várja a tavaszt a szőlő, más­hol viszont az elszáradt gyomnövény látszik, amely már elhullatta a magvát. Újabb szóvárási lehetőségeket a fiataloknek Az Ifjúsági Otthon műsorirodájának feladatairól Az Ifjúsági Otthon keretén belül megalakult mű­soriroda elsődleges célja, hogy a város fiataljainak szervezett és színvonalas szórakoztató műsorokat nyújtson. Tevékenységének megkezdése előtt megbe­széléseket folytatott az iskolák és a vállalatok ifjú­sági szervezeteiben, hogy minél jobban és pontosab­ban felkutassa, milyen szórakozásra vágynak a fia­talok. A megkérdezett fiatalok 80 százaléka elégedetlen, 20 szá­zaléka pedig tűrhetőnek ta­lálja a jelenlegi szórakozási lehetőségeket. Nyolcvanöt százaléka követeli a hazai és a külföldi beat- és a pop-­­ együttesek tánccal egybekö­­t­­ött koncertjeinek megszer­vezését, 10 százaléka hiányol­ja az irodalmi és a költői es­téket, míg 5 százaléka java­solta a középiskolákban és a vállalatokban tevékenykedő művészek kiállításainak meg­szervezését. A fiatalok több­sége követeli a munkás- és tanulóifjúság valamilyen ősz­sze­jö­vételét, találkozóját, mert erre — mint mondot­ták — ez ideig kevés gondot fordítottak az illetékesek. A megbeszélések folyamán ki­tűnt, hogy a mozikban és a színházban kevés az olyan darab, amely érdekelné a fiatalokat, amelyek közvet­lenül a fiatalok problémái­val foglalkoznának. Az if­júsági szervezetek bizalmu­kat fejezték ki az Ifjúsági Otthon és az ifjúsági szóra­koztató központ tervei és tö­rekvései iránt. A fentiekből kitűnik, hogy a fiatalok többsége a szó­rakozás, a könnyűzene mel­lett szavazott. A beszélgeté­sek során ugyanis hangsú­lyozták, hogy a tanulás mel­lett kevés idejük marad a szórakozásra és ezt az időt is csak zene mellett akarják eltölteni. Kiderült továbbá az is, hogy a fiatalok nagy részének nincs egy komo­lyabb elképzelése, hogyan kellene megszervezni szóra­kozási és kulturális életüket, amivel csak megnehezítették az Ifjúsági Otthon vezető­ségének munkáját. A véleménykutatás azon­ban így is segítséget nyújt a műsoriroda úttörő munkájá­ban, s most már csak egy fontos feladat vár rá: hogy színvonalas rendezvények­kel gazdagítsa a fiatalok kulturális életét. E. R. Az Elektrovojvodina sza­badkai üzemrészlege, és a Városi Közlekedési Vállalat holnap ünnepli fennállásuk­nak 75. évfordulóját. A két munkaszervezet alapításá­nak dátuma ugyanis egybe­esik, mivel a villany­telep üzembe helyezésével a város utcáin megjelentek az első villamosok is, amelyek Sza­badka és Palics között köz­lekedtek. A Palicsi-tó gyó­gyító hatása ugyanis kétség­kívül hozzájárult ahhoz, hogy itt, Szabadkán épült fel a nemcsak Vajdaság, ha­nem a Balkán félsziget első korszerűnek mondható vil­lanytelepe. A Palicsi-tó vi­zének gyógyhatása ugyanis Európa-szerte ismeretes volt, és ezért megfelelő közleke­dést kellett biztosítani a vá­ros és a fürdőhely között. A villanytelep üzembe he­lyezése nagymértékben elő­segítette a város további fej­lődését. Alig negyedszázad­dal később megalapítják a Sever Villanymotorgyárat és a Sigma Villamossági Mű­szergyárat is. A szabadkai villanytelep fejlődésének fontos állomá­sa volt Vajdaság és ezáltal az ország villamosenergia há­lózatába való bekapcsolódás. A megnövekedett szükséglete­ket ugyanis a villanytelep egyedül nem tudta ellátni, ezért a további fejlődés csak­is az országos energiaháló­zatba való bekapcsolódás biz­tosíthatta. Mivel a korábban villamos áramot szolgáltató kazánok a távvezetékek épí­tésével feleslegessé váltak, ezeket a város központi fű­tésének biztosítására alakí­tották át, így egy újabb gazdálkodási egység jött lét­re, amely jelenleg is az Elektrovojvodina üzemrész­legeként dolgozik. A vállalat fejlődését legjob­ban az áramfogyasztás bizo­nyítja. Szabadkán a háború előtt körülbelül 350 000 ki­lowatt villanyáramot fogyasz­tottak, addig a múlt évi elekt­romos energia­fogyasztás en­nek több mint a hatszorosát érte el. B­e­mutatásai szerint a község munkaszervezeteiben körül­belül 29 és fél ezer munkás dolgozik. Nem vették figye­lembe azonban azokat a tár­sult vállalatokat, amelyek­nek ügyvitelét nem ők ellen­őrzik. Ezek a munkaszerve­­zezetek a Zorka Műtrágya­­gyár, a Tomos—Partizán Ke­rékpárgyár és az Energoin­­vest—Sigma Villamossági Mű­szergyár. A nyilvántartás szerint a foglalkoztatottak száma az elmúlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva több mint 6 százalékkal emelkedett. A szakemberek ezt igen kedve­zőek­ értékelik, mert az utób­bi években soha ilyen nagy­arányú növekedés nem volt észlelhető. Sajnálatos azon­ban, hogy a termelékenység nem növekedett egyenes arányban az új munkaerő al­kalmazásával. A félévi ki­mutatások szerint a terme­lékenység még dolgozóként 24 százalékkal, a kilenchavi mérlegben azonban ez a mu­tatószám már csaknem 7 szá­zalékkal visszaesett. Előreláthatólag a gazdaság­szilárdító intézkedések hatá­sára csökkennek majd a be­­ruházások is. A vállalatok a háromnegyed év alatt az alapeszközök korszerűsítésé­re és új objektumok építésé­re körülbelül 163 millió di­nárt költöttek, ami minden­képpen hozzájárult a munka­erő számának ilyen arányú növekedéséhez. Félő tehát, hogy a befektetések csökke­nése kedvezőtlenül befolyá­solja majd az új munkások alkalmazását. A személyi jövedelmek az idén a gazdaság minden ágá­ban növekedtek. Az iparban, a kisiparban és a kereske­delemben az átlagos kerese­tek 1 500, a mezőgazdaságban 1 600, az építőiparban pedig 1 300 dinár körül alakultak. (P­e) Hat százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma A Társadalmi Könyvviteli Szolgálat szabadkai fiókinté­­zetének háromnegyed évi ki- 75 éves az Elektrovojvodina szabadkai üzemrészlege Ш ШШт ellet! másfél évtized Az Életjel ünnepi műsoráról Csütörtökön este ünnepi műsorral emlékeztek meg az Életjel Irodalmi Élőúj­ság fennállásának 15 évé­ről. A rendezvényre a szabadkai Munkásegyetem nagy­termében került sor. Először GYÓLLAI Mihály, felelős szerkesztő nyújtott rövid áttekintést az élőúj­ság fejlődéséről, majd HOR­VÁTH Mátyás méltatta az Életjel helyét és szerepét. Ezt követően Ivanka RAC­­KOV szerbhorvát nyelven emlékezett meg azokról, akik az élőújság elindításán, majd pedig sikeres fejlődésén fá­radoztak. A Pro Musica Ka­marakórus következett ez­után: ÉGETŐ Gabriella ve­zényletével előadta C. Mon­teverdi: LACHIATE MI MO RIRE és A. Scandelli BUON­­GIORNO MADONNA című művét. Az irodalmi rész Koszto­lányi Dezső ŐSZI KONCERT című művével kezdődött, BADA Irén, SALAMON Sán­dor és SEBESTYÉN Tibor tolmácsolásában, BARÁCSUS Zoltán rendezésében. Annak ellenére, hogy az ŐSZI KON­CERT emeltebb hangú al­kotás és szerzője szabadkai születésű, az évforduló han­gulatába talán jobban be­leillett volna a költő vala­melyik más jellegű alkotása. A rendező igyekezett a kor­szerű elgondolás szerint meg­eleveníteni a művet, dekom­binálva a technika vívmá­nyát, a magnetofont is. Ez­zel nemcsak a szövegmon­dást tette változatossá, ha­nem a jól megválasztott ze­nei blokkok megfelelően ér­zékeltették a vers hangula­tát. A műsor második részében Miroslav ANTIČ versei kö­vetkeztek eredetiben és ma­gyar nyelvű fordításban is a középiskolás fiatalok ügyes, életszerű tolmácsolásában, és HORVÁTH Emma ötletes rend­ezésében. Az ünnepi műsor vendége, Miroslav ANTIC, és FEHÉR Ferenc volt. Mindketten üd­vözölték az Életjelet az év­forduló alkalmából. Miroslav ANTIC egyben köszönetet mondott FEHÉR Ferencnek szép versfordításaiért. Az ünnepség másik vendége pe­dig felolvasta az irodalmi élőújság fennállása 15. év­fordulójára írt költeményét. b. o. Fehér Ferenc Miroslav Antic Véradományozók A szabadkai kórház ál­tal megszervezett legutób­bi véradományozás alkal­mával a technikai középis­kola tanulói tömegesen, je­lentkeztek. Molnár Ildikó, Ivan Sivić, Sutus Rózsa, Dragomir Čubrilović, Lju­­bomir­­Jakob­, Horák Jó­zsef, Marko Savic, Vida Zoltán, Takács Tibor, Bran­ko Vasiljev, Dragica Ma­­rinkov, Svetlana Josimov, Orosz Antal és több tár­suk először adott vért. Az iskola legjobbjai Mirko Pi­­varčik és Dragan Kocovs­­ki. Eddig hétszer adtak vért. Néhány üzem és gyár, továbbá vállalat dolgozói kisebb létszámban jelent­keztek. Varga László, az Ogrevból 10, Drágán Vujic, a posta alkalmazottja 11, Kiss Ferenc, a húsárugyár munkása pedig hét alka­lommal adott vért. A cso­port rekordere Vojislav Zecevic nyugdíjas, huszon­­kilencszeres véradományo­zó. 9. oldal

Next