Magyar Szó, 1972. december (29. évfolyam, 345-360. szám)

1972-12-20 / 349. szám

8. oldal SZABADKA * SZABADKA ★ SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA Csökken a assztinlázas meg­beteged­ések szám­a A szabadkai egészség­­ház nyilvántartása sze­rint a község területén a két héttel ezelőttihez vi­szonyítva csökken a nát­halázas megbetegedések száma. Ennek ellenére máség korántsem állítható, hogy nem fenyeget a megbetegedés veszélye, ugyanis az elmúlt egy hét folyamán újabb 3000 beteget vettek számba a körzeti rendelőkben. A nyilvántartás sze­rint csökken a megbete­gedések száma a gyer­mekek,­­és növekszik az idősebbek körében. Az egészségügyi szolgálat megfigyelése szerint az utóbbi napokban szapo­rodott a náthaláz követ­keztében előállt szövőd­ményes megbetegedések száma. Naponta átlago­san 40 súlyosabb esetet állapítanak meg a króni­kus betegségben szenve­dő idős pácienseknél. A statisztikához tarto­zik az is, hogy az eddigi­ek folyamán öt személy halt meg a község terü­letén a náthaláz követ­keztében beállt kompli­kációk miatt. G. O. Hétfőn megnyílt A Csurgói Művésztelep tagjainak kiállítása részett, és DORMÁN Lász­ló fotódokumentumainak kiállítása. Az ünnepélyes alkalom­ból FEHÉR Ferenc, ma­gyar, Sava BABIC pedig szerbhorvát nyelven kö­szöntötte a fiatal alkotó­kat, törekvéseiket, önálló útkeresésüket. Hangsú­lyozták, habár a munkák egyéni különbségeket mu­tatnak, összetartásuk egy­ségüket igazolja. Párizs he­lyett Csurgót választották, legyőzve a sarat és a port. Fehér Ferenc felolvasta a Csurgói művészterepnek írt versét. A tárlaton Bíró Miklós, Gyurkovics Hunor, Kere­kes Sándor, Magyar János, Petrik Tibor, Török Sán­dor, Török István és Zsáki István legújabb alkotásai­kat mutatják be. A fotó­­dokumentum, amely Dor­­mán László munkája, a művésztelep életét mutatja be. Hétfőn este fél hétkor, a szabadkai munkásegyetem kiállítási csarnokában meg­nyílt a Csurgói Művész­­telep tagjainak képzőmű- Választógyűlések Bajmokon A bajmoki helyi közös­ség tanácsa választógyű­léseket hívott össze, hogy a választókat tájékoztas­sák az iskolatanács mun­kájáról, valamint, hogy az elkövetkező választási idő­szakra a választóegységek tagokat delegáljanak az iskolatanácsba. Az iskolatanács munká­ját az elmúlt időszakban siker koronázta, ugyanis ez idő alatt a helyi Vuk Karadzic Általános Isko­lában jobb munkafeltéte­leket teremtettek. A meg­levő épülethez egy új szár­nyat építettek, ezenkívül javításokkal és tatarozás­sal termeket kaptak (fizi­ka, vegytan, biológia, kép­zőművészeti szertárat, konyhát ebédlővel, termet a hangszerek elhelyezésé­re és fogorvosi rendelőt). Bevezették a központi fű­tést, minden tanteremben kicserélték a padozatot, rekonstruálták a villany­­hálózatot, elkezdték az óvoda tatarozását. Az ösz­­szes munkálatok 2 400 000 dinárba kerültek. Ennek nagyobb részét az iskola saját eszközeiből és hite­lekből fedezte. Az elkövetkező időszak­ban az iskolatanács egyik legfontosabb feladata az iskola középtávú tervének megvalósítása. MAGYAR SZÓ Iíz Ifjúsági Otthon önálló intézmény legyen A szabadkai fiatalok követelése A Szocialista Szövetség községi választmányi és az Ifjúsági Szövetség képviselői hétfő esti együttes ülé­sükön az épülő szabadkai Ifjúsági Otthon (és egye­temben pionírotthon) alaptevékenysége irányvonalá­nak meghatározásáról és az 1978-ig terjedő munka­­tervéről tárgyaltak. Blažo PETROVIC, az épü­lőben levő Ifjúsági Otthon igazgatója ismertette a je­lenlevőkkel, hogy az otthont 1973 augusztusáig valószínű­leg befejezik. Petrovic rá­mutatott, hogy az Ifjúsági Otthont önálló intézménnyé kell nyilvánítani, pénzelését biztos alapokra kell helyez­ni és megfelelő kádert kell munkába állítani. Szabad­kán 30 000 fiatal él, ebből 15 000 ifjúmunkás, 6000 kö­zépiskolás, 5000 egyetemista stb. A fiatalok az új otthon­ban a legkülönbözőbb tevé­kenységet fejthetik ki, így 1978-ig a Mladost Művelő­dési Egyesület, Ifjúsági Szín­ház, a filmszínház, három szerkesztőség, lemeztár, ifjú­sági szövetkezet stb. dolgo­zik majd teljes lendülettel. A pionírok ugyancsak sok­rétű munkát fejthetnek ki az otthonban. Az ismertetőt követően Mi­hajló JANCSKIN, a Gyer­mekszínház igazgatója el­mondta, hogy Szabadkán a pionírok eddig is sokoldalú munkát fejtettek ki, az új otthonnal azonban még na­gyobb életteret kapnak. Meg­állapította, hogy az otthon építése jó befektetés, mert több ezer fiatallal dolgozhat. MÉSZÁROS Anna, a mű­velődési közösség titkára fel­szólalásában a következőket mondta: — A művelődési közösség­hez igénylést nyújtottak be, az új otthon képviselői, amelyben kérik, hogy az épü­leben levő, de máris igen széles körű aktivitást kifej­tő otthonra mint önálló in­tézményre tekintsünk és úgy is pénzeljük azt. Mi a pénzelést mindaddig nem tudjuk vállalni, amíg a köz­ségi képviselő-testülettől nem kapunk eszközöket. Antun KOVACIC, a Mű­velődési Otthon (városháza) igazgatója: — Szerintem az ifjúsági mozgalmat a város politikai aktívája és az ISZ községi választmánya téves irányba terelte. Ahelyett, hogy a meglevő intézmények felé irányította volna őket, külön otthon építését hagyta jóvá. Ez elzárkózottsághoz vezet­het. Nem mondom, jó, hogy 25 év után otthont kapnak a szabadkai fiatalok, viszont a Népkör és a hasonló intéz­mények hiányolják a fiata­lokat. Félő, hogy a nagy befektetést csak kis számú és­ nem 30 000 fiatal élvezhe­ti majd. Szabadkának van színháza, amely düledezik, a könyvtár ugyancsak ilyen állapotban van, viszont mi új otthont építünk. Mi azt akarjuk, hogy a fiatalok a meglevő intézményekben ve­gyék át helyüket, ők azon­ban különválnak tőlünk. Antun KOVAČIC felszóla­lására Ilija BURZAN a Szo­cialista Szövetség községi választmányának alelnöke válaszolt. — Elismeréssel tartozunk a fiataloknak, amiért eddig vitték a dolgot és kiharcol­ták, hogy a Harambašićeva utcában otthon épüljön. Sze­rintem ez az otthon úgy kell, mint egy falat kenyér. Most, amikor már befejezés­hez közeledik az építése, meddő olyan hangnemben beszélni róla, mint ahogy Antun Kovačić tette. Az ott­hon pénzelését különben a művelődési közösségnek kell napirendre tűznie. A Szocia­lista Szövetség támogatta és támogatja az otthon építé­sét. Az Ifjúsági Otthonban, ha jó munka, folyik, a töb­bi művelődési intézményre ez nem lehet negatív hatás­sal. Miroljub VUCINIC érthe­tetlennek minősítette, hogy a városban még vannak olyan vezetők, akik nem tá­mogatják teljes szível az if­júsági otthont. A fiatalokon nem érdemes spórolni, a fia­talokba való befektetés min­dig igazolt. A parázs hangulatú érte­­kezleten az új otthon 1978- ig terjedő munkatervével kapcsolatban, amely a napi­renden szerepelt, csak kevés szó esett. A munkaterv így továbbra is napirenden ma­rad és az illetékesek hama­rosan újból tárgyalnak róla. T. L. December 21-én és 22-é­n: A Szerb Régészeti Egyesület tudományos értekezlete A Szerb Régészeti Egye­sület Őstörténeti Szakosz­tálya december 21-én és 22-én Szabadkán rendezi meg első tudományos érte­kezletét A legkorábbi föld­művelő társadalmak Vaj­daságban címmel. Az értekezletet a Városi Múzeum alapításának 80. évfordulója tiszteletére tartják Szabadkán, a régi városháza kék termében. Részt vesz rajta közel öt­ven személy a köztársaság egész területéről, akik ős­történettel foglalkoznak. A tudományos értekezle­ten azokat a kultúrákat dolgozzák fel, amelyek megközelítőleg hat-hét ezer évvel ezelőtt ■ virágoztak ezen a területen. Dr. B. Gavela tanár a neoliti re­­volúció jellegéről, tartal­máról és jelentőségéről, dr. D. Srejovic tanár a Dél- Duna menti mezolit kor­­­szak kultúrájáról, dr. Z. Letica a Lepenski Vir-i kultúra halotti és temetési szertartásairól, M. Giric, az észak-bánáti lelőhelyekről, Szekeres László pedig a Szabadka környéki legko­rábbi neolit-kori települé­sekről tart előadást. A találkozó második napján megtartják a Szerb Régészeti Egyesület évi közgyűlését. Képzőművészeti kiállítás nyílik Györgyéniben Csütörtökön, december 21-én délután fél ötkor képzőművészeti kiállítás nyílik Györgyénben. Ez al­kalommal a szabadkai mun­kásegyetem képzőművé­szeti klubjának tagjai mu­tatják be alkotásaikat a györgyéni közönségnek. A kiállítók: Kubát Jó­zsef, Kovács Lukács, Nagy­pásztor György, Fehérvári Gizella, Nick Ernő, Mirdl Katalin, Molnár Mária, Burján László, Slobodan Nikolić és Kovács Ignác a különféle technikák sike­res alkalmazásáról tesznek tanúbizonyságot. A megnyitót irodalmi esttel kötik össze, amelyen fellépnek a Rukovet folyó­irat­ köré gyülekező írók, költők. Szerda, 1972. dec. 20.­ Izmos nézetek Szabóján jártak a Tartományi Gazdasági Kamara képviselői — Mi­nden erőnket a gazdaság megszilárdítására, illetve a társadalmi viszonyok kialakítására kell össz­pontosítani — mondta többek között SEFFER Mihály, a Tartományi Gazdasági Kamara elnöke azon a teg­nap délelőtti szabadkai tanácskozáson, amelyen a Tar­tományi Gazdasági Kamara elnöksége, tanácsainak titkárai és a községi gazdaságfejlesztési bizottság tag­jai vettek részt. Stanislav SIGULINSKI mérnök, a községi képvise­lő-testület alelnöke vitain­dító bevezetőjében ismertet­te Szabadka gazdasági fej­lődési problémáit, és szólt a középtávú terv legfonto­sabb vállalkozásairól is. — Megvalósítottuk a terv­ben előirányzott fejlődési ütemet — mondotta az alel­nök —, mégis ezen felül a mezőgazdaság nem tudott lé­pést tartani a fejlődéssel. Különösen súlyos az állatte­nyésztés helyzete, amelyben a termelés a tavalyi szintet sem érte el. BORZA József, a Novem­ber 29. Húsárugyár vezér­­igazgatója felszólalásában részletesen elemezte a hús­ipar helyzetét, amely — bár a község termelési értéké­nek csaknem egynyolcadát képezi —, igen bizonytalan alapokon nyugszik. — Az iparág alapvető prob­lémája a nyersanyagellátás szervezetlensége — mondotta —. A magánszektor jószág­tenyésztésének fejlesztésé­vel segíteni lehet ezen, de a bankok kis érdek­lődést mutatnak a hús­termelés pénzelése iránt. Te­kintettel arra, hogy ennek az iparágnak a jellegénél fogva igen alacsony a felhal­mozóképessége, nem lehet ab­ban reménykedni, hogy a fel­dolgozóipa­ri munkaszerveze­tek egyedül, saját eszköze­ikből oldják meg a nehézsé­geket. A húsgyár igazgatója el­mondotta azt is, hogy néze­te szerint nem kielégítő az ipar, a Tartományi Gazda­sági Kamara és a végrehaj­tó szervek közötti kapcsola­tat. A termelésben jelentke­ző zavarok elhárításában na­gyobb részt kell vállalnia a gazdasági kamarának. DROBINA József, a Fide­­nka Malomipari Kombinát vezérigazgatója fontos prob­lémaként emelte ki a ku­koricatárolók építésének kér­dését. — Ha el akarjuk kerülni azt, hogy évről évre az idei­hez hasonló helyzetbe kerül­jünk, 1978-ig folyamatosan 8500 vagonnal kell növelni a tárolók befogadóképességét. Csakis így érhető el korsze­rű terménybetakarítás. Eh­hez a nagyméretű vállalko­záshoz azonban a Tartomá­nyi Gazdasági Kamara tá­mogatására is szükség van — mondotta Drobina József. SEFFER Mihály felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy a szabadkai község gazdaság­fejlesztési tervei beilleszked­nek a tartományi elképzelé­sekbe. — Mi hátrányos helyzet­ben vagyunk, már azért is, mert alig termelünk mono­­polisztikus árucikkeket — mondotta a gazdasági kama­ra elnöke. Kifejezte remé­nyét, hogy a fennálló ne­hézségek kiküszöbölése ér­dekében az ediginél szoro­sabb és rendszeresebb kap­csolat alakul ki a gazdasági kamara és a szabadkai mun­kaszervezetek között. G. O. Magával sodorta a vasúti hidat egy bolgár teherautó A vasúti közlekedést átszállással bonyolították le Nem először történt — és ha az illetékesek nem intéz­kednek, nem is utoljára tör­ténik meg —, hogy a 3,9 mé­ter magas sándori vasúti hídba beleakad egy-egy te­herautó. Hétfőn este 10 óra körül a BE 3602 jelzésű bol­gár hűtőkocsi vezetője való­színűleg kimerülten vezette a hatalmas járművet, mert nem figyelt fel a hídon lát­ható táblára, amely arra fi­gyelmeztet, hogy alatta 3,9 méternél alacsonyabb jár­művek közlekedhetnek. Mi­vel a Volvo gyártmányú hűtőkocsi magassága 4 mé­ter, így a kocsi felső része beleakadt a hídba, s mert vezetője közel 60 kilométe­res sebességgel hajtott, ki­szakítva a síneket öt méter­re magával vitte a hidat. A szerencsétlenség alkalmával sérülés nem történt, az anya­gi kár azonban nagy. A vasúti forgalmat Szabad­ka és Cservenka között hétfőn este és kedden átszállással bonyolították le. TANCSIK Károly, pályafelügyelőtől megtudtuk, hogy a vonatok nem késtek. Szabadkáról Cservenka felé vonat vitte a hídig az utasokat, ott pedig sínbuszra szálltak át. Cser­venka felől ugyanígy bo­nyolították le a forgalmat. Mivel a bolgár teherautó majdnem teljesen elzárta az utat, így a nagyobb jármű­vek autóbuszok, teherautók a sándori fatelep és a kór­ház megkerülésével a nyári úton közlekedtek. Sok jár­mű leragadt a sárba, né­hánynak pedig tengelye tört. Kedden délelőtt 10 órakor­­sikerült a bolgár kocsi tete­­­jéről helyére emelni a 15 ton­­­nás vasúti hidat. A közúti forgalom azonnal meg is in­dult, a vasúti forgalmat azonban továbbra is átszál­lással bonyolították le, mert a híd és a rajta fekvő sínek teljesen megrongálód­tak. A sándori vasúti hidat Szabadka egyik szégyenfolt­jának nevezik. Évente meg­történik ugyanis, hogy is­mételten szerencsétlenül jár valaki a híd miatt. A nem­zetközi térképen, igaz, fel­tűntették, az akadályt, de a teherautó vezetői mégis gyak­ran elfelejtik. A szerencsétlenség színhe­lyén a vasúti vállalat illeté­keseitől afelől érdeklődtünk, hogy mikor emelik meg a vasúti híd szintjét? Elmond­ták, hogy a sínek felemelését még a szabadkai központi állomástól kellene kezdeni, ami sokba kerülne és a vas­út a munkálatok költségeit maga nem tudja fedezni, ezért a város és a vasút­­vállalat összefogására van szükség. A hétfői eset egy a sok kö­zül, újabb figyelmeztetés, újabb intés, hogy a sándori vasúti híd szűk garat a nem­zetközi forgalomban. Az eddigi példák arra utalnak, hogy halaszthatatlanul cse­lekedni kell, mert újabb és újabb teherautó mozdítja el a hidat. A nemzetközi út Szabadkán áthaladó szaka­szának nagyobb részét már megjavították, a sándori részt azonban kihagyták, va­lószínűleg a híd sorsára vár­nak. T. L. Tanulmányi kirándulá­son a vízművek dolgozói A szabadkai vízművek szakmunkásainak egy cso­portja meglátogatott két magyarországi rokonválla­latot. A kecskeméti és a debreceni Vízművek a sza­badkaihoz hasonló szolgál­tatásokat végeznek, azon­ban korszerű berendezés­sel végzik a vízellátást, s így a tanulmányi kirándu­lás igen hasznosnak bi­zonyult. A szabadkaiak a különféle munkafolyama­tokat tanulmányozták, pél­dául a csatornahálózat épí­tésénél használatos gépe­ket, a vízvezeték-hálózat tisztításával kapcsolatos megoldásokat, a kutak épí­tését és egyéb munkálato­kat. Ezen felül néhány szakmai jellegű megbeszé­lést is tartottak, s abban állapodtak meg, hogy a jövőben méginkább erősí­tik a kapcsolataikat.

Next