Magyar Szó, 1973. március (30. évfolyam, 58-72. szám)

1973-03-07 / 64. szám

Szerda, 1973. március 7. MAGYAR SZÓ ★ VAJDASÁG ★ VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG • összeegyeztetik az adópolitikát Kedden délelőtt értekezle­tet tartottak Topolyán az adai, kanizsai, szabadkai, topolyai és a zentai községi képviselő-testületek pénz­ügyi osztályának vezetői. Az öt község adópolitikájának összeegyeztetéséről tárgyal­tak. Megvitatták az áru- és szolgáltatások forgalmi adó­ját, az ingatlanok és jogok forgalmi adóját, a jövedelmi adót, az épületek, víkend­­házak és nyaralók adóját, va­lamint a bírósági és közigaz­gatási illetékeket. Megálla­pították, hogy nem minden községben egyforma a meg­­adóztatási politika, de lénye­ges eltérések nincsenek. Az értekezleten szó volt még az érdekközösségek meg­alakításáról, valamint a köz­ségi alapszabályzatok kidol­gozásáról. S. J. A zrenjanini községi kép­viselők a tegnap délelőtti ülésen megvitatták a képvi­selő-testület és szerveinek az elmúlt három hónapban kifejtett tevékenységét és az idei munkatervet. A képvi­selő-testület és szerveinek munkájáról Dusán RADA­­KOVIĆ elnök bevezetőjében elmondta, hogy a bírálat és az önbírálat szellemében fe­lülvizsgálták az eddigi mun­kát és több fogyatékosságra mutattak rá. Így az elmúlt héten sor került a három községi vezető: a képviselő­­testület elnöke, a Vajdasági Bank zrenjanini fiókintézeté­nek igazgatója és a községi párttitkár egymás közötti vi­szonyának kivizsgálására. Az elnök hangsúlyozta, hogy a képviselők nem foly­tattak erélyes harcot az ön­igazgatás, az alkotmányfüg­gelékek gyakorlati alkalma­zásának megvalósításáért, így a dolgozók még mindig nem dönthetnek a jövede­lem elosztásáról, a lakáskér­désről stb. Enyhítőleg hat azonban az a tény, hogy ma­ga a képviselő-testület, de a gazdasági tanács is, főleg a gyengén gazdálkodó mun­kaszervezetek problémáival, szanációs programjaival fog­lalkozott, s így nem jutott idő a többi munkaszervezet nehézségeinek, eredményei­nek megvitatására. Ezért leg­több esetben csak a káros következmények megállapí­tására került sor, megaka­dályozásukra már kevésbé. Pedig Zrenjanin gazdasága, nagy károkat szenvedett a­ különböző visszaélések, a pa ** zarlás révén, így például az­ olajgyár reprezentációs költs*­ségek címén több mint 6 mil­lió dinárt, a Radi­ator Fűtő- ** testgyár több mint 6,5 mili­­ót, a szalaggyár pedig több­ mint 9 millió dinárt fizetett ki napidíjakra stb. A helyé­­zetet még az is súlyosbítja, hogy az adatok nem ölelik fel a teljes évet, hanem csak­ az elmúlt esztendő január— szeptemberére vonatkoznak. Meg kell jegyeznünk, hogy a képviselők nem értettek egyet az elnöki bevezető el­ső részével, és az élénk vitá­ban az a vélemény alakult­ ki, hogy a szakszolgálatok a­­ legtöbb esetben a végsőkig­­ védelmezik a kész elemzésit vagy tervjavaslatot. S ha a­ képviselők megszavazzák, a­­ következmények rájuk há- f rulnak. Éppen ezért — hang­­súlyozták többen is — a jö­­­vőben gyakrabban és széles­ körűen kell megvitatni min­­den felvetődő problémát. Az szakszolgálatok rovására ír- f­­ák, azt is, hogy nem vála- s szolnak a polgárok, sőt a vál­­asztógyűlésen feltett kérdé­­­sekre sem. Példaként az arat dáci választógyűlést emlí- t tették, amelyen a polgárok f követelték az árvízkölcsön- f ben részesült személyek név­­sorát. Mindmáig erre azon-f ban nem került sor.­­ Az egyik képviselő az ideit munkatervet boncolgatva, le­­szögezte, hogy az általános-­­­ság jellemzi, ami a VKSZI Tartományi Bizottsága 52.­­ ülésének határozatai után­­ megengedhetetlen.­­ (b­) I fiz eredmény nemcsak a képviselők munkájétól függ­ ő zrenjanini képviselő-testület üléséről Törsz figyelmet az alkotmány­­függelések alkalmazására A KSZ hódsági községi bizottságának üléséről A KSZ hódsági községi bizottsága hétfői ülésén kritikai elemzést végzett a pártlevélből eredő felada­tok és a VKSZ Tartományi Bizottsága 52. értekezlete határozatainak megvalósításáról. Dusán MARKOVIC titkár beszámolójában hangsúlyozta, hogy Tito elvtárs és a JKSZ Végrehajtó Irodájának levele új lendüle­­­­tet vitt a községi pártbizottság és a pártalapszerveze­­tek munkájába. A bíráló és önbíráló fel­mérések után egységes akció­tervet fogadtak el a régi gyakorlat, a liberalizmus el­len, a közvetlen önigazgatás és az alkotmányfüggelékek következetes megvalósításá­ért. Jelentős sikernek köny­velhető el a gazdaságszilár­dítás terén kifejtett tevé­kenység. Ma már egyetlen munkaszervezet sincs zárol­va. A sikerhez természetesen az is nagyban hozzájárult, hogy minden vállalat magá­évá tette a gazdaságszilárdí­tásra vonatkozó intézkedése­ket, bevezették a nagymére­tű takarékoskodást A párt­­szervezetek legnagyobb ak­ciója kétségkívül az integrá­ciós intézkedések megvalósí­tására irányult. A felszólalók nagy része mulasztásnak minősítette, hogy az alkotmányfüggeléke­ket még mindig nem alkal­mazzák Hódságon, és köve­telte, hogy sürgősen tegye­nek valamit mielőbbi meg­valósításáért. Egyesek java­solták, vizsgálják felül, mi­ért nem jött létre már évek óta a község gazdaságának fejlesztése szempontjából rendkívül jelentős integrá­ció a mezőgazdaságban, a ke­reskedelemben és az egész­ségügyben. Gyakran azok bírálnak, akik semmit sem dolgoznak, nincsenek tisztában a párt munkájával, és ez csak ne­gatív képet fest a pártszer­vezetről a kívülállókkal szem­ben. Egyeseknek még min­dig nem világos, miért ke­rült sor a tartományi veze­tők leváltására, nem tarta­nak lépést az események­kel. Zdravko LONG Alt, a köz­ségi képviselő-testület elnö­ke figyelmeztetett arra, hogy egyesek diszkreditálni igyekeznek a pártbizottságot. Ez főleg Szerbmiliticsen érez­hető, ahol egyébként már annyira elhatalmasodott a lo­kalizmus, hogy félő a nagy szerb sovinizmus kialakulá­sa. Rámutatott arra a káros jelenségre, hogy egyesek 10 évig is ülnek az üléseken, és mindig bölcsen hallgatnak. Az utóbbi néhány ülésen né­hány embert felszólítottak, hogy vitázzon, mondja el vé­leményét, a jövőben is ezt kell tenni. H. A. Vége a Vunoplet-pernek Az újvidéki kerületi bíróságon Dragoljub Cvetkovic magiszter bíró ötös tanácsa tegnap fosztoga­tás, lelkiismeretlen ügykezelés, hivatali visszaélés és okiratha­misítás vádjával tízévi szigorí­tott börtönbüntetésre ítélte Djor­­dje Djordjevicet, a palanskai Vinoplet gyár 35 éves volt ve­zérigazgatóját. Ugyanennek a cég­n­ek a volt gyártási főnöke Uh­­larik Dragutin, 40 éves pa­lánkai lakos fosztogatás miatt ötévi szigorított börtönbüntetést ka­­­­pott. Djordjevicék ellen többek kö­­­­zött az volt a vád, hogy egy tri- t­eszti céggel két és fél ezer dol­­­­lárt fizettettek meg minőségi térítmény címén, és ezt az ösz­­szeget eltulajdonították. A volt vezérigazgató ezenkívül egy vállalati magnetofont aján­dékozott barátnőjének, vala­mint a Vinoplet önigazgatási szerveinek a jóváhagyása nél­kül, a vállalati kasszából 210 000 din­áros kölcsönt adott a Mlade­­novói emlékpark fölépítésére. A vádirat ötödik pontja szerint pedig Djordjevic két kereskedel­mi utazójával, Radisav Todoro­­victyal és Milan Filipovictyal megegyezett abban, hogy a tör­vények megkerülésével és kiját­­szásával alkalmazza kereskedel­mi utazóként ez­ utóbbiak fele-­­­ségeit is. N. B. K. I Létkérdés a társulás A kishegyesi földművesszövetkezet szakszervezeti alapszervezetének tisztújító értekezletéről A kishegyesi földművesszövetkezet szakszervezeti alapszervezetének tisztújító értekezletén részt vett ZVEKICNÉ MISKOLCI Mária, a tartományi és PO­­DOLSZKI László, a községi szakszervezet küldötte is­­ kulást. Ha a munkaközösség úgy véli, hogy ez egy sikeres integráción keresztül véghez vihető, akkor ilyen irányban kell számításokat végezni, de a gazdasági érdek mellett egy pillanatra sem szabad megfeledkezni az egészséges emberi viszonyokról. A közgyűlésen határozatot hoztak egy önigazgatási tan­folyam indításáról, az igaz­gatóválasztás megvitatásáról és a fegyelem erősítéséről, majd új vezetőséget válasz­tottak. A végrehajtó bizott­ság élére BERKEC Lajos ke­rült. V. R. *­­ * * * * * 19 éves a felderítőszervezet A kétévi munkát összege­ző beszámolóból kitűnt, hogy a szakszervezet tevékenysé­ge az utóbbi időben hanyat­lott. Noha az alkotmányfüg­gelékeket idejében ismertet­ték a tagsággal, gyakorlati alkalmazásuk azonban még ma is késlekedik. A szövet­kezet keretében nem alakul­tak meg a TMRSZ-ok, a ta­gok pedig felületesen, bólo­gatva végzik az önigazgatást, esetleg csak akkor szólalnak fel, ha egyénileg érinti őket a tárgyalt kérdés. Ez a je­lenség a tájékozatlanság számlájára írható fel. A be­számoló szerint az ösztöndí­jazásnál elmaradt a szociális szempontok figyelembevéte­le, így megesett, hogy a leg­tehetősebb szülők gyerekei kaptak ösztöndíjat. ORSZÁG Lajos, és BAR­CSIK Pál bírálták a szövet­kezetben dúló belső viszonyo­kat, melyek az utóbbi időben annyira elmérgesedtek, hogy a szakkáder nem riadt visz­­sza semmilyen eszköztől, ha az egymás közti viszony alá­­ásásáról volt szó. Ez a pozí­cióharc megbénította az ön­igazgatást. A szakkáder visz­­szaélését az igazgató gyenge­­kezűségével magyarázták, és kiemelték, hogy az öntudat nemcsak az egyszerű, kétke­zi dolgozóknál hiányzott, ha­nem a vezetőknél is. Jelen­leg is vannak burkolt intéz­kedések, melyekről az önigaz­gatók semmit sem tudnak, így az akcióprogramot képte­lenség következetesen megva­lósítani. Ideje lenne a belső viszonyok helyett kiutat ke­resni a szövetkezet bizonyta­lan helyzetéből. Ez a kiút pe­dig csak a társulás lehet. FODOR Mihály hangsú­lyozta, hogy a munkaközös­ségnek egy emberként kell elfojtani a belső viszályt, mert egy-két vezető nem mérgezheti 300 ember köz­hangulatát. A jelenlegi kö­rülmények között a jövedel­met képtelenség tovább nö­velni. A korszerűsítés által 40—50 alkalmazott pillanat­nyilag fölösleges, de szem­ előtt tartva a szociális mo­mentumokat, ezeket, a főleg­­ szakképesítés nélküli embe­­­reket nem lehet elküldeni.­­ Társulással talán megoldód­­­n a kérdésük. ( ZVEKICNÉ MISKOLCZ) Mária úgy vélte, hogy a köz* gyűlés főleg bírálatokból állt, * de még mindig nem jelent­* kezett az önbírálaton alapuló* felmérés. A mulasztások* nagyrészt felszínre kerültek,* s most a KSZ mellett a szak* szervezetnek is ki kell venni* részét az önigazgatás érvé-* nyesüléséért folytatott harc­* ban. A munkás alkotmány-* függelékek még mindig ide-* genek ebben a munkaközös-* ségben, ez is az oka a mun-* kások passzív magatartásé-* nak az önigazgatási szervek-] ben. A munkás nem tekint­heti munkaadójának a szö­vetkezet vezetőit Egyenran-ü­gy félként kell részt vennie a termelés irányításában és a káderpolitikában minden dolgozónak, és következete­sebb harcot folytatnia a sta-­ bilizáció megvalósításáért. Vé­leménye szerint Kishegyesen, sem lehet mellőzni az uradat. A múlt vasárnap a kommuná­lis intézet üléstermében tartot­ták évi közgyűlésüket a verbá­szi felderítők. A vendégek kö­zött volt Vojislav VUJADINO­­VIC, a Tartományi Felderítő Szövetség titkára, Slobodan TA­­DIJIN, a verbászi községi kép­viselő-testület alelnöke, Nenad FUGOVAC, az Ifjúsági Szövet­ség községi választmányának el­­nöke és sokan mások. Djoko ANDRIJASEVIC elnök vitaindító beszámolójában szó esett az évi munkáról, az ered­­ményekről, a mulasztásokról és hiányosságokról. Elmondta, hogy­­ 9 verbászi felderítőcsoportnak több mint 1500 tagja van. A cso­portok rendszeresen dolgoznak, hész éven át. Számos akciót szerveztek, amelyek közül a leg­elentősebb a verbászi felderí­­ők májusi szemléje Zmajevón, eredményes részvétel a šarplani­­jai felderítők versenyén, az oh­­ridi Testvériség-Egység táboro­záson, a népfelszabadító harcok hagyományainak ápolása és tév­esztése. Ezenkívül az elmúlt évben sok kirándulást, menete­­ést, versenyt, táborozást szer­veztek. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a jól m­egszervezett felderí­t munka alapja az őrsi foglal­kozás. Az ,,erdei iskola” külö­­nösen vonzza a gyerekeket. Aj£ elmúlt nyáron több mint 320 fel­derítő töltött 2—3 hetet sátor alatt Vrnjacka banja környékén, iletve a tengermelléken. A felderítő csoportok nem­csak a szórakozásból, hanem a munkából is alaposan kivették a részüket. Ugyanis a táborozás alatt a friss levegőn, állandóan tesznek-vesznek valamit: fúr­nak-faragnak, úsznak, célba lő­nek, tájékozódnak iránytű és térkép segítségével. Szó esett a jövő évi munka­­tervről is. Többek között ki kell emelni a táborozók hagyomá­nyos májusi szemléjét Verbá­szon, illetve a Fruska gorában, részt vesznek a sutjeskai ünne­pélyeken, a vajdasági brigád nyomán, megteszik majd azt az utat, amelyen ez a brigád ha­ladt. Megválasztották az új veze­tőséget. A szervezet elnöke Djoko Andrijašević lett. Az ülés végén kiosztották a díjakat, és elismerésben része­sítették mindazokat a tagokat, akik éveken át fáradhatatlanul dolgoztak a felderítőszervezet­ben. (H-1) 9. oldal ­ VERBASZI KRÓNIKA­­ Huszonnyolcmillió dinis költségvetési keret Nem változnak az adókulcsok — Több mint egy­millió dinár a helyi közösségeknek — Jobb helyzetben a kulturális intézmények A községi képviselő-testület pénteki ülésén kerül előzetes megvitatásra a község 1973. évi költségveté­­­­si tervezete. A község bevételi forrásai és az adóki­vetési kulcsok nem változnak, így a község az idén mindössze 4,5 százalékkal nagyobb jövedelemre szá­mít, és a költségvetési keretet 28 millió dinárban ál­lapítja meg. A polgárok adóiból 23 millió dinár, ille­tékekből 1,5 millió, egyéb forrásokból pedig mintegy 3,5 millió dinár folyik be.­ ­ A múlt évben az általá­­­nos és középiskolákban ta- t­nító pedagógusok, továbbá • a közlekedésben dolgozók­­ mentesültek a munkavi- Iszonyból eredő személyi jö-­­ vedelem utáni adófizetés • kötelezettsége alól. Az idén­­ megnövekedett kötelezettsé­gei miatt a község kényte­­­len lesz ezt a mentesítést­­ visszavonni, hogy ily módon­­ biztosítsa a szükséges mi­­­nimális költségvetési kere­­­tét. • A költségvetés legnagyobb • bevételi tételét — majd tíz­• millió dinárt — a kiskeres­kedelmi forgalmi adó képe­­­zi. E bevétel maradéktalan­­megvalósítását azonban élő­ké megkérdőjelezi a keres­kedelem egyre csökkenő­­ forgalma, mely egyrészt a személyi jövedelmek ideig­lenes befagyasztásával ma­gyarázható, részben pedig azzal, hogy a község minden polgára messzemenően tá­­­­mogatta a gazdaságszilárdí­­tási akciót, és jelentős ös­­­­­szegeket kötött le kölcsön formájában. . A szerény költségvetési , keret ellenére, a helyes és , körültekintő felosztás foly­tán, a költségvetés igénylői jelentősen növelik bevételei­ket. Elsősorban a helyi kö­zösségek kapnak több pénzt , mintegy 1,1 millió dinárt, 50 százalékkal többet, mint a múlt esztendőben. Lénye­gesen jobb helyzetbe kerül a Népkönyvtár, a Művelő­dési Otthon, a Munkásegye­tem. Megfelelő anyagiakat biztosítanak a rádióállomás zavartalan működésére. Több pénz jut a kommunális te­vékenységre is, valószínűleg több gondot fordítanak majd városunk tisztaságára, gon­­dozottabbak lesznek az ut­cák és a terek, megjavul a közvilágítás stb. Az idén újabb tétellel bő­vült a költségvetés — a környezetvédelem is meg­kapta a helyét — igaz elég szimbolikus összeggel: 30 000 dinárral. Ezzel szemben sajnálattal kell megállapíta­ni, hogy a már több éve szorgalmazott, és a közleke­désbiztonság szempontjából oly fontos villanyrendőrök felállítására a költségvetés az idén sem irányozott elő egy dinárt sem. Örvendetes, hogy a tanulók ösztöndíjazására az idén 400 000 dinárt fordítanak, 14 százalékkal többet, mint a múlt évben. Növelik a szo­ciális alap eszközeit is. A múlt évi 1,2 millió dinárral szemben az idén 1,55 mil­lió dinár áll majd rendel­kezésre, így a múlt év vé­gén növelt állandó jellegű szociális segélyek kifizetése nem ütközik akadályba. (­mond) Egyre keresettebb a jó könyv Verbászon A község legjelentősebb kulturális intézménye, a ver­bászi Népkönyvtár hét rész­legével, az elmúlt néhány év alatt igen dinamikus fejlő­désen és átalakuláson ment át; szervezése, anyagi bázi­sa, szakmai felkészültsége oly mértékben növekedett, hogy az ilyen jellegű intéz­mények között — vajdasági szinten is — a legjobbak közé küzdötte fel magát. Illusztráljuk ezt néhány kiragadott számmal, adattal: A könyvtár polcain 1972 végén 51 400 könyvet leltá­roztak. Ennek 54 százaléka Verbászon, a többi a falvak­ban volt használatban. Ver­bászon már 1970-ben min­den egyes lakosra egy könyv jutott. Jelenleg ez az arány már 1,2 könyv. A további cél: 1975 végéig 1,6 könyv minden polgárra. A falusi részlegek könyvellátása egy­re fokozódik. Savina Selón egy lakosra 1,47, Bačko Do­­bro Poljén pedig 1,35 könyv jut. Kucorán, Ókéren és Lévén a könyvek száma már megközelítette a lakosok számát. Több mint 4500 magyar könyv van, tehát itt is biz­tosított az egy főre jutó egy könyv. Más a helyzet a­ ru­szin nyelvű könyvekkel. Te­kintettel a kis méretű könyv kiadásra, nem remélhető a könyvállomány gyarapodása. A múlt esztendőben 4243 könyvet vásárolt a könyvtár 120 000 dinár értékben. Hu­szonkét folyóiratra és 32 napi- és hetilapra 17 000 di­nárt költöttek. A könyvtár gazdag könyv- és folyóirat­állományát 5670 tag veszi igénybe, vagyis az összla­kosság 13,4 százaléka. Savi­­no Selón olvasnak legtöb­ben, itt a lakosság 17,8 szá­zaléka tagja a könyvtárnak. Az olvasók 60 százaléka ál­talános iskolai tanuló, 27 szá­­­zaléka középiskolás és csak 9,3 százaléka felnőtt. A múlt esztendőben 86 000 könyvet, 18 000 képeskönyvet, 1100 folyóiratot és 236 000 újságot használtak az olvasók. Végezetül említsük meg, hogy a verbászi Népkönyv­tár volt a házigazdája 1971- ben két rangos összejövetel­nek: a vajdasági könyvtárak rendkívüli közgyűlésének, to­vábbá a Könyvtárosok Vaj­dasági Egyesülete alakuló közgyűlésének. (dj Verbászi szerda esték A művelődési otthon tár­salgójában este 7 órakor nő­napi köszöntő. Tarka iro­­­dalmi összeállítás a nemzet­­iközi nőnap alkalmából.

Next