Magyar Szó, 1973. március (30. évfolyam, 73-88. szám)
1973-03-26 / 83. szám
8. oldal A topolyai Zitokombinát silója már „kibújt a földből”. A héten megindul a falu csúztatása és hamarosan óriási objektum emelkedik a magasba ezen a helyen Topolya MAGYAR SZÓ Hétfő, 1973. március 26. Beess Integráción kívül a többség akarata ellenére is Gazdaságilag semmit nem veszítünk, ha kiválik a csurog! Buducnost birtok — jelentette ki Stevan Unbrik, a Bečej kombinát vezérigazgatója hogy az aláírásra később, illetve az ősz folyamán került sor. A belső széthúzó erők hatására azonban a helyzet kezdett mind feszültebbé válni, végül is ez év február 18- án referendumot tartottak. A 198 tagú munkaközösségből 99 szavazott a kiválás mellett, a többi ellene. Ha nagyon szoros is az eredmény, a kiválást szorgalmazók többsége nem született meg. Mindez nem gátolta azokat, akik azon szorgoskodtak, hogy ez a birtok, illetve jelenleg még a társult munka alapszervezete, kiváljon a Bečej kombinátból. S végül is március 16-án ülést tartott a Buducnost munkástanácsa. Ezen a községi közjogvédő olyan magyarázattal szolgált, hogy a referendumon a többség a kiválás mellett döntött. Ennek alapján a munkástanács határozatot hozott a kiválásról. Smivel az eddigi igazgató, Milan Medić benyújtotta lemondását, helyébe Dragan Milosevic agrármérnököt nevezték ki, akit annak idején kizártak a pártból, és egyik aktív részese a helyzet ilyen alakulásának. Az említett események alapján csütörtökön felkerestük Stevan UHLARIKOT, a Becej kombinát vezérigazgatóját, s nyilatkozatra kértük. Elmondta, hogy szerintük a Buducnost munkástanácsának az említett határozata törvénytelen, mivel a referendumon a kiválási javaslat nem kapott többséget Írásban is figyelmeztették őket erre a körülményre, de nem használt Ezért a munkástanács határozatára megteszik észrevételüket, s a törvényesség betartását követelik. Ismeretes az is, hogy önálló vállalat létesítése elemzést és egy alapos gazdasági megokolást igényel. Ők ezt nem tették meg, és aerületi gazdasági bíróság figyelmét erre a körülményre is felhívják. Uhlarik vezérigazgató a kérdéssel kapcsolatban elmondta még, hogy a társulásnak vannak eredményei is, hiszen majd 1000 hektárral növekedett a Buducnost szántóterülete, az istállókat feltöltötték jószággal, a gépállományt is elég jól felújították. A kombinát minden erőfeszítése ugyanis arra irányult, hogy ebből a 3200 hektáros birtokból, illetve most társult munka alapszervezetből minél erősebb gazdasági szervezetet teremtsen. Mindezek ellenére semmi kifogásuk nincs a kiválás ellen, ha a munkaközösség többsége így határoz. Különben gazdaságilag semmit nem veszítenek, egyébként is az utóbbi hónapokban és hetekben e részlegben nem folyik komoly munka, helyzetük rosszabbodik. S. O. Több mint két évvel ezelőtt a zsablyai községihez tartozó csörögi Bucsenéncet mezőgazdasági birtokon referendumot tartottak. A dolgozók 98 százaléka úgy határozott, hogy a becsei Bečej Mezőgazdasági-Ipari Kombináttal társulnak. A szóban forgó birtok dolgozóinak ez a határozata nem talált nagy megértésre a község illetékeseinek körében, más volt ugyanis az elgondolás, amelybe a Buducnost dolgozói nem akartak belemenni. A probléma akkor kezdett kiéleződni, amikor tavaly nyáron az önigazgatási egyezményt kellett aláírni. Belső csoportok ellene tevékenykedtek, úgy- Épül-e kenyérgyár? A topolyai Fitokombinát Malomipari Vállalat a legnagyobb vállalatok közé tartozik Topolyán. Tavalyi össztermelése meghaladja a 222 millió dinárt, több mint 31 millió dináros jövedelmet valósított meg, és a vállalat nyeresége 6,12 millió dinár. A dolgozók tavalyi átlagos havi személyi jövedelme 1660 dinár volt. Ez az eredmény jóval gyengébb, mint 1971-ben, de a tavalyi események (többszörös igazgatócsere, Mercedes-ügy stb.) kihatott a termelékenységre is, meg a vevők bizalma is megingott. A vállalat azonban mégiscsak nyereséget valósított meg, bár két üzemrészlegében, a topolyai tésztagyárban és a budvai kenyérgyárban veszteséget mutattak ki. A helyzet azonban fokozatosan rendeződik, ami a vállalat önigazgatási és pártszervezetének helyes állásfoglalását igazolja. Egy hónappal ezelőtt a munkástanács Desimir COLIBOT nevezte ki a vállalat vezérigazgatójának. Megkértük, nyilatkozzon a vállalat idei terveiről. — Még tavaly elkezdtük az 5000 vagon befogadóképességű siló építését. A tervek szerint a jövő év elején készül el és az 1974. évi termést már itt tárolhatják. Hangzottak el olyan megjegyzések is, hogy a siló nem jó helyen épül, mert messze van a vasúttól. A helyzet azonban az, hogy mind kevesebbet szállítunk a vasúton, a lisztet teherautók viszik a fogyasztóknak. Mindenesetre két szalagot tervezünk, hogy szükség esetén a vagonokba is be tudjuk rakni a lisztet. Más volna a helyzet, ha a malom a vasút túloldalán épült volna, nekünk azonban el kellett fogadni ezt a megoldást, hogy a silót a malom mellé építsük. Elkészültek a tervek a kukoricafeldolgozó gyár építésére is. Ez lesz az első ilyen gyár, amely az országban felépül, éspedig főleg külföldi kölcsönből. A kukoricafeldolgozó gyárat már a vasút túloldalán, az úgynevezett ipari negyedben építjük fel, mert technológiailag már nem kapcsolódik a malomhoz. A tésztagyár tavaly teljes kapacitással dolgozott, mégis veszteséggel zárta az évet. Miért? — A tésztagyárak vesztesége az elmúlt évben országos probléma volt. Különféle formában 19 százalékos árengedményt adtunk a kereskedelemnek, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a jövedelmet elvitte a kereskedelem. Ebben az évben azonban másképpen lesz. A tésztagyárak országos szinten megállapodtak, hogy legtöbb 5 százalékos rabatot és 3 százalékos cassa contot adnak a kereskedelemnek. Ez a megállapodás sokat segített rajtunk, mert minőségileg jó tésztát gyártunk, ezért nagy a kereslet termékeink iránt. Emiatt rövidesen atésztagyárban bevezetjük a negyedik váltást, hogy a gépek termelékenységét maximálisan kihasználjuk. Merem állítani, hogy tésztagyárunknak az idén nem lesz vesztesége. — Mi a helyzet a budvai kenyérgyárral? — A budvai kenyérgyár számos különféle kommentárt váltott ki és sokféleképpen magyarázták. Véleményem szerint el kell fogadni a tényt, hogy van. A munkaközösség ebben az évben nagy súlyt fektet arra, hogy ne legyen veszteségben. A tavalyi évi veszteségre kihatással volt az, hogy az első termelési év minden tapasztalat nélkül múlt el, valamint a kenyér ára is bizonytalan volt. A péksütemények gyártását is később kezdtük, amikor már a turistaidényben jártunk. A terv szerint ennek gyártásán fogunk legtöbb jövedelmet megvalósítani. A Crna Gona-i piac nekünk a jövőben is fontos lesz, hiszen a malmok termelésének 35 százalékát ezen a területen adtuk el, és még mindig maradt szabad piaci kapacitás. R épül-e kenyérgyár Topolyán? — Kötelességünknek tartjuk, hogy a két község (Totpólya és Kishegyes) mintegy 70 ezer lakosát ellássuk kenyérrel. Munkaközösségünkben napirenden volt már a topolyai kenyérgyár építésének kérdése és első számú feladatnak tekintjük ezt, amit a legrövidebb időn belül meg kell oldani. A gazdaságszilárdítási törvények azonban gátolnak bennünket a terv megvalósításában, ugyanis a törvények értelmében vállalatunk nem beruházóképes. Megkíséreltünk áthidaló megoldásokat keresni és ha műszaki-egészségvédelmi szempontból ezeket a problémákat megoldjuk, lehetséges, hogy ebben az évben beindul a kenyérgyártás, mert a felszerelést kereskedelmi kölcsönökből is beszerezhetjük. • Topolya mezőgazdaságának társulásában a Zitokombinát is érdekelt fél. Mi a vélemény ezekről a próbálkozásokról? — Gyakorlatilag már társultunk is a mezőgazdasággal, hisz a két község búzájának legnagyobb része a mi malmunkba kerül. Hogy eddig nehezen ment a mezőgazdaság társulásának a folyamata, azt azzal a kiváló eredményekkel magyarázhatom, amit Topolya mezőgazdasága az utóbbi években elért. Sajnos, még mindig fennál az a vélemény, hogy csak akik rossz eredményt értek el, nem pedig azoknak, akirk jó eredményt értek el. Nem szeretném megismételni, hogy mit jelentene egy erős mezőgazdasági szervezet Topolyán, úgy a reprodukciós anyagok vásárlásakor, mint a termékek eladásakor, mert ez már közismert. Szerintem az integráció gazdasági jelenség és ezt úgy kell felfognunk, nem pedig politikai jelenséget csinálni belőle. A jelenlegi helyzet olyan, hogy Topolya mezőgazdasága integrációjának eredményesnek kell lennie. SOÓS János A Tisza-vidék könyvtárainak társulásáról A vajdasági könyvtárakra vonatkozó, még az idén megjelenő törvénytervezet értelmében a könyvtárak kötelesek lesznek egy területi felosztás alapján társulni. A Tisza-vidék öt községe, Ada, Csóka, Kanizsa, Törökkanizsa és Zenta könyvtárai társulásának a lehetőségéről TÓTH Istvánnal, az adai Szarvas Gábor Népkönyvtár igazgatójával beszélgettünk. — A tervezet szerint a Tisza-vidék említett öt községének a könyvtárai egy regionális egységet képeznek — mondta az igazgató. — Egy másik tervezet is létezik, amelynek alapján Ada, Kanizsa, Szabadka és Zenta tartoznának egybe, míg a két bánáti község könyvtárai valószínűleg Kikindához csatlakoznának. Véleményem szerint azonban a Tisza menti községek könyvtárainak arra kellene törekedniük, hogy az első tervezetet valósítsák meg. Nemcsak területileg, a lakosság nemzeti és így a könyvek összetétele alapján is megfelelőbb ez a tervezet, hanem azért is, hogy ezek a községek között már több vonalon, gazdasági téren is szoros kapcsolat alakult ki az elmúlt időszakban. Mi a célja a könyvtárak társulásának? — Azt szeretnénk elérni, hogy a községek között szorosabb kapcsolat alakuljon ki a művelődés terén. Ilyen szempontból a könyvtárak tulajdonképpen kezdeményezők, szinte az elsők között kezdenék meg a szorosabb, szervezettebb együttműködést. Ezenkívül az egyesülés elősegítené még a szakmai tapasztalatcserét is a könyvtárosok között. Lehetőség nyílna a könyvállomány nagyobb mértékű gyarapodására, több üzemi és iskolai könyvtár létesítésére. A könyvtárak egymás között könyvcserét is alkalmazhatnának, ami szintén hasznos kezdeményezés. (-a, -a) Péterré ne El kell halasztani az iskola építését!? Nem lehet kölcsönt igénybe venni a nem gazdasági jellegű beruházásokra A legújabb szövetségi törvény tiltja a bankoknak, hogy kölcsönt folyósítsanak a nem gazdasági jellegű beruházásokhoz, más szóval ezekhez a beruházásokhoz csak akkor lehet hozzáfogni, ha a beruházók a teljes értéket biztosítják. Ez a törvényrendelet legsúlyosabban a becsei iskolafenntartó közösséget sújtja, mert meggátolja más eszközök igénybevételét az egyébként igen elavult állapotban levő iskolahálózat korszerűsítéséhez, bővítéséhez, s ezzel még inkább lassítja a közoktatási célokat szolgáló létesítmények építését. A becsei iskolafenntartó közösség igazgató bizottságának legutóbbi ülésén részletesen foglalkoztak a legújabb szövetségi törvénnyel, és megállapították, hogy ennek értelmében nem kezdhetnek hozzá a péterrévei iskola építéséhez, amely az előzetes számítások szerint hat és fél millió dinárba kerülne, és ennek egy részét helyi járulékból, a másik részét pedig bankkölcsönök útján szándékozták fedezni. A helyi járulékból befolyt eszközökkel pillanatnyilag nem sokat lehet tenni. Az ülésen felmerült annak lehetősége is, hogy az eszközöket kölcsönadnák a becsei emlékiskola második szakaszának építéséhez, amelyet úgyszintén nem lehet bankkölcsönből építeni. Vitás maradt a kölcsön visszafizetésének módja, vagy az, hogy az iskolafenntartó közösség szavatosságot vállal-e a péterrévei iskola építéséért. Minderről természetesen a péterrévei választópolgárok véleményét is kikérik, mert eszközeik felhasználásáról csakis ők hozhatnak irányadó határozatot. A szövetségi törvényrendelet tartósságát illetőleg, senki sem tud megbízhatót mondani, de ha 1975-től tartósabb lesz, komoly veszélybe kerül a szakmunkásképző iskola építésének és újraigazolásának lehetősége is. (bér) A spliti kórház vezetőségének lemondását követeli a községi pártbizottság A split általános kórház helyzetével foglalkozva a KSZ községi bizottsága arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egészségügyi intézményben felgyülemlett problémák miatta kórháznak évek óta vesztesége van, és rendkívül rosszak a belső viszonyok) az intézmény vezetőségének le kell mondania. A fenti álláspont kialakítására a kórház tanácsa külön bizottságának és a községi szakszervezeti tanácsnak a jelentése szolgáltatott alapot: a többi között rámutatott, hogy a hanyag ügykezelés miatt a kórháznak tavaly 10 millió dinár vesztesége volt. Eszék Megtartotta első ülését a Petőfi Sándor zászlóalj megalakulásának 30. évfordulós ünnepségét előkészítő bizottság Eszéken ülést tartott a Petőfi Sándor magyar zászlóalj megalakulásának 30. évfordulója megünneplését szervező bizottság. Meghatározták a programkeretet, amely szerint a 30. évforduló a Petőfi Sándor zászlóalj és a brigád hagyományainak kutatása és ápolása jegyében múlik el. Szlavóniai, baranyai, és vajdasági iskolákban megszervezik a zászlóalj és brigád történetének és harci útjának ismertetését a magyar, horvát és szerb ajkú diákok részére. Az Újvidéki Rádió gyermekműsorának vetélkedőjét, amelyet a Petőfi Sándor, a Petőfi zászlóalj vagy brigád nevet viselő iskolák tanulói részére szerveznek, június 10-én és 11-én tartják Doroszlón. A gazdag kulturális műsor, amelyben többek között a Magyarországi Délszlávok Szövetségének népi tánccsoportja, több vajdasági folklóregyüttes és a Horvátországi Magyarok Szövetsége is részt vesz, szorosan kapcsolódik Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójához. A zászlóalj megalakulása 30. évfordulójának központi ünnepsége Slatinski Drenovacon lesz. Az ünnepség időpontját és a részletese műsort a bizottság következő értekezletén határozza meg. A bizottság, melynek tagjai azon szlavóniai és baranyai községek képviselői, ahonnan toborzódott a zászlóalj, valamint Vajdaság képviselői, elnökének Ivica Božičkovićot, a Slavonska Orahovica-i községi képviselőtestület elnökét, alelnökinek Csubola Ferencet, titkárnak Fehér Istvánt választották meg. A bizottság 7 tagú titkárságot is választott. Szabadka igényt tart a gazdaságfejlesztési eszközökre A községi képviselő-testület gazdaságfejlesztési bizottsága szombaton délelőtt megkezdte tanácskozását Szabadka tartományi képviselőivel a gazdaság fejlesztésére szánt tartományi eszközök elosztásáról, melynek javaslata hamarosan a tartományi képviselőház elé kerül elfogadásra. Stanislav Sigulinski mérnök, a gazdaságfejlesztő bizottság elnöke rövid bevezetőjében rámutatott arra, hogy Szabadka a tartomány gazdaságának struktúrájában körülbelül 10 százalékot képvisel, s ezért logikus volna a következtetés, hogy ilyen arányban részesüljön a gazdaság fejlesztésére szánt eszközökből is, ha ilyen mércék szerint történne az elosztás. Bárkányi Pál képviselő kiemelte, hogy a fém- és elektroipar, továbbá a mezőgazdaság nagy eséllyel indul. Mane Ivošević, a Metalija Lemezárugyár igazgatója szerint a fémipar és a villamosgépipar olyan jelentős fejlesztési tervekkel, programokkal rendelkezik, hogy valóra váltásukra kevés volna a tartomány rendelkezésére álló keret. Ezért támogatta az elgondolást, hogy e két jelentős iparág rajtoljon az eszközök elosztásánál. A bizottság végül úgy határozott, hogy egy héten belül újra összeül a képviselőkkel, és akkor véglegesen kialakítják a szabadkai álláspontokat ebben a kérdésben.__.