Magyar Szó, 1973. március (30. évfolyam, 73-88. szám)

1973-03-24 / 81. szám

2. oldal . Néhány szó az utcanevekről Nemrégen Szajánban jártam. Ez a mintegy kétezer lakosú kis falu Kikinda község egyik leghomogénabb települése, polgárainak körülbelül 99 százaléka magyar nemzetiségű. Valószínűleg a helybelieknek is feltűnt a következő: A közelmúltban új utcanévtáblákat függesz­tettek ki. A faluban többek között ilyen utcanevek vannak: Ulica Petőfi Sandora, ulica Doza Djerdja, uli­­ca Adi Endre stb___ A Magyar TV egyik vetélkedőjében a műsorvezető az olasz művészek nevének helyes­írására és kiejtésére hívta fel a versenyzők figyelmét, mert (idézek): „ ... mi sem szeretjük, ha pl. Petőfi Sándor nevét Petőfinek írják és ejtik...” Sajnos Szajánban, ahol talán ele­gendő lenne csak magyar nyelven kiírni az utcák ne­vét, eddig senki sem kifogásolta a fenti névtorzuláso­kat. Még csak azt sem tették meg, hogy pl. a Petőfi Sándor alá odaírják a költő rendes nevét. . Az utcanevek vagy az egyes intézmények és válla­latok névtábláinak megszövegezéséből nem lehet meg­állapítani, hogy az illető helységben mennyire jutottak a kétnyelvűség következetes alkalmazásában. Tény, hogy az egyes szerb nyelvű feliratok alatt ott van a he­lyes magyar elnevezés is, ez azonban még nem jelenti a kétnyelvűség maradéktalan alkalmazását. De az is bi­zonyos, hogy egy olyan faluban, amelyben főleg magya­rok élnek, a helységnév (amelyet egyébként Száján be­járatánál úgy írnak, hogy Sajan) az utcanevek és a közintézmények névtábláinak magyar nyelvű kiírása nagyon fontos. Ezeket a problémákat már régen meg kellett és meg is lehetett volna oldani. A helybeli társadalmi-politi­kai szervezeteknek aktívabbaknak kellene lenniük, hogy a kétnyelvűség mindenütt érvényre jusson és a szajáni földművesek végre magyar nyelven kapják az adóvég­zést, s meg is értsék a végzésbe foglaltakat. P. P. ­ A Sárga csikó Tollán Szombaton este a lukács­­fal­vai amatőr színjátszók Tó­bán bemutatják a Sárga csi­kó című háromfelvonásos ze­nés népszínművet. Ez volt a lukácsf­alviak első vendég­­szereplése Tóbán, s a nézők sok tapssal jutalmazták őket. Az előadás után közös vacso­rán vettek részt ,a vendégek és házigazdáik. Szépen indu­ló barátság van kilátásban a két kis magyar falu között, a jövőben is ápolni kell. -------— ■ V. M. A zrenjanini Petőfi Sándor Művelődési Egyesület évi közgyűlésére . A zrenjanini Petőfi Sándor Művelődési Egyesület a múlt vasárnap tartotta évi közgyű­lését. Amint Ábrahám Imrének, az egyesület titkárának je­lentéséből kitűnt, az elmúlt év munkája az egyesület ne­vét viselő nagy magyar köl­tő születésének 150. évfordu­lója jegyében zajlott le. Szá­mos színvonalas rendezvény­nyel adóztak a költőnek. Kü­lönösen a zrenjanini színház­ban megrendezett ünnepi es­tét kell kiemelni, melynek műsorában fellépett Illyés Gyula és Cseri István ma­gyarországi költők. Az egyesület keretén belül több alosztály működik sike­resen, így a leánykórus Kis Ernő vezényletével. Az ének­kar igen szép sikert ért el: a múlt évben 13 fellépése volt, és eljutott az amatőr ének­karok tartományi döntőjéig. Az egyesület tánccsoportja Straub József irányításával 5 alkalommal lépett fel. A beszámoló külön dicsérte az ifjúsági klub munkáját. A könyvtár munkájáról sem feledkeztek meg. Jelen­leg mintegy 3000 könyvük van. Az elmúlt évben 1100 olvasó 3000 könyvet olvasott el. A könyvtárnak igen jó kapcsolatai vannak a buda­pesti Széchenyi könyvtárral, amelytől az elmúlt évben 156 új könyvet kaptak aján­dékba. Szó volt még arról, hogy az egyesületnek jelenleg 145 tagja van, habár a munká­ban sokkal többen vesznek részt. A beszámolót követő vitá­ban olyan javaslatok hang­zottak el, hogy a jövőben nagyobb súlyt kell fektetni a tagság gyarapítására, vala­mint a pártoló tagok tobor­zására, majd elfogadták azt a javaslatot, hogy a jövőben a tagsági díjat 1 dinárra nö­veljék az eddigi 50 para he­lyett. A felszólalók indítványoz­ták, az ifjúsági klub még eredményesebb­­ munkájának érdekében, hogy a jövőben vegyék fel a kapcsolatot az ISZ községi elnökségével, va­lamint az ifjúsági otthon ve­zetőségével, hogy a kulturá­lis karaván keretén belül ők is ellátogassanak a község környező falvaiba. A közgyűlés elfogadta az idei munkaprogramot, mely­nek keretén belül az egyesü­let tovább folytatja a már megkezdett munkát a Pe­­tőfi-ünnepséggel kapcsolat­ban, segítséget nyújt a leány kórusnak, úgyszintén a tánc­csoportnak is lehetőséget nyújt a tartományi szemlé­ken való részvételre, vala­mint az egyesület­­igazgató bizottsága elvállalta, hogy a jövőben időszerű és közér­dekű politikai előadásokat is szervez a tagok számára. Sz. B. BÁNÁTI HÍRADÓ Szombat, 1973. márc. 24. Kisoroszon Nehéz körülmények közön dolgozik az iskola Az idén sem kezdik meg az új általános iskola építését A kisoroszi Grigorije Po­pov Általános Iskolának 600 tanulója van. Nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy Kikin­da község területén ebben a faluban küzd legnagyobb ne­hézségekkel az­ általános is­kolai oktatás. Az iskola négy egymástól távol eső régi, egészségtelen épületben dol­gozik. Mitar Dobranic, az iskola igazgatója minapi lá­togatásunk alkalmával a kö­vetkezőkről tájékoztatott ben­nünket: — Iskolánk mostani épüle­­tei az 1800 évek végén épül­tek, s a mai viszonyok köze­pette semmilyen szempontból sem felelnek meg oktatási in­tézményének. Amellett, hogy egészségtelen és korszerűtlen körülmények között dolgo­zunk, helyiséghiánnyal is küzdünk. Az épületek reg­gel 7-től este 7-ig állandóan foglaltak, így az iskolán kí­vüli aktivitásról és a tanu­lók egésznapi benntartózko­­dásáról szó sem lehet. — A mostoha körülménye­ket elsősorban a tanulók síny­lik meg. íme, néhány példa: Iskolánknak már 7 éve sem­milyen tornaterme nincs. Ta­nulóink a középiskola első osztályában lépnek először tornaterembe, s akkor lát­nak első ízben tornafelsze­relést. Nem csoda, hogy óriá­si hátrányban vannak a váro­si gyerekekkel szemben. Is­kolaműhelyünk egy omlado­zó épületben van, jobban hasonlít lomtárhoz, mint tan­teremhez. Szertárunk nincs. Az iskola és a falusi könyv­tár egy kis tanterembe van zsúfolva, használata úgyszól­ván lehetetlen. — Iskolánk kétnyelvű. Helyszűke miatt nem egy épületbe és nem egy váltás­ba járnak a tanításra a szerb horvát és magyar gyerekek, így elmarad a tanulók kö­zös foglalkoztatása, a kölcsö­nös nyelvtanulás stb. A fen­ti nehézségek komoly hát­rányt jelentenek az oktatás­ban. Sajnos a jelenlegi hely­zet nem éppen kecsegtető. A községi iskolafenntartó kö­zösség terve szerint az új kis­oroszi iskolát ebben az év­ben kellett volna elkezdeni. Pénzhiány miatt azonban er­re nem kerül sor. Az új is­kola kb. 7 millió dinárba ke­rül, ezt a pénzt főleg a pol­gárok helyi járulékától kel­lene biztosítani.­­ Mivel a helyi járulék­ból a vártnál lassúbb ütem­ben folyik be a szükséges pénz és mert az épületanyag ára jelentősen megnöveke­dett, ezért csak 1975-ben kez­dik el az új iskola építését, ami annyit jelent, hogy a tanítás csak 1976-ban, vagy 1977-ben kezdődhet meg az új objektumban.­­ Tehát a kisorosziak még 4 esztendeig kénytelenek vár­ni e probléma megoldására. A polgárok hajlandók lenné­nek újabb anyagi eszkö­zökkel hozzájárulni az isko­laépítési alaphoz, azért, hogy minél előbb megoldódjon ez a kérdés. Most a községi is­kolafenntartó közösségtől függ, hogy elfogadj­a-e ez­t az ajánlatot? Erre azonban kevés remény van, mivel nincs törvényes lehetőség ar­ra, hogy a lakosságot újabb járulékkal terheljük meg, ezért nem marad más mint az, hogy néhány évig még ilyen mostoha körülmények között dolgozzunk — mondta Mitar Dobranic. PERTICS Péter A bámátropoljai diákok­­ a legjobbak A kikinddai iskolák gyenge eredményt mutattak fel az első félévben A napokban Čeđo Bajsó elnökletével ülést tartott a kikindai képviselő-testület oktatási- és művelődésügyi tanácsa. Többek között szó volt Kikinda község általá­nos és középiskoláinak első félévi eredményeiről. Megállapították, hogy az 1972/73. iskolaévben az első félévben a helybeli iskolák tanulói igen gyenge ered­ményt mutattak fel. Az ál­talános iskolák tanulóinak mindössze 74,07 százaléka mutatott fel pozitív ered­ményt. A középiskolákban még rosszabb a helyzet, mi­vel az első félévet a tanu­lók 46,74 százaléka fejezte be átmeneti osztályzattal. • Az általános iskolák tanu­lói közül a legjobbak a bá­záttopolyai általános iskola diákjai, 90 százalékuk pozi­tív eredménnyel zárta az elmúlt félévet. A legtöbb rossz osztályzat a felnőtt­­képző iskolában volt. Az általános iskolákban mindenütt megfelelő szak­emberek tanítanak. Ez ter­mészetesen pozitív, de a kö­rülmények, amelyek között az egyes iskolákban az ok­tatás­­folyik, nagyon külön­bözőek. Példaként említ­jük a kikindai Vuk Kara­,­džić Általános Iskolát, amely a legkorszerűbb feltételek között dolgozik, ugyanakkor sok községbeli iskolában — mint például a nakovói, a kisoroszi stb. — még a leg­alapvetőbb feltételek sin­csenek meg a normális mun­kához. A középiskolák közül az első félévben a Dusán Va­­siljev Gimnázium mutatott fel legjobb erdményt, a leg­gyengébb pedig a szakmun­kásképző iskola. A tanács végül, megállapí­totta, hogy az első félév­ben felmutatott negatív eredmények arra kötelezik a község felelős oktatásügyi vezetőit, hogy a legrövi­debb időn belül behatóan elemezzék a helyzetet és sürgősen intézkedjenek. Nö­velni a felelősségérzetet, mind a tanulók, mind taná­raik körében, és eredménye­sebb munkára kötelezni őket. Fellendíteni az ön­­igazgatási és a társadalmi­politikai szervezetek mun­káját is az oktatásügyi in­tézményekben, mert csak ily módon, közös összefo­gással, lehet kiküszöbölni a nehézségeket. Természetesen a fentiek­kel párhuzamosan az egész társadalmi közösségnek na­gyobb segítséget kell nyúj­tani az iskoláknak. Főleg a tanítás és tanulási lehető­ségeket kell javítani — ál­lapították meg a tanács ülé­sén. P. P. Magyarországi műkedvelők Magyarittabén Holnap Magyarittabén vendégszerepeinek a ma­gyarországi, eleki műkedve-, lők. Tréfás jeleneteket, ma­gyar, szlovák és román népi táncokat magyar és cigány­dalokat adnak elő. Az elő­adás iránt nagy az érdeklő-­ dés a faluban, jegyek 6 és 8 dinárért Vígh Józsefnél kaphatók. H. N. Lésési tevékenység Nehrer Lajos, a magyar­csernyei helyi közösség el­nöke, részletesen beszámolt a helyi közösség munkájáról. Megemlítette, hogy a tanács igen sokoldalú munkát vég­zett. Szólt arról is, hogy 1972-ben volt egy építőcso­portja is a helyi közösség­nek, de ennek munkáját ide­iglenesen beszüntették, noha még mindig kifizetődő len­ne. A villanyhálózat kor­szerűsítése, valamint a be­tonjárdák építése még min­dig folyik.­­ Még mindig időszerű az if­júsági otthon, valamint az egészségház kérdése. Az idei részletes tervben erre is végre megoldást kell találni. Az egészségház kérdésében a szerbesernyei egészségház és a helyi közösség tanácsa nem tudott megállapodni. A közösség segítséget nyúj­tott a társadalmi szerveze­teknek is, de megállapítha­tó, hogy ez minimális volt. Már évek óta 10 000 dinár van a szerbesernyei művelő­dési központ számláján a he­lyi közösség részére, hogy rendbe hozzák a művelődési otthont, de ezt a pénzt máig sem használták fel. A békéltető tanácsnak ke­vés munkája volt. Mindössze három esetben kérték a pol­gárok a segítségét és mind­három esetben sikeres volt a közreműködés. Megválasztották az új ta­nácstagokat. Ezek: Szekula Ferenc, Biacsi­­ Pál, Vastag Miklós, Kriska Károly, Ko­rom István, Halász György, Vincze Sándor, Bajusz Jó­zsef. Az ellenőrző bizottság új tagjai: Csikós Imre, Soós József és ifj. Vajda János. A békéltető tanács tagjai: Biczók József, Egyi András és Szekula István. H. J. Megkezdték a sorozást képviselő-testület népvédelmi osztálya felhívja az összes 1956-ban született ifjakat, akiknek állandó tartózkodá­si helyük Begaszentgyörgy község területén van, hogy jelentkezzenek a községi kép­viselő-testület népvédelmi osz­tályán, illetve a lakhelyük helyi hivatalában március 25-éig, hogy nyilvántartásba vegyék. Azok az idősebb korosztá­lyú ifjak, akik még nincse­nek­­ besorozva, jelentkezze­nek az állandó tartózkodási helyük helyi hivatalában. Ha a sorozandó ifjú valamilyen okból nem jelent meg a nyilvántartásba vételen, ada­taikat legközelebbi felnőtt hozzátartozói is megadhatják. P. I. A honvédelmi kötelezett­ségről szóló törvény alapján a begaszentgyörgyi községi új vezetőség Új vezetőséget választot­tak a magyarittabéi művelő­dési egyesület élére. Elnök Kovács Pál iskolaigazgató, titkár Körtési Sándor ag­rármérnök, pénztáros Vígh József felvásárló. A vezető­ség többi tagjai: Patai Sán­dor, Budai József, Csüllög Imre, Torna András, Zima István, Tóth Erzsébet, Tari­na Ferenc, Szarka Sándor, Nagy Katalin és Tarina Jó­zsef. Remélhető, hogy az új vezetőség eredményes mun­kát fog végezni, és mindent megtesz a színjátszás fellen­dítéséért a faluban. J. S. r . ■Hl A Potisje törökbecsei Ke­reskedelmi Vállalat bútor­üzletének immár hat hónap­ja van lakberendezője, aki a bútorvásárlókat hasznos tanácsokkal látja el, és kí­vánság szerint a helyszínen segít a lakás rendezésében. Milorad JOSIMOVIČ taná­csait, ajánlatait eleinte cso­dálkozva fogadták a vásár­lók, de most már mindin­kább igénybe veszik díjmen­tes szolgálatait. Huszonhárom esztendős, 1968-ban végezte el az új­vidéki képzőművészeti közép­iskolát. Újvidéken a kiállí­tási standok készítésén dol­gozott. Ez, mint mondja, igen jó szakmai alapot adott a további tevékenységhez, mert gyakran a tervezéstől a végső kivitelezésig min­dent egyedül végzett. Köz­ben egyetemre iratkozott, majd a belgrádi Jugodrvo újvidéki üzletében helyezke­dett el. Főleg irodákat ren­dezett be. A katonaság után ismét a Jugodrvóban kapott állást, de mivel intenzíven fest az újvidéki albérleti szo­bájában nemigen fért el a festőállvány, hazaköltözött, s a szülői házban kényelmes műtermet rendezett be. — A lakberendezésben mi volt eddig a legnagyobb munkája Törökbecsén? — Az aggok otthonának egy részét az én elképzelé­sem szerint rendezték át. — Mit tart a lakberende­zés vezérelvének? — Elsősorban a kényel­met, hogy a lakás valóban otthon legyen, minden csa­ládtag számára, de közben figyelmet kell szentelni az esztétikára is. — Milyen a választék a Potisse törökbecsei bútorüz­letében? — Bár az üzletünk külső­leg nem a legkorszerűbb, a választékunk rendkívül gaz­dag. Ezenkívül számos pros­pektusunk van, a vásárlók bármelyik bútort kiválaszt­hatják, és mi rövid időn be­lül a vevőhöz szállítjuk. Üz­letünk nagy előnye, hogy hazánk minden bútorgyárá­nak termékét be tudja sze­rezni. — Mi várható a bútordi­vat terén? — Nemrégiben londoni tu­­ristaúton voltam, és termé­szetesen a lakberendezés ér­dekelt a legjobban. Elmond­hatom, hogy egyre inkább a szögletes vonalú és nyitott bútorok jönnek divatba. Te­hát nemsokára nálunk is ilyesmi várható. - bér - Iskolanap Magyarcsernyén és Ta­bán A magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola már­cius 15-én ünnepelte az is­kola napját. Az ünnep elő­estéjén a színháztermet tel­jesen megtöltő lelkes közön­ség előtt színvonalas elő­adást tartottak az iskola ta­nulói. A Petőfi-évforduló jegyében először egy igen ötletes verses, zenés össze­állítást láthatott a közönség. KOPRIVICA Hajnalka zene­tanár és CSÁNYI Mihály magyar szakos tanár taní­totta be őket. A Mezítlábas prókátor cí­mű kétrészes játék is nagy sikert aratott. Az iskolanapi program fénypontja a magyarcsernyei táncok voltak. MÉSZÁROS Etelka tanárnő és MÁRTON Vilma előadó nagy hozzá­értéssel tanította be a régi táncokat, amelyeket MÉSZÁ­­­ROS (ZAKÁR) Pista bácsi­tól tanultak. A kis táncosok külön erre az alkalomra ké­szült ruhája fokozta a sikert. Másnap délelőtt díszülést tartottak az iskolában, amely alkalmával dicsérő ok­levelet adtak át a­­ legjobb tanulóknak. A legjobb tan­erőket is megjutalmazták. Jutalmat kapott Nagy Ist­ván, Hangya Katalin, Bénák Margit, és Tóth Jakab tanár. A díszülésen részt vettek a helység és a község társa­dalmi és politikai, valamint gazdasági szervezetek képvi­selői, a helységben élő volt harcosok, akik a Petőfi-bri­­gád katonái voltak. Hasonló szép és színvona­las műsort adtak az iskola­nap, alkalmából a tóbai ta­gozatok tanulói is, szép szá­mú közönség előtt. E műsor előkészítésében részt vettek a Tabán tanító előadók.

Next