Magyar Szó, 1973. május (30. évfolyam, 118-131. szám)

1973-05-04 / 120. szám

Péntek, 1973. május 4. A nevelési célok eléréséért Egyesülnek Kanizsa község óvodái Kanizsa község iskoláskor előtti intézményeinek egye­sítése már több ízben is na­pirenden szerepelt az isko­lák és az óvodák igazgatói­nak ülésein, valamint a köz­­oktatásügyi közösség végre­hajtó bizottságának összejö­vetelén is. Nemrégen a köz­ségi képviselő-testület­­ köz­oktatási tanácsa is foglalko­zott e kérdéssel. Az óvodák egyesítésének lehetőségéről külön felmérés készült, ame­lyet az ülésen nagy alapos­sággal megvitattak. A korábbi években az óvo­dák­­integráció­járól szinte lehetetlen volt beszélni. A rossz úthálózat, az intézmé­nyek kedvezőtlen anyagi helyzete és a pénzelési ne­hézségek lehetetlenné tették e törekvés megvalósítását. A problémák megoldása után a pártlevélből és a községi pártbizottság hatá­rozataiból eredő feladatok arra kötelezik az óvodák­ban dolgozó pedagógusokat, hogy minőségi munkával já­ruljanak hozzá a gyerekek sokoldalúbb fejlődéséhez, neveléséhez. Ezt csakis az óvodák egyesítése után le­het teljes mértékben meg­valósítani. A háromtagú bizottság, amelynek tagjai BATA Ve­ra, TERHES Erzsébet és TABOROSI Imre voltak —• megállapította, hogy az óvo­dák integrációja nemcsak fontos, hanem igen hasznos is. A község 26 óvodai tago­zatának összevonásával sok­kal jobb minőségű munkát lehetne kifejteni. Közös erő­vel javítanák a munkafel­tételeket, nagyobb lehetőség nyílna a nevelők szaktudá­sának bővítésére is. Együt­tes erőfeszítéssel valószínű­leg nagyobb lehetőség vol­na a dolgozó szülők gyere­keinek egésznapos óvodai tartózkodásának megszerve­zésére is. Együttesen számos kirándulást, nyaralást is­­­le­hetne legkisebbjeinknek szer­vezni. Az­­ integráció előnye még az is, hogy több pénz jutna új óvodák építésére és a meglevők korszerűsíté­sére, ugyanakkor az intéz­ményekben az önigazgatás fejlesztésére is nagyobb gondot fordíthatnának. A község hét helységében a 26 tagozat irányítására és vezetésére a szakbizottság véleménye szerint 26 óvónő­re lenne szükség, ezenkívül igazgatóra, igazgatóhelyet­tesre, titkárra, két szakács­nőre és 13 segédszemélyre. Az év elején az óvodák igazgatóinak aktívája tár­gyalt az óvodák egyesítésé­nek lehetőségeiről. A jelen­lévők közül hatan a javas­lat mellett, négyen pedig ellene szavaztak. Azonban mindannyian egyetértettek abban, hogy az iskolák ke­retében dolgozó óvodáknak szakmai téren sokkal na­gyobb segítséget kell nyúj­tani. Ugyanakkor a községi közoktatásügyi közösség vég­rehajtó bizottságának a vé­leménye, hogy az integrá­ciót az óvodák között minél előbb létre kell hozni. Ja­vasolta, hogy a munkából vegyék ki részüket az isko­lákban és az óvodákban dol­gozó pedagógusok, és segít­sék az elképzelés minél előbbi megvalósítását. A közoktatásügyi tanács álláspontja megegyezik az oktatásügyi közösségével. A képviselők elfogadták a bi­zottság jelentését és sürget­ték az abban előirányzott feladatok minél előbbi meg­valósítását. Az integrációról természetesen az óvodákban dolgozók fognak dönteni, de nem mindegy, hogy hogyan tájékoztatják őket ennek fontosságáról — jegyezték meg a képviselők. V. K. M. Ada: Összesen 240 tanulót vesznek fel a gépészeti iskolaközpontba Az adai Petar Drapšin Gé­pészeti Iskolaközpontban az 1973/74. tanévre összesen 240 tanuló felvételére hirdettek pályázatot. Ebből 90 tanulót a gépészeti technikumba, 150- et pedig a szakmunkásképző iskolába vesznek fel. A gépészeti technikum ma­gyar nyelvű tagozatára 60 ta­nuló iratkozhat be, a szerb­­horvát nyelvű tagozatra pe­dig 30. A negyedik osztály elvégzése után ebben az is­kolában a tanulók érettségi vizsgát tesznek, és gépész­technikusi oklevelet nyer­nek. A szakmunkásképző isko­lában különféle szakmákra vesznek fel tanulókat. Három csoportba jelentkezhetnek a diákok. A fémfeldolgozó ipar szakmáira 60 tanulót írnak be a magyar és 15-öt a szerb­­horvát nyelvű tagozatra. A következő szakmák tartoznak ide: fémesztergályos, fémma­rós, géplakatos, fémcsiszoló, öntő és formázó, szerszám­lakatos, finommechanikus és autómechanikus. A villamossági ipar szak­máira összesen 45 tanulót vesznek fel: 30-at a magyar és 15-öt a szerb nyelvű ta­gozatra. Ide tartoznak a vil­lanyszerelők, a tévé- és rá­dióműszerészek és az elekt­romechanikusok. A textilipar szakmáira 30 tanulót vesznek fel, mind­egyiküket a magyar nyelvű tagozatra. Ide tartozik a kon­fekciós, a varrónői és a sza­bó szakma. A szakmunkásképző isko­lában a harmadik osztály el­végzése után tesznek érett­ségi vizsgát a tanulói, és ok­levelet nyernek a tanult szak­mából. Az oktatás ideje alatt az iskola műhelyeiben és a község munkaszervezeteiben (Potisje, Iskra, Beko stb.) végzik a gyakorlati munkát. A jelentkezéseket június 30-áig fogadják el az isko­lában. A tanulók elbírálását az általános iskolában elért tanulmányi eredmények alap­ján végzik, tehát felvételi vizsgát nem kell tenni a je­lentkezőknek. A pályázat eredményeiről július 10-éig értesítik a tanulókat. A kétdináros okmánybé­lyeggel ellátott kérvényeket az iskola titkárságán kell át­adni a jelentkezőknek (kér­vény-űrlapot az iskola ad). Mellékelni kell az általános iskola befejezéséről szóló bi­zonyítványt, a születési anya­könyvi kivonatot és két le­velezőlapot a jelentkező ne­vére megcímezve. (-a, -a) Vasárnap kezdődik a­z észak-bánáti amatőrszínházak IX. találkozója Törökkanizsán Az AVNOJ 30. évforduló­jának tiszteletére az Aleva Paprikagyár védnökségével május 6-a és 14-e között rendezik meg Törökkanizsán az észak-bánáti amatőrszín­házak IX. találkozóját. A ta­lálkozó alkalmából hét ama­tőrszínház, illetve színjátszó egyesület előadását tekinthe­ti meg a közönség, öt szerb és két magyar nyelvű szín­darabot mutatnak be. A ta­lálkozón ezenkívül vendég­ként föllép a zrenjanini To­­ša Jovanovic Népszínház szerb együttese, és vendég­szerepel a Szabadkai Nép­színház magyar együttese is. Az amatőrszínházak talál­kozójának programja a kö­vetkező: Vasárnap (6-án) fél 8-kor lesz a találkozó ünnepélyes megnyitója a művelődési ház színháztermében. Aznap este a törökkanizsai Jovan Popovic Amatőrszínház szerb csoportja lép fel. A színház névadójának kétfel­­vonásos komédiáját, a Fel­­fuvalkodott tökfejet mutat­ják be Milutin Kam­sik ren­dezésében. Kedden (8-án) a lukicevói művelődési egyesület szerb nyelvű előadását tekintheti meg a közönség. Branislav Nušić A megboldogult c. háromfelvonásos komédiáját adják elő. A darabot Mili­­sav Serafijanovic rendezte. Szerdán (9-én) az aradaci Mladost Művelődési Egyesü­let mutatja be Igor Torkar Tarka labda c. drámáját szerb nyelven. A darab ren­dezője Stojan Stojiljkovic. Csütörtökön (10-én) a zre­njanini Madách Amatőrszín­ház magyar együttese lép fel. Claude Magnier Oszkár c. vígjátékát adják elő Vaj­da Tibor rendezésében. Pénteken (11-én) ismét Jovan Sterija Popovic-mű­­vet láthat a közönség. A Ja­ša Tomić-i művelődési ház drámai csoportja a Nősülés és férjhez menés c. színjá­tékot mutatja be Kosta Apostolovic rendezésében. Szombaton (12-én) a muzs­lyai­­Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület magyar nyel­vű előadását tekinthetik meg a nézők. Padisák Mi­hály a Sztár is meztelen c. háromfelvonásos komédiá­ját adják elő. A rendező Varga István. Vasárnap (13-án) Doszto­jevszkij Bűn és bűnhődés c. művének dramatizált válto­zata­ lesz műsoron. A kikin­­dai népi amatőrszínház szerb együttese mutatja be. A da­rab rendezője Dragán Jovic. Hétfőn (14-én) fél 8-kor kerül sor a találkozó díjai­nak kiosztására. Aznap este a találkozó vendégeként fel­lép a zrenjanini Toša Jova­novic Népszínház együttese. Osztrovszkij Tehetségek és imádók c. négyfelvonásos ko­médiáját mutatják be. A rendező Aleksandar Ognja­­novic. Szerdán (16-án) a Szabad­kai Népszínház magyar együttesének előadását te­kintheti meg a közönség. Az előadások mindennap 20 órakor kezdődnek. Je­gyek elővételben az Ifjúsá­gi Szövetség községi választ­mányának irodájában kap­hatók mindennap 10 órától 13 óráig. A szerb nyelvű elő­adásokra a jegyek elővétel­­ben 35 dinárba kerülnek, a magyar nyelvű előadásokra pedig­ 15 dinárba. Egy-egy előadásra a jegyek ára 8 di­nár, diákoknak pedig 3 di­nár. A találkozó ideje alatt mindennap 17 órától 20 óráig kaphatók a színház pénztáránál. (-a, -a) Cs. Simon István irodalmi estje Zentán Kedden este 18 órai kez­dettel a zentai gimnázium társadalmi termében iro­dalmi est lesz. Az egész­ségügyi iskola Láng című faliújságja szervezésében Cs. Simon István csókás költő mutatkozik be a kö­zönségnek.­­pár­ TISZAVIDÉK Beiratkozási lehetőségek a Tisza­vidék középiskoláiba Nem teljes egy hónap választja el a nyolcadikosokat az iskolaév befejezésétől. Az oktatásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy az általános iskola végzősei má­jus 31-én fejezik be az iskolaévet. A gond, a töprengés azon­ban már jóval a tanév befe­jezése előtt a családba fu­­ra­kszik. Hova, milyen pályá­ra adják a gyereket, melyik iskolákban, érvényesülhetne legjobban, s a tanulmányok befejezése után mennyire fi­­zetődik ki a választott hiva­tás, illetve szakma. A Tisza­­menti községek pályaválasz­tási tanácsadóitól megtud­tuk, hogy a szociális­­rétege­­ződés éppen a nyolcadikosak között jut kifejezésre a leg­jobban. A munkásszülő, az évek során nem tudott ele­get foglalkozni a gyereké­vel, emiatt az ilyen tanulók többsége gyengébb­ előmene­telt ért el, mint azoknak a szülőknek a gyerekei, akik­kel naponta foglalkoztak, el­lenőrizték a feladatok elvég­zését. Természetes, hogy a munkásszülő nemcsak a ta­nulmányi eredmény, ha­nem anyagi okok miatt is inkább a szakmatanulást ja­vasolja gyermekének. A szakmunkásképző iskolán kí­vül esetleg más szakközép­iskolába is beíratja gyerme­két, gondolván, hogy a ta­nulmányok befejezése után nem válik létkérdéssé a fő­iskolai vagy egyetemi kép­zés, mert középiskolával is találnak munkát. Sajnos azonban sok szülő és gyer­mek a pályaválasztásnál nem veszi figyelembe a község káderszükségletét, ha lányról van szó, akkor inkább „köny­nyű női” szakmát választ, a fiúknak pedig az a legfonto­sabb, hogy a kiválasztott szakmában hogyan lehet ke­resni. Emiatt a lányok leg­gyakrabban fodrásznál­, és fényképésznek tanulnak, és a szakma elsajátítása után nemigen tudnak elhelyez­kedni. Szükség volna arra, hogy az iskolákban és a mun­kaközvetítő intézet pályavá­lasztási tanácsadójában fel­hívják a fiatalok figyelmét a keresett szakmákra. Ebben nagy segítséget nyújthatná­nak még a munkaszervezetek is. A lányoknak szívesen ajánljuk a varrónői szakma tanulását, ugyanis majd minden községben, főleg a nagyobb helységekben évek óta gond varrónők találni. Ezenkívül kevés a pedagó­gus is, új tanítók­ra ugyan nincs szükség, de szaktanáro­kat annál nagyobb számban keresnek a középiskolák. A fiúk az utóbbi években az autómechanikus pályát vá­lasztják, azonban bizonyára kevesen tudják, hogy ház­tartási gépjavítókra és épí­tőipari munkásokra is sok községnek nagy szüksége van. Nem szándékozunk pálya­­választási tanácsokkal ellát­ni a nyolcadikosokat, hisz ahhoz a káderszükséglet ala­pos fölmérésére, beható elem­zésére lenne szükség, s ilyen dokumentációval a községek még sajnos ma sem rendel­keznek. Tanácsadás helyett tehát inkább a Tisza-vidék középiskoláiba való beiratko­zás föltételeiről szólunk. Zenta: Svetozar RADONICTOV, a zentai középiskolák iskola­­fenntartó közösségének tit­kárától megtudtuk, hogy a község középiskolái az 1973 -74-es tanévben összesen 21 új tagozatot nyitnak, 15-öt magyar és 6-ot , szerbhorvát nyelven. Az új oktatási tör­vény szerint, amely szigorú­an meghatározza a tanulók létszámát, 30-nál több diák nem lehet egy osztályban. A megnyitott 21 tagozat tehát összesen 630 tanulónak teszi lehetővé a beiratkozást. A Moša Pijade Gimnázium az új iskolaévben öt tagozat megnyitását tervezi, három tagozaton magyar, kettőben pedig szerb nyelven folyik az oktatás. Az első pályázat­tal osztályonként 25 tanulót vesznek fel, tehát 75 magyar, és 50 szerb ajkú diákot az­zal, hogy az esetleg betöltet­lenül maradó helyekre utó­lagos pályázatot hirdetnek. A Ljubica Popovic Gazda­sági Középiskola egy-egy magyar és szerb tagozatot nyit meg őszre, összesen 50 tanulóval. A kereskedelmi is­kola pedig egy szerb és két magyar tagozat megnyitását tervezi, azonban az első pá­lyázat alkalmával egy-egy tagozatra csak 20 tanuló föl­vételét tervezik. Az egészségügyi középis­kola az 1973—74-es iskola­évben három magyar tagozat megnyitását tervezi, össze­sen 90 tanulóval. Az első pá­lyázat hirdetésekor 75 tanuló beiratkozását teszik lehető­vé. A Papp Pál­ Iskolaközpont vegyészeti szaka egy magyar tagozat megnyitását tervezi a jövő tanévben, míg a szak­munkásképző két szerb és öt magyar tagozatra hirdet pá­lyázatot. A szakmunkáskép­zőbe csak azok a tanulók iratkozhatnak be, akik a gya­korlati munkát is el tudják végezni valamelyik gyárban vagy üzemben. A középiskolák iskola­­fenntartó közösségének tit­kárságán megtudtuk még azt is, hogy a felvételi vizsga minden iskolában kötelező, kivételt csupán a Vuk-díja­sok képeznek. A kérvénye­ket az iskolák titkárságán kell beadni május 25-étől jú­nius 10-éig. Huszonegy új tagozatot nyitnak Kanizsa: Csaknem 400 el­sőst vesznek fel Kanizsán két középiskola várja a tanulókat, a mező­­gazdasági technikum és a szakmunkásképző. Megje­gyezhető, hogy mindkettőben magyar nyelven folyik a ta­nítás. A MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM az 1973/74. is­kolaévben három osztály megnyitását tervezi, összesen 105 tanulóval. Ugyanakkor az iskola keretében működik a MEZŐGAZDASÁGI SZAK 5. oldal MUNKÁSKÉPZŐ is, amely 170 jelentkező felvételére számít. A beiratkozási határ­idő június 20. Bővebb felvi­lágosítást az iskola titkársá­gán lehet kapni. A szakmunkásképző iskola az új tanévben négy új ta­gozat megnyitását tervezi 120 diákkal. Egy elektro-, egy fém- és egy építőszak nyílik a fiúknak, míg egy vegyes osztályban a bőr-, a textil­ipar, valamint a szolgáltató­­ipar tudnivalóit sajátíthatják el a tanulólányok. V. K. M. Törökkanizsa: Növelik a tago­zatok SZib­irlit A törökkanizsai gimnázium­ban és a szakmunkásképző iskolában is növelik a tago­zatok számát az 1973—74-es évben az előző évhez viszo­nyítva. A gimnáziumban pél­dául az idei tanévben 11 ta­gozattal dolgoztak, őszre pe­dig 14 tagozat megnyitásá­t tervezik, az oktatás a gim­náziumban magyar és szerb nyelven folyik, a szakmun­kásképző iskolában pedig szerb nyelven. A tagozatok számának nö­velését az iskola igazgatója azzal indokolta, hogy a ter­vek szerint az idén elkészül a kanizsa—törökkanizsai híd a Tiszán, tehát javulnak a közlekedési lehetőségek, és így várhatóan több tanuló jelentkezik az iskolába, fő­leg a kanizsai község terü­letéről. A gimnáziumban négy el­ső osztály megnyitását ter­vezik. Összesen 120 tanuló felvételére hirdetnek pályá­zatot, ebből 60-at a magyar, 60-at pedig a szerbhorvát nyelvű tagozatra vesznek fel. A szakmunkásképző iskolá­ba 90 elsős iratkozhat be. A 90 közül 60 tanulót a fém­ipari szakmákra vesznek fel, 30-at pedig építőipari és fa­ipari szakra. Az igazgató elmondta még, hogy bármely község­ből jelentkezhetnek diákok az iskolába, senkit sem uta­sítanak vissza. Amennyiben a jelentkezők száma jóval meghaladja a felvételi pályá­zatban meghatározott számot, kérni fogják a községi okta­tási közösségtől, hogy enge­délyezze újabb tagozatok megnyitását. A gimnáziumban és a szak­munkásképző iskolában sincs felvételi vizsga, a tanulókat az általános iskolában elért eredmények alapján bírálják el. Beiratkozni június 10-étől június 25-éig lehet. A kérvé­nyeket kétdináros okmány­bélyeggel kell ellátni és mel­lékelni hozzá az általános is­kola befejezéséről szóló bizo­nyítványt, valamint a szüle­tési anyakönyvi kivonatot. A szakmunkásképző iskolá­ba jelentkezőknek a felso­roltakon kívül orvosi igazo­lást kell hozniuk arról, hogy a kiválasztott szakmára egészségügyi szempontból al­kalmasak. A kérvényeket a megjelölt időben az iskola titkárságán kell átadni. ____ (-a, -a) Alkalmi műsorokban lépnek fel A törökkanizsai munkás­egyetemen is már néhány év rendszeresen működik a ze­neiskola (a zentai zeneiskol kirendeltségeként). Jelenleg körülbelül 80 tanuló tanul­­t zongora- és harmonika-sza­kon, hat zenepedagógus ok­tatja őket. A törökkanizsai zeneisko­lások alkalmi műsorokba­ szoktak fellépni, így hozzá­járulnak városuk­ zenei éle­tének kibontakozásához. ■i

Next