Magyar Szó, 1973. május (30. évfolyam, 118-131. szám)
1973-05-04 / 120. szám
Péntek, 1973. május 4. A nevelési célok eléréséért Egyesülnek Kanizsa község óvodái Kanizsa község iskoláskor előtti intézményeinek egyesítése már több ízben is napirenden szerepelt az iskolák és az óvodák igazgatóinak ülésein, valamint a közoktatásügyi közösség végrehajtó bizottságának összejövetelén is. Nemrégen a községi képviselő-testület közoktatási tanácsa is foglalkozott e kérdéssel. Az óvodák egyesítésének lehetőségéről külön felmérés készült, amelyet az ülésen nagy alapossággal megvitattak. A korábbi években az óvodákintegrációjáról szinte lehetetlen volt beszélni. A rossz úthálózat, az intézmények kedvezőtlen anyagi helyzete és a pénzelési nehézségek lehetetlenné tették e törekvés megvalósítását. A problémák megoldása után a pártlevélből és a községi pártbizottság határozataiból eredő feladatok arra kötelezik az óvodákban dolgozó pedagógusokat, hogy minőségi munkával járuljanak hozzá a gyerekek sokoldalúbb fejlődéséhez, neveléséhez. Ezt csakis az óvodák egyesítése után lehet teljes mértékben megvalósítani. A háromtagú bizottság, amelynek tagjai BATA Vera, TERHES Erzsébet és TABOROSI Imre voltak —• megállapította, hogy az óvodák integrációja nemcsak fontos, hanem igen hasznos is. A község 26 óvodai tagozatának összevonásával sokkal jobb minőségű munkát lehetne kifejteni. Közös erővel javítanák a munkafeltételeket, nagyobb lehetőség nyílna a nevelők szaktudásának bővítésére is. Együttes erőfeszítéssel valószínűleg nagyobb lehetőség volna a dolgozó szülők gyerekeinek egésznapos óvodai tartózkodásának megszervezésére is. Együttesen számos kirándulást, nyaralást islehetne legkisebbjeinknek szervezni. Az integráció előnye még az is, hogy több pénz jutna új óvodák építésére és a meglevők korszerűsítésére, ugyanakkor az intézményekben az önigazgatás fejlesztésére is nagyobb gondot fordíthatnának. A község hét helységében a 26 tagozat irányítására és vezetésére a szakbizottság véleménye szerint 26 óvónőre lenne szükség, ezenkívül igazgatóra, igazgatóhelyettesre, titkárra, két szakácsnőre és 13 segédszemélyre. Az év elején az óvodák igazgatóinak aktívája tárgyalt az óvodák egyesítésének lehetőségeiről. A jelenlévők közül hatan a javaslat mellett, négyen pedig ellene szavaztak. Azonban mindannyian egyetértettek abban, hogy az iskolák keretében dolgozó óvodáknak szakmai téren sokkal nagyobb segítséget kell nyújtani. Ugyanakkor a községi közoktatásügyi közösség végrehajtó bizottságának a véleménye, hogy az integrációt az óvodák között minél előbb létre kell hozni. Javasolta, hogy a munkából vegyék ki részüket az iskolákban és az óvodákban dolgozó pedagógusok, és segítsék az elképzelés minél előbbi megvalósítását. A közoktatásügyi tanács álláspontja megegyezik az oktatásügyi közösségével. A képviselők elfogadták a bizottság jelentését és sürgették az abban előirányzott feladatok minél előbbi megvalósítását. Az integrációról természetesen az óvodákban dolgozók fognak dönteni, de nem mindegy, hogy hogyan tájékoztatják őket ennek fontosságáról — jegyezték meg a képviselők. V. K. M. Ada: Összesen 240 tanulót vesznek fel a gépészeti iskolaközpontba Az adai Petar Drapšin Gépészeti Iskolaközpontban az 1973/74. tanévre összesen 240 tanuló felvételére hirdettek pályázatot. Ebből 90 tanulót a gépészeti technikumba, 150- et pedig a szakmunkásképző iskolába vesznek fel. A gépészeti technikum magyar nyelvű tagozatára 60 tanuló iratkozhat be, a szerbhorvát nyelvű tagozatra pedig 30. A negyedik osztály elvégzése után ebben az iskolában a tanulók érettségi vizsgát tesznek, és gépésztechnikusi oklevelet nyernek. A szakmunkásképző iskolában különféle szakmákra vesznek fel tanulókat. Három csoportba jelentkezhetnek a diákok. A fémfeldolgozó ipar szakmáira 60 tanulót írnak be a magyar és 15-öt a szerbhorvát nyelvű tagozatra. A következő szakmák tartoznak ide: fémesztergályos, fémmarós, géplakatos, fémcsiszoló, öntő és formázó, szerszámlakatos, finommechanikus és autómechanikus. A villamossági ipar szakmáira összesen 45 tanulót vesznek fel: 30-at a magyar és 15-öt a szerb nyelvű tagozatra. Ide tartoznak a villanyszerelők, a tévé- és rádióműszerészek és az elektromechanikusok. A textilipar szakmáira 30 tanulót vesznek fel, mindegyiküket a magyar nyelvű tagozatra. Ide tartozik a konfekciós, a varrónői és a szabó szakma. A szakmunkásképző iskolában a harmadik osztály elvégzése után tesznek érettségi vizsgát a tanulói, és oklevelet nyernek a tanult szakmából. Az oktatás ideje alatt az iskola műhelyeiben és a község munkaszervezeteiben (Potisje, Iskra, Beko stb.) végzik a gyakorlati munkát. A jelentkezéseket június 30-áig fogadják el az iskolában. A tanulók elbírálását az általános iskolában elért tanulmányi eredmények alapján végzik, tehát felvételi vizsgát nem kell tenni a jelentkezőknek. A pályázat eredményeiről július 10-éig értesítik a tanulókat. A kétdináros okmánybélyeggel ellátott kérvényeket az iskola titkárságán kell átadni a jelentkezőknek (kérvény-űrlapot az iskola ad). Mellékelni kell az általános iskola befejezéséről szóló bizonyítványt, a születési anyakönyvi kivonatot és két levelezőlapot a jelentkező nevére megcímezve. (-a, -a) Vasárnap kezdődik az észak-bánáti amatőrszínházak IX. találkozója Törökkanizsán Az AVNOJ 30. évfordulójának tiszteletére az Aleva Paprikagyár védnökségével május 6-a és 14-e között rendezik meg Törökkanizsán az észak-bánáti amatőrszínházak IX. találkozóját. A találkozó alkalmából hét amatőrszínház, illetve színjátszó egyesület előadását tekintheti meg a közönség, öt szerb és két magyar nyelvű színdarabot mutatnak be. A találkozón ezenkívül vendégként föllép a zrenjanini Toša Jovanovic Népszínház szerb együttese, és vendégszerepel a Szabadkai Népszínház magyar együttese is. Az amatőrszínházak találkozójának programja a következő: Vasárnap (6-án) fél 8-kor lesz a találkozó ünnepélyes megnyitója a művelődési ház színháztermében. Aznap este a törökkanizsai Jovan Popovic Amatőrszínház szerb csoportja lép fel. A színház névadójának kétfelvonásos komédiáját, a Felfuvalkodott tökfejet mutatják be Milutin Kamsik rendezésében. Kedden (8-án) a lukicevói művelődési egyesület szerb nyelvű előadását tekintheti meg a közönség. Branislav Nušić A megboldogult c. háromfelvonásos komédiáját adják elő. A darabot Milisav Serafijanovic rendezte. Szerdán (9-én) az aradaci Mladost Művelődési Egyesület mutatja be Igor Torkar Tarka labda c. drámáját szerb nyelven. A darab rendezője Stojan Stojiljkovic. Csütörtökön (10-én) a zrenjanini Madách Amatőrszínház magyar együttese lép fel. Claude Magnier Oszkár c. vígjátékát adják elő Vajda Tibor rendezésében. Pénteken (11-én) ismét Jovan Sterija Popovic-művet láthat a közönség. A Jaša Tomić-i művelődési ház drámai csoportja a Nősülés és férjhez menés c. színjátékot mutatja be Kosta Apostolovic rendezésében. Szombaton (12-én) a muzslyaiPetőfi Sándor Művelődési Egyesület magyar nyelvű előadását tekinthetik meg a nézők. Padisák Mihály a Sztár is meztelen c. háromfelvonásos komédiáját adják elő. A rendező Varga István. Vasárnap (13-án) Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés c. művének dramatizált változata lesz műsoron. A kikindai népi amatőrszínház szerb együttese mutatja be. A darab rendezője Dragán Jovic. Hétfőn (14-én) fél 8-kor kerül sor a találkozó díjainak kiosztására. Aznap este a találkozó vendégeként fellép a zrenjanini Toša Jovanovic Népszínház együttese. Osztrovszkij Tehetségek és imádók c. négyfelvonásos komédiáját mutatják be. A rendező Aleksandar Ognjanovic. Szerdán (16-án) a Szabadkai Népszínház magyar együttesének előadását tekintheti meg a közönség. Az előadások mindennap 20 órakor kezdődnek. Jegyek elővételben az Ifjúsági Szövetség községi választmányának irodájában kaphatók mindennap 10 órától 13 óráig. A szerb nyelvű előadásokra a jegyek elővételben 35 dinárba kerülnek, a magyar nyelvű előadásokra pedig 15 dinárba. Egy-egy előadásra a jegyek ára 8 dinár, diákoknak pedig 3 dinár. A találkozó ideje alatt mindennap 17 órától 20 óráig kaphatók a színház pénztáránál. (-a, -a) Cs. Simon István irodalmi estje Zentán Kedden este 18 órai kezdettel a zentai gimnázium társadalmi termében irodalmi est lesz. Az egészségügyi iskola Láng című faliújságja szervezésében Cs. Simon István csókás költő mutatkozik be a közönségnek.pár TISZAVIDÉK Beiratkozási lehetőségek a Tiszavidék középiskoláiba Nem teljes egy hónap választja el a nyolcadikosokat az iskolaév befejezésétől. Az oktatásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy az általános iskola végzősei május 31-én fejezik be az iskolaévet. A gond, a töprengés azonban már jóval a tanév befejezése előtt a családba furakszik. Hova, milyen pályára adják a gyereket, melyik iskolákban, érvényesülhetne legjobban, s a tanulmányok befejezése után mennyire fizetődik ki a választott hivatás, illetve szakma. A Tiszamenti községek pályaválasztási tanácsadóitól megtudtuk, hogy a szociálisrétegeződés éppen a nyolcadikosak között jut kifejezésre a legjobban. A munkásszülő, az évek során nem tudott eleget foglalkozni a gyerekével, emiatt az ilyen tanulók többsége gyengébb előmenetelt ért el, mint azoknak a szülőknek a gyerekei, akikkel naponta foglalkoztak, ellenőrizték a feladatok elvégzését. Természetes, hogy a munkásszülő nemcsak a tanulmányi eredmény, hanem anyagi okok miatt is inkább a szakmatanulást javasolja gyermekének. A szakmunkásképző iskolán kívül esetleg más szakközépiskolába is beíratja gyermekét, gondolván, hogy a tanulmányok befejezése után nem válik létkérdéssé a főiskolai vagy egyetemi képzés, mert középiskolával is találnak munkát. Sajnos azonban sok szülő és gyermek a pályaválasztásnál nem veszi figyelembe a község káderszükségletét, ha lányról van szó, akkor inkább „könynyű női” szakmát választ, a fiúknak pedig az a legfontosabb, hogy a kiválasztott szakmában hogyan lehet keresni. Emiatt a lányok leggyakrabban fodrásznál, és fényképésznek tanulnak, és a szakma elsajátítása után nemigen tudnak elhelyezkedni. Szükség volna arra, hogy az iskolákban és a munkaközvetítő intézet pályaválasztási tanácsadójában felhívják a fiatalok figyelmét a keresett szakmákra. Ebben nagy segítséget nyújthatnának még a munkaszervezetek is. A lányoknak szívesen ajánljuk a varrónői szakma tanulását, ugyanis majd minden községben, főleg a nagyobb helységekben évek óta gond varrónők találni. Ezenkívül kevés a pedagógus is, új tanítókra ugyan nincs szükség, de szaktanárokat annál nagyobb számban keresnek a középiskolák. A fiúk az utóbbi években az autómechanikus pályát választják, azonban bizonyára kevesen tudják, hogy háztartási gépjavítókra és építőipari munkásokra is sok községnek nagy szüksége van. Nem szándékozunk pályaválasztási tanácsokkal ellátni a nyolcadikosokat, hisz ahhoz a káderszükséglet alapos fölmérésére, beható elemzésére lenne szükség, s ilyen dokumentációval a községek még sajnos ma sem rendelkeznek. Tanácsadás helyett tehát inkább a Tisza-vidék középiskoláiba való beiratkozás föltételeiről szólunk. Zenta: Svetozar RADONICTOV, a zentai középiskolák iskolafenntartó közösségének titkárától megtudtuk, hogy a község középiskolái az 1973 -74-es tanévben összesen 21 új tagozatot nyitnak, 15-öt magyar és 6-ot , szerbhorvát nyelven. Az új oktatási törvény szerint, amely szigorúan meghatározza a tanulók létszámát, 30-nál több diák nem lehet egy osztályban. A megnyitott 21 tagozat tehát összesen 630 tanulónak teszi lehetővé a beiratkozást. A Moša Pijade Gimnázium az új iskolaévben öt tagozat megnyitását tervezi, három tagozaton magyar, kettőben pedig szerb nyelven folyik az oktatás. Az első pályázattal osztályonként 25 tanulót vesznek fel, tehát 75 magyar, és 50 szerb ajkú diákot azzal, hogy az esetleg betöltetlenül maradó helyekre utólagos pályázatot hirdetnek. A Ljubica Popovic Gazdasági Középiskola egy-egy magyar és szerb tagozatot nyit meg őszre, összesen 50 tanulóval. A kereskedelmi iskola pedig egy szerb és két magyar tagozat megnyitását tervezi, azonban az első pályázat alkalmával egy-egy tagozatra csak 20 tanuló fölvételét tervezik. Az egészségügyi középiskola az 1973—74-es iskolaévben három magyar tagozat megnyitását tervezi, összesen 90 tanulóval. Az első pályázat hirdetésekor 75 tanuló beiratkozását teszik lehetővé. A Papp Pál Iskolaközpont vegyészeti szaka egy magyar tagozat megnyitását tervezi a jövő tanévben, míg a szakmunkásképző két szerb és öt magyar tagozatra hirdet pályázatot. A szakmunkásképzőbe csak azok a tanulók iratkozhatnak be, akik a gyakorlati munkát is el tudják végezni valamelyik gyárban vagy üzemben. A középiskolák iskolafenntartó közösségének titkárságán megtudtuk még azt is, hogy a felvételi vizsga minden iskolában kötelező, kivételt csupán a Vuk-díjasok képeznek. A kérvényeket az iskolák titkárságán kell beadni május 25-étől június 10-éig. Huszonegy új tagozatot nyitnak Kanizsa: Csaknem 400 elsőst vesznek fel Kanizsán két középiskola várja a tanulókat, a mezőgazdasági technikum és a szakmunkásképző. Megjegyezhető, hogy mindkettőben magyar nyelven folyik a tanítás. A MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM az 1973/74. iskolaévben három osztály megnyitását tervezi, összesen 105 tanulóval. Ugyanakkor az iskola keretében működik a MEZŐGAZDASÁGI SZAK 5. oldal MUNKÁSKÉPZŐ is, amely 170 jelentkező felvételére számít. A beiratkozási határidő június 20. Bővebb felvilágosítást az iskola titkárságán lehet kapni. A szakmunkásképző iskola az új tanévben négy új tagozat megnyitását tervezi 120 diákkal. Egy elektro-, egy fém- és egy építőszak nyílik a fiúknak, míg egy vegyes osztályban a bőr-, a textilipar, valamint a szolgáltatóipar tudnivalóit sajátíthatják el a tanulólányok. V. K. M. Törökkanizsa: Növelik a tagozatok SZibirlit A törökkanizsai gimnáziumban és a szakmunkásképző iskolában is növelik a tagozatok számát az 1973—74-es évben az előző évhez viszonyítva. A gimnáziumban például az idei tanévben 11 tagozattal dolgoztak, őszre pedig 14 tagozat megnyitását tervezik, az oktatás a gimnáziumban magyar és szerb nyelven folyik, a szakmunkásképző iskolában pedig szerb nyelven. A tagozatok számának növelését az iskola igazgatója azzal indokolta, hogy a tervek szerint az idén elkészül a kanizsa—törökkanizsai híd a Tiszán, tehát javulnak a közlekedési lehetőségek, és így várhatóan több tanuló jelentkezik az iskolába, főleg a kanizsai község területéről. A gimnáziumban négy első osztály megnyitását tervezik. Összesen 120 tanuló felvételére hirdetnek pályázatot, ebből 60-at a magyar, 60-at pedig a szerbhorvát nyelvű tagozatra vesznek fel. A szakmunkásképző iskolába 90 elsős iratkozhat be. A 90 közül 60 tanulót a fémipari szakmákra vesznek fel, 30-at pedig építőipari és faipari szakra. Az igazgató elmondta még, hogy bármely községből jelentkezhetnek diákok az iskolába, senkit sem utasítanak vissza. Amennyiben a jelentkezők száma jóval meghaladja a felvételi pályázatban meghatározott számot, kérni fogják a községi oktatási közösségtől, hogy engedélyezze újabb tagozatok megnyitását. A gimnáziumban és a szakmunkásképző iskolában sincs felvételi vizsga, a tanulókat az általános iskolában elért eredmények alapján bírálják el. Beiratkozni június 10-étől június 25-éig lehet. A kérvényeket kétdináros okmánybélyeggel kell ellátni és mellékelni hozzá az általános iskola befejezéséről szóló bizonyítványt, valamint a születési anyakönyvi kivonatot. A szakmunkásképző iskolába jelentkezőknek a felsoroltakon kívül orvosi igazolást kell hozniuk arról, hogy a kiválasztott szakmára egészségügyi szempontból alkalmasak. A kérvényeket a megjelölt időben az iskola titkárságán kell átadni. ____ (-a, -a) Alkalmi műsorokban lépnek fel A törökkanizsai munkásegyetemen is már néhány év rendszeresen működik a zeneiskola (a zentai zeneiskol kirendeltségeként). Jelenleg körülbelül 80 tanuló tanult zongora- és harmonika-szakon, hat zenepedagógus oktatja őket. A törökkanizsai zeneiskolások alkalmi műsorokba szoktak fellépni, így hozzájárulnak városuk zenei életének kibontakozásához. ■i