Magyar Szó, 1973. május (30. évfolyam, 118-131. szám)
1973-05-15 / 131. szám
20. oldal Az NSZK amerikai technikát importál Deficites a nyugatnémet licenckereskedelem A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG iparának fejlettségét az exportképesség is tanúsítja. Mégis, az NSZK licenc- és konwhowkereskedelme évtizedek óta deficites. A licenc és knowhow behozatali értéke 1950 és 1971 között mintegy hetvenszeresre, 22 millió márkáról csaknem 1,5 milliárd márkára nőtt, míg a külföldi értékesítésükből származó bevételek is gyorsan emelkedtek, 10 millió márkáról mintegy félmilliárd márkára. Az NSZK a licencvásárlásban Japán után a második helyen áll — 1967-ig még az NSZK vásárolta a legtöbb licencet —, a licencek értékesítésében pedig, az abból származó bevételeket tekintve, az USA és Nagy-Britannia mögött a harmadik. Figyelmet érdemel, hogy a licenckereskedelem a második világháború utáni időszakban nagyobb mértékben nőtt, mint az ipari termelés és az árukivitel. Az ország ipari termelése 1950 és 1970 között 4, 3-szorosára, az árukivitel 15-szörösére, a licenc vásárlás és -értékesítés pedig több mint 50-szeresére emelkedett. A licen- és know-how-kereskedelem mérleghiánya az ötvenes évek elején néhány millió márka volt, 1971-re viszont már csaknem 1 milliárd márkára nőtt. A külföldi kutatási eredmények megvásárlása és alkalmazása lehetővé tette az NSZK-beli nagy cégek, monopóliumok számára saját kutatási kapacitásaik gazdaságos hasznosítását, az ipar különböző ágazataiban a műszaki színvonal gyors emelését. A KNOW-HOW- ÉS LICENCKERESKEDELEMBEN az NSZK első számú partnere az Egyesült Államok; innen származik a megvásárolt szabadalmak, műszaki fejlesztési eredmények mintegy 50 százaléka. Szembetűnően nagy , mintegy 25 százalék — a svájci cégek részesedése a licencek után fizetett díjakban. Ennek egyik magyarázata a svájci ipar magas műszaki-technikai színvonala, továbbá az, hogy Svájcban mintegy nyolcezer külföldi, jórészt amerikai nagyvállalatnak van leányvállalata, licencképviselete. Az utóbbi egy-két esztendőben a licencek importjában az USA és Svájc után Hollandia állt a harmadik helyen, megelőzve számos más fejlett tőkésországot, egyebek között Nagy-Britanniát. Ez összefügghet azzal, hogy a holland ipar is jelentős mértékben amerikai technikát, műszaki fejlesztési eredményeket alkalmaz. Mindezek egyértelműen arra utalnak, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nagy vállalatai és monopóliumai túlnyomórészt amerikai technikát importálnak. A licencek értékesítésében a közelmúltig az első helyet az USA foglalta el, néhány esztendeje azonban Japán lett a kutatási, gyártmányfejlesztési és technológiai eredmények értékesítésének fő piaca. Japán egymaga több licencdíjat fizet az NSZK-beli cégeknek, mint a közös piaci országok. A műszaki szellemi termékek kivitelében számottevő — mintegy 20 százalék — a fejlődő országok részesedése. Elsősorban azok a fejlődő országok — például Brazília — importálnak jelentős értékben licenceket és gyártási eljárásokat, amelyekben a nyugatnémet nagyvállalatok érdekeltségei működnek, s így a licenckivitel egyszersmind a nagy cégek és monopóliumok külföldi terjeszkedését jelzi. HA AZ NSZK licenc-, és és know-how-kereskedelmét iparágaként vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a vásárlás és az értékesítés mérlege csak a gépjármű-, a hajó- és a repülőgépiparban aktív, minden más iparág több műszaki tudást importál, mint amennyit értékesít. A legtöbb know-how-t és szabadalmat az elektrotechnikai és elektrotechnikai ipar vásárolja. Az NSZK licenc- és knowhow-kereskedelmének állandósult és évről évre nagyobb mérleghiánya nem magyarázható csupán azzal, hogy az iparvállalatok nagyobb értékben importálják a műszaki tudást, mint ahogy a sajátjukat exportálni képesek. A mérleghiány azt jelzi, hogy az NSZK iparában számottevő a külföldi — elsősorban az amerikai — tőkeérdekeltségek, leányvállalatok szerepe; ezek nem végeznek önálló kutató-fejlesztő munkát, hanem az anyavállalatoktól vásárolják meg a műszaki tudást. Ez tényszerűen is bizonyítható: 1971-ben a licenckiadások és -bevételek 92, illetve 80 százaléka 204 nagyvállalatra koncentrálódott. A 204 vállalat közül 98 külföldi cégek leányvállalata volt; ezek fizették a licencdíjak majd 60 százalékát, a licenbevételekben pedig csak 5 százalékos volt a részesedésük. A 106 további — nyugatnémet tőkével működő — nagyvállalatot a kifizetett licencdíjak 24 százaléka terhelte, viszont a bevételekben majd 90 százalék volt a részesedésük. MAGYAR SZÓ Kedd, 1973. május 1*» Séta a kínai történelemben . Kölcsönvett riportunk ekingtől mintegy ötven kilométerre az északi országúton, ahol már közelednek a hegyek, erdei fenyők zöldje között vöröses falú régi épületeket pillant meg az utas. Fényes, sárga cseréptetejük már messziről megcsillan a dombok között. A híres Ming-dinasztia tagjainak sír Peking környékének egyik történelmi nevezetességű helyéhez. Körülöttünk, mint egy negyven négyzetkilométeres körzetben, elszórtan tizenhárom kínai császár, az 1368-tól 1644-ig uralkodó Ming-dinasztia tagjainak síremlékei emelkednek, a régi kínai építészet és művészet messze földön ismert remekei. Valamikor szent helynek nyilvánították a környéket, és katonákkal őriztették, hogy a köznép fiai a sírok közelébe se férkőzhessenek. Még a Ming császárok parancsa szerint megkorbácsolták azt, akit a tiltott területen rőzsegyűjtésen kaptak, vagy aki leszakított egy ágacskát, és életével fizetett, aki követ vagy földet hordott innen. A népi Kínában a Ming sírok környéke is megváltozott. Még 1958-ban Peking lakosai nagy vízgyűjtőt építettek itt, amelynek Liszan Jing — Tizenhárom Sír — nevet adták. A környéken új falvak létesültek: a domboldalakat teraszos művelésű földek borítják, sok gyümölcsfával. A völgyeket csatornák szelik át, közöttük rizsföldek négyszögei zöldellnek. A sírok — kőkapuk, pavilonok — méltóságteljes mozdulatlanságba merevedve régmúlt idők magányos tanúi a változó környezetben. Először a Nagy Vörös kapuhoz érünk. Boltozata alatt a tizennyolc pár kőszobor mintha sorfalat állna az érkezőnek. Állatokat és udvari embereket ábrázolnak, megdöbbentő kifejező erővel. Az ötszáz évvel ezelőtt élt névtelen művész kiválóan ismerte mesterségét ... A többi épület is a kínai nép ősrégi és magas szintű építőművészetének egy-egy gyöngyszeme. A Ling En csarnok 540 esztendővel ezelőtt épült. Hatvan cédrusfa oszlop fogja közre a csaknem kétezer négyzetméter felületű csarnokot, amelyet a korabeli Kína legnagyobb faépületének tartanak. A négy központi oszlop olyan vastag, hogy csak két ember éri át. Enyhe cédrusillat terjeng ma is az oszlopok között, amelyet azonnal megérez a belépő. Csaknem öt és fél század sem volt elegendő, hogy a fa különös illóolajai végleg kiszáradjanak ... Két és fél kilométert kell megtennünk délnyugati irányban, hogy eljussunk Dzsu Ji-csunnak, a tizenharmadik császárnak a sírjához. 1573-tól 1620-ig uralkodott, sírját Ding Lingnek nevezik. Föld alatti palota volt, amelyet később felszínre hoztak, és múzeumot rendeztek be benne. Újonnan épített széles lépcsők visznek le a kripta bejáratáig, a huszonhét méteres mélységbe. Három terem között három nagy, csodálatosan faragott kaput látni. A szárnyak mindegyikét egyetlen fehér márvány tömbből faragták — súlyukat is megtudhatjuk: 4 tonnásak egyenként... Köröskörül műszakilag tökéletes vízlevezető rendszer óvja évszázadok óta sikeresen az építkezést a beázástól. A régi kínai építészetnek valóban remeke ez; a látogató elgondolkozhat az építőmesterek hihetetlen precizitásán, a tervezés az architektonikai kivitelezés kiválóságán. A felszabadulás óta Kína népi kormánya műemlékként tartja nyilván és óvja ezeket a síremlékeket, amelyeket a turistákon kívül számos diák, a régi kínai építészet és kultúrtörténet tanulmányozásával foglalkozó fiatal is felkeres. A föld alatti palotából kiérve az első kiállítási terembe érünk, ahol a palotában talált több mint 2000 temetkezési kellék jó része — aranyból, ezüstből, jade-ból készült tárgyak, igazgyöngy, drágakő és féldrágakő díszek — láthatók. Azonnal magára vonja a tekintetet Dzsu Jicsun aranykoronája, amelynek tetején hihetetlenül finom aranyszálakból szőve két összekapaszkodó aranysárkány ül. A két császárnő úgynevezett főnixkoronáján ugyancsak aranyszálakból szőtt sárkányok, főnixmadarak. Mindegyik főnixkoronát több mint száz sokszínű drágakő és mintegy ötven kisebb-nagyobb igazgyöngy díszíti. Történészek feljegyezték, hogy ezeknek a gyöngyöknek egy-egy darabja annyiba került, amennyiért akkoriban 70 tonna rizst lehetett volna kapni. S a látogató önkéntelenül is arra gondol, mennyi vér és verejték tapad ezekhez a légiesen , finomművű koronákhoz. An- nál is inkább, mert a kiállí- tás másik részében azt is láthatni, hogy abban az időben mivel táplálkozott, hogyan öltözködött a köznép. Látni itt a táplálék között fakér- eget, főzelék gyökereit, fehér agyagot... Mellettük pedig ott vannak a rongyok, amelyekkel testüket fedték a kínai parasztok. Kínai művészek szoborcsoportot alkottak, amely a korszak történelmi dokumentumainak alapján, döbbenetes erővel érzékelteti Dzsu Ji-csun császárságának korát: az út szélén kolduló szegényeket, akik gyermekeiket kénytelenek áruba bocsátani, az éhségtől, hidegtől haldokló parasztokat ... Az építkezés teljében 30 000 katona és civil dolgozott itt; az építőanyagot Kína egész területéről szállították; Pekingből, Habejből, Hanamból, Sandungból, Dzsiangsuból, érkezett a gránit, a fehér márvány, a porfir és a finoman megmunkált tégla, amelyet a tulajdonképpeni sírok építéséhez használtak. Szecsuánból és Gidzsouból, több ezer kilométeres utat megtéve, érkeztek a cédrusok és az erdei fenyők. Kezdetleges eszközökkel történt a szállítás, rengeteg emberi munkát használtak fel erre. Az egyik dokumentum említést tesz róla, hogy Fangsan kőbányáitól, amelyek Peking nyugati elővárosában vannak, naponta 10 000 katona hordta a követ. Érdemes feljegyezni egy adatot: az egyik óriási, 33 láb hosszú, csaknem 6 láb széles kőtömböt Pekingtől az 50 kilométeres távolságom 20 000 munkás szállította, 28 napig ... A Ding Ling síremlék építésének időszakában több ízben is paraszt- és bányászlázadás tört ki a hatalom ellen Peking környékén. Dzsu Ji-csun halála után hét évvel pedig Senszi tartományban kitört a Mingkorszak végét jelző nagy parasztfelkelés. 1644 márciusában, a Li Ce-cseng vezette paraszthadsereg elfoglalta a Ming sírokat, felgyújtották a Ding sír előcsarnokát. Három nap múlva elfoglalták Pekinget, és véget vetettek a rossz emlékű Ming-dinasztia uralmának. ... Sok a látogató a Ming síroknál. Az elmúlt évben 560 000 vendéget jegyeztek fel, köztük a világ legkülönbözőbb részeiből érkezett látogatókat. ■ Ráfizetett, mert felverte a háremhölgyek árát Vége szakadt egy japán üzletember thaiföldi gyöngyéletének Thaiföldön a többnejűséget nem tiltja a törvény. Sőt, azt mondják, az egyik nem olyan régen elhunyt volt miniszterelnököt országszerte tisztelték és csodálták háreméért, amely 150 feleségből és alfeleségből állt. De úgy látszik, arra adnak, hogy a három tulajdonos thaiföldi és ne külföldi legyen. Legalábbis erre vall Tosio Tamamoto, egy 39 éves japán üzletember esete. Tamamoto három évvel ezelőtt érkezett Chiang Mai észak-thaiföldi hegyi városba, s a hely mindjárt megtetszett neki. Otthon érezte magát. Különösen a helyi szokások ragadták meg, olyannyira, hogy rövid idő alatt háremet verbuvált magának, tizenhárom feleséggel, akik közül hetet egy kellemes házba telepített. Jól élt közöttük, időnként hívta valamelyik feleségét, s a hölgy, párnával a kezében, azonnal megjelent. Az aranyélet most véget ért. Tamamotóval a rendőrség foglalkozik, és azt mérlegeli: börtönbe zárja-e, vagy elég, ha csupán kiutasítja az országból? Pedig Tamamotót sokan dicsérik nagylelkűségéért Feleségeiért — akiknek életkora 13-tól 17-ig terjed — 250—500 dollárt fizetett, amikor megvásárolta őket, s akiktől vette, azok szegény családok voltak. Még iskoláztatta is őket, havi 25 dollár zsebpénzt adott nejeinek, szüleiknek lakást építtetett Persze éppen ezzel hívta fel a figyelmet magára. Azok haragudtak meg rá, akik nem tudtak ekkora összegeket fizetni háremgyűjtés céljára■, s feljelentették Tamamotót. A vád megerőszakolt egy 13 éves kislányt. A japán férfit letartóztatták, de feleségei s anyósai, apósai sorra jöttek tanúskodni mellette, védelmére keltek, s ekkor Tamamotót óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Csakhogy ügyét bőven szellőztette a sajtó, s akkor felfigyelt Tamamotóra saját hazája, Japán is. A japán rendőrség azzal gyanúsította a Thaiföld és Japán között gyakran utazgató három királyt, hogy kábítószereket csempészett Japánba. A rendőrség kinyomozta, hogy Tamamotónak két útlevele van, ezzel próbálta leplezni, hogy sokat utazgat a két ország között. Tamamoto tagadott, csak háremét ismerte be, de azt nagy büszkeséggel! Hozzátette, hogy 13 thaiföldi felesége mellett még tíz nejet tart, mégpedig elszórva Hongkongban, Tajvanon, Dél-Koreában és Bombayben. Ezenkívül van még „néhány” hitvese Japánban is. — Kétmillió buddhista pap él Thaiföldön, nekik nem szabad nősülniük, tehát az országban sokkal több a szabad nő, mint a férfi. Én csak segítettem csökkenteni a fölösleget! — mondja Tamamoto. S ha Thaiföld kiutasítja, Japán pedig bebörtönzi? — Akár ötévi börtönnel is megbirkózom, ha visszatérhetek a Chiang Maiba, ahol békében kívánok élni feleségeimmel és gyermekeimmel. Itt boldog voltam, és többet éltem át, mint amennyit egy másik férfi akár ezer év alatt átélne! ITtlEVinČl A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ MŰSORA REFLEKTOR — a Belgrádi Televízió riportműsora 9.30 Iskolatévé 10.40 Orosz nyelvlecke 11.00 Földrajz: Svédország 14.45 Iskolatévé (ism.) 15.35 Orosz nyelvlecke (ism.) 15.55 Tévénapközi (ism.) 16.10 Földrajz: Svédország (ism.) 17.15 Magyar nyelvű tévéhíradó 17.35 Műsorismertetés, hírek 17.45 Távcső — gyermekhíradó 18.15 Hírek 18.30 Tudományos stúdió: A vegyészet ma 19.15 Eltűnt dallamok nyomában — népzenei sorozatadás 19.45 Rajzfilm (sz) 20.00 Híradó 20.30 Reflektor — A Belgrádi Televízió riportműsora 21.15 A Forsyte Saga — angol sorozatfilm. Egy délután Ascotban 22.05 Híradó, második kiadás 22.25 Zágrábi biennálé *72 — komolyzenei hangverseny A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 8.05 Iskolatévé 13.10 Iskolatévé 17.20 Hópiheanyó — szovjet bábfilm 17.35 1945 tele és tavasza — szovjet dokumentumfilm-sorozat, III. rész 18.10 Jó estét, Pécs! — riportműsor 18.45 Játék a betűkkel — vetélkedő 19.30 Tévéhíradó 20.00 A hirtelen haragú fiatalember — Csehov novellájának tévéfilm- változata 20.50 Jó estét, Pécs! — a riportműsor folytatása 22.00 Filmkoktél 22.50 Tévéhíradó, második kiadás A MAGYAR TELEVÍZIÓ kísérleti (i.) műsora 20.00 Ítélet Nürnbergben — amerikai film A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA 10.00 Szórakoztató zenés műsor 11.00 Rajzfilmek 18.20 Kicsinyek műsora 19.05 Reflektor 19.20 Színházi est mnal RÁDIÓM ÚJVIDÉK I. 5.00—8.00 Tarka reggeli zenés műsor 9.30 Zenekari muzsika 10.25 Magyar nóták Faludi Ida és Salamon Sándor előadásában 11.20 Délelőtti hangverseny 12.30 Huber Magdolna és Verseghi József magyar nótákat énekel 15.20 Szempont 18.30 Versenyművek fúvóshangszerekre 20.00 Hangjáték a stúdióból 21.45 Estéről estére 23.30 Kis éji hangverseny ÚJVIDÉK URH 16.30 Régi albumokból 17.00 Népszerű operaáriák 18.30 Elmélet, vita, gyakorlat BEOGRAD I. 9.30 Délelőtti terefere 10.15 Csupa sláger 10.50 Csajkovszkij: Anyegin — az opera fináléja 11.02 önigazgatók iskolája 11.12 Zenés bukaresti séta 12.30 Nevető kedd 13.30 Színes népi szőttes 15.30 Találka a két fehér galambhoz címzett vendéglőben 17.15 Barangolás Zeneországban 18.00 Vigadó falu 20.00 Töltsük el a mai estét együtt 23.03 Mozart, Chopin és Martinu művei 23.45 Éjfél előtti hangulatban KOSSUTH RÁDIÓ 8.20 Népzene 9.35 Operaáriák 10.30 Zenekari muzsika 12.35 Melódiakoktél 13.47 Tamás úrfi kalandjai. Rádiójáték gyerekeknek 14.40 Éneklő ifjúság 17.05 Fiatalok stúdiója 17.30 Ünnepi Liszt-hangverseny 18.30 A Szabó család 19.25 A becsületes megtaláló — zenés játék 20.54 Peter Loland és együttese játszik 22.30 Schubert-dalok SZABADKA 5.00—10.00 Az Újvidéki Rádió II. és a Belgrádi Rádió I. műsora 13.00 Ma a 249 méteres hullámhosszon 13.35 Kórusmuzsika 15.30 Tegnap, ma, holnap 16.20 Hirdetőműsor 17.00 Közös hullámhosszon 17.30 Kedvenceik énekelnek 18.00 Discoráma 18.25 Másnapi műsorismertetés MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA • Igazgató farkas nandor FG- és felelős szerkesztő KALAPIS ZOLTÁN Szerkeszti ■ szerkeszti* Bizottság • Szerkesztőseies Kiadóhivatal 21000 Novi sad, Vojvoda MlSlća 1. Telefon: 57-044, telex 141M YD FORUM • Egyhavi előfizetési díj belföldön 27,00 dinár külföldön 54,00 dinár • Folyószámla 85700-001-190 FORUV NYOMDA ÚJDP.K