Magyar Szó, 1973. július (30. évfolyam, 193-208. szám)

1973-07-20 / 197. szám

Péntek, 1973. július 20. Rendszeres munkával minden megvalósítható Beszélgetés Gutasi Miklóssal, a kanizsai építőipari kombinát munkásellenőrző bizottságának elnökével A minap alkalmam nyílt elbeszélgetni GUTASI Mik­lóssal, a kanizsai építőipari vállalat munkásellenőrző bi­zottságának elnökével. Meg­kértem, mondja el, mit tesz­nek a vállalat érdekeiért, hogyan segítenek a dolgo­zók problémáin, és egyálta­lán mit tapasztalt ő szemé­lyesen e rövid idő alatt, mi­óta ez a fórum létezik. Kér­déseimre Gutasi elvtárs a következőket mondta: — A vállalat 9 TMÁSZ-t alakított meg, amelyek egy­­egy képviselőt választottak a munkásellenőrző bizottság­ba. A bizottság saját sorai­ból választott elnököt, a kollektívának számol be munkájáról. Egyelőre kez­deti fázisban vagyunk, ta­pasztalatról még nem be­szélhetek, de ha feladatain­kat ez év végéig, esetleg a jövő év első hónapjaiban befejezzük, elégedettek le­szünk. Különösen a takaré­kossági programot szeret­nénk sikeresen megvalósí­tani. Igyekszünk a társa­dalmi-politikai szervezetek és a kollektíva által meg­szabott jövedelmi keretbe illeszkedni mind a vállalat, m­ind személyi szinten. Az arányok, illetve a legna­gyobb és legkisebb jövede­lem szintjének megőrzése annál is inkább fontos, mi­vel nem szeretnénk, hogy a vállalat olyan eszközöket is felemésszen, amelyekre szüksége van, például a sze­mélyi jövedelmek biztosítá­sára. A bizottság minden negyedévben átnézi az esz­közök felhasználását. A sze­mélyi jövedelmek biztosí­tását szolgálja az az albi­zottság is, amely jelenleg a kinnlevőségek behajtásán fáradozik- hiszen 60 illetve 90 napon felüli kinnlevősé­geinket könnyen elveszthet­jük, és az egésznek a sze­mélyi jövedelmek vallanak kárát. A bizottság fontos személyi felelősség kérdése, feladata közé tartozik a a vállalat érdekeivel való visszaélések lehetőségének kiküszöbölése. Az emberek, dolgozóink javaslatait, ha­tározatait­­ mindig szem előtt tartjuk, és évenként ellenőrizzük azok betartá­sát. Az ellenőrző­ szolgálat jelentéseit is mi, a bizott­ság tagjai elemezzük.­­ Mint mondtam, tapasz­talatunk még nincs, de ter­vünket remélhetőleg mégis megvalósítjuk. Természete­sen a jelentkező problémá­kat sem tévesztjük szem elől, igyekszünk azokat is megoldani. A magam részé­ről bízom a sikerben. Ha jórészt rendezni tudjuk a helyzetet, megoldjuk a prob­lémák javát, bátran elmond­hatjuk, hogy a bizottság ele­get tett feladatának, vál­lalt kötelezettségének. A ta­gok egyharmada .27 éven aluli, tehát fiatal. Remélem — fejezte be Gutasi Miklós elvtárs —, hogy dolgozóink elégedettek lesznek mun­kánkkal! B. S. A negyedik kerület csapata lett az első Mint arról már beszámol­tunk az Ifjúsági Szövetség kanizsai községi választmá­nya és sportszakosztálya, kis­pályás labdarúgó-tornát szer­vezett. Ez alkaloimmal tíz csa­pat nevezett be a verseny­re, és több, mint száz fiatal vett részt ezen a sportren­dezvényen. A mérkőzéseket a múlt héten tartották meg. Négy napon át, szerdán, csütör­tökön, pénteken és szomba­ton folytak a küzdelmek. A negyedik kerület ifjúsági alapszervezetének a csapata bizonyult a legjobbnak, ők szerezték meg az első he­lyet. A második helyre a zimonnéi ifjúsági alapszerve­zet együttese került. Az If­júsági Szövetség községi választmányának oklevelét, valamint 500, illetve 200 di­náros pénzjutalmat kaptak.­ ­(■a, -a) Törökkan­izsa: Meghatározták az élénk forgalmú utcákat A közúti közlekedés biz­tonságáról szóló törvény elő­írja, hogy a lakott telepü­léseken meg kell határoz­ni az élénk forgalmú ut­cákat, mert ezekre külön közlekedésbiztonsági intéz­kedések vonatkoznak. A tö­rökkanizsai községi képvi­selő-testület legutóbbi ülé­sén a törvény utasítására foglalkoztak ezzel a kérdés­sel, és a következő utcákat jelölték meg élénk forgal­múnak: a Stevica Jovano­­vić, a Branko Radičević ut­cát kezdetétől a Vladimír Nazor utcával való keresz­teződéséig és a Vladimir Na­zor utcát kezdetétől a Boris Kidric utcával való keresz­teződéséig. A község többi településén azokat az utcá­kat nyilvánították élénk for­galmúnak, amelyeken első, másod- és harmadosztályú utak haladnak át. Ezekben az utcákban 11 éven aluli gyermekek ke­rékpáron csak felnőttek kí­séretében közlekedhetnek, ti­los állatokat hajtani, vala­mint nem végezhetik a gép­kocsivezetők kiképzését. (-a, -a) TISZAVIDÉK SOK A FIATAL MUNKÁS, ÉS MÉGIS KEVÉS AZ ALAPSZERVEZETI TAG­ ­A zentai Djuro Salaj Tex­tilgyár ifjúsági alapszerveze­te már több, mint tíz éve működik. A tevékenység az utóbbi időben eléggé elseké­­lyesedett. A gyárnak száznál több fiatal munkása van, de­­ ezek közül csak 35-en alap­szervezeti­­tagok. Sokan ko­rán nősülnek, vagy férjhez mennek — őket lefoglalja a család, és így nem tudnak részt venni a tevékenység­ben. Tavaly ősszel újjászervez­ték az egész alapszervezetet,­­ s ez — úgy látszik — jó ha­tással volt a munka meg­élénkülésére. — Az eszmei-politikai munkán kívül főleg olyan akciókat igyekeztünk meg­szervezni, amelyekkel pénzt is kereshettünk — mondta Szigeti Péter, az alapszerve­zet elnöke. Az alapszervezet a válla­lattal szerződést kötött bizo­nyos munkálatok elvégzésé­re. Többek között 300 méter hosszú árkot ástak a vízve­zetékcsövek számára, elvál­lalták a szövődé tisztítását, és ócskavasat is gyűjtöttek. Az így szerzett pénzen a tizenkét legszorgalmasabb fiatal magyarországi juta­lomutazásra ment. — Persze, nem költöttük el egész pénzünket az uta­zásra — mondták a fiatalok. — Ami megmaradt, szeret­nénk sportfelszerelésre fordí­tani.. Ezenkívül rendezni fog­juk kissé elavult könyvtá­runkat. A gyár területén néhány hónapja elkezdték a sport­pálya építését. Munkájukban nagy segítségükre volt a Voj­­vodinaput­ot javító Vállalat, mivel ingyen elegyengette a terepet. A hátralevő munká­latokat az aktivisták vé­gezték. Elmondták, hogy a pálya rendezésével lassan haladtak, mivel csak szom­batonként és vasárnapon­ként tudnak dolgozni. Elmondták még azt is, hogy tavaly megpróbáltak kapcsolatot teremteni a be­csei textilgyár ifjúsági alap­szervezetével. Kezdetnek kéthónapos sporttalálkozót szerveztek. Ennek a jól működő alap­­szervezetnek a fiataljai ko­molyan vették a munkát, és ennek meg is látszik az eredménye.­­M­ A textilgyári fiatalok magyarországi körútjukon Elégett!! a béza minisejével Nincs fennakadás a liszt értékesítésénél A napokban adai utunk so­rán az Október 8. nevet vise­lő malomipari vállalatba is el­látogattunk. Sava TODOR­­CEV igazgatótól megtudtuk, hogy a munkaszervezet már több, mint fél évszázados múltra tekint vissza. Néhány szer más vállalat integrációs része volt, de az utóbbi há­rom évben ismét önállóan működik, és ha bizonyos ne­­­hézségek árán is, de teljes­­ egészében igyekszik eleget tenni rendeltetésének. Éven­te átlag 1300—1400 vagon bú­zát vesznek át a termelők­től, és helyeznek el az ezer vagonnál is nagyobb kapa­­­­citású tárolókba. Ezeknek­­ egy részét a közelmúltban­­ építették a követelmértyek­цек megfelelő térfogattal és korszerűséggel. Ilyenkor, a búza betakarításának idején 60 vagon termést vesznek át naponta, de szükség esetén 100 vagonnal is át tudnak venni. A búzát megőrlik, és liszt formájában értékesítik, főleg Macedóniában. Szkopjé­ban lerakata is van a vállalat­nak, de Szlovéniába és Ko­szovóra is szállít az adai ma­lomipari vállalat lisztet. A malom napi kapacitása elég nagy, hat vagonon felül is megőrölhet, bár a gépek el­avultak, így a 80 tagból álló kollektívát mind jobban fog­lalkoztatja a gépek korsze­rűsítésének a gondolata. Az igazgató szerint erre legké­sőbb 1975-ben sor is kerül. Emellett a távlati terv kor­szerű sütöde létrehozását is előirányozza. Erre már szük­sége is van Ada és Mohol la­kosságának, mivel a jelen­legi pékség­ eléggé elavult, és nem felel meg a követelmé­nyeknek. Tođorčev igazgató azt is elmondta, hogy e hónap 5-én kezdték meg a búza átvéte­lét, elégedettek a minőségé­vel és mennyiségével is. A termés hektoliter-súlya 80 körül alakul, a tisztátlanság 3, a nedvesség 14—15 szá­zalék, vagyis tárolható ál­lapotú. A Libellula után ott­­jártunkkor már a Bezosztaját is aratták, tárolták. Az idén is az úgynevezett acélos bú­zából vetettek többet a ter­melők. A helyi Halász Jó­zsef Mezőgazdasági-Ipari Kombinát előreláthatólag 800, míg a magántermelők 500 vagonnal adnak át belőle az­­ Október 8. Malomipari Vál­­­­lalatnak. A munkaszervezet fizetőképes, idejében pénzhez tudott jutni, így a termés felét azonnal, a hátralévő ré­szét pedig két hét múlva fi­zetik ki. A liszt értékesíté­sénél az idén sem számíta­nak nagyobb fennakadásra. Az adai malomipari vállalat korszerű gabonatárolója Megkezdték a Beko adai részlegének bővítését Az új munkacsarnok felépítése után még 150 munkást vesznek fel A volt Crvena Zvezda Kisipari ü­zem néhány év­vel ezelőtt egyesült a belg­rádi Bekóval. A szerteágazó üzleti kapcsolatokkal rendel­kező belgrádi vállalat kere­tében az adai munkaszerve­zet gyors fejlődésnek in­dult, korszerű munkacsar­nokot épített, felújította fel­szerelését és ma már a kommuna legjobban gazdál­kodó vállalatai közé tarto­zik. A nyersanyagbeszerzés és az áru értékesítése nem okoz gondot, mert erről a belgrádi Beko gondoskodik. Az adaiak jó minőségű, di­vatos készruhái a Bekón keresztül eljutnak a nyuga­ti piacra is, és eddig a kül­földi üzletfelek részéről pa­nasz nem érkezett. Mivel a termékek iránt nagy az ér­­deklődés, már tavaly felve­tődött az adai részleg bőví­tésének gondolata. A község és a Beko kép­viselői több ízben is tárgyal­tak és figyelembe véve a beruházás indokoltságát, megegyeztek egy 2000 négy­zetméteres munkacsarnok építésében. A terv végrehajtásáról Milan Jovictyal, a munka­­szervezetek községi szolida­ritási alapjának elnökével és Oláh Lajossal, a községi képviselő-testület alelnöké­­vel beszélgettünk. Elmondták, hogy az új munkacsarnok építését a na­pokban megkezdték és a terv szerint,november 29-ére át is adják rendeltetésének. A munkacsarnok építése 3,5 millió dinárba kerül. Ezt községi eszközökből és bank­kölcsönből fedezik. Az egyezség értelmében a Beko 2 millió dinár értékű felsze­relést és 3 millió dinár for­góeszközt ad. A beruházás a kommuna gazdaságának továbbfejlő­dése szempontjából nagy je­lentőségű. Az új munkacsar­nok felépítésével még 150, főleg női munkaerő felvé­telére nyílik lehetőség. Ez­zel jövőre az adai részleg­nek mintegy 400 munkása lesz és évi összjövedelmét a jelenlegi 19 millió dinárról mintegy 30 millió dinárra növelheti. Az építkezéssel párhuzamosan gondoskodnak a dolgozók szakképesítéséről is és várható, hogy az új munkacsarnok üzembe helye­zése után a termelésben nem lesz fennakadás. K-1 A búzaterület csökkenése várható Tavaly az adorjáni határ­ban csaknem 400 holdon ve­tettek búzát a magánterme­lők. Ez a földterület az idén 170—180 holdra csökkent. — Véleményem szerint jö­vőre még ennél is kevesebb lesz — mondta VUKOV Má­té, a szövetkezet igazgatója. — Az emberek nincsenek, és nem is lehetnek megelé­gedve a kenyérgabona felvá­sárlási árával, s már most megnevezhetek legalább 15 földművest, aki nem haj­landó a jelenlegi áron elad­ni búzáját. — Mi lesz a gabona sorsa? — A magántermelők túl­nyomó része állattenyésztés­sel is foglalkozik, és a feles­leges búzát megdarálva a ta­karmányba keveri. A terméshozammal kap­csolatban az igazgató el­mondta, hogy az eddig le­aratott területen átlag 23 mázsát takarítottak be hold­járói. A búza minősége na­gyon jó, nedvességtartalma pedig minimális. b­h 7. oldal Jól sikerült cserelátogatás E hónap 14-én és 15-én a zentai fiatalok látoga­tását viszonozva, városunk­ba látogatott a mezőhegyesi cukorgyár ifjúsági küldött­sége. A vendégeket Lengyel La­jos, a cukorgyár igazgatója és Boros Zoltán, a gyár if­júsági alapszervezetének el­nöke köszöntette. A magyar­­országiak nevében Haraszti Gyula igazgató mondott üd­vözlő beszédet. A községi if­júsági szövetség nevében Bán József Tito-monográfiát adott át Csete János KISZ tit­kárnak. A bemutatkozás és a reggeli után a küldöttség Újvidékre látogatott, ahol megtekintették a város neve­zetességeit, majd még az­nap este Zentán jól sikerült baráti estet rendeztek. A kö­vetkező napi műsor gyárlá­togatásból és Zenta neveze­tességeinek megtekintéséből állt. A kétnapos találkozó alkal­mat adott a két gyár fiatal­jainak a közelebbi megismer­kedésre. Még nem hivata­losan ugyan, de szó volt ar­ról, hogy felveszik a testvér­­üzem-kapcsolatot. Mindkét fél örömmel üdvözölte ezt a kezdeményezést, hiszen az együttműködést szeretnék to­vább folytatni. A későbbiek folyamán a " cserelátogatáso­kat szeretnék szakmai, műve­lődési és sporttéren egyaránt kibővíteni. Mi szintén üdvö­zöljük ezt a kezdeményezést, és sok sikert kívánunk a to­vábbi együttműködéshez! -M-

Next