Magyar Szó, 1973. szeptember (30. évfolyam, 240-254. szám)
1973-09-08 / 247. szám
Szombat, 1973. szept. 8. * VAJDASÁG ★ VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG ★ Földművesek társulása a közös termelésre Szenttamáson közvitán a társult mezőgazdasági termelők gazdálkodási egysége szabályzatának tervezete A szenttamás földművesszövetkezet szakszolgálata elkészítette és közvitára bocsátotta a társult mezőgazdasági termelők gazdálkodási egységének szabályzattervezetét. A tervezetet a szövetkezet illetékessei a múlt héten ismertették a Szocialista Szövetség tagozataiban. A magántermelők elég nagy érdeklődést tanúsítottak iránta, de részletesebb megismerése céljából szeptemberben közvitán lesz, időközben öszszejöveteleket tartanak, többek között a szövetkezet volt társastermelőivel, és mindazokkal a földművesekkel, akik társulni és együttműködni akarnak a szövetkezettel. A vélemények összegyűjtése után kiegészítik és véglegesítik. Október elején már e szerint a szabályzat szerint köti a szerződést a szövetkezet a tagok soraiba való felvételre. A szabályzattervezettel kapcsolatban Milisav DEDEI, a szövetkezet főagronómusa érdeklődésünkre megemlített néhány lényeges részt. A szabályzat célja a mezőgazdasági termelők társítása a közös termelésre és tervezésre, a meglevő termelőeszközök jobb kihasználása, az újratermelési anyagok, úgymint vetőmag, műtrágya, tenyész- és hízó jószágok, valamint a termelőeszközök közösen való beszerzése. Továbbá termékeik közös értékesítése a nagyobb jövedelem megvalósítása céljából. A társult mezőgazdasági termelők gazdálkodási egységének tagja lehet minden magántermelő, aki aláírja az ötévi társulásról szóló szerződést. A belépés önkéntes, és minden tagnak joga van saját szabad pénzeszközét társítani a termelési egység, illetve annak a társult munka alapszervezetnek eszközeivel, amelyhez a társult gazdálkodási egység tartozik. Ugyanis három ilyen gazdálkodási egységet szerveznek a volt részlegek helyébe Szentamáson, Turján és Nádalján. Az önigazgatási szervek megválasztása is a szabályzatban szerepel, mégpedig a társult munkaegység szkups tinája és a gazdálkodási egység tanácsa, amely a szkups tina végrehajtó szerve. Meg vannak határozva a tagok jogai és kötelezettségei is. Külön szakasz foglalkozik a pénzforrás biztosításával, és kimondja, hogy a társult munkaegység a termelésre bankkölcsönt vehet fel, továbbá kölcsönt a társult munka alapszervezettől, és használhatja a társult munkaegység tagjai részéről lekötött eszközöket is. Egy másik szakasz a jövedelem megállapításáról és annak elosztásáról szól. Dedelé főagronómus szerint a szabályzattervezetbe nem foglalták bele a többi egymásközti viszonyt, úgymint a munkaviszonyt, a betegségi és nyugdíjbiztosítást stb. De lehetőség van rá, hogy ezeket a kérdéseket egyénenként rendezzék. S. O. Vajdasági bútorgyárak termékei külföldön Nyolc vajdasági bútorgyár állítja ki termékeit az Otthon ’74 elnevezésű budapesti nemzetközi kiállításon. A kiállítás szeptember 7-étől 17-éig tart, és hazánkon kívül részt vesznek rajta Lengyelország, az NDK, Csehszlovákia, Ausztria, Finnország, Szovjetunió, Magyarország és Olaszország kiállítói is. Tartományunk kiállítóit az újvidéki Industroservis Külkereskedelmi Vállalat képviseli a budapesti bútorkiállításon. Kon István, a vállalat igazgatója elmondta, hogy tartományunkból a topolyai Ametnost, az újvidéki NINA, a kikindai Petar Drapšin, a szabadkai Nova buducnost, a becsei Október 8-a és az indjijai Srem Bútorgyár vesz részt a kiállításon. Kon igazgató hozzáfűzte még, hogy a magyar piac érdeklődést mutat a jugoszláv és különösen a vajdasági bútoripar terméke iránt. Mivel a vajdaságiaknak is érdekük a szomszédos piac meghódítása, ezért várható, hogy jelentős üzletkötésekre kerül sor. A budapesti kiállítással egyidőben a kikindai Petar Drapšin és a temerini Jávor bútorgyárak Bécsben állítanak ki. Elsősorban székekkel és különféle darabbútorokkal mutatkoznak be. A temerini Jávornak egyébként már vannak üzletfelei Ausztriában. A fenti kiállításokon kívül az Industroservis részt vesz a zágrábi őszi árumintavásáron is, ahol a jugoszláv—magyar részről történő üzletkötéseknél közvetít majd. K. F. Rövid hírek MAGYARITTABÉ. — Vasárnap délután 2 órakor általános szülőértekezlet lesz a helybeli iskolában. Beszámolnak a múlt tanév eredményeiről, valamint megvitatják a szülőkkel a felvetődött problémákat stb. SZERBITTABÉ. — Múlt vasárnap a helybeli Október 1. csapat barátságos mérkőzést játszott a Vojvoda Stepa-i Crvena Zvezdával. A vendégek 5:1-re győztek. TAMÁSFALVA. — A magyarcsernyei Zsikra Kereskedelmi Vállalat tamásfalvai üzletében lehet szenet vásárolni, tonnája 320 dinár. Most 21 tonna érkezett, a jövő héten ismét hoznak még ennyit. H. N. MAGYAR SZÓ Szeptember elsejétől már nem itt állnak meg és nem innen indulnak a Severtrans autóbuszai. A községi képviselő-testület áprilisi határozata szerint ugyanis kénytelen volt mindkét utasforgalmi vállalat — a Vojvodina is — kiköltözni Zenta belvárosából a jelzőlámpánál levő üres térre. A város centrumában ugyanis sok helyet elfoglaltak a buszok, növelték a zajt és szennyezték a levegőt. Képünk szeptember elseje előtt készült a Severtrans buszállomásán. Példás faluból példátlan Elhanyagoltak, rendezetlenek és piszkosak Ivanovo utcái A tavasszal Ivanovón és környékén teljes gőzzel megindultak a vaskapui vízi erőművel kapcsolatos árvédelmi munkálatok, a Duna-szakasz töltésének betonozása. Igen sok, más vidékről toborzott munkás is dolgozik itt. Reggelenként és este hatalmas gépkocsik szállítják őket munkahelyükre és viszsza. Főhadiszállásuk a tűzoltóotthonban van, a falu jóformán egyetlen iható vizű szivattyús kútja mellett. Az utóbbi időben esténként szinte mindennapos látvány, hogy a hazatérő munkások a kútnál mosakodnak, derékig vetkőzve. Mosdótálban vagy a víztartályban lábat mosnak, gumilábbelit tisztítanak sártól, piszoktól, s a szennyes vizet a kút köré lódítják. Sőt, legújabban már tehergépkocsit is mosnak itt. A szennyvíz a környező árokban nemigen folyhat el, mert eltömődik sárral, hordalékkal, s a piszkos víz visszaszivároghat a cső mentén. Ez máris tapasztaható. A kút vize is egyre romlik, üledékes, fekete-lilás színű. A másik elítélendő dolog: az utakra kidobált szemét és hulladék, a mindent elborító gaz és gyom. Nem mészsze a beltértől, a falu egyik legforgalmasabb pontján, a November 29. utca és I. Lola Ribar utca sarkánál az árokban szinte kocsiszámra hever a közeli büféből kikerült törött üveg, decis pálinkás- és likőrösüveg, kartondobozok, különféle szeméthalmaz. Az épületek évről évre szebbek és nagyobbak. Vaskapuk és kőkerítések váltják egymást. Aszfaltos utak, betonjárdák — jegyezte meg a nyáron egy külföldön dolgozó, itthon járt falubeli. — De a környezet elképesztő. Az utcák elhanygoltak, rendezetlenek, piszkosak. Azelőtt Ivanovón felerészt nádas kisházak voltak. Meszelték őket, környezetüket rendben tartották, a járdákat locsolták, söpörték. Ivanovo példás, tiszta kis falu volt. Most meg példátlan. Jövőre is meghívták őket A topolyai és a kishegyes! kommuna képzőművészei a Maros menti művésztelepen dolgoztak A topolyai és a kishegyes község képzőművészei is kivették részüket a magyarországi markói művésztelep tevékenységéből. Köztük volt ZSÁKI János, STRAUB József és NEMES FEKETE Edit. Ott-tartózkodásuk alatt alkalmuk volt megismerkedni több művésszel. A képzőművészek kedvező körülmények között dolgoztak a Kun Béla Általános Iskola tantermeiben, illetve az ideiglenesen berendezett műtermekben. Valamennyiüket meglepte, hogy a Maros menti művésztelep nem szakosított. Mondhatjuk, hogy képviselve volt ott valamennyi képzőművészeti technika. A jugoszláviai vendégeknek az is újdonságszámba ment, hogy a művésztelepre a fiatal tehetségeket is meghívták. A művésztelep vezetői a megnyitáskor hangsúlyozták is, hogy céljuk felölelni a fiatalokat, lehetőséget és teret adni fantáziájuknak, hogy kiforrott alkotóvá váljanak. A záróünnepségen a részvevők munkáiból kiállítás nyílt. A Maros menti művésztelep részvevőit a jövő évre is meghívták. T. G. Közművesítési munkák Bajmokon A bajmoki helyi közösség az idén is nagy gondot fordít közművesítési tervének teljesítésére. A vízvezetékhálózat bevezetése után most a járdák és az utak építését és betonozását kezdte meg. A Tomislav király utcában már elvégezték ezt a munkát, 320 000 dinárt költöttek rá. Ennyibe kerül majd a Njegoš utca betonos szása is. A munkálatokat hamarosan megkezdik. A költségek fedezésére azonban még hiányzik 200 000 dinár. Az útépítésen kívül a villanyhálózat felújítását is tervezik. Többek között a madaras tanyavilágba is bevezetik a villanyt. A munkálatokra 200 000 dinárt kell biztosítani. Ennek az összegnek a felét a polgárok adják, másik felét a helyi közösség biztosítja. K. J. Korszerűsítik torján villanyi felét Adorján polgárai mind gyakrabban panaszkodnak a gyenge áramra. Az utcai vezeték feszültsége a 220 volt helyett a megnövekedett fogyasztás miatt csak 120 volt Az újonnan épült általános iskola is csak azzal a feltétellel kapcsolódhat rá a villanyhálózatra, ha saját költségén trafóállomást építtet A falu polgárainak küldöttsége a napokban elpanaszolta áramellátási nehézségeit a községi képviselőtestületnek. Kérték az Elektrovojvodina szakembereit hogy az áramerősség növelése végett 30 háztartást kapcsoljanak át a fővezetékről az utcai vezetékre, itt ugyanis erősebb az áram. A képviselő-testület, az adorjáni helyi közösség képviselői és az Elektrovojvodina szakemberei szerint még az idén feltétlenül korszerűsíteni kell a falu villanyhálózatát. Hét kilométeres szakaszon szükséges a vezetékek kicserélése, és új trafóállomást is kell építeni. A villanyhálózat korszerűsítése és az új trafóállomás építése 245 000 dinárba kerül. Ennyi pénzt a falu polgárai nem tudnak előteremteni, de a képviselő-testület, az Elektrovojvodina, a földművesszövetkezet, a községi iskolafenntartó közösség és a polgárok együttesen fedezni tudják a beruházást. Az Elektrovojvodina a vállalat szolidaritási alapjából 450 méter hosszúságú vezetéket épít, a fennmaradt részt a helyi közösség, a képviselő-testület, a szövetkezet és az iskolafenntartó közösség fedezné. Ugyanakkor felkérik a falu polgárait, hogy háztartásonként körülbelül 100 dinárral járuljanak hozzá a vezeték építéséhez. V. K. M. A tengerre, nyaralásra siető külföldi vendégek már az előző években is számtalan közúti balesetet okoztak a topolyai község területén. Sietnek, hogy mielőbb elérjék céljukat. A túlságosan megpakolt kocsikkal aránylag gyorsan hajtanak, és nemegyszer a közlekedési előírásokat sem tartják tiszteletben. Ez a szerencsétlenség a héten történt. Szerencsére nem sérült meg senki. Idill a buszban Belgrádból indulok Újvidék felé. Kora délután van, szeptember eleji kánikula. A buszpályaudvaron találok arrafelé haladó autóbuszt, Belgrád— Gyula felirattal. Közvetlenül indulás előtt felszáll egy fiatalaszszony, síró gyerekkel. Olyan hároméves forma a fiúcska, és semmilyen csitításra nem akar elhallgatni. Már áthaladtunk a Száván, Zimony határa felé tartunk, amikor odaér a jegyszedő. Az előttem levő bácsika jó hangosan megkérdi: — Mondja, kalauz bácsi, van még hely abban a zsákban? — Milyen zsákban? — kérdi „meglepetten” a kalauz. — Hát amelyikbe a síró gyerekeket rakják! A jegyszedő egyből válaszol: — Azt hiszem, akad még egy hely. Eddig három gyerek van már benne ... Nem tudom, mennyire fér össze mindez a pedagógiai elvekkel, de a síró gyerek tüstént elhallgatott, és meg se nyikkant Indjijáig. Ott is az anyja szoknyája mögé rejtőzve osont le a buszról. A buszban egyszerre csend támadt. A vezető nyugodtan bekapcsolhatta a šabaci rádiót, amely „véletlenül”, éppen népdalokat sugárzott... (—csj—) 9. oldal