Magyar Szó, 1973. szeptember (30. évfolyam, 240-254. szám)

1973-09-04 / 243. szám

20. oldal Feleségül veheti a nagynénijét... Svédországban tovább liberalizálták a házasságkötést és a válást HA A SVÉD KORMÁNY­TÓL függne, a svéd fiatal­ember öthetes próbaidőre is feleségül vehetné menyasz­­szonyát, majd minden forma­litás nélkül elválhatna tőle. Svédország már a húszas években alaposan megrefor­málta a házassági törvényt, így például akkoriban fog­lalták törvénybe a partne­rek egyenjogúságát és a há­zasság önkéntességét, s ezt a példát más országok csak később követték. Svédország szeretne most ismét „úttörő munkát” vé­gezni: Carl Lidbom minisz­ter a házassági törvény új reformját javasolta a parla­ment előtt. Az új törvény lehetővé tenné, hogy a své­dek meglehetősen egyszerű módon köthessenek házassá­got, és épp olyan kevéssé bonyolultan el is válhassa­nak. Ha Lond­on javaslata törvényerőre emelkedik, a gyermektelen és az idősebb svédek a jövőben egyik nap­ról a másikra elválhatnak anélkül, hogy a vétkesség kérdése egyáltalán vita tár­gyát képezné. Egy évvel ezelőtt, amikor a svéd sajtó első ízben fog­lalkozott a törvényjavaslat­tal, a stockholmi Dagens Nyheter című napilap kari­katúrát közölt egy esküvő­ről, amikor is az anyakönyv­vezető előtt a menyasszony így szólt a vőlegényhez: — Siess Gösta, mert holnap el­válok tőled, hogy holnap­után házasságot köthessek Gumnarral... A valóság talán hamaro­san nagyon is megközelíti ezt a karikatúrát, hiszen a javaslat, értelmében a házas­ságkötés a jövőben egyszerű regisztrálás lesz, és a válás előtt féléves meggondolási időre csak akkor lesz szük­ség, ha a házasfelek egyike nem akar válni, vagy ha a házaspárnak 16 éven aluli gyermekei vannak. A KONTINENSEN sokan azt mondják majd, hogy Svédországban alaposan ősz­szera­varják a dolgokat. Tény, hogy az északi mo­narchiában a születés ará­nya az utóbbi években je­lentősen megnőtt, míg a há­zasságkötések százalékos ará­nya 1749 óta nem tapasztalt mélypontot ért el. Ennek kö­vetkezménye, hogy egyre több svéd gyermek születik házasságon kívül. Az ilyen gyermekek szü­lei a svéd szóhasználat sze­rint „lelkiismereti közösség­ben” élnek. Számuk az utób­bi tíz évben 50 százalékkal emelkedett, míg a törvé­nyes házasságkötések ará­nya ugyanilyen mértékben csökkent. Ennek azonban in­kább pénzügyi, mint erköl­csi okai vannak. Azokat a partnereket ugyanis, akik felkeresik az anyakönyvve­zetőt, az adóhivatal a szó szoros értelmében megbünte­ti. Aki viszont azt mondja, hogy nem él házasságban és szüleinél lakik, 6000 koroná­ig terjedő összeget takarít­hat meg a szociális befizeté­sek terén. Ez az oka annak, hogy a „lelkiismereti kö­zösség”, „a hűségre épülő közösség” oly rendkívül népszerű lett. Az új házassági törvény sem vet véget a mostani helyzetnek, és éppen ezért a legkülönbözőbb oldalakról hal­latszik az a vélemény, hogy a kormányon levő szociálde­mokrácia tudatosan fel akar­ja számolni a polgári társa­dalom alapjait, amelyekhez a házasság és a család tar­tozik. Ezt a gyanút nem könnyű megcáfolni, különös tekintettel arra, hogy a há­zassági törvényt négy évvel ezelőtt is liberalizálták. 1969. július 1-től egyéves meggondolási időt vezettek be a válásnál, amely­ alatt a partnereknek meg kell gon­dolniuk, hogy valóban eltö­kélték-e a különválást. Ezt a meggondolási időt akar­ják most a felére csökken­teni azoknál, akiknek 16 éven aluli gyermekeik van­nak, vagy nem értenek egyet a válás kérdésében. A fél év eltelte után, tekintet nélkül a gyermekekre vagy valamelyik fél tiltakozására, kimondják a válást. EGY MÁSIK IÍJ ELŐ­ÍRÁS is azt célozza, hogy megkönnyítsék a partner ki­választását: ha elfogadják a törvényjavaslatot, az úgyne­vezett teljes testvéreken és szülőkön kívül házasságot le­het kötni anyóssal, apóssal, nagynénivel, nagybácsival, és féltestvérekkel is. A házasságkötést ezenkívül a jövőben azzal is megköny­­nyítik, hogy a házasulóknak nem kell végighallgatniuk az anyakönyvvezető figyel­meztető szavait, és ezenkí­vül megszüntetik az időt rabló kihirdetést is. A tör­vényjavaslat értelmében a jövőben csupán a kort és a családi állapotot regisztrál­nák, hogy elkerüljék a már házas személyek újabb há­zasságkötését. I­smertettük két szovjet automatikus bolygó­közi állomás — két Mars-szonda — indítását. Azóta, augusztus elején, újabb két rakétát indítottak a Mars felé. Ezzel a négyes fogattal a mostani Mars-lét­szám véglegesnek tűnik: mind kisebb a valószínűsége, hogy tovább bővül a sor, a legkedvezőbb indítási alka­lom elmúlt. Az ezután star­toló szondák olyan nagy se­bességgel érkeznének a cél­ba, hogy leszállni aligha len­nének képesek. Lassan lassul A négyes fogat természe­tesen csak képzeletbeli, hi­szen a rakéták több millió kilométerre távolodtak el egymástól. Mind a négy szon­da a Földhöz viszonyítva hi­perbolikus, a Naphoz viszo­nyítva elliptikus pályán kö­zeleg céljához, s valameny­­nyi a Nap mesterséges boly­gójaként keringene örökre, ha a Mars közelében nem kapna rádióparancsot a Földről manőverek elvégzé­sére. A manőver lehet le­szállás, s lehet a Mars körü­li keringés. Itt említjük az űrkorszak mai módszerei kö­zül az egyik legfontosabbat, legjellemzőbbet. Bármilyen messze is legyen a célpont, a távirányítású rakéta már a Föld közelében, esetleg Föld körüli parkolópályán megszerzi- szükséges alap­­sebessége 80—90 százalékát. Kevés újabb gyorsítás vagy kisebb pályamódosítás célba juttatja az űrhajót. A négy szonda — éppúgy, mint minden holdrakéta — a Földhöz viszonyítva lassan veszít majd sebességéből, csak a cél közelében válto­zik ez: a rakéta, a Nap, a Föld és a célbolygó kölcsö­nös helyzetétől függően, többnyire felgyorsul. Sekély tenger Mi lehet a Mars felszínén? Az első érdekes probléma a víz. Tény: a sapkás boly­gón fehér bér- vagy hóré­teget mutatnak a távcsövek. A sarki hófoltok az ottani nyár kezdetén gyorsan elol­vadnak. Amikor a titokzatos csatornákról, ezekről a — ma már tudjuk — több tíz kilométer széles mélyedések­ről megemlékezünk, ezt szok­tuk írni: fölösleges ott csa­tornát építeni, ahol nincs mit elvezetni. A sarkvidékek hófoltjai elolvadnak, elpáro­lognak, aligha kell csatorna, amelyen elfolyhat a mara­dék víz. Érdekes adattal szolgál az összehasonlítás. Ha a Földet szabályos golyónak képzel­jük, felszínét több mint 3000 méter mély óceán borítaná. Ez a gondolatkísérlet a Mar­son­ vízpárájából, sarki ol­vadékvizéből egy atmoszfé­­rás nyomáson sűrítve mind­össze egytized milliméteres mély tenger lenne. Az első leszálló automaták vörösses­­sárga sivatagot — és kis valószínűséggel baktériumo­kat, spórákat, gombákat, ví­rusokat — találnának a holdbeliekhez nagyon hason­lító kráterek között. A leg­újabb kutatások szerint a feltételezett növénytakaró jelenléte is kétségbe vonha­­ tó.Speciális műszerek A Mars—5 és 5 leszállhat a Marson, önjáró, távirányítá­sú marsautót vagy terepjárót vihet, esetleg helyben ma­rad, s úgy végzi munkáját. Egyik vagy másik a Mars körül keringhet. A Mars—6 és 7 berendezése eltér az előző kettőétől: a két utóbbi speciális francia műszerei a bolygóközi teret és fizikai változásait, a napkitöréseket vizsgálják a földpályán túl. Kutatják a bolygóközi tér mágnesességét, egy-egy nap­robbanás után, a bolygóközi plazma viselkedését, a Nap­ból származó­ atomtörmelé­kek eloszlását. Végül, de nem utolsósorban az is érdekes: milyen ott a világűrből min­den irányból egyenletesen záporozó kozmikus sugárzás? Ezekre az érdekes kérdé­sekre már útközben, de leg­később jövő év márcisában sokoldalú választ kap a tu­domány. Föld­ parancsra Mars-manőver Startoló szondák — Olvadó hófoltok — Választ vár a tudomány Kincset talált a dózer Csaknem 409 évig volt a földben Az esztergomi Balassa mú­zeum kiállításán láthatja a közönség azt a páratlanul gazdag ezüstpénzgyűjte­­ményt, amelyre nemrég buk­kantak a város határában. A leletet egy dózer hozta a felszínre a Szamárhegyen. A munkagép figyelmes ve­zetője, Kresz Károly, a Szent­endrei Talajjavító Vállalat dolgozója, azonnal bevitt né­hány darabot a múzeumba, majd a muzeológusokkal együtt tért vissza a helyszín­re. Az agyagedény a Magyar­­országon eddig talált legna­gyobb tallérgyűjteményt őriz­te: 556 pénzérme vol­t ben­ne. Egykori tulajdonosa a város 1594-es, vagy 1595-ös török ostromakor rejthette el az erdőben. Erre utal, hogy a legkésőbbi veretű pénz 1593-as. A legkoráb­bit 1530 táján készítették, többsége I. Ferdinánd, Mik­sa és II. Rudolf király ide­jéből származik. Különösen sok a szép körmöcbányai veret. Akad a pénzek között jó néhány más országbeli, főleg osztrák és német tal­lér. • Az összesen 15,6 kilo­gramm súlyú ezüstpénzgyűj­­teményben néhány magyar, illetve lengyel garas is van és Mátyás király , egy dénár­ja. Ezenkívül három törött aranypénz, több ezüst ék­szer, ruhadíszt tartalmazott a cserépedény. A kincs meg­találóját, Kresz Károlyt öt­venezer forinttal jutalmazta a Komárom megyei Tanács és a megyei múzeumi igaz­gatóság. MAGYAR SZÓ ITfl kaland a touloni trolin Nem mindennapi kaland­ban volt részük Toulonban egy troli utasainak: a bu­szon gengszterek próbáltak megszökni a rendőrök elöl. A banditák — mint isme­retes — bankrablást kísé­reltek meg Toulonban. Nem volt szerencséjük. A bank alkalmazottai ugyan engede­mesen hasra feküdtek, ami­kor a géppisztolyos bandi­ták erre felszólították őket, de egyikük közben lábával megszólaltatta a vészcsen­gőt. Ennek riasztó hangjára a bankrablók fejvesztetten menekültek. Citroen kocsi­jukon sikerült kijutniuk a városból, de ott, úgy látszik, meggondolták magukat, ki­szálltak a kocsiból, s mivel úgy látták, hogy nem üldö­zik őket, a városba induló trolibusz állomásához men­tek, s ott békés utasként fel­szálltak. Csakhogy amikor az autóból kiszállva géppisz­tolyaikat egy nagy strand­táskába rejtették, valaki ész­revette ezt s értesítette a rendőrséget. A trolibuszt a város központjában már pol­gári ruhás rendőrök tucat­jai várták és megrohamoz­ták a kocsit. Az utasok ek­kor döbbentek rá, hogy mi­lyen veszélyes helyzetbe ke­rültek, de szerencsére a gengszterek nem tudták elő­rántani fegyvereiket. ­ Hat nap után abba kellett hagyni Hátborzongató kísérlet Dr. Philip G. Zimbardo, a Stanford egyetem pszi­chológiai professzora kísérletet végzett hallgatóival. Az őrök és a foglyok szerepét játszották el, s ez a játék nem várt mozzanatokra vetett fényt. Dr. Zim­­bardo most tájékoztatta a közönséget az eléggé ijesztő kísérletről. A börtönt a valóságosnak megfelelően rendezték be az egyetem egyik helyiségében. Kiválasztották azt a 21 diá­kot, aki a fogoly, illetve az őr tisztét vállalta. A 11 őr egyenruhát öltött, s tükör­szemüveget tett fel, hogy a látási kapcsolatot lehetetlen­né tegyék. A tíz foglyot szám­jegyekkel jelölték meg, zsák­szerű köntösbe öltöztették, a sapka alá nylon harisnyát húzattak. A foglyoknak szi­gorú szabályokat írtak elő, az őrök feladata viszont a törvény és a rend fenntar­tása volt. Bár mindkét csoport igen jól tudta, hogy csak játék az egész, az őröket szinte azonnal zavarta, hogy a fog­­­lyok nem vették őket komo­­­lyan. Tekintélyüket fokozódó keménységgel, fizikai és lé­lektani fegyelmezéssel, állan­dó zaklatással, bosszantással próbálták erősíteni. Már a második napon lázadás tört ki a foglyok közt, védekez­ni próbáltak az őrök maga­tartása ellen. Amikor kísér­letük meghiúsult, az őrök még erősebb fegyelmet kö­veteltek, s még keményeb­ben bántak a foglyokkal. Az utóbbi csoportba tartozó diá­kok lassan beletörődtek hely­zetükbe. Megváltoztatták ma­gatartásukat, hogy ne adja­nak alkalmat az őröknek zaklatásra, megalázásra. Né­hány foglyot hamarosan sza­badlábra kellett helyezni, a fiatalemberek depresszióssá váltak. A tapasztalat: a diákok azonosultak játékbeli felada­tukkal. A foglyok hangsza­lagra rögzített egymás kö­zötti beszélgetéséből kiderült, hogy alig tárgyaltak szemé­lyes életkörülményeikről vagy börtönük általános kér­déseiről. Fő témájuk pilla­natnyi helyzetük volt. Pana­szok a rossz élelmezésre, az őrökre, tájékozódás a lehető­ségekről, amelyekkel kedvez­ményekhez lehetne jutni. Az őrszemélyzet naplófeljegyzé­sei viszont azt mutatták, hogy milyen ellenszenvet éreznek a foglyokkal szem­ben. Különösen azok ellen nyilvánult meg mind erőseb­ben a gyűlölet, akiket az őrök a foglyok vezetőinek véltek. Az eredetileg két hétre ter­vezett kísérletet — a részt­vevők súlyos érzelmi meg­terhelésére való tekintettel — hat nap után megszakí­tották. A kísérlet céljáról dr. Zimbardo eddig nem beszélt. ÚJVIDÉK URH 16.30 Régi albumokból 17.00 Mozart operáiból 18.30 Elmélet, vita, gyakorlat BEOGRAD I. 4.00—8.00 Reggeli zenés műsor 8.25 A zeneirodalom gyöngyszemei 9.02 Kamaramuzsika 9.30 Háztartási jótanácsok 11.02 Jelek 12.30 Nevető kedd 12.40 Zeneműsor gyermekeknek 13.30 Népdalkedvelők műsora 14.30 Hirdetések, közlemények 15.30 Találka pont fél négykor 17.03 A nap témája 17.15 A zenei élet krónikása 18.30 Vigadó falu 20.00 Töltsük el a mai estét együtt 21.00 Tipp-tonp kabaré 22.16 Jugoszláv muzsika 23.03 Éji hangverseny 23.45 Indonéz költészet KOSSUTH AItOIÓ 8.20 Macska — Á. Juhad regénye folytatásokban­ 10.03 Donizetti: Szerelmi bájttal — kétfelvonásos opera 12.40 Melódiakoktél 14.01 Nem leszek az unokád! Hárs László mese­játéka Kedd, 1973. szept. 4. ! TELEVÍZIÓI A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ MŰSORA Az Albatrosz utolsó útja 17.10 Magyar nyelvű tévéhíradó 17.35 Hírek 17.40 Távcső — gyermekműsor 18.10 Hírek 18.25 Úszó VB. Úsző-döntők közvetítése: 200 m férfiak —, 200 m vegyes, nők —■, 100 m mell, férfiak —, 100 m hát, férfiak —, 4x100 m vegyes váltó, nők , (sz) 19.30 A Duna menti országok II. újvidéki népzenei fesztiválja — képfelvételről 19.45 Rajzfilm (sz) 20.00 Tévéhíradó 20.30 Reflektor 21.15 Az Albatrosz utolsó útja — szovjet filmsorozat 22.05 Tévéhíradó 22.25 Komoly­zenei hangverseny II. MŰSOR 19.27 Műsorismertetés (sz) 19.30 Indirekt — sportműsor (sí) 20.00 Úszó VB. Jugoszlávia— Ausztrália és Magyarország —Olaszország vízilabda­­mérkőzés közvetítése A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 0.05 Az új tanév elé 9.05 Iskolatévé 14.35 Iskolatévé (ism.) 17.25 Hírek 17.35 Tízen Túliak Társasága 18.00 Játék a betűkkel 18.30 Úszó és Vízilabda VB. Úszó-döntők közvetítése • Belgráditól (sz) 19.20 Esti mese 19.30 Híradó 20.00 Vendégség — történelmi dráma 3 felvonásban 21.50 A század gyalázata — dokumentumfilm A MAGYAR TELEVÍZIÓ KÍSÉRLETI (MÁSODIK) MŰSORA „ 20.00 A Duna-delta ismeretlen világa — román film­sorozat, III. rész (sz) 20.30 Úszó és Vízilabda VB — Magyarország—Olaszország vízilabda-mérkőzés közvetítése (sz) 21.30 Vidám reklám 21.40 Mesteriskola 22.15 Nobel-díjasok: H. A. Krebs A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA 8.00 Iskolatévé 9.05 Bemutató előtt 10.00 Tévéfilmtár 11.30 Riport 11.50 Sanzonok 16.30 Orosz nyelvlecke 17.00 Hírek 17.25 Tévériport 18.00 Faluműsor 17.45 Körkép 18.20 Esti mese 18.30 Híradó 19.20 Színházi este 20.50 Szórakoztató művészek a képernyőn 21.20 Huszonnégy óra mixüj ■ R­á­d­i­ó ■ ÚJVIDÉK I. 10.00 Hírek 10.05 Magyar nóták és csárdások 10.30 Turisták műsora 11.00 Hírek 11.02 Rádióterefere 11.20 Délelőtti hangverseny 12.00 Hírek 12.05 A nap slágerei 12.30 Népdalok 14.00 Hírek 14.02 Pihenjünk zeneszó mellett! 14.30 Hirdetőműsor 15.00 Hallottuk — láttuk 15.30 Szempont 18.30 Művészlemezek 19.00 Muzsikaszó — jókívánság 21.30 Hírek 21.45 Estéről estére 23.00 Hírszolgálat külföld számára angol és francia nyelven 23.30 Kis éji hangverseny 15.10 Operettmuzsika 17.05 Fiatalok stúdiója 17.25 Filmzene 18.30 A Szabó család 19.25 Edwin Fischer művészete 21.03 Kilátó 22.40 A Bolgár Kultúra Hete SZABADKA 10.00—13.00 Az Újvidéki Rádió I. műsora 13.35 A XVIII. század zenéjében 14.05 Magyar népi muzsika 14.30 Zenés körkép 15.30 Tegnap, ma, holnap 10.05 Észak-bácskai Krónika 17.00 Közös hullámhosszon 17.30 Kólók 18.05 Discorama MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA Igazgató FARKAS NÁNDOR • Fő- és felelős szerkesztő KALAPIS ZOLTÁN • Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. Telefon: 57-044, telex: 14199 YU FORUM Egyhavi előfizetési díj belföldön 27.00 dinár külföldön 54.00 dinár • Folyószámla 65700-601-1SS­YORUM NYOMDA ÚJVIDÉK

Next