Magyar Szó, 1973. szeptember (30. évfolyam, 255-269. szám)

1973-09-22 / 261. szám

2. oldal Miután az ENSZ-közgyűlés 28. ülésszakán a két Németországot felvették a világszer­vezet tagországai közé, Leopolde Benites, a Közgyűlés elnöke (balról) szívélyesen gra­tulált Otto Winternek, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének Japán mellett, a Szovjet­unióval szemben Kínai állásfoglalás a Kuril-szigetek ügyében Pekingb­ől jelenti a Tan­­jug. A kínai sajtó megkülön­böztetett figyelmet szentel a japán kormány követelé­sének, hogy a Szovjetunió adjon vissza Japánnak négy szigetet Pekingi megfigye­lők hangsúlyozzák, hogy a Kínai KP augusztusi 10. kongresszusán Csou En-laj miniszterelnök is megemlí­tette a négy szigetet, amikor beszámolójában a szovjet külpolitikát bírálta. Ezzel kapcsolatban Csou En-laj a kongresszuson feltette a kér­dést:­­ „Ha már a Szovjet­unió annyira szívügyének te­kinti a feszültség enyhülé­sét, miért nem adja vissza Japánnak a négy szigetet?” Alig pár nappal a kong­resszus befejezése után Kí­nában részleteket közöltek a japán külpolitikáról ki­adott Kék Könyvből. A ja­pán Kék Könyvből vett idé­zetek szinte kivétel nélkül arra vonatkoznak, hogy Ja­pán csak akkor hajlandó alá­írni a békeszerződést a Szov­jetunióval, ha ez utóbbi visz­szaadja a négy Kuril-szige­­tet. A Keamin Ribao szeptem­ber elején beszámolt azok­ról a tüntetésekről és­ meg­beszélésekről, amelyek a Ja­pánhoz tartozó Hokaido szi­getén zajlottak le. A tün­tetéseken követelték a Szov­jetuniótól, adja vissza a négy szigetet Japánnak. A Kínai Párt központi lapja a négy sziget nyílt szovjet megszál­lásáról ír és megemlíti Ho­kaido lakosságának követe­lését, hogy mindaddig ne ír­ják alá a Szovjetunióval a békeszerződést, amíg a négy szigetet vissza nem csatol­ják Japánhoz. A Kínai KP felhívásai A párttag legyen Szorgalmas és szerény! A gazdasági fellendülés érdekében szigorítják a fegyelmet A Kínai Kommunista Párt felhívást intézett tagjaihoz, hogy ne ünnepeljék magu­kat és ne legyenek karrie­risták, hanem dolgozzanak szorgalmasan és éljenek sze­rényen. A Kínai KP augusz­tusban megtartott X. kong­resszusa óta a kínai újságok­ban számos hasonló felhí­vás jelent meg, amelynek nyilvánvalóan az a célja, hogy megerősítsék a pártfe­gyelmet. A párt tagjaihoz intézett felhívás rámutat Csou En­­laj miniszterelnök kongresz­­szusi beszámolójának arra a részére, amely szerint az igazi párttagoknak ki kell állniuk a sikerek és balsike­rek tűzpróbáit. Ezzel a mon­dattal nyilvánvalóan­ arra utalnak, hogy a vezető tiszt­ségekről leváltott párttagok nem lehetnek tétlenek, ha­­nem igazi párttagokhoz mél­­itóan példát kell mutatniuk.­­ Egyébként jellemző a Kí­nnai Kommunista Párt re­habilitációs politikájára,­­hogy a központi bizottságba és a politikai irodába nem egy olyan ember került visz­­sza, akik a kultúrforrada­­lom első éveiben lettek kegy­vesztettek. A pártfegyelem megerősí­tését annak tulajdonítják, hogy nagyobb gazdasági eredményeket kívánnak el­érni. Éppen ezért szólítják fel a párt tagjait szerény­ségre és szorgalmas munká­ra, egyszersmind azonban a párt szervezetének és a párt­fegyelem megerősítésére is törekednek, mert a Kínai Kommunista Párt az élet minden területén vezető sze­repet tölt be Kínában. _ Szombat, 1973. szept. 22. MAGYAR SZÓ az ENSZ Közgyűlése előtt a Koreai kérdés Két jelentés a békés egyesítésről és az újjáépítésről Az ENSZ-ből jelenti a Tanjug. A koreai kérdést szép szá­mú szocialista és el nem kö­telezett ország indítványára tűzték napirendre az ENSZ- közgyűlés 28. ülésszakán. A kérdés megvitatásának cél­ja megakadályozni, hogy az USA továbbra is az ENSZ­re hivatkozva, tartson csa­patokat Dél-Koreában. A Közgyűlés általános bi­zottsága, amely a napiren­det állította össze, egyönte­tűen hozzájárult ahhoz, hogy a koreai kérdést a Közgyű­lés elé terjesszék. Az ENNSZ két legutóbbi Közgyűlésén az USA-nak sikerült elodáz­nia a koreai kérdés rende­zését, mert az amerikaiak véleménye szerint a Közgyű­lés vitája kedvezőtlenül be­folyásolta volna az Észak- és Dél-Korea közötti meg­beszéléseket. A megoldás azonban nem halogatható tovább, mert Észak- és Dél-Korea állás­pontja eltér a békés egyesí­tést és az ENSZ-be való fel­vételt illetően. Észak-Korea ugyanis ellenzi, hogy külön­­külön nyújtsák be felvételi kérelmüket. A Koreára vonatkozó na­pirendi pont keretében két­ beszámoló hangzik majd el: az egyik a Korea egye­sítésére és újjáépítésére létre­hozott ENSZ-bizottság (UNCURK) jelentése, a má­sik pedig harminc szocialis­ta és el nem kötelezett or­szág határozati javaslata a két Korea békés egyesítése feltételeinek megteremtésé­ről. A Korea egyesítése és új­jáépítése céljából megalakí­tott ENSZ-bizottság huszon­három évi fennállása után saját feloszlatását javasolta, mivel a koreaközi kapcsola­tok kedvezően alakulnak és az ENSZ-bizottság további léte fölösleges. Megválasztották a Közgyűlés alelnökeit New Yorkból jelenti a TASZSZ. Az ENSZ-ben megválasz­tották a 28. Közgyűlés alel­nökeit: a Biztonsági Tanács öt állandó tagján kívül Ázsia és Afrika három-há­rom jelöltje, Kelet-Európa egy, Latin-Amerika két,­ Nyugat-Európa két jelöltje lett alelnök, Latin-Ameri­­kát három jelölt illeti meg.­­ Ezúttal azonban csak két he­­­lyet kaphatott, mert Leopol­­­­do Benites ecuadori nagy­követet a­­közgyűlés elnöké­vé választották meg. Az ENSZ 28. évi közgyű­lésének alelnökeivé a Szov­jetunió, az USA, Nagy-Bri­­tannia, Franciaország, a Kí­nai NK, Csehszlovákia, Ka­merun, a Fidzsi-szigetek, Ghána, Guayana, Honduras, Hollandia, Spanyolország,­­ Szrí Lanka, Tunézia, Ugan­da és az Egyesült Arab Emi­rátusok képviselőit válasz­tották meg. ) Hebup elnökválasztás Argentínában Négy jelölt, de csak egy esélyes: Juan Perón Buenos Airesből jelenti az UPI. Az argentínaiak vasárnap az urnák elé járulnak, hogy megválasszák a köztársaság új elnökét. Az elnökjelöltek listáján Juan Perón, a Justicialista mozgalom, Ricardo Baldin, a Polgári Radikális Unió, Francisco Manrique, a Nem­zeti Föderalista Szövetség és Juan Coral, a Szocialista­­ Munkáspárt képviselője sze-­­ repel. Az argentin törvények ér­ I telmében minden 18 évnél­­ idősebb lakosnak szavazati­­ joga van. Számítások szerint­­ az ország 24 millió lakosa­­ közül 14,5 millió szavaz.­­ Egyébként a választás tit­kos lesz. A szavazóhelyek vasárnap reggel 8-tól este 6-ig lesznek nyitva. Az elnökválasztásokon az győz, aki a szavazatok 50 százalékán kívül legalább még egy szavazatot kap. Ha senki sem szerez ennyi sza­vazatot, akkor a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt in­dul a megismételt elnökvá­lasztáson. Az új elnököt a tervek szerint október 12-én iktatják be négy esztendőre. A jelek szerint szinte biz­tosra vehető, hogy a Perón lesz a győztes. A perónisták a szavazatok kétharmad ré­szére számítanak. Felesége — mint ismeretes — alelnök­jelöltként indul a választá­sokon. Amióta 1955-ben megbuk­­­tatták Perónt, öt tábornok és öt polgári személy volt ha­talmon Argentínában: 1955 szeptemberétől novemberig Eduardo Lonardi tábornok, 1955 novemberétől 1958­ má­jusáig Pedro E. Aramburu tábornok, 1958 májusától 1962 márciusáig Arturo Frondizi, 1962 márciusától 1963 októberéig Jose Maria Guido, 1968 júniusáig Artu­­­ro Illia, 1970 júniusáig pedig I Juan Carlos pngahia tábor­­­­nok. őt követően, 1970. jú­­­­niusában Roberto Leving- I­ston tábornok került hata­lomra és 1971 márciusáig töltötte be az elnöki tiszt­séget. 1971 márciusától 1973 májusáig Alejandro Lanus­­se tábornok, májustól júniu­sig pedig Hector Campora volt Argentína elnöke. Je­lenleg Raul Lastiri az ideig­lenes elnök. Javult a helyzet a Fülöp-szigeteken Egy éve vezették be a rendkívüli állapotot A Fülöp-szigeti rendkívüli állapot bevezetésének évfor­dulója alkalmából mondott beszédében Ferdinando Mar­cos elnök hangsúlyozta, hogy a szigetországban az elmúlt év alatt felszámolták a kor­rupciót és útját állták az anarchiának és a fosztoga­tásnak. A nemzethez intézett üze­netében Ferdinando Marcos a továbbiakban közölte, hogy kormánya az ország északi és déli részén teljesen meg­­­semmisítette a gerillákat. Mozambiki izmosodik a szabadság­mozgalom Egy portugál harci gépet is lelőttek a gerillák A mozambiki felszabadítási front harcosai az utóbbi hónapokban több sikeres támadást hajtottak végre a Rhodesiát a mozambiki Beira kikötővel ösz­­szekötő fontos útvonal mentén. A Frelimo közleménye sze­riint Manika E Sofala tar­tományban a szabadsághar­cosok az utóbbi három hó­nap alatt ötven ellenséges katonát harcképtelenné tet­tek, tízet pedig foglyul ej­tettek. Öt portugál katonai járművet megsemmisítettek, nyolcat megrongáltak. A jelentés beszámol egy portugál bombavető repülő­gép lelövéséről is. Noha a közlemény nem említi, mi­lyen fegyverrel lőtték le a repülőgépet, valószínű, hogy föld-levegő rakétával, ame­lyekkel legutóbb szerelték föl a felszabadító erők egy­ségeit. A Frelimo parancsnoksá­ga megerősítette azt a por­tugál körökből eredő hírt, amely szerint a szabadság­­harcosok egy repülőtéren megsemmisítettek egy utas­szállító gépet, amelyben egy spanyol életét vesztette. Hír szerint az áldozat Franco spanyol diktátor orvosa volt. — Támadásainkkal cáfol­ni szeretnénk a portugál gyarmatosítók álhíreit, ame­lyek szerint a mozambiki szabadságharcosok tevékeny­sége csak a zambiai és tan­zániai határ menti öveze­tekre korlátozódik — mond­ja a Frelimo közleménye. ­ A KURDOK ÁLMA A SZABADSÁGRÓL (16) Ennek emlékére március 21-én és 22-én éjjel a kurd hegyekben fáklyák égnek, sőt már a vezér iránti szeretet jeléül szám­talan fáklyalánggal Musztafa Barzani ne­vét írják ki a hegyek oldalára. Egy másik népmeséjük, Farhád és Sirin története, szintén forradalmi hangú és a Besztun hegyen látható régi sírhoz ad me­sebeli magyarázatot. Barhád szegény em­ber­­volt, Sirin gazdag család lánya. Sze­rették egymást, de nem házasodhattak ösz­­sze. Sirint apja egy csúnya, öreg, de gaz­dag emberhez kényszerítette. A házasság után sem szakadt meg azonban a két fia­tal korábbi kapcsolata. Amikor Sirin fér­je erre rájött, cselhez folyamodott. Magá­hoz hívatta Farhádot, és így szólt: — Le­mondok Sirinről, a tiéd lehet, ha egy ké­résemet teljesíted. Eredj föl a Besztun hegyre, és onnan vezess patakot a kerte­mig, de vize olyan tiszta és fehér legyen, mint a tej. Farhád egy nagy fejszével elindult és medret vájt a gazdag ember kertjéből egészen a Besztun hegy oldaláig, de ott hiába próbálkozott, nem fakadt víz a hegyből. Ekkor teheneteket vitt fel a hegy­re és szünet nélkül fejte őket. Mikor a tejpatak leért Sirinék kertjébe, a férj fel­bérelt egy gonosz vénasszonyt. — Eredj Farhádhoz, és mondd neki, hogy Sírin meghalt. Mikor Farhád meghallotta a tragikus hírt, hirtelen felindultságában a hegyolda­lához vágta az öregasszonyt, s az ször­nyethalt. De mivel boszorkány volt, a csontja lyukat fúrt a hegy oldalába, és patak tört elő belőle. Ezután Farhád mély fájdalmában önmagával is végzett. Amikor Sírin értesült kedvese haláláról, ő is felment a hegyre, és Farhád sírjánál megölte magát. Ezért a Besztun hegyen látható régi sírt „a két szerelmes sírjá­nak”, a kis hegyi patakot Sirin-nek nevezi a nép. A kurd nép gazdag mesevilágából em­lítsünk meg még egyet, amelynek egyik kedves barátom, Felek Al-Din híres kurd író, (A sorsjegy című társadalmi dráma írója) ezt a címet adta: „Mese a kurd hegyek piros virágairól”. Ez is egy szegény fiú, Dzsihán Gír és egy szép lány, Bahar szerelmének traikus története. Mindketten szegény családban születtek, de mivel a lány nagyon szép volt, apja gazdag em­berhez akarta férjhez adni. A fiatalok nem tehettek mást: megszöktek hazulról és felmentek a hegyekbe. A lány elkese­redésében így szólt: — Add ide a tőrödet, kitépem vele a szívemet, és azt adom ne­ked szerelmem bizonyságául. A fiú így kiáltott: — Ne te, inkább én pusztuljak! De először vesszenek a szere­lem­ ellenségei. Megölöm őket, utána ma­gamat, és te vedd emlékbe a lelkemet. Majd egymást átölelve sírtak. Földre hulló könnyeikből piros virágok fakadtak. Sok idő múltán találtak rá a két összeölel­kezett holttestre, és körös-körül piros lott a hegy a szerelem selymes virágaitól. (VÉGE) Brezsnyev hazautazott Szófiából Leonyid Brezsnyev, a Szov­jet Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, pénteken elutazott Szó­fiából — jelenti a TASZSZ. Brezsnyevet Szófiában a Bolgár Népköztársaság Hőse aranycsillagos érdemrendjé­vel és a Georgi Dimitrov ér­demrenddel tüntették ki. Brezsnyev szófiai látoga­tása idején megbeszéléseket folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár NK Államtanácsa elnökével. Brezsn­yevtől a szófiai re­pülőtéren a bolgár párt és kormány magas rangú tiszt­ségviselői vettek búcsút. Tárgyalások a jugoszláv-amerikai kulturális kapcsolatokról Jugoszláv küldöttség uta­zott pénteken Washington­ba, hogy az 1971-ben meg­kezdett és a két ország kul­­túrkapcsolataira vonatkozó tárgyalásokat folytassa. A jugoszláv küldöttséget Ran­­ka Kavčič-Božović, a nem­zetközi tudományos, műve­lődési és műszaki együttmű­ködési intézet helyettes ve­zérigazgatója vezeti. Németközi egyezmények .A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság képvi­selői két határegyezményt írtak alá. Az­­egyik az NDK és az NSZK közötti határ­­sértések megakadályozását szolgálja, a másik egyez­mény a határ menti­ vízgaz­dálkodási berendezések kar­bantartására vonatkozik.

Next