Magyar Szó, 1973. október (30. évfolyam, 270-284. szám)

1973-10-12 / 281. szám

4. oldal Társulás önkéntesség és egyenjogúság alapján A zentai Agrár-Ipari Kombinát társastermelési egységének kezdeményezése a földművesek társulására A munkatermelékenység növelése, a földművesek munka- és életkörülményei­nek előmozdítása céljából a zentai Agrár-Ipari Kombi­nát társastermelési egysége elkészítette a javaslatterve­zetet a magántermelők tár­sulására. A magántermelőkkel meg­valósuló társulás célja a ter­melés intenzívebb fejleszté­se és ezáltal az össztermék és a jövedelem növelése. Ja­vaslatunk alapja, hogy a ma­gántermelő saját tulajdona­­ felett a társulásban is meg­tartsa rendelkezési jogát, egyenjogúan vegyen részt a társított eszközök igazgatá­sában, és megvalósuljon a társult munka alapszerveze­tével — a társastermelés TMÁSZ kollektívájával — a közös érdekeken alapuló legszorosabb együttműkö­dés. A munkaeszközök és a munka társítása célszerűbb gazdálkodási feltételeket biz­tosít, ez pedig közvetlenül kihat a magántermelők jö­vedelmének növelésére és a magasabb életszínvonal biz­tosítá­sára. A földművesek és a tár­sastermelés TMÁSZ társulá­sának alapjait a következők­ben foglalhatjuk össze: a ma­gántermelők társulása min­­den vonatkozásban az ön­kéntesség és az egyenjogú­ság alapján történik; a ter­melés befektetéseinek bizto­sítására együttesen fordít­sunk pénzeszközöket; a cso­portosulások termelési ága­zatok szerint alakuljanak; a magántermelő a társulás­ban is önállóan rendelkez­zék tulajdonával, termelőesz­közeivel, földjével, gépeivel, gazdasági épületeivel, stb., valamint munkaerejével; az önigazgatási szervekben, il­letve a társított eszközök igazgatásában való részvé­tel aránya és a jövedelem elosztása is a megvalósítás arányában történjék; az egyéni termelő és a társas­termelés TMASZ közös gaz­dasági tevékenységéből ere­dő jövedelmet egyenjogúan, olyan arányban osszák fel, amilyen arányban részt vet­tek annak megvalósításá­ban; a társastermelés TMÁSZ kollektívája is ön­állóan rendelkezzék az igaz­gatására bízott, társadalmi tulajdont képező eszközök­kel. A javaslat részletes kidol­gozása folyamatban van. Amint az elkészül, a négy kooperációs központ útján — a zentai, a felsőhegyi, a bogarasi és a tornyos­ köz­pont közreműködésével — megvitatásra a földművesek elé terjesztik. GUBIK­F. Törökkanizsa: Méltón megünnepelték a felszabadulás napját A törökkanizsai kommu­nában a napokban méltón megünnepelték a felszaba­dulás napját. Az ünnepség néhány napig tartott. Va­sárnap a kikindai nyugdí­jasok művelődési együttese gazdag programmal lépett a törökkanizsai közönség elé. Az egyesület óriási sikert aratott. Hétfőn délelőtt a társadal­mi-politikai szervezetek kép­viselői az általános iskola és a gimnázium tanulói meg­koszorúzták az elesett har­cosok és Spasoje Stejic sír­emlékét. Ezt követően a könyvtár nagytermében Du­sán GAJIN, a községi kép­viselő-testület elnöke átadta az Októberi Díjakat. Októ­­beri Díjat kapott az oroszlá­­mosi Branko Radičević Ál­talános Iskola, a rádió, a rábéi önkéntes tűzoltó tes­tület, Aleksandar TATIG, a törökkanizsai Spasoje Stejic Birtok munkása, Petar BASTA rendőrparancsnok, MÁTÉ Illés, az Áléva Pap­rikafeldolgozó Üzem maga­san szakképzett munkása és VARGA Antal, a keresztúri Földművesszövetkezet szak­képzett munkása. A szamidi helyi közösség kinta az aranyplakettet A csókai községi képvise­lő-testület vasárnap délelőtt díszülést tartott az AVNOJ II. ülésének 30. és a község felszabadulásának 29. évfor­dulója tiszteletére. A nép­felszabadító háborúról és a község fejlődéséről Branko MARKOV és MOHÁCSI Ist­ván tartott beszámolót, utá­na az illetékes bizottság át­adta az Októberi Díjakat. Az aranyplakettet, aktív mun­kájáért és az önigazgatás kiteljesedéséért tett erőfeszí­téseiért a szanádi helyi kö­zösség kapta. Ezüstplaket­tel pajo PILHET, a mező­­gazdasági birtok traktorosát tüntették ki odaadó, szak­szerű munkájáért, valamint a fővárosi szántóversenyen elért első helyért. Bronz­­plakettel a csókai Proleter Sakk-klubbot jutalmazták meg jó versenyeredményé­­ért, a sakk népszerűsítéséért és tömegesítéséért. Kiváló munkájukért és magatartásukért a követke­ző egyének részesültek nyil­vános elismerésben: BRUN­NER Sándor, a húsfeldolgo­zó gyár betanult munkása. Radislav CONTO községi köz­jogvédő, idősebb T.ANDVAI Imre csókái földműves. Ja- Sa POPOV Rzanádi magán­­termelő. HEZSŐ Mihály egy házaskéri földműves. Jó Fe­renc, a feketicsi földműves- szörmtkezet munkása. HOR­VÁTH Jén­.4 józavai föld­műves. PAUFI Imre pádéi tanító. Sava JOJIC tisza­­szen+mik'l'i morgán+~rmelő és MilA SRETFNOVIC tisz­ a szent­miklósi lakos, a vasút alkalmazottja. Si fínnpRCPn !Uzmunn A hagyományokhoz híven, Jázován az idén is megün­nepelték a falu felszabadu­lásának évfordulóját. Vasár­nap délelőtt a helyi közös­ség udvarán tartott nagy­gyűlésen Tóth János, a KSZ helyi szervezetének titkára beszélt. Ezután a Harcos Szövetség, a vadászegyesület és a KSZ helyi szervezete megkoszorúzta az elesett har­cosok emlékművét. Az ünnepségen a kanizsai Zenebarátok harmonikaegyüt­tese hangversenyt rendezett, P. T. TISZA UTD BK Hiányzik a kezdeményezés a fiatalok részére Az Ifjúsági Szövetség törökkanizsai községi választmányának üléséről Az Ifjúsági Szövetség tö­rökkanizsai községi választ­mánya napokban megtartott ülésén a pártlevél megjele­nése óta eltelt időszak tevé­kenységét elemezte és ennek alapján meghatározta a to­vábbi feladatokat. Az ülésen részt vett KIRÁLY István, az ISZ tartományi választ­mánya titkárságának tagja, valamint Jovan MALETIN községi párttitkár és BA­LASSA Tibor, a Szocialista Szövetség községi választ­mányának elnöke is. A szervezet munkáját eb­ben az időszakban sok fo­gyatékosság jellemezte. A határozatok nagy része csak részben, vagy egyáltalán nem valósult meg. A közsé­gi szervezetnek csak kevés akciót sikerült eredménye­sen véghezvinnie. Mint az ülés felszólalói is hangsú­lyozták, elmaradt a kezde­ményezés a fiatalok részé­ről, továbbra is szinte kívül­állóként, passzívan szemlél­ték az eseményeket. Nem csak az ifjúsági szervezet te­vékenységébe nem kapcso­lódtak be aktívan, a többi társadalmi-politikai szerve­zet munkájából sem vették ki részüket. Nem voltak je­len a választók gyűlésein és nem vettek részt a platform és az alkotmányvitában sem. Nagy problémát jelent a szervezet munkájában az, hogy a községben jóformán egy helységben sincs megfe­lelő ifjúsági otthon, ahol ösz­­szegyűjthetnék a fiatalokat, ezenkívül az anyagi feltéte­lek is hiányoznak a tevé­kenység megszervezéséhez. Nem alakult ki mégfeellő kapcsolat a többi társadal­mi-politikai szervezettel sem és külön kiemelhető az a hiányosság, hogy a fiatal KSZ-tagok nem vesznek részt aktívan az ifjúsági szervezet munkájában, bár erre a JKSZ harmadik vá­lasztmányi ülésének a hatá­rozatai is kötelezik őket. A problémák megoldása és a szervezet munkájának a felélénkítése céljából az el­sődleges feladatok között je­lölték meg, hogy a jövőben szervezettebben oldják meg a fiatalok eszmei-politikai képzését. Több fiatalt kell bekapcsolni a Kommunista Szövetség munkájába, mert még mindig nagyon kevés a fiatal párttag a községben. Azokat a fiatalokat viszont, akik tagjai a KSZ-nek, kö­telezni kell arra, hogy tevé­kenyen vegyék ki részüket az isz akcióiból és járulja­nak hozzá a munka felélén­kítéséhez. Szorosabb kap­csolatot kell kialakítani a többi , társadalmi-politikai szervezettel is, és azok mun­kájába is nagyobb számban kell a fiatalokat bekapcsol­ni. Fejleszteni kell ezenkívül az együttműködést a kör­nyező községek ifjúsági szer­vezeteivel. Hogy a munka a jövőben eredményesebb legyen, kü­lön hangsúlyozták, hogy a további munkaterv kidolgo­zásakor pontján meg kell határozni a feladatok végre­hajtásának határidejét és az akciók kivitelezéséért fele­lős személyeket is. Ez a köz­ségi elnökség feladata lesz. (-a,-a) Előkészületek a választmá­nyi ülésre Az Ifjúsági Szövetség ka­nizsai községi választmánya elnökségének legutóbbi ülé­sén többek között a káder­kérdéseket, valamint a köz­ségi választmány következő, valószínűleg október végén vagy november elején sorra kerülő ülésének anyagát vi­tatták meg. A községi választmány leg­közelebbi ülésén napirendre tűzi többek között az ifjú­sági szervezet különféle szerveibe választott fiatalok felelősségének, a munkás­hoz való viszonyulásának problémáját, valamint a megkezdett akciók befejezé­sének a kérdését. Ezek kö­zött szerepel az Ifjúmunkás­önigazgató és a Nincs gyen­ge osztályzat címmel indí­tott tartományi szintű akció is. A választmányi ü­lésen ezenkívül néhány tag he­lyett újakat választanak a­­ községi választmány elnök­ségébe. Az elnökség ülésén javaslatokat adtak, hogy Losonc Berta helyett, aki a középiskola befejezése után az egyetemen tanul tovább, és nem tud részt venni az elnökség­­munkájában, Alek­­szity Györgyöt jelöljék, Ká­vai Kelemen helyett (aki el­költözött a község területé­ről) Kis Pál Ferencet, míg Cseh Ede helyett( aki szin­tén tovább tanul az egye­temen, de eddig sem vett részt tevékenyen az elnök­ség munkájában) Berenc Frigyes jelölték az elnökség­be. A jelölések alkalmával most arra törekedtek, hogy az elnökség összetétele to­vábbra is megfeleljen a sza­bályoknak. Az elnökség új tagjainak megválasztására vonatkozó javaslatokat és a választmá­nyi ülés anyagát már a na­pokban eljuttatják az alap­szervezetnek megvitatás vé­gett. (-a, -a) Péntek, 1973. október 12. Zenta község gyűlésénél­ szervei A ..Tiszavidék” október 5-i számában közölt írásom­ból láthatták, hogy Zenta község statútumának tézisei alapján Zenta község gyűlé­sét (eddigi képviselő-testü­let) az egység­es önigazga­tási Közösségek Tanácsa ké­pezi. Ma ennek szerveiről írok. 1. Községi Tanács: Mint politikai végrehajtó szervről a Községi Tanács­ról már írtam, ez a szerv a közvitára adott tézisek sze­rint kizárólag mint politi­kai végrehajtó szerv szere­pel. Tehát a tézisek nem ad­nak olyan felhatalmazást en­nek a szervnek, melynek ér­telmében egyes ügyekben mint a község gyűlésének kü­lön tanácsa, egyenrangúan határozna az önigazgatási közösségek tanácsával. Ha ilyen felhatalmazást kapna, bizonyos ügyekben kérdéses­sé válna a képviselőrend­­szer alapelve, mely szerint a határozatokat a társult munka alapszervezetei, illet­ve azok küldöttségei hozzák. Megtörténhetne, hogy ezek érdekeivel ellentétes határo­zatot hozna a 7­ 9 tagú Köz­ségi Tanács. A tanács tag­jait az önigazgatási közössé­gek tanácsa választja meg titkos szavazással, a Szocia­lista Szövetség Községi Vá­lasztmányának jelölőlistája alapján. Tervezetünk nem alkalmazta a Tartományi Al­kotmánytörvény-tervezet 151. szakaszának 2. bekezdésében említett lehetőséget, hogy ezen tanács tagjait a polgá­rok referendum útján jóvá­hagyják. Tehát a Községi Ta­nács az önigazgatási közös­ségek tanácsának végrehaj­tó szerveként működik. A 47. tézis értelmében a Köz­ségi Tanács munkájáról az önigazgatási közösségek taná­csának felelős. Legalább tíz küldött előterjesztésére fel­vethető a Községi Tanács bizalmi kérdése. Ha az ön­­igazgatási közösségek taná­csa bizalmatlanságot szavaz a Községi Tanácsnak, a ta­nács köteles benyújtani le­mondását. 2. Népvéd­elmi tanács: A népvédelemre vonatkozó politikai-végrehajtó ügyek intéz­ésére népvédelmi ta­nács alakul (55. tézis). E ta­nács összetételét, hatáskörét és felhatalmazásait a Község Gyűlése határozatával rende­zi, a törvénnyel összhang­ban. 3. A község Gyűlésének munkatestületei: A tézisek szerint a község Gyűlése bizottságokat és más munkatestületeket alakíthat saját hatáskörébe tartozó ál­talános és más kérdések, ja­vaslatok megtárgyalására. E testületek megalakításának módját, összetételét, illeté­kességét és felhatalmazásait a statútum, vagy a község gyűlésének határozata álla­pítja meg. A statútum szerint a kö­vetkező állandó bizottságok létesülnek: a) káder-, választási és ki­nevezési bizottság; b) társadalmi ellenőrzést gyakorló bizottság, c) panasz- és beadvány­ügyi bizottság, d) alapszabályzat- és elő­írásügyi bizottság, e) közelismerések odaítélé­sét tárgyaló bizottság. 4.­­ A község Gyűlésének tisztségviselői: A község Gyűlésének elnö­két a küldöttek soraiból, négy évre szóló megbízatás­sal választják meg, titkos szavazással, ő képviseli a községet. A község Gyűlésé­nek lehet egy vagy több al­elnöke. A község Gyűlésének tit­kárát az önigazgatási Kö­zösségek Tanácsa négy évre nevezi ki. E határidő letel­tével ugyanezt a személyt újból ki lehet nevezni erre a tisztségre. 5. A község Általános Gyű­lése A statútum tézisei szerint a községben megalakul az Ál­t­alá­nos Gyűlés (Labor), me­lyet a következő küldöttek alkotnak: 1. A községi Gyűlés kül­döttei 2. VKSZ Községi Bizott­sága, 3. A DNSZSZ Községi Vá­lasztmányának elnöksége, 4. A nők társadalmi tevé­kenységével foglalkozó vá­lasztmány 5. A Községi Szakszerveze­ti Tanács plénuma, 6. A népfelszabadító há­ború résztvevőinek községi szövetségének elnöksége, 7. A tartalékos tisztek köz­ségi szövetségének elnöksé­ge, 8. Az Ifjúsági Szövetség községi szervezetének elnök­sége, 9. A helyi közösségek köz­gyűlésének elnökei, 10. Az önigazgatási alapok közgyűlésének elnökei, 11. A KSZ munkása­ktívá­­jának elnöke. A község Általános Gyű­lését szükség szerint hívják össze, a község általános ér­dekű kérdéseiknek megvi­tatására, de különösen az alábbi kérdések megtárgya­lására : — a község általános vá­rosrendezési terveinek meg­hozatala, — a község távlati fejlesz­tési tervének meghozatala, — nagy kommunális be­ruházások ügyében, — a községi kölcsön ki­írása ügyében, — a községi önkéntes já­rulék kiírására. A község Általános Gyűlé­se határozatokat és javasla­tokat tehet. A község Általános Gyű­lésének elnöksége van, amely összhangolja a rész­vevők tevékenységét. A gyű­lést az elnökség hívja össze. A község Általános Gyű­lése meghatározza ügyrendi szabályzatát. Dr. SÖREGI Zoltán ­ Ada­nktfiben Díjasni Az AVNOJ II. ülésének 30., és a város felszabadulá-­­­­ának 29. évfordulója alkal­mából Adán díszülést tar­tott a képviselő-testü­let. A város Októberi Díjait Bója József a képviselő-testület elnöke adta át. Októberi Díjat kapott: TÓTH KALO­CSAI Jolán, STERBIK Sán­dor, Ljubinka ZAJ, Petar MILJEVIC, GORDOS Ist­ván, DELI Ferenc, D.IURO­­VIC Margit, DEMTJS József, Tomislav KOVACEV, BA­­RANJI Antal, Jelena TO­MIG, KOSTYALIK Ferenc, SZABÓ Dénes, RÓZSA Sán­dor, Nestor STAJIC, Milan SIJACKI, BALOG Sándor, BÁLIND József, ZAPLE­­TAN Nándor és BAJUSZ Ferenc, továbbá a Harcos Szövetség és az Ifjúsági Szö­vetség községi szervezete. a szakosztályokat A törökfalusi (utrinei) if­júsági alapszervezet vasár­nap megtartott ülésén az alapszervezet által meghatá­rozott munkaterv megvalósí­tásával kapcsolatos időszerű kérdéseket vitatták meg. A munka szervezésének meg­könnyítése érdekében meg­alakították a szakosztályo­kat, és meghatározták azt is, hogy a vezetőség tagjai közül ki milyen feladatkör végrehajtásáért lesz felelős a jövőben. Átadták az Októberi Díjakat Megünnepelték Kanizsa község felszabadulásá­nak napját Kanizsa község felszaba­dulásának 29. évfordulója tiszteletére hétfőn délelőtt ünnepi ülést tartott a köz­ségi képviselő-testület. A népfelszabadító háború ese­ményeiről és a község há­rom évtizedes fejlődéséről Nikola Kojić és Gutási Mik­lós emlékezett meg. Ez al­kalommal a község legjobb munkaszervezetei, társadal­mi közösségei és személyi­ségei Októberi Díjat kaptak. A község legkiemelkedőbb elismerését, az aranyplaket­tet a kanizsai földművesszö­vetkezet a társastermelés­ben és a rokonvállalatokkal való sikeres együttműködé­séért érdemelte ki. Arany­­plakettel jutalmazta a köz­ség még az oromi általános iskola kollektíváját az ok­tató-nevelő munkában elért kiváló eredményeiért. Októberi Díjjal és 5000 dináros pénzjutalommal ju­talmazta a község a horgosi önkéntes tűzoltó egyesületet, a községi, kommunák közöt­ti és a tartományi szintű versenyeken elért sikereiért. A kanizsai Zenebarátok Egyesülete a zenekultúra fejlesztéséért érdemelte ki az Októberi Díjat. Ugyanak­kor a kispiaci Dózsa György Felderítő Csapat tagjai a népfelszabadító háború ha­gyományainak ápolásáért és a versenyeken elért eredmé­nyeiért kaptak Októberi Dí­jat. A társadalmi-politikai és kultúrmunkában elért kima­gasló eredményekért közsé­gi elismerésben és 2500 diná­ros pénzjutalomban része­sült Gutási Miklós, a Potisse Tégla- és Cserépgyár mun­kása, Petar Teslié oromhe­­gyesi magántermelő és Ra­­dács Mihály nyugalmazott zenész. Az ünnepség után a zene­barátok egyesületének har­monikazenekara és a kama­­monikazenekara és az ama­tőrszínház szavai és alkalmi műsort adtak. V. K. M.

Next