Magyar Szó, 1973. október (30. évfolyam, 270-284. szám)
1973-10-05 / 274. szám
■ | A — \ ' ушашиЕу ÚJVIDÉK URH SZOMBAT, OKTOBER 6. 16.30 SZÓRAKOZZUNK! 17.00 HANGJÁTÉK A STÚDIÓBÓL 18.00 ÁRIÁK PUCCINI OPERÁIBÓL 18.30 HUMORESZK 18.40 DZSESSZVÁLTOZATOK HÉTFŐ, OKTÓBER 8. ^ 16.30 TÁJAINK DALAI ÉS TÁNCAI 17.00 OROSZ SZERZŐK ZONGORASZAMAI 18.30 KI HOGYAN LÁTTA — HÉTFŐI SPORTMŰSOR KEDD, OKTÓBER 9. 16.30 RÉGI ALBUM 17.00 HAYDN, A PATIKUS, OPERA 18.30 ELMÉLET, VITA, GYAKORLAT SZERDA, OKTÓBER 10. 16.30 A VAJDASÁGI síkon 17.00 ZENEKARI muzsika 18.30 ELMÉLET, VITA, GYAKORLAT CSÜTÖRTÖK, OKTÓBER 11. 16.30 DZSESSZPANORÁMA 17.00 KÉT SZIMFÓNIA 18.30 ELMÉLET, VITA, GYAKORLAT PÉNTEK, OKTÓBER 12. 16.30 A VILÁG NÉPEI ÉNEKELNEK 17.00 DÉLUTÁNI HANGVERSENY 18.30 KÖNYVEK, ÍRÓK, EMBEREK A SZÁZÉVES COLETTERŐL MUTATUNK BE KÉT ÍRÁST ADY ENDRE ÉS MEGYERI SÁRI TOLLÁBÓL. FELOLVASSUK: SINKÓ ISTVÁN ÉS LADIK KATALIN 18.30 DALOK ! SZOMBATON, OKTÓBER 6-ÁN 10.05-KOR VISSZHANG — HETI HÍRADÓ SZERKESZTŐ: HOFFMANN MÁRIA VASÁRNAP, OKTÓBER 7-ÉN 10.02-KOR IFJÚSÁGI HANGJÁTÉK BEMUTATÓ MIRJANA STEFANOVIC: Nagytakarítás FORDÍTOTTA: PINTÉR LAJOS | KÖZREMŰKÖDNEK A RÁDIÓ SZÍNÉSZEI. RENDEZTE: VARGA ISTVÁN MINDEN REGGEL 6.5-KOR A JÓ REGGELT, GYEREKEK! CÍMŰ MŰSORSZÁMMAL JELENTKEZÜNK. SZOMBATON, 6-ÁN 19.30 ÓRAKOR VIDÁMMŰSOR HETI MENETRENDÜNK: NOTHOF Károly: A frontról jelentik KREKOVICS Ferenc: A mélyhűtő BOGDÁNFI Sándor: Hírek a világ ötödik sarkából BALÁZS Pál: A szokás hatalma BARÁCSUS Zoltán: Monodráma 10 Muzsikaszó - jókívánság ш VASÁRNAP, 1973. X. 21. (S. Gubik Mira) 16. Élet, élet, betyár élet ! Délelőtt 11 óra 30 perckor (Kántor Ilona) 7. Bányai: Gyöngyvirágos 1. Király: Elmegyek, kis kertemben elmegyek (Német Rudolf) (Kántor Ilona) 8. Verhaeren: Ülj mellém 2. Király: Moholj és nyújtsd a kezed lakodalmas (Horváth József) 3. Kiss: Nincsen nagyobb 9. Kálmán: Csárdáskirálynő boldogságom — Emlékszel még 4. Kék a szilva ha megérik (Németh Marika és (Győri Jolán) Baksai Árpád) 5. Szőke lány a rózsám* 10. Szigeti: Gyere velem ! (Koncz Mihály) (Szécsi Pál), 6. Szentirmay: Utca, utca 11. Malek: Szállj kék madár (Mezei Katalin) (Katona Klári) 7. Giric: Ha szerelmed 12. Malek: Hull az elsárgult (Molnár József) levél 8. Király: Én vagyok a (Máté Péter) falurossza 13. Barta: A csavargók angyala (LGT) * Vasárnap délután 14. Vidtor: Hol jársz Sport — zene — derű (Korda György) 14.00 15. Novai: Kérdés (Generál-együttes) 1 1. Szalai: Halkan pengesd 16. Schöck: A Hold és az ezt a csárdást, Föld 2. De szeretnék rámás (Zalatnay Sarolta) csizmát viselni 17. Lai: Elmennél csendbe ! 3. Kukorica csalán (Farkas Kati) (Heck Paula) 18. Kaempfert: Spanyol '4. Vándorolok messze, szemek idegenbe (Engelbert Humperdinck) (Erős Mária) 19. Add nekem a 5. Sólyom: Megüzenem a fényképedet felhővel (Komi-együttes) ! KISS István: Egyveleg . ENGLER Katalin: Az igazi szemtelenség HALLGATÓK ROVATA (Homonai Margit, Beretka Ferenc, Balaton Rozália, Szűcs Ilona, Nagy Kanász Ferenc írásai) VARGA Géza: Villámtréfák HORVÁTH György: Kultúrszomj PINTÉR Lajos: Raport az írótáborból HEVES Ferenc: Szivacs a pincében SZOMBATON, 6-ÁN URH 10.30 ÓRAKOR . Heti humoreszk ! Műsorunkban Bárdos Pál Sci-fi című humoros írását hallhatják. Ezt a műsorunkat hétfőn középhullámon 10.05 órakor megismételjük. Heti vidámságaink kivitelezői a Rádió színművészei, rendezője VAJDA Tibor, szerkesztője HORVÁTH György. Előre is jó szórakozást kívánunk! Turgenyev Bugyin c. műve a Magyar Televízióban Konflisok és konfliktusok Mint valami óriás szájában, úgy tűnik el a budapesti Szabadság téri kapualjban jó néhány — manapság már ritkaságszámba menő — konflis, meg egy teherautónyi nyír- és kőrisfaszállítmány. A Magyar Televízió TV-es stúdiójában Turgenyev Rugyin című írásának tévéfelvételeihez készülődnek, s mialatt Witz Éva jelmezeiben már a szereplőket sminkelik — Szilágyi Tibort Rugyinná, Gobbi Hildát Laszszinszkájává, Marsek Gabit Nataljává, Kránitz Lajost Volkovvá, Dőry Virágot Alexandrává és Kristóf Tibort Lezsnyevvé — addig Drégely László díszlettervező irányításával átépítik a díszletet: behúzzák a konflisokat, felállítják a nyír- és kőrisfákat. — Az állandó változást, utazást jelenítjük meg a konflisokkal — mondja Iglódi István, a darab rendezője, majd hozzáteszi: — de nem mozgó állapotban, mert az már naturalizmus lenne. Hősünk nyír- és kőrisfák között él, s amikor élete az 1848-as párizsi forradalom derekán véget ér — jelképesen élete díszletei között hal meg a forradalom barikádján. Maga a cselekményszál Turgenyev stílusából eredendően nem túl látványos, de jellemábrázolása rendkívüli mélységű. Az operatőr, Halász Mihály és a stúdió technikai munkatársai nagy segítséget nyújtanak, ugyanis a darabot nem időrendben vesszük fel. Ez annyiban új számomra, mert még így nem rendeztem, másrészt pedig a folyamatos, kronologikus felvétel közelebb áll a színházi rendezéshez. — Rugyin tipikus hőse az entellektuelnek — mondja Szilágyi Tibor —, akinek sorsa tragikusan összefügg a múlt századi orosz tétlenséggel, amikor hősünknek társadalmi talajtalanságában nem volt helye. Bár tehetséges ember, de vannak emberi gyengéi, Rugyin — akit differenciáltan motivált emberek vesznek körül — nem egyértelműen negatív, hiszen képes az állandó megújulásra, egy önmagát is felemésztő, nyugtalan vándorlásra — bízva abban, hogy egyszer végig tudja vívni harcát egy értelmes cél érdekében. Nem véletlen, hogy ami életében a beteljesedés, az a halált is jelenti a forradalom barikádján. Magányos hős és filozófus egyben, mégpedig olyan értelemben, hogy ismeri a kor filozófiai irányzatait, mint Hegel „szabadság-elméletét’, amely szerint a szabadság felismerése már szabadság, s tudat alatt már túl is lép ezen. Hallatlan nagy Rugyin indulati és érzelmi skálája. El is mondja: „lehetetlen nem észrevennem, hogy bennem olyan erők vannak, amellyel nem minden ember van megáldva”. De utána megszólalnak a kétségek: ....... miért maradnak ezek az erők terméketlenek?”. Idegrendszeri alkatából kifolyólag eljut a kétségbeesésig is: ...... félni kezdek a sorsomtól és nekem csak rossz végem lehet”. Hát enynyi problémát vet fel Rugyin a darabban, s képzelheti, mennyi problémát vethet fel a munkafolyamatban a szerep. De azt hiszem , a színész számára az a legnagyobb öröm, ha egy szerep ilyen sokszínű, érdekes, bonyolult ábrázolást igényel. (Film, Színház, Muzsika) Utolsó találkozás Rugyinnal Kristóf Tibor: Lezsnyev és Szilágyi Tibor: Rugyin) HAZAI KISHÍREK ALBÁN tévéfilm A Priština melletti Laputnica faluban a napokban megkezdődött A kenyér című albán tévéfilm forgatása. Azem Skrelija regényéből a forgatókönyvet Ekrem Krueziu írta. A főszerepeket Dušica Zegarac és Faruk Begoli, valamint két kisgyermek alakítja. MINA HELYETT CLAUDIA A Theatro 10. című olasz szórakoztató zenés műsort a harmadik adástól kezdve a népszerű Mina helyett az ugyancsak nagy népszerűségnek örvendő Claudia Cardinale, az olaszok egyik legismertebb filmszínésznője vezeti. Ez a sorozat hazánkban is sikert aratott. FELVEVŐGÉPPEL A VILÁG KÖRÜL Aleksandar Baljkovic, a Belgrádi Televízió szerkesztője és munkatársai a Felvevőgéppel a világ körül című útifilm-sorozatban hamarosan néhány latin-amerikai államot mutatnak be a tévés nézőknek. Elsőnek az ezen a vidéken dolgozó jugoszláv munkásokkal találkozunk, a szarajevói Energoinvest és a spliti Konstruktor dolgozói az Andokban építenek 32 000 méter hosszú alagutat. A második adásban a csendesóceáni halászokkal, a harmadikban a latin-amerikai indiánokkal ismerkedhetünk meg, a negyedik részben keresztül-kasul járhatjuk, a kamera segítségével Bogotát, Kolumbia fővárosát. Az utolsó részben a Karib-tenger partján fekvő Cartagena várost mutatják be a sorozat szerzői. KUKKANTÁS A SZOMSZÉDBA És az EGY HÖLGY (hat részes) ARCKÉPE is beindult. Az árva Isabelt (Suzanne Neve alakítójának a neve — és ne tessék tartós zokogásra felkészülni, mert szép nagy kislány) nagynénikéje, Mrs. Touchett vendégségbe hajókáztatja az Újvilágból az Óhazába. Ennek a lány örül, annál kevésbé önjelölt vőlegénye Caspar Goodwood (pihá! Egy névbe két kló is!). Közli is sértődötten, hogy ővele is utazhatna, de a lány azt mondja, hogy az nem olyan. Első állomásuk a délangliai családi kastély, ahol nagybátyja, Mr. Touchett és unokabátyja, Ralph Touchett (három Touchett egy korner!) morzsolja a vidéki nemes igényes útjának szakaszait. Ralph rögtön beleszeret Isabelba. De ezt a rendezőn, a felvilágosító munkatársán, technikai szerkesztőn, vágón, hangmérnökön, gyártásvezetőn kívül csak mi tudjuk néhány millióan. Annál evidensebb, hogy barátja, Lord Warburton (magyarul: várbörtön) belehabarodott. Sétálnak a lugasban, meghívja a kastélyukba fájvoklokti-re, úgyhogy Ralph-nak már nemcsak a tüdeje, de a szíve is fáj. Érkezik Henrietta, Isabel amerikai barátnője, a chicagói MIT FŐZZEK NEWS riportere. A kolléganőnk a tantinak nem tetszik,mivel úgymond túl tolakodó. Tényleg Isabelt cukkolja az exvőlegénnyel, aki szintén utánuk csámborgott Old Englandba. Lord Warburton végre elszánja magát és indul a szaletliba, hogy megkérje Isabel kezét. VÉGE AZ ELSŐ RÉSZNEK. Goodwood? Warburton? Ralph? Vajon kikhez megy férjhez? Az az érzésem, hogy itt több kosár lesz, mint mikor a Véger Málcsi játszik. —szabadkai— 3