Magyar Szó, 1973. november (30. évfolyam, 301-315. szám)

1973-11-07 / 307. szám

10. oldal ★ VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG ★ VAJDASÁG ★­­ ..... .......................................... ■■■ — W«­fi több nemzetiségű területen a többnyelvűségé a jövő A nemzetiségi egyenjogúság érvényesítésének problémája KSZ zrenjanini községi választmányának értekezletén — A KSZ zrenjanini községi választmánya akcióprogramjában a kommunistáknak a nemzetiségi egyenjogúság és a nemzetiségi vi­szonyok fejlesztésében kifejtett tevékenységének elemzését is előirányozta. Ezt egy különbizottság kapta feladatul, s a kö­vetkező alapvető szempontokból indult ki: foglalkoztatottság mint az egyenjogúság gazdasági alapja; a nyelvek használatá­nak egyenjogúsága és a többnyelvűség elvének érvényesíté­se; nemzetiségi egyenjogúság a közoktatás és a közművelődés­ben; káderpolitika a nemzetiségek viszonyának szemszögéből; a KSZ-fórumok és alapszervezetek aktivitása a nemzetiségi vi­szonyokkal kapcsolatos feladatokban. A fentiek a KSZ zrenja­nini községi választmánya hétfő esti ülésének bevezető­jében hangzottak el. Az em­lített különbizottság nevé­ben Dragoljub DJORDJE­­VIĆ számolt be, s már a be­vezetőben kiemelte, hogy na­gyon sok nehézségbe ütkö­zött az adatgyűjtés. Egyebek között 12 munkaszervezetből és intézményből semmilyen anyagot nem kaptak a nem­zetiségi egyenjogúság tanul­mányozására. E kérdés iránti viszonyulás hű tükörképe volt a választmányi ülés. Egyetlen vitázó sem lett volna ugyanis, ha nem szó­lal fel Vladimir РОРШ, a tartományi pártbizottság nemzetiségi bizottságának el­nöke. Pedig a választmány minden tagja idejében kéz­hez kapta a bizottság jelen­tését, amely állíthatjuk, va­lóban sok szemszögből és részletesen taglalta a hely­zetet. Vladimir Popin felszólalá­sában először is sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a bi­zottság jelentésében nem ka­pott elég helyet annak ma­gyarázata, hogy manapság milyen nagy jelentőségű fel­adat a nemzetiségi viszo­nyok rendezése.­­ A jelentésben részletes ki­mutatás van arról, hogyan osz­lik meg a nemzetiségek aránya a foglalkoztatásban az iskoláz­tatásban, a vezető beosztásban stb. A szakképesítési fokozatok tanulmányozásából láthatjuk, hogy a nemzetiségek az alacso­nyabb fokozatokban szerepelnek nagy számban. Ők a közvetlen termelők, a vezetők pedig leg­inkább a nemzetek soraiból ke­rülnek ki, s övéké a nagyobb kereset is. Ez pedig tartós nyo­mot hagy a nemzetiségek hely­zetén. A rosszabb anyagi körül­mények miatt gyermekeik nem mehetnek olyan arányban kö­zépiskolába, egyetemre, amilyen a nemzetiségek megoszlása az összlakosság létszámában. Az ok­tatás osztályelméletének ebből a tényből kell kiindulnia. Meg kell valósítani, hogy egyenlő tehetségek egyenlő lehetősége­ket kapjanak a tanulásban, te­hát nagyobb anyagi támogatás szükséges a nemzetiségi diákok iskoláztatásában. Téves az a megállapítás, hogy a nemzeti­ségi szülők gyermekei inkább a szakmát kedvelik, és ezért men­nek nagy számban szakmun­kásképző iskolába. Az igazság az, hogy a hátrányos anyagi helyzet, részben pedig a nyelv­­használat kényszeríti őket erre. A több nemzetiségű területen a többnyelvűségé a jövő. Ezt az elvet kell vallanunk a társult munka alapszervezeteitől kezd­ve az érdekközösségekig min­denütt. Ennek részletezésében az ösz­töndíj-politikára is kitért, mond­ván, hogy ebben elsőbbséget kell nyújtani a nemzetiségi nö­vendékeknek. Ez, akárcsak a nemzetiségek egyenjogúságáért foganatosított több más tenni­való, nem kis feladat, s minden kommunistától meg kell köve­telni, hogy harcoljon ezeknek az elveknek az érvényesítésé­ért. Kitért a nemzetiségi kom­munisták létszámának növelésé­re is, s úgy vélte, hogyha a fenti elvek érvényesülnek, ak­kor a nemzetiségi megoszlásban sem lesz aránytalanság. Tudjuk, hogy a pártlevél előtti utóbbi években Vajdaságban évente ezerszámra hagyták el a mun­kások a pártot, s mivel a nem­zetiségek éppen a munkások között vannak legnagyobb szám­ban képviselve, megromlott az arány. A mostani törekvésekben a több munkás felvétele, a mun­kástöbbség megteremtése jórészt a nemzetiségi megoszlást is ja­vítja. T. I. Az újvidéki Promet Nagy- és Kiskereskedel­mi Vállalat (­ELK­A villamossági szaküzlete (Új­vidék, Mlletic utca 17. Telefon: 42-189 és 27-533) osztatlan munka­idővel, reggel 7-től este 8 óráig, szombaton este 7 óráig tart nyitva. Az ország egyik leg­jobban ellátott villamos­­sági szaküzlete. Gipsztől a tetőtartóig megtalálha­tó minden szükséges sze­relési anyag, föld alatti kábelek, szabad vezeté­kek, Pgp és PP/r veze­tékek, kapcsolók, auto­maták, biztosítékok, mo­torok, világítótestek, va­lamint háztartási készü­lékek különféle kivitel­ben. 520/1 A budiszavai MOŠA PIJADE Általános Iskola tantestülete PÁLYÁZAT ÚTJÁN FÖLVESZ 1. Titkárt 2. Óvónőt a magyar tagozatra 3. Tanárt a magyar nyelv tanítására a szerb­­horvát tagozaton 4. Tanárt heti 5 óra természetismeretek okta­tására. FELTÉTELEK: 1. Közgazdasági iskola 15 évi gyakorlattal, vagy közgazdasági főiskola 10 évi gyakor­­lattal. A j­elek­nek ismernie kell a gépírást, valamint a szabályzati rendelkezéseket. Kívánatos a magyar nyelv ismerete. 2. Óvónőképző szakvizsgával. 3. A filozófiai kar magyar szakának első foko­zata, a szerbhorvát nyelv irodalmi szintű is­merete. 4. Természettudományi egyetem biológiai sza­kának II. fokozata. Az 1. pont alatti munkahely meghatározatlan időre szól, a 2., 3. és 4. pont alatt megjelölt munkahely meghatározott időre, azaz 1974. au­gusztus 31-éig szól. A pályázat a megjelenéstől számított 15 napig érvényes. A 2. dinárral felülbélyegzett kérvényekhez mel­lékelni kell az oklevélmásolatot, a szakvizsgá­ról szóló bizonylatot, illetve másolatát és a kez­dőknek orvosi bizonylatot. Férfijelentkezők esetében katonaviselt szemé­lyek jelentkezhetnek. A hiányosan felszerelt kérvényeket nem vesszük figyelembe. 532-1. _____­ ■_ Újabb nagy összeg szociális segélyre A zrenjanini községi képviselő-testület üléséről A zrenjanini községi képvise­lő-testület tegnapi ülésén egye­bek között a község ez évi jö­vedelmének megvalósítása, a közoktatás, a közművelődés és a szociálpolitika anyagi helyze­te szerepelt napirenden. SZAL­MA Tibor, a képviselő-testület alelnöke elmondta, hogy a költ­ségvetésből nem futja minden­re a tervezett ütemben. Tekin­tettel az általános gazdasági hely­zet változására, az árnövekedés­re, a szociális segélyre további 1 300 000 dinárt kell fordítani az­zal, hogy e politikai érvényesí­tésére külön kiadásokat is be kell iktatni. Ezek szerint a fa­sizmus áldozatai családtagjainak 400 000, a szegény sorsú csalá­dok megsegítésére 900 000, az egészségügy pénzelésére 100 000, a közművesítésre 55 000, a helyi közösségeknek 470 000, a közmű­velődésre 100 000, a társadalmi­politikai szervezeteknek 140 000, a gépészeti technikumnak 150 000, és az írástudatlanok oktatására 230 000 dinárt kell beteremteni­ a tervezett összegen felül. Az adatokból kiderül, hogy pillanatnyilag a szociálpolitika­ érvényesítése követel legnagyobb összeget. Erre a zrenjanini társadalmi-­ politikai szervezetek kötelezett-' séget vállaltak már korábban. A községi szakszervezeti tanács és a KSZ községi bizottságának több értekezletén annak a vé­leménynek adtak kifejezést, hogy a község szociálpolitiká­ját alapjában meg kell változ­tatni. Elsősorban is könnyíteni kell a kis keresetű családokon, azután az elesett harcosok nehéz anyagi helyzetben levő család­tagjain. Jelentős helyet kapott a köz­oktatás problémáinak taglalása. Egyes felszólalók véleménye sze­rint a község illetékesei nem fordítottak kellő gondot a köz­oktatás pénzelésére, a pedagó­gusok személyi jövedelmének alakulására. Dusán RADAKOVIC községi elnök válaszában úgy fogalmazta meg a közoktatás helyzetét, hogy az iskolahálózat az idén is többet kapott, mint tavaly, csakhogy a kiadások másként oszlanak meg. Most pél­dául az iskoláknak sokkal na­gyobb az anyagi kiadásuk, mint korábban, és ezért egy dinárral sem adhattak többet személyi jövedelemre. Ezért javasolta, hogy a jövő évi költségvetés terhére visszamenőleg növeljék a pedagógusok személyi jövedel­mét. A Tartományi Archiv.­tical elő­írásával összhangban Zrenjanin is elfogadta a hús kiskereske­delmi árának növelését. A meg­okolás úgy szól, hogy csupán ez év januárjától szeptemberig 10—30 százalékkal növekedett a vágójószág felvásárlási ára, s most ezzel összhangban a leg­jobb minőségű hús kiskereske­delmi ára 19—24 százalékkal nö­vekedik. (ti) Gombos: új vezetőséget választ az ifjúság Vasárnap délután széles körű összejövetelt tartott az ISZ gombosi szervezete. Na­pirenden egyetlen pont sze­repelt: a vezetőség új tag­jainak jelölése, összesen 15 tagot jelöltek, ezekből ke­rül ki majd a majdnem tel­jesen új összetételű vezető­ség. A választógyűlést a hé­­tten tartják meg. H. A. MAGYAR SZÓ Holnap 4 f .­­ önkéntes véradás­­ Temerinben­­ A Vöröskereszt helyi szer-^j vezete a társadalmi-politikai­ szervezetekkel közösen csü-­­­törtökön, november 8-án­­ véradási akciót szervez. Az véradás reggel 7-től délután 1­2 óráig lesz az Ifjúsági Ott-­­hon termében. A Szocialista­ Szövetség felhívja a polgá­­­rok figyelmét az akció je­­­lentőségére, a temerini vér-^ tartalék növelésének szük-­­ség­ességére. A többszöri­­ véradók vigyék magukkal a könyvecskéjüket. 4 v . TRGOVINSItOPREDUZEĆE stoteks NOVI SAD -VÁSÁRLÓINK FIGYELMÉBE! Látogassák meg a Stoteks Kereskedelmi Vállalat PROGRES Áruházát. Nagy választék különféle közszükségleti cikkekben. Gyors és pontos kiszolgálás. 125-1 ► ► 1990-ig ! Tízezer új lakás ► Közvitán Verbász általános városrendezési terve A tervek szerint 1990 körül Verbász lesz Közép- Bácska legnagyobb ipari, kereskedelmi, közlekedési és kulturális központja mintegy 40 000—42 000 lakos­sal. Mindez, számtalan technikai kérdés mellett, az anyagi és szellemi erők óriási koncentrációját köve­teli meg az elkövetkező 15—20 évben. Verbász jelenlegi, úgyne­vezett rendezett települési formáját még valamikor a XVIII. század második fe­lében kapta meg. Az akkori szokások és térviszonyok fi­gyelembevételével nyúlt meg Verbász úgy, hogy jelenlegi kelet-nyugati kiterjedése hét km, a legszélesebb pontján pedig alig éri el a 1,,5 kilo­métert. A lakónegyedekbe itt-ott ipari létesítmények, kórházak, raktárak és teme­tők ékelődnek be. A telkek a város szívében és középső részein túl nagyok, a pe­remkerületek telkei pedig sokszor a megengedett mini­mum alatt vannak. A város jó része emellett meglehető­sen alacsony, talajvízjárta területen épült, miközben a kedvező adottságú telecskai lankák jórészt beépítetlenek maradtak. A század elején a gyáripart a város nyugati peremén építették meg, sőt a felszabadulás után is foly­tatódott ez a gyakorlat, így az uralkodó nyugati, észak­nyugati szél a füstöt és a kormot a lakott területek felé szállítja. A használat­ban levő lakóépületek szá­ma 3460, ezeknek azonban csak 32 százaléka épült szi­lárd anyagból. Ami pedig építésük idejét illeti, az épü­leteknek majd a fele még az első világháború előtt ké­szült el, és csak mintegy 25 százalék 1945 után. A város úthálózatának csak 32 száza­lékát burkolja aszfalt, né­hány százaléka kő, a többi egyszerű földút. Az egyre fokozódó teher- és átmenő­forgalom a városon halad ke­resztül, mégpedig annak tel­jes hosszában, a legsűrűbben lakott városnegyedeken. Teljesen valótlan, utópista elgondolás volna azt várni a­­városrendezési tervtől, hogy mindezeket a problémákat ilyen rövid időn belül meg­oldja. Már anyagi szempont­ból is merő képtelenség ilyenre gondolni. A város­rendezési terv ezért figye­lembe veszi és messzemenő­­leg alkalmazkodik a múlt örökségéhez, és csak fokoza­tosan cseréli, fejleszti vagy építi ki mindazt, amit egy modern városi környezet megkíván. A város közigazgatási és társadalmi központja meg­marad régi keretein belül a Tito marsall, a Posta utca és az Elesett harcosok utcá­ja által határolt területen. Itt épül tovább gyors tem­póban azzal, hogy idővel majd a csatornáig nyúlik. A lakózóna sem bővül lénye­gesen. Az 1990-ig tervezett mintegy 10 000 új lakás leg­nagyobb része a jelenlegi la­kóövezeten belül, a nagy tel­kek, kertek és be nem épí­tett területeken épül. Csak a tervidőszak végére épülnek majd nagyobb számban lakó­épületek a legalkalmasabb helyen, a csatornán túli ré­szen , a Telecskán. A város nyugati peremén levő ipari zónában újabb gyárak építését csak akkor engedélyezik, ha ezek nem szennyezik környezetüket. Egyébként az új ipari zóna a város keleti pereme mel­lett kapott helyet, ott, ahol a Kucora Irányából érkező csatorna a DTD-csatornába torkoll. Itt épül majd az új teherkikötő is. A város la­kóépületeit az ipari zónák­tól széles, — magas és gyors növekedésű fákkal telepített — zöldövezet választja el. Különösen a nyugati zóna elválasztása fontos a széljá­rás miatt. (­mond) Szerda, 1973. nov. 7. ­ VERBÁSZI KRÓNIKA fj fi gazdasági sikerek jegyében Megakadályozni a dolgozók életszínvonalának további csökkenését — a KSZ községi választ­mánya gazdasági kérdésekkel foglalkozott ► Gazdasági életünk min­dennapi problémái, eredmé­­­nyei vagy sikertelenségei ►egyre inkább a legszélesebb­­érdeklődés homlokterébe ke­rülnek, így természetes, hogy ►a község politikai fórumai is­­rendszerint foglalkoznak e ► kérdésekkel. Legutóbb a ►KSZ községi választmányá­énak értekezletén Milisav VO­­JJICIC, a község elnöke a ►rendelkezésére álló legújabb­­adatok alapján ismertette a ► község gazdasági szervezetei­­nek helyzetét, és a stabilizá­cióval kapcsolatos időszerű ► feladatokat vázolta igen kéz­zelfoghatóan. ► — A pártlevél és a VKSZ 1 52. értekezlete igen jótékony ►hatással volt a község gaz­dasági életére — mondotta s­ostóié, majd így folytatta: ►— Az első háromnegyed év­iben gazdaságunk összbevé­tele meghaladta az 1,8 milli­árd dinárt, 25 százalékkal­­szárnyalva túl a múlt év azo­­►nos időszakának eredménye­it. A munkaszervezetek jö­vedelme pedig 28 százalékkal ►emelkedett, és elérte a 388­­millió dinárt. A község egyet­len veszteséggel dolgozó ►szervezete a verbászi Nap­­­redak Építővállalat. A gyár­ipar 11 százalékkal növelte ►termelését, az export pedig 122 százalékkal szárnyalta túl a múlt év azonos időszaká­énak kiviteli eredményeit.­­Emelkedett a foglalkoztatot­tak száma, mégpedig 6 szá­zalékkal. A gazdasági beruházások értéke elérte a 79 millió di­nárt. Ennek 75 százalékát­­ a munkaszervezetek saját esz­közeikből biztosították. No­vember végén adják át ren­deltetésének ez év két legna­gyobb beruházási létesítmé­nyét, az 5000 vagonos gabo­natárolót és a 650 vagonos hűtőházat. Lényegesen ja­vult a vállalatok fizetőké­pessége is. Szeptember végén a vállalatok folyószámláin 21 millió dinár volt, 1972. szeptemberében pedig csak 8,5 millió dinár. Elvétve zá­rolják már egy-egy üzem folyószámláját, de csak né­hány napra. — Ezek igen szép eredmé­nyek — folytatta Vojičić. — Minket azonban pillanatnyi­lag a dolgozók életszínvonala érdekel legjobban. Reméljük, hogy a vállalatok nagy része a személyi jövedelem megfe­lelő növelésével megállítja dolgozói életszínvonalának csökkenését, de az is biztos, hogy egyes ágazatokban, pél­dául a textil- és építőipar­ban, ez még az idén nem fog sikerülni. Minden esetben a személyi jövedelem emelésé­hez szükséges eszközöket a termelés fokozásával, az ön­költségek csökkentésével és főleg hosszú távra szóló, jól átgondolt és gazdaságilag megalapozott fejlesztési prog­rammal kell és lehet bizto­sítani — mondotta ismerte­tése végén Milisav Vojičić. (­d)

Next