Magyar Szó, 1973. december (30. évfolyam, 329-343. szám)

1973-12-13 / 341. szám

10. oldal Ingyenes üdülés a szegény sorsú gyermekeknek A helyi közösségek állítják össze a névjegyzéket A szabadkai gyermekvé­delmi érdekközösség választ­mánya nemrégen úgy hatá­rozott, hogy a szegény sor­sú családok gyermekeit nyolc-, illetve tizennégynapos pa­csi üdülésre küldi a téli időszakban. Ezzel is segíte­ni kívánja a kis keresetű dolgozókat. Az óvodás gyermekek — a­­terv szerint — 1974. janu­ár 5-étől 18-áig, 14 napot töltenek a panicsi üdülőben, az általános iskolások pedig három váltásban nyolc­nyolc napot. Az üdülésre olyan gyermekek jogosultak elsősorban, akik rossz anya­gi körülmények között élnek és egészségi állapotuk sem egészen kielégítő, illetve a szülők részéről elhanyagolt gyermekek. A napokban egy körlevél érkezett a helyi közösségek­hez, hogy az ilyen gyerme­kek névjegyzékének össze­állításába vonják be a helyi aktivistákat, a Vöröskereszt tagjait, a pedagógusokat és mindazokat, akik sikeresen hozzájárulhatnak az elgon­dolás megvalósításához. A létszám nincs korlátozva ugyan, de szigorúan kell tartani magukat az elfoga­dott elvekhez. Ha az össze­írt gyermekeknek ruhára és lábbelire is szükségük van, a jegyzékbe ezt is fel kell tüntetni. Az üdülés teljesen ingye­nes, illetve a községi gyer­mekvédelmi érdekközösség fedezi a költségeket. A Vö­röskereszt községi bizottsá­ga ezekben a csoportokban egészségügyi felvilágosító te­vékenységet folytat, megis­mertetve a gyermekekkel az alapvető követelményeket. Az összegyűjtött névjegy­zékeket a helyi közösségek a legrövidebb időn belül jut­tassák el a községi szociális központnak, hogy megtegye a további szükséges intéz­kedéseket. MAGYAR SZÓ » SZABADKA » SZABADKA -fr SZABADKA » SZABADKA -fr SZABADKA » SZABADKA * December 28-án: A hazalátogató dolgozók fogadása Ismertetik velük politikai és gazdasági helyzetünket . A külföldön dolgozó munkásaink problémáival foglalkozó szabadkai egyez­tető bizottság ülésén úgy döntöttek, hogy december 28-án a képviselő-testület 2. számú termében fogadást rendeznek az ünnepekre ha­zalátogató dolgozók számára — közölte tegnap Ilija MI­­LIČEVIČ, a községi szak­­szervezeti tanács tagja. — A találkozón vélemény­­cserét folytatunk a dolgo­zókkal, tájékoztatjuk őket, s mi is tájékozódunk az ő problémáikról. Ennek érde­kében ismertetjük velük az országban és természetesen a Szabadkán uralkodó poli­tikai helyzetet, továbbá a helybeli gazdasági viszonyo­kat és egyéb őket érdeklő kérdésekre is választ adunk. A tájékoztatást a politikai szervezetek és a képviselő­­testület, valamint a munka­­közvetítő intézet képviselői szolgáltatják. Ilija Miličević a további­akban elmondta, hogy a ko­rábbi években tartott össze­jövetelekhez hasonlóan ez­úttal is jelen lesznek a vám­hatóság képviselői, hogy fe­leletet adjanak az esetleges kérdésekre, vámelőírásokra, a munkaeszközök behozata­lát szabályozó törvényekre stb. vonatkozólag. A peda­gógiai intézet dolgozói, s va­lószínűleg az iskolák is fe­leleteket adnak a külföldön dolgozó családok gyermekei­nek oktatásával kapcsolatos kérdésekre.­­ A községi egyeztető bi­zottság hamarosan ülést tart, s megvitatja, mi a teendő, ha esetleg bekövetkezik az idegen munkaerő számának előrejelzett korlátozása azok­ban az országokban, melyek­ben dolgozóink alkalmazás­ban vannak — mondotta Ili­ja Milicevic. Hozzátette azon­ban, hogy ez nemcsak Sza­badkát, hanem az egész or­szágot érintő kérdés, s hogy a községi egyeztető bizottság egyelőre nem mérheti fel az esetleges következményeket. Mégis, megkísérli a helyzet áttekintését, a munkalehető­ségek felmérését, s ilyen jel­legű tájékoztatással is szol­gál a hazalátogató dolgozók­nak. (V) Szimfonikus koncert A Zenekedvelő Ifjúság sza­badkai szervezete megalaku­lásának 8. évfordulója alkal­mából december 17-én ün­nepi hangversenyt rendez a Szabadkai Filharmónia­, a Kultúra Székháza nagytermé­ben. A hangverseny szólis­tája Basch Mária zongora­­művésznő, aki Franck Szim­fonikus variációk című al­kotását tolmácsolja a szabad­kai szimfonikusokkal. A mű­sor karnagyának, Milan Asićnak vezénylete alatt fel­csendül még Saint-Saens Haláltánc című kompozíció­ja és Franck monumentális d-moll szimfóniája. Az érdekesnek ígérkező hangverseny este fél 8-kor kezdődik. Mól. Megkezdte a próbatermelést a Jovan Miré Szinyespr­ó részlege újdonság a jugoszláv piacon December 1-én megkezdte a próbatermelést a Jovan Mikié Szőnyeggyár új, gép­szövésű, gyapjúszőnyegeket gyártó részlege, amely ja­nuár 1-étől teljes kapacitás­sal munkába áll. Az új rész­legben egyelőre 71 munkás dolgozik, de a jövő évben már teljes létszámban, azaz 106-an lesznek a behozatali holland és német szövőgépek mellett. — Két évvel ezelőtti be­ruházási tervünk előirányoz­ta a kézi szövésű szőnyeg­­termelés csökkentését a gépi szőnyeggyártás javára —, mondja Marko SARCEVIĆ, az általános osztály igazga­tója. — E program előirá­nyozta az új üzemrészleg ki­építését, új gépek vásárlását, és 106 munkás alkalmazá­sát. Erre azért volt szükség, mert a kézi csomózású sző­nyegekbe ölt rengeteg mun­ka szinte megfizethetetlen. Fogyasztóink sohasem tud­ják teljes értékben kifizetni egy ilyen szőnyeg valóságos értékét. Éppen ezért munká­saink inkább a gépek mel­lett dolgoznának, mert keve­sebb munkával ugyanannyit kereshetnek (néha többet is), mint a megerőltető kézi cso­mózásnál. Kénytelenek vol­tunk, megállapítani, hogy ez a szakma kihalófélben van. Emiatt fokozatosan csökkent­jü­k a termelést a gépi szö­vésű szőnyegek javára. — A Munkaközvetítő Inté­zettel kötött szerződés értel­mében közösen pénzeltük 80 dolgozó képzését. A tanfo­lyam után hetvenegyen sike­resen levizsgáztak, s mind­­annyiukat elhelyeztük az új részlegben. Egyelőre norma nélkül dolgoznak, mert még kezdők, de 1-étől már a tel­jesítményre rajtolnak.­­ Az új szőnyegek a­z ed­dig gyártott gépi szövésű szőnyegektől abban külön­böznek, hogy nem műanyag szálasak, hanem tiszta gyap­júból készülnek, és nagyobb a csomózási számuk. A Ma­roke, Velvet, Supervelvet stb. elnevezésű duplaszövésű szőnyegeken mintegy 150— 250 ezer csomót számlálha­tunk, azaz jóval többet, mint a régi fajtán. Hazánkban ilyent sehol sem szőnek még. Egyelőre mintegy 10—15 kü­lönféle színben és mintával készül, de a jövőben nem kevesebb, mint százharminc félét szövünk. Január 1-étől üzleteinkben is kapható lesz. Mindeddig, annak ellenére, hogy már folyik a termelés, nincs belőle az üzletekben, mert nem kaptuk meg az en­gedélyt az árhivataltól a ja­vasolt árakra. Nyersanya­gunk van elég. — Vállalatunk 652 dolgo­zójának átlagkeresete a ki­­lenchavi elszámolás adatai szerint 1690 dinár, a legki­sebb személyi jövedelem 1080 dinár. Az új részleg be­indítása után termelésünk az eddiginél 120—150 százalék­kal nagyobb lesz, s ez magá­val hozza jövedelmünk emel­kedését is. Terveink szerint január 1-étől munkaszerve­zetünkben 2020 dinár lesz az átlagkereset, s a legkisebb fizetés 100 dinárral nagyobb lesz a községi minimumnál, azaz 1300 dinár lesz. A Gyermekszínház műsora Szombaton, e hó 15-én délelőtt 10 órakor a Gyer­mekszínház társulata Moho­­lon vendégszerepel A fekete királynő kürtöse című szín­játékkal. Ugyanezt a dara­bot játsszák délután 2 óra­kor Adón. Vasárnap, december 16-án délelőtt 10 órakor a Gyer­mekszínházban a Sári kacsa című előadást láthatják a gyerekek. Délután 4 órakor a szerb társulat az ifjúsági színpadon a Klikkerező­c cí­mű darabot mutatja be. A Solidban Az alkotmányfügyeléstek szellemében Bővül a Chemos A Solid Cipő- és Műanyag­ipari Kombinát, a dolgozók számát tekintve, a Sever Villanymotorgyár után a vá­ros második legnagyobb munkaszervezete. A vállalat mintegy 1900 dolgozót fog­lalkoztat. A kombinát keretében négy társult munka alap­szervezetet hoztak létre. Az erről szóló önigazgatási egyezményt szombaton írták alá az alapszervezetek kép­viselői. Ennek értelmében a Chemos Műanyagfeldolgozó, a Bőr- és Szőrmegyáré, a Ci­pőgyár és a kereskedelmi hálózat valamint a közös szolgálatok képezik majd a társult munka egy-egy alap­szervezetét. A jövőben tehát a kombinát csaknem 2000 dolgozója az alkotmányfüg­gelékek szellemében gazdál­kodik majd, és a dolgozók közvetlenül dönthetnek az általuk megvalósított jöve­delem alakulásáról. A Chemos Műanyaggyártó Vállalat 9 éve dolgozik a Solid keretében. A korábban 35 munkást foglalkoztató, szigetelőanyagokat gyártó vállalat a Soliddal való tár­sulás után rohamosan kez­dett fejlődni. Az anyaválla­lat segítségével rövid idő alatt korszerűsítette az üze­met, és ma már mintegy 300 dolgozót foglalkoztat. Új ter­mékek — főleg cipősarkok és -talpak — gyártásával a község egyik legfelhalmozó­­képesebb munkaszervezeté­vé fejlődött. A cipőkellékek gyártása mellett néhány éve különféle göngyöleganyagok gyártásával is foglalkozik. A vállalat erre az évre mintegy 40 millió dinár ér­tékű termelést irányzott elő, amelyből körülbelül 7 mil­lió dinár jövedelemre tesz szert. A jövő évi beruházási program szerint a Chemost tovább bővítik. Benák Jó­zsef igazgató elmondta, hogy körülbelül 1200 négyzetmé­ter területű munkacsarnokot építenek, amelyben még 65 munkást foglalkoztatnak majd. Az Olaszországban és a Német Demokratikus Köz­társaságban vásárolt felsze­relés egy része már meg is érkezett. A beruházásokhoz szükséges eszközök egy ré­szét — körülbelül 3 millió 200 ezer dinárt — a tarto­mányban felszabaduló álla­mi tőkéből szeretnék bizto­sítani. A többi pénzt a kom­binát saját erejéből és a Szabadkai Hitelbank kölcsö­ne útján teremti elő. Ezzel a korszerűsítéssel a Chemos bevétele megkétszereződik. A Chemos új munkacsar­nokában előreláthatólag a jövő év szeptemberében kez­dődik meg a termelés. (P­e) Nagy veszteség a földművesbiztosítottak alapjában A választmány ma tárgy­al a problémáról A földművesek szabadkai betegségi biztosítási közössé­ge az év tizenegy hónapjá­ban veszteséggel működött, nem csupán azért, mert az egészségügyi szolgáltatás és a gyógyszerek ára drágább, illetve mert nagyobb szám­ban vették igényben a gyógy­kezelést, mint tervezték, ha­nem azért is, mert a járulék sem folyt be az előirányozott összegben. Az 1973. évre is, akárcsak az előzőekre, a földművesek­nek legkésőbb november 15- éig kellett volna befizetni kötelezettségüket a betegségi biztosítási közösség javára. A tervezett 30 377 100 dinár helyett azonban csa­k 24 140 067 dinár folyt be, ami 6 237 132 dinárral kevesebb. Ennek oka már egyébként ismeretes: az elöregedett földművesháztartások nem képesek eleget tenni biztosí­tási kötelezettségüknek. Ezek száma mind nagyobb a há­rom község: Kanizsa, Topo­lya és Szabadka területén, és így a probléma fokozó­dik. A szakszolgálatban úgy vélik, hogy az év végéig még befolyik bizonyos összeg já­rulék címén. De még akkor is esetleg csak 28 858 000 di­nárra számíthatnak. A bevétel csökkenésével szemben a kiadások nagyobb ütemben növekedtek. Az el­telt időszakban az alap ki­adása 36 802 401 dinár volt, ami azt jelenti, hogy 12 903 483­­ dináros kiadás­­többlet jelentkezett. Az év végéig a bevétel és a kiadá­sok alakulásában várható változások alapján úgy szá­mítják, hogy a veszteség nem sokkal fog csökkenni. A földműves betegségi biz­tosítási közösségének választ­mánya ma délelőtt ül össze, és tárgyal azokról a javas­latokról, amelyek a veszte­ség fedezésére irányuló intéz­kedésekkel kapcsolatosak. Csütörtök, 1973. dec. 13. Zsuzsi kisasszony és a műsorpolitika Az újvidéki Szerb Népszínház vendégjátéka kapcsán Az újvidéki Szerb Népszínház december 11-én Kál­mán Imre Zsuzsi kisasszony (Gospodjica Žuži) című há­­romfelvonásos operettjével a Szabadkai Népszínházban vendégszerepelt. A kritika mindenre vállalkozhat, csak arra nem, hogy egy színháztól műsorpolitikáját számonkérje, leg­alábbis a mi viszonyaink közt, amikor színházaink több­szörös igényt elégítenek ki. Annyit azonban megállapít­hatunk, hogy nagyobb badarságot, mint Kálmán Imre operettje, nehéz lett volna hirtelenében találni. A napi szükségletre sem lehet hivatkozni, mert kinek a szük­ségletét akarták ilyen bárgyú darabbal kielégíteni? A kispolgári álérzelmek, a szentimentalizmus, a sekélység, tárháza ez az operett, amelyet sajnos még a zenéje sem igazol, mert primitív hangszerelésétől kezdve, alig van benne egy-két elfogadható szám, ami ne csöpögne az ér­zelmektől, vagy ne lenne triviális. Már a díszletek sza­loncukorszerűsége émelygést keltett a jobb érzésű né­zőben, hogy a kockás jelmezekről ne is beszéljünk. Köz­ben lépten-nyomon azt hangoztatjuk, hogy a kultúra osztályérdek; elítéljük az álkultúra terjesztőit, küz­dünk az olyanok ellen, akik mesterséges szükségletet te­remtenek, hogy alacsony szintű, primitív ízlést keltő áruikat plasszírozzák, akik nem különbek a legarcát­lanabb tolvajoknál, mert a giccses ízlések és szokások ápolásából élnek! Most amikor arról van szó, hogy a kultúra honosodjon meg a munkában, a termelési fo­lyamatokban, az életmódban, fejlődjön a munka és az élet kultúrája, az újvidéki operatársulat Zsuzsi kisasz­­szonnyal traktál bennünket. Azonban minden dicséret a jobb sorsra érdemes éne­keseké, akik nagyszerű színészi képességekről tettek ta­núbizonyságot. Szerafina szerepében Jelena Ječmenica- Inié valóban kitűnő alakítást nyújtott. Helyesen fogta fel a többi színésszel együtt — valószínűleg a rendező Seregi László utasítására —, hogy ezt a darabot abszo­lút nem szabad komolyan venni! Ezért már-már a vég­letekig karikíroztak és így vált jelenlétük a színpadon úgy-ahogy elfogadhatóvá. Azok a színészek, akiknek hálátlan, tehát komoly szerep jutott, banális papírfigu­rákként mozogtak, mint Aleksandar Mandic Peterfi újságíró szerepében, és aki sikerét csak finom, lírai hangjának köszönheti. Körülbelül ugyanez vonatkozik a főszereplő Irena Davosic-Matanovicra is, aki Zsuzsi kisasszonyt alakította. A többi szereplő, Dusán Baltic, Dušan Bugarin, Franja Knebl, Mirjana Vrčević-Buta, Svetozar Drakulic és Čeđomir Milušić összhangban ját­szottak a többi szereplőkkel. A zenekar Toplák Imre ve­zetésével jól játszott és igyekezett együtt lenni az éne­kesekkel. Mól. Csőrepedés miatt szünetel a közlekedés a Boris Kidrič utcában Szerdán délelőtt 10 órakor a Vodovod munkásai feltör­ték az aszfaltot a Boris Kid­ric utcában, mert a 6. és 8. számú épület közötti bekötő vízvezetékcső megrepedt. A javítási munkálatok 3-4 na­pig tartanak, s addig szüne­tel a járműközlekedés a kor­zón. Ezután a gépkocsik köz­leked­hetnek annak ellenére, hogy amíg az idő meg nem engedi, az úttestet nem be­tonozzák és nem aszfaltoz­zák. Kisiklott és kigyulladt a villamos Kedden este 6 óra tájban a Sárgaház előtti kanyarban (a Strossmayer utca sarkán) kisiklott egy villamos, rövid zárlatot okozott s emiatt ki­gyulladt benne a vezérlőtáb­la. A tüzet pillanatok alatt sikerült eloltana, de a villa­mos még órák hosszát ott vesztegelt a síneken, mind­addig, amíg a szerelőkocsi nyolc óra múlva el nem von­tatta. A közlekedés hosszú ideig szünetelt, majd később­­ megszakításokkal közleked­tek a villamosok. Érdek­lődésünkre a Suboticatrans­­ban elmondták, hogy az utób­bi időben mind gyakrabban fordulnak elő kisebb-na­­gyobb balesetek és kellemet­lenségek. Ennek főképpen az az oka, hogy a sínek ko­pottak, a villamosok pedig régiek. Alig van már közöt­tük műszakilag kifogástalan.

Next