Magyar Szó, 1974. február (31. évfolyam, 30-44. szám)
1974-02-15 / 44. szám
_ ____ _ iídtudídefc :;;miinimimmmiiiiir1111n11пr|- | pjтпншш11ftnri\ixlchlituдтц:: 11 VI. évf., 7. (251.) szám ; ф ;; Péntek. 1974. február 15. p " I Дл innu-lüjxljüüunniгпч IIГНТТП(Tmlrmmi1111111 niuni 1 nи11T111141fii: 'А mércék betartása Hónapokig tartó akció fejeződött be a napokban a Tisza-vidéki községek KSZ- szervezeteiben. A választási értekezletek lebonyolítása, a pártlevél ismertetése óta eltelt időszak munkájának kritikai felmérése alapos munkát igényelt a tagságtól. Színte minden községben felszínre kerültek a mulasztások, a fogyatékosságok, és a viszszahúzó erőkkel szembeni küzdelemből a párt megerősödve került ki. Több vezető állásban levő személynek távoznia kellett tisztségéről, és helyükbe olyan kommunisták kerültek, akik eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy készek mindent megtenni a KSZ forradalmi átalakulásáért, a munkásosztály érdekeinek érvényesítéséért. A KSZ alapszervezeteiben már befejeződtek a választások, az új összetételű községi választmányok is minden községben megtartották első összejövetelüket, megválasztották a községi pártbizottságot és a legmagasabb községi pártfórum más szerveit. A községekben megtartott öszszejöveteleken elhangzott értékelésekből kitűnik, hogy az alapszervezetek maradéktalanul betartották az elfogadott mércéket, és a tisztújítás sikeres volt. A Tisza-vidék mind az öt kommunájában a vezetőségekben a közvetlen termelők kerültek többségbe (ezt a választások előtt egyik legfontosabb feladatként jelölték meg), és a korábbi évekhez viszonyítva a nemzetiségi összetétel is javult. A választási értekezleteken még szó volt a soron következő legfontosabb tennivalókról is. A megoldásra váró problémák nem új keletűek, ezekről a kérdésekről a pártlevél ismertetése óta eltelt időszakban már sokat tárgyaltunk. Az akciók egy része sikerrel is járt, de a határozatok nem minden környezetben valósultak meg maradéktalanul, és tennivaló akad még bőven. A községek kommunistái akcióprogramjukban jelentős teret szentelnek a gazdaságszilárdítási intézkedések valóra váltásának, a szociálpolitika időszerű problémái megoldásának, az alkotmányfüggelékek gyakorlati alkalmazásából eredő tennivalók végrehajtásának, a KSZ további erősítésének, tömegesítésének, a tagság ideológiai képzésének stb. Az új vezetőségek összetételéből ítélve az eredményes munkára a lehetőségek adva vannak, most a kommunistákon múlik, hogy újult erővel, egységes, az eddiginél még erélyesebb fellépéssel küzdjenek a mulasztások kiküszöböléséért, a célkitűzések maradéktalan végrehajtásáért. Amennyiben ez így lesz, a JKSZ X. kongreszszusát letisztázott elvekkel és konkrét eredményekkel várhatjuk. K-1 Ma Bogarason: újságíró—olvasó találkozó Ma Bogarasra látogatnak a Tisza vidék és a Magyar Szó újságírói és este újságíró—olvasó találkozót tartanak, amelyen a község társadalmi-politikai szervezeteinek képviselői is részt vesznek. A találkozó 18 órakor kezdődik a helyi birtok étkezdéjében. Sok a tennivaló a káderpolitika terén A KSZ kanizsai községi választmányának tisztújító értekezletéről • Az új községi párttitkár Vajda Miklós lett A Kommunista Szövetség kanizsai községi választmánya a napokban tartotta tisztújító értekezletét. Az ülésen részt vett Dobó Sándor, a Szocialista Szövetség köztársasági választmányának alelnöke, Bálint Imre, a Szocialista Szövetség tartományi választmányának alelnöke, továbbá Zvekiéné Miskolci Mária, Nyitri Károly, Farkas Nándor és Djordje Djakovic, a tartományi politikai aktíva tagjai. DOBÓ Illés községi párttitkár a vitaindítóban a soron következő feladatokat vázolta. Megállapította, hogy az elkövetkező időszakban a kommunistáknak az akcióegység kialakításáért, az eszmei-politikai képzésért, s nem utolsósorban az alkotmányfüggelékek gyakorlatban való alkalmazásáért kell harcolniuk. Ugyanakkor fontos feladata a tagságnak még a gazdaság megszilárdítása, a szociálpolitika célkitűzéseinek elérése is. A káderpolitika terén is sok a tennivaló. A jövőben az egységes, hosszú távú kádertervezést kell szorgalmazni, és arra ügyelni, hogy az újraválasztások során a társadalmi-politikai szervezetek élére a közvetlen termelők kerüljenek. — A múltban keveset foglalkoztunk az ifjúság problémájával — mondotta a párttitkár. — Ezért a jövőben több segítséget és nagyobb megértést kell tanúsítanunk a fiatalok iránt. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen kommunisták kerülnek ki a fiatalok soraiból, akik nemcsak a társadalmi-politikai életben és a termelésben, hanem a haza védelmében is megállják helyüket — mondotta Dobó elvtárs. A felszólalók elsősorban a munkában jelentkező mulasztásokról s ezek kiküszöböléséről beszéltek. Boško BAL AB AN: — Vé leményem szerint a kommunistákat a pártlevél megjelenése és a tartományi pártbizottság 52. és 56. ülése után is három csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe azok tartoznak, akik csak fizikailag vannak jelen a társadalmi-politikai élet eseményeiben, a másodikba azok a párttagok tartoznak, akik csak bírálnak, de keveset tesznek a problémák rendezéséért. A harmadik csoportba tartozó kommunisták az akcióegységre, a kitűzött feladatok megoldására törekednek. Az utóbbi tábor a legnépesebb, ezért elsősorban ezeknek a kommunistáknak a feladata, hogy az idegen eszméktől megtisztítsák a párt sorait. Véleményem szerint a polgárok csak akkor hisznek majd ismét a KSZ vezető szerepében, ha a kommunisták tömegesen részt vesznek a Szocialista Szövetség munkájában. A soron következő választások erre kötelezik a párttagságot. Balaban elvtárs hiányolta a vállalati vezetők részvételét a Szocialista Szövetség munkájában. Ugyanakkor figyelmeztette a választmányt arra, hogy a munkásfelvétel még ma is elég gyakran a „sógor, koma, jóbarát” alapon történik. BISZAK Imre felszólalásában a munkás pártaktíva eddigi tevékenységéről számolt be. Megállapította, hogy a munkában, főleg a szervezésben jelentkeztek hiányosságok, hiszen tartományunkban az itteni aktíva az utolsók között alakult meg. Véleménye szerint a tagok csak akkor tudnak szerteágazó tevékenységet kifejteni, ha a KSZ községi választmánya és a vállalatok támogatják törekvésüket. Nagyon fontos még a tájékoztatás megszervezése is. GUTASZ Miklós a tömegesítésről szólt. Megállapította, hogy a jövőben a munka elengedhetetlen tartozéka a közvetlen termelők bekapcsolása a KSZ soraiba. — Az új választmány tagjaira igen sokrétű feladatok várnak — mondotta Gutási elvtárs. — Az alkotmányfüggelékek gyakorlatban való alkalmazása, a folyamatos eszmei-politikai képzés megszervezése, a gazdaság, főképpen a Vocal és a Kotlemont vállalatok helyzetének rendezése, s nem utolsósorban az érdekközösségek megalakítása a legsürgősebb tennivaló. A káderprobléma terén is sok a tennivaló. A múltban gyakorlattá vált tisztséghalmozásnak elejét kell venni, a káderutánpótlást a közvetlen termelők soraiból kell megvalósítani — mondotta Gutási Miklós. SZÖGI Péter is a helyes káderpolitika célkitűzésének megvalósításáért szállt síkra. Leszögezte, hogy nemcsak a községi fórumokban, hanem (Folytatása a 12. oldalon) Megkezdődött az alkotmányvita A kanizsai községben 52 összejövetelt tartanak A kanizsai községi képviselő-testület tanácsai és a társadalmi-politikai szervezetek végrehajtó szervei a hét elején megtartott együttes ülésen megvitatták és elfogadták a községi statútumtervezetet. Nikola KOJIC községi elnök bevezetőjében röviden ismertette a községi alapszabály lényegét, célját és jelentőségét. Megemlítette, hogy a statútumelőkészítő bizottság e fontos dokumentum kidolgozásakor szem előtt tartotta az alkotmányfüggelékek alapgondolatát, a szövetségi és köztársasági alkotmánytervezeteket, valamint a tartományi alkotmánytervezet céljait. Törekedett arra, hogy a statútum-tervezetben kifejezésre jusson a társadalmi közösség szerepe, az önigazgatási és társadalmi megállapodások érvényre juttatása, az érdekközösségek érvényesülése és nem utolsósorban az, hogy önigazgatási rendszerünkben, a küldöttrendszerben kifejezésre jusson a polgárok és a dolgozók véleménye. A bizottság arra törekedett, hogy a statútum-tervezetben egyes kérdések csak elvben, valamint alkotmányos megoldások határain belül legyenek szabályozva, alkalmait adva ezzel arra, hogy az önigazgató szervek és közösségek szabályzatukban, továbbá az önigazgatói és társadalmi megállapodások okain részletesen feldolgozzák és kifejezésre juttassák a feladatokat. A községi statútum-tervezet első része részletesen taglalja a kommuna helyét és szerepét társadalmi-politikai rendszerünkben. Az ezt követő rész a társadalmigazdasági viszonyokat dolgozza fel, nagy figyelmet szentelve az alkotmányfüggelékek által biztosított jogokra és kötelezettségekre a társult munka szervezeteiben. A statútum-tervezet foglalkozik még a tervezéssel, az önigazgatói és társadalmi megállapodások lényegével, a közösség kötelezettségeivel, jogaival és a honvédelemmel. Külön szakaszban taglalja a küldöttrendszer felépítését. A tervezet szerint a jövőben a községi képviselő-testület keretében tevékenykedik a társult munka tanácsa, a helyi közösség tanácsa, valamint a társadalmi-politikai tanács. A képviselő-testület végrehajtó szerve a végrehajtó tanács lesz. A legmagasabb községi fórumnak összesen 102 küldöttje lesz. 25—25 tagja lesz a helyi közösségek tanácsának, és a társadalmi-politikai tanácsnak, míg a társult munka tanácsába 52 küldöttet választanak. A község társadalmi-politikai szervezeteinek együttes ülésén jóváhagyták a község statútumtervezetét, és ezzel megkezdődött a nyilvános vita. V . K. M. A feladatok meghatározása Ismét Bognár Mihály a KSZ adai községi bizottságának titkára — Az új összetételű községi választmány első üléséről A napokban a KSZ új összetételű ađai községi választmánya Holló Dénes elnökletével megtartott ülésén az eltelt időszak munkájáról és a soron következő feladatokról tárgyalt. Jelen voltak Szabadka Sándor és Molnár Gábor József, a tartományi politikai aktíva tagjai is. Mivel az adai kommunisták közvetlenül a választások előtt már kritikai hozzáállással felmérték az eltelt időszak munkáját, az ülésre készült jelentés csak röviden összegezi és értékeli az eddigi tevékenységet. A kommunisták legtöbbet a gazdaságszilárdítási intézkedések valóra váltásáért és az önigazgatási viszonyok továbbfejlesztéséért tettek. A pártlevél ismertetése utáni időszakban a kezdeti lendületet tétovázás váltotta fel, de a tartományi pártbizottság emlékezetes 52. ülése után a munka felélénkült, és szervezett akciók indultak. Külön ki kell emelnünk a községi pártbizottság egységes álláspontját, erélyes fellépését, amely nagymértékben hozzájárult az akciókat fékező erők felszámolásához. A kommunában nagy erőfeszítések történtek a KSZ tömegesítéséért, erődítéséért. Az alapszervezetek tavaly ,összesen 122 új tagot vettek fel, és a KSZ szociális összetétele javult. Az akció ■legsikeresebb volt a Halász József Mezőgazdasági-Ipari Kombinát, a Potisje Szerszámgépgyár, a Cseh Károly Általános Iskola, az Obnova Építőipari és Kommunális Vállalat alapszervezetében, valamint a moholi helyi szervezetben. Hogy a párt hatása minél jobban kifejezésre jusson, ahol lehetőség volt rá, új alapszervezeteket alakítottak. Jelenleg már KSZ-alapszervezet működik a Ravnica Kereskedelmi Vállalatban, a Cseh Károly és a Novak Radonné általános iskolákban, az egészségházban, a belügyi szervekben, a községi képviselő-testület közigazgatási szerveiben, a moholi Zanatlija Asztalosüzemben, az Október 8. Malomban, az iskoláskor előtti intézményekben, valamint a Petar Drapšin Gépészeti Iskolaközpontban is. A jelenlevők megállapították, hogy a nemrég megtartott választások sikeresek voltak, és az alapszervezetek betartották az elfogadott mércéket. A vezetőségekbe, községi fórumokba valóban azok a kommunisták kerültek, akik eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy a KSZ forradalmi átalakulásáért küzdenek. A legmagasabb községi pártfórum 74 küldötte közül 40 közvetlen termelő, 51 pedig a gazdaságban dolgozik. A községi pártbizottság 15 tagja közül 8 munkás, 13 pedig a gazdaságban dolgozik. A vezetőségek nemzetiségi összetétele is, megfelelő. A továbbiakban BOGNÁR Mihály, a KSZ községi bizottságának titkára a soron következő feladatokról beszélt. Megállapította, hogy a stabilizációs intézkedések végrehajtásában születtek eredmények, a gazdaság pénzügyi helyzete javult, de a vállalatok egy részében a termelési problémák megoldása továbbra is nagy erőfeszítéseket igényel. Véleménye szerint mulasztásnak számít, hogy a kommunisták a munkaszervezetek egy részében, de különösen a gazdaságon kívüli tevékenységben erre a kérdésre nem fordítottak kellő gondot. Hangsúlyozta, hogy a társadalmigazdasági stabilizáció maradéktalan végrehajtása előfeltétele a szociálpolitika időszerű kérdései megoldásának. A kommunistáknak ezért az elkövetkező időszakban a termelékenység növeléséért, a kapacitások jobb kihasználásáért, egyszóval a gazdaság erősítéséért kell küzdeniük. A KSZ helyi szervezeteiben, külön a Halász József Kombinát KSZ-alapszervezetében tevékenykedő ommunistáknak elsősorban a mezőgazdaság időszerű problémáinak megoldására, a magántermelők társulásának valóra váltására kell törekedniük. Az önigazgatási viszonyok továbbfejlesztése mellett igen fontos feladat még a tagság ideológiai képzése. A KSZ szociális összetételét tovább kell javítani, és szervezett akcióval a tizedik kongresszusig elérhetjük a munkástöbbséget. A közvetlen termelők és fiatalok eszmei-politikai képzésére azonban az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani, mert enélkül nem vehetik ki tevékenyen részüket a pártlevélből adódó feladatok végrehajtásából. Ezt a célt szolgálja majd a Tisza-vidéki községek politikai iskolája, valamint az önigazgatók iskolája is. Az említetteken kívül tovább kell tevékenykedni a káros jelenségek felszámolásán is. Ezen a téren a felügyelőségek és az igazságszolgáltatási szervek még hatékonyabb munkájára van szükség, ezenkívül a munkásellenőrző bizottságok tevékenységét is fel kell élénkíteni. SZABADKA Sándor felszólalásában hangsúlyozta, hogy az eltelt időszakban tartozmányunkban a KSZ erősítésére szervezett akció sikeres volt. A dolgozók befolyásának fokozásában is szép (Folytatása a 2. oldalon) Megszólaltak a dolgozók Nyílt levél a községi pártbizottsághoz • A törökkanizsai Tisza Kereskedelmi Vállalat kommunistái elfogadták az igazgató lemondását A napokban ülést tartott a törökkanizsai Tisza Kereskedelmi Vállalat KSZ-alapszervezete. Az utóbbi három hét alatt immár másodszor szerepelt napirendi pontként a kollektívában uralkodó önigazgatási viszonyok megvitatása és a vezérigazgató lemondásával kapcsolatos kérdés. Mint már beszámoltunk róla, a legutóbbi ülésen a vitázók zöme annak a véleményének adott kifejezést, hogy a KSZ alapszervezetének és az önigazgatási szerveknek az ülésein a dolgozók nem mertek felszólalni, mint ha féltek volna feletteseiktől. Éppen ez az észrevétel adott okot arra, hogy ismét tárgyaljanak erről a kérdéscsoportról. Lazar SUJIC, az alapszervezet titkára vitaindítójában elmondta, hogy a múltban valóban voltak fogyatékosságok, mert egyes fontosabb kérdésben a vezető beosztásban levő egyének hoztak döntést. Ezért természetesen a dolgozók is hibáztathatók, mert nem voltak eléggé tevékenyek az önigazgatásellenes jelenségek kiküszöböltségben. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy miért voltak passzívak. Ennek okát talán abban kell keresni, hogy ha akadtak bátrabbak, akik véleményt mertek mondani, s véleménynyilvánításuk nem tetszett avezetőknek, olyanunkahelyre helyezték át őket, ahol sokkal nehezebb körülmények között dolgozhattak. Az önkényeskedés hatására Az ülésen felolvasták azt a levelet, amelyet Ljubica PERKOCIN intézett a községi pártbizottsághoz. A levél tartalmából kitűnik, hogy Ljubica lánya, Jovanka, a kereskedelmi vállalat alkalmazottja, egyik alkalommal megkérte az üzletvezető-helyettest, hogy engedje el egy napra, mivel utaznia kell. Az üzletvezető-helyettes kész (Folytatása a 3. oldalon) .