Magyar Szó, 1974. február (31. évfolyam, 30-44. szám)

1974-02-15 / 44. szám

_ ____ _ iídtudídefc :;;miinimimmmiiiiir1111n11пr|- | pjтпншш11ftnri\ixlchlituдтц:: 11 VI. évf., 7. (251.) szám ; ф ;; Péntek. 1974. február 15. p " I Дл innu-lüjxljüüunniгпч IIГНТТП(Tmlrmmi1111111 niuni 1 nи11T111141fii: 'А mércék betartása Hónapokig tartó akció fe­jeződött be a napokban a Tisza-vidéki községek KSZ- szervezeteiben. A választási értekezletek lebonyolítása, a pártlevél ismertetése óta el­telt időszak munkájának kri­tikai felmérése alapos mun­kát igényelt a tagságtól. Szín­te minden községben felszín­re kerültek a mulasztások, a fogyatékosságok, és a visz­szahúzó erőkkel szembeni küzdelemből a párt megerő­södve került ki. Több vezető állásban levő személynek tá­voznia kellett tisztségéről, és helyükbe olyan kommu­nisták kerültek, akik eddigi munkájukkal bebizonyítot­ták, hogy készek mindent megtenni a KSZ forradalmi átalakulásáért, a munkásosz­tály érdekeinek érvényesí­téséért. A KSZ alapszervezeteiben már befejeződtek a választá­sok, az új összetételű közsé­gi választmányok is minden községben megtartották első összejövetelüket, megválasz­tották­ a községi pártbizottsá­got és a legmagasabb közsé­gi pártfórum más szerveit. A községekben megtartott ösz­­szejöveteleken elhangzott ér­tékelésekből kitűnik, hogy az alapszervezetek maradék­talanul betartották az elfoga­dott mércéket, és a tisztújí­tás sikeres volt. A Tisza-vi­­dék mind az öt kommunájá­ban a vezetőségekben a köz­vetlen termelők kerültek többségbe (ezt a választások előtt egyik legfontosabb fel­adatként jelölték meg), és a korábbi évekhez viszonyítva a nemzetiségi összetétel is javult. A választási értekezlete­ken még szó volt a soron kö­vetkező legfontosabb tenni­valókról is. A megoldásra váró problémák nem új kele­­tűek, ezekről a kérdésekről a pártlevél ismertetése óta eltelt időszakban már sokat tárgyaltunk. Az akciók egy része sikerrel is járt, de a határozatok nem minden környezetben valósultak meg maradéktalanul, és tenniva­ló akad még bőven. A községek kommunistái akcióprogramjukban jelentős teret szentelnek a gazdaság­­szilárdítási intézkedések va­lóra váltásának, a szociálpoli­tika időszerű problémái meg­oldásának, az alkotmányfüg­gelékek gyakorlati alkalma­zásából eredő tennivalók vég­rehajtásának, a KSZ továb­bi erősítésének, tömegesíté­sének, a tagság ideológiai képzésének stb. Az új vezetőségek összeté­teléből ítélve az eredményes munkára a lehetőségek adva vannak, most a­ kommunis­tákon múlik, hogy újult erő­vel, egységes, az eddiginél még erélyesebb fellépéssel küzdjenek a mulasztások ki­küszöböléséért, a célkitűzé­sek maradéktalan végrehaj­tásáért. Am­enn­yiben ez így lesz, a JKSZ X. kongresz­­szusát letisztázott elvekkel és konkrét eredményekkel várhatjuk. K-1 Ma Bogarason: újságíró—olvasó találkozó Ma Bogarasra látogatnak a Tisza vidék és a Magyar Szó újságírói és este újság­író—olvasó találkozót tarta­nak, amelyen a község társa­dalmi-politikai szervezetei­nek képviselői is részt vesz­nek. A találkozó 18 órakor kezdődik a helyi birtok ét­kezdéjében. Sok a tennivaló a káderpolitika terén A KSZ kanizsai községi választmányának tisztújító értekezletéről • Az új községi párttitkár Vajda Miklós lett A Kommunista Szövetség kanizsai községi választ­mánya a napokban tartotta tisztújító értekezletét. Az ülésen részt vett Dobó Sándor, a Szocialista Szövet­ség köztársasági választmányának alelnöke, Bálint Im­re, a Szocialista Szövetség tartományi választmányá­nak alelnöke, továbbá Zvekiéné Miskolci Mária, Nyitri Károly, Farkas Nándor és Djordje Djakovic, a tartományi politikai aktíva tagjai. DOBÓ Illés községi párt­titkár a vitaindítóban a so­ron következő feladatokat vá­zolta. Megállapította, hogy az elkövetkező időszakban a kommunistáknak az akció­egység kialakításáért, az esz­mei-politikai képzésért, s nem utolsósorban az alkot­­mányfüggelékek gyakorlat­ban való alkalmazásáért kell harcolniuk. Ugyanakkor fon­tos feladata a tagságnak még a gazdaság megszilárdítása, a szociálpolitika célkitűzései­nek elérése is. A káderpoli­tika terén is sok a tenniva­ló. A jövőben az egységes, hosszú távú kádertervezést kell szorgalmazni, és arra ügyelni, hogy az újraválasz­tások során a társadalmi-po­litikai szervezetek élére a közvetlen termelők kerülje­nek. — A múltban keveset fog­lalkoztunk az ifjúság problé­májával — mondotta a párt­titkár. — Ezért a jövőben több segítséget és nagyobb megértést kell tanúsítanunk a fiatalok iránt. Nem mind­egy ugyanis, hogy milyen kommunisták kerülnek ki a fiatalok soraiból, akik nem­csak a társadalmi-politikai életben és a termelésben, ha­nem a haza védelmében is megállják helyüket — mon­dotta Dobó elvtárs. A felszólalók elsősorban a munkában jelentkező mulasz­tásokról s ezek kiküszöbö­léséről beszéltek. Boško BAL AB AN: — Vé­ leményem szerint a kommu­nistákat a pártlevél megje­lenése és a tartományi párt­bizottság 52. és 56. ülése után is három csoportba sorolhat­juk. Az elsőbe azok tartoz­nak, akik csak fizikailag van­nak jelen a társadalmi-poli­tikai élet eseményeiben, a másodikba azok a párttagok tartoznak, akik csak bírál­nak, de keveset tesznek a problémák rendezéséért. A h­armadik csoportba tartozó kommunisták az akcióegység­­­re, a kitűzött feladatok meg­oldására törekednek. Az utóbbi tábor a legnépesebb, ezért elsősorban ezeknek a kommunistáknak a feladata, hogy az idegen eszméktől megtisztítsák a párt sorait. Véleményem szerint a polgá­rok csak akkor hisznek majd ismét a KSZ vezető szerepé­ben, ha a kommunisták tö­megesen részt vesznek a Szo­cialista Szövetség munkájá­ban. A soron következő vá­lasztások erre kötelezik a párttagságot. B­alaban elvtárs hiányolta a vállalati vezetők részvéte­lét a Szocialista Szövetség munkájában. Ugyanakkor fi­gyelmeztette a választmányt arra, hogy a munkásfelvétel még ma is elég gyakran a „sógor, koma, jóbarát” ala­pon történik. B­ISZAK Imre felszólalá­sában a munkás pártaktíva eddigi tevékenységéről szá­molt be. Megállapította, hogy a munkában, főleg a szerve­zésben jelentkeztek hiányos­ságok, hiszen tartományunk­ban az itteni aktíva az utol­sók között alakult meg. Vé­leménye szerint a tagok csak akkor tudnak szerteágazó te­vékenységet kifejteni, ha a KSZ községi választmánya és a vállalatok támogatják tö­rekvésüket. Nagyon fontos még a tájékoztatás megszer­vezése is. G­UTASZ Miklós a tömege­sítésről szólt. Megállapította, hogy a jövőben a munka el­engedhetetlen tartozéka a közvetlen termelők bekap­csolása a KSZ soraiba. — Az új választmány tagjaira igen sokrétű feladatok vár­nak — mondotta Gutási elv­társ. — Az alkotmányfügge­lékek gyakorlatban való al­kalmazása, a folyamatos esz­mei-politikai képzés megszer­­­vezése, a gazdaság, főképpen a Vocal és a Kotlemont vál­lalatok helyzetének rendezé­se, s nem utolsósorban az ér­dekközösségek megalakítása a legsürgősebb tennivaló. A káderprobléma terén is sok a tennivaló. A múltban gya­korlattá vált tisztséghalmo­zásnak elejét kell venni, a káderutánpótlást a közvet­len termelők soraiból kell megvalósítani — mondotta Gutási Miklós. SZÖGI Péter is a helyes káderpolitika célkitűzésének megvalósításáért szállt síkra. Leszögezte, hogy nemcsak a községi fórumokban, hanem (Folytatása a 12. oldalon) Megkezdődött az alkotmány­vita A kanizsai községben 52 összejövetelt tartanak A kanizsai községi képvi­­selő-testület tanácsai és a társadalmi-politikai szerveze­tek végrehajtó szervei a hét elején megtartott együttes ülésen megvitatták és elfo­gadták a községi statútum­­tervezetet. Nikola KOJIC községi el­nök bevezetőjében röviden ismertette a községi alapsza­bály lényegét, célját és je­lentőségét. Megemlítette, hogy a statútumelőkészítő bizottság e fontos dokumen­tum kidolgozásakor szem előtt tartotta az alkotmány­­függelékek alapgondolatát, a szövetségi és köztársasági al­kotmánytervezeteket, vala­mint a tartományi alkotmány­tervezet céljait. Törekedett arra, hogy a statútum-terve­zetben kifejezésre jusson a társadalmi közösség szerepe, az önigazgatási és társadal­mi megállapodások érvény­re juttatása, az érdekközössé­gek érvényesülése és nem utolsósorban az, hogy önigaz­gatási rendszerünkben, a küldöttrendszerben kifeje­zésre jusson a polgárok és a dolgozók véleménye. A bi­zottság arra törekedett, hogy a statútum-tervezetben egyes kérdések csak elvben, vala­mint alkotmányos megoldá­sok határain belül legyenek szabályozva, alkalmait adva ezzel arra, hogy az önigaz­gató szervek és közösségek szabályzatukban, továbbá az önigazgatói és társadalmi megállapodások okain részlete­sen feldolgozzák és kifeje­zésre juttassák a feladato­kat. A községi statútum-terve­zet első része részletesen taglalja a kommuna helyét és szerepét társadalmi-po­liti­kai rendszerünkben. Az ezt követő rész a társadalmi­­gazdasági viszonyokat dolgoz­za fel, nagy figyelmet szen­telve az alkotmányfüggelé­­kek által biztosított jogokra és kötelezettségekre a tár­sult munka szervezeteiben. A statútum-tervezet foglal­kozik még a tervezéssel, az önigazgatói és társadalmi megállapodások lényegével, a közösség kötelezettségei­vel, jogaival és a honvéde­lemmel. Külön szakaszban taglalja a küldöttrendszer fel­építését. A tervezet szerint a jövőben a községi képvi­selő-testület keretében tevé­kenykedik a társult munka tanácsa, a helyi közösség ta­nácsa, valamint a társadal­mi-politikai tanács. A képvi­selő-testület végrehajtó szer­ve a végrehajtó tanács lesz. A legmagasabb községi fó­rumnak összesen 102 küldött­je lesz. 25—25 ta­gja lesz a helyi közösségek tanácsának, és a társadalmi-politikai ta­nácsnak, míg a társult mun­ka tanácsába 52 küldöttet választanak. A község társadalmi-poli­tikai szervezeteinek együttes ülésén jóváhagyták a község statútumtervezetét, és ezzel megkezdődött a nyilvános vita. V . K. M. A feladatok meghatározása Ismét Bognár Mihály a KSZ adai községi bizottságának titkára — Az új összetételű községi választmány első üléséről A napokban a KSZ új összetételű ađai községi vá­lasztmánya Holló Dénes elnökletével megtartott ülé­sén az eltelt időszak munkájáról és a soron követke­ző feladatokról tárgyalt. Jelen voltak Szabadka Sán­dor és Molnár Gábor József, a tartományi politikai aktíva tagjai is. M­ivel az adai kommunis­ták közvetlenül a választá­sok előtt már kritikai hoz­záállással felmérték az eltelt időszak munkáját, az ülésre készült jelentés csak rövi­den összegezi és értékeli az eddigi tevékenységet. A kommunisták legtöbbet a gazdaságszilárdítási intézke­dések valóra váltásáért és az önigazgatási viszonyok to­vábbfejlesztéséért tettek. A pártlevél ismertetése utáni időszakban a kezdeti lendü­letet tétovázás váltotta fel, de a tartományi pártbizott­ság emlékezetes 52. ülése után a munka felélénkült, és szervezett akciók indultak. Külön ki kell emelnünk a községi pártbizottság egysé­ges álláspontját, erélyes fel­lépését, amely nagymérték­ben hozzájárult az akciókat fékező erők felszámolásához. A kommunában nagy erő­feszítések történtek a KSZ tömegesítéséért, erődítéséért. Az alapszervezetek tavaly ,­összesen 122 új tagot vet­­tek fel, és a KSZ szociális összetétele javult. Az akció ■legsikeresebb volt a Halász József Mezőgazdasági-Ipari Kombinát, a Potisje Szer­számgépgyár, a Cseh Ká­roly Általános Iskola, az Obnova Építőipari és Kom­munális Vállalat alapszerve­zetében, valamint a moholi helyi szervezetben. Hogy a párt hatása minél jobban ki­fejezésre jusson, ahol lehe­tőség volt rá, új alapszer­vezeteket alakítottak. Jelen­leg már KSZ-alapszervezet működik a Ravnica Keres­kedelmi Vállalatban, a Cseh Károly és a Novak Radonné általános iskolákban, az egészségházban, a belügyi szervekben, a községi kép­viselő-testület közigazgatási szerveiben, a moholi Zanat­­lija Asztalosüzemben, az Ok­tóber 8. Malomban, az isko­láskor előtti intézmények­ben, valamint a Petar Drap­­šin Gépészeti Iskolaközpont­ban is. A jelenlevők megál­lapították, hogy a nemrég megtartott választások sike­resek voltak, és az alapszer­vezetek betartották az elfo­gadott mércéket. A vezető­ségekbe, községi fórumok­ba valóban azok a kommu­nisták kerültek, akik eddigi munkájukkal bebizonyítot­ták, hogy a KSZ forradalmi átalakulásáért küzdenek. A legmagasabb községi pártfó­rum 74 küldötte közül 40 közvetlen termelő, 51 pedig a gazdaságban dolgozik. A községi pártbizottság 15 tag­ja közül 8 munkás, 13 pe­dig a gazdaságban dolgozik. A vezetőségek nemzetiségi összetétele is, megfelelő. A továbbiakban BOGNÁR Mihály, a KSZ községi bi­zottságának titkára a soron következő feladatokról be­szélt. Megállapította, hogy a stabilizációs intézkedések végrehajtásában születtek eredmények, a gazdaság pénzügyi helyzete javult, de a vállalatok egy részében a termelési problémák megol­dása továbbra is nagy erő­feszítéseket igényel. Vélemé­nye szerint mulasztásnak szá­mít, hogy a kommunisták a munkaszervezetek egy részé­ben, de különösen a gazda­ságon kívüli tevékenységben erre a kérdésre nem fordí­tottak kellő gondot. Hangsú­lyozta, hogy a társadalmi­gazdasági stabilizáció mara­déktalan végrehajtása előfel­tétele a szociálpolitika idő­szerű kérdései megoldásá­nak. A kommunistáknak ezért az elkövetkező időszakban a termelékenység növeléséért, a kapacitások jobb kihasz­nálásáért, egyszóval a gaz­daság erősítéséért kell küzde­niük. A KSZ helyi szerve­zeteiben, külön a Halász Jó­zsef Kombinát KSZ-alapszer­vezetében tevékenykedő ommunistáknak elsősorban a mezőgazdaság időszerű problémáinak megoldására, a magántermelők társulásának valóra váltására kell töreked­niük. A­z önigazgatási viszonyok továbbfejlesztése mellett igen fontos feladat még a tagság ideológiai képzése. A KSZ szociális összetételét to­vább kell javítani, és szerve­zett akcióval a tizedik kong­resszusig elérhetjük a mun­kástöbbséget. A közvetlen ter­melők és fiatalok eszmei-poli­tikai képzésére azonban az ed­diginél jóval nagyobb gondot kell fordítani, mert enélkül nem vehetik ki tevékenyen részüket a pártlevélből adó­dó feladatok végrehajtásá­ból. Ezt a célt szolgálja majd a Tisza-vidéki községek po­litikai iskolája, valamint az önigazgatók iskolája is. A­z említetteken kívül to­vább kell tevékenykedni a káros jelenségek felszámo­lásán is. Ezen a téren a fel­ügyelőségek és az igazság­szolgáltatási szervek még hatékonyabb munkájára van szükség, ezenkívül a mun­kásellenőrző bizottságok te­vékenységét is fel kell élén­kíteni. SZABADKA Sándor fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy az eltelt időszakban tar­tozmányunkban a KSZ erősí­tésére szervezett akció sike­res volt. A dolgozók befolyá­sának fokozásában is szép (Folytatása a 2. oldalon) Megszólaltak a dolgozók Nyílt levél a községi pártbizottsághoz • A törökkanizsai Tisza Kereske­delmi Vállalat kommunistái elfogadták az igazgató lemondását A napokban ülést tartott a törökkanizsai Tisza Keres­kedelmi Vállalat KSZ-alap­­szervezete. Az utóbbi három hét alatt immár másodszor szerepelt napirendi pontként a kollektívában uralkodó ön­igazgatási viszonyok megvi­tatása és a vezérigazgató le­­­mondásával kapcsolatos kér­dés. M­int már beszámoltunk ró­la, a legutóbbi ülésen a vi­­tázók zöme annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy a KSZ alapszervezeté­nek és az önigazgatási szer­veknek az ülésein a dolgozók nem mertek felszólalni, mint ha féltek volna feletteseik­től. Éppen ez az észrevétel adott okot arra, hogy ismét tárgyaljanak erről a kérdés­­csoportról. Lazar SUJIC, az alapszer­vezet titkára vitaindítójában elmondta, hogy a múltban valóban voltak fogyatékossá­gok, mert egyes fontosabb kérdésben a vezető beosztás­ban levő egyének hoztak döntést. Ezért természetesen a dolgozók is hibáztathatók, mert nem voltak eléggé te­vékenyek az önigazgatáselle­nes jelenségek kiküszöbölt­ségben. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy miért voltak passzívak. Ennek okát talán abban kell keresni, hogy ha akadtak bátrabbak, akik vé­leményt mertek mondani, s véleménynyilvánításuk nem tetszett a­­vezetőknek, olyan­unkahelyre helyezték át őket, ahol sokkal nehezebb körülmények között dolgoz­hattak.­­ Az önkényeskedés hatására A­z ülésen felolvasták azt a levelet, amelyet Ljubica PERKOCIN intézett a közsé­gi pártbizottsághoz. A levél tartalmából kitűnik, hogy Ljubica lánya, Jovanka, a kereskedelmi vállalat alkal­mazottja, egyik alkalommal megkérte az üzletvezető-he­lyettest, hogy engedje el egy napra, mivel utaznia kell. Az üzletvezető-helyettes kész (Folytatása a 3. oldalon) .

Next