Magyar Szó, 1974. február (31. évfolyam, 45-57. szám)

1974-02-16 / 45. szám

2. oldal Ismétlők és a marxista nevelés A marxista nevelés szükségességét nem kell külön bizonygatni: a pártlevél megjelenése óta eltelt időszak­ban jelentősége a gyakorlatban egyre jobban kidombo­rodik. A nemrégen közvitára bocsátott oktatási-nevelési tervezet is jelentős figyelmet fordít erre a kérdésre, önigazgatású társadalmunkban megindult folyamatok nyomán mind több iskolában bevezetik a marxista ne­velést A tartományi tanulmányi felügyelők kétnapos zre­­njanini tanácskozásán igen sok­ szó esett a fentiekről. Erre azonban még visszatérünk. Mindenekelőtt egy megállapítást szeretnénk kidomborítani: a Tartományi Oktatásügyi Tanács az általános iskolai tanulók tanul­mányi eredményeit és a szülők szociális helyzetét ele­mezve megállapította, hogy az utóbbi tíz évben csak minden­­második diák fejezte be nyolc év alatt az álta­lános iskolát! Az ok: a szóban forgó tanulók szülei ne­héz anyagi gondokkal küszködnek. A további felmérés rámutatott arra is, hogy a szülők évenként több mint 1000 dinárt költenek különféle tanfelszerelések vásárlá­sára. Mondanunk sem kell, hogy a kis keresetű dolgo­zók nem tudják viselni e tetemes kiadások terhét. Így hát minden második tanuló osztályt ismét el­kérjünk, azonban vissza a tárgyhoz. Az utóbbi hó­napokban a pedagógusok részére szinte minden köz­ségben egy-egy előadást szerveztek a marxista neve­lésről. Az előadók a legkiemelkedőbb közéleti munká­sok, egyetemi tanárok voltak. Feltételezzük, hogy a másfél-két óráig tartó előadáson kimerítően foglalkoz­tak a marxista nevelés időszerű kérdéseivel, s bízunk abban, hogy a pedagógusok sok hasznos tudnivalót hal­lottak. Nos, álljunk­ meg egy pillanatra. Egyes legkiemelke­dőbb tartományi közéleti munkások, egyetemi tanárok a másfél-két óráig tartó előadásért nem kevesebb, mint 1800—2000 dinárt fizettettek a szervezőkkel. Csekély másfél, kétórai munkáért. Felvetődik a kérdés: pótvizsgára avagy ismétlésre utalják-e a kiemelkedő tartományi szakembereket? Mert — fentebb már említettük — tartományunkban minden második általános iskolai tanuló osztályt ismé­tel (b­) Torda­ni fiatal pedagógusok helyzete Tordán az Ady Endre Ál­talános Iskolában néhány fi­atal tanár is tanít. Ezek kö­zé tartozik FEHÉR Rózsa, fiatal magyar szakos tanár­nő, a­kivel a fiatal pedagó­gusok helyzetéről beszélget­tem. — Amikor tanulmányai­mat befejeztem, azt hittem, hogy most már gondtalan lesz az életem. Itt, falun azonban elég áldatlan a hely­zetün­k. Ha nem lenne ilyen erős bennem a hivatásszere­tet, talán már régen hátat fordítottam volna a tanár­kodásnak. Azokban az iskolákban, amelyeket a városi iskola­­fenntartó közösség pénzel, a tanárok fizetése 300—700 di­nárral nagyobb, mint a mi­enk, akik a várostól távol eső falvakban tanítunk. Az utóbbi időben egyre több­ször esik szó arról, hogy az azonos képzettségű szemé­lyek személyi jövedelmét hangolják egybe, akár a gaz­daságban akár nem gazdasá­gi jellegű munkaszervezet­ben dolgozik. Az iskola épülete is már elég régi. Jelenleg is három épületben folyik a tanítás. Nagy szükség volna egy új iskolára, tornateremre szer­tárakra, de pénzhiány miatt még csak tervbe sem vették ezeket. Az idén talán fel­épül az iskolaműhely, ame­lyet a helyi közösség és a begaszentgyörgyi iskolafenn­tartó közösség közösen pén­zel. Társadalmi művelődési te­vékenység eddig nem, na­gyon folyt a faluban. Csak most, amióta van művelődé­si egyesület, kezd élénkülni a művelődési élet. Néhányan mi is bekapcsolódtunk. Én vezetem az iskolakönyvtárat is. Hamarosan átadják ren­deltetésének az új falusi könyvtárat és olvasótermet, s akkor lehetőség nyílik majd a két könyvtár egye­sülésére. Amióta a felső tagozato­kon csak tanár taníthat, igyekeztünk mindannyian befejezni a főiskolát. Azon­ban zene és képzőművész szakos tanár még mindig nincs. Reméljük, hogy az új tartományi is iskolatörvény­­nyel javul majd a helyze­tünk — fejezte be Fehér Rózsa. DOBAI János Törökbecse Lakásépítési kölcsön a nyug­díjasoknak és rokkantaknak A törökbecsei rokkantak és nyugdíjasok lakásépítési és lakásadaptálási kölcsönért folyamodhatnak egyesületük­höz. Lakásvásárlásra vagy épí­tésre 50 000 dináros kölcsönt hagynak jóvá. A visszafize­tési határidő 15 év. Lakás­adaptálásra 20 000 dináros kölcsönt folyósítanak a visszafizetési határidő 10 év. A kamat mindkét esetben 2 százalék. Az igénylőnek a kérvény­­­ben fel kell tüntetnie a nyug­díj­végzés számát, a család­­­­ban élők nevét, életkorát és foglalkozását, valamint azt, hogy milyen célra kérik a kölcsönt. Ezenkívül csatolni kell a teljes költségvetést. Azok, akik megkapják a kölcsönt, szerződést kötnek­­ és mellékelik az építkezési terület telekkönyvi kivona­tát és az építkezési enge­délyt. A kölcsönt legkésőbb a jóváhagyástól számított hat hónapon belül fel kell használni. A lakásépítési kölcsönök­re szóló pályázat március 5- én zárul. A kérvényeket a betegségi biztosítási intézet törökbecsei fiókintézetének címére kell küldeni, Tito marsall utca 29. szám alá. Egyben felhívjuk azon nyugdíjasok figyelősét, akik már korábban átadták köl­csönigénylő kérvényüket, hogy a pályázat lezárulása után a most beérkezett kér­vényekkel együtt döntenek róluk. -ber- Rendszertelen a vízvezeték vizének klórozása A törökbecsei községi kép­viselő-testület egyik ülésén Vojislav KOVACEV képvise­lő szóvá tette, hogy a városi vízvezeték vizét igen gyak­ran klórozzák és néha bi­zony nem lehet ivásra hasz­nálni. Interpretációjára a községi egészségügyi ellenőr­ adott választ. Kiemelte, hogy a Tartományi Hivatalos Lap 27/72 számában megjelent a vízvezetékek egészségügyi műszaki feltételeit megszabó törvény 4 szakasza meghatá­rozza a vízvezetéki víz rend­,­szeres klórozását, amellyel elejét veszik az esetleges fer­tőzéses megbetegedéseknek, mint amilyen a kolera, a has tífusz, a fertőző sárgaság stb. Az említett törvény meg­jelenéséig a vízvezeték vizét csak időnként klórozták és ez nem nyújtott biztos vé­delmet a fertőző megbetege­dések ellen. A törvény ér­telmében azonban most min­den liter vízbe legalább 0,2 milligramm feloldott klór­­mésznek kell lennie, és leg­feljebb 1 milligramm klór lehet egy liter vízben. Az egészségügyi ellenőrzé­sek alkalmával megállapí­tották, hogy a törökbecsei község vízvezetékeiben gyak­ran egyáltalán nincs klór, néha viszont az előírt meny­­nyiségnél jóval több van. A vízvezetékeknek ugyanis nincs meg a kellő műszaki felszerelésük és kellő szak­­képzettségű emberekkel sem rendelkeznek. Ez a válasz — csak rész­ben — a törvény megma­gyarázásának szempontjából kielégítő. Ugyanis erélyes intézkedések hiányában to­vábbra is túlklórozott, iha­tatlan lesz a törökbecsei víz­vezeték vize, vagy pedig az állandó fertőzéstől kell ret­tegni. -ber­ BÁNÁTI híradó Muzslya Az év derekén kezdik a művelődési otthon felújítását? Mint már jeleztük, ebben az évben valószínűleg meg­kezdik a muzslyai Petőfi Sándor Művelődési Egyesü­let otthonának kibővítését. Az egyesület 40 000 téglát vá­sárolt, de a munkálatok meg­kezdésére nincsen pénz. Ezért a helyi közösség taná­csa a napokban 200 000 di­nárra szóló jótállást vállalt. Ugyanakkor a községi műve­lődési közösség is ígéretet tett, hogy az építési költsé­gek fedezésére 300 000 di­nárt ad az egyesületnek. Kilátás van ezenkívül ar­ra, hogy a tartományi mű­velődési közösség is bizonyos összeget juttat az egyesület­nek, s ily módon összegyű­lik a szükséges 600 000— 700 000 dinár, amely elegen­dő lesz az otthon felújítá­sára. TORDA — ф Nagy a ke­reslet a választási malac iránt. A falut tehergépkocsi­val járják a vidékiek, és tu­catszámra vásárolják a ma­ Kézimunka-kiállítás A törökbecsei NÖKLUB március 8-a alkalmából kézi­munka-kiállítást szervez a munkásegyetem nagytermé­ben. Az érdekeltek minden kedden este 5-től 7 óráig jelentkezhetnek a NÖKLUB BAN. -hez- Lesz-e magyar nyelvű középiskola Kikindán A szülők panasza és indítványa nyomán A kikindaiak régi fájó pontja, hogy nincs a város­ban magyar nyelvű közép­iskola. A köz­ség területén a legutóbbi népszámlálás ada­tai szerint valamivel több mint 14 000 magyar polgár él. A község közvitán levő sta­tútumtervezete leszögezi, hogy a nemzetiségi lakosság­nak joga van arra, hogy anyanyelvein tanuljon. Ez az elv eddig csak az általános iskolai oktatásra vonatkozik, noha lehetőség lenne arra, hogy középiskolai szinten is alkalmazzák. Erre anná­l in­kább szükség lenne, mivel az egyenrangú nyelvhasználat jegyében egyre jobban érez­hető a magyar nyelvű szak­emberek hiánya. Elsősorban a káderhiány miatt akado­zik ennek az alkotmányos jognak és kötelezettségnek megvalósítása. Természetesen nem lehet egyszerűen valamelyik kö­zépiskola kereteiben ma­gyar tagozatot nyitni, mivel nincs elég magyar nyelvű pe­dagógus. Egyszer azonban hozzá kell látni a kérdés megoldásához. Erre utal a kikindai szülők és pedagó­gusok kezdeményezése is. A napokban ugyanis hét kikin­dai szülő keresett fel ben­nünket, valahányuk gyerme­kei a helyi Moša Pijade Ál­talános Iskola nyolcadikos diákjai, a magyar nyelvű ta­gozaton. íme mit mondtak: SÖTÉT Rozália: A kislá­nyom jó tanuló. Azt szeret­ném, ha magyar nyelvű kö­zépiskolában folytatná ta­nulmányait, mert így köny­­nyebben menne neki a ta­nulás. Véleményem szerint legalább egy magyar nyelvű középiskolának kellene len­nie az ilyen nagy központ­ban, mint Ki­kinda. Gimnázi­umra vagy szakmunkásképző iskolára lenne szükség. A férjem 2000 dinárom fizeté­séből vidéken — Szabadkán, Újvidéken — nem taníttat­hatjuk tovább a gyereket és így lehet, hogy a nyolcadik osztály befejezése után — ha itt nem lesz ilyen iskola — nem tanul tovább, itthon marad. MÁRTON Piroska: A lá­nyom kitűnő tanuló. Gimná­ziumba íratni, itthon marad, anyanyelvén folytatni a ta­nulást. Véleményem szerint van is lehetőség egy magyar nyelvű tagozat megnyitásá­ra. JUHÁSZ Ilona: Az én lá­nyom is kitűnő tanuló, de ha nem tudjuk helyben, gimná­ziumba íratni, itthon marad, majd eljár idénymunkára. Nagy szükség van arra, hogy legalább a gimnáziumban nyissanak magyar tagozatot. BÁLI Ilona: Egyik lányom hetedikes, a másik pedig nyolcadikos. Arról, hogy vi­dékre adjam őket magyar nyelvű középiskolába, szó sem lehet, pedig ők nagyon szeretnének továbbtanulni. Ha a középiskolát szerb nyel­ven folytatják hátrányos helyzetbe kerülnek, mivel nem tudják jól a nyelvet. KURUC Viktória: A fiam szakmunkásképző iskolába szeretne menni. Véleményem szerint joga van magyar nyelven folytatni az iskolát, így könnyebben, meg jobban is elsajátítaná a tudnivaló­kat. Azt az indítványunkat, hogy legyen magyar nyelvű középiskola Kikindán, töb­ben támogatják szülők és ta­nárok egyaránt, ezért kérel­münkkel a községi képvise­lő-testülethez fordulunk, és reméljük, hogy megértésre találunk. KELEMEN Erzsébet: 1600 dináros havi keresetből élünk négyen, tehát vidékre nem adhatom gyermekeimet, ha itt nem lesz magyar nyelvű középiskola, nem is tanulhatnak tovább. TÓTH Mária: A lányom ki­tűnő tanuló, tovább szeretne tanulni, de szerb nyelven sokkal nehezebb lesz neki, lehet, hogy emiatt egy-két évet el is veszít. Szerintem is minden lehetőség megvan legalább egy magyar nyelvű tagozat nyitására valamelyik középiskolában, csak össze kell fognunk és kérni ezt. Erről a kérdésről egyelőre ennyit. A kikindai szülők ké­relme minden bizonnyal in­dokolt s hisszük, nagyobb társadalmi összefogással meg is lehet oldani ezt a problémát. P. P. HÍREK lacot 650—700 dinárért pár­ját.­­ A traktorok számának növekedésével nagyban csök­kent a lóállomány a falu­ban. Öt évvel ezelőtt az ál­latorvosi nyilvántartás sze­rint 1250 ló volt a faluban, ma viszont alig van 850. A szövetkezet minden szerdán felvásárolja a vágólovat és csikót, kilójáért 12—15 di­nárt fizet. 0 Decemberben 1,50—1,80 dinárt fizettek a tojásért az utcai felvásárlók. Most azon­ban nincs érdeklődés a tojás iránt. Darabja 70 páráért kapható. 0 Nehézségbe ütközik az árpavetőmag beszerzése. Az utóbbi időben a földműve­sek több tavaszi árpát ve­tettek, mint búzát. A vető­maghiány miatt most sok termelőnek módosítania kell a vetési tervét. D. J. nír fúvószenekarba, mivel eb­ben az évben az elemi is­kola nyolcadikosai kikerül­vén az iskolából középisko­lába iratkoznak. Az új tago­kat a IV. és V. osztályból ve­szik fel. Szombaton délelőtt 8 órá­tól önkéntes véradományo­zás lesz az iskola középső termében. Kérik a véradó­kat, hogy minél nagyobb számban vegyék ki részüket e humánus akcióban. MAGYARITTABÉ: Vasár­nap délután 2 órakor tart­ja évi közgyűlését a helybe­li Bega sportszervezet a kul­túrotthon nagytermében. Ké­rik a tagságot és a sportked­velőket, hogy minél na­gyobb számban jelenjenek meg. Hamarosan tíz új tagot vesznek fel a helybeli Pio­ TAMÁSFALVA: Az isko­la tanulói részt vesznek Csó­kán 16-án megtartandó Jó Pajtás gyermekversenyén. A kilenc tanulót Obradovic Éva tanítónő vezeti. H. N. MUZSLYA: Vasárnap, feb­ruár 17-én a muzslyai Pető­fi Sándor művelődési egye­sület vidám álarcosbálét rendez. A legsikeresebb jel­mezt megjutalmazzák. Jegy még kapható, a művelődési otthon irodájában, ára 8 di­nár. Azok a vendégek, akik jelmezbe akarnak öltözni, bővebb felvilágosítást a mű­velődési otthon irodájában kaphatnak. M. J. Összefognak az amatőrök Közös műsorpolitika a cél A műsorpolitika egyezte­tése, a kedvezőbb művelődé­si lehetőségek megteremté­se érdekében a zrenjanini Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetősége jelen­tős indítvánnyal lépett a nyilvánosság elé. A­ határo­zat értelmében szorosabb együttműködésre, van szük­ség a többi egyesülettel — Célunk az — mondta­­ BELOVAI Mihály, a Petőfi Kör elnöke —, hogy egyez­tető bizottságot alakítsunk. A bizottság feladata az len­ne, hogy elkészítse az idény­tervet, amely egyben felölel­né a Madách Amatőrszín­ház, a Bartók Kórus, a muzs­lyai és a zrenjanini művelő­dési egyesület évi és távlati tervét. — Az évi terv a műsorpo­litika meghatározásán kívül felölelné a szabadkai és az újvidéki színház vendégsze­replésének megszervezését. Ezenkívül külön gondot for­dítunk a nemzetközi kap­csolatok­ ápolására. Zrenja­­ninnak testvérvárosi kapcso­lata van Békéscsabával; a terv szerint meghívjuk az ottani műkedvelőket, s ezt a vendégszereplést a négy egyesület közös műsorral viszonozná.­­ Az egyeztető bizottság megalakításának fő indoka az, hogy az eddigi tevékeny­ség során nem volt meg a kellő együttműködés az egye­sületek között, habár egy te­repen és ugyanazzal a céllal léptek a közönség elé — mondta befejezésül Belovai Mihály. i Szombat, 1974. febr. 16. és isk­laista ifjasok Kikindán Kikin­da három jelentős középiskolájában ezekben a napokban új igazgatót válasz­tottak. A Dušan Vasili­­ev Gimnázium igazgatójává DARINKA MANDTC-Belo­­dedié tanárt, a Gépészeti Kö­zépiskola igazgatójává Dra­­gutin KAPUN tanárt, a Szak­mun­kásképző Iskola igazgató­jává pedig Krascie DAN­­DARSKI tanárt választották meg. E megválasztásokat jóvá­­hagyta a községi vépviselő­­testült választási és kineve­zési bizottsága is. Csernyén mondták Az Ifjúsági Szövetség magyarcsernyei helyi szerve­zetének évi értekezletén felolvasták a pénzügyi beszá­molót is. Annak rendje és módja szerint követték egy­mást a különféle tételek. Amikor a helyiségek fűtésére elköltött összeget ismertette a pénztáros, így szólt: El­tüzeltünk 1250 dinárt... Azt mondhatná valaki: — Szegények—! Ifjúsági ott­honuk nincs, de a pénzt tüzelik. Igen sok lemezbarát van a falu fiataljai között. Az egyikük azt ajánlotta, hogy vegyenek már új lemeze­ket. Erre az volt a válasz: Minek vegyünk, hiszen te úgy is mindig elhozod a tieidet! — így igaz —, vá­laszolta —, de sok el is tűnik, mire egy másik. Nem­csak az a baj, hogy eltűnik a lemez, hanem az, hogy nem is kerül elő. Ebből következik, hogy a lemezbarátok között van­­­­nak szenvedélyes gyűjtők is, akik nemcsak szeretik, hanem összegyűjtik és megtartják maguknak az any­­nyira imádott lemezt. Ez is szenvedély! (H. J.)

Next