Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 89-103. szám)
1974-04-10 / 98. szám
Szerda, 1974. április 10. * DUNA TÁJ Érettségi előtt még két hónap van még hátra az érettségi vizsgáig. A diákok egy hónap múlva már ott tolonganak iskolájuk titkárságán, hogy átadják a feltehetően gonddal, kellő alapossággal készített érettségi dolgozatot. Azonban hátra lesz még a neheze: a szóbeli vizsga a választott három tantárgyból. Ha ideszámítjuk az idegen nyelvi vizsgát és az érettségi dolgozat megvédését, összesen öt vizsgát kell tenniük az élet küszöbén áldó fiataloknak, hogy aztán minden kötelék megszakadjon köztük és az iskola között. Még mindannyian az iskolapadokban ülnek, napról napra készülnek az órákra, hiszen az érettségi vizsga még nem tartja lázban őket. A vizsgára való előkészületek ellenben már a javában folynak. A tanárok rendszeresen tartanak megbeszéléseket az érettségi dolgozattal kapcsolatban, több tantárgyból már megkapták a szóbeli vizsga kérdéseit is. A szükséges szakirodalmat azonban szinte kivétel nélkül a diákok szerezték be, ami egyrészt a tanárok azon törekvésére utal, hogy a tanulók e téren is önállóan, dolgozzanak. Oberatter István, a természettudományi tagozat végzős tanulója. Választott tantárgycsoportjában matematika, fizika és kémia szerepel. Érettségi dolgozatát matematikából írja. — Már el is készültem vele — mondja. — Magyarországon szereztem be a szükséges tankönyveket, s a tanárom szívesen adott magyarázatot minden kérdésemre. Még a téli szünidő előtt megkaptuk a szóbeli vizsgák kérdéseit, úgyhogy igazán van időnk a felkészülésre. — Akik matematikából írnak érettségi dolgozatot, egy-egy előadást tartanak a matematika szakkörben is — kapcsolódik a beszélgetésbe Csörtöly Viola. — Fiatalabb diáktársaink számára érdekesek az ilyen előadások, nekünk viszont gyakorlás szempontjából jelentősek. A matematika-, fizika-, ábrázoló mértan vizsgacsoportot választottam, de ha a negyedik osztályt is sikerül kitűnővel elvégeznem, csupán az érettségi dolgozatomat kell megvédenem. A társadalmi-nyelvi tagozat negyedikes diákjai közt érdekes együttműködés alakult ki. — Mivel már megkaptuk a kérdéseket, az ugyanazon tantárgyaikból érettségizők feldolgoznak egy-egy tételt, s azt írásban átadják társaiknak — mondja Magyar Tünde. — Ily módon kevesebb keresgéléssel kapunk választ egy-egy kérdésre, tehát több idő jut tanulásra. Magyar irodalomból, úgyszólván kimeríthetetlen forrásmunka áll a tanulók rendelkezésére. Hogyan találják meg a témakörüknek leginkább megfelelő anyagot? — Elsősorban a könyvtárakban megtalálható kötetekre támaszkodtam — halljuk Bánhegyi Borbálától. — Mivel dolgozatom témája: Zombor és környéke Herceg János műveiben, több folyóiratban is bukkantam forrásmunkára. Természetesen saját könyvtáramban is számos olyan könyv van, amely nélkül nem tudtam volna elkészíteni a dolgozatot. Minden harmadik munkanapon megbeszélést tartunk tanárunkkal, s az ő irányítása alatt történt a fő forrásmunkák megválasztása is. Zombori amatőr filmezők Eszéken A múlt héten a zombori Bosnyák Ernő Filmklub tagjai Eszéken vendégszerepeltek. Az eszéki Népi Technika kereteiben működő Mursa filmklub vendégei voltak, hat amatőr filmet mutattak be a mintegy 100 főnyi közönségnek. A vetítés után a zombori és az eszéki amatőr filmezők eszmecserét folytattak az amatőrfilm-mozgalom időszerű kérdéseiről. Erre a találkozóra a tavalyi Eszék— Zombor—Szabadka kulturális együttműködés folytatásaként került sor. Z. L A zombori amatőrök sikeres bemutatkozása A zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszói bemutatták a Az önbírálunk című színpadi kollázst Érdekes próbálkozásba kezdtek a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület amatőr színjátszói, amikor Bogdánfi Sándor, Kelen László, Kürti András és Róna Tibor műveit színpadra alkalmazták, s Pogány Margit összekötő szövegeinek segítségével egy egész estet betöltő műsort állítottak össze. A tíz vidám jelenetből álló műsor az önbírálatunk címet viseli, s már maga a cím is utal az előadás jellegére. A bemutató hétfőn este volt a Zombori Népszínházban. Az ügyesein összeválogatott jelenetek jelen társadalmi életünk fogyatékosságaira mutatnak rá találóan. A fiatal 16 tagú szereplőgárda úgyszólván minden jelenetben kitett magáért. A bírálatot érdemlő társadalmi jelenségek szinte peregnek a szemünk előtt, mintegy jelezve, hogy a rohanó világban mi minden kerüli el figyelmünket: a szülők elfoglaltságuk ( és elfogultságuk) miatt nem veszik észre, hogy fiuk a züllés útjára tért, s egy huligánbandának lett a vezére, az osztályvezető csupán a többes szám használatára képes, amikor a vállalatában elkövetett visszaélések elkövetőiről van szó, de mikor az eredményekről kell beszélnie, azonnal saját magát helyezi előtérbe. Békássy Andor kitűnő alakítást nyújtott a beszédhibás osztályvezető személyében. Kanyó Márta viszont a huligán fiú édesanyját alakító szerepében tűnt ki. Az önbírálunk többi jelenete is időszerű problémákra utal: a két hétig nyaraló kereskedelmi üzletkötő véletlenül találkozik össze kereskedelmi üzlet felével, s pár perc alatt megköti a szerződést, s a kétheti nyaralás költségeit reprezentációs költségek címen számolja el. Jung Sándor ekkor is, akárcsak a modern lakóházakban élők problémáit bemutató jelenetben a tatarozó vállalat minden hájjal megkent főnökének szerepében feltűnően jó alakítást nyújtott. Kis György a követelőző munkás szerepében remekelt, aki alig egy hete van a vállalatnál, máris fizetésemelést kér. Jung Anna a doktornő és a szép nő szerepében egyaránt megtalálta a kellő hangvételt. Dicséret illeti a többi szereplőt is: Bezdán Edit, Szabó Árpád, ifjabb Vlad János, Link István, Veszelovszky Ernő, Hanek Erzsébet, Pogány Károly, Fü Erika és Balázs Ede egyaránt jó alakítást nyújtott. A pesszimista narrátor Pogány Margit és az optimista narrátor, Pető Csilla arcjátékukkal, mozdulataikkal ügyesen utaltak a jelenetek szünetében a soron következő jelenet tartalmára. Pogány Margit találó összekötő szövegével nemcsak a színpadra vitt jelenetek folytonosságát biztosította, hanem kihasználva az alkalmat, a közvetlen környezetünkben jelentkező fogyatékosságokra is rámutatott (gondoljunk az olajgyár esetére) jól sikerült az előadás zárójelenete, amikor a szereplők gyakorolnak „önbírálatot”, minden hibáért a rendezőt, Pogány Mangitát hibáztatva. Az ötletes befejezést a közönség önfeledt tapssal jutalmazva, mintegy megbocsátva azokat a kínos szüneteket, amikor egy-egy szereplő megbotlott a szövegében. Még valami a zombori színjátszókról: Fű Erika és Balázs Ede általános iskolai tanulók szerepeltetése arra enged következtetni, hogy a jelenlegi tehetséges fiatal színjátszóknak még fiatalabb és ugyancsak tehetséges követői lesznek. Kétségtelen, hogy az önbírálatunk bemutatásával új korszak kezdődik a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület életében. A hosszú évekig tartó hallgatás után a színjátszók modern hangvételű, kitűnően megrendezett előadást vittek színpadra, s első bemutatkozásuk sikere arra kötelezi őket, hogy a munkát ne hagyják abba, hanem az Önbírálatunkhoz hasonló minél több előadást vigyenek színpadra. . Elkészítjük ékerfrikb Áthelyezik a zombori Műszaki Iskolaközpont műhelyeit Tíz évvel ezelőtt alakították át az akkori gépészeti és textilipari technikum szükségleteinek megfelelően a zombori piactér közelében álló egykori zárdaépületet. A tantermek a földszinten és az emeleten kaptak helyet, a műhelyek a pincében, a mosókonyháikban. A földszinten az ablakokon még ott vannak az erős vasrácsok, mintegy jelezve, hogy az épület valamikori lakóinak kevés köze volt a külvilághoz. Annál több része lesz gazdaságunk fejlesztésében az iskola 43 tagozatán 39 különböző szakmát tanuló 1100 diáknak. Községünk úgyszólván minden gazdasági ága számára itt képezik a szakmunkásokat. Ezért nem mellékes, hogy milyen körülmények között, milyen taneszközök és gépek segítségével folyik az oktatás. Már néhány évvel ezelőtt világossá vált, hogy a feltételek nem felelnek meg a követelményeknek és az iskola dolgozói szorgalmazni kezdték az új műszaki, iskolaközpont felépítését. Az anyagi eszközök hiánya miatt elhalasztották. De hogyan vészeljék át az új műszaki iskolaközpont felépítéséig terjedő időszakot? Azt semmiképpen sem lehet megengedni, hogy az oktatók és a diákok megbetegedjenek a jelenlegi egészségtelen munkakörülmények közt, s hogy az elavult taneszközök miatt hiányos tudású szakemberek kerüljenek ki az iskolából. A dolgozói közösség ezért áthelyezi a műhelyeket az iskola tulajdonában levő egyik raktárhelyiségbe. Ez természetesen sok költséggel jár, amit az iskola saját eszközeiből nem képes fedezni. — A községi képviselő-testülethez fordultunk segítségért — mondja Milorad Kosic, a Műszaki Iskolaközpont igazgatója. — Félmillió dinárt kértünk a raktárépület átalakításához szükséges anyagra. A helyiségeket önerőnkből újítjuk fel. A pincében csak villanyfénynél dolgozhatnak a diákok. A falak nedvesek, s mivel több villanyárammal működő gépünk van, könnyen rövidzárlat keletkezhet, sőt súlyos szerencstelenség történhet. Ha sikerül előteremtenünk a szükséges pénzt, a raktárat műhellyé alakítjuk, hogy ott nappali világosságnál szellős teremben tarthassuk a gyakorlati órákat. Az említett pénzösszegből szeretnénk bevezetni a központi fűtést a tornaterembe, mert a télen két kályhával is alig tudtak 5 Celsius fokra felmelegíteni. Sorjában előkerülnek a fogyatékosságok: az iskolának nincs betonpályája, ha egy kis eső esik, a szabadban nem tarthatnak testnevelési órát. Az egyik épületben nincsenek megfelelő egészségügyi objektumok. A lakáshiány is súlyos problémát okoz: elektromérnökök, matematikusok csak úgy vállalnak állást az iskolában, ha lakást is kapnak. Erre viszont nincs mindig lehetőség. A 92 alkalmazott közül 39 családos ember lakáshiánnyal küzd. Nem lett volna szabad megengedni, hogy idáig fajuljon a dolog. Ha új iskolaépület emelésére nincs is anyagi fedezetünk, az alapvető munkafeltételekről a jelenlegi körülmények között is gondoskodni kell annál is inkább, mert ebből az iskolából évente négyszáz munkás kerül a gépek mellé.A Műszaki Iskolaközipont remélhetőleg megkapja a községi képviselő-testülettől kért segítséget. Ezzel ugyan nem oldódik meg minden problémája, de az új iskolaépület felépítéséig zavartalanul folyhat a szakoktatás. F. A. A Három szerelem a zombori Népszínházban A kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszói ma este nyolc órai kezdettel a Zombori Népszínházban vendégszerepelnek. A Három a szerelem című vidám, 3 felvonásos operettet mutatják be. A kupuszinai műkedvelők több alkalommal is bebizonyították, hogy nagy hozzáértéssel és rátermettséggel művelik a zenés színdarabok műfaját, s hogy minden előadással képesek kiváltani a közönség tetszését. Elég csupán, ha a Mézeskalács című zenés játék tavalyi zombori nagy sikerére emlékeztetünk. A Három a szerelem rendezését is, akárcsak a Mézeskalácsét, a nagy tapasztalattal rendelkező, kiváló amatőr rendező, Sturcz József vállalta. Várhatóan a ma esti előadáson sem marad el a kupuszinai színjátszók közönségsikere. A kupuszinaiak egyébként ezzel az operettel vesznek részt az amatőr színjátszók április 20-a és 27-e között Bajmokon megtartandó körzeti versenyén, az apatini községi színjátszó csoportok képviselőiként. t. Színházparádé Május 6-a és 15-e között tartják Zomban a vajdasági hivatásos színházak 24. szemléjét A vajdasági hivatásos színházak idei, sorrendben 24. szemléjére mind a hét vajdasági színház benevezett. A versenyjellegű szemlének, mint ismeretes, a zombori Népszínház lesz a házigazdája. A színházi szemle május 6-án kezdődik: az ISZ zombori községi választmánya szervezésében megtartják az ismert színművészek és a fiatalok találkozóját. Másnap két kiállítás nyílik a szemle alkalmából: a zombori Népszínház előcsarnokában megnyílik a vajdasági színházak tavalyi repertoárját bemutató plakátkiállítás. Ezt követően a zombori Városi Múzeumban a Miroslav Krleža horvát író munkásságát bemutató kiállítás nyílik meg. Ezen a napon már a színházak versenye is megkezdődik, elsőként az újvidéki Szerb Népszínház mutatkozik be. A versenyző színházak további fellépési sorrendje a következő: május 8-án a Zrenjartini Népszínház, 9-én a Szabadkai Népszínház magyar társulata, 10-én a Verseci Népszínház, 11-én a Szabadkai Népszínház szerbhorvát társulata, 12-én az Újvidéki Színház, 13-án pedig a Zombori Népszínház társulata lép fel. A vajdasági hivatásos színházak idei szemléjén több versenyen kívüli előadás is lesz. Többek között föllép a Bielistok i (Legyelország) színház, amellyel a Zombori Népszínház tavaly kezdte meg a baráti együttműködést. A lengyelországi vendégművészeken kívül Zomborban üdvözölhetjük még a niši népszínház társulatát is. Ez a színház lesz a szerbiai színházak Joakim Vujic nevét viselő találkozójának házigazdája, s a Zombori Népszínház ezen a találkozón fogja viszonozni a nišiek zombori fellépését. A szemle szervezői nem feledkeztek meg a gyermekekről és az operakedvelőkről sem. Versenyen kívül fellép a zrenjanini gyermekszínház és az újvidéki ifjúsági színház, valamint az újvidéki Szerb Népszínház opera-társulata. Bemutatkozik még a Belgrádi Népszínház is. A vajdasági hivatásos színházak szemléje május 15- én zárul. Az öttagú bíráló bizottság akkor hirdeti ki, hogy játékával melyik színház érdemelte ki a Vajdaság legjobb színielőadása elnevezést. A legjobb vajdasági színművészeket is megjutalmazzák. F. A. 7. oldal Az iskolai énekkarok szemléje Zomborban Vasárnap tartották meg Zomborban az általános iskolai énekkarok községi szemléjét. A zombori Testvériség- Egység, a Nikola Vukičević és Ivo Lola Ribar általános iskolák, valamint a telecskai, boroszlói, nemesmiliticsi, Aleksa Santia-i és monostorszegi általános iskolák énekkarai vettek részt. A szemlére a bezdáni Testvériségi Egység és a zombori Október 21. általános iskola énekkarai is jelentkeztek, mivel azonban az előbbiért a Severtrans autóbusza nem érkezett meg a megbeszélt időpontban, az utóbbi énekkar karmestere pedig igazolt okból maradt távol, a bíráló bizottság meghallgatja ezeket az énekkarokat, s csak azután dönti el, melyik a győztes. A legjobb énekkarok továbbjutnak a körzeti versenyre, s ha ott is jól szerepelnek, részt vehetnek a Zomborban májusban megtartandó vajdasági gyermek zene fesztiválon. t. „Kihajtom a libám a rétre" Szülei Borsodról, illetve Nádudvarról valók. A századfordulón szegődtek Harasztina (Rastina) pusztára, apja Rédli Lajos báró parádés kocsisa volt, anyja szolgáló. A pusztai cselédségi épületben laktak, ott született 71 évvel ezelőtt Ágnes néni. „Édesanyám nevelte a családokat, meg vótunk heten testvérek. Kaptak ők egy hold fődet, vót nekik kukorica, krumpli, szóval a házi szükséglet ott megtermett. Meg aztán ők megkapták a búzából a kenyérnek valójukat, meg a fizetést... ott nyőttünk föl... Hogy milyen lakásban laktunk? Vót Nagymajor is meg Lajosmajor. Én a Lajosmajorra emlékezek legjobban... vót hosszú nagy istálló, amibe el vótak helyezve a jószágok, és minden cselédnek szabad vót tartani egy tehenet... és őnekik mindegyiknek a Háza előtt vót egy olyan supa féle, ott neveltek borjút vagy malacot ... A lakásuk nagyon hosszú épület vót, nem tudom meghatározni hányan laktak benne... a konyhára ha bementek, ott két szobába, most az egyik oldalon is lakott egy cseléd, a másikon is. A konyha nyitott szabad kéményű vót, annak mind a két odalán szabad tűzhely, és azon főztek, és mindegyik szobába vót egy kemence. Azok nagyon nagy szobák vótak, mer’ sok család vót... És a gyerekek, ahogy nőttek, már mikó vótak olyan tíz évesek, már akko azok is pénzt kerestek ... eljárkáltak varjúkat hajtani, hogy ne szedjék ki a kukoricát... Mikó én kislány ■ vótam, nagyon sok libát őröztem. Mer kellett a toll, mink vótunk hároman testvérek, és akko édesanyám gyűjtötte nekünk a tollat, mint ahogy szokás vót a parasztokná, kilenc várna három dumna, és avval mentünk férbe. De ahogy a libákat öröztük, ha- nógattuk azt a libanótákat is. Kihajtom a libám a rétre, Magam is kiülök melléje, A libám a réten szépenlegelész, Mellette a babám heverész. Kihajtom a libám a rétre, Libuskám né ménj a vetésre, Nagyokat koppantok a libafejére, Libuskám né ménj a vetésre." A közismert népdal dúr hangsorú, feszes ritmusú, ABBVA felépítésű dallammal párosuló szövegvariánsa után főként Urai dalokat énekelt a szilágyi Buják Jánosné Bényei Ágnes. Közülük csak az anyjától tanult alábbi gulyásnóta epikus jellegű. Ezt idebenn a faluban, új életkörülmények közt oly gyakran énekelték, mint a pusztai uradalmi cselédek. A dalnak számtalan variánsa él még, köztük Petőfi Alkony című versének népi változata, amelyet Zentán és környékén több énekestől feljegyeztek, Topolyán pedig Balog József énekelte 1970- ben. Eol hangsorú, beszédritmusú dallama műdalból ered. Leégett a Csiribiri csárda, Benne égett három híres Benne égett három híres Számadónak kivarrott [subája. Számadónak nincsen semmi [kárja. Megveszi ja gyulaji vásárba. De jó szegény barna [gulyáslegény Benne égett mindenestől [szegény. Barna kislány kerüli a [csárdát. Keresi a szívbéli mátkáját, Barna kislány hiába keresed, Hisz benne égett ki téged [szeretett SZÉKELY Mária [dáma. [dáma.