Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 89-103. szám)

1974-04-11 / 99. szám

12. oldal MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1974. ápr. 11. Hetvenhét pályamű Az Újvidéki Rádió jubileumi hangját­ék­­pályázatának eredménye A fennállásának 25. évfor­dulóját ünneplő Újvidéki Rá­dió március elsején zárult hangjáték-, gyermekhangjá­­ték- és mesejáték-pályázatá­ra 77 pályamű futott be. A hangjátékpályázatra 40, a gyermekhangjáték- és mese­j­áték-pályázatra pedig 37. A bíráló bizottság — Aleksam­­dar Tišma (elnök), Gerold László és Deák­ Ferenc, illet­ve Bodrits István (elnök), Varga István, Szimin Mag­da, Argyelán István és Fi­scher György összetételben — meghozta döntését Eszerint mindkét pályázat sikeresnek mondható.­­ A hangjátékpályázat I. dí­ját nem ítélték oda. A pálya­munkák szerzőit két II. díj­jal és egy III. díjjal jutal­mazták. II. díjas: a Život i dela Mi­lana Bauma és a Vedd el a férjem feleségül című pálya­mű. Az előbbi jeligéje: Kak­tus­­levő, kaktusi desno, a másik pedig jelige nélküli. III. díjas: a Gondozott hét­köznapok című mű (jeligéje H. S. Katalán). Az elsőnek említett hang­játékot jó környezetismeret és a téma radiofonikus meg­jelenítése jellemzi, a máso­dik mű szellemi frissességé­vel és eleven párbeszédeivel tűnik ki, a harmadik hang­játék pedig a dokumentari­­tást ha­sználta fel szépen. Megvásárlásra az alábbi műveket javasolták: 1. VELKI LUDIA (Gopin) 2­.CEVA S- A INTIM­­PLAT (O pasare si i-a laut sborul) 3. TRENER ZA PRVAKA (Treca runda) 4. TEHNICKE SMETNJE U SELU GORNJA POLJA­­NA (45) 5. KRAVATA ZA GOSPO­DINA IKANOVICA (Fonovo begunac) A gyermekhangjáték- és mesejáték-pályázatra 21 mű szerbhorvát-, 15 pedig ma­gyar nyelven érkezett be. Egy pályamű nem tett eleget a feltételeknek. I. díjban a Srce című pá­lyamű részesült (jeligéje: Do re mi). A II. díjat Az új fiú című mű érdemelte­­ki (jelige nél­kül). A III. díjat a Bajka o de­­caku i prasetu c. munkának ítélték oda (jeligéje: Era). Megvásárlásra az alábbi alkotásokat javasolták: 1. Igor sa Limana (jelige nélkül) 2. Kis Takács igazsága (je­lige: A tanár) 3. Hm (jelige­: Kabóca ’74) 4. Kad zvezde pričaju (je­lige: Leonida) 5. Éva megleli az igazsá­got (jelige: 1999) 6. Nestali osmesi (jelige: 1942) A gyermekhangjáték- és mesejáték öttagú bíráló bi­zottsága úgy tartja, hogy dra­maturgiai megmunkálás után még az alábbi műveket is elő lehetne adni: — Tajna plavih bregova (jelige: V­P) — Prijateljstvo (jelige: Bőin a lezi) — Jancsi és robot Karcsi (jelige: Játsszunk) Az Újvidéki Rádió szer­kesztősége kéri a művek szer­zőit, hogy jelentkezzenek. (szi) A közeljövőben Törvény jelenik meg az oktatói-nevelői szakmunkáról A gyakorló pedagógusok megkaphatják a tanácsosi, illetve főtanácsosi címet Az iskoláikban és óvodák­ban folyó nevelői munka el­lenőrzését­ eddig törvényileg — szakmai szempontból — a pedagógiai intézetek vé­gezték. Az elmúlt időszak azonban ezt a szakszolgála­tot annyira lefokozta, hogy az intézeteknek inkább fa­kultatív tanácsadói szerepe volt. A Tartományi Végrehajtó Tanács az elmúlt év végén egy új törvénytervezetet fo­gadott­­el az oktatói-neve­lői szakmunkáról, és azóta már más illetékes szervek is tárgyaltak róla — tájé­koztatott bennünket Berkes László, a szabadkai Peda­gógiai Intézet igazgatója. A tervezet szerint pedagógiai szakmunkát végeznek az is­koláskor előtti intézmények, az általános a közép-, a fő- és felsőfokú, valamint a káder­­képző iskolák, azok a TMASZ-ok, amelyeknek alap­tevékenysége az oktató-ne­velői munka továbbfejlesz­tése, pedagógiai intézetek és kutatóintézetek, ezenkí­vül a polgárok szakmai és tudományos egyesületei. Ez azt jelenti, hogy a szakmun­ka az eddiginél sokkal szé­lesebb alapokra kerül. A pe­dagógiai szakmunkának két lényeges feladatot kell vál­lalnia: 1. az oktatói-nevelői munka továbbfejlesztését, instrukciós módszerrel, 2. a pedagógiai ellenőrző mun­ka végzését. Elsődlegesen kell hogy legyen a tovább­fejlesztés, az ellenőrzést pe­dig az iskolák kollektívája kell hogy fokozatosan átve­gye. A törvénytervezet kimond­ja, hogy az eddigi Tarto­mányi Oktatásfejlesztő In­tézet helyett a jövőben pe­dagógiai kutatóintézet lé­tesül. Ezzel nálunk is meg­indul a pedagógiai kutató­munka, a sajátságos vajdasá­gi pedagógiai gyakorlat ki­alakítására. A törvény leszögezi to­vábbá, hogy a pedagógusok joga és kötelessége a szak­mai továbbképzés, amely magában foglalja a szű­­kebb értelemben vett szak­tantárgyi, valamint peda­gógiai, pszichológiai, mód­szertani, eszmei-politikai kép­zést is. A továbbképzésnek azon a nyelven kell folynia, amelyen a pedagógus tanít Az egyének szakmai tovább­képzése két szakaszból áll. Az egyik a szakvizsgára va­ló felkészülés időszaka, amely azokra is vonatkozik, akik szakmai képzésük fo­lyamán nem tanultak peda­gógiai tantárgyakat (mérnö­kök, közgazdászok stb.). A másik szakasz az állandó szakmai, társadalmi és po­litikai képzés. Az ezzel kap­csolatos programot a Tarto­mányi Oktatásügyi Tanács fogja előírni. A következő újítás, ame­lyet a törvénytervezet elő­irányoz a pedagógiai taná­csosi és főtanácsosi cím be­iktatása, amelyet minden óvónő, tanító és tanár meg­szerezhet. A tanácsosi cí­met az szerezheti meg, aki kiváló eredményeket ér el az oktatói-nevelői munka feladatainak teljesítésében és jelentősen hozzájárul annak fejlesztéséhez. Ezt a címet a Tartományi Oktatásügyi Tanács adja. A pedagógiai főtanácsos címet az nyerhe­ti el, aki legalább 5 évig ta­nácsosi rangban volt, ezen­kívül kimagasló sikereket ért el az oktatói-nevelői munka teljesítésében és szem­betűnően hozzájárult annak továbbfejlesztéséhez, továb­bá megjelentetett szakmun­kái vannak. A további fel­tételeket a Tartományi Ok­tatásügyi Tanács írja elő, és minden jelölt esetében háromtagú bizottságot vá­laszt munkájának értékelé­sére. A törvénytervezet még egy hézagpótló funkció betölté­sét irányozza elő: szabályoz­za a kísérleti oktatói-neve­lői munkát, annak feltéte­leit és körülményeit. A törvény meghozatala a közeljövőben várható, és fel­tételezhető, hogy az új tanév­ben már alkalmazzák is. BÜCSÜ Ottó Vukotić kapta a nagydíjat A díjaik átadásával és az elismerésben részesített fil­mek előadásával tegnap, este befejeződött a 21. belgrádi rövidfilmfesztivál. A szemle nagydíjával (Gr­anii Prix) Dusán Vukotic Guercziana című művét tüntette fel e bí­ráló bizottság. A dokumentumfilmek ka­tegóriájában a Belgrád arany­érmet Stole Popov A tűz, valamint Miou Milosevic A fejünk feletti tető című al­kotása kapta meg a Belgrád ezüstérmet pedig Zivko Ni­­koljc Angyalcsinálás, Zoran Tadic Hajfonatok, Jože Bevc Falun szép az élet és Suad Mrkonjic Mrakovica című filmje. Az animációs filmek cso­portjában a Belgrád arany­éremmel Zoran Jovanović­ Irány (Neoplanta) a Belgrádi ezüstéremmel pedig Martin Pinterné A harkály és Bori­­voj Dovnakovic A másodosz­tályú utas című filmjét tün­tették ki. A kisjátékfilmek csoport­jában a Belgrád aranyérmes Goran Paskaljevic Az utód, a Belgrád ezüstérmet pedig Stjepan Zimnovic Senkinek semmi című műve kapta. A rendelt filmek között a Belgrád aranyérmet Aleksan­dar Ilic A kelepce, a Belgrád ezüstérmet pedig Vl­adan Sn­jepčević A nemzeti könyv­tár című produkciójának ítél­te oda a zsűri. A reklámfilmek kategóriá­jában a Belgrád aranyérmet Jože Pogravnik A 46. délkör, a Belgrád ezüstérmet pedig Frano Vodopivec Perge Istra című filmje kapta. A legkiemelkedőbb opera­tőri munkáért Mihajlo Mur­­ka (Az élet köre, Mrakovica) és Misa Szamoilovszki (A tűz, Racin) a legjobb ötletért Predrag Golubović (Szabad­ság), a legsikeresebb hang­hatásokért pedig Milan Triv­­ković (Senkinek semmi) ré­szesült elismerésben. Oklevelet kapott Lordan Zafranovic Zavnod, Peter Ljuboljev Safer vájár lakó­sága, Branko Kolačić Dupla szaltó, Gojko Kasm­atovic Az elvetemültség­­ evangéliuma és Slavco Almaján Az első naív világfalu című filmje. A produceri első díjat a Vida-Elim és a Dum­ar-Film, a második díjat pedig a Zagreb-film és a Vardar-film kapta. A hivatalos díjakon kí­vül a különféle intézmények és lapok külön díjjal tün­tettek ki jó néhány filmet. Az utolsó versenyműsor színvonalát jelzi, hogy a be­mutatott produkciók között szerepel a fesztivál nagydí­­jas filmje is. Ha azonban ezeket, valamint a szemle többi napján bemutatott fil­meket összegezési szándékkal vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy­ az idei fesztivál... két nap alatt le lehetett volna bonyolítani. De a fesztivál­­színvonalat megütő filmek között is Dusán Vukotic nagydíjas alkotásán kívül, alig volt néhány, amelyet nem érheti semmiféle kifo­gás. A filmtermésben minden­esetre észrevehető a pozitív törekvéseket ábrázoló szán­dék. A társadalmi mozgáso­kat a mindennapi életben fel­vetődő kérdéseket elkötele­zetten vizsgáló filmek szá­ma megnövekedett, de a ren­dezőknek a legtöbb esetben még nem sikerült megtalál­niuk a mondanivalóval egyen­rangú kifejezési formát. Te­hát a művészi transzponálás­ban észlelhető egyfajta inga­dozás és bizonytalanság. En­nek következtében azonban mondanivaló is nemegyszer csupán töredékes formában jutott kifejezésre. Ennél a csoportnál azon­ban sokkal nagyobb azoknak a filmeknek a csoportja, ame­lyeknek témája is jelenték­telen, legfeljebb csak érde­kes, de sokszor még az sem. Ezeknek a félresikerült fil­meknek a száma túl nagy volt, s e produkciók arra utal­nak, hogy a rendezők egy ré­sze — még az ismertek kö­zött is jó néhány — művé­szi szempontból zsákutcába jutott. Számbelileg az idén sem volt — az évi termést egészé­ben vizsgálva — a szokásos­nál kevesebb jó film, csak­hogy a mércék eltolódtak, a teljességre törekvés igényé­ben rövidzárlatok mutatkoz­tak. Ez egyaránt észrevehető volt a dokumentumfilmekben és a kisjátékfilmekben is. A rajzfilmek esetében viszont az ilyesmi az idén is csak a kivételek közé tartozott. A fesztivál ismételten igazolta ami az utóbbi évek szemléin is tapasztalható volt: a zágrá­bi rajzfilmiskolán kívül is tevékenykednek alkotók akik sikerrel tudják művel­ni a rajzfilm műfaját. LÁDI István Befejeződött a belgrádi rövidfilmfesztivál Különtudósítónk telefonjelentése önálló lesz a Vajdasági Képzőművészek Egyesülete öröklött állapotok és a szakmai k­valitás Már hosszabb ideje meg­beszélések keretében foly­nak az előkészületek a Vaj­dasági Képzőművészek Egye­sületének önállósulása érde­kében. A vajdasági egyesü­let eddig mint az ULUS al­osztálya működött. Bizonyos önállósága megvolt, de a leg­fontosabb ügyben — az egye­sület tagfelvételében — ш ULUS-tól függött, és Vajda­ság területéről minden je­lentkező művésznek hozzá kellett folyamodnia Belgrád­ba. Az ULUS-ban határoz­ták meg, ki lehet a vajdasá­gi egyesület tagja. Ennek története bonyolult, monopo­lista jellegű volt, s „a mi­nőség meghatározatlan ho­málya” burkolta. A vajdasági egyesület új statútuma szerint az április 21-én megtartandó évi ala­kuló közgyűlés után a Vajda­sági Egyesületnek a Művé­szeti Tanácsa fogja az új ta­gokat felvenni. Az egyesületet küldöttrend­szer alapján átszervezik — Újvidéken 49 képzőművész, 4 delegátust ad, Szabadka (8 tag után) kettőt, Versec (6 képzőművész után) kettőt, és Zombor, Zrenjanin, Pancso­­va, Zenta, Ruma egyet­­egyet. Összesen 13 küldött képezi tehát majd az egyesü­let végrehajtó szervét. De miután a végrehajtó szerv jó része nincsen Újvidéken, ezért egy titkárság is lesz. Két újvidéki tagja, elnök és titkár, s két vidéki, az úgy­nevezett szakosztályok de­legátusaiból áll. A végrehaj­tó szerv tehát átruházza fel­adatát a titkárságra, és nem­ annyira végrehajtó, mint in­kább döntő vagy hatá­rozat­­hozó szerepe lesz. A titkár­ság a közgyűlésinek tartozik felelősséggel. A Művészeti Tanács ki­lenc tagját az évi közgyűlés választja meg, s megbízatá­si ideje ugyanakkora, mint a közgyűlésé. Munkájáról, szabályzat alapján kizárólag a közgyűlésnek felelős azzal, hogy egyes szakosztályok ,­községek, amelyekben kép­zőművészek élnek” véle­ményét meghallgatja a tag­felvételi jelölésekkel kapcso­latban. Az újvidéki képzőművé­szek és a tartományi képző­művészek kommunista aktí­váján az egyesület szervezé­sének több változata is szó­ba került, és más vélemé­nyek is elhangzottak, példá­ul egyik változat az, hogy minden szakosztály, tehát község, amelyben képzőmű­vészek élnek a számarány­tól függetlenül egy-egy dele­gátust küldjön a végrehajtó szervbe, továbbá hogy a Mű­vészeti Tanács tagjait ne a közgyűlés, hanem a szakosz­tályok tagjai választják meg, mert így az érdekeik, illet­ve igényeik közvetlenebbül kifejezésre jutnának. A mű­vészeti tanácson múlik ugyanis a nagy különbségek, a fejlett (Újvidék 49 tag) és a fejletlen vidék közötti kü­lönbségek csökkentése, más szóval Vajdaság területén a képzőművészet fejlesztése. A községekben fölvételre je­lentkező művészek elől a Művészeti Tanács szubjektív módon ne zárkózzon el, az­zal a véleménnyel, hogy „a tagfölvétel mércéit­ meg kell szigorítani”, hisz ezt eléggé megtette az USUS. Az egye­sület fejlesztésének ellent­mondásai is vannak. A mű­vészeti egyesület tagjának sokszor nem érdeke, hogy új tagokkal gyarapodjon a szak­osztály, illetve az egyesület, mert ebben szakmai k­vali­­tást is látnak. Az egyesület­nek a meglevő tagság érde­keinek védelmén kívül mű­velődési feladatokkal, s a vi­dék művészetének fejleszté­sével is foglalkoznia kell. Az új statútumterv inkább a meglévő helyzet, az öröklött állapotok megőrzését helye­zi előtérbe, éppen az­által, hogy a programjából hiány­zik az egyesültet fejlesztésé­nek konkrét terve. Egyéb­ként hátra van az egyesület céljainak, tagok jogainak és feladatainak meghatározása, az új alkotmány tükrében. A. J. HORVÁT ÍRÓK VAJDASÁGBAN Tegnap délben az újvidéki Matica erpska képtárban Tomislav Ketig, a Vajdasági írószövetség elnöke és néhány tagja baráti beszélgetést folytatott a Horvát írószö­vetség küldöttségével, akik ezúttal viszonozták a vajdasági írók nemrégiben tett zágrábi látogatá­sá­t. A rövid ideig tartó találkozón szó volt a Horvát Szocialista Köztársaság és a Vajdaság baráti és irodalmi kapcsolatainak, valamint együttmű­ködésének továbbfejlesztéséről. A küldöttséget délután dr. Milan Čanak, a községi képviselő-testület elnöke fogadta, este 6 órakor pedig az újvidéki Radivoj Cirpanov Munkásegyetem szervezésében irodalmi estet tartottak. Az est vendégei — Branko Bošnjak, Marija Penkic-Zaja, Vladimír Reinhoffer, Zvonimir Majdak, és Tito Bilo­­pavlovic — legújabb műveiből olvastak fel részleteket. A munka jellegű megbeszé­lés ma délelőtt 11 óraikor lesz az újvidéki Dnevnife Lapkiadó Vállalatban. Képünkön a­ küldöttség részvevőinek ,egy csoportja a JManoa srpska képtárban, rendezett fogadására

Next