Magyar Szó, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-223. szám)

1974-08-14 / 222. szám

■«■■luiiiflaiMiiiiRiiimmiiiiimmiiiiitifliiimiiaiiitiiifliiiiiiiRRiimmini Voidasáobon két évvel bzbIöíí 50000 [joloozó volt, mo viszont csak 1419 ■ RRRRRRRIlERlRRRIRaRRIIlBRRRRRRRRRRRRRRRRRRHIRRRRlRIRRRRRRRRIHRRRIRRHIRRRRIRRRRRRIRRR RUJUUeRIIJUUll l>6R bVtUR WfcUlUR R WW WWW UURJJWLW WWRRj RRRU I IWHIII UWU11 ■rrrrÍr XXXI. évf., 222. (9773.)­sz. SSSSs. Szerda, 1974. augusztus 14. "bEESS! VOR­­ ШШ101П1Ј5 ffZßtßSÜßk listáján “““ E­KBdVBZÖ jßißUSßg 0 g0ZdUSág~ 8::::iš::s8ss8sssss8š3ssss8ššss38s8s8sss­ššššss888sss3sssss8sg8s338ssssss8ssssš8ššus szilárdítás! intézkedések eredményének tulajdonítható — A Tartományi ára I.,, dinar Végrehajtó Tanács ülése ■ | _ _ ___|-_ I Mindössze 21 vifllel dolgod lognak MAGYAR MU linimá­s személyi jövedelmei A szíriai elnök­­ augusztus 14-én érkezik hazánkba Belgrádból jelenti a Tan­jug. Hafez el Aszad, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke, Josip Broz Tito köztársasági elnök meghívására országa állami és pártküldöttsége élén augusztus 14-étől 16-áig hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodik. Megbeszélések a PLO képviselőivel Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Ivan Kukoč, a JESZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizott­ságának tagja, megbeszélése­ket folytatott a palesztinai­­ felszabadítási szervezet kül­döttségével, amelynek élén Faruk al Khadumi, a PLO KB politikai osztályának ve­zetője áll. A palesztinai kül­döttségnek tagja Ahmed Aszari, a PLO tájékoztatási osztályának vezetője és Abu Jahi, a PLO belgrádi tájé­koztatási központjának fő­nöke is. Megvitatták a kö­zel-keleti válság alakulását, a palesztinai felszabadítási mozgalom tevékenységét, va­lamint Jugoszlávia és a PLO együttműködését. Mint ismeretes, Jugoszlávia támo­gat­ja a palesztinai felszaba­dítási mozgalmat, hogy igaz­ságosan és tartósan rendez­zék a közel-keleti válságot és ismerjék el Palesztina arab népének törvényes nemzeti jogait. A Szocialista Szövetség továbbra is támogatja a palesztinai szervezetet A Szocialista Szövetség or­szágos választmányának székházában kedden megbe­szélést folytattak a paleszti­nai felszabadítási szerveze­tek és a Szocialista Szövet­ség képviselői a közel-keleti helyzetről és a két szervezet együttműködéséről. Dušan Ičević, a Szocialista Szövet­ség országos választmányá­nak titkársági tagja­­— aki fogadta a PLO küldöttségét — kifejezte a Szocialista Szövetség készségét, hogy a jövőben is segélyt nyújt és támogatja a PLO-t mint a palesztinai arab nép egyet­len törvényes képviselőjét. Svikay Válságban a genfi értekezlet Mavrosz és Kleridesz nem fogadta el a török javaslatot, hogy Ciprust osszák fel . Nő a feszültség a szigetországban Génfből jelenti a Tanjug: Görögország küldöttsége és Kleridesz ideiglenes ciprusi elnök kedden reggel a genfi tárgyalások folytatásán nem egyezett bele Günes török külügyminiszter javaslatába, hogy osszák fel Ciprust Az értekezlet tehát zsákutcába került. Callaghan brit külügymi­niszter a délután folyamán javasolta az értekezlet mun­kájának kétnapos megszakí­tását, hogy legyen idő fog­lalkozni az elhangzott,, javas­latokkal. A török külügymi­niszter ezzel szemben ragasz­kodott hozzá, hogy a küldött­ségek azonnal foglaljanak ál­lást előterjesztésével kapcso­latban. A török küldöttség vezetője azt az ultimátum­­szerű követelést terjesztette elő, hogy a javaslatot teljes egészében fogadják el. A görög küldöttség egy tagja azt közölte a Tanjug tudósítójával, hogy ez utób­bi török követeléssel kapcso­latban Mavrosz görög külügy­minisztert kijelentette, hogy ebben az esetben az értekez­letnek nincs miről vitatkoz­nia. Ekkor javasolta Cal­laghan a kétnapos megsza­kítást, hogy megakadályozza az értekezlet sikertelen be­fejeződését Londonban hangsúlyozzák, hogy a ciprusi események válságos pontra jutottak és rámutatnak arra a lehetőség­re, hogy a szinte mindenna­pos összetűzések új fegyveres leszámolásba torkollhatnak. Jól értesült brit körökből eredő hírek szerint a görög haderő már felvonult az Eigei­-tengeri szigetvilágában, közvetlenül a török felségte­rület szomszédságába. A tö­rök hadsereg viszont erősíti állásait Ciprusom. Na­gy-Bri­­tannia az utóbbi két nap alatt erősítéseket küldött a ciprusi dekeliai és episzko­­piai támaszpontjaira. A brit csapaterősítések célja a tűz­­szüneti egyezmény — ame­lyet mind a mai napiig nem tartanak tiszteletben — vég­rehajtásának a biztosítása. Londonban mindinkább uralkodóvá válik az a nézet, hogy Ciprus nem NATO-terü­let, hanem egy­­el nem köte­lezett politikát folytató ön­álló köztársaság. Hangsúlyoz­zá­k, hogy Nagy-Britannia szerződést kötött Ciprussal támaszpontjai fenntartásáról. A londoni Times vezércikk­­írója rámutat arra, hogy a genfi értekezleten részt ve­vő országok érdekében áll, hogy Ciprus egységes, ön­álló és független állam ma­radjon. Más szóval Ciprus két államra történő felosztá­sa, vagy részeinek Görögor­szághoz illetve Törökország­hoz való csatolása, nem jö­het számításba. A genfi tár­gyalások eddigi menete be­bizonyította, hogy a részt vevő országok mindegyike úgy vélekedik, hogy az 1960- as alkotmányt meg kell vál­toztatni. Londont jelenleg az aggasztja legnagyobb mérték­ben, hogy az athéni és anka­rai kormányok a katonai kö­rök erőteljes nyomásának vannak kitéve, amelyek eb­ben a rendkívül kényes kér­désben a katonai megoldást szorgalmazzák. Ismét mozgósítás Görögországban Athénban közölték, hogy Konsztantin Karamantisz mi­niszterelnök kedden a cipru­si helyzettel kapcsolatban üzenetet kapott Henry Kiesin­ger amerikai külügyminisz­tertől. Az üzenet tartalmát nem tették közzé, de a megfigye­lők feltételezik, hogy Kissin­ger kísérletet tesz a válságba jutott genfi értekezlet meg­mentésére. Kissinger üzene­tét Taska amerikai nagykö­vet adta át. Szolon Gikasz görög bel­ügyminiszter rendeletet tett közzé, amelynek értelmében az ország egész területén ti­los a gyülekezés, amíg a rend­kívüli állapot érvényben van. Görögországban mozgó­sítást rendeltek el. A gyü­lekezési tilalmat amiatt ad­ták ki, mert sok szervezet gyűlések rendezésének enge­délyezését kérte. Kissinger és Ecevic párbeszéde Hivatalosan meg nem erő­sített hírek szerint Henry Kissinger amerikai külügy­miniszter állítólag vasárnap telefonbeszélgetést folytatott Ecevit török miniszterelnök­kel és követelte, hogy foly­tassák a tárgyalásokat Cip­rusról és Törökország ne áll­jon elő újabb követelésekkel és feltételekkel. Kissinger ez alkalommal állítólag új ja­vaslatokat helyezett kilátásba a ciprusi kérdés megoldásá­ra. A fentiekből az követke­zik, hogy az amerikai kül­ügyminiszter ellenzi a török terveket, és nem ért egyet Ciprus görög, illetve török övezetre történő felosztásá­val. Kissingernek a ciprusi ese­mények alakulásában játszott szerepét azonban egészen más színben tünteti fel Jack An­derson ismert újságíró, aki már a Fehér Ház, az ame­rikai kormány és egyes tiszt­ségviselők tevékenységének sok részletét felderítette. Jack Anderson cikkében, amelyet sok száz lap kö­zölt, köztük a Washington Post is, azt írja, hogy Kis­singer Törökországot támo­gatja azzal a céllal, hogy Cip­rust, ezt a stratégiailag fon­tos földközi-tengeri szigetet egyszer s mindenkorra fel­osszák. Anderson szerint Kis­singer nagyon jól tudja, hogy Törökország állandó jelenlé­te a szigeten hathatósan tá­vol tartaná a szovjet befo­lyást. A Tartományi Végrehajtó Tanács Djordje JAKOVLJE­­VIC, alelnök vezetésével meg­tartott tegnapi ülésén egye­bek között megvizsgálta, ho­gyan tartják magukat a munkaszervezetek a minimá­lis személyi jövedelemről szóló törvény rendelkezései­hez. A Tartományi Munkaügyi Titkárság ezzel kapcsolatos jelentése emlékeztet rá, hogy 1968 novemberétől 1971 már­ciusáig Vajdaságban 350 di­nárban szabták meg a mini­mális személyi jövedelmet, 1971 áprilisától a múlt esz­tendő júniusáig pedig leg­alább 500 dinárt kapott az a dolgozó, akinek vállalata kép­telen volt kifizetni a teljes személyi jövedelmet. 1973 júniusában, mint is­meretes, új előírás, ponto­sabban vajdasági törvény je­lent meg a minimális szemé­lyi jövedelemről. Ez úgy ren­delkezett, hogy minden köz­ségben a gazdasági vállala­tokban dolgozók előző évi át­lagkeresetének a fele legyen a minimális kereset. Továb­bá a törvény azt is kimond­ja, hogy a községi képviselő­testületek a vállalatok közös tartalékalapjából növelhetik ezt az összeget. Vajdaságban tavalyelőtt a meglehetősen zilált gazdasá­gi helyzet következtében igen sok, 50 000 dolgozó sze­repelt a minimális személyi jövedelműek listáján. A gaz­daságszilárdítási intézkedé­sek hatására azonban mind több korábban tömik szélén álló vállalat talált ma­gára, s fokozatosan csökkent azok­nak a dolgozóknak a száma, akik nem kaphatják meg tel­jes egészében munkájuk el­­lenértékét. Tavaly már csak 49 dolgozói közösség 5809 dol­gozója kapott minimális sze­mélyi jövedelmet, az idén az első négy hónap folyamán pedig 21-re (1419 foglalkozta­tottra) zsugorodott az ilyen munkaszervezetek száma. A községek közül tavaly Újvidéken volt a legtöbb olyan vállalat, amely , kép­telen vol­t teljes fizetést ad­ni dolgozóinak: 9 dolgozói közösség 740 foglalkoztatot­tal. Az idén mindössze egy ilyen vállalatot tartanak nyil­ván a székvárosban, s annak is mindössze 32 dolgozója van. A Tartományi Végrehajtó Tanács megállapította, a gaz­daságszilárdítási intézkedé­sek eredményének és a vál­lalatokban tett külön erőfe­szítéseknek köszönhető, hogy ma már Vajdaságban elenyé­sző azoknak a száma, akik­nek fizetési borítékjába nem kerül teljes fizetés. A Tartományi Végrehajtó Tanács tegnapi ülésén ezen­kívül jelentést hallgatott meg a jövedelem és a sze­mélyi jövedelem elosztását szabályozó társadalmi meg­állapodások és önigazgatási megegyezések megtartásáról. A Tartományi Rokkant- és Harcosügyi Bizottság jelenté­se pedig a volt harcosok la­kásproblémájáról tájékoztat­ta a vajdasági kormányt: je­lenleg 4510 volt harcos lakás kérvénye vár elintézésre. (Cs­a) :4 Az ENSZ ciprusi békefenntartó alakulatainak kötelékében szolgáló osztrák katonák Ford első beszéde a kongresszus két háza előtt Folytatódik az eddigi amerikai külpolitika Belpolitikai téren az elnök az inflációellenes harcot tartja a legfontosabbnak Washingtonból jelenti a Tanjug. Ford, az új amerikai elnök, kedden éjszaka elhangzott be­szédében egységre szólította föl a nemzetet és az infláció ellenes harcot nyilvánította a legfontosabb feladatnak. Külpolitikai téren az eddigi irányvonal megtartásáért szállt síkra, s elismeréssel nyilatkozott elődjéről. Gerald Ford a kongresz­­szus két háza előtt mondta el beszédét, amit a képviselők több alkalommal viharos taps­­sal és helyesléssel fogadtak. Egyesek szerint ez volt tu­lajdonképpen az új amerikai elnöknek a nemzethez inté­zett első üzenete. Beszédét harminchatszor szakította fél­be a taps — egyesek azon­ban megjegyezték, hogy a kongresszus a lemondott el­nököt is nemegyszer viharos tapssal üdvözölte. Ford beszédének külpoliti­kai részében — amely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg — határozottan az ed­digi irányvonalért szállt sík­ra, és rámutatott, hogy en­nek az irányvonalnak egyik legnagyobb biztosítéka az erős és egységes Amerika. Az USA feladatait­ és kö­telezettségeit hangsúlyozva, Ford az első helyen említet­te Amerika NATO-beli szö­vetségeseit és Japánt, ame­lyeknek további támogatást (Folytatása a 3. oldalon) Legfrissebb hír: Készültségben az ENSZ-erők Cipruson Nikoziából jelenti a Reu­ter. Az ENSZ ciprusi békefenn­tartó erőit fokozott készült­ségbe helyezték a genfi ér­tekezleten kedden felmerült nehézségek miatt. Az ENSZ nikoziai képvi­selője kijelentette az újság­íróknak, hogy a genfi érte­kezlet minden fordulata érez­teti hatását Cipruson. — A tárgyalásokban felmerült ne­hézségek miatt növekszik a feszültség a szigetországban — mondotta. Jemeni nagykövetünk Belgrádból jelenti a Tan­jug. Josip Broz Titónak, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnökének rendeletével Lazar Zivuljt, a JSZSZK rendkívüli és meg­hatalmazott kuvaiti nagy­követét a Jemeni Arab Köz­társaságba is kuvaiti szék­hellyel nagykövetté nevezték ki. Határőreink ünnepe Nikola Ljubičić üdvözlő távirata Csütörtökön, augusztus 15- én­ lesz 30 esztendeje, hogy a Jugoszláv Nemzeti Felsza­badítási Bizottság határoza­ta és a Tito főparancsnok ren­delete alapján megalakult a jugoszláv honvédelmi had­test, a határőrség. Feladata akkoriban az volt, hogy küzdjön a csetnikek, uszta­­sák és csatlósaik, a fehér­gárdisták és a többi ellenség ellen, a háború után pedig átvették a határaink őrzésé­vel kapcsolatos felelősség­­teljes feladatokat. Az évfordulóról minden határőrállomáson megemlé­keznek. Különösen felemelő ünnepséget tartanak abban a negyven őrházban, amely­nek legénységét a főparancs­nok az ünnep alkalmából ki­tüntette. Határőreink a jubileum napján találkozókat szervez­nek a határ menti városok lakosaival, s közös rendezvé­nyeket tartanak velük. Belgrádban Stane Poto­­čar vezérezredes, a Jugo­szláv Néphadsereg vezérkari főnöke csütörtökön fogadja a veterán határőrök egy cso­portját, ezt megelőzően pe­dig díszgyűlést tartanak a határőr-alakulatok parancs­nokai. A bajmoki határőrállomá­­son leleplezik Ratko Sofija­­nic emléktábláját. A jubileum alkalmából Ni­kola Ljubičić hadseregtábor­nok, szövetségi honvédelmi titkár üdvözlő táviratot in­tézett a határőrökhöz. Egye­bek közt a következőket ír­ja: „Határőr elvtársak! Köte­lességetek és eddigi sikerei­tek arra köteleznek bennete­ket, hogy honvédelmi rend­szerünk előretolt alakulatai­ként továbbra is áttörhetet­­len védőbástyája legyetek az országnak, meghiúsítva minden kísérletet, amely a JSZSZK szuverenitása és függetlensége ellen, polgá­raink nyugalma ellen irá­nyul. Ezt várja tőletek a fő­parancsnok, s valamennyi nemzetünk és nemzetisé­günk.”

Next