Magyar Szó, 1974. szeptember (31. évfolyam, 255-269. szám)

1974-09-25 / 264. szám

Szerda, 1974. szept. 25. * VAJDASÁG * VAJDASÁG ★ VAJDASÁG ★ VAJDASÁG * tarlós és szilánd árpolitika Ez az egyik alapvető feltétele a földművesek társulásának A Szocialista Szövetség községi választmányának kezdemé­nyezésére hétfőn beszélgetés jellegű összejövetelt tartottak Szenttamáson. A délelőtti órákban a Szocialista Szövetség választmányának társadalmi-gazdasági viszonyügyi és falu­bizottsága, a községi pártvezetőség megfelelő bizottságával együttes ülést tartott. Részt vettek a­ község társadalmi-poli­tikai szervezeteinek képviselői, a községi képviselő-testület illetékesei, továbbá a társastermeléssel foglalkozó munka­szervezek vezetői, a társult földművesek választmányának és tanácsának elnöke, a földműves közösségek küldöttségének elnöke stb. Megjelent PALÁST­ István, a Szocialista Szövet­ség Köztársasági Választmányának titkársági tagja és Jovan MILIVOJEVIC, a Tartományi Képviselőház társult munka­ta­nácsának elnöke. Napirenden szerepelt az alkotmányos elvek végrehajtása a földművesek társadalmi-gazdasági helyzetével és társulásával kapcsolatban. BOTKA István, a Szocia­lista Szövetség községi vá­lasztmányának elnöke vita­indítójában ismertette a szent­tamási község területén a földművesek társulására vo­natkozó eddig kifejtett po­litikai és egyéb tevékenysé­get. Bíráló értékelést adott az eddigi tevékenységről és a jelenlegi helyzetről. El­mondta, hogy az Elánnak és a földművesszövetkezetnek jelenleg több mint száz tár­sult földművese van. Ez a szám azonban nagyon kevés, ha figyelembe vesszük azt, hogy a község lakosságának több mint a fele mezőgaz­dasági termeléssel foglalko­zik. Rámutatott arra is, hogy a társult termelőkkel foglal­kozó szövetkezeti kádernek változtatni kell a termelők­kel szembeni viszonyulásán. A beszélgetés során a tar­tós és szilárd árpolitika szük­ségességére, azaz a társulás alapvető feltételére mutat­tak rá. Ezenkívül szó volt egyéb olyan kérdésekről, amelyek gátolják a társulá­si tevékenységet. Hangsúlyoz­ták, hogy a földművesek tár­sulására vonatkozó önigaz­gatási megegyezéssel bizo­nyos módosításokat kell esz­közölni, mert csak ezáltal ér­hető el, hogy a földművesek mielőbb megtalálják helyü­ket a társult termelésben. Hétfőn az esti órákban kü­lön beszélgetést folytattak több mint száz szenttamási, túrjai és nádalji társult és nem társult földművessel. A beszélgetésből kiviláglott, hogy a földművesek társulá­sa körüli tevékenységnek egyik legnagyobb gátlója a bizonytalan termelési és szi­lárd árpolitika hiánya. S. D. Zom­bor Átadták a Zastava 101-es személygépkocsit A kragujevaci Crvena Zastava gyár zombori lera­­katában kedden délelőtt ad­ták át a Večernje novosti által megrendezett Kerék nélküli autórelé című nye­reményjáték főnyereményét, a Zastava 101-es személygép­kocsit. A szerencsés nyertes Dragana KOVIJANIC ötéves arandjelovaci kislány. Szü­lei, Dragan Kovijanic elekt­romérnök és Nada banktiszt­viselő, valamint a három­­­éves Sladjana kishúga kísé­retében Dragana a kilenc kü­lü­nböző színű gépkocsiból a galambszürkét választotta. A boldog szülőktől és a nyertestől megtudtuk, hogy most vettek először részt éle­tükben nyeremény-sorsjáté­kon, és mindjárt rájuk is mo­solygott a szerencse. A tu­lajdonosnak egyébként már van egy Lada személygép­kocsijuk, azt azonban elad­ják és a 101-est használják majd. Z. I. Veszteségek a mezőgazdaságban Szemelvények a kikindai községi képviselő­testület üléséről Tegnap délelőtt Шја VOJ­VODIĆ elnökletével együt­tes ülést tartott Kikinda köz­ség képviselő-testületének mindhárom tanácsa. A kül­döttek többek között elfo­gadták a képviselő-testület munkaprogramját, amely ez év december végéig határoz­za meg a teendőket. Ezután a tanácsok külön is ülésez­tek, és meghozták a munka­­közösségi, a helyi közösségi és a társadalmi-politikai ta­nács munkaprogramját is, majd a tanácsok, a helybeli munkaszervezetek első fél­évi gazdasági eredményeiről tárgyaltak. A társadalmi-politikai ta­nács ülésén­­ erről a kérdés­ről Vlado Bjelovák, a képvi­selő-testület végrehajtó ta­nácsának alelnöke tartott vi­taindítót. Elmondta, hogy az itteni munkaszervezetek ed­digi eredményeivel nem le­hetünk megelégedve, hiszen a veszteségek nem kevesebb, mint 36 százalékkal nagyob­bak, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Különösen aggasztó a mezőgazdasági jel­legű ágazatok helyzete; vesz­teségei 30 százalékkal na­gyobbak a tartományi átlag­nál. A késztermék felhal­mozódása 61 százalékkal na­gyobb, mint 1973-ban volt. Az idén a kivitel 31 száza­lékos növekedését irányoz­tuk elő, de eddig ez a növe­kedés mindössze 4 százalék. Természetesen vannak em­lítésre méltó eredmények is a gazdaságban, főleg a na­gyobb munkaszervezetekben, a Toza Markovic gyárban, az öntödében, a Petar Drap­­štin Bútorüzemben, a Hemrik Vegyipari Üzemben stb. A község összes társadalmi-po­litikai szervezete­nek, a mun­kaszervezeteknek elsősorban a nehézségeket kell ismer­niük, hogy kiküszöbölésük ér­dekében minél eredménye­sebben harcoljanak. Azt is el kell mondani, hogy az el­ső nyolchavi eredmények már sokkal jobbak, s vár­ható, hogy az év végéig a nehézségek ellenére a jelen­legi problémák nagyobb ré­szét sikeresen megoldják. Hangsúlyozták azt is, hogy különös gondot kell fordíta­ni a káder javítására. Erre annál is inkább szükség van, mivel az első félévben 32 egyetemi végzettségű szak­ember hagyta el a község gazdasági szervezeteit. P. P. Vasárnap Vásár Péterrévén Vasárnap tartják Péter­révén az őszi kirakó- és jó­szágvásárt. Vészmentes hely­ről mindenféle jószág fel­hajtható. Az iparosok vi­gyék magukkal iparengedé­lyüket. MAGYAR SZÓ Jövőre Székelykevén: Megkezdik az új művelődési otthon építését A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület meg­tartotta tisztújító közgyűlését Vasárnap tartotta tisztújí­tó közgyűlését­­a székelyke­­vei Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület. BARABÁS Albert, az egyesület ügyve­zető elnöke beszámolt az ed­digi tevékenységről. Az egye­sület derekasan kitette ré­szét a falu és Dél-Bánát mű­v­elődési életének újjászerve­zéséből. Részt vett a dél-bá­náti magyar művelődési egyesületeknek mind a hat szemléjén. Az egyesület te­vékenységének igazi kibonta­kozását azonban nagyban hát­ráltatja a művelődési otthon és az anyagi eszközök hi­ánya. Már néhány évvel ez­előtt tervbe vették egy új és korszerű otthon építését, pénzhiány miatt azonban ed­dig még nem kerülhetett rá sor. Jövőre azonban kilátás van rá, mert a helyi járu­lékból, 500 000 dinárt az ott­hon építésére szánnak, hi­szen két év múlva Székely­kevén rendezik meg a VIII. dél-bánáti szemlét. A falu polgárai elhatározták, hogy önkéntes munkával olcsób­bá teszik az otthon építését. A beszámoló és a vita alapján megállapítható, hogy az egyesület előtt igen nagy feladatok állnak: a művelő­dési otthon felépítése, a VIII. dél-bánáti szemle meg­szervezése, a falusi könyv­tár újbóli megnyitása, egy tájház berendezése és készü­lődés a falu 100. évforduló­jának megünneplésére. En­nek keretében meg kell ír­ni és kiadni a falu monográ­fiáját. Reméljük, hogy a négy év­re megválasztott 21 tagú ve­zetősége valóra váltja az egye­sület előtt álló nagy felada­tokat. Az egyesület új elnöke PATTI József, alelnöke SZABOLYOV István, titká­ra OLAJOS Mihály, titkár­helyettese SZÚNYOG György, pénztárosa AMB­RUS Antal. KOVÁCS István Szeptember 24-e és 26-a között páratlan rendezvény színhelye Zombor. A Néphadseregotthon szervezésében első ízben rendezik meg a jugoszláv háborús és forradalmi filmek szemléjét, amelyet a pulai fesztivál mintájára hagyományossá kívánnak tenni. A városban felragaszokon hive­tik a bemutatásra kerülő filmeket. 25-én a Vörös csapás, 26- án az Elítéltek, 27-én a Partizán­ok, 28-án pedig Az Užb­el Köztársaság című filmeket pergetik. A filmszemle nem hivatalos részben kerül sor a Dervis és a halál című film ünnepi bemuta­tására, valamint Pređrag Golubović díjazott kisfilmjeinek estjére. (ZAMBÓ Illés felvétele) Családi tragédia patkánymérgezés következtében Nem mindennapi családi tragédia történt az elmúlt hét végén Gakovón. A zom­bori belügyi osztály jelenté­se szerint Dragica Vojvodić és férje Slobodan,­ mindket­ten a zom­bori bácska élel­miszeripari kombinát szak­képzetlen dolgozói, az el­múlt hét végén gakovói há­zukban patkányirtásba kezd­tek, a kártevők ugyanis na­gyon elszaporodtak lakásuk­ban. Az irtáshoz Fostoxint használtak, amely a levegő­vel érintkezve, mérgező gá­zokat bocsát ki magáiból. A házaspár a patkánylyukak­ba nagyobb mennyiségű Fostoxin tablettát dobott, a lyukat azonban nem zárták le, és így a mérgező gázok elterjedtek a szobában. En­nek következtében a család mind a négy tagja, Dragica, férje Slobodan, továbbá az egyéves Zoran és a három­éves Zorica mérgezést szen­vedett. Az egyéves Zoran Vojvodić állapota volt a leg­súlyosabb, aki pár órával a mérgezés után meghalt. A család másik három tag­jának a zombori kórházban nyújtottak elsősegélyt. Érdemes megjegyezni, hogy az említett tablettákat a mezőgazdasági gyógyszer­­tárban lehet kapni, személy­azonossági igazolvány felmu­tatása mellett, a használati utasítás is mellékelve van. Sajnos ezt a Vojvodic csa­lád nem olvasta el. X­ ­ VERBÁSZI KRÓNIKA­­ Mind it)­g­­övelési böleset 2260 személyautó és 5200 vizsgázott gépjármű­vezető a község területén . Hatékonyabb ellen­őrzést, szigorúbb büntetést a szabálysértők ellen A közlekedésbiztonság fogalma ma már nem vá­lasztható el a közutak állapotától, az egyre növeke­dő forgalomtól, a járművek műszaki állapotától, de főképpen az emberi tényezőtől, a közlekedésben részt vevők magatartásától. Ami a község úthálózatát illeti, az úgyszólván kifo­gástalan. Több mint 50 kilo­méter hosszúságban korsze­rű aszfaltutak szolgálják a biztonságosabb közlekedést, a városban pedig egyre több utca kap korszerű út­burkolatot. A község területén jelen­leg 2260 személygépkocsit tartanak nyilván, vagyis számuk rövid két év alatt megkétszereződött. De itt van még 410 teherautó, 450 pótkocsi, 370 traktor, 34 au­tóbusz, 32 speciális jármű, több mint 1000 motorkerék­pár, legalább 1500—2000 ke­rékpár és több száz fogatos jármű. A legfrisebb adatok­ból tudjuk, hogy a község területén 5200 személy ren­delkezik vezetői engedéllyel, így már érthető, hogy a csúcsforgalom idején — a kora reggeli és a kora dél­utáni órákban a járművek százai lepik el a város fő közlekedési útvonalait, és ha ilyenkor lebocsátják a vasúti sorompót, néhány perc alatt kilométer hosz­­szú sorokban vesztegelnek a járművek. Mindezt figyelembe kell venni, ha az első félévi bal­eseti statisztikát elemezzük. A számok sajnos lehan­golók: 144 közlekedési bal­eset, 10 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában, öten vesztet­ték életüket, 15 súlyos sé­rülést, 20 pedig könnyebb sérülést szenvedett. Az anyagi kár 480 000 dinár. A balesetek 90 százalékában az emberi gyarlóság, figyel­metlenség okozta a bajt, és csak a balesetek 10 száza­lékánál jelentkezett mint tényező az út, illetve a jár­mű. Az alkohol az előző években is sok bajt okozott a közutakon. Az idén, saj­nos, az ittas állapotban való vezetés a közlekedési bal­esetek okai között az első helyen van. Ezt követi a gyorshajtás, az elsőbbség megadása, illetve a szabály­talan előzés. A közlekedési rendőrség az első felében 510 személy ellen tett feljelenést, 700 személyt pedig a helyszí­nen bírságoltak meg. Csak­nem 400 esetben vonták ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, főleg azért, mert a járművezető alkoholt fogyasztott, vagy nem volt vezetői engedélye, vagy a jármű volt hibás, öt sze­mélytől megvonták a haj­tási engedélyét.­­ Bár a közlekedés ellenőr­zésére az idén több gondot fordítottak és a közlekedési rendőrök számát is 6-ról 8-ra emelték, van még ki­fogásolnivaló. Főleg a vá­ros területén kellene meg­szigorítani az ellenőrzést, mert nagyon kevés jármű­vezető tartja be a sebesség­­korlátozást, és a nyílegyenes aszfaltutakat versenypályá­nak tekintik. Itt az ideje, hogy a hathatós ellenőrzés egyik legfontosabb műszaki kellékét, a radart a verbá­­szi rendőrség is beszerezze, hiszen alig van Vajdaság­ban már fejlett község e műszer nélkül. A közleke­dés biztonsága ellen vétőket pedig szigorúbban kellene büntetni. A szabálysértési bíró általában csak pénz­bírságot ró ki, ha­bár mód­ja volna a szabálysértőket elzárással is büntetni. Egy év alatt­ 130 dolgozó szerezte meg a nyolcosztályos általános iskolai végzettséget A felnőttek alapfokú — általános iskolai — okta­tásával a község területén már néhány éve a Mun­­kásegyetem foglalkozik in­tézményesen. — 1973/74. iskolaévben majd 200 dolgozó iratko­zott be az esti iskola ta­gozataira, hogy pótolják azt, amit gyermekf­ejjel valamilyen okokból elmu­lasztottak. A szerbhorvát tagozatokon kívül, ebben az évben először, magyar tagozatokat is nyitottak. A beíratottak legnagyobb ré­sze komolyan vette a ta­nulást, derekasan dolgo­zott, és eredményesen fe­jezte be a tanévet. Százharminc dolgozó — köztük 23 magyar — az iskola záróévének, a VII., VIII. osztálynak az anya­gából vizsgázott jó ered­ménnyel, és így megsze­rezte a teljes általános is­kolai képesítést. Ez pedig azt jelenti, hogy nyitva az út előttük, hogy a szak­munkásképző tanfolyamo­kon megszerezzék a szak­mai képesítést, és ezáltal természetesen a nagyobb személyi jövedelmet is. Ebben az évben valamivel kevesebben, kb. 150-en iratkoztak be az esti tago­zatokra, ezek egy része magyar tagozaton tanul. Az alapfokú felnőttkép­zés eddigi eredményei — bár látványosak — nem mondhatók egyben kielé­gítőnek is. Sok még a 18 —45 év közötti dolgozó tel­jes általános iskolai képe­sítés nélkül. Ezeket kelle­ne ismét az iskola padjai­ba küldeni. Erre pedig a Munkásegyetem és a pe­dagógusok képtelenek. A munkaszervezetek ez irá­nyú akciója pedig — leg­alábbis eddig — elmaradt. Igaz, az önigazgatási szer­vek rendre meghozták ha­tározataikat, hogy minden dolgozó köteles megszerez­ni az általános iskolai ké­pesítést, de ezenfelül vaj­mi kevés konkrét intézke­d­és született. A munkás­egyetem azon kezdeménye­zése, hogy az oktatást akár a gyár, akár az üzem területén szervezik — töb­bek között ezt ajánlották az olajgyárnak és a ser­téshizlaldának — nem tá­jtott megértésre. Megtör­tént, hogy a már beíratott dolgozót sem mentették fel a délutáni váltásból, s így ezek bizony ki-kima­­­radtak az árákról. 9. oldal

Next