Magyar Szó, 1974. november (31. évfolyam, 301-315. szám)

1974-11-14 / 314. szám

\\C­­o . ''­ Magyar Szó ■вввввааввввввтваввпвввввввввиввн9ввввввввввввввввввваввввввввввв1зввввпввавмвввввввв ■ ■■вннмвпвЕзв;в-=7осжв*[2апввсв&9Иовав2аквваавпмивввба9ава5В!!1МНВкзшав!ВС9ВВВИВВ11ПВВВВ11Ввав ss­siis XXXI. évf., 314. (9865.) sz. jjjjjj. Csütörtök, 1974. nov. 14. ■ bee a a na...­­­­­ ^*Jakjs.ht,.iaKEf‘BBBisaBBHt­eaMKK­iaaar=r,'v.7....y..';«Chi.fiaiisa»'nHBniBaи в ■ BBBiaBBBBuiaBBflBBBBBBBBBiiBBBHBBBBBiiBBBBBBBBiiiflMHBiBBBBBBBBiaESSBESBaaiBieBEGBaiaiaiaaBiiiaBB ARA 2 DINAR Van pénz a kukorica és a többi őszi termény felvásárlására Sajtóértekezlet a Szövetségi Tájékoztatásügyi Bizottságban Radivoj VTJESANOVIĆ, a Jugoszláv Nemzeti Bank Hitelügyi Igazgatóságának igazgatója tegnap sajtóérte­kezletet tartott a Szövetségi Tájékoztatásügyi Bizott­ság belgrádi székházában, és közölte, hogy a S­zövetségi Végrehajtó Tanács és a Jugoszláv Nemzeti Bank kor­mányzói tanácsának együttes határozata értelmében ele­gendő pénzt biztosítottak a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a dohány felvásárlására és raktározási költségeinek megtérítésére. A felsorolt termények felvásárlásának költségeit részben pénzkibocsátás révén, részben más forrásból fele-fele arányban fedezi a Jugoszláv Nemzeti Bank, azaz visszaleszámítolási hitelt nyújt a felvásárló és for­galmazó vállalatoknak. Az intézkedés óriási jelentőségű, mivel a Nemzeti Bank mind ez ideig nem folyósított pénzt a mezőgaz­dasági termények felvásárlására. Az idén tavasszal lé­pett életbe a Nemzeti Bank kormányzói tanácsának egy határozata, amely a kukorica felvásárlására fordí­tandó pénznek 30, a napraforgó, a cukorrépa és a do­hány felvásárlására fordítandónak pedig 25 százalékos vállalását mondta ki, de a határozatnak, mielőtt alkal­mazták volna, a gazdasági helyzet kívánalmai szerint módosulnia kellett, és minden termény esetében, mint fentebb említettük, 50 százalékra emelkedett a rész­arány. Abszolút összegben kifejezve a Jugoszláv Nemzeti Bank 1 milliárd 50 millió dinárt fordít erre­­ az ügy­letre, ami annyit jelent, hogy az eddigi folyósításokkal együtt 5 milliárd 258 millió dinárral segíti a­­ mezőgaz­daság pénzügyi áramlásainak zavartalanabb útját. Ezenkívül úgyszintén a kormány és a Nemzeti Bank közös megállapodásának alapján csökken a bankok kö­telező tartalékalapja. Ily módon két és fél milliárd di­nár szabadul fel. Ennek az összegnek a felét az ügy­viteli bankok kötelezően az őszi betakarítású termé­nyek felvásárlására, feldolgozására és raktározási költ­­­ségeinek biztosítására fordítják. A másik felével sza­badon rendelkezhetnek. Tekintettel a gazdaság fizető­­képességének csökkenő irányzatára, ez a pénz feltehe­tőleg „elkerüli” a mezőgazdaságot, és a nemzetgazda­ság más ágazatai élvezhetik. Vuksanovic igazgató szerint, a szóban forgó forrá­sokból szerzett számottevő pénzösszeg elegendő a ter­­­vezett 2 millió tonna kukorica, továbbá a napraforgó, a cukorrépa és a dohány felvásárlására.­­ Ezzel a határozatával a Jugoszláv Nemzeti Bank részben teljesíti a zöldterv megvalósításában reá há-­­ruló kötelezettségét, mégpedig tartós jelleggel — hang­súlyozta Vuksanovic —, mert időleges korlátozás nélkül vállalja magára a mezőgazdasági termények pénzelésé­ben való részvételét. Az idei termésű búza és a sertés, vag­y a növen­dékmarha felvásárlási árát tetéző külön­­ítés kifize­tésével kapcsolatban az újságírók kérdésére a Nemzeti Bank képviselője, sajnos, nem adhatott megnyugtató feleletet, "de kilátásba helyezte, hogy rövidesen erre a problémára is megtalálják a megoldást. B. F. A munka alapján A gazdaságszilárdítás, a jövedelemszerzés és elosztás a figyelem közép­pontjában — Megkezdődött a Köztársasági Szakszervezeti Szövetség V. Kongresszusa — Tito legyen a Szakszervezeti Szövetség tiszteletbeli elnöke Belgrádban szerda délelőtt ünnepélyes külsőségek között megkezdte munkáját a Szerb Szocialista Köz­társaság Szakszervezeti Szövetségének V. kongresszu­sa. A szerbiai szakszervezetek csaknem másfél milliós tagságát képviselő 700 küldött és nagyszámú vendég jelenlétében Krita Avramovic, a Köztársasági Szak­­szervezeti Tanács elnöke nyitotta meg a kongresszus első teljes ülését. Elöljáróban üdvözölte a Jugoszláv Szakszervezetek Országos Szövetségének, to­vábbá a testvéri köztársasá­gok és tartományok szak­­szervezeteinek küldöttségeit és a szerbiai társadalmi-pol­tikai szervezetek képviselőit, valamint a Belorussz Szocia­lista Köztársaság és az észak­­vesztfáliai (NSZK) szakszer­vezetek tartományi szövetsé­geinek küldöttségét. Közvetlenül Avramovic megnyitó és üdvözlő szavai után a kongresszus megvá­lasztotta ügyvezető elnöksé­gét. A továbbiakban a kong­resszus ügyrendi kérdések­ben hozott határozatokat, majd meghallgatta­ Krita Av­ramovic beszámolóját. A Köztársasági­ Szakszer­vezeti Tanács elnöke beszü­sé kell termni a szakszerve­zetet a felsorolt feladatok végrehajtására. Mielőtt még a feladatok részletezésébe kezdett volna, a beszámoló rövid, de átfo­gó képet nyújtott a két kong­resszus közötti (1968—1974) időszak jellegzetességeiről. Ez idő alatt gazdaságunk anya­gi alapja jelentősen megerő­södött, szerkezetileg átala­kult. A társadalmi termelő szektor alapjai évente átlag 9 százalékkal gyarapodtak, míg az ipar mintegy 60 szá­zalékkal többet termel. Leg­­kifejezettebb eredményt a mezőgazdaságban értük el, főleg a köztársaságközi meg­állapodás létrehozása után. A két tartomány is hasonló jó eredményeket mutatott fel. Kosovóban ez idő alatt Nagy megbecsülés üzeti elnökünket az NDK-ban Koszorúzás az Urster den Linden sugárúton • A Neues Deutschland három oldalt szentelt Tito látogatásának Különtudósítónk telefon jelentése Berlin, november 13. Elnökünk berlini látogatásának második napján, szerdán is kifejezésre ju­tott az a­­megkülönböztető tisztelet és megbecsülés, melyet a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szocialista Egységpárt vezetői, az ország munkásosztálya és dolgozói tanúsíta­nak a szocialista, el nem kötelezett Jugoszlávia veze­tője iránt. A Neues Deutschland, az NSZEP lapja első három ol­dalának egész terjedelmét ennek az eseménynek szen­telte, képben és tudósítások­ban számolva be az ünnepé­lyes fogadtatásról, és teljes egészében közölve a kedd es­ti díszvacsorán elhangzott pohárköszöntőket. A többi keletnémet újság szintén részletesen és több oldalon át foglalkozik a látogatással. A tévé kedd este a baráti megbeszélésekről szóló hír­adások mellett alkalmi mű­sorban mutatta be a jugo­szláv népek művészetét és hazánk tájait. Az újságok első oldalukon számolnak be arról is, hogy­­Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt első titkára a Központi Bizottság, az NDK államtanácsa és mi­nisztertanácsa nevében a szo­cialista német állam legma­gasabb kitüntetését, a Marx Károly Érdemrendet adotm­á­nyozta Jo­si­p Broz Titónak, a JSZSZK és a JESZ elnö­kének. Tito elnök a Jugo­szláv Nagycsillag Érdemren­det adta át Erich Honecker­­nek, az NSZEP első titkárá­nak és Willi Stophnak, az NDK államtanácsa elnöké­nek. — Nagyra becsüljük önt, drága Tito elvtárs, mint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló egyéniségét, mint Jugoszlá­via munkásosztályának és népeinek vezetőjét — mond­ta az érdemrend átadása alkalmából Erich Honecker. — Az ön neve és személye jelképezi a jugoszláv nép hő­si felszabadítási harcát a fa­siszta barbárság ellen. Az ön érdeme és fáradozásának eredménye, hogy Jugoszláv Milos Minic a jövő héten Belgiumba látogat A kormány nagy jelen­tőséget tulajdonít a küszöbönálló tárgyalásoknak A belga külügyminisztéri­um tegnap közölte, hogy Mi­los Minic a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyi titkár a jövő héten feleségével hiva­talos minőségben Belgiumba látogat. A belga külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy e láto­gatásnak megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak, tekintettel Jugoszlávia nem­zetközi szerepére és az el nem kötelezettség mozgal­mában folytatott tevékenysé­gére. Jugoszlávia, mint mondta, az el nem kötelezett politika egyik legfőbb kiala­kítója, és nagy érdemei van­nak e politika egyre foko­zottabb nemzetközi érvénye­sülésében. Másrészt jelentő­sen része van a közel-keleti és ciprusi válság megoldásá­ra irányuló erőfeszítésekben, és ezért általános elismerés­ben is részesült nemzetközi téren. A jugoszláv külügyi titkár belgiumi látogatása a szóvi­vő szerint hozzájárul a két ország együttműködéséhez, amelyeket hagyományosan jó politikai és gazdasági kapcsolatok fűznek össze. Számos kérdéssel kapcsolat­ban a két ország hasonló ál­láspontra helyezkedik, füg­getlenül attól, hogy­­ Jugo­szlávia el nem kötelezett, Belgium pedig tagja a nyu­­katonai szövetségnek. via dolgozói, a JKSZ vezeté­sével, egy elmaradott ország­ból korszerű, szocialista ipa­ri-mezőgazdasági államot te­remtettek. Szerdán délelőtt­­ Josip Broz Tito koszorút helyezett el az Ismeretlen Ellenálló és az Ismeretlen Katona urná­jára az Unter den Linden su­gárraton levő Pantheonban. A görög templomok stílusá­ban emelt épület márvány­termében örökmécs­ég, a német fasizmus és militariz­­mus áldozatainak emlékét őr­zi. Az egybegyűlt tömeg meg­illetődött tanúja volt a tör­ténelmi pillanatnak, amikor az egykori legendás hírű partizánvezér az Unter den Linden sugárúton lerója ke­gyesét a fasizmus áldozatai­nak emléke előtt. A berlini munkásosztály nevében... A koszorúzás után köztár­sasági elnökünk és felesége, valamint a kíséretében levő magas rangú jugoszláv sze­mélyiségek, Milka Planinc, (Folytatása a 3. oldalon) mólója kezdetén kedvezően értékelte azt a politikai lég­kört, amelyben a szakszer­vezet a kongresszusokra ké­szül. Megállapította, hogy a szakszervezet a Kommunis­ta Szövetséggel együtt kitar­tóan dolgozik társadalmi és gazdasá­gi fejlődésünk céljai­nak valóra váltásáért, majd a Szerb Szakszervezeti Szö­vetség elé a következő fel­adatokat tűzte: az önigazga­tásban az alkotmány elvei­nek érvényesítése; a társa­dalmi-gazdasági életünk min­den területén a munkások döntő szerepének kiteljesíté­se, a dolgozók életszínvona­lának és szociális biztonsá­gának növelése és minden­nek előfeltételeként szerve­zetileg és" káderekkel képes­megteremtődtek a feltételek e tartomány lemaradásának­­ leküzdésére. Vajdaság pedig­­ iparának korszerűsítése és szervezettebb mezőgazdasági­­ termelés útján igyekszik vi­­­­szonylagos lemaradását pó­tolni. Szőkebb Szerbia terü­­letén pedig egyre jobban el­mosódnak a­ különbségek a fejlett és a fejletlen vidékek között. Több mint 5 száza­­­­lékkal csökkent a földműve­sük száma, ugyanekkor éven­­­te átlag 3,9 százalkkal nőtt a foglalkoztatottak száma, illetve újabb 278 000 dolgo­zót sikerült elhelyezni. A két­­ kongresszus között 150 000­ la­­­kés épült fel, s abból társa­­­delmi tulajdonba 93 000 ke­­­­rült. A szolidaritási lakás­­térítés akcija is terebélyese­dik, ennek folytán évente 15000—6000 lakás épül fel. Ezzel kapcsolatban a beszá­moló­ kiemelte, hogy a la­káselosztási politika is az (Folytatása az 5. oldalon) Brüsszelben bejelentették Tito a berlini Október­ 7. gyárban Karintia Ausztria nem ismeri el a tényeket Dr. Bielka-Kaltreu külügyminiszter a jugoszláv kormány jegyzékéről Bécsből jelenti a Tanjug. Dr. Bielka-Kaltreu oszt­rák külügyminiszter kedden első ízben ismertette Auszt­ria hivatalos álláspontját a jugoszláv tiltakozó jegyzék­kel kapcsolatban. Az osztrák hírügynökség és sajtó jelen­tései szerint kijelentette: „A jugoszláv tiltakozó jegyzék­ben, a karintiai szlovén ki­sebbségre vonatkozó meg­jegyzések nagyobb részét el­utasítják mint indokolatla­nokat”. A parlament pénzügyi bi­zottságában egyes külpoliti­kai kérdésekre válaszolva a külügyminiszter kijelentette, hogy az államszerződésben­­az iskolügyre, valamint a közszolgálatokra és bíró­ságokra a szlovén ki­sebbséggel kapcsolatos ren­delkezéseket „a legszé­lesebb körűen végrehajtot­ták”. Szerinte az irattárok­ról kötött egyezmény érvé­nyesítését illetően halogatás történt. Megjegyezte: sajná­latra méltó, hogy Ausztriá­ban Jugoszláviáról szóló „lég­ből kapott” újságcikkek fo­rognak közkézen. A külügyminiszter a laphí­rek szerint­­kilátásba helyezte, hogy a jegyzékre­­vonatkozó osztrák válasz „elutasító lesz” a jugoszláv okmány­ban kifejtett megjegyzések­re vonatkozóan. Karacek, az Ellenzéki Nép­párt képviselője felrótta az osztrák külügyminisztérium­nak, hogy késve reagál a ju­goszláv jegyzékre, és ezzel a közvéleményben azt a be­nyomást kelti, hogy Ausztria nem képes érdemlegesen szembeszállni a jugoszláviai kifogásokkal. Nem tudni, hogy az oszt­rák külügyminiszter állás­pontja a kifogásokkal kap­csolatban csupán a karintiai szlovénekre vonatkozik-e vagy a burgenlandi horvá­­tokra is. Azt sem tudni, hogy a külügyminiszternek mi az állásfoglalása az Auszt­riában folyó nacionalista és fasiszta tevékenység ügyé­ben, amelyre a jugoszláv jegyzék úgyszintén rámuta­tott. Cedomir JEFTIC, aki a délelőtti ülésszakon elnö­költ, az elnökség nevében javasolta­ a kongresszus­nak, fogadja el a szakszer­vezetek tagságának azt az indítványát, hogy Josip Broz Titót válasszák meg a Jugoszláv Szakszerveze­ti Szövetség tiszteletbeli el­nökévé. A bejelentést a kongresszus nagy tetszés­­nyilvánítással egyhangú­lag megszavazta. ülést tartott az államelnökség Petar Stambolic alelnök irányításával tegnap ülést tartott Belgrádba­n a JSZSZK Elnöksége. Véglegesítette a szövetségi tanácsok megala­kításáról szóló, hamarosan a képviselőház elé terjesz­tendő törvényjavaslatot, ezen kívül megvizsgált néhány, a munkájával kapcsolatos fo­lyó ügyet.

Next