Magyar Szó, 1975. január (32. évfolyam, 1-15. szám)

1975-01-07 / 5. szám

20. oldal Gyerek vagy autó? Minden harmadik lengyel családban csak egy gyermek van, minden huszadik pedig gyermektelen A lengyel demográfiai szakértőket nagyon aggasztja a születések számánakk csökkenése, ezért igyekeznek feltárni a jelen­ség valódi okait. Az elem­zések során a demográfu­sok tá­bora „pesszimistákra” és „optimistákra” tagoló­dott. Az állam- és pártve­­zetőség ígéretet tett, hogy segélyben részesíti a több­­gyermekes családokat. Az országban élő 33,5 mil­lió lengyelen kívül még mintegy 10 millió él szerte a világon. Egyesek a szü­letésszám csökkenéséért a sajtót is hibáztatják, mert 1950-ig „a lengyel társada­lom érdekeként”­­ propagál­ta a népességn­övelést, ké­sőbb viszont az ellenkezőjét hirdetve azzal érvelt, hogy ez nincs összhangban a tár­sadalom lehetőségeivel és szükségleteivel. A „pesszimista” demográ­fusok szerint a házasság­­kötések száma nagymérték­ben csökkent. Rámutatnak, hogy Lengyelországban­­ a születési arányszám az 1956 és 1968 közötti 19,9 ezrelék­ről 1970-re 9,4 ezrelékre esett vissza, s ezzel az eu­rópai országok rangsorának éléről a végére került. Háború előtti szint alatt Ha a születések száma nem emelkedik, Lengyelor­szágban az 1986 és 1990 kö­zötti ötéves tervidőszakban csupán 300 000 fiatal lép munkába, amennyi most évente. Az általános iskolai tanulók száma is nagymér­tékben csökken.­­Jövőre 800 ezerrel lesz kevesebb, mint az 1971/72. tanévben volt. Varsó lakosainak száma, ha megszűnne a vidékiek be­áramlása, évente több ezer fővel csökkenne. Az említett demográfiai szakértőcsoport szerint Len­gyelország lakosainak szá­ma még mindig a háború előtti szint alatt van. Mind­­annyiunk előtt ismeretes, hogy a második­ világhábo­rúban körülbelül 6 millió lengyel állampolgár vesztet­te életéit, arról azonban már sokkal kevesebbet tudunk, hogy milyen népmozgások, áttelepítések voltak a há­borút követően. Lengyelor­szágban nyugatról­­2,3 mil­lió, a Szovjetunióból pedig 1,5 millió lengyel települt haza, miközben több mint 2 millió német és körülbe­lül félmillió ukrán, fehér­orosz és litván hagyta el az országot. Az „optimista” demográ­fusok is rendkívül meggyő­zően érvelnek. Kimutatá­saik szerint fokozatosan csökken a férfiak és a nők száma közötti különbség: 1970-ben a 33 évesek kor­osztályában a férfiak vol­tak többségben, a 70-es évek vége felé mintegy más­fél millióval több 20—29 év közötti nő lesz, mily, 6 év­vel ezelőtt. Jelentőséggel bír még az is, hogy tavaly a háború előtti legjobb átlaghoz ké­pest hatszor kisebb volt a csecsemőhalandóság. Ugyan­akkor a házasságkötések szá­ma 40 ezerrel volt nagyobb, mint az előző évben! A fiatal házasok közül nagyon sokan még nem döntöttek: kicsit vagy kocsit. Számítá­sok szerint egy gyermek is­koláskor előtti nevelésének költségei azonosak a len­gyel Fiat—125 árával. A lengyel statisztikai és demográfiai hivatal több mint 16 ezer nőhöz inté­zett körkérdésére, hogy mit tartanak a családonkénti ideális gyermekszámnak, nagyon is eltérő válaszokat kapott. A megkérdezettek 50 százaléka a 3 gyermekes család mellett foglalt állást, a valóságban azonban négy szerte kevesebb 3 gyerme­kes anya van, mint a kör­kérdés alapján várható len­ne. Minden harmadik megkér­dezett szerint 2 gyermek is elegendő. Csupán két és fél százalékuk tartja jónak, hogy öt vagy annál több gyermek legyen egy család­ban. Többségük jobb lakás­viszonyok és megélhetősé­­gi lehetőségek mellett vál­lalná még egy gyermek föl­nevelését. A lengyel kor­mány legutóbbi­ intézkedé­sét — amelynek értelmé­ben jelentős mértékben nö­velik a családi pótlékot — a­ demográfusok nagy meg­elégedéssel fogadták. SOLEA MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA Igazgató PETKOVICS KÁLMÁN Fő- és felelős szerkesztő KALAPIS ZOLTÁN Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 21000 Novi Sad, Voivode Mišića 1. Telefon 57-044 telex: 14199 YU FORUM Egyhavi előfizetési díj belföldön 54.— dinár, külföldön 108.— dinár Folyószámla 65700-601-196 FORUM NYOMDA ÚJVIDÉK Lézerkés sebészeknek A MOSZKVAI Visnyevsz­­kij Sebészeti Intézetben leg­újabban lézerkést alkalmaz­nak a szív- és a máj­műté­tek elvégzésére. A szemé­szetben már évek óta hasz­nosítják korunk technikájá­nak „varázspálcáját”, a lé­zert súlyos szembántalmak orvoslására, de a szív- és a májműtéteket maguk a se­bészek is a legnehezebb fel­adatoknak tartják. A műté­ti módszerek több évtized során alakultak ki, s nem­zedékről nemzedékre „örök­lődnek”. Miért van hát szükség lézerre a műtőben? Alekszandr Visnyevszkij professzor, az intézet tudós névadójának unokája az új sebészeti lézeralkalmazás út­törője. Egyelőre mindössze egy példány van a lézerkés­ből, de már 1975-re terve­zik sorozatgyártásának meg­kezdését. A sebészeti lézer embernagyságú szerkezet külsőre keskeny szekrényre emlékeztet, amelynek felső részéhez merev cső van erő­sítve. Ehhez a csőhöz csat­lakozik a különleges beren­dezés, a lézerkés. Igaz, egyál­talán nem hasonlít késre, a sebészek szikéjére. A belőle kiáramló lézersugár nem vágja a szövetet, hanem el­­gőzölögteti. Könnyű mozgat­ni, és bonyolult optikai szer­kezete révén rendkívül pon­tosan lehet irányítani. A sebészeti lézerkésnek számos előnye van a hagyo­mányos szikével szemben. Szívműtétek során a mellkas nyílásán át közelíti meg a sebész a szívet — olykor egy gyermek szívét —, amelyen nagyon pontos bemetszést kell ejtenie; ettől függ egy ember normális szívtevé­kenysége, élete. A sebész a szikén kívül egész sor más eszközt is használ műtét közben, s ezek bizonyos mértékig elfedik a műtéti teret. Ám a sebésznek ál­landóan ellenőriznie kell az átmetszett szöveteket. A lé­zerkés megoldja ezeket a ne­hézségeket. A vágás abszo­lút steril, és a lézerkés még a több órás műtétek során sem tompul-csorbul ki. Évszázadok óta álmodoz­nak a sebészek a vértelen műtétről. A lézerkés meg­valósítja ezt az álmot, mert nemcsak átmetszi a szöve­teket, hanem rögtön el is állítja a vérzést. Ez a tu­lajdonsága lehetővé teszi, hogy a sebészek optimális körülmények között végez­zék el a legbonyolultabb, legfelelősségteljesebb műté­teket is. Az új lézerkést 1969-ben próbálták ki először embe­ren végzett műtét során — de nem a mostani lézerkést, hanem elődjét, az impulzus­­üzemű optikai kvantumge­nerátort. TERMÉSZETES minAkva­­.^VOR tK°4V/ á­sványvíz MAGYAR SZÓ Boldogtalanok és érzékenyek A franciák nem szeretik a rendőröket Nemcsak az egyenruhájukon, hanem a modorukon is változtattak a párizsi rendőrök, mindhiába: a la­kosság továbbra sem szíveli őket. A volt rendőrfő­nök pár évvel ezelőtt kiadott könyvében ezeket írta: „A becsületes polgároknak nincs okuk félni a rendőr­ségtől. Az a baj, hogy senki sem igyekszik a rend­őrök segítőkészségéről meggyőzni az embereket, s a rendőrség puszta említése is ellenszenvet vált ki.” A nyelvtudósok szerint az ógörög—latin eredetű p o - 1 i c i a szó egykor in­kább az oltalmazással, mit sem az üldözéssel mutatott kapcso­latot, de mit ér ez, amikor csak elvétve akad görögül tudó francia. Georges Dela­­mour francia újságíró A sze­retetlen rendőr című cikké­ben elszomorító tényként ál­lapítja meg, hogy az embe­rek inkább elkerülik a rend­őrt, semhogy igénybe vegyék szolgálatait. Ezért a francia rendőr egy csöppet sem boldog, s túlzott érzékenysége is ezzel magyarázható. Ez olykor több száz frankjába kerül egy-egy polgárnak. Hízelegni sem érdemes A Paris Match című heti­lap szerint ajánlatos egy csecsemőnek kijáró figyel­mességgel bánni a rendőrök­kel. Egy karambolozó fia­tal hölgy egészen ártatlan megjegyzést tett: „Azt hit­tem, a mostani rendőrök megértőbbek a korábbi nem­zedéknél” —­s máris fizet­hette a 400 frank büntetést. A megbírságoltasak még a szokásos bosszús megjegyzé­sei is, mint amilyen az „Ezt még megkeserüli!” további 150 frankjukba kerülnek. Egyszer valaki már-már büntetlenül távozott volna egy apró kihágás színhelyé­ről, miután közölte a rend­őrrel: — Barátom van a mi­nisztériumban, s az ki fog téged dobatni. — Csakhogy ehhez még hozzátette: — Ha nem engedsz el, szétverem a pofád! — S ezért a foly­tatásért 5 napi elzárás és 300 frank pénzbírság járt. Máskor egy rokkant 500 frankot fizetett, amiért nap­­lopónak nevezte a rendőrt, mivel az nem volt hajlandó helyet biztosítani a zsúfolt metrón egy idős hölgynek Az a zsoké pedig, aki olló­val levágta egy rendőr fél bajszát, 5 napi elzárást ka­pott és 300 frankkal meg­bírságolták. Hízelegni sem érdemes a rendőrnek. Amikor egy gép­kocsivezetővel közölte a rendőr, hogy közlekedési sza­bálysértést követett el, az helyeslően bólogatott: — Igenis, hisz önöknek mindig igazuk van. — Az őszinte megjegyzés ára: 300 frank. Nagyon megbántva érezte magát az a rendőr, akinek a következőket mondta egy nyilvánvalóan értelmiségi lány: — Ön voltaképpen metafizikai lény. — A csú­folódás 200 frankba került. Nem akarunk túl nagy népszerűséget Vakmerőség lenne rendőrt bántalmazni. Az az ember, aki mérgében földre dobta s összetaposta egy rendőr sapkáját, 30 napra vonult börtönbe, s 500 frankot fi­zetett. Ugyanennyit fizetett és 12 napot ült egy illető, mert egy rendőrnek szemé­re húzta tulajdon sapkáját. Egy szellemeskedő tanártól 15 napra elvették hajtási jo­gosítványát, amiért a kocsi­ban ülő kutyájához hason­lóan kiöltötte a nyelvét egy rendőr jelenlétében. A bí­róságon hiába védekezett, hogy senkit sem volt szán­dékában megbántani, csu­pán a hőségtől szenvedő ku­tyát utánozta. Michel Poniatowszky fran­cia belügyminiszter új intéz­kedéseket helyezett kilátás­ba a rendőrség népszerűsí­tése végett. — Persze, nem akarunk túl nagy népszerű­séget — mondta a minisz­ter. — A félelem ugyanis megfontolásra készteti az embereket, ezért jobb is, ha egy kicsit tartanak tőlünk. A rendőrök a jövőben ki­képzésük során pszichológiá­ból és polgári jogi ismere­tekből is vizsgázni fognak. Változásra következtethe­tünk abból is, hogy a gyé­ren látogatott bűnügyi mú­zeum új helyre költözik. Mi­után a rossz hírű Orferre rakpartról egy valamikori női kolostorba teszi át szék­helyét, az intézmény az ed­digiektől eltérően állandóan fogad látogatókat. Haldoklók számára fenntartott kórház Az amerikaiak egyre többet foglalkoznak a halállal AZ USA-BAN hamarosan megnyitják az első kórházat a haldoklók számára. Szak­képzett szakszemélyzet gon­doskodik majd itt a fájdal­mak enyhítéséről és a lelki megnyugtatásról. Itt kap­nak majd helyet mindazok, akiken az orvostudomány nem segíthet. Gondtalannak és védettnek érezhetik ma­gukat családi körükben, ba­rátaik társaságában és ked­venc tárgyaiktól övezetten. Az intézmény igazgatója, dr. Sylvia Lack, angol orvosnő, egy ehhez hasonló londoni kórház mintájára szervezte meg a gyógyíthatatlan bete­gek New Haven-i otthonát. Nem véletlen, hogy a te­kintélyes Yale Egyetem kö­zelében nyílt meg a „mene­dékhely”. Az amerikai tár­sadalom utolsó tabui közé tartozó halál szó és fogalom kezdi elveszíteni sérthetet­lenségét. Az amerikai társa­dalomban nemrég még ural­kodó nézetek, hogy az em­bernek „elidegeníthetetlen joga” van az élethez, a sza­badsághoz és a boldogság­hoz. kezd a helyébe lépni egy másik: az embernek szükségszerűen szembe kell néznie az élettel járó utolsó megpróbáltatással, a halál­lal, és ezért tisztelni kell a méltó halálhoz való jogát. Amerikaiak ezrei írtak alá olyan végrendeletet, amely­ben kérik, hogy ha testileg vagy szellemileg gyógyítha­tatlan beteggé válnak, hagy­ják őket békében meghalni. Egy nemrég végzett köz­vélemény-kutatás eredmé­nye kimutatta, hogy válto­zások álltak be a közvéle­mény állásfoglalásában az euthanasia javára. A meg­kérdezettek 53 százaléka igenlő választ adott arra a kérdésre, h­ogy az orvosnak elő kellene segítenie a gyó­gyíthatatlan beteg halálát, ha azt maga a beteg és csa­ládja is kéri. 1950-ben a megkérdezettek 36 százaléka válaszolt csak igennel erre a kérdésre. Csupán az a meglepő, hogy az önkéntes és fájdalom­mentes halál híveinek nagy részét 30 éven aluli, egyete­met végzett fiatalok, nem pedig tehetetlen öregek ké­pezik. Az amerikai társadalom­ban mind nagyobb érdeklő­dés nyilvánul meg a halál iránt, amiről nagyszámú új könyv, folyóirat, újságcikk és televíziós dokumentum­­műsor tanúskodik, öt-hat ilyen tárgyú gyermekkönyv is napvilágot látott. Dr. Eli­zabeth Kubler-Ross pszi­chiáter A halálról és az el­halálozásról című népszerű könyve — amely azt tár­gyalja, hogy mit kell tenni a haldoklókkal — minden eddigi amerikai bestseller rekordját megdön­tötte: ed­dig 720 000 példányban je­lent meg, s jelenleg 13. le­adása van sajtó alatt. Kedd, 1975. január 7. íTtiEViaél A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ MŰSORA A Thibault család — francia sorozatfilm 10.00 Gyerekek, énekeljetek velünk! 10.30 Rajzfilm 10.35 A hét tenger sorozatfilm( A sarki tengerek (sz) 11.35 Rajzfilm 11.35 Irodalom 16.10 Műsorismertetés 16.15 Híradó, 1 SciarliSe 16.35 Magyar nyelvű tévéhíradó 17.00 Albán nyelvű tévéhíradó 17.30 Állatok enciklopédiája — ismeretterjesztő film 18.00 Hírek 18.15 Mesék a zenéről — komolyzenei adás 18.45 A felismerés pillanata: Fordulóponton az energiatermelés 19.15 Rajzfilm (sz) 19.30 Híradó 2. kiadás 20.00 Fehér könyv — külpolitikai szemle 20.40 A Thibault család — francia sorozatfilm, 1 rész. 22.10 A kultúra ma — a Belgrádi Televízió művelődési szemléje 22.40 Híradó, 3. kiadás II. MŰSOR 19.30 Híradó a szarajevói stúdióból 20.00 Telnek az évek, múlik az idő — Pavle Min­i­-show (s*) 20.25 Monty Pyton repülő cirkusza — angol humoros sorozatadás (sz) 21.00 Huszonnégy óra (sz) 21.15 Harminc évvel ezelőtt — dokumentumsorozat a Filmhíradó jubileuma alkalmából 21.30 Látóhatár: Gyermekeink jövője 22.15 Gedeon Kramer szovjet hegedűművész hangversenye — a Dubrovnik­ Nyári Játékok hangversenye felvételről A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 9.00 Iskolatévé 14.30 Iskolatévé (ism.) 17.00 Síugró négysáncverseny — közvetítés Bischofshofenből felvételről 18.00 A nagy heiró — szovjet rövidfilm 18.15 Termel 1975-ben — riportműsor 18.45 Játék a betűkkel — vetélkedő 19.30 Tévéhíradó 20.00 Tréfacsinálók — angol film 21.35 Rendezte: Szőnyi G. Sándor -7­ a rendezővel Horváth János beszélget 22.00 Tévéhíradó, harmadik kiadás 22.10 Változatok Tárlátra — dokumentumfilm II. MŰSOR 20.01 TV-tárlat — osztrák kultúrtörténeti sorozat, 6. rész. Az álomba merült Közép-Amerika 20.40 A tangó története — dokumentumfilm második kiadás 21.10 Tévéhíradó, 21.35 Oly korba értünk ... — tévéfilm, 2. rész (ism.) m­R A­p­r­ó ■ ÚJVIDÉK I. 5.00— 8.00 Tarka reggeli zenés műsor 9.02 Rádióiskola. „A fényes nyári porban .. Fehér Ferenc emlékezik Kosztolányi Dezsőről (7. és 8. osztályosoknak) 9.30 Az angol madrigálkórus felvételeiből 10.05 Óvodásod műsora 10.30 Magyar nóták és csárdások 11.02 Rádióterefere 11.05 Műsoremlékeztető 11.20 Délelőtti hangverseny 12.05 Színes dallamok 15.00 Hallottuk — láttuk 15.30 Szempont 18.30 Gyöngykaláris 19.30 Beat speciál 20.00 Hang­játék a stúdióból. Majtényi Mihály: Garabonciás 23.30 Kis éji hangverseny ÚJVIDÉK URH 16.30 Délszláv népdal és tánckoszorú 17.00 Zengő partitúrák 18.30 Elmélet, vita, gyakorlat BELGRÁD I. 4.00— 8100 Reggeli zenés műsor 8.35 A hét zeneszerzője: J. V. Stamits, 2. rész 9.02 Szórakoztató zene 9.30 Család és otthon 12.30 Vidám kedd 14.02 Hangok és formák 17.15 A zene világában 18.30 Kívánsághangverseny 19.30 Dzsessz-társalgás 20.00 Ma este együtt — műsor 8.22 Bartók-kórusok 9.10 Bizet: Gyöngykaláris — háromfelvonásos opera 11.00 Édes anyanyelvűnk. Lőrincze Lajos levelekre válaszol 11.47 Fúvósművek 12.35 Melódiákoktól 14.05 A beszélőgép — meseregény 16.05 Latin-amerikai dalok és táncok 16.40 Grieg, Holberg-szvit 17.30 Réti József operettdalokat énekel 18.30 A Szabó család 19.25 Emlékezetes pillanatok 20.15 Dzsessz 22.30 Cigánydalok, nóták SZABADKA 13.00 Ma a 249 méteres hullámhosszon 13.05 Álmaimban valahol — régi táncdalok 14.00 Zenés Körkép 15.00 Délutáni Híradó 15.20 Zenei Közjáték 15.35 Szolidaritás, gondoskodás, segítség 16.10 Távlatok 16.15 Hirdetőműsor 17.00 Közös hullámhosszon 17.30 Az ügyeletes riporter percei 17.35 Az én generációm 18.05 Hová?­­Merre? 18.25 Másnapi műsorismertetés külföldön dolgozó munkásainknak 22.20 Jugoszláv zene 23.03 Zenés vallomások — Dvorak, Rubinstein, Brahms és Novak szerzeményei KOSSUTH RÁDIÓ

Next