Magyar Szó, 1975. január (32. évfolyam, 1-15. szám)
1975-01-07 / 5. szám
20. oldal Gyerek vagy autó? Minden harmadik lengyel családban csak egy gyermek van, minden huszadik pedig gyermektelen A lengyel demográfiai szakértőket nagyon aggasztja a születések számánakk csökkenése, ezért igyekeznek feltárni a jelenség valódi okait. Az elemzések során a demográfusok tábora „pesszimistákra” és „optimistákra” tagolódott. Az állam- és pártvezetőség ígéretet tett, hogy segélyben részesíti a többgyermekes családokat. Az országban élő 33,5 millió lengyelen kívül még mintegy 10 millió él szerte a világon. Egyesek a születésszám csökkenéséért a sajtót is hibáztatják, mert 1950-ig „a lengyel társadalom érdekeként” propagálta a népességnövelést, később viszont az ellenkezőjét hirdetve azzal érvelt, hogy ez nincs összhangban a társadalom lehetőségeivel és szükségleteivel. A „pesszimista” demográfusok szerint a házasságkötések száma nagymértékben csökkent. Rámutatnak, hogy Lengyelországban a születési arányszám az 1956 és 1968 közötti 19,9 ezrelékről 1970-re 9,4 ezrelékre esett vissza, s ezzel az európai országok rangsorának éléről a végére került. Háború előtti szint alatt Ha a születések száma nem emelkedik, Lengyelországban az 1986 és 1990 közötti ötéves tervidőszakban csupán 300 000 fiatal lép munkába, amennyi most évente. Az általános iskolai tanulók száma is nagymértékben csökken.Jövőre 800 ezerrel lesz kevesebb, mint az 1971/72. tanévben volt. Varsó lakosainak száma, ha megszűnne a vidékiek beáramlása, évente több ezer fővel csökkenne. Az említett demográfiai szakértőcsoport szerint Lengyelország lakosainak száma még mindig a háború előtti szint alatt van. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a második világháborúban körülbelül 6 millió lengyel állampolgár vesztette életéit, arról azonban már sokkal kevesebbet tudunk, hogy milyen népmozgások, áttelepítések voltak a háborút követően. Lengyelországban nyugatról2,3 millió, a Szovjetunióból pedig 1,5 millió lengyel települt haza, miközben több mint 2 millió német és körülbelül félmillió ukrán, fehérorosz és litván hagyta el az országot. Az „optimista” demográfusok is rendkívül meggyőzően érvelnek. Kimutatásaik szerint fokozatosan csökken a férfiak és a nők száma közötti különbség: 1970-ben a 33 évesek korosztályában a férfiak voltak többségben, a 70-es évek vége felé mintegy másfél millióval több 20—29 év közötti nő lesz, mily, 6 évvel ezelőtt. Jelentőséggel bír még az is, hogy tavaly a háború előtti legjobb átlaghoz képest hatszor kisebb volt a csecsemőhalandóság. Ugyanakkor a házasságkötések száma 40 ezerrel volt nagyobb, mint az előző évben! A fiatal házasok közül nagyon sokan még nem döntöttek: kicsit vagy kocsit. Számítások szerint egy gyermek iskoláskor előtti nevelésének költségei azonosak a lengyel Fiat—125 árával. A lengyel statisztikai és demográfiai hivatal több mint 16 ezer nőhöz intézett körkérdésére, hogy mit tartanak a családonkénti ideális gyermekszámnak, nagyon is eltérő válaszokat kapott. A megkérdezettek 50 százaléka a 3 gyermekes család mellett foglalt állást, a valóságban azonban négy szerte kevesebb 3 gyermekes anya van, mint a körkérdés alapján várható lenne. Minden harmadik megkérdezett szerint 2 gyermek is elegendő. Csupán két és fél százalékuk tartja jónak, hogy öt vagy annál több gyermek legyen egy családban. Többségük jobb lakásviszonyok és megélhetőségi lehetőségek mellett vállalná még egy gyermek fölnevelését. A lengyel kormány legutóbbi intézkedését — amelynek értelmében jelentős mértékben növelik a családi pótlékot — a demográfusok nagy megelégedéssel fogadták. SOLEA MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA Igazgató PETKOVICS KÁLMÁN Fő- és felelős szerkesztő KALAPIS ZOLTÁN Szerkeszti a szerkesztő bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 21000 Novi Sad, Voivode Mišića 1. Telefon 57-044 telex: 14199 YU FORUM Egyhavi előfizetési díj belföldön 54.— dinár, külföldön 108.— dinár Folyószámla 65700-601-196 FORUM NYOMDA ÚJVIDÉK Lézerkés sebészeknek A MOSZKVAI Visnyevszkij Sebészeti Intézetben legújabban lézerkést alkalmaznak a szív- és a májműtétek elvégzésére. A szemészetben már évek óta hasznosítják korunk technikájának „varázspálcáját”, a lézert súlyos szembántalmak orvoslására, de a szív- és a májműtéteket maguk a sebészek is a legnehezebb feladatoknak tartják. A műtéti módszerek több évtized során alakultak ki, s nemzedékről nemzedékre „öröklődnek”. Miért van hát szükség lézerre a műtőben? Alekszandr Visnyevszkij professzor, az intézet tudós névadójának unokája az új sebészeti lézeralkalmazás úttörője. Egyelőre mindössze egy példány van a lézerkésből, de már 1975-re tervezik sorozatgyártásának megkezdését. A sebészeti lézer embernagyságú szerkezet külsőre keskeny szekrényre emlékeztet, amelynek felső részéhez merev cső van erősítve. Ehhez a csőhöz csatlakozik a különleges berendezés, a lézerkés. Igaz, egyáltalán nem hasonlít késre, a sebészek szikéjére. A belőle kiáramló lézersugár nem vágja a szövetet, hanem elgőzölögteti. Könnyű mozgatni, és bonyolult optikai szerkezete révén rendkívül pontosan lehet irányítani. A sebészeti lézerkésnek számos előnye van a hagyományos szikével szemben. Szívműtétek során a mellkas nyílásán át közelíti meg a sebész a szívet — olykor egy gyermek szívét —, amelyen nagyon pontos bemetszést kell ejtenie; ettől függ egy ember normális szívtevékenysége, élete. A sebész a szikén kívül egész sor más eszközt is használ műtét közben, s ezek bizonyos mértékig elfedik a műtéti teret. Ám a sebésznek állandóan ellenőriznie kell az átmetszett szöveteket. A lézerkés megoldja ezeket a nehézségeket. A vágás abszolút steril, és a lézerkés még a több órás műtétek során sem tompul-csorbul ki. Évszázadok óta álmodoznak a sebészek a vértelen műtétről. A lézerkés megvalósítja ezt az álmot, mert nemcsak átmetszi a szöveteket, hanem rögtön el is állítja a vérzést. Ez a tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a sebészek optimális körülmények között végezzék el a legbonyolultabb, legfelelősségteljesebb műtéteket is. Az új lézerkést 1969-ben próbálták ki először emberen végzett műtét során — de nem a mostani lézerkést, hanem elődjét, az impulzusüzemű optikai kvantumgenerátort. TERMÉSZETES minAkva.^VOR tK°4V/ ásványvíz MAGYAR SZÓ Boldogtalanok és érzékenyek A franciák nem szeretik a rendőröket Nemcsak az egyenruhájukon, hanem a modorukon is változtattak a párizsi rendőrök, mindhiába: a lakosság továbbra sem szíveli őket. A volt rendőrfőnök pár évvel ezelőtt kiadott könyvében ezeket írta: „A becsületes polgároknak nincs okuk félni a rendőrségtől. Az a baj, hogy senki sem igyekszik a rendőrök segítőkészségéről meggyőzni az embereket, s a rendőrség puszta említése is ellenszenvet vált ki.” A nyelvtudósok szerint az ógörög—latin eredetű p o - 1 i c i a szó egykor inkább az oltalmazással, mit sem az üldözéssel mutatott kapcsolatot, de mit ér ez, amikor csak elvétve akad görögül tudó francia. Georges Delamour francia újságíró A szeretetlen rendőr című cikkében elszomorító tényként állapítja meg, hogy az emberek inkább elkerülik a rendőrt, semhogy igénybe vegyék szolgálatait. Ezért a francia rendőr egy csöppet sem boldog, s túlzott érzékenysége is ezzel magyarázható. Ez olykor több száz frankjába kerül egy-egy polgárnak. Hízelegni sem érdemes A Paris Match című hetilap szerint ajánlatos egy csecsemőnek kijáró figyelmességgel bánni a rendőrökkel. Egy karambolozó fiatal hölgy egészen ártatlan megjegyzést tett: „Azt hittem, a mostani rendőrök megértőbbek a korábbi nemzedéknél” —s máris fizethette a 400 frank büntetést. A megbírságoltasak még a szokásos bosszús megjegyzései is, mint amilyen az „Ezt még megkeserüli!” további 150 frankjukba kerülnek. Egyszer valaki már-már büntetlenül távozott volna egy apró kihágás színhelyéről, miután közölte a rendőrrel: — Barátom van a minisztériumban, s az ki fog téged dobatni. — Csakhogy ehhez még hozzátette: — Ha nem engedsz el, szétverem a pofád! — S ezért a folytatásért 5 napi elzárás és 300 frank pénzbírság járt. Máskor egy rokkant 500 frankot fizetett, amiért naplopónak nevezte a rendőrt, mivel az nem volt hajlandó helyet biztosítani a zsúfolt metrón egy idős hölgynek Az a zsoké pedig, aki ollóval levágta egy rendőr fél bajszát, 5 napi elzárást kapott és 300 frankkal megbírságolták. Hízelegni sem érdemes a rendőrnek. Amikor egy gépkocsivezetővel közölte a rendőr, hogy közlekedési szabálysértést követett el, az helyeslően bólogatott: — Igenis, hisz önöknek mindig igazuk van. — Az őszinte megjegyzés ára: 300 frank. Nagyon megbántva érezte magát az a rendőr, akinek a következőket mondta egy nyilvánvalóan értelmiségi lány: — Ön voltaképpen metafizikai lény. — A csúfolódás 200 frankba került. Nem akarunk túl nagy népszerűséget Vakmerőség lenne rendőrt bántalmazni. Az az ember, aki mérgében földre dobta s összetaposta egy rendőr sapkáját, 30 napra vonult börtönbe, s 500 frankot fizetett. Ugyanennyit fizetett és 12 napot ült egy illető, mert egy rendőrnek szemére húzta tulajdon sapkáját. Egy szellemeskedő tanártól 15 napra elvették hajtási jogosítványát, amiért a kocsiban ülő kutyájához hasonlóan kiöltötte a nyelvét egy rendőr jelenlétében. A bíróságon hiába védekezett, hogy senkit sem volt szándékában megbántani, csupán a hőségtől szenvedő kutyát utánozta. Michel Poniatowszky francia belügyminiszter új intézkedéseket helyezett kilátásba a rendőrség népszerűsítése végett. — Persze, nem akarunk túl nagy népszerűséget — mondta a miniszter. — A félelem ugyanis megfontolásra készteti az embereket, ezért jobb is, ha egy kicsit tartanak tőlünk. A rendőrök a jövőben kiképzésük során pszichológiából és polgári jogi ismeretekből is vizsgázni fognak. Változásra következtethetünk abból is, hogy a gyéren látogatott bűnügyi múzeum új helyre költözik. Miután a rossz hírű Orferre rakpartról egy valamikori női kolostorba teszi át székhelyét, az intézmény az eddigiektől eltérően állandóan fogad látogatókat. Haldoklók számára fenntartott kórház Az amerikaiak egyre többet foglalkoznak a halállal AZ USA-BAN hamarosan megnyitják az első kórházat a haldoklók számára. Szakképzett szakszemélyzet gondoskodik majd itt a fájdalmak enyhítéséről és a lelki megnyugtatásról. Itt kapnak majd helyet mindazok, akiken az orvostudomány nem segíthet. Gondtalannak és védettnek érezhetik magukat családi körükben, barátaik társaságában és kedvenc tárgyaiktól övezetten. Az intézmény igazgatója, dr. Sylvia Lack, angol orvosnő, egy ehhez hasonló londoni kórház mintájára szervezte meg a gyógyíthatatlan betegek New Haven-i otthonát. Nem véletlen, hogy a tekintélyes Yale Egyetem közelében nyílt meg a „menedékhely”. Az amerikai társadalom utolsó tabui közé tartozó halál szó és fogalom kezdi elveszíteni sérthetetlenségét. Az amerikai társadalomban nemrég még uralkodó nézetek, hogy az embernek „elidegeníthetetlen joga” van az élethez, a szabadsághoz és a boldogsághoz. kezd a helyébe lépni egy másik: az embernek szükségszerűen szembe kell néznie az élettel járó utolsó megpróbáltatással, a halállal, és ezért tisztelni kell a méltó halálhoz való jogát. Amerikaiak ezrei írtak alá olyan végrendeletet, amelyben kérik, hogy ha testileg vagy szellemileg gyógyíthatatlan beteggé válnak, hagyják őket békében meghalni. Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás eredménye kimutatta, hogy változások álltak be a közvélemény állásfoglalásában az euthanasia javára. A megkérdezettek 53 százaléka igenlő választ adott arra a kérdésre, hogy az orvosnak elő kellene segítenie a gyógyíthatatlan beteg halálát, ha azt maga a beteg és családja is kéri. 1950-ben a megkérdezettek 36 százaléka válaszolt csak igennel erre a kérdésre. Csupán az a meglepő, hogy az önkéntes és fájdalommentes halál híveinek nagy részét 30 éven aluli, egyetemet végzett fiatalok, nem pedig tehetetlen öregek képezik. Az amerikai társadalomban mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a halál iránt, amiről nagyszámú új könyv, folyóirat, újságcikk és televíziós dokumentumműsor tanúskodik, öt-hat ilyen tárgyú gyermekkönyv is napvilágot látott. Dr. Elizabeth Kubler-Ross pszichiáter A halálról és az elhalálozásról című népszerű könyve — amely azt tárgyalja, hogy mit kell tenni a haldoklókkal — minden eddigi amerikai bestseller rekordját megdöntötte: eddig 720 000 példányban jelent meg, s jelenleg 13. leadása van sajtó alatt. Kedd, 1975. január 7. íTtiEViaél A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ MŰSORA A Thibault család — francia sorozatfilm 10.00 Gyerekek, énekeljetek velünk! 10.30 Rajzfilm 10.35 A hét tenger sorozatfilm( A sarki tengerek (sz) 11.35 Rajzfilm 11.35 Irodalom 16.10 Műsorismertetés 16.15 Híradó, 1 SciarliSe 16.35 Magyar nyelvű tévéhíradó 17.00 Albán nyelvű tévéhíradó 17.30 Állatok enciklopédiája — ismeretterjesztő film 18.00 Hírek 18.15 Mesék a zenéről — komolyzenei adás 18.45 A felismerés pillanata: Fordulóponton az energiatermelés 19.15 Rajzfilm (sz) 19.30 Híradó 2. kiadás 20.00 Fehér könyv — külpolitikai szemle 20.40 A Thibault család — francia sorozatfilm, 1 rész. 22.10 A kultúra ma — a Belgrádi Televízió művelődési szemléje 22.40 Híradó, 3. kiadás II. MŰSOR 19.30 Híradó a szarajevói stúdióból 20.00 Telnek az évek, múlik az idő — Pavle Mini-show (s*) 20.25 Monty Pyton repülő cirkusza — angol humoros sorozatadás (sz) 21.00 Huszonnégy óra (sz) 21.15 Harminc évvel ezelőtt — dokumentumsorozat a Filmhíradó jubileuma alkalmából 21.30 Látóhatár: Gyermekeink jövője 22.15 Gedeon Kramer szovjet hegedűművész hangversenye — a Dubrovnik Nyári Játékok hangversenye felvételről A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 9.00 Iskolatévé 14.30 Iskolatévé (ism.) 17.00 Síugró négysáncverseny — közvetítés Bischofshofenből felvételről 18.00 A nagy heiró — szovjet rövidfilm 18.15 Termel 1975-ben — riportműsor 18.45 Játék a betűkkel — vetélkedő 19.30 Tévéhíradó 20.00 Tréfacsinálók — angol film 21.35 Rendezte: Szőnyi G. Sándor -7 a rendezővel Horváth János beszélget 22.00 Tévéhíradó, harmadik kiadás 22.10 Változatok Tárlátra — dokumentumfilm II. MŰSOR 20.01 TV-tárlat — osztrák kultúrtörténeti sorozat, 6. rész. Az álomba merült Közép-Amerika 20.40 A tangó története — dokumentumfilm második kiadás 21.10 Tévéhíradó, 21.35 Oly korba értünk ... — tévéfilm, 2. rész (ism.) mR Apró ■ ÚJVIDÉK I. 5.00— 8.00 Tarka reggeli zenés műsor 9.02 Rádióiskola. „A fényes nyári porban .. Fehér Ferenc emlékezik Kosztolányi Dezsőről (7. és 8. osztályosoknak) 9.30 Az angol madrigálkórus felvételeiből 10.05 Óvodásod műsora 10.30 Magyar nóták és csárdások 11.02 Rádióterefere 11.05 Műsoremlékeztető 11.20 Délelőtti hangverseny 12.05 Színes dallamok 15.00 Hallottuk — láttuk 15.30 Szempont 18.30 Gyöngykaláris 19.30 Beat speciál 20.00 Hangjáték a stúdióból. Majtényi Mihály: Garabonciás 23.30 Kis éji hangverseny ÚJVIDÉK URH 16.30 Délszláv népdal és tánckoszorú 17.00 Zengő partitúrák 18.30 Elmélet, vita, gyakorlat BELGRÁD I. 4.00— 8100 Reggeli zenés műsor 8.35 A hét zeneszerzője: J. V. Stamits, 2. rész 9.02 Szórakoztató zene 9.30 Család és otthon 12.30 Vidám kedd 14.02 Hangok és formák 17.15 A zene világában 18.30 Kívánsághangverseny 19.30 Dzsessz-társalgás 20.00 Ma este együtt — műsor 8.22 Bartók-kórusok 9.10 Bizet: Gyöngykaláris — háromfelvonásos opera 11.00 Édes anyanyelvűnk. Lőrincze Lajos levelekre válaszol 11.47 Fúvósművek 12.35 Melódiákoktól 14.05 A beszélőgép — meseregény 16.05 Latin-amerikai dalok és táncok 16.40 Grieg, Holberg-szvit 17.30 Réti József operettdalokat énekel 18.30 A Szabó család 19.25 Emlékezetes pillanatok 20.15 Dzsessz 22.30 Cigánydalok, nóták SZABADKA 13.00 Ma a 249 méteres hullámhosszon 13.05 Álmaimban valahol — régi táncdalok 14.00 Zenés Körkép 15.00 Délutáni Híradó 15.20 Zenei Közjáték 15.35 Szolidaritás, gondoskodás, segítség 16.10 Távlatok 16.15 Hirdetőműsor 17.00 Közös hullámhosszon 17.30 Az ügyeletes riporter percei 17.35 Az én generációm 18.05 Hová?Merre? 18.25 Másnapi műsorismertetés külföldön dolgozó munkásainknak 22.20 Jugoszláv zene 23.03 Zenés vallomások — Dvorak, Rubinstein, Brahms és Novak szerzeményei KOSSUTH RÁDIÓ