Magyar Szó, 1975. január (32. évfolyam, 1-15. szám)
1975-01-16 / 14. szám
r Milos Minié távirata 1 a zaire-i külügyi . . állambiztosnak Belgrádból jelenti a Tan- Jug. Miloš Minié, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyi titkár, az alábbi táviratot intézte Bula Mandunga Niakához, Zaire külügyi állambiztosához: „Szívélyes üdvözletemet küldöm abból az alkalomból, hogy külügyi állambiztossá nevezték ki. További sikereket kívánok felelősségteljes munkájában, önnek pedig sok boldogságot. Meg vagyok győződve róla, hogy országaink kapcsolatai továbbra is sikeresen fejlődnek, s ez egyszersmind hozzájárulás az elnem kötelezett és fejlődő országok együttműködéséhez”. Magyar 5S222S5!!5S£!!5!!5!55!!25!!!SS255212555bbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbb«m ■BBB2B“,,Br!ra"^'4”пивв1‘!,вавввввви"«"""«*«ввввввввв»вввввввввицвввнвввввввнввиввгавввввввв XXXII. évf., 14. (9924.) sz. ■■!■■■ Csütörtök, 1975. január 16. SSSSSSS ■■■■Bll BBBBBB ...................■■■■■■■■■■■■■■■■■■■....................................................................................... Aba 2 DINAR ' \ Ford ellátogat Jugoszláviába Üzenet Tito köztársasági elnöknek Bejáratból jelenti a Tanjug: Milloš Minic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyi titkár, tegnap fogadta Malcolm Toon amerikia nagykövetet, és átvette tőle Ford amerikai elnök Tito elnökhöz intézett üzenetét. Az amerikai elnök üzenetében többek között közli Tito elnökkel, hogy örömmel elfogadná a Jugoszláviába való meghívást. Az ENSZ és a világ Bizalmatlansdi mibraylofonság Több súlyos válság orvoslást követel — Kurt Waldheim a nemzetközi helyzetről és a világszervezet szerepéről — A világ 1975 elején telve van bizonytalansággal, amely a nagy változásokból és a jövő iránti nagyfokú bizalmatlanságból fakad — jelentette ki Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár idei első sajtóértekezletén. Hangsúlyozta, hogy a világszervezet mindenképpen alkalmazkodni akar a változásokhoz, s e változások több mozzanatát a jövőben pozitív tapasztalatként kívánja felhasználni. Elkerülhetetlen, hogy ezt a folyamatot feszültség és súrlódások kísérjék. Ezért az ENSZ- közgyűlés legutóbbi ülésszakát és ennek határozatait egyes körök bírálták. Waldheim, tekintettel funkciójára, nem mondhatta meg szabatosan, hogy ezek a körök nyugati országok képviselői voltak-e, s hogy a szóban forgó határozatok közé tartozott-e a nemzetközi gazdasági viszonyok új rendszerének fokozatos kiépítésére, a palesztinaiak önrendelkezési jogának elismerésére, a dél-afrikai fajüldöző rendszer ENSZ-közgyűlésből való kizárására vonatkozó döntés. Mindezeket ahatározatokat „bizonyos körök” továbbra is gyakran idézik és bírálják. Olyan „történelmi precedensek” ezek, amelyek a 29. ülésszak végén arra késztették az amerikai és még néhány nyugati küldöttséget, hogy heves hadjáratot indítson az ENSZ-közgyűlés ellen. Mint ismeretes, ezek a küldöttségek azzal a váddal álltak elő, hogy az ENSZ- ben a „többség önkényuralmat gyakorol” a nyugati kisebbség fölött egyes fontos határozatok meghozatalakor. A világszervezet főtitkára nem kívánt nyilatkozni a többség és kisebbség közötti viszony problémájáról, közvetve azonban elvetette egyes nyugati köröknek azt a vádját, hogy az ENSZ-közgyűlésben automatikus többség alakul ki, amely a leszavazás módszeréhez folyamodik. A főtitkár véleménye szerint az ENSZ az idén ismét szembekerül elsősorban a közel-keleti és a ciprusi problémával, s ha a következő hónapokban nem történik előrehaladás a közelkeleti probléma megoldása felé, igen veszélyes helyzet alakul ki. A veszély elsősorban azért fenyeget, mert az ENSZ-csapatok május végéig visszavonulnak a Golán-fennsíkról. Asszad szíriai államfő tavaly világosan kifejtette, hogy Szíria nem egyezhet bele az ENSZ-csapatok megbízatásának újabb meghoszszabbításába. Waldheim ezúttal is felrótta az USA-nak, hogy katonai akciókkal fenyegetőzik a Közel-Keleten. Cipruson — hangsúlyozták Waldheim —, az ENSZ középponti szerepet tölt be a béke megőrzésére és megteremtésére irányuló erőfeszítésekben. Reményét fejezte ki, hogy a kétnépközösség képviselői előrehaladást érnek el a jelenlegi tárgyalásokon. A világszervezet főtitkára mély aggodalmát fejezte ki az indokínai harcok kiterjedése miatt. Úgy vélekedett, hogy Indokínában a helyzet ismét rendkívül súlyos, és felhívta az érdekelt feleket, hogy tartsák magukat az 1973. évi tűzszüneti egyezményhez. Waldheim úgy vélekedett, hogy az idén előrehaladás várható a gyarmaturalom felszámolása terén, mivel Portugália új politikája nyomán remény van a dél-afrikai probléma megoldására is. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy világszerte nagy gondot okoz a gazdasági helyzet, s hangsúlyozta: a nemzetközi gazdasági élet nehézségei megkövetelik a nemzetközi gazdasági viszonyok új rendszerének megteremtését. Kurt Waldheim Hanoi válaszol Az emerisai vád közönséges rágalom Észak-Vietnam tiszteletben tartja a párizsi egyezmények rendelkezéseit — Adatok az amerikai beavatkozásról — A legnagyobb felelősség Washingtont terheli A VDK külügyminisztériuma erélyesen elítélte és pontatlannak minősítette az amerikai kormánynak azt az állítását, hogy a Vietnami DK nem tartja magát a párizsi békeegyezmény rendelkezéseihez. A VDK külügyminisztériuma az amerikai kormány múlt heti tiltakozó jegyzékére válaszolva hangsúlyozza, hogy az amerikai jegyzék teljesen alaptalan és „közönséges rágalom”. „Az igazság egészenmásként fest. Az utóbbi két év alatt, vagyis a párizsi egyezmény aláírása óta Nixon, majd Ford kormánya, valamint Thieu rezsimje módszeresen és számtalanszor megszegte a párizsi egyezmény rendelkezéseit” — áll a külügyminisztérium közleményében. A közlemény adatokat ismertet arról, hogy az amerikai repülőgépek és hajók megsértették a VDK légiterét, illetve felségvizeit, az amerikai kormány pedig továbbra is katonai segélyt folyósít Thieu rezsimjének. Az USA ellen az a vád, hogy ösztönözte és segítette „Thieu klikkjét a tűzszünet megsértésében, a háború folytatásában, valamint a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány ellenőrzése alatt álló területek elleni hadműveletekben”. A Nhan Dán című északvietnami lap a maga részéről megállapítja, hogy a világ e részében uralkodó feszült helyzetért a legnagyobb mértékben az amerikaiak a felelősek. Az újság elítéli Ford kormányát, amely nyomással akarja rábírni az amerikai kongresszust, hogy újabb segélyt hagyjon jóvá Thieu kormányának. Nyugati hírforrásokra hivatkozva a lap megemlíti, hogy Ford 300 millió dollár értékű pótsegélyt kér a kongresszustól a saigoni rezsim számára. „A Thieu-rezsimnek szánt amerikai segély a párizsi egyezmény szabotálását célozza. A fegyver és a pénz, amit Washington küld Saigonnak, elsősorban a háború folytatását szolgálja. A múlt évben az amerikaiak Délkelet-Ázsiában körülbelül nyolcmilliárd dollárt költöttek el, s ennek az összegnek a legnagyobb részét Thieu rezsimje kapta. A dollárok és a fegyverek segítségével az ártatlan polgárok tízezreit ölték vagy nyomorították meg” — írja a lap. Kisebbségi kérdés • Csökken Ausztria nemzetközi tekintélye Az osztrák szocialistáknak nincs hozzá bátorságuk, hogy alkalmazzák az államszerződést . A Frankfurter Rundschau a karintiai problémáról Bonnból jelenti a Tanjug: A Frankfurter Rundschau című nagy példányszámú független nyugatnémet lap bécsi tudósítója hírmagyarázatában megállapítja: „Az osztrák szocialistáknak nincs sem erejük, sem bátorságuk ahhoz, hogy eleget tegyenek az államszerződésből származó kötelezettségeknek, amelyek teljes tizenkét éven át nem váltak valóra”. Az OsztrákSzocialista Párt „opportunizmusból és egyes választók rokon,szoftvének elnyerése végett” a karintiai szlovén kisebbség problémáinak megoldása ügyében „csak a polgári ellenzéki pártokkal együttesen hajlandó tevékenykedni”. Ezek a pártok azonban „a nácizmussal egykor igen nagy mértékben megfertőzött Karintiában” olyan benyomást akarnak kelteni, mintha „nemzeti öntudatuk különösen magas szintű lenne”, s a szlovénoknak adott minden engedményben Dél- Karintia Ausztriától való elszakadásának állítólagos veszélyét látják.• A tekintélyes nyugatnémet lap tudósítója emlékeztet rá, hogy 1910-ben Karíntia 80 000 lakosa — vagyis a terület akkori lakosságának 70 százaléka — szlovén nemzetiségűnek vallotta magát. „Egyes osztrákkommentátorők úgy vélik, hogy Karintiában a megmérgezett politikai légkörben a népszámlálás az ott élő népek közötti háborúvá fajulhat.” A cikkíró szerint a Jugoszláviához intézett legutóbbi osztrák kormányjegyzék kísérlet Ausztria nemzetközi tekintélye csökkenésének megakadályozására. Emlékeztet továbbá arra, hogy Ausztria még mindig nem juttatta vissza Jugoszláviának a háború alatt elhurcolt kulturális javakat és irattári anyagot. A lap hangsúlyozza, hogy Ausztria annak idején helyeselte az olaszországi Tirolban élő német kisebbségnek azt a döntését, hogy nem engedi meg a népszámlálás lefolytatását, amit a római kormány követelt. Ugyanezekből az okokból a Karintiában élő szlovén kisebbség sem kívánja az effajta népszámlálást. A Frankfurter Rundschau végül leszögezi: egyre több szlovén belátja, hogy Ausztriában nem élvez kellő védelmet. Közel-Kelet broesoSokololok •Шаика Heves csaták a palesztinai kommandókkal — Arafattal tárgyalt a libanoni miniszterelnök Bejrútból jelenti az UPI és az AFP. Tegnap reggel ismét megütköztek egymással az izraeli katonák és a palesztinai gerillák, amikor meglehetősen nagy létszámú izraeli egységek tüzérségi támogatással betörtek néhány déllibanoni faluba. A palesztinai hírügynökség jelentése szerint különösen Kfar Suba falu környékén folytak heves ütközetek. Többen megsebesültek, néhány ház megrongálódott. Más hír szerint Rasid Szolh libanoni miniszterelnök tegnap Bejrútban találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezérével, és megvitatta vele a legújabb fejleményeket, valamint a libanoni—izraeli határ mentén élő lakosság védelmére szolgáló intézkedéseket. Izrael ragaszkodik korábbi javaslatához Washingtonból jelenti az AFP és az UPI. Yigal Allón izraeli és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter tegnap megkezdte tárgyalásait a közelkeleti válság békés megoldásának lehetőségeiről. Tárgyalásaik célja, hogy elmozdítsák a holtpontról a közelkeleti béketárgyalásokat. Az izraeli külügyminiszter Washingtonba érkeztekor kijelentette: felül kell vizsgálni, hogy milyen kilátások vannak a politikai tárgyalások folytatására, erről azonban csak Kissingerrel és Ford elnökkel folytatott megbeszélései után mondhat többet. Hozzátette, hogy nem hozott magával új javaslatokat, mivel a múlt havi izraeli javaslatok „kitűnőek és konkrétak”. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint Allen két ízben találkozik Kissingerrel, s valószínűleg tárgyalni fog Schlesinger véderőminiszterrel is. Az izraeli külügyminiszert a program szerint ma fogadja Ford amerikai elnök. Szádat jóindulatot szeretne izraeli részről Kairóból jelenti az UPI. Anvar el Saadat egyiptomi elnök a francia jogászért egy csoportjával folytatott beszélgetése során kijelentette: szeretné, ha Izrael jóindulatot tanúsítana, vagyis hajlandó lenne a részleges visszavonulásra, mielőtt meghosszabbítanák az ENSZ-csapatok küldetését. Közölte továbbá, hogy a Szuezi-csatornát mindaddig nem nyitják meg, amíg az izraeli csapatok nem vonulnak vissza a Sinai félszigeten, s az izraeli hajók mindaddig nem használhatják a Petar Stambolić fogadta Halász Józsefet Petar Stambolić, a JSZSZK Elnökségének alelnöke tegnap fogadta Halász Józsefet, a Magyar NK újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott jugoszláviai nagykövetét, és átvette tőle megbízólevelét. A fogadáson jelen volt Lazar Mojszov szövetségi külügyi titkárhelyettes, Slavko Kuhar, a JSZSZK Elnökségének főtitkára, Lazar Udovički, a JSZSZK, Elnöksége külügyi tanácsának titkára, valamint a magyar nagykövetség diplomáciai személyzete. A beborította Hermon hegyen, a libanoni határ közelében, Centurion típusú izraeli tankok cirkálnak. Ebben a térségben az izraeli egységek úgyszólván napról napra támadásokat hajtanak végre a dél-libanoni falvak ellen csatornát, amíg a két ország között hadiállapot vám Arafat. Az egyetlen lehetőségt a háború Bejrútból jelenti az AFP. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke, az Al Szajad című libanoni folyóiratnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az arabok és a palesztiniak számára ez az év lesz a legsúlyosabb, január hónap pedig döntő jelentőségű. Szerinte az idén vagy részlegesen megoldják a közel-keleti válságot,vagy felújítja munkáját a genfi értekezlet, vagy pedig kitör a háború. A jelenlegi helyzetben — Arafat szerint — a háború tűnik az egyetlen megoldásnak, mivel Izrael gazdasági és politikai zsákutcába jutott, amelyből csak az ellenségeskedés lelújlásával juthat ki. Arafat kilátásba helyezte, hogy a palesztinai ellenállási mozgalom fokozza hadműveleteit és politikai akcióit. Az ideiglenes palesztinai kormány mindaddig nem alakul meg, amíg nem jönnek létre „kedvező feltételek".