Magyar Szó, 1975. január (32. évfolyam, 1-15. szám)

1975-01-16 / 14. szám

10. oldal Kishegyed Mezőgazdasági könyvvásárt tartanak Pén­teken, szombaton és vasárnap Kishegyesen me­zőgazdasági könyvvásárt tar­tanak a Forum kishegyesi könyvesboltjának szervezé­sében. A különféle mező­­gazdasági ágazatokra vo­natkozó szakirodalom majd mindegyikét beszerezhetik az érdeklődők. Pénteken és szombaton a könyveket a Forum üzletében árusítják, vasárnap délelőtt és dél­után pedig a könyvtár olva­sótervében. A könyvvásárt a Tudás—hatalom elnevezé­sű tévéműsor keretében tart­ják. A kulai Sloboda Posztógyár gyógyfürdőbe küldi rászoruló dolgozóit A kulai Sloboda Posztó­gyárban az a gyakorlat, hogy a munkaszervezet sa­ját költségén gyógyfürdői kezelésre vagy levegőválto­zásra küldi az arra szoruló dolgozókat. Ez az intézke­dés nagyon előnyösnek bizo­nyult, mert a gyógyfürdőből visszatért dolgozók újult erővel foghatnak munkához. A munkaszervezet végre­hajtó bizottságának legutób­bi ülésén elhatározták, hogy azokat az anyagi eszközöket, amelyeket a legtöbb szolgá­lati évvel rendelkező dolgo­zók tíznapos kirándulásra különítettek el, az idén át­­ömlesztik a gyógyfürdői ke­zelést szolgáló alapba. Az alap az idén 140 000 dinárral rendelkezik. Tavaly 31 posztógyári dől gőzét utaltak gyógyfürdőbe és levegőváltozásra. Ha a gyógyfürdőkben és üdülők­ben a tavalyi szinten marad a szolgáltatási díj, a fenti összegből az idén 90 dolgo­zót utalhatnának gyógyfür­­dőbe és üdülőbe. Az egészségügyi kimutatá­sok alapján körülbelül eny­­nyi dolgozó szorul effajta gyógykezelésre. Ezzel kap­csolatban azonban egy má­sik probléma is felmerül: a már gyógyfürdőben járt sze­mélyeknek folytatniuk kell a gyógykezelést. Ez a tény bizonyos nézeteltérésekre ad­hat­ okot. A kollektíva fel­adata, hogy helyesen meg­oldja ezt a kérdést. Sz­i MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1975. jan. 16. v , ' / ★ VAJDASAG ★ VAJDASÁG ★ VAJDASAG ★ VAJDASAG ★VAJDASÁG ★ VAJDASÁG ★ Kem­ vesszi el a reményt, de... A bezdáni termálvíz fel­tárásáról A bezdáni gyógyfürdőben megkezdődött a termálvíz feltárása. • A szakemberek vé­leménye szerint Bezdán alatt termálvíz réteg található, de nem tudni, milyen mélység­ben. A termálvíz kutatásá­hoz kapcsolódik a gyógyfür­dő bővítésének, új szálló épí­tésének, a melegvizes távfű­tésnek, a melegágyi vete­­ménytermesztésnek a terve. A munkálatokat már fél éve végzik az újvidéki Hid­­rosonda szakemberei. Hol tartanak most, és milyenek a kilátások? — kérdeztük dr. BALLA Ferenctől, a bez­dáni gyógyfürdő igazgató­jától. — A szakemberek számítá­sa szerint 500—800 méteres mélységben van víztároló réteg. A beruházók — a zombori község betegségi biztosítási közössége, a gyógyfürdő dolgozói közös­sége és a kivitelezők is — erre alapozzák a kutatás folytatását. A fúrások so­rán azonban módosultak a tervek. Az említett mélység­ben ugyanis nem bukkan­tak termálvízre, és a talaj sem volt kellő hőmérsékle­tű. Körülbelül 1200—1290 méter mélységben a talaj mészkő és homokkő össze­­tételű, hőfoka pedig 70—75 Celsius-fok. — Ez már megfelelő hő­fok, mi azonban víznyom­­jelekre voltunk kíváncsiak, s a munka tovább folyt. Saj­nos, 1305 méter mélységben a fúrófej rendkívül kemény lávakőrétegbe hatolt, , ame­lyet csakis különleges szer­kezettel lehet átfúrni. És hogy a baj még nagyobb legyen, a fúrófej beleszorult a lávakőbe. — Ez négy hónappal ez­előtt történt — Különleges módszerrel kezdtünk hozzá a mélybe szorult csövek felszedésé­hez. A munka lassan halad, eddig 900 000 dinárt költöt­tünk el. Ha azonban a fúró­fejjel együtt sikerül kiemel­ni a csöveket, a próbálkozás legizgalmasabb része követ­kezik. A kellő hőfokú föld­rétegbe olyan csöveket bo­csátunk le, amelyek segít­ségével feltörhet a víz vagy felszivattyúzhatjuk. — A szakemberek nem ta­pasztaltak kellő­ fokú nyo­mást az említett 1200—1300 méter mélységben. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy fel kell adnunk a reményt. Lehetséges, hogy a kutatás nem lesz olyan sikeres, mint ahogy reméltük. Foglalkoz­zunk azzal a gondolattal, hogy esetleg egy újabb ku­tat fúratunk, addig a víztá­roló rétegig hatolunk (320 méter), amelyen langyos (25 fokos) jódos, kissé gázos gyógyvíz van. Ez csak akkor jöhet számításba, ha telje­sen sikertelen lesz a termál­vízkutatás.­­ ivóvizet 40 méteres mélységig lehet találni, a gyógyvíz a 320 méter mély­ségben húzódó víztároló ré­tegben van. Ebből arra kö­vetkeztetnek a szakemberek, hogy Bezdánnak idővel ivó­vízgondjai is lehetnek, ha a jelenlegi tárolórétegek va­lamilyen oknál fogva kime­rülnek — mondatta dr. Balla. SZABÓ Ferenc A bezdáni fürdő épülete Szorosabb kapcsolat a közvetlen termelővel Beszélgetés Gutasi Miklóssal, a KSZ kanizsai községi párttitkár helyettesével . Immár egy éve,­ hogy megválasztották erre a tiszt­ségre. Mondana-e valamit az eltelt időszakban végzett munkájáról? — Anna­k idején, amikor erre a tisztségre jöttem, tisz­tában voltam azzal, hogy munkám csakis akkor lesz pozitív irányú, ha lelkiis­meretesen, nagy odaadással végzem. Már a legelején, sok rendellenességet tapasztal­tam. Felfigyeltem arra, hogy sok vezető beosztású em­ber hanyagul végzi felada­tát. Számtalan esetben út­ját kellett élni a bürokra­ta önkényesked­ésnek. Az ilyen jelenségek ellen foko­zott erővel harcoltunk, és ennek eredményeként le is küzdöttük az effajta elfer­­düléseket.­­­­ Munkatervünkben nagy gondot fordítottunk a köz­vetlen termelők pártmunká­ba való bevonására is. Igye­keztünk a dolgozókat meg­győzni arról, hogy bátran kell hozzálátniuk a felada­tok elvégzéséhez, a felmerü­lő problémák leküzd­éséhez. Ebben a törekvésünkben eredményt értünk el. Köz­ségünkben jelenleg a párt­tagok 35-­40 százaléka köz­vetlen termelő, munkás. ф Szerveztek-e számuk­ra ismeretterjesztő, tovább­képző előadásokat? — Ezen a területen is lé­péseket tettünk. Különféle tanfolyamokat szerveztünk, s a jelentkezők kellő kikép­zésben részesülhettek. Ezen kívül előkészítő tanfolyamo­kat is szerveztünk azok ré­szére, akik párttagok szeret­tek volna lenni. A jövőt il­letőleg ezen a téren egy lé­péssel tovább szeretnénk ha­l­adni. Létre akarjuk hozni a tmasz­on belül a párt­­­­alapszervezeteket. Minden ilyen ala­pszervezetnek len­ne vezetősége, így a mun­kásokkal, közvetlen terme­lőkkel még szorosabbá vál­hatna a kapcsolat. Az új párttagok nevelése, eszmei­politikai képzése is sikere­sebb lehetne. A tmasz­on belül létrehozott alapszer­­vezet hatékonyabb lenne a problémák megoldásában, mert idejekorán felfigyelhet­ne az esetleges elferdülések­re, önkényes­kedésekre. # Mondjon valamit az ér­dekközösségek elkövetkező munkájáról. — Az érdekközösségek munkájától nagyon sokat várunk valamennyien. Egy lendületesebb fejlődési sza­­­ka­sz előtt állunk. Az érdek­­közösségek zömét a közvet­len termelők alkotják, azok, akiknek a szavát régóta várju­k szocialista munkás­önigazgatásunkban. A meg­választott érdekközösségek így valóban a közös érde­keket fogják szolgálni. JÁNOSI Károly Th. Gutási Miklós A Tisza-vidék húsboltjaiban ritkán kapható bárány­­hús, jóllehet, nagy a kereslet iránta. Az élelmesebb juhászok igyekeznek pótolni a hiányt, gyakran a piacon is kínálják a friss bárányhúst. Egészségesek, diétások egyaránt vásárolják. A juhászok kilónként 35 dinárért árulják. Képünkön egy juhász nyúzza a bárányt. A kenyér ■д NÉHÁNY évtized alatt sokat válto­z­­zott a világ. Vegyük csak például a mindennapi kenyeret. Valamikor legnagyobb részét otthon sütötték, vagy a péknél. Ott várakoztak az asszonyok a finom ropogós cipóra. A kiszedésig elbe­szélgettek, családi hangulat alakult ki, mindent betöltött a frissen sült kenyér illata. Ennél szebb csak a kenyérszegés lehetett. Napjainkban az asszonyok ott várakoz­nak az üzletben. Teherautón érkezik a ke­nyér. Egyszer dicsérnivaló minőségű, más­kor sületlen, kovászos. Ilyenkor több megy veszendőbe, mint amennyit elfo­gyasztanak az emberek. Egy idős nénike türelmesen várakozik. — Egy fél kilogrammot mérjek, Julis néném? — Igen, csak szépet adjál. A kenyérnek szép, tisztára mosott szal­vétát vesz elő. Így szokta meg már gyer­mekkorában. A kimért kenyeret gondo­san, szépen betekeri, mintha kisgyerme­ket pályázna. Nagy szeretettel viszi ha­zafelé mindennapi kenyerét. Neki még a kenyér nem árucikké lesüllyedt élelmi­szer, sokkal több annál. Kislány koriban az édesanyja az első szegést mindig neki adta. Sohasem felejti el. —o—— A­Z ISKOLÁBAN éppen most van a nagyszünet, az uzsonnaosztás ide­je. A tanulók zöme benn tartózko­dik a tantermekben és uzsonnázik. Van, aki gyorsabban befejezi az evést. Néhány perc múlva megelevenedik az udvar és az iskola környéke. Jókedvű gyermekek szaladoznak mindenütt. A fiúk labda híján mindent rugdosnak: konzervdobozt, fadarabot, kenyérvéget, kiflidarabot. — De jó, hogy gyürkéset választottam — kiált fel az egyik —, legalább eltart a szünetben! Elkezdik rugdosni a kenyeret. — Csengetnek, befelé! A csatatéren porba hullott kenyérdara­bok. Az utcán egy idős nénike éppen most vesz fel belőlük néhány darabot. IM. J.) . Becse: Ismét a magánkisiparosoké az ipartestület épülete A becsei iparosegyesület tagsága 1885-ben elhatároz­ta, hogy otthont épít. Építé­se 1888-ban készült el, és az épület egyike volt a város­ ékességének. Egészen 1962- ig­­ ebbe­n az épületben szé­kelt az ipartestület. Ekkor azonban megszűnt az ipar­kamara, és az épületet a nyugdíjasok és a harcosok kapták meg. Az iparosok egy kis irodahelyiséget tartottak meg maguknak. Egészen 1974-ig albérlők voltak sa­ját otthonukban. Időközben több kérelmet intéztek a községi képviselő-testület illetékes szerveihez, és sike­rült egyezséget kötniük a nyugdíjasokkal és a Harcos Szövetséggel. Előbb a nyug­díjasok­­ költöztek ki új ott­­honukon, majd újév előtt a Harcos Szövetség községi szervezetének irodáját áthe­lyezték a társadalmi-politi­kai szervezetek székházába, így az épület ismét ipa­rosok egyesületének szék­­háza lett. Az otthonban a magánkisiparosok egyesüle­tének irodái mellett tágas klubterem van, ahol az ösz­­szej­öve­teleket tarthatják. Az épület másik szárnyában pedig egyelőre a könyvelő­­ség és a magánkisiparosok takarékpénztára kapott he­lyet. Tavaszra hozzálátnak az épület teljes átalakításához, és egy új rész építéséhez. 1 700 000 dináros beruházás­sal teljesen felújítják a meg­levő épületet, az udvarban pedig felépítik a város első iker­automata, tekepályáját; igen, nagy szükség van rá, hiszen a városban hat teke­csapat van, de egynek sincs tekepályája. A pálya felett kap helyet a könyvelőség és a takarékpénztár, a megle­vő helyiségekben pedig tár­salgót rendeznek be, és itt lesz az iparosok egyesületé­nek irodája is. L. Gy. Ma Kanizsán: ünnepség a Zmaj J. Jovanovic iskolában Bensőséges ünnepség lesz ma a kanizsai Zmaj J. Jova­­novic Általános Iskolában A 11 órakor kezdődő ünnep­ségen az iskola tanulói al­kalmi műsort adnak a ven­dégek tiszteletére, majd a Vajdasági Sportújságírók Egyesülete Aranytoll elne­vezésű díjának nyertese, ÁROK Ferenc 3000 dinár értékű sportfelszerelést ado­mányoz volt iskolájának. Az ünnepség keretében át­adják Vajdaság két legkivá­lóbb sportolójának, PALA­TÍNUS Erzsébet asztaliteni­szezőnőnek és Ivan FRGIC birkózónak az eredményes sporttevékenységükért járó díjakat. A műsor befejeztével Árok Ferenc rövid élmény­­beszámolót tart az iskola sportolóinak a labdarúgó­­világbajnokságról. M. R.

Next