Magyar Szó, 1975. február (32. évfolyam, 30-44. szám)

1975-02-14 / 43. szám

­ Dolanc fogadta a karintiai szlovén küldöttséget Belgrádból jelenti a Tan- Jug. Stane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizott­ságának titkára, fogadta a karintiai szlovénok hazánk­ban tartózkodó küldöttségét: dr. Joseph Tischlert, dr. Franz Zwittert, dr. Augus­tin Maiét és dr. Philip Wa­­rascht. A szívélyes és baráti lég­körben folytatott eszmecse­rén az ausztriai szlovén nem­zeti kisebbség képviselői tá­jékoztatták Dolanc elvtársat a tárgyalásokról­ és találko­zókról, amelyekre jugoszlá­viai tartózkodásuk idején sor került, és ismertették ve­le az ausztriai szlovénok je­lenlegi helyzetét, problémá­it és tevékenységét, különös tekintettel az osztrák állam­szerződés rendelkezéseinek Ausztria részéről történt megszegésére. A beszélgetésben részt vett dr. Alekszandar Grlics­­kov, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának reszorttitkára. He QcM 3 . . . И аллт CvA id0jArAsellíreJELZ^S * mám .fiú |y|f Mérsékelten felhős, enyhe idő W W 1 gyenge déli széllel. Helyenként azonban átmen =tттг^. ■■ -ara­­­dinar neti eső lehetséges. ^ 11 _______ -­ f Ak JS ■ DMiiiBaD"iiBn«enaBi«aaaasBRnaiiiiMMaiiaiiiiBiiivaiiiiiiiaBRRHiaBBi*ii»RiiiiRMiiia neiiemes more SZdmimatunK a ПС1 vtucn 1». ^ -Д_. : ::::::: VVV¥¥ . . . :::::: ,, , .. ::::::: a meteorológusok előrejelzése szerint hazánk = = XXXII. évf., 43. (9953.) sz. •■.■■■ Fentek, 1975. február . területén szombaton és vasárnap mérsékelten ==: ::::ss:::süss:sssssssssss3£ssssss:s::ss:::ssssss::s:sssss:sssssssss[SBSs:sss:s:­::ssas felhős, az évszakhoz képest meleg idő várható = == ---------------------*---------—H,lL ' 1—' ri— -----------------—r-------------—-----------------------— ----------------------- Egyoldalú döntés Kikiáltanak a ciprusi török köztársaságot Rauf Denktas az elnök — Ankara helyesel, Athén hallgat — Makariosz összehívta a kormányt és a nemzeti tanácsot Hírügynökségek nikoziai jelentése szerint a cipru­si török közösség csütörtökön különálló ciprusi török államot hozott létre. Értesülések szerint Rauf Denk­tast, a ciprusi török közösség vezetőjét, a török kö­zösség „törvényhozó parlamentje és minisztertaná­csa” egyhangúlag államfővé nevezte ki. A ciprusi török közösség azután határozott ilyen egy­oldalúan, hogy a szigetor­szág görög közössége beter­jesztette a ciprusi állam al­kotmányos rendszerére vo­natkozó javaslatát. A dön­téssel tulajdonképpen a cip­rusi török közösség már elő­re meghatározta az új cip­rusi állam berendezését, amelyről a szigetország két népközösségének kellett vol­na tárgyalnia. A ciprusi törökök ,,mi­­niszertanácsa” és „törvény­hozó parlamentje” követel­te, hogy módosítsák az 1960- as alkotmányt, hogy ezáltal a dokumentum egy födera­tív ciprusi köztársaság alkot­mányává váljon. Ennek ér­telmében az ország két rész­ből álló regionális föderáció lenne. Az eseménnyel kap­csolatos közlemény hangsú­lyozza, hogy a ciprusi törö­kök közössége megalakítot­ta saját alkotmányozó par­lamentjét, amelynek élén Denktas áll, és ötven tagja az eddigi ciprusi török kö­zösség parlamenti képvise­lője volt. A török közösség minisz­tertanácsa és parlamentje a döntés megindoklásában az­zal vádolta a ciprusi görög közösséget, hogy 1963-ban, 1967-ben és 1974-ben kísér­letet tett a független ciprusi állam felszámolására. A cip­rusi török közösség mindeb­ből arra a következtetésre jutott, hogy a szigetország­ban „csak úgy biztosítható a béke és biztonság, ha a két közösség két különálló ré­giót hoz létre és önállóan dönt belső rendszeréről”. A ciprusi török közösség hatá­rozatában azzal vádolja a ciprusi görög közösséget, hogy ..semmilyen építő jel­legű javaslatot sem tett a független és föderatív cip­rusi köztársaság említett ala­pokon történő létrehozásá­ra”. A ciprusi török közösség ..minisztertanácsa és törvény­hozó parlamentje” elhatáro­zásának megindoklásában rá­mutat, hogy „a ciprusi török közösségnek új és egészséges szociális és gazdasági beren­dezése kell, hogy legyen”. A határozat meghozói közlemé­nyükben hangsúlyozzák, hogy „határozottan szembe­szegülnek minden olyan tö­rekvéssel, amelynek célja Ciprus függetlenségének fel­számolása, tíz ország felosz­tása, vagy egyesítése, bár­mely más állammal”, és hi­tet tesznek a Ciprusi Köz­társaság el nem kötelezett státusa mellett, és határo­zottan szembeszegülnek az­zal, hogy a szigetországot idegen érdekek szolgálatába állítsák”. A ciprusi török közösség váratlan lépése csütörtökön délután nagy megdöbbenést keltett Nikoziában, ahol hi­vatalos körök az utóbbi na­pokban annak a meggyőző­désüknek adtak kifejezést. Sadi Irmak török minisz­terelnök nem sokkal később megerősítette a hírt, hogy a ciprusi török közösség kiki­áltotta a különálló ciprusi államot, mint a föderatív be­rendezésű szigetország egyik részét. Irmák hangsúlyozta, hogy Törökország tiszteletben tart­ja a ciprusi török közösség határozatát, és reményét fe­jezte ki,, hogy a világ orszá­gai is hasonlóképpen csele­kednek. A török miniszterelnök sze­rint a ciprusi török közös­ség határozata nem irányul Ciprus függetlensége ellen, és szó sincs­­a sziget felosz­tásáról vagy az enozisz meg­valósításáról, hogy a török fél mégsem fogja valóra váltani a „fö­deratív állam” kikiáltására vonatkozó fenyegetőzését. Kétségtelen azo­nban, hogy a török megszálló hadsereg el­lenőrzése alatt álló ország­részben a török hatóságok augusztus óta mindent meg­tettek az éles etnikai kü­lönválást tükröző föderatív állam létrehozására. A ciprusi törökök csütör­töki döntése értelmében ve­szélybe kerültek a két kö­zösség közötti tárgyalások is. Senki sem számított ugyanis a török tárgyaló fél ilyen lépésére, s mindeddig nem tudni, hogy ezek után milyen javaslatokat terjeszt Denktas a ciprusi görögök v­ezetője, Kleridesz elé. Lapzárta előtt érkezett a hír, hogy Makariosz elnök Nikoziában sürgősen össze­(Folytatása a 3. oldalon) Az SZVT elfogadta az országos vetési tervet Tárgyait az áramellátás nehézségeiről, és vám­könnyítéseket hagyott jóvá a gazdaság számára A Szövetségi Végrehajtó Tanács tegnapi ülésén Dob­­rosav Culafic elnökletével el­fogadta a Szövetségi Mező­­gazdasági Bizottság és a Ju­goszláv Gazdasági Kamara által beterjesztett rendkívüli vetési tervet. A terv elkészítését az tet­te szükségessé, hogy az őszi mostoha időjárás miatt még 4,5 millió hektár terület vár megmunkálásra és vetésre. Az eddig elvégzett munkák­kal kapcsolatban a Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács megál­lapította, hogy elősegítik az egész előirányzott terv telje­sítését, egyben pedig hang­­súlyozta, hogy az illetékesek kellő­­szervezés, műszaki és gazdasági értékelésekkel fog­ják támogatni az ország me­zőgazdaságát és földműve­seit, hogy eleget tehessenek a tervben előirányzott fel­adatoknak. Az ülésen a Jugoszláv Vil­lanygazdaság képviselője­ tá­jékoztatót adott az szárazság miatt előállt áramellátási ne­hézségekről. Ezzel kapcsolat­ban a tanács utasította a Szö­vetségi Energetikai Bizottsá­got, hogy sürgősen vizsgálja meg a helyzetet, tegye meg a kellő intézkedéseket. A továbbiak során vám­­kedvezményeket hagyott jó­vá a gazdaság számára bizo­nyos berendezések és újra­termelési anyagok behozata­lára. Az intézkedés célja az, hogy a termelés fellendítésé­vel hozzájáruljon a kereslet és kínálat egyensúlyának helyreállásához. A Szövetségi Végrehajtó Tanács ezenkívül elfogadta azt a Jugoszláv Gazdasági Kamarával együttesen készí­tett társadalmi megállapodás javaslatot,­­amely az idei kül­földi gazdasági propaganda pénzelésének módjáról és egyéb kérdéseiről intézke­dik, és végül megvitatott né­hány időszerű kérdést a gaz­daságpolitika, a politikai rendszer és a külföldi kap­csolatok területéről. Ülésén ezenkívül becikkelyezett né­hány nemzetközi egyez­ményt. Gu­gorov vezetésével Jugoszláv parlamenti küldöttség a Közel- Keleten Tárgyalások kétoldalú és nemzetközi kérdésekről Belgrádból jelenti a Tan­­jug. A JSZSZK Képviselőházá­nak küldöttsége, amelyet Ki­ro Gu­gorov elnök vezet, teg­nap hivatalos baráti látoga­tásra Szíriába, Libanonba és Egyiptomba utazott az otta­ni parlamentek meghívásá­ra, Gu­gorov elnökön kívül, aki feleségével együtt uta­zott el, a küldöttségben van Danilo Kekic a Szövetségi Tanács elnöke, Svetislav Po­povic képviselőházi bizottsá­gi elnök, továbbá Pero Dje­­telic, Danica Djurkovic és Vehid Smailovic. A tervek szerint a kül­döttség megbeszéléseket folytat Szíria, Libanon és Egyiptom parlamenti képvi­selőivel a két ország politi­kai, gazdasági és kulturális kapcsolatairól, valamint az időszerű nemzetközi politi­kai és gazdasági kérdésekről. A küldöttséget Marijan Cvetkovic és Peko Dapcevic, a képviselőház alelnökei és más személyiségek búcsúztat­ták a belgrádi repülőtéren. A JKSZ KB Elnökségének Végrehajtó Bizottsága teg­nap kibővített ülést tartott. Munkájában részt vettek a köztársasági és tartományi pártbizottsági elnökök, a KSZ hadseregbeli választmá­nyának titkára, továbbá Du­san Petrovic, a Szocialista Szövetség, Mika Spiljak, a Szakszervezeti Szövetség és Džemal Bijedić, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Vidoje Žarković, a JSZSZK Elnökségének tagja, Zoran Polič, a JSZSZK Képviselő­­háza Köztársaságok és Tar­tományok Tanácsának elnö­ke, Ilija Vakic, a Jugoszláv Gazdasági Kamara elnöke és mások. Az ülés részvevői a párt­elnökségi határozatok és egyéb pártfeladatok alapján megvitatták mindazokat az időszerű gazdasági és politi­kai kérdéseket, amelyeknek rendezése mind a JESZ, mind az egész társadalom részéről egybehangolt poli­tikai akciót követel meg. Ezenkívül véleményt cse­réltek arról, hogy a Kommu­nista Szövetség milyen tevé­kenységet fejt ki országos, köztársasági és tartományi szinten az ötéves és a távlati terv megállapításával, továb­bá a gazdasági rendszernek­­ az alkotmányhoz való igazí­­­­tásával és az idei évi gazda- s­­ágpolitika­­végrehajtásával kapcsolatban. Az ülés részvevői ezenkí­vül meghatározták, hogy mi­lyen konkrét kérdéseket ter­jesztenek a JKSZ KB Elnök­ségének következő ülései elé­ alapszik, nem pedig kétség­bevonhatatlan tényeken. Kissinger például kijelen­tette, hogy „foglalkoztak azokkal a sajátos­ lépések­kel, amelyek előrehaladást eredményeznek a­ válság rendezésében, a béke érde­kében", s nyilatkozata sze­rint ez egyaránt vonatkozik Tel Avivra és Kairóra. Más­részt a Kissinger kíséreté­ben levő tisztségviselők ál­lítása szerint " az a tény, hogy az amerikai külügy­miniszter hamarosan vissza­utazik Kairóba­ ,„már ön­magában véve is arra utal, hogy várható valami”. A következő lépés a mos­tani szakaszban természete­sen a Sínai-félszigeten állo­másozó izraeli egységek visszavonása lenne. Ameri­kai hírforrások szerint Iz­rael e tekintetben még nem döntött véglegesen és­­Tel Avivban — állítólag — Kis­singer előtt kiteregették ugyan a közel-keleti térké­peket, de anélkül, hogy az izraeli vezetőség konkré­tabban meghatározta volna a csapatvisszavonás vona­lát. Hír szerint a Tel Aviv-i kormány a megoldás több változatát terjesztette Kis­singer elé, amelyek közül Kairónak választania kelle­ne, s az amerikai külügy­miniszter elsődleges felada­ta, hogy mindkét fél számá­ra elfogadható­­megoldást­­találjon. Még mielőtt­ Kissinger el­utazott volna Kairóból, Isz­­ipail Fahmi külügyminisz­terrel egyezményt írt alá az USA és Egyiptom együtt­működéséről, amelynek ér­telmében az USA hitelt nyújt Egyiptomnak amerikai ter­mékek vásárlására. Kairói újságok szerint nyolcvan­­millió dolláros hitelről van szó, s ezt az egyiptomi kor­ (Folytatása a 3. oldalon) Közel-Kelet Kilátásban a részmegoldás Kissinger látogatása nyomán bizakodás Kairó­ban __ Damaszkusz és Jeruzsálem az amerikai külügyminiszter következő állomása -- Amerikai hitel Egyiptomnak Kairóból jelenti a Tanjug: Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Anvar el Szadat egyiptomi államfővel folytatott kimerítő tárgyalásai után csütörtökön Kairóból Damaszkusz­ba utazott. Szíria fővárosából ismét Jeruzsálembe látogat, majd Ammanba és Rijádba utazik, s végül, körútjá­nak utolsó állomásaként Genfbe érkezik, hogy And­rej Gromiko szovjet külügyminiszterrel tárgyaljon. Jóllehet, mostani közel­­keleti körútját döntő fon­tosságúnak tartják, mind­eddig semmilyen konkrét megegyezés sem történt, és a sokat emlegetett, régóta várt „következő lépés” meg­tétele későbbi időpontra marad. Ennek ellenére az egyip­tomi fővárosban bíznak az Egyiptom és Izrael közötti egyezmény létrehozásában, amely a Sínai-félszigeten állomásozó csapatok továb­bi visszavonását szabályoz­ná. A derűlátás persze nem igen indokolt, mert — leg­alábbis a hivatalos értesü­lésekből erre lehet követ­keztetni a pontosan meg nem fogalmazott utalásokon Időszerű gazdasági és politikai kérdések a JKSZ KB Végrehajtó Bizottsága előtt Szadat elnök és Kissinger jó hangulatban

Next