Magyar Szó, 1975. március (32. évfolyam, 58-72. szám)
1975-03-08 / 65. szám
10. oldal Reális munkaterv Előtérben az időszerű eszmei kérdések ф A VKSZ TB eszmei bizottsága tegnap, Újvidéken megtartott ülésén Ljubiša Stankov vezetésével meghatározta a márciusjúliusi időszakra vonatkozó munkatervét. Ez a munkaterv lényegében azonos a még 1974 őszén elfogadott munkatervvel (ezt a VKSZ TB Elnöksége is jóváhagyta), de időközben felmerült a munkaterv részletezésének, pontosabb meghatározásának szükségessége. A részletező munkatervre azért van szükség, mert a bizottság és a tartományi pártbizottság más szerveinek eddigi munkája számos időszerű, a munkatervben kellő alapossággal meg nem határozott témákat is felvetett. Többek között helyet kapott a most elfogadott munkatervben felsőoktatásunk kérdése, a munkás- és népegyetemek tevékenységének felülvizsgálása, a közművelődési közösségek munkájának és fejlesztésének megvitatása stb. A bizottság tagjai reálisnak ítélték meg munkatervüket, véleményük szerint elegendő idő áll rendelkezésükre az egyes témák feldolgozására. A júliusdecember közötti időszak munkatervét júliusban fogják részletesen meghatározni. Többek között helyet kap benne a marxista oktató-nevelő munka és a szakoktatás kérdése is. F. I. MAGYAR SZÓ Szombat, 1975. márc. 8. Ünnepi számadás Előkészületek a VII. dél-bánáti művelődési szemlére A VII. dél-bánáti művelődési szemle egyeztető bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy e körzet magyar nyelvű művelődési egyesületeinek és műkedvelőinek idei találkozóját május 10-én és 9-én Debelyacsám tartják meg. A szemle előkészületeiről és jellegéről Jóna Jánossal, az egyeztető bizottság tagjával, a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnökével beszélgettünk. — Az idei szemle pontos műsorát majd csak március 15-e után tudjuk meg — mondta Jóna János —, amikor a szakbizottságokkal együtt ismét összeül az egyeztető bizottság, hogy a művelődési egyesületek által előterjesztett műsorjavaslatokat átnézze, értékelje, s ennek alapján a válogatást is elvégezze. Elvileg a szemle jellege semmit sem változik. Vagyis e nagyszabású találkozón, ünnepi számadásként, most is azt igyekszünk bemutatni, ami kinek-kinek az egész évi munkájában a legjobb, legfigyelemreméltóbb megvalósítás volt. A műsor változatosságát és sokrétűségét ezúttal is az szavatolja majd, hogy nyolc művelődési egyesület és otthon képviselteti magát munkájának, termésének színe-javával. Versecről, Székelykevéről, Ürményházáról és Pancsováról a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Kovinból a Rákóczi Ferenc, Hertelendifalváról a Tamási Áron Művelődési Egyesület jelezte a szemlén való részvételét, ezenkívül a sándoregyházi művelődési otthon és vendéglátóként persze a debelyacsai művelődési egyesület is ott lesz e jelentős dél-bánáti művelődési rendezvényen. — Csak felnőttek lépnek fel? — Akárcsak eddig, most is lesz diákműsor. Méghozzá legkevesebb százötvenkétszáz gyerek részvételével. Az általános iskolák zeneoktatói máris megkapták a Borsos Tamás által összeállított partitúrát, úgyhogy biztosra vesszük: mind a helyi gyűjtésből eredő, mind a Bartók és Kodály feldolgozásából merítő ünnepi népdalcsokor méltó lesz az alkalomhoz. — Kiállítást, tanácskozást szerveznek-e? — Kiállításról eddig nem volt szó, de mivel a múltban több jól sikerült kézimunka- és képzőművészeti kiállítást is szerveztünk — az utóbbit az amatőr festők felkarolásával —, biztosra vehető, hogy a dél-bánáti művelődési szemlének az idén is lesz valamilyen kísérőrendezvénye. Azt azonban máris tudjuk, hogy a szemlén ezúttal is megszervezzük a hagyományos és igen sok időszerű kérdést felölelő művelődési tanácskozást. Az idén, fő témaként, a fiatalság művelődésbe való bevonásának lehetőségét kívánjuk megvitatni. Erről már korábban is beszéltünk, de ezúttal még többet szeretnénk elmondani, mivel tömegesítés nélkül, a fiatalok széles körű bevonása nélkül se elég tartalmas, se elég mozgalmas, színvonalas művelődési életet nem tudunk szervezni. Pedig, ha a lehetőségek nem is, az igények nagyok. Az ifjúság aktivizálásának lehetőségéről Varga Sándor, a hertelendifalvi Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetőségi tagja készít vitaindító beszámolót. — Más vendégei lesznek-e a szemlének? — Mi senki előtt se zárjuk be az ajtót. Tehát a szemlén is és a tanácskozáson is szívesen látunk mindenkit. Vagyis a környékbeli művelődési élet képviselőinek részvételére éppúgy számítunk, mint a tartományi művelődési élet és a társadalmi-politikai szervek képviselőinek figyelmére, érdeklődésére. A testvérkapcsolatok ápolása végett pedig az uzdini román és a kovačicai szlovák népi tánccsoportot s a Gyöngyösbokréta szervezőit hívtuk meg. — A pénzügyi problémákat megoldották-e? — A vendéglátó debelyacsaiak örömmel vállalták a VII. dél-bánáti művelődési szemle megrendezését, s a dolgozói közösségek megértő támogatásáról is értesítették már az egyeztető bizottságot. Persze, tudni kell azért, hogy e szemle kiadásai jóval nagyobbak mintsem hogy azt egy község, illetve néhány gondokkal küzdő művelődési egyesület fedezni tudná. De arra számítunk, hogy a tartomány is támogat majd bennünket, s nemcsak erkölcsileg. Hiszen ha területileg regionális is ez a szemle, végső soron mégiscsak a szélesebb körű társadalmi és művelődési érdekeket, a lankadatlan alkotó munkát szolgálja, s igyekszik a maga módján a lehető legjobban meg is valósítani — fejezte be nyilatkozatát Jóna János, a dél-bánáti művelődési szemle egyeztető bizottságának tagja, a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke. FestMobilMen műsor Különtudósítónk telefonjelentése Belgrád, március 7. A többé-kevésbé érdektelen fesztiváli napok után, amelyeken a verseny- és az informatív műsorban elvétve akadt jó film, de annál több volt az unalmas még középszerűnek is alig nevezhető produkció, végre a vetítések emlékeztettek arra, hogy mégiscsak fesztiválon vagyunk. Az eddigi programok között kétségtelenül ez volt a legigényesebb, sőt könnyen megtörténhet, hogy az is marad, mivel mindöszsze egy tucatnyi film bemutatója van még hátra a zsűri döntésének a kihirdetéséig és a díjak átadásáig. Bár a jelek szerint az utolsó versenyműsorban is lesz néhány díjra érdemesült film, sőt megtörténhet, hogy a fesztivál legjobbját is köztük fogjuk látni. Nyilván nem véletlen, hogy az eddigi legszínvonalasabb műsorban szerepeltek a legszűkszavúbb filmek, azaz a kísérőszöveg nélküli vagy a minimális szöveggel ellátott produkciók. Nem véletlen az sem, hogy ennek a programnak volt viszonylag a legtöbb nézője. A műsorban három Neoplanta-film is szerepelt. Djordje Dedjanski Állomás című művével sikeresen debütált. Egy vidéki vasútállomás eseménytelenségének ábrázolásával érzékelteti, hogy ebben a kis világban megállt az idő. Zoran Jovanovic a már számos elismerésben részesült rajzfilmrendező Modell című művében rámutat, hogy a valóság és a művészet nem ugyanaz, ötletsorozatban bírálja a természet másolását követelő felfogást a tőle megszokott színvonalú grafikai megoldások segítségével. Branko Milošević Atlétának látszani című filmjében a test szépségét mindennél fontosabbnak tartó céltalan életszemléletet mosolyogja meg, illetve hagyja, hogy a felvételek önmagukban szóljanak a tenyész férfiakról, akiknek a szextől kezdve mindenről le kell mondaniuk, a szép külső kedvéért. Az est legerőteljesebb filmjeinek egyikét, a Marko Perovot Zivko Nikolic rendezte. Egy öregember szemléli benne szótlanul a világot. Statikus kamerával készült, belső feszültséggel telített, filozofikus film, amely méltó módon egészíti ki a rendező eddigi vizsgálódásait. Vuk Babic: Radivoj Domanovic szerb szatirikus emlékművének elkészítése és leleplezése című műve a neves író szellemében készült ragyogó szatíra a vérbeli szatirikus sorsáról. A múlt csupán ürügy, hogy általánosabb érvényű gondolatokat fejtsen ki szellemes formában. Zoran Tadic A vásár (Dernek) című dokumentumfilmjében egyszerűeszközökkel, meggyőzően szól a külföldre szakadt embereinknek erős honvágyáról. Őszinte emberi dokumentum. A dokumentumfilmek közül említést érdemel Laki Csemcernek A pásztorbot című metaforikus filmje is. Branko Ranitovic belgrádi alkotó Kaméleon című rajzfilmje rendkívül szellemesen gúnyolja ki nemzetközi szinten a köpönyegforgatást. Vuk Babiénak és neki köszönhetően vált vidámmá a tegnapi műsor. Az idén az informatív műsoroknak a korábbi évekhez képest több nézőjük van. Valószínűleg azért, mert jó néhány, azelőtt a legmagasabb elismerésben részesített rendező műve nem jutott be a versenyműsorba. A délutáni programban nemcsak az ő alkotásai között, de egyébként is mindennap akad egy-két méltatlanul kiselejtezett film .Ide tartozik Ivica Matic: Tisztítótűz című műve, amely a szeméttelepet mutatja be: a hulladék között turkáló disznókat, a keresgélő embereket és a zsákmányra leső varjak seregét. LÁDI István Gyászszalagok Németh László könyvein... Nagy részvéttel temették el a lángelméjű magyar írót Budapest, március 7. Abudapesti könyvesboltok kirakatában fekete gyászszalag simul Németh László műveire. A hétfő délelőtt negyed tízkor hetvennégyéves korában elhunyt írótól a mai Népszabadságban Simon István vesz búcsút. „A test és a szellem, a mindennapi élet és a kitűzött ideál közé ez a homogénnak egyáltalán nem nevezhető kor, a huszadik század áthidalhatatlannak látszó szakadékot vetett. Mégis voltak, akik megkísértették a mai föltételek mellett a lehetetlent: a legnagyobb ellenállás felé törve, az enciklopédikus tudással fölfegyverezve a nagyobb közönség harmonikus életvitelének megteremtésére a maguk példájával tettek kísérletet. A kísérlet Németh László esetében szó szerint értendő — írja Simon István. — A társadalmi és emberi gyarlóság ellen szegezett fegyver — a kivételesen érzékeny szellem — nemcsak kifelé, hanem befelé is készen állt döfni. A szakadatlanul dolgozó agy és lélek így a védőpajzsot alig tehette föl: a kísérlet ugyanis önmagában folyt. S most, hogy a halottaságyon a diákosan finom, redőket még hetven fölött is alig mutató szép arc végleg kisimult, s lezárultak a távlatokat sugárzó szemek, rádöbbenhetünk, mi mindent hagyott félbe a gyaluforgácson fekvő koponya, hogy megszűnt működni...” Erről az enciklopédikus szellemről, az Apáczai Csere Jánosnak és Comeniusok fajtájából való nagy egyéniségről szólt dr. Molnár Ferencnek, a kulturális minisztérium államtitkárának búcsúztatója is az író ravatalánál, a Farkasréti temető halottasháza előtt, és Illés Endre Kossuth-díjas írónak, a Magyar Írószövetség titkársági tagjának búcsúszavai is a legnagyobbaknak kijáró tisztelgéssel, ugyanakkor a pályatársnak a megrendültségével villantotta oda a gyászoló sereg elé Németh László emberi, írói alakját. Az operaház zenekara és énekkara Mozart Requiemjének hangjaival teljesítette ki azt a mélységes gyászt, amely az úgyszólván teljes testvéri összeforrottságban itt találkozó írókat, az elhunyt családtagjait és az ország minden részéről érkezetteket átjárta. „Tudás, tehetség, tisztesség” — hangzott Illyés Gyula harcostársai, baráti tisztelgése Silkovits Imre szavaival a nyitott sírnál. (Illyés betegsége miatt távol maradt). S amint Illyés szögezte le: nem alkalmas a gyásznak ez a fájdalmas pillanat, hogy felmérjük, mit is hagyott ránk örökül, tovább folytatásra váróan ez a láng alkalmából a többi közt a elme... Németh László elhunyt a Jugoszláv írószövetség, a Román írószövetség, a Vajdasági Íróegyesület küldött részvéttáviratot a Magyar Írószövetségnek, a budapesti szovjet nagykövetség pedig az itteni írószövetségnél és az elhunyt hozzátartozóinál tett részvétnyilvánító látogatást. Képzőművészeti Levelező Iskola Rovatvezető: ÁCS József PUHALAK FERENC, ADA, Május 1. u. 19. — Levelében komoly problémákat vetett fel, melyek állandóak és másoknál is megvannak. A megoldásuk mégis bizonyos reményekre jogosít fel a küldöttrendszerben. „Adán többen reméltük, hogy talán kulturális dolgozóink megértést fognak tanúsítani irántunk, egy kérvényt írtunk nekik negyven amatőr festő aláírásával, de az három év után is válasz nélkül maradt, ugyanis az egyik legképzettebb emberünk szerint nem érdemes giccsfestőkkel foglalkozni. Pedig nagyon hiányzik, hogy néha összejöjjünk és esetleg egy képzettebb személy előadást tartson. Modellről festhetnénk ... Nem tudom, hol a kiút, nem lehetne-e a KLI-t valódi levelező iskolává tenni. Szerintem reményt adna az, ha valódi iskolává tennék a KLI-t, ahol LEGALÁBB VALAMI ALSÓ FOKÚ KÉPESÍTÉST KAPNA a LEVELEZŐ TANULÓ.” Véleményünk szerint a Munkásegyetem, Ifjúsági Szövetség, vagy valamely művelődési egyesület keretében tömörülhetnének az amatőr képzőművészek. Ehhez helyiség (műterem) szükséges, egy szakvezető (hivatásos képzőművész) lehetne az amatőr csoport vezetője. A művelődési érdekközösségek azért alakultak, hogy a dolgozók kulturális igényei kifejezésre jussanak és megvalósuljanak. Most ismételjék meg kérvényüket, adják be a községi művelődési érdekközösségnek, előzőleg azonban, amint említettük, „társuljanak” valamely társadalmi szervezettel. Külön is írunk majd erről a kérdésről. MOLNÁR JÓZSEF, ÚJVIDÉK, Stevana Milovanova 10—1. — Újabb rajzain is folytatja a vonalak-árnyékok kifejezésmódot, ügyeljen azonban arra, hogy a formula önmagában üres marad, ha nem köti össze a megfigyelt és átélt, objektív és szubjektív „igazságokkal”. Ez nem mindig sikerült. Úgy rajzoljon, hogy maga a rajzolás adja meg az esztétikai örömet, s ne a végeredményt „lesse”. A vékony vonalakat vastagabb vonalakkal is kombinálhatja, vagyis a vonalakat társítsa. KUJUNDŽIC ANTAL, SZABADKA, Frankopanska 35. — Az ember küzdelmét fejezi ki erőteljes és „torzítotti realista” stílusával. Érzelmei az ember iránti részvétet fejezik ki, komoly tehetségre utal. Mintaképei Dési Huber, Guttuso és egyes expresszionisták, meg realisták lehetnek. Otthon nagyobb formátumban rajzoljon. ' 74 Kujundžić Antal rajza Puhalák Ferenc rajza