Magyar Szó, 1975. március (32. évfolyam, 58-72. szám)

1975-03-08 / 65. szám

Szombat, 1975. márc. 8. Kikinda Ismét napirenden az utasszállítás A­xpedicija is betársul­ a vajdasági szállítóvál­lalatok nagy családjába . Szemelvények a küldöttek községi testületének üléséről A napokban ülést tartot­tak a küldöttek kikindai községi testületének taná­csai. Többek között napi­rendre került a helybeli Spe­dicija szállítóvállalattal kap­csolatos beszámoló is, amely e dolgozói közösség nehézsé­geiről tájékoztatta a küldöt­teket. Mint már arról több­ször is írtunk, a lakosság számtalan kifogást emel e munkaszervezet tevékenysé­ge ellen, mivel a járművek sok esetben rendszertelenül, sőt olykor ,egyáltalán nem is közlekednek. Az ülésen értesültünk ar­ról, hogy a vállalat számta­lan nehézséggel küzd, kivé­tel nélkül mind anyagi ere­detű. Nincs elegendő autó­buszuk, javítóműhelyük, au­tóbuszállomásuk stb. Ezeket a nehézségeket a munkaszer­vezet saját erejéből nem ké­pes megoldani, ezért van szükség az egész társadalmi közösség segítségére. A Spedicija ez év január elsején egyesült a többi vaj­dasági szállítóvállalattal, s így most a Panonijatrans egyik társultmunka-alap­­szervezete. Az új vállalat — amelynek csaknem minden vajdasági szállítóvállalat tag­ja — keretein belül minden bizonnyal nagyobb lehetősé­gek nyílnak a nehézségek le­küzdésére és a további fejlő­désre is. A küldöttek azt is elhatározták, hogy a község a jövőben nagyobb segítsé­get nyújt ennek a munka­­szervezetnek, elsősorban az autóbuszállomás felépítésé­ben. A képviselő-testületi­ ülé­sen ezenkívül foglalkoztak a kisipar helyzetével is a községben. Megállapították, hogy a társadalmi jellegű és a magánkisiparban egy­aránt számtalan probléma van, amelyek sürgős megol­dásra várnak. A társadalmi kisipar egyik legnagyobb hiányossága az, hogy d­íj ,szétdarabolt. A község terü­letén 23 kisipari vállalat van 1000 alkalmazottal. Vál­lalatonként átlag 43 dolgo­zót számíthatunk, a legna­gyobb ilyen jellegű munka­­szervezetnek 192 foglalkoz­tatottja van. A foglalkozta­tottak összetétele iskolai végzettség szempontjából elég gyenge, mindössze egy egyetemi végzettségű káder dolgozik ezen a területen, de kevés a szakképzett és a magas szakképzettségű dol­gozó is, így a gazdasági eredmé­nyek is igen szegényesek. Ezek természetesen kihatás­sal vannak az itt dolgozók személyi jövedelmére és ez­zel egyidejűleg életszínvona­lának alakulására. A megol­dást az eszközök társításá­ban, több ilyen ágazat in­tegrációjában kell keresni, ezért a közeljövőben — ál­lapították meg az ülésen — arra kell törekedni, hogy meggyorsítsák az egyesülési folyamatokat. Hasonlóan a fentiekhez a magánkisipar is számtalan nehézséggel találkozik, mint pl. állandóan csökken a kis­iparosok száma, jelenleg átlagéletkoruk 50 év, nincs elegendő kisipari műhely a város szűkebb központjá­ban, a kisiparosok alapesz­közei elavultak, nincs pénz a felújításukra, amelyet vég­ső esetben a polgárok síny­­lenek meg, mivel a szolgál­tatások minősége eléggé si­lány stb. A magánkisiparo­sok problémái jóval össze­tettebbek, s mivel a közös­ségnek szüksége van szolgál­tatásaikra, a kérdéseket ösz­szefogással kell megoldani. Kedvezőbb adópolitikát kell bevezetni, műhelyeket kell biztosítani és kölcsönöket a munkaeszközök felújítására — hallottuk a küldöttek köz­ségi testületének legutóbbi ülésén. P. P. libát­ in­yitana in . Tavaszi mezőgazdasági munkálatok 4 Kikindán községi egyeztető bizottságot alakítottak Néhány adatot említünk: 98 hektáron nem szedték le a kukoricát, a tervek szerint 14 047 hektár búzát kellett volna elvetni, de csak 12 064 hektáron került a földbe a mag, vagyis a ter­vezett vetésterületnek a 85,8 százalékán. Az őszi szántá­sokat illetően még rosszabb a helyzet, mivel a vizes ta­lajon nem lehetett dolgozni. A fentiekből kiindulva most, tavasszal hatványo­zott erővel kell dolgozni azért, hogy minden terüle­tet bevessenek. A kérdéssel­­ foglalkozott a küldöttek köz­ségi testületének végrehajtó tanácsa is, s a tavaszi me­zőgazdasági munkálatok si­keresebb lebonyolítása érde­kében községi egyeztető bi­zottságot alakítottak. A bizottság elnöke Dra­gán Tubin, a végrehajtó ta­nács tagja. Tagok: Sava Ilié, Stojan Tubin, Radivoj Brandić, Miloš Radovié, Jo­­van Popov, Mihailo Sünié, Aca Udicki és Milorad Udicki. A bizottság titkára Horváth Blanka. A bizottságnak az a fel­adata, hogy figyelemmel kí­sérje a tavaszi mezőgazda­­sági munkálatokat, a nehéz­ségekről tájékoztassa a kül­döttek­­ községi testületének végrehajtó tanácsát és ja­vaslatokat dolgozzon ki a felmerülő nehézségek áthi­dalására. P. P. A nyok A rossz időjárási viszo­nyok miatt Kikinda község határában is alaposan le­maradtak az ősszel a mező­­gazdasági munkálatokkal. A kórház építésére nem jut a helyi járulékból A zrenjanini kórház bel­gyógyászati osztályán a na­pokban megbeszélésre hív­,­ták össze a kommuna fele­lős tisztségviselőit. Bemutat­ták az új kórház tervrajzá­nak vázlatát, és ismertették a szakaszonkénti építés le­hetőségét. A legtöbb­­ szó a kórház építésének pénzeléséről esett. A politikai szerveze­tek és a községi képviselő­­testület vezetői közölték, hogy a helyi járulékból az elkövetkező néhány évben nem lehet eszközöket juttat­ni a kórház építésére. A betegségi biztosítási já­rulék eszközeiből 1980-ig összegyűlik annyi pénz, hogy az építkezés első sza­kaszát megkezdhessék. Ezért úgy döntöttek, hogy a köz­ségi végrehajtó tanács meg­felelő bizottsága az egészség­ügyi központ egyeztető bi­zottságával együtt tegye meg a szükséges intézkedése­ket, hogy a kórház építése kerüljön be a középtávú fej­lesztési programba, és lás­sanak hozzá a tervrajzok ki­dolgozásához.­­. Szemétdombok az út mentén Már sok szó esett a Szentmihályt Zrenjaninnal ösz­­szekötő 3 méter széles és 12 kilométer hosszú aszfalt­úból. Az út ugyanis túl ke­skeny, nem felel meg a kö­vetelményeknek. Most más oldalról szeretnénk vele foglalkozni. Mint ismeretes az út mindkét oldalán félméteres árok húzódik. Nyáron az árok szélén embermagas­ságú gaz nő. Újabban a gazon kívül egyre több a sze­mét is az árokban. Úgy látszik, a városi és a falusi la­kosság szemétgödörnek használja az árkot. Igaz, egy­szerűbb menet közben az á­rokba lódítani a kacatot, mint a szeméttelepre vinni. Jó lenne, ha az illetékesek felfigyelnének erre a je­lenségre és erélyesebben intézkednének. Csúnya lát­vány az út mentén növekvő szemétdomb. (Szj) BÁNÁTI híradó Megújul a zrenjanini takarmánygyár Tavaly ért el legnagyobb munkasikert A zrenjanini takarmány­­gyár tavaly ért el legna­gyobb munkasikert, ugyan­is 6800 vagon takarmányt ál­lított elő. Ez az eredmény talán nem is mondana so­kat, ha nem ismertetnénk, hogy a gépek teljesítőképes­sége 6000 vagonra van be­ütemezve, tehát az ered­mény nagy munkafegyelem­ről és rendkívüli erőfeszíté­sekről tanúskodik. Egyéb­ként a termelés értéke 230 millió dinár. Ebből 28 millió a jövedelem és körülbelül 10 millió dinár jutott az ügyviteli alapba. Ez a jó gazdálkodás lehe­tővé teszi, hogy a takar­mánygyár megvalósítsa már korábban kidolgozott megújí­tási tervét. E szerint szaka­szokban újul meg. Az első szakaszra 15 millió dinárt irányozott elő a munkásta­nács, s ennek keretében új gépeket vásárolnak és két raktárt is építenek. A gé­pek állítólag olcsóbbá teszik a takarmány előállítását, ugyanis ezek nem csomagol­ják műanyag zsákba, ha­nem a raktárba szórják a ta­karm­ányt, s innen azután, az erre a célra vásárolt nagy tehergépkocsikkal szál­lít­ják a megrendelőkhöz. A megrendelők természetesen a nagygazdaságok, amelyek megfelelő tárolókkal rendel­keznek a csomagolatlan ta­karmány elhelyezésére. Is­meretes, hogy a nagygazda­ságokon az ólak és a hizlal­dák előtt hatalmas tartá­lyok vannak és a gépkocsik­ról ezekbe szívhatják a ta­a­karm­ányt, így meggyorsul és egyszerűbb a szállítás. A számítások szerint a cso­magolás kilónként 10 párá­val megdrágítja a tápszert, ez pedig a sertés kilónkénti gyarapodásánál 40,, az üsző­nél pedig már 70 párával drágítja a hizlalást. A meg­újítási terv szerint 3 év alatt évi 12 000 vagonra nö­veli teljesítőképességét a zrenjanini takarmánygyár. E nagyszabású tervet arra alapozta a munkaszervezet, hogy megfelelő társadalmi intézkedésekkel fokozatosan rendeződik az állattenyész­tés helyzete. Erre valóban szükség van, hiszen ez gaz­dasági és társadalmi érdek. Az állattenyésztés fejleszté­se befolyásolja a pénzügyi mérleg alakulását és hozzá­járul a foglalkoztatottak szá­mának növeléséhez. A mai gazdasági helyzetben bizony mindkettőre nagy szükség van. A gyárban nem titkolják az­t a bizakodást, hogy hama­rosan javulni fog az állatte­nyésztés helyzete. Úgy vé­lik, hogy csökkenni fog a ku­korica ára nálunk is, mert e világpiacon már olcsóbb, mint egy-két héttel ezelőtt volt és ez megállítja a ta­karmányár növekedését. Azt is javasolják, hogy meg kel­lene akadályozni a tervezett kukoricabehozatalt, mert be­látható időn belül nálunk is elegendő kukorica kerül a piacra. (ti) 1 Begaszentgyörgy: Júniustól meleg étel a kombinát dolgozóinak Minden alapszervezetnek lesz saját étterme A begaszentgyörgyi Regej Mezőgazdasági-Ipari Kom­binát önigazgatási szervei már korábban latolgatták annak lehetőségét, hogy na­ponta meleg ételhez jussa­nak a dolgozók. A kilátások szerint még az idén megva­lósul ez az elgondolás, amely szerint egy közös konyháról látják el a tár­­sultmunka-alapszervezetek­ éttermét. — Igen, már korábban beszélgettünk arról, hogy hogyan kellene megszervez­ni a munkások étkezését. Végül abban egyez­­ünk meg, hogy Szerbittabén lé­tesítünk konyhát, és innen naponta szállítják a meleg ételt a trasz­ok éttermébe — ismertette KÖRTESI Sándor agrármérnök, a ma­­gyarittabéi Kossuth Lajos Földművesigazgatója. A dön­tés szerint ugyanis minden társult munka alapszerve­zete saját éttermet létesít., A miénk a falu mellett levő gazdaságon hamarosan el is készül. A többi triász is lé­tesít vagy pedig átalakítja a már meglevő éttermét. A konyhát egy Szerbittaben vásárolt régi épületben ren­dezik be. Ez a felszereléssel együtt körülbelül 750 000 di­nárba kerül. A továbbiakban elmond­ta, hogy erre a célra a köz­­fogyasztási alapból már ki­választották a pénzt. A triasz­ok sa­ját éttermük be­rendezésére együttvéve kö­rülbelül 250 000 dinárt köl­tenek. A terv szerint egy adag étel árából 10 dinárt fedez a munkaszervezet, az esetleges különbözetet pedig a munkások fizetik. Tekin­tettel a megkezdett munká­latokra, legkésőbb június­ban megnyílik a konyha. Naponta egyszer szállít me­leg ételt, éspedig ebédet az éttermekbe. A mezei mun­kálatok idején valószínűleg a trász­ok szállítják az ét­teremből a földekre a meleg ételt. (ti) A Közép-Bánságban: Javában vetik a sörárpát A Közép-Bánság minden községében idejében felké­szültek a tavaszi vetésre, s akárcsak másutt, itt is, ja­vában vetik a sörárpát. Sok helyütt a tervezett földterü­letnek már több mint a felét bevetették. A magyarcsernyei község­ben szintén jól halad a ta­vaszi vetés, és általában a talaj-előkészítés a többi tava­szi növényfajták alá. A terv szerint, sörárpával körülbelül 200 hektárt vetnek be. A tartományi megállapodásnak megfelelően, e községben is növelik a cukorrépa vetéste­rületét. Így a társadalmi szektor 330, a magánszektor pedig 200 hektár cukorrépát vet. Napraforgóval az előbbi 100, az utóbbi úgyszintén 100 hektárt tervez bevetni. Álta­lában minden ipari növény­ből többet termesztenek, mint az elmúlt esztendőben; sajnos, a napraforgó kivétel. Az idei kilátások szerint, kö­rülbelül 70 hektárral keve­sebbet termesztenek a köz­ség határában, mint az el­múlt esztendőben. Ennek a tavalyi gyenge esztendő az oka. Ismeretes, hogy az év derekán nagyon szépen mu­tatkozott ez a növény, de az­után a sok esőzés lerontotta és a mag gyenge minőségűvé vált. Egyébként a község nagy­­gazdaságai közül a Vojvoda Stepa-i földművesszövetke­­zet 50 hektárra tervezett ta­vaszi árpát, 80-ra naprafor­gót, 70-re pedig kukoricát. Itt is nagy az érdeklődés a cukorrépa termesztése iránt, a magántermelők 60, a föld­művesszövetkezet pedig 65 hektárra kötött szerződést. Ha már a Közép-Bánságot említettük, mondjuk még el, hogy a szécsányi községben még mindig sok termőföldet sújt a talajvíz. Hozzávetőle­ges számítások szerint, csu­pán a nagygazdaságok 1500 hektár földet nem is tudnak időre bevetni. Sajnos, még ugyanennyit veszélyeztet a talajvíz. Egyébként a terv szerint a szécsányi Graničar birtok szántóföldjeiből vett el legtöbbet a talajvíz — körülbelül 800 hektárt —, a Jaša Tomić-i határban pe­dig mintegy 400 hektárt. Klek: A dolgozókról való gondoskodás szép példája A zrenjanini Szervó Mi­hály Ipari-Mezőgazdasági Kombinát birtokának kleki társult munka alapszerve­zetében a dolgozók életszín­vonala kiegyenlítődött az ipari dolgozókéval. Hogy ez valóban így van, bizonyít­ják az alábbi tények. A gazdaság 1600 hektár termőfölddel rendelkezik,é­s növénytermesztésen kívül szarvasmarha-tenyésztéssel és tejtermeléssel foglalko­zik, összesen 190 embert foglalkoztat, s ezek közül 140 a növénytermesztésben, ötvenen pedig a jószágte­nyésztésben dolgozik. Átla­gos személyi jövedelmük el­érte a 2600 dinárt, a tavaly­­előtti 2280-hoz képest. Min­den dolgozó napi egyszeri meleg vagy hideg ételt kap. A környező falvakban lakó munkások útiköltségének 85 százalékát a dolgozói közös­ség fedezi. Az évi szabadság térítménye személyenként 1250 dinár. Holt munka fe­jében tavaly 7 dinárt szá­moltak el havonta, minden munkaév után az idén pe­dig 10-et. Ezenkívül minden 10 évi munkaszolgálat után egyhavi személyi jövede­lemnek megfelelő juttatást kap az illető. A gazdaság nagy gondot fordít az egész­ségügy és a munkavédelmi eszközök használatára,­­ így igen jó munkafeltételeket szavatol. A fentebb felsorolt társa­dalmi mércék általában ér­vényesek a kombinát mező­­gazdasági birtokának min­den társult munka alap­­szervezetére, vagyis 1820 dolgozóra. Ezzel kapcsolat­ban azt említhetnénk még meg, hogy a Zlatica, a Klek és a Livade részlegeknek saját munkásétkezdéj­ük is van, a többi triasz pedig a kombinát központi étkezdé­jéből szállítja az ételt. Jól sikerült véradás Magyarcsernyén A Vöröskereszt magyar­csernyei helyi szervezete az elmúlt szombaton megszer­vezte az első idei véradást, összesen 48-an 15 liter vért adtak, s ez ismét nagy se­gítség a zrenjanini kórház­nak. Évente kétszer szerve­zik meg az akciót, és min­dig igen sokan jelentkeznek. Ha a helység lakosainak számát tekintjük, az ered­mény kielégítő. A szervezet ezúton is kö­szönetet mond a falu lako­­sainak. (H. J.) Tamásfalva A helyi közösség tanácsa napokban megtartott össze­jövetelén határozatot ho­zott, hogy az 1975. évben öt utcában kivágják a fákat, s helyettük egyfajta facse­metéket ültetnek. A facse­metéket Kikindán, veszik 15 dinárért darabonként. A terv szerint csatornákat ás­nak az utcákban. Az utcák tárcsázását és fogasolását már elvégezték. — O — A nőnap alkalmából ma este társasest lesz a művelő­dési otthonban. Belépődíj 150 dinár páronként, vacso­rával, itallal és zenével. Je­lentkezni Gojko Grujicnál lehet. — O — Vasárnap délelőtt ■ a Tó- s­rekvés sportszervezet mun­­­kaakciót szervezett. A pá­lyát javították, az öltözőt és környékét hozták rend­be. Délután a szerbcser­­nyei Buducnost csapatával kellett volna játszania a Törekvésnek, azonban azok nem jöttek el. Az első és a második­­ csapat játszott. A mérkőzés eredménye 6:2 az első csapat javára. — O — Amióta Tamásfalva be­kapcsolódott az automatikus telefonhálózatba, egyre na­gyobb az érdeklődés a tele­­fonbekapcsolás iránt. Eddig 10 előfizető van, köztük 4 ma­gánszemély, 18 kérvény pe­dig megoldásra vár. A hely­beli telefonközpont 40 szám­mal rendelkezik. (H. F.) 3. oldal

Next