Magyar Szó, 1975. március (32. évfolyam, 73-88. szám)
1975-03-29 / 86. szám
2. oldal Az önkéntes véradás tavaszi terve A Vöröskereszt községi szervezete elemezte az önkéntes véradás terén elért múlt évi eredményeket és megállapította, hogy, bár évről évre növekszik az önkéntes véradók száma, az akció még most sem éri el a kívánta méreteket. Egyes munkaszervezetekben és helyi közösségekben kiválóan megszervezték a véradást és biztosítani tudják a törvényben meghatározott vértartalékot. A községben azonban 25 tíznél több dolgozót foglalkoztató intézmény, vállalat egyáltalán nem szervezett önkéntes véradást ilyen például az egészségházi 108 dolgozóval, és a Dekor 40 dolgozóval stb.). A Vöröskereszt községi szervezete a fenti értékelést valamennyi munkaszervezetnek intézménynek, helyi közösségnek és társadalmi-politikai szerve- szetnek elküldte, és egyben értesítette őket a tavaszi önkéntes véradásról. A tervek szerint április 5-én reggel hét órakor Bocsáron, a Dositej Obradović Általános Iskola helyiségeiben lesz önkéntes véradás. Április 12-én Törökbecsén, az ifjúsági otthonban, április 19-én a Novo Muldsevón, a helyi közösség helyiségében, április 26-án pedig Kumaneban a helyi általános iskola helyiségében szer- Iveznek véradást, só a felsoroltakon kívül, ha szük- sség lesz rá, néhány munkaszervezetben rendkívüli véradást szerveznek. L. Gy. Törökbecse: A Tiszán A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vasárnap délelőtt tartja évi közgyűlését A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vasárnap délelőtt 9 órakor tartja évi közgyűlését az egyesület székházának nagytermében. Elemzik az egyesület múlt évi munkáját, elfogadják a pénztári jelentést és meghozzák az idei munkatervet és pénzügyi tervet. Az idei közgyűlés nem tisztújító, de szükség mutatkozott rá, hogy a vezetőségben megüresedett néhány tisztségre új tagokat válaszszanak. Az egyesület múlt évi munkájáról szóló jelentésből látható, hogy az egyesület egyes alosztályai eredményes munkát fejtenek ki. Figyelemre méltó a könyvtár, a tánccsoport és a sakkalosztály munkája. Az ifjúsági tánccsoport mellett például a múlt évben gyermektánccsoport is alakult. Az egyesületben rendezett szórakoztató rendezvények és mulatságok nagymértékben hozzájárultak az egyesület rendszeres pénzellátásához. A leánykórus munkájában hanyatlás állt be. A kórus tagok egy része nem jár rendszeresen a próbákra, ezért ideiglenesen beszüntették a leánykórus munkáját, őszre majd új tagokat toboroznak. A közgyűlésen megvitatják a magyar amatőr művelődési tevékenység problémáit is. .. Tortín Mikor kerül sor a művelődési otthon építésére? A társadalmi-politikai szervezetek és küldöttségek öszszejövetelén mind gyakrabban kerül napirendre a helyi művelődési otthon építése. Felkerestük BALÁZS Jánost, a helyi közösség elnökét, és felvilágosítást kértünk tőle. * — Miben látja ön a megoldást? — A művelődési otthon építése régi probléma. Már 1953-ban szó volt róla, amikor a szövetkezetek nagyobb összeggel rendelkeztek. Némi kölcsönnel ezt a pénzeszközt jól ki lehetett volna használni. Az akkori helyivezetők azonban nem tudták kellően felmérni a helyzetet, féltek a kölcsönöktől, és a helyi járulék százalékának a növelésétől. Az ilyen hozzáállás később megbosszulta magát. Míg olcsó volt az építkezés, addig nem cselekedtünk. Az otthon építését pedig nem lehetett levenni a napirendről, mindinkább időszerűvé vált. 1973-ban véglegesen döntöttünk arról, hogy tervbe veszszük az otthon építését. A cél megvalósítása végett 10 százalékos helyi járulékot vezettünk be. Az otthon építésére 1 380 000 dinárt irányoztunk elő. A terv szerint 1976 ban kezdtünk volna hozzá a munkához. A helyzet azonban megváltozott. 1974-ben terven felül 200 000 dinárral hozzá kellett járulnunk az új egészségház építéséhez, a villanyhálózat korszerűsítésére 245 000 dinárt irányoztunk elő, de a drágulás miatt több mint 480 000 dinárt kell kiválasztani a teljes befejezésig. Az említettek miatt az otthon építését az 1977. évre kell elhalasztani, hogy az idő közben más célra fordított pénzeszközök megtérüljenek. Az említetteken kívül újabb nehézségekkel kell számolnunk. Az előirányzott 1 380 000 dinár 1977-ben már csak az alap építésére lesz elegendő. Újabb pénzforrás után kell néznünk, hogy felépíthessük az otthont. Ezenkívül az utóbbi időben a különböző bizottságok olyan építkezési terveket javasolnak, amelyek az elsődleges tervben nem szerepeltek, és több százezer dinárt igényelnek. Az igények napról napra növekednek, az összeg azonban a régi marad, az árak rohamosan emelkednek, s így nagyon nehéz bármilyen jóslatokba bocsátkozni. — Nincs lehetőség arra, hogy a kereskedelmi, a vendéglátóipari vállalatokat, a helyi földművesszövetkezetet és a postát is bevonják az építkezésbe? — Az eredeti terv készítésekor is ez volt az elgondolás. Most azonban még időszerűbbé válik, mert a helyi járulék minden évben egy szinten mozog, a megnövekedett építkezési költségeket pedig valahonnan fedezni kell. Úgy képzeltük el, hogy a helyi földművesszövetkezetet, a begaszentgyörgyi Testvériség kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatot és a zrenjanini postát is bevonjuk a pénzelésbe. Ezeknek a szervezeteknek helyiséget biztosítunk, s ezzel egyben sok problémát megoldunk a faluban — fejezte be Balázs János. DOBAI József BÁNATI HÍRADÓ Szombat, 1975. márc. 29. ) A könyvtár kifogásolja a kultúra eszközeinek elosztását Elfogadták a zrenjanini művelődési közösség zárszámadását A zrenjanini művelődési közösség régi összetételű közgyűlése hétfőn délben tartotta meg utolsó ülését, amelyen elfogadta a közösség múlt évi zárszámadását. A közösségnek a múlt évben mintegy 14 millió dinár jövedelme volt. A kiadások 11,5 millió dinárra rúgnak. A zárszámadás tehát 2,5 millió dináros jövedelemtöbbletet mutat. Valódi többlet azonban nincs, mert a városi múzeum javítási munkálataira beterjesztett rendezetlen számlák kifizetésére és egyéb kötelezettségekre fordítják az egész többletet. Az ülésen éles vitára adott okot a városi könyvtár dolgozóinak kérelme, akik a zárszámadás alapján mintegy 70 000 dinárt kérnek , a megnövekedett amortizációs költségek fedezésére, és az üzemi könyvtárak igényeinek kielégítésére. A könyvtárnak erről a követeléséről már a múlt évben is néhányszor tárgyalt a gyűlés, de nem fogadta el, mert a könyvtár az amortizációs kiadások megtérítését a többi művelődési intézményre is alkalmazott egységes mérce alapján kapta meg. A könyvtár dolgozóinak állandó elégedetlenségéből kiindulva a közgyűlés önigazgatási ellenőrzési szerve is ellátogatott a könyvtárba, hogy betekintést nyerjen a helyzetbe. Mivel a bizottságnak nem tették lehetővé, hogy átnézze a pénzügyi dokumentumokat, a bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a könyvtár követelése indokolatlan. A közgyűlés ülésén a könyvtár dolgozói közössége külön beadvánnyal állt elő, amelyben kifogásolja a mű-éűvelődési közösség szakszolgálatának és titkárának magatartását, és követeli a kért összeg jóváhagyását. Hosszadalmas vita után, amelyben szokatlanul éles bírálatok és megjegyzések is elhangzottak, a közgyűlés elutasította a könyvtár kérelmét. . A tordai műkedvelők sikere Beszámoltunk már arról, hogy Tordán az idén újra fellendült a művelődési élet. A tél folyamán választott új vezetőség maga köré gyűjtötte a fiatalokat, kiválasztotta a legmegfelelőbbeket, és betanulták az Egy vidám éjszaka című zenés vígjátékot, melyet a hazai közönség előtt nagy sikerrel mutattak be. A vezetőség és a színjátszók is úgy határoztak, hogy a színdarabbal ellátogatnak a magyarlakta falvakba. Szajánban és Bácsföldváron sikert arattak. Március 30-án Törökbecsére látogatnak, hogy viszonozzák a törökbecsei színészek március 23-i vendégszereplését, majd április 6-án újra bemutatják a darabot a tordai közönségnek. Szereplők: Kelemen Etelka, Szabó Rozália, Divéki István, Csorba Irénke, Matyis József, ifjú Sándor Ferenc, Belovai Tibor, ifjú Juhász Pál, idős Sándor Ferenc, Belovai Erzsébet, Takarics Péter és Barna István. A darab rendezésében közreműködtek: Tápai Pál, Csipa János, Losonc Iván és Fái Rozália. D. J. f az érdekközösségek jövedelmét határozattal állapítják meg Kik elégedetlenek az elosztással? Az önigazgatási érdekközösségek jövedelmét nem önigazgatási megegyezéssel, hanem határozatokkal állapítják meg. Jóllehet az érdekközösségek megalakítására kötött önigazgatási megegyezések úgy irányozták elő, hogy a közösségek jövedelmi forrásait is önigazgatási megegyezéssel határozzák meg, az idén erre nem kerül sor az általános és közös fogyasztás korlátozására tett intézkedések miatt. Tartományunk idei gazdasági és szociális fejlődésének alapelvei, valamint a község társadalmi tervének javaslata ugyanis előirányozza, hogy az általános és közös fogyasztás növekedése a társadalmi termelés növekedésének mindössze 80 százalékát teheti. A tervben előirányzott adatok alapján tehát a költségvetés eszközei és az önigazgatási érdekközösségek jövedelme legtöbb 24,4 százalékkal lehet nagyobb a tavalyinál. Ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelmi járulékok összesített kulcsa nem lehet nagyobb 13,89 százaléknál. Ezen a kereten belül egy-egy közösség fogyasztása lehet nagyobb is, de dr.se a többi kárára. A községi képviselő-testület végrehajtó tanácsa javasolta, hogy egy önigazgatási érdekközösségnek se növeljék a jövedelmi forrását. Mivel a tartományi törvény lehetővé teszi, hogy az idén az érdekközösségek — ha nem növekszik a fogyasztásuk —, határozattal szabják meg jövedelmi forrásaikat, nem indítványozták az önigazgatási megegyezések kidolgozását az érdekközösségek pénzeléséről. Ehelyett a községi képviselő-testület és az önigazgatási érdekközösségek közgyűlése társadalmi megállapodást köt a községi költségvetés és az önigazgatási érdekközösségek jövedelmi forrásainak meghatározására. A községi képviselő-testület végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén meghatározta a társadalmi megállapodás szövegének javaslatát. A javaslat szerint a személyi jövedelmi járulék kulcsai a következők lesznek: a községi költségvetés részére 0,56 százalék, iskoláskor életti és általános iskolai oktatásra és nevelésre 3,22, művelődésre 0,61, szociális védelemre 0,30, gyermekvédelemre 0,50, testnevelésre 0,15, foglalkoztatásra 9,55 és egészségvédelemre 8 százalék. A mezőgazdasági magántermelők kataszteri jövedelmi adójából, a kisiparosok és egyéb szabadfoglalkozású,ak személyi jövedelmi adójából eredő költségvetési bevételeket is hasonló arányban osztják el a költségvetés és az érdekközösségek között. Az iskolák és az oktatási érdekközösség képviselői elégedetlenek ezzel az elosztással, mert véleményük szerint nem biztosítja az oktatáshoz szükséges eszközöket. A többi érdekközösség is keveselli a pénzt. Bizonyos, hogy az elosztásnak ez a módja megnehezíti a közszolgáltatás helyzetét, tény azonban az is, hogy erélyes intézkedések nélkül nem lehet megakadályozni a gazdaság további terhelését. B. M. Zrenjanin Az egészséget óvni kell Kihasználatlan üdülési lehetőségek Mivel a zrenjanini községben minimális lehetőség van a hétvégi pihenő kellemes eltöltésére, a szabadban való tartózkodásra, fürdésre, a községi szakszervezeti tanács és ,a helybeli Odmer nyaraltatási intézet munkásnyaralót létesített Promajnán. Itt 360 fekvőhely van, s az idény június 15-étől szeptember 15-éig tart. Tekintettel a zrenjanini község foglalkoztatottjainak számára (körülbelül 28 000), a nyaraló befogadóképessége igen szerény, ám a szakszervezetben úgy vélik, hogy ez is megfelelő lehetőséget adhat üdülésre, nyaralásra, az alacsony keresetű dolgozóknak. Mindjárt elöljáróban megemlíthetjük, hogy a nyaraló kapacitása nincs mindig kellőképpen kihasználva. Sajnos sok munkaszervezetben nem is tudnak létezéséről, de nem a szakszervezet hibájából. Arról van szó,hogy azok, akiknek a munkások üdültetésével kellene foglalkozniuk a munkaszervezetben, nem vették elég komolyan ezt a munkát. Ennek tulajdonítható, hogy amikor annak idején a szakszervezet megküldte a munkaszervezeteknek a nyaralási feltételeket, sok közülük válasz nélkül hagyta. Így nem is csoda, hogy a dolgozók nem ismerik a nyaralási lehetőségeket. Munkaszervezetektől kapott adatok szerint tavaly csupán 176 munkás vette igénybe a szakszervezet promajnai nyaralóját. Ez az adat sem pontos azonban, ugyanis ebbe beszámították az össznyaralók számát, tehát a családtagokat is. Ennek alapján biztosra ,■ vehető, hogy legföljebb 200—225 trenjanini munkás nyaralt Promajnán. Nemcsak az a baj, hogy sokan nem tudnak a nyaralási lehetőségekről, hanem az is, hogy a dolgozók zöme éppen a főidényben szeretne tengerre menni, s ha akkor nem jut el, akkor inkább otthon marad. , Így aztán nincs kihasználva kellőképpen a nyaraló, s ez megdrágítja a költségeket. A munkaszervezetekben mindenesetre nagyobb propagandátkellene kifejteni annak érdekében, hogy a dolgozók ne csak a főidényben menjenek tengerre, hanem elő- és utóidényben is. Ezenkívül valamilyen formában lehetővé kellene tenni a promajnai üdülőtelep téli használatát. Nem ártana, ha ebben az orvosok is nagyobb szerepet vállalnának, és igyekeznének meggyőzni a munkásokat a télipihenő fontosságáról, akárcsak aroról, hogy a pihenés egyaránt hasznos, akár tavaszszal, nyáron vagy ősszel töltjük el az évi szabadságot. A szervezet megedzésére sok esetben éppen a hűvös, hideg időjárás a legmegfelelőbb. Ettől függetlenül a községi szakszervezeti tanácsnak valószínűleg további intézkedéseket kellene tenni annak érdekében, hogy az Adriai-tenger más részein is létesítsen nyaralót. Tudni kell ugyanis, hogy az emberek nem szívesen mennek éveken át ugyanarra a helyre, szeretik a változatosságot, s Adriaitengerpartunk valóban gazdag lehetőséget nyújt ebből a szempontból is. Az élet és a munka mai üteme egyre jobban megviseli az ember szervezetét, egyre gyakoribb a heveny megbetegedés, tehát csökken a munkateljesítmény. Ezért szükség van évenként legalább egy hosszabb pihenőre, amikor is a szervezet erőt gyűjt egy teljes következő évi munkára. Az orvostudomány megállapította, hogyha a munkás évben elmulasztja a szabadság alatt a pihenőt, teljesítőképessége 4 százalékkal csökken, ha ezt három évben megismétli, akkor már szervezete 20 százalékot veszít teljesítőképességéből, így hát nemcsak a termelés, hanem maga az ember is veszít. Az évi pihenő tehát termelési, szociális és társadalmi probléma is. T. I.