Magyar Szó, 1975. március (32. évfolyam, 73-88. szám)

1975-03-29 / 86. szám

2. oldal Az önkéntes véradás tavaszi terve A Vöröskereszt községi szerve­zete elemezte az önkéntes vér­adás terén elért múlt évi ered­ményeket és megállapította, hogy, bár évről évre növekszik az önkéntes véradók száma, az akció még most sem éri el a kívánta méreteket. Egyes mun­kaszervezetekben és helyi kö­zösségekben kiválóan megszer­vezték a véradást és biztosítani tudják a törvényben meghatá­rozott vértartalékot. A község­ben azonban 25 tíznél több dol­gozót foglalkoztató intézmény, vállalat egyáltalán nem szerve­zett önkéntes véradást ilyen pél­dául az egészségházi 108 dolgo­zóval, és a Dekor 40 dolgozóval stb.). A Vöröskereszt községi szer­vezete a fenti értékelést vala­­­mennyi munkaszervezetnek in­tézménynek, helyi közösségnek­­ és társadalmi-politikai szerve- s­zetnek elküldte, és egyben érte­­­­sítette őket a tavaszi önkéntes­­ véradásról. A tervek szerint áp­­­­rilis 5-én reggel hét órakor Bo­­csáron, a Dositej Obradović Ál­­t­­alános Iskola helyiségeiben lesz­­ önkéntes véradás.­­ Április 12-én Törökbecsén, az­­ ifjúsági otthonban, április 19-én a Novo Muldsevón, a helyi közös­ség helyiségében, április 26-án­­ pedig Kumaneban a helyi álta­­l­­ános iskola helyiségében szer- I­veznek véradást, s­ó a felsoroltakon kívül, ha szük- s­ség lesz rá, néhány munkaszer­vezetben rendkívüli véradást szerveznek. L. Gy. Törökbecse: A Tiszán A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vasárnap délelőtt tartja évi közgyűlését A Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület vasárnap dél­előtt 9 órakor tartja évi köz­gyűlését az egyesület szék­házának nagytermében. Elemzik az egyesület múlt évi munkáját, elfogadják a pénztári jelentést és meg­hozzák az idei munkatervet és pénzügyi tervet. Az idei közgyűlés nem tisztújító, de szükség mutat­kozott rá, hogy a vezetőség­ben megüresedett néhány tisztségre új tagokat válasz­­szanak. Az egyesület múlt évi munkájáról szóló jelentésből látható, hogy az egyesület egyes­­ alosztályai eredmé­nyes munkát fejtenek ki. Figyelemre méltó a könyv­tár, a tánccsoport és a sakk­alosztály munkája. Az ifjú­sági tánccsoport mellett pél­dául a múlt évben gyer­­mektánccsoport is alakult. Az egyesületben rende­zett szórakoztató rendezvé­nyek és mulatságok nagy­mértékben hozzájárultak az egyesület rendszeres pénzel­látásához. A leánykórus munkájában hanyatlás állt be. A kórus tagok egy része nem jár rendszeresen a pró­bákra, ezért ideiglenesen be­szüntették a leánykórus munkáját, őszre majd új ta­gokat toboroznak. A közgyűlésen megvitat­ják a magyar amatőr műve­lődési tevékenység problé­máit is. .. Tortín Mikor kerül sor a művelődési otthon építésére? A társadalmi-politikai szer­vezetek és küldöttségek ösz­­szejövetelén mind gyakrab­ban kerül napirendre a he­lyi művelődési otthon építé­se. Felkerestük BALÁZS Já­nost, a helyi közösség elnö­két, és felvilágosítást kér­tünk tőle. * — Miben látja ön a meg­oldást? — A művelődési otthon építése régi probléma. Már 1953-ban szó volt róla, ami­kor a szövetkezetek nagyobb összeggel rendelkeztek. Némi kölcsönnel ezt a pénzeszközt jól ki lehetett volna használ­ni. Az akkori helyi­­vezetők azonban nem tudták kellően felmérni a helyzetet, féltek a kölcsönöktől, és a helyi já­rulék százalékának a növelé­sétől. Az ilyen hozzáállás ké­sőbb megbosszulta magát. Míg olcsó volt az építkezés, addig nem cselekedtünk. Az otthon építését pedig nem le­hetett levenni a napirendről, mindinkább időszerűvé vált. 1973-ban véglegesen döntöt­tünk arról, hogy tervbe vesz­szük az otthon­­ építését. A cél megvalósítása végett 10 százalékos helyi járulékot ve­zettünk be. Az otthon építé­sére 1 380 000 dinárt irányoz­tunk elő. A terv szerint 1976 ban kezdtünk volna hozzá a munkához. A helyzet azon­ban megváltozott. 1974-ben terven felül 200 000 diná­rral hozzá kellett járulnunk az új egészségház építéséhez, a villanyhálózat korszerűsítésé­re 245 000 dinárt irányoztunk elő, de a drágulás miatt több mint 480 000 dinárt kell ki­választani a teljes befejezé­sig. Az említettek miatt az otthon építését az 1977. évre kell elhalasztani, hogy az idő közben más célra fordított pénzeszközök megtérüljenek. Az említetteken kívül újabb nehézségekkel kell számol­nunk. Az előirányzott 1 380 000 dinár 1977-ben már csak az alap építésére lesz elegendő. Újabb pénzforrás után kell néznünk, hogy fel­építhessük az otthont. Ezen­kívül az utóbbi időben a kü­lönböző bizottságok olyan építkezési terveket javasol­nak, amelyek az elsődleges tervben nem szerepeltek, és több százezer dinárt igényel­nek. Az igények napról nap­ra növekednek, az összeg azonban a régi marad, az árak rohamosan emelkednek, s így nagyon nehéz bármi­lyen jóslatokba bocsátkozni. — Nincs lehetőség arra, hogy a kereskedelmi, a ven­déglátóipari vállalatokat, a helyi földművesszövetkezetet és a postát is bevonják az építkezésbe? — Az eredeti terv készíté­sekor is ez volt az elgondo­lás. Most azonban még idő­szerűbbé válik, mert a helyi járulék minden évben egy szinten mozog, a megnöveke­dett építkezési költségeket pedig valahonnan fedezni kell. Úgy képzeltük el, hogy a hely­i földművesszövetkeze­tet, a begaszentgyörgyi Test­vériség kereskedelmi és ven­déglátóipari vállalatot és a zrenjanini postát is bevon­juk a pénzelésbe. Ezeknek a szervezeteknek helyiséget biztosítunk, s ezzel egyben sok problémát megoldunk a faluban — fejezte be Balázs János. DOBAI József BÁNATI HÍRADÓ Szombat, 1975. márc. 29. ) A könyvtár kifogásolja a kultúra eszközeinek elosztását Elfogadták a zrenjanini művelődési közösség zárszámadását A zrenjanini művelődési közösség régi összetételű köz­gyűlése hétfőn délben tar­totta meg utolsó ülését, ame­lyen elfogadta a közösség múlt évi zárszámadását. A közösségnek a múlt év­ben mintegy 14 millió di­nár jövedelme volt. A ki­adások 11,5 millió dinárra rúgnak. A zárszámadás te­hát 2,5 millió dináros jöve­delemtöbbletet mutat. Va­lódi többlet azonban nincs, mert a városi múzeum javí­tási munkálataira beter­jesztett rendezetlen számlák kifizetésére és egyéb köte­lezettségekre fordítják az egész többletet. Az ülésen éles vitára adott okot a városi könyvtár dol­gozóinak kérelme, akik a zárszámadás alapján mint­egy 70 000 dinárt kérnek , a megnövekedett amortizációs költségek fedezésére, és az üzemi könyvtárak igényei­nek kielégítésére. A könyvtárnak erről a kö­veteléséről már a múlt év­ben is néhányszor tárgyalt a gyűlés, de nem fogadta el, mert a könyvtár az amorti­zációs kiadások megtérítését­­ a többi művelődési intéz­ményre is alkalmazott egy­séges mérce alapján kapta meg. A könyvtár dolgozóinak állandó elégedetlenségéből kiindulva a közgyűlés ön­­igazgatási ellenőrzési szerve is ellátogatott a könyvtárba, hogy betekintést nyerjen a helyzetbe. Mivel a bizott­ságnak nem tették lehetővé, hogy átnézze a pénzügyi do­kumentumokat, a bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a könyvtár követelése indokolatlan. A közgyűlés ülésén a könyvtár dolgozói közössége külön beadvánnyal állt elő,­­ amelyben kifogásolja a mű-é­ű­velődési közösség szakszol­­­­gálatának és titkárának ma­­­­gatartását, és követeli a kért összeg jóváhagyását. Hosszadalmas vita után, amelyben szokatlanul éles bírálatok és megjegyzések is elhangzottak, a közgyűlés elutasította a könyvtár ké­relmét.­ ­. A tordai műkedvelők sikere Beszámoltunk már arról,­­ hogy Tordán az idén újra fel­­­lendült a művelődési élet. A tél folyamán választott új ve­zetőség maga köré gyűjtötte a fiatalokat, kiválasztotta a legmegfelelőbbeket, és beta­nulták az Egy vidám éjszaka című zenés vígjátékot, me­lyet a hazai közönség előtt nagy sikerrel mutattak be. A vezetőség és a színjátszók is úgy határoztak, hogy a szín­darabbal ellátogatnak a ma­gyarlakta falvakba. Szajánban és Bácsföldvá­­ron sikert arattak. Március 30-án Törökbecsére látogat­nak, hogy viszonozzák a tö­rökbecsei színészek március 23-i vendégszereplését,­ maj­d április 6-án újra bemutatják a darabot a tordai közönség­nek. Szereplők: Kelemen Etelka, Szabó Rozália, Divé­­ki István, Csorba Irénke, Ma­tyis József, ifjú Sándor Fe­renc, Belovai Tibor, ifjú Ju­hász Pál, idős Sándor Fe­renc, Belovai Erzsébet, Taka­rics Péter és Barna István. A darab rendezésében közre­működtek: Tápai Pál, Csipa János, Losonc Iván és Fái Rozália. D. J. f az érdekközösségek jövedelmét határozattal állapítják meg Kik elégedetlenek az elosztással? Az önigazgatási érdekkö­zösségek jövedelmét nem önigazgatási megegyezéssel, hanem határozatokkal álla­pítják meg. Jóllehet az ér­dekközösségek megalakításá­ra kötött önigazgatási meg­egyezések úgy irányozták elő, hogy a közösségek jöve­delmi forrásait is önigazgatá­si megegyezéssel határozzák meg, az idén erre nem ke­rül sor az általános és közös fogyasztás korlátozására tett intézkedések miatt. Tartományunk idei gazda­sági és szociális fejlődésé­nek alapelvei, valamint a község társadalmi tervének javaslata ugyanis előirányoz­za, hogy az általános és kö­zös fogyasztás növekedése a társadalmi termelés növeke­désének mindössze 80 száza­lékát teheti. A tervben elő­irányzott adatok alapján te­hát a költségvetés eszközei és az önigazgatási érdekkö­zösségek jövedelme legtöbb 24,4 százalékkal lehet na­gyobb a tavalyinál. Ez azt jelenti, hogy a sze­mélyi jövedelmi­ járulékok összesített kulcsa nem le­het nagyobb 13,89 százalék­nál. Ezen a kereten belül egy-egy közösség fogyasztá­sa lehet nagyobb is, de d­r.se a többi kárára. A községi képviselő-testü­let végrehajtó tanácsa java­­solta, hogy egy önigazgatási érdekközösségnek se növel­jék a jövedelmi forrását. Mivel a tartományi törvény lehetővé teszi, hogy az idén az érdekközösségek­ — ha nem növekszik a fogyasztá­suk —, határozattal szabják meg jövedelmi forrásaikat, nem indítványozták az ön­­igazgatási megegyezések ki­dolgozását az érdekközössé­gek pénzeléséről. Ehelyett a községi képviselő-testület és az önigazgatási érdek­közös­ségek közgyűlése társadalmi megállapodást köt a községi költségvetés és az önigazga­tási érdekközösségek jöve­delmi forrásainak meghatá­rozására. A községi képviselő-testü­let végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén meghatározta a társadalmi megállapodás szövegének javaslatát. A ja­vaslat szerint a személyi jö­vedelmi járu­lék kulcsai a következők lesznek: a köz­ségi költségvetés részére 0,56 százalék, iskoláskor élet­ti és általános iskolai okta­tásra és nevelésre 3,22, mű­velődésre 0,61, szociális vé­delemre 0,30, gyermekvéde­lemre 0,50, testnevelésre 0,15, foglalkoztatásra 9,55 és egészségvédelemre 8 száza­lék. A mezőgazdasági magán­­termelők kataszteri jövedel­mi adójából, a kisiparosok és egyéb szabadfoglalkozású,­ak személyi jövedelmi adó­jából eredő költségvetési be­vételeket is hasonló arány­ban osztják el a költségve­tés és az érdekközösségek között. Az iskolák és az oktatási érdekközösség képviselői elé­gedetlenek ezzel az elosztás­sal, mert véleményük sze­rint nem biztosítja az okta­táshoz szükséges eszközöket. A többi érdekközösség is ke­veselli a pénzt. Bizonyos, hogy az elosz­tásnak ez a módja megnehe­zíti a közszolgáltatás helyze­tét, tény azonban az is, hogy erélyes intézkedések nélkül nem lehet megakadályozni a gazdaság további terhelését. B. M. Zrenjanin Az egészséget óvni kell Kihasználatlan üdülési lehetőségek Mivel a zrenjanini községben minimális lehető­ség van a hétvégi pihenő kellemes eltöltésére, a szabadban való tartózkodásra, fürdésre, a községi szak­­szervezeti tanács és ,a helybeli Odmer nyaraltatási in­tézet munkásnyaralót létesített Promajnán. Itt 360 fekvőhely van, s az idény június 15-étől szeptember 15-éig tart. Tekintettel a zrenjanini község foglalkoz­tatottjainak számára (körülbelül 28 000), a nyaraló be­fogadóképessége igen szerény, ám a szakszervezet­ben úgy vélik, hogy ez is megfelelő lehetőséget adhat üdülésre, nyaralásra, az alacsony keresetű dolgozóknak. Mindjárt elöljáróban meg­említhetjük, hogy a nya­raló kapacitása nincs min­dig kellőképpen kihasz­nálva. Sajnos sok munka­­szervezetben nem is tud­nak létezéséről, de nem a szakszervezet hibájából. Ar­ról van szó,hogy azok, akik­nek a munkások üdülteté­sével kellene foglalkozniuk a munkaszervezetben, nem vették elég komolyan ezt a munkát. Ennek tulajdonít­ható, hogy amikor annak idején a szakszervezet meg­küldte a munkaszervezetek­nek a nyaralási feltétele­ket, sok közülük válasz nél­kül hagyta. Így nem is cso­da, hogy a dolgozók nem ismerik a nyaralási lehető­ségeket. Munkaszervezetektől kapott adatok szerint tavaly csu­pán 176 munkás vette igény­be a szakszervezet promaj­­nai nyaralóját. Ez az adat sem pontos azonban, ugyan­is ebbe beszámították az össznyaralók számát, tehát a családtagokat is. Ennek alapján biztosra ,■ vehető, hogy legföljebb 200—225 trenjanini munkás nyaralt Promajnán. Nemcsak az a baj, hogy sokan nem tud­nak a nyaralási lehetőségek­ről, hanem az is, hogy a dolgozók zöme éppen a fő­idényben szeretne tengerre menni, s ha akkor nem jut el, akkor inkább otthon ma­rad. , Így aztán nincs ki­használva kellőképpen a nyaraló, s ez megdrágítja a költségeket. A munkaszer­vezetekben mindenesetre na­gyobb propagandát­­kellene kifejteni annak érdekében, hogy a dolgozók ne csak a főidényben menjenek ten­gerre, hanem elő- és utó­idényben is. Ezenkívül va­lamilyen formában lehető­vé kellene tenni a promaj­­nai üdülőtelep téli haszná­latát. Nem ártana, ha eb­ben az orvosok is nagyobb szerepet vállalnának, és igyekeznének meggyőzni a munkásokat a téli­­pihenő fontosságáról, akárcsak aro­­ról, hogy a pihenés egy­aránt hasznos, akár tavasz­­szal, nyáron vagy ősszel töltjük el az évi szabad­ságot. A szervezet meged­zésére sok esetben éppen a hűvös, hideg időjárás a leg­megfelelőbb. Ettől függetlenül a köz­ségi szakszervezeti tanács­nak valószínűleg további intézkedéseket kellene ten­ni annak érdekében, hogy az Adriai-tenger más ré­szein is létesítsen nyaralót. Tudni kell ugyanis, hogy az emberek nem szívesen mennek éveken át ugyan­arra a helyre, szeretik a változatosságot, s Adriai­­tengerpartunk valóban gaz­dag lehetőséget nyújt ebből a szempontból is. Az élet és a munka mai üteme egyre jobban meg­viseli az ember szervezetét, egyre gyakoribb a heveny megbetegedés, tehát csök­ken a munkateljesítmény. Ezért szükség van évenként legalább egy hosszabb pi­henőre, amikor is a szer­vezet erőt gyűjt egy teljes következő évi munkára. Az orvostudomány megál­lapította, hogyha a munkás évben elmulasztja a sza­bad­ság alatt a pihenőt, tel­jesítőképessége 4 százalék­kal csökken, ha ezt három évben megismétli, akkor már szervezete 20 százalé­kot veszít teljesítőképessé­géből, így hát nemcsak a ter­melés, hanem maga az em­ber is veszít. Az évi pihenő tehát termelési, szociális és társadalmi probléma is. T. I.

Next