Magyar Szó, 1975. április (32. évfolyam, 89-103. szám)

1975-04-12 / 100. szám

Szombati 1975. ápr. 12. He valaki nagyon válogatás Mikor lesz minden családban egy foglalkoztatott? Zrenjaninban is jelentős problémát okoz a mun­kanélküliség, sajnos, már évek óta. A munkanélküliek számának csökkentésére több jelentős intézkedés tör­tént már az utóbbi években, ám a problé­ma megoldása egyelőre úgyszólván kilátástalan. Nem azért, mintha nem növek­edne a foglalkoztatottak szá­ma, és a munkanélküliek listájáról nem kerülne le minden évben jelentős számú dolgozó. A baj az, hogy rendszerint sokkal több kerül rá a listára. Ezzel ma­gyarázható az, hogy már pár éve állandóan valami­vel több mint háromezer munkanélkülit tartanak nyil­ván a községben. Ezek között olyanok is vannak, akik már több — egyesek 8—9 éve — várják a munkát. Zrenjanin gazdasága pillan­atnyilag képtelen ennyi munkanélkülit elhelyezni, noha történtek olyan intéz­kedések, hogy ha nem is egy csapásra, de belátható időn belül a minimumra csökken azoknak a száma, akik a társadalombiztosítótól kapnak havi minimális segélyt. Egy körkérdés során ki­derült, hogy sok olyan csa­lád van még ma is, amely­nek egyetlen ta­gja sincs ál­landó munkaviszonyban, nincs semmilyen jövedelmi forrásuk, és az egy főre eső havi juttatá­s az 500 dinárt sem éri el. Hogy ez a prob­léma enyhüljön, a község társadalmi-polit­­ikai szerve­zetei egy átfogó tervet -3.0,1-­goz­tak ki a munkanélkü­liek elhelyezésére, s ez­­ a minden családiban egy fog­lalkoztatott jelszó alatt tör­tént. Az akció­ irányítására külön bizottság alakultt, s elsősorban is az volt a fel­adata, hogy a munkaközve­títő, a szociális gondosko­dás központja és más fó­rumok, akárcsak a helyi kö­zösség támogatásával álla­pítsa meg, hány olyan csa­lád van a községben, amely­nek egyetlen tagja sem dol­gozik. A bizottság egyúttal felhívta a munkaszerveze­tek, intézmények, társadal­mi szervezetek figyelmét, hogy dolgozzanak ki egy tervet: belátható időn belül hány munkahelyet tudná­nak nyitni, hány embert tudnának elhelyezni, azok közül, akik a munkaközve­títő hivatal listáján szere­pelnek. A bizottság a továbbiak­ban egy megfelelő elsőbb­ségi sorrendet dolgozot­t ki, hogy ezáltal is megkönnyít­se a vállalatok helyzetét munkába helyezésben, illet­ve azokét, akiknek valóban a legsürgősebben kellene keresethez jutniuk. Az átfo­gó előkészületek alapján a múlt év szeptemberétől ez év január 22-éig meghatá­rozatlan időre 143, meghatá­rozott időre pedig 189 m­un­kást vesznek fel. Itt kell megemlíteni a munkaköz­vetítő listáján 700 olyan egyén szerepel, akiknek a csa­ládjában senki sem dolgo­zott. Külön­böző nehézségek merültek fel az elhelyezke­désben, a munkaerő megvá­logatásában, a legnagyobb mindenképpen az volt, hogy a munkaszervezetek bizo­nyos követelményektől nem térhetnek el a munkaerő­felvételnél. Ez a legtöbb helyen az, hogy az alapsza­bály szerint minden alkal­mazottnak legalább általá­nos iskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Sajnos, a munkanélküliek listáján ép­pen azok vannak legna­gyobb szám­ban, akiknek nincs teljes általános isko­lai végzettségük, vagy pedig írástudatlanok. Azok közül, akik elsőbbséget kaptak az elhelyezésnél, 505-nek sem­milyen szakképesítése, 70 százalékának nincs általá­nos iskolai végzettsége. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy közülük 256 nő, lát­hatjuk, milyen nagy akadá­lyokba ütközik a fentebbi akció megvalósítása. Itt ér­demes megemlíteni, hogy a községi szakszervezeti ta­nács elnökségében fogllal­koz­­ak ezzel a problémával is. Kifogásolták az általá­nos iskolai végzettség min­denáron való megkövetelé­sét. Ez valóban nagy aka­dály, s ezt a követelményt valószínűleg úgy kellene mó­dosítani, hogy legalább írás­tudó legyen a munkába álló. Nem lenne teljes ez az információ, ha nem mon­danánk el azt, hogy sajnos, nem minden munkanélküli volt hajlandó bármilyen munkát elvállalni. A cukor­gyárban például a mintegy ezer idénymunkára felvett dolgozó közül két hónap alatt 147 hagyta el a mun­kát. Ezek között 21 olyan, akinek családjában senki­nek sincs keresete. A vá­logatásokon viszont segíte­ni is nehéz. T. I. A belgrádi Május 1. vállalat építi a munkás­­otthont A törökibecsei helyi kö­zösség tanácsának nemré­giben megtartott ülésén úgy határoztak, hogy a belgrádi Május 1. Építőipari Vállalat­ra bízzák a munkásotthon építését. " A munká­latokat még ebben a hónapban meg­kezdik, és a szerződés értel­mében egy éven belül el is készül a 2400 négyzetmé­teres épület, melyben he­lyet kap egy 350 férőhelyes színház- és tanácsterem, egy 600 négyzetméter nagy­ságú csarnok, továbbá itt lesz majd az önigazgatók klubja és külön sakkterem, asztalitenisz-terem, itt he­lyezik el a népkönyvtárat és olvasótermet. Az alagsor­ban négypályás automata tekecsarnok lesz. L. Gy. Több mint háromezer hektár konyhakerti vete­ményt termesztenek A község határában az idén 3473 hektár konyhaker­ti veteményt termesztenek. A társadalmi szektorban 435, a magánszektorban pe­dig 3038 hektáron. A tár­sadalmi tulajdonban levő földterületeken jelentős be­fektetéssel kiépítették az öntözőberendezést (kb. 6000 hektárt lehetne öntözni), ezért nem lehetünk megelé­gedve a konyhakerti vete­­mények vetésterületével. A drágán kiépített öntözőbe­rendezések jelentősebb ré­sze holt tőkét jelent, ugyan­is késlekedik a törökbecsei duzzasztógát befejezése, így ezen a területen nincs meg­felelő víz. A Tisza vizének levezetése csak akkor lesz lehetséges, ha ez a gát ki­épül. Az itteni vizek túl kemények, elszikesítik a föl­deket és azért nem öntöz­nek. Emiatt nem termelhet­nek több konyhakerti vete­ményt. A magántermelők burgo­nyából termelnek legtöbbet, összesen 1075 hektárt. A tár­sadalmi szektorban viszont egyáltalán nem termelnek burgonyát. A nagygazdasá­gok borsóból termesztenek legtöbbet (310 hektárt), ezt teljes egészében az itteni Prima Konzervgyár dolgoz­za fel. Kevés a paprikának előirányzott vetésterület is, mivel a nagygazdaságok 55, a magántermelők pedig 132 hektáron terveznek papri­kát palántálni. Ez a meny­­nyiség nem fedezi a kon­zervgyár szükségleteit, s így más vidékről is kénytele­nek felvásárolni. Hasonló a helyzet a paradicsommal is. A község mezőgazdasági termelésében ilyen téren ko­molyabb változásokra len­ne szükség. Hiszen az utób­bi időben egyre jobban szor­galmazzák a feldolgozó ipar korszerűsítését és kapacitá­sának növelését. Az iparág egyik fő képviselője a Pri­ma Konzervgyár, amely ép­pen konyhakerti veteménye­ket és gyümölcsöt dolgoz fel. P. P. Zrenjanin: Sok pénz maradt kihasználatlanul Milorad Felbach bankigazgató nyilatkozik A Vajdasági Hitelbank zrenjanini kirendeltsége ta­valy 181,5 millió dinár beru­házási hitelt hagyott jóvá. Ehhez hozzá kell még adni azt a mintegy 79 milliót, amely az 1973-as évről ma­radt kihasználatlanul, tehát több mint 260 millió dinár állt beruházási célokra. Eb­­­ből azonban csupán 138 700 000 dinárt használtak fel, vagyis az összeg 53 szá­zalékát. — Több oka van annak, hogy a munkaszervezetek­ miért nem használták fel a beruházásra álló eszközöket — mondotta Milorad Felbac, a zrenjanini kirendeltség igazgatója. Az egyik az, hogy nem valósult meg a helybe­li üzem beruházási terve, azaz a terv megvalósítása ebben az évben esedékes. Úgyszintén késik a Metind Fémipari Üzem megújításá­nak második szakasza, az­után a Soča sem költözött át az új gyártelepre. Úgy­szintén idetartozik a bega­­szentgyörgyi Plastika új részlegének építése. A továbbiakban elmondta, hogy az ipar a beruházási eszközöknek 35, az építőipar 42, az élelmiszeripar 79, a mezőgazdaság 49, a közleke­dés 33 százalékát nem hasz­nálta ki a jóváhagyott esz­közöknek. Egyébként a ki­­rendeltség az elmúlt eszten­dőben valamivel több mint 60 millió dinárt hagyott jó­vá lakásépítésre (a társadal­mi tulajdoniban) vagyis 50 százalékkal többet, mint egy évvel előbb. Sajnos ezen a pénzen csak 25 százalék­kal épül több lakás, s ez is bizonyítja, hogy mennyire növekedtek a lakásépítsi költ­ségek.­­ Az előzetes számítások szerint az idén a zrenjanini község munkaszervezetei több mint 1,5 millió dinárt kívánnak beruházni új ka­pacitások létesítésére és a régi felújításra. Ebből a banknak körülbelül 630 mii 116 dinárt kellene beterem­tenie. Persze ez még csak terv és kevés kilátás van ar­ra, hogy ennyi pénzzel ren­delkezzen majd a kirendelt­ség — mondotta az igazgató. Jövedelmezőbb mezőgazdasági termékeket kellene termelni A begaszentgyörgyi községben a megművelt 43 528 hektár szán­tóföldből az ősszel 18 430-at ve­tettek be, 13 755 hektárt búzá­val és 4685 hektárt lucernával. Az összterületből 25 098, vagyis 58,6 százalék maradt bevetetlen. A tavaszi vetési terv előirá­nyozza 11 570 hektár kukorica, 3955 hektár árpa, 2836 hektár cu­korrépa és 6028 hektár napra­forgó vetését. Vagyis kukoricá­ból 5 százalékkal, cukorrépából 28, napraforgóból 5,2 százalék­kal többet, árpából pedig 27,3 százalékkal termelnek keveseb­bet. A község össz szántóterüle­tének 31,6 százalékát búzával, 26,6 százalékát kukoricával, 9,2 százalékát árpával, 6,5 százalé­kát cukorrépával, 13,7 százalé­kát napraforgóval és 12,4 száza­lékát lucernával tervezik bevet­ni. Az összterület 67,3 százalé­kán gabonaféléket és csak 20,3 százalékán termelnek ipari nö­vényt. Az, hogy a kitűnő ter­mőföldek és az öntözési lehető­ségek­ mellett is nagyrészt ke­vésbé jövedelmező termékekkel foglalkozunk, egyik oka a köz­ség kis jövedelmének. Tehát a vetési tervet meg kellene vál­toztatni, hogy a község gazda­sága nagyobb jövedelmet való­sítson meg. Az intenzívebb me­zőgazdasági termelés is sokban hozzájárulhatna a foglalkoztatás mind égetőbb kérdésének csök­kentéséhez és az egész község életszínvonalának emeléséhez. A termelési­­tervet mielőbb meg kell változtatni. Az ipari és a nagyobb jövedelmet bizto­sító termelést kellene serkente­ni. M. D. bAnAti HÍRADÓ 3. oldal Zrenyi Kicsik a makarskai tengermelléken A Bek lerakata évről évre n­agyobb forgalmat valósít meg Makarskában és környé­kén ,az adriai műúton a tu­risták gyakran találkoznak a zrenjanini Szervó Mihály kombinát hűtőkocsijaival. Makarska iparnegyedében, az adriai műút közvetlen közelében van a BEK Kon­zervgyár lerakata, és innen látják el a várost és kör­nyékét friss hússal, húster­mékkel. A BeKnek van a városban egy hentesüzlete is, amely nagy népszerűségnek örvend a helybeliek körében. — Hét évvel ezelőtt léte­sült a BEK lerakata — mond­ja Ante JURANOVIC, a le­rakat főnöke, aki az első nap óta itt dolgozik. A kez­det nagyon nehéz volt. Az első helyiségünk inkább fé­szerre hasonlított, mint élel­miszerraktárra. Amikor Zre­njaninból először jöttek lá­togatóba a kombinát veze­tői, csak hosszú kérdezőskö­dés után találtak meg ben­nünket, és amikor látták, hogy hol dolgozunk, nem volt többé kedvük megláto­gatni bennünket. Most a BKK lerakata a legmodernebb és legjobban berendezett lerakatok közé tartozik. Nagyon jó helyen épült, korszerű hűtőberende­zésekkel van ellátva, egy ki­sebb vágóhídja is van, iro­dahelyiségekkel és raktárak­kal rendelkezik. A hústermékeken kívül ét­olajjal és tejtermékekkel is ellátja a fogyasztókat. — Lerakatunknak nagy szerepe van a város ellá­tásában — mondta Jurano­­vic elvtárs. A makarskai ten­gerpart vendéglátóiparának 90 százalékát mi látjuk el hústermékekkel. A zrenja­nini Dijamant étolaj iránt is nagy az érdeklődés. Jóllehet Makarskában a zágrábi­ olaj­gyárnak van egy palackozó üzemrészlege, a zrenjanini étolaj jó minőségével mégis nagy népszerűségre tett szert ezen a vidéken. Megtudtuk, hogy a zre­njanini tejtermékek iránt is nagy az érdeklődés, de nem tudják kielégíteni a ke­resletet. Legérdekesebb azonban az, hogyan tudott teret hó­dítani a BKK ezen a vidé­ken, amikor a versenytárs, a helyi kereskedelmi válla­lat Szarajevóból szerzi be a húsárut. A lerakat forgal­ma mégis rohamosan nö­vekszik. Első évben mind-­­össze 600 millió régi dinár értékű árut adtak el, az utóbbi két évben azonban több mint 3 milliárdra nö­vekedett a forgalom. Mind­ezt a lerakat 12 tagú sze­mélyzete és a hentesüzlet két dolgozója bonyolítja le. Különösen nagy a tumul­tus a fő idegenforgalmi idényben, amikor naponta 40—50 vagon árut vesznek át és szállítanak le a lera­­katon keresztül, ők látják el hússal Bratot,­ Korfutét, Trogirt, néha pedig Splitbe, Metkovicba és Dubrovnik­be is szállítanak árut. Ré­vükön lett ismert a zrenja­nini Szervó Mihály kombi­nát a tengerparton. I Belovar M­gyszáz tonna mag­kukoricát szállítottak az Egyesült Államokba A kiskindai Banat Mezőgaz­dasági-Ipari Kombinát Agro­seme társultmunka-alapszer­vezete, amelynek mindössze 50 dolgozója van, már vi­lághírnévre tett­­szert. Az elmúlt években is jelentős mennyiségű magot — főleg magkukoricát­­ szállított a Szovjetunióba és a többi kelet-európai országokba, az idén azonban már meghódí­totta a világpiacot is. Nem­régen ugyanis elindult az el­ső magkukorica-szállítmány az Amerikai Egyesült álla­mokba. Nem kevesebb, mint 400 tonna kukoricát szállítot­ta­k a világ egyik legnagyobb kukoricatermelő országába. • Ezekben a napokban újabb szállítmányok indulnak út­nak Marokkóba, Észa­k-Ko­­reába, Bulgáriába és Cseh­szlovákiába. A biztos vásár­lók távlatokat nyitnak a magtermesztés további­­ üte­mes fejlődése előtt. Tavaly a Bánát kombinát, 10 millió dinár befektetést eszközölt az Agrosemebe, új raktárokat, korszerűen fel­szerelt szárítókat­ építettek. Ha azonban a kivitel ilyen rohamosan növekszik, akkor már az idén bővíteni kell a meglevő kapacitásokat. A kombinátban kapott értesü­léseink szerint a korszerűsí­tésre és a kapacitás-növelés­re sor kerül, mivel az ilyen beruházások sokszorosan ki­fizetődnek. P. P.­­ Két faluban nem kezdődött meg a földművesek társulása A KSZ zrenjanini községi bizottsága megvitatta a társulás problémáit Az utóbbi időben a zrenja­nini községben szinte min­den politikai megbeszélésen szó esik a földművesek tár­sulásáról. Legutóbb a KSZ községi bizottságának bőví­tett ülésén is megvitatták ezt a problémát. Az ülésre készített elem­zés rámutat arra, hogy a kommuna mezőgazdaságának számos problémája van, ame­lyeket szervezettebb akcióval meg lehetne oldani, vagy leg­alábbis enyhíteni. A mezőgaz­daságot gépesíteni kell, mert enélkül a többtermelés el sem képzelhető. A magán­­szektornak eddig elég sok munkagépe van, s társítás útján sokkal gazdaságosab­ban ki lehetne használni őket. Az elemzés adatai sze­rint a zrenjanini község te­rületén a magántermelők 1700 traktorral és 60 kom­bájnnal rendelkeznek. Bizo­nyos azonban, hogy a társa­dalmi szektorral társulva több új, korszerű traktort és egyéb mezőgazdasági felsze­relést vásárolnak majd. Társulás útján a termőföl­det is jobban ki lehet hasz­nálni. A statisztika szerint például a községben minden negyedik mezőgazdasági ház­tartásnak nincsen földműve­léssel foglalkozó örököse. Ezek a háztartások 10 200 hektár földdel rendelkez­nek. A kiöregedett földműve­sek és mások évente 2500 hektár földet adnak bérbe, és egy igen megdöbbentő adat, évente 2000 hektár meg műveletlen marad. Ezek az adatok még job­ban alátámasztják azokat a törekvéseket, amelyek a me­zőgazdasági termelők társí­tását és a termelés­­társadal­masítását szorgalmazzák. A zrenjanini község falvai­ban eddig 167 gyűlésen tár­gyaltak, a társulásról Töb­bek között 66 nagygyűlést tartottak a földművesekkel. Március­ 19-éig 1970 földmű­ves írta alá a társulásról szó­ló önigazgatási megegyezést (a­­mezőgazdasági háztartá­sok 21,6 százaléka). Csenta és Lukácsfalva kivételével minden faluban megtették az előkészületeket a társult földművesek alapszervezeté­nek megalakítására. Banats­­ki Despotovacon és Tomaše­­vacon a földművesek 60 szá­zaléka, Jankahídon, Botoson és Lukicevón­ pedig több mint 50 százaléka társult. A KSZ községi bizottsága kedvezően értékelte az eddi­gi társulási folyamatot. Rá­mutatott azonban arra, hogy ezek csak kezdeti eredmé­nyek, és nagyon sok a tenni­való a társult földművesek alapszervezeteinek megszer­vezésében, eszközökkel és ká­derekkel való ellátásában. Olyan viszonyokat kell te­remteni, amelyek lehetővé te­szik a falu társadalmi-gaz­dasági problémáinak rendezé­sét, a társadalmi szektornak" a föld, valamint a termésho­zam növelését. A bizottság véleménye sze­rint az adópolitikának is ser­kentenie kell ezt a folyama­tot. A bizottság úgy döntött, hogy a társult mezőgazdasá­gi termelők alapszervezetei­ben mielőbb meg kell alakí­tani a Kommunista Szövet­ség alapsz­ervezeteit is. B. M. / Kelendő a naposcsibe és a kisliba Mint már korábban is megírtuk, a zrenjanini Sto­­lar nagy mennyiségű napos­csibét és kislibát szerez be, s ennek jórészét készpénzért árusítják, a másik részét pe­dig szerződés alapján oszt­ja ki a tenyésztőknek. Eddig 12 000 úgynevezett Rajnai fajtát hozott be Ma­gyarországról. Ez a fajta ál­­tólag elsősorban alkalmaz­kodott éghajlati viszonyaink­hoz. A kislibákat e hó 20-áig osztják ki a tenyésztőknek. Kiszámították, hogy egy fej­lett liba egyszeri kopasztás­­ra 10 deka tollat ad, s éven­te négyszer lehet kopaszt­a­­ni. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Stolar­­ fél dinárral növelte az élőbaromfi felvá­sárlási árát. Ezek szerint a sovány liba kilój­ért 12,5, a pecsenyelibáért 15, a hízott libáért pedig 16,5 dinárt fi­zet. Ha azonban jobb kivi­teli árat ér el, akkor a te­nyésztőknek is megtéríti a különbséget. A toll kilójáért 65 dinárt fizet (az első ko­­pasztásból), a többiért pedig 103,5, dinárt. A Tetra B fajtájú fehér­csibe igen kelendő és ebből eddig 50 000 darabot osztott ki 4,20 dináros áron. Ezt a fajtát is Magyarországról szerzi be és még a jövő hó­napban is lesz belőle elegen­dő.

Next