Magyar Szó, 1975. április (32. évfolyam, 104-117. szám)

1975-04-16 / 104. szám

Szerda, 1975. április 16. Anyanyelvápolás Jakovcin A jó eredmények ellenére nem minden magyar ajkú tanuló jár anyanyelvápolási órára — Hogyan halad az okta­tás, milyenek az eredmé­nyek, mi okoz nehézségeket az anyanyelvápolás terén Ca­kövein? —­ kérdeztük JU­HÁSZ Mária tanítónőtől, öt hónappal ezelőtt vállalta az anyanyelvápolási órák meg­tartását. — Nehéz a feladatom. Első­sorban, mert a gyerekek ma­guk között szívesebben be­szélgetnek horvátul, mint anyanyelvükön. Különösen a a nyelvtan elsajátítása ütkö­zik akadályba, talán ezen a téren tapasztalható a legke­vésbé a haladás. Az elsőtől a nyolcadik osztályig van anya­nyelvápolási óra, a felsős ta­gozatokon 3, az alsós osztá­lyokban pedig 6 órát tartok hetente. — Az olvasás, a beszéd­gyakorlás az elsődleges, vé­leményem szerint a legfonto­sabb teendő. Külön erre a célra összeállított tanterv sze­rint dolgozom a gyerekek 4 csoportjával, két-két osztály­­lyal. A kezdőkkel nehezebb dolgozni, de rövid időn belül érezhetően javul a kifejező­­készség, sokkal jobban, helye­sebben beszélnek, mint azok a társaik, akik nem járnak anyanyelvápolási órára. Ol­vasókönyvből gyakoroljuk az olvasást, de lemezeket is hall­gatunk, ismert magyar köl­tők verseit tanulják meg a­ gyerekek. — Ki a legnépszerűbb író, költő körükben? — Petőfi Sándor verseit hallgatják és olvassák legszí­vesebben. Nyelvünk szépsé­geit részben az olvasmányok­ból ismerik meg. Akik jár­nak anyanyelvápolási órára, élénken érdeklődnek anya­nyelvüik iránt, nagy kedvvel tanulnak. Iskolánk diákjai között olyanok is vannak, akik nem látogatják ezeket az órákat. Sok a tanulnivaló, ez legtöbbször a kifogás. Van azonban példa ennek ellen­kezőjére is: 5—6 horvát gye­rek jár magyar órára. — Az olvasókönyvön kívül mit olvasnak azok a tanulók, akik eljárnak az anyanyelv­ápolási órákra? — A nagyobbak rendszere­sen olvassák a Jópajtást, a kisebbek a Mézeskalácsot. Az iskolakönyvtárnak mint­egy 300 magyar nyelvű köny­ve van. — Jelentős még a népi tánccsoport munkája. A gye­rekek igen nagy kedvvel ta­nulják a magyar népi tánco­kat. Nemrég kezdtük el ta­nulni a Hófehérke című me­­­sejátékot. A szerepeket úgy igyekeztem kiosztani, hogy minden gyerek szóhoz jus­son a színpadon. — Az eddig elért eredmé­nyekkel meg van elégedve? — A mindennapi munká­val gondok is járnak. Min­den tőlem telhetőt megte­szek, hogy a tanulóik megsze­ressék és ápolják anyanyel­vüket. K. A. Juhász Mária határozottabban az írás­­tud­atlans­ág ellen Az apatini községben több mint 5500-an nem fejezték be az általános iskolát illetve írástudatlanok. A félig írás­tudók, akik a legalapvetőbb műveltségi szinttel sem ren­delkeznek, nem lehetnek ön­igazgatású társadalmunk tel­jes értékű tagjai, ezért az el­következő években nagyobb figyelmet­­kell szentelni az írástudatlanság megszünteté­séne­k, a felnőttképzés meg­gyorsításának. Annál is in­kább, mert a szociális kü­lönbségek egyik forrása az írástudatlanság, az alapvető társadalmi ismeretek hiánya. Egy nemrég megtartott ér­tekezleten — a munkaszer­vezetek képviselői, a KSZ- alapszervezetek titkárai is megjelentek rajta — határo­zottan sürgették a jelentős a­kció megindítását, mely­nek az írástudatlanság mi­előbbi felszámolása a célja. Mivel ez már egy évtizede késik, gyorsított ütemben kellene hozzáfogni az írás­­tudatlanság megszüntetésé­hez. Ennek már elkészült a konkrét terve, s szigorúan meghatározza a legfonto­sabb feladatokat. Április végéig a mumika­­szervezeteib­ben és a helyi közösségekben elkészül azok­nak az írástudatlan polgá­rok, valamint azok névsora akik nem fejezték be az ál­talános iskolát, június köze­péig pedig e névsor alapján az általános iskolák elkészí­tik a felnőttképzés megszer­vezésének tervezetét. Az ed­digi gyakorlat szerint rövi­dített tantervet irányoz elő, s ez azt jelenti, hogy egy év alatt a jelöltek két isko­laévet fejeznek be. Ez év szeptember elején megkezdő­di­k a munka mintegy 25 ta­gozaton. Az összejövetelen nem tud­ták eldönteni, hogy mi le­gyen azokkal a polgárokkal, akik annak ellenére, hogy nincs befejezett általános is­kolájuk, megszervezték a szakképzettséget. Szem előtt tartva a törvényes előíráso­kat, melyek szerint azok, akik nem fejezték be az ál­talános iskola nyolc osztá­lyát, nem kaphatnak maga­sabb szakképesítést,­­ olyan döntés született, hogy össze kell állítani az ilyen dolgo­zók névsorát, és majd az érdekeltek eldöntik, hogy szakmai továbbképzésük ér­dekében hajlandók-e elvé­gezni az általános iskolát. Nyilvántartásba veszik mind­azokat a dolgozókat, akik 1935. szeptember 1-e után születtek. K. A. A fiatalok és a tudomány A dárdai Sava Bertié Ál­talános Iskolában megtartot­ták a baranyai általános is­kolák fedő tagozatainak A fiatalok és a tudomány el­nevezésű versenyét. Ezen 279 diák vett részt 11 általános iskolai központból. A nyolca­dikos tagozatok tanulói szám­tanban, fizikában és vegytan­ban, a többiek matematiká­ban mérték össze tudásukat. A nyolcadik osztályok számtan versenyében első SZŰCS Mária (Laskó), máso­­sodik KOVÁCS Ferenc (Las­kafalu), harmadik Stanko DADIČ (Hercegszőlős) és Branko KURTOVIC (Lassea­­falu). A fizikusok versenyé­ben KUREL János (Vörös­mart) a legjobb, a második Zlatko MALIC (Bellye). Vegy­tanban Anica PREGLEJ (Dárda) a legjobb, második Zdravko ŠIMEK és Radmila­­RADAKOVIC (Dárda), har­madik KOVÁCS Valéria (Dárda). Biológiában) első Gordana STANOJEVIC (Pél monostor), második KO­VÁCS Valéria, harmadik Zeljko STOJKOVIC (Dárda). A hetedik osztályosok ma­tematikai versenyében első Biserkca KOLAREC, második BOSNYÁK Ibolya és BOS­­NYÁK Mirjana (Pélmonos­­tor), harmadik WERNER András (Vörösmart) és Jelica KNEŽEVIĆ (Dárda). A hato­dik osztályosok versenyében első Miroslav KRALJ, a má­sodik Zdenko SLIBAR és Zeljko NIKIC (Pélmonostor), az ötödik osztályosok verse­nyében első Sonja Levačić (Pélmonostor, második Suza­­na SIMIC (Bellye), harmadik Sanja VEJIC (Dárda), B. SL Dárda: Magyar osztályokat is lehetne nyitni A dárdai Sára Bertié Álta­­­lános Iskolában ÁDÁMNÉ NAGY Ilona négy éve veze­­­­ti az anyanyel­vápolást. Mint­­ mondja, a gyerekek száma állandóan ugyanazon a szín­­­ten van, s az 1974/75-ös isko­­­laévben 42 magyar gyerek jár az órákra.­­ Az anyanyelvápolás ■ mind a nyolc osztályban fo­­­­lyik. Az elsőben 10, a máso­­­­dikban 6, a harmadikban 4, ■ a negyedikben 3, az ötödik­­­­ben 2, a hatodikban ugyan­• csak 2, a hetedikben 6 , a nyolcadikban 9 tanulóm van — mondja Ádámné.— Szerb - horvát ajkúak is tanulnak • magyarul. • A 35 gyerek kö­zül a legjobb eredményt Zeljko Vinčić érte el jól be­­­szél magyarul, noha család­jában senki sem beszéli nyel­vünket.­­• Észrevettem, hogy a­­ szerbhorvát anyanyelvű gye­rekeket, illetve szülőket job­ban érdekli a magyar nyelv tanulása, mint a magyar aj­kúaka­t, az anyanyelvv ápolás. Már-már hiszek abban, hogy a szerbhorvátok előbb ráébrednek a kétnyelvűség szükségességére, mint a ma­gyarok. — A magyar szülők lelke­sedése az anyanyelvápolá­­sért szalmaláng. Vitathatat­lan, hogy nő az érdeklődés a magyar nyelv iránt. Nem az iskolában, hanem az élet­ben, a szülők körében. A pé­csi színházlátogatásra is nagy számban utaztak el a szülők. — Talán azért nem nőtt az idén az anyanyel­vá halás­­ra járók száma, mert beteg szabadságbon voltam, s nem volt aki beszéljen a szülők­kel. — Más oka is van, hogy változatlan a számuk — szól közbe ÁDÁM Jenő. — Pél­dául az — ha hinni lehet a gyerekeknek —, hogy egyes kollégák azt mondogatják nekik, amikor gyenge osz­tályzatot kapnak; ha nem járnál magyarra, többet ta­nulhatnál. — Véleményem szerint ilyesminek nem sza­bad előfordulnia. Ádámné folytatja: — Ko­rábban nem volt termünk. Tanteremről tanteremre ván­doroltunk, az órarendi be­osztás se volt megfelelő. Egyébként a kollégák viszo­nyulásában — a fent emlí­tett e­setet kivéve — semmi kivetnivalót nem találok. Segítőkészek, megértőek. A HMSZ egyik elnökségi ülésén egyebek közt elhang­zott: — Dárdán megvan a feltétele az összevont ma­gyar tagozatok­­működésé­nek. Erre mégsem került sor — mondotta Merki Ferenc, a HMSZ elnöke. Önnek mi a véleménye ezzel kapcso­latban? — Dárdán mintegy 160 magyar család él. Az iskolá­ban is jóval több a magyar gyerek, mint ahányan anya­nyelvápolási órákra járnak. Hiszem, hogy 100-nál is töb­ben vannak. Néhol 10 gye­rek jár egy osztályba. Sze­rintem magyar osztályokat is lehetne nyitni, de ehhez megfelelő hozzáállás szük­séges a helyi társadalmi-po­litikai testületekben, a szü­lők körében, az iskolában. Amikor négy évvel ezelőtt Dárdára kerültem, az volt az elképzelés, hogy össze­vont tagozatokon tanítok. Ennyiben maradt az egész. Igen, ennyiben. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a politikai testületek nem­csak Dárdán, hanem másutt se érzik feladatuknak meg­oldani a magyar osztályok lé­tesítésének kérdését. Ilyen magatartásuk kifogásolható. De megvan minden remény arra, hogy a helyzet válto­zik, s Dárdán éppúgy, mint Pélmonostoron összevont ta­gozataikon, de anyanyelvü­­kön tanulhatnak a magyar gyerekek. SZABÓ DUNATÁJ 7. oldal . Zeng az erdő Kupuszinán A kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület sikeres munkájáról Tavaly tevékenyen dolgo­zott a színjátszó csoport, a népi tánccsoport, a zenekar, a népdal- és slágeréneke­sek csoportja — állapítot­ták meg a kupuszinai Pető­fi Sándor Művelődési Egye­sület nemrég megtartott évi közgyűlésén. A színjátszó csoport STXIRCZ József rendezésé­ben színre vitte Garai Béla Három a szerelem című ope­rettjét, s tíz alkalommal mutatta be: ötször Kupuszi­nán és ötször vidéken. A művelődési egyesület színjátszó tevékenysége még inkább fellendült a jelenle­gi színházi évadban. A pio­nírok bemutatták a Tündér­ország vándorai című mese­játékot, a felnőttek pedig a Zeng az erdő című operet­tel léptek a­­közönség elé. A közgyűlésen az apatini község társadalmi-politikai vezetői is elismeréssel szól­tak a kupuszinai műkedve­lőkről, akik fáradhatatlan munkájukkal elérték azt, hogy bármilyen szemlén mél­tón képviselhetik az apatini községet. Külön elismerés il­leti a kupuszinai pedagógu­sokat, a népi tánccsoport és a színjátszó csoport tagjait, akik nemcsak időt áldoznak a műkedvelésre, hanem anyagilag is elősegítik a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tevékenységét. Alapos felkészülés Habár javában folynak a mezőgazdasági munkálatok, a kupuszinai ifjú műkedve­lők rendszeresen, fáradsá­got nem­­ ismerve járnak próbára, hogy minél na­gyobb élményt nyújtóan, hi­bátlanul vigyék színre Farkas Ferenc operettjét. A 23 szereplő rendszeresen járt a sokszor éjfélig tartó összejövetelre. A főbb sze­repeket játszó RUZSICSKA Anna, MOLNÁR József, MOLNÁR István, GÁBOR Kató, GÁBOR Manci, SÓTA János igyekezett mindenben betartani a rendező utasí­tásait, hogy megismétlőd­jön az a siker, amit a né­hány évvel ezelőtt bemuta­tott Mézeskalács és a Há­rom a szerelem című ope­rettekkel értek el. A darab választásról Sturcz József a következőket mondta: — Valahányszor operettel szerepeltünk a különféle színjátszó szemléken, leér­tékelték előadásunkat azzal a kifogással, hogy giccset adunk elő. Most külön gon­dot fordítottam a darabvá­lasztásra. Tekintettel, arra, hogy nálunk a zenés szín­darabok a népszerűek, is­mét operettet kívántunk szín­re vinni. Így esett a válasz­tás Farkas Ferenc magyar­országi Kossuth-díjas zene­szerző művére­. • A kupuszinai műkedvelők nemcsak időt, hanem tete­mes anyagi áldozatot is hoz­tak az operett színre vite­léért: a kosztümöket maguk vásárolták. Kupuszinai nép­viseletben is fellépnek.­­ A darabban világosan látni a városi és az erdei nép élete közötti különbsé­get — mondja a darabról a rendező. — Igyekeztem ki­domborítani az erdei nép környezetvédelméért folyta­tott harcát. Az operett szint évit­elének előkészületeiben nem ma­radt magára a rendező. A táncjelenetek betanításában részt vállaltak a kupuszinai pedagógusok, a díszletről pe­dig a díszlettervezők tízta­gú csoportja gondoskodott. FRIEDRICH Anna MARASEK Gáspár Jelenet a Tündérország vándorai című mesejátékból Jól sikerült­­ a bemutatkozás A vörösmarti színjátszók is felléptek a darázsi szemlén A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség pélmonostori községi vá­lasztmánya és a darázsi ifjúsá­gi szervezet az idén is megren­delte az ifjúsági műkedvelők szemléjét. A községi szintű szem­lét a darázsi fiatalok kezdemé­nyezték három évvel ezelőtt, cél­ja a baranyai műkedvelés újítá­sa és ápolása. Az idei, sorrendben harmadik találkozó az előző kettőnél gaz­dagabbnak, színvonalasabbnak ígérkezett. A tervek szerint a helybelieken kívül a dárdaiak a cukorgyáriak és a vörösmar­tiak léptek volna föl, valamint a zomboriak, és egy mohácsi cso­port. Ismeretlen okokból a cu­korgyári, dárdai és a zombori műkedvelők fellépése elmaradt. Az első héten csak a vörösmar­tiak mutatkoztak be, majd a mo­hácsiak és a­ darázsiak. A ren­dezőket is meglepte az említett együttesek távolmaradása. A vö­rösmartiak telt ház előtt mutat­ták be Fodor László Érettségi cí­mű háromfelvonásos színművét. A szereplők Kocsis Ferenc, Ino­­tai Ada, Kresz Viola, Petrik Zsu­zsanna, Kresz Károly, Novák László, Lovákovics Gyula, Könyvásó Béla, Angyal Márta (súgó), Petrik Anna, Petrik Lász­ló (rendezők), Angyal József, An­yal Gyula, Bognár Mária, Kesz­­ler Erzsébet, Kovács Jolán és Staub Anna nagyszerű alakítá­sát nagy tapssal jutalmazta a da­rázsi és a k­örnyéki k­özönség. Az előkészületek és a fellépés körülményeiről az egyik szerep­lővel, Angyal Gyulával beszél­gettünk el. — Milyen körülmények között indult a munka? — Az Érettségi című színmű bemutatója a József Attila Mű­velődési Egyesület és a SZISZ helyi szervezete közös munkájá­nak a gyümölcse. Kezdetben vol­tak zökkenők, egyes szereplők, elfoglaltságuk miatt, rendszerte­lenül jártak a próbákra, később azonban nem volt fennakadás. Az is nagyban hozzájárult a sí­­kerhez, hogy próbáinkat a Kiss Ernő Általános Iskolában tart­hattuk. A kedvező munkafelté­telek nélkül alig sikerült volna színre vinni a darabot. — Meg voltak elégedve a da­rázsi fellépéssel? — A mi teljesítményünket a közönség hivatott értékelni. A fellépés körülményeivel mi, sze­replők elégedettek vagyunk. A darázsiak nagyszerűen fogadtak bennünket, és megítélésem sze­rint kifogástalanul megszervez­ték a szemlét. Egyes színjátszó csoportok távolmaradásáért nem ők a felelősek. — A vörösmarti közönség mi­kor láthatja az Érettségit? — Először Vörösmarton szeret­tünk volna fellépni a darabbal, de nem így sikerült. A tervek szerint még ebben a hónapban Vörösmarton is bemutatjuk. A lelkes darázsi szervezők igyekeznek hagyományossá ten­ni a­ szemlét, a jelek szerint azonban nehéz dolguk lesz, mert Baranyában hanyatlik a műked­velés. Ezért külön elismerést ér­demelnek azok, akik pártfogol­ják a szemlét. Cs-ts. I.

Next