Magyar Szó, 1975. április (32. évfolyam, 104-117. szám)
1975-04-16 / 104. szám
Szerda, 1975. április 16. Anyanyelvápolás Jakovcin A jó eredmények ellenére nem minden magyar ajkú tanuló jár anyanyelvápolási órára — Hogyan halad az oktatás, milyenek az eredmények, mi okoz nehézségeket az anyanyelvápolás terén Cakövein? — kérdeztük JUHÁSZ Mária tanítónőtől, öt hónappal ezelőtt vállalta az anyanyelvápolási órák megtartását. — Nehéz a feladatom. Elsősorban, mert a gyerekek maguk között szívesebben beszélgetnek horvátul, mint anyanyelvükön. Különösen a a nyelvtan elsajátítása ütközik akadályba, talán ezen a téren tapasztalható a legkevésbé a haladás. Az elsőtől a nyolcadik osztályig van anyanyelvápolási óra, a felsős tagozatokon 3, az alsós osztályokban pedig 6 órát tartok hetente. — Az olvasás, a beszédgyakorlás az elsődleges, véleményem szerint a legfontosabb teendő. Külön erre a célra összeállított tanterv szerint dolgozom a gyerekek 4 csoportjával, két-két osztálylyal. A kezdőkkel nehezebb dolgozni, de rövid időn belül érezhetően javul a kifejezőkészség, sokkal jobban, helyesebben beszélnek, mint azok a társaik, akik nem járnak anyanyelvápolási órára. Olvasókönyvből gyakoroljuk az olvasást, de lemezeket is hallgatunk, ismert magyar költők verseit tanulják meg a gyerekek. — Ki a legnépszerűbb író, költő körükben? — Petőfi Sándor verseit hallgatják és olvassák legszívesebben. Nyelvünk szépségeit részben az olvasmányokból ismerik meg. Akik járnak anyanyelvápolási órára, élénken érdeklődnek anyanyelvüik iránt, nagy kedvvel tanulnak. Iskolánk diákjai között olyanok is vannak, akik nem látogatják ezeket az órákat. Sok a tanulnivaló, ez legtöbbször a kifogás. Van azonban példa ennek ellenkezőjére is: 5—6 horvát gyerek jár magyar órára. — Az olvasókönyvön kívül mit olvasnak azok a tanulók, akik eljárnak az anyanyelvápolási órákra? — A nagyobbak rendszeresen olvassák a Jópajtást, a kisebbek a Mézeskalácsot. Az iskolakönyvtárnak mintegy 300 magyar nyelvű könyve van. — Jelentős még a népi tánccsoport munkája. A gyerekek igen nagy kedvvel tanulják a magyar népi táncokat. Nemrég kezdtük el tanulni a Hófehérke című mesejátékot. A szerepeket úgy igyekeztem kiosztani, hogy minden gyerek szóhoz jusson a színpadon. — Az eddig elért eredményekkel meg van elégedve? — A mindennapi munkával gondok is járnak. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a tanulóik megszeressék és ápolják anyanyelvüket. K. A. Juhász Mária határozottabban az írástudatlanság ellen Az apatini községben több mint 5500-an nem fejezték be az általános iskolát illetve írástudatlanok. A félig írástudók, akik a legalapvetőbb műveltségi szinttel sem rendelkeznek, nem lehetnek önigazgatású társadalmunk teljes értékű tagjai, ezért az elkövetkező években nagyobb figyelmetkell szentelni az írástudatlanság megszüntetésének, a felnőttképzés meggyorsításának. Annál is inkább, mert a szociális különbségek egyik forrása az írástudatlanság, az alapvető társadalmi ismeretek hiánya. Egy nemrég megtartott értekezleten — a munkaszervezetek képviselői, a KSZ- alapszervezetek titkárai is megjelentek rajta — határozottan sürgették a jelentős akció megindítását, melynek az írástudatlanság mielőbbi felszámolása a célja. Mivel ez már egy évtizede késik, gyorsított ütemben kellene hozzáfogni az írástudatlanság megszüntetéséhez. Ennek már elkészült a konkrét terve, s szigorúan meghatározza a legfontosabb feladatokat. Április végéig a mumikaszervezeteibben és a helyi közösségekben elkészül azoknak az írástudatlan polgárok, valamint azok névsora akik nem fejezték be az általános iskolát, június közepéig pedig e névsor alapján az általános iskolák elkészítik a felnőttképzés megszervezésének tervezetét. Az eddigi gyakorlat szerint rövidített tantervet irányoz elő, s ez azt jelenti, hogy egy év alatt a jelöltek két iskolaévet fejeznek be. Ez év szeptember elején megkezdődik a munka mintegy 25 tagozaton. Az összejövetelen nem tudták eldönteni, hogy mi legyen azokkal a polgárokkal, akik annak ellenére, hogy nincs befejezett általános iskolájuk, megszervezték a szakképzettséget. Szem előtt tartva a törvényes előírásokat, melyek szerint azok, akik nem fejezték be az általános iskola nyolc osztályát, nem kaphatnak magasabb szakképesítést, olyan döntés született, hogy össze kell állítani az ilyen dolgozók névsorát, és majd az érdekeltek eldöntik, hogy szakmai továbbképzésük érdekében hajlandók-e elvégezni az általános iskolát. Nyilvántartásba veszik mindazokat a dolgozókat, akik 1935. szeptember 1-e után születtek. K. A. A fiatalok és a tudomány A dárdai Sava Bertié Általános Iskolában megtartották a baranyai általános iskolák fedő tagozatainak A fiatalok és a tudomány elnevezésű versenyét. Ezen 279 diák vett részt 11 általános iskolai központból. A nyolcadikos tagozatok tanulói számtanban, fizikában és vegytanban, a többiek matematikában mérték össze tudásukat. A nyolcadik osztályok számtan versenyében első SZŰCS Mária (Laskó), másosodik KOVÁCS Ferenc (Laskafalu), harmadik Stanko DADIČ (Hercegszőlős) és Branko KURTOVIC (Lasseafalu). A fizikusok versenyében KUREL János (Vörösmart) a legjobb, a második Zlatko MALIC (Bellye). Vegytanban Anica PREGLEJ (Dárda) a legjobb, második Zdravko ŠIMEK és RadmilaRADAKOVIC (Dárda), harmadik KOVÁCS Valéria (Dárda). Biológiában) első Gordana STANOJEVIC (Pél monostor), második KOVÁCS Valéria, harmadik Zeljko STOJKOVIC (Dárda). A hetedik osztályosok matematikai versenyében első Biserkca KOLAREC, második BOSNYÁK Ibolya és BOSNYÁK Mirjana (Pélmonostor), harmadik WERNER András (Vörösmart) és Jelica KNEŽEVIĆ (Dárda). A hatodik osztályosok versenyében első Miroslav KRALJ, a második Zdenko SLIBAR és Zeljko NIKIC (Pélmonostor), az ötödik osztályosok versenyében első Sonja Levačić (Pélmonostor, második Suzana SIMIC (Bellye), harmadik Sanja VEJIC (Dárda), B. SL Dárda: Magyar osztályokat is lehetne nyitni A dárdai Sára Bertié Általános Iskolában ÁDÁMNÉ NAGY Ilona négy éve vezeti az anyanyelvápolást. Mint mondja, a gyerekek száma állandóan ugyanazon a színten van, s az 1974/75-ös iskolaévben 42 magyar gyerek jár az órákra. Az anyanyelvápolás ■ mind a nyolc osztályban folyik. Az elsőben 10, a másodikban 6, a harmadikban 4, ■ a negyedikben 3, az ötödikben 2, a hatodikban ugyan• csak 2, a hetedikben 6 , a nyolcadikban 9 tanulóm van — mondja Ádámné.— Szerb - horvát ajkúak is tanulnak • magyarul. • A 35 gyerek közül a legjobb eredményt Zeljko Vinčić érte el jól beszél magyarul, noha családjában senki sem beszéli nyelvünket.• Észrevettem, hogy a szerbhorvát anyanyelvű gyerekeket, illetve szülőket jobban érdekli a magyar nyelv tanulása, mint a magyar ajkúakat, az anyanyelvv ápolás. Már-már hiszek abban, hogy a szerbhorvátok előbb ráébrednek a kétnyelvűség szükségességére, mint a magyarok. — A magyar szülők lelkesedése az anyanyelvápolásért szalmaláng. Vitathatatlan, hogy nő az érdeklődés a magyar nyelv iránt. Nem az iskolában, hanem az életben, a szülők körében. A pécsi színházlátogatásra is nagy számban utaztak el a szülők. — Talán azért nem nőtt az idén az anyanyelvá halásra járók száma, mert beteg szabadságbon voltam, s nem volt aki beszéljen a szülőkkel. — Más oka is van, hogy változatlan a számuk — szól közbe ÁDÁM Jenő. — Például az — ha hinni lehet a gyerekeknek —, hogy egyes kollégák azt mondogatják nekik, amikor gyenge osztályzatot kapnak; ha nem járnál magyarra, többet tanulhatnál. — Véleményem szerint ilyesminek nem szabad előfordulnia. Ádámné folytatja: — Korábban nem volt termünk. Tanteremről tanteremre vándoroltunk, az órarendi beosztás se volt megfelelő. Egyébként a kollégák viszonyulásában — a fent említett esetet kivéve — semmi kivetnivalót nem találok. Segítőkészek, megértőek. A HMSZ egyik elnökségi ülésén egyebek közt elhangzott: — Dárdán megvan a feltétele az összevont magyar tagozatokműködésének. Erre mégsem került sor — mondotta Merki Ferenc, a HMSZ elnöke. Önnek mi a véleménye ezzel kapcsolatban? — Dárdán mintegy 160 magyar család él. Az iskolában is jóval több a magyar gyerek, mint ahányan anyanyelvápolási órákra járnak. Hiszem, hogy 100-nál is többen vannak. Néhol 10 gyerek jár egy osztályba. Szerintem magyar osztályokat is lehetne nyitni, de ehhez megfelelő hozzáállás szükséges a helyi társadalmi-politikai testületekben, a szülők körében, az iskolában. Amikor négy évvel ezelőtt Dárdára kerültem, az volt az elképzelés, hogy összevont tagozatokon tanítok. Ennyiben maradt az egész. Igen, ennyiben. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a politikai testületek nemcsak Dárdán, hanem másutt se érzik feladatuknak megoldani a magyar osztályok létesítésének kérdését. Ilyen magatartásuk kifogásolható. De megvan minden remény arra, hogy a helyzet változik, s Dárdán éppúgy, mint Pélmonostoron összevont tagozataikon, de anyanyelvükön tanulhatnak a magyar gyerekek. SZABÓ DUNATÁJ 7. oldal . Zeng az erdő Kupuszinán A kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület sikeres munkájáról Tavaly tevékenyen dolgozott a színjátszó csoport, a népi tánccsoport, a zenekar, a népdal- és slágerénekesek csoportja — állapították meg a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nemrég megtartott évi közgyűlésén. A színjátszó csoport STXIRCZ József rendezésében színre vitte Garai Béla Három a szerelem című operettjét, s tíz alkalommal mutatta be: ötször Kupuszinán és ötször vidéken. A művelődési egyesület színjátszó tevékenysége még inkább fellendült a jelenlegi színházi évadban. A pionírok bemutatták a Tündérország vándorai című mesejátékot, a felnőttek pedig a Zeng az erdő című operettel léptek aközönség elé. A közgyűlésen az apatini község társadalmi-politikai vezetői is elismeréssel szóltak a kupuszinai műkedvelőkről, akik fáradhatatlan munkájukkal elérték azt, hogy bármilyen szemlén méltón képviselhetik az apatini községet. Külön elismerés illeti a kupuszinai pedagógusokat, a népi tánccsoport és a színjátszó csoport tagjait, akik nemcsak időt áldoznak a műkedvelésre, hanem anyagilag is elősegítik a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tevékenységét. Alapos felkészülés Habár javában folynak a mezőgazdasági munkálatok, a kupuszinai ifjú műkedvelők rendszeresen, fáradságot nem ismerve járnak próbára, hogy minél nagyobb élményt nyújtóan, hibátlanul vigyék színre Farkas Ferenc operettjét. A 23 szereplő rendszeresen járt a sokszor éjfélig tartó összejövetelre. A főbb szerepeket játszó RUZSICSKA Anna, MOLNÁR József, MOLNÁR István, GÁBOR Kató, GÁBOR Manci, SÓTA János igyekezett mindenben betartani a rendező utasításait, hogy megismétlődjön az a siker, amit a néhány évvel ezelőtt bemutatott Mézeskalács és a Három a szerelem című operettekkel értek el. A darab választásról Sturcz József a következőket mondta: — Valahányszor operettel szerepeltünk a különféle színjátszó szemléken, leértékelték előadásunkat azzal a kifogással, hogy giccset adunk elő. Most külön gondot fordítottam a darabválasztásra. Tekintettel, arra, hogy nálunk a zenés színdarabok a népszerűek, ismét operettet kívántunk színre vinni. Így esett a választás Farkas Ferenc magyarországi Kossuth-díjas zeneszerző művére. • A kupuszinai műkedvelők nemcsak időt, hanem tetemes anyagi áldozatot is hoztak az operett színre viteléért: a kosztümöket maguk vásárolták. Kupuszinai népviseletben is fellépnek. A darabban világosan látni a városi és az erdei nép élete közötti különbséget — mondja a darabról a rendező. — Igyekeztem kidomborítani az erdei nép környezetvédelméért folytatott harcát. Az operett szint évitelének előkészületeiben nem maradt magára a rendező. A táncjelenetek betanításában részt vállaltak a kupuszinai pedagógusok, a díszletről pedig a díszlettervezők tíztagú csoportja gondoskodott. FRIEDRICH Anna MARASEK Gáspár Jelenet a Tündérország vándorai című mesejátékból Jól sikerült a bemutatkozás A vörösmarti színjátszók is felléptek a darázsi szemlén A Szocialista Ifjúsági Szövetség pélmonostori községi választmánya és a darázsi ifjúsági szervezet az idén is megrendelte az ifjúsági műkedvelők szemléjét. A községi szintű szemlét a darázsi fiatalok kezdeményezték három évvel ezelőtt, célja a baranyai műkedvelés újítása és ápolása. Az idei, sorrendben harmadik találkozó az előző kettőnél gazdagabbnak, színvonalasabbnak ígérkezett. A tervek szerint a helybelieken kívül a dárdaiak a cukorgyáriak és a vörösmartiak léptek volna föl, valamint a zomboriak, és egy mohácsi csoport. Ismeretlen okokból a cukorgyári, dárdai és a zombori műkedvelők fellépése elmaradt. Az első héten csak a vörösmartiak mutatkoztak be, majd a mohácsiak és a darázsiak. A rendezőket is meglepte az említett együttesek távolmaradása. A vörösmartiak telt ház előtt mutatták be Fodor László Érettségi című háromfelvonásos színművét. A szereplők Kocsis Ferenc, Inotai Ada, Kresz Viola, Petrik Zsuzsanna, Kresz Károly, Novák László, Lovákovics Gyula, Könyvásó Béla, Angyal Márta (súgó), Petrik Anna, Petrik László (rendezők), Angyal József, Anyal Gyula, Bognár Mária, Keszler Erzsébet, Kovács Jolán és Staub Anna nagyszerű alakítását nagy tapssal jutalmazta a darázsi és a környéki közönség. Az előkészületek és a fellépés körülményeiről az egyik szereplővel, Angyal Gyulával beszélgettünk el. — Milyen körülmények között indult a munka? — Az Érettségi című színmű bemutatója a József Attila Művelődési Egyesület és a SZISZ helyi szervezete közös munkájának a gyümölcse. Kezdetben voltak zökkenők, egyes szereplők, elfoglaltságuk miatt, rendszertelenül jártak a próbákra, később azonban nem volt fennakadás. Az is nagyban hozzájárult a síkerhez, hogy próbáinkat a Kiss Ernő Általános Iskolában tarthattuk. A kedvező munkafeltételek nélkül alig sikerült volna színre vinni a darabot. — Meg voltak elégedve a darázsi fellépéssel? — A mi teljesítményünket a közönség hivatott értékelni. A fellépés körülményeivel mi, szereplők elégedettek vagyunk. A darázsiak nagyszerűen fogadtak bennünket, és megítélésem szerint kifogástalanul megszervezték a szemlét. Egyes színjátszó csoportok távolmaradásáért nem ők a felelősek. — A vörösmarti közönség mikor láthatja az Érettségit? — Először Vörösmarton szerettünk volna fellépni a darabbal, de nem így sikerült. A tervek szerint még ebben a hónapban Vörösmarton is bemutatjuk. A lelkes darázsi szervezők igyekeznek hagyományossá tenni a szemlét, a jelek szerint azonban nehéz dolguk lesz, mert Baranyában hanyatlik a műkedvelés. Ezért külön elismerést érdemelnek azok, akik pártfogolják a szemlét. Cs-ts. I.