Magyar Szó, 1975. május (32. évfolyam, 118-131. szám)

1975-05-09 / 125. szám

Péntek, 1975. május 9. Meghatározták a mércéket A Szocialista Szövetség törökkanizsai választmányá­nak legutóbbi ülésén töb­bek között meghatározták a vezető tisztségben levő sze­mélyek­­politikai­­arculatá­nak követelményét is. Az ezzel kapcsolatos társadalmi megállapodás a JKSZ X. kongresszusának, az SZDSZ VII. kongresszusának, az ön­igazgatók II. országos kong­resszusának, valamint a töb­bi táradalmi és politikai szervezet erre vonatkozó ha­tározatain alapul. Főbb szempontjai a kö­vetkezők: — A társadalmi-politikai szervezetekben, az­­ önigaz­gatási érdekközösségekben, a társult munka alapszerve­zeteiben meg az egyéb szer­vezetekben is vezető tiszt­séget csak megfelelő erköl­csi-politikai magatartással, kellő szaktudással és mun­kabírással, nem utolsósor­ban pedig kezdeményező­készséggel bíró személy tölt­sön be.­­ A vezető tisztségre je­lölt személyeknek már ko­rábbi munkájukkal bizonyí­tani kell, hogy elkötelezett­jei a Kommunista Szövetség irányvonalának, önigazgatá­sú társadalmunknak, a­­ test­vériségnek és egységnek, a nemzetek és nemzetiségek teljes­ egyenjogúságának, hogy őrzik és ápolják for­radalmi hagyományainkat, támogatják országunk füg­getlen és el nem kötelezett külpolitikáját, továbbá hor­dozói az általános honvéde­lemnek.­­ A jelölteknek az embe­rekkel, a társadalmi tulaj­donnal szemben megfelelő magatartása kell, hogy le­gyen, bírálólag tudjon viszo­nyulni saját munkájához, másokkal szemben építő jel­legű bírálatot gyakoroljon, a dolgozók érdekeit elvben és gyakorlatban is követke­zetesen támogassa! — A vezető tisztségre je­lölteknek folyamatos munká­ja által kell tanúbizonysá­gát adnia annak, hogy alkot­mányos alapelveink, az ön­­igazgatási viszonyok, a ter­melés növelésének, a társa­dalmi és a kollektív felelős­ségérzet fejlesztésének és erősítésének hordozója.­­ Ugyanakkor következe­tesen kell harcolnia a bü­rokratikus, dogmatikus, anar­choliberalista, technokrata és egyéb negatív jelenségek ellen.­­ Vezető tisztségre nem választható meg olyan sze­mély, aki bármilyen formá­ban is ellentétbe került a JKSZ irányvonalával,­­aki visszaélt tisztségével, és azért elítélték, vagy aki a dolgozó nép ellen elkövetett vétség miatt kapott bünte­tést. A vezető tisztségekkel kap­csolatos társadalmi megálla­podás aláírói kötelezik ma­gukat, hogy szem előtt tart­ják még a következőket is: — a közvetlen termelők részvételét legalább 50 szá­zalékban a különféle fóru­mokban, — a választott tisztségvise­lők (fórumtagok) nemzetisé­gi összetétele megfeleljen a lakosság nemzetiségi össze­tételének­, — olyan fiatalokat válasz­szanak, akik mint a SZISZ tagjai tanúbizonyságát ad­ták osztályöntudatuknak, — továbbá gazdag forra­dalmi tapasztalattal rendel­kező személyek legyenek, akik részt vettek forradal­munkban és a szocializmus kiépítésében,­­ kellő számban nőket is válasszanak. A következetes káderpoli­tikának tartozéka még a nyilvánosság, az újraválasz­tás, a megbízatási idő meg­határozása, illetve betartása. A káderpolitika községi szinten való összehangolása céljából a Szocialista Szö­vetség községi választa­á­­­nya keretében egyeztető bi­zottságot alakítanak. K. J. Mindig a legtevékenyebbek között Vasárnap ünnepli fennállásának 20. évfordulóját az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Vasárnap szerény, de je­lentős ünnepség színhelye lesz Orom. Most ünnepli ugyanis fennállásának 20. év­fordulóját a helyi Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület. A jubileum tiszteletére a mű­velődési önigazgatási érdek­­közösségek közös ünnepi ülést, valamint alkalmi mű­sort rendeznek. Az oromi egyesület meg­alakulása óta a legtevéke­nyebb művelődési egyesüle­tek közé tartozik. Jelenleg is, amikor a falvak többsé­gében úgyszólván semmilyen művelődési élet sincs, az oromiak sokoldalú munkát fejtenek ki. Rendszeresen dolgozik a könyvtáruk a hoz­zá tartozó olvasóteremmel, a moziban rendszeresen vetíte­nek filmeket, valamint egy tánccsoport, egy furulya-ötös és egy irodalmi színpad is működik az egyesület kere­tében. Különösen a könyv­tári tevékenység érdemel fi­gyelmet, ugyanis ez az egyet­len település a községben, ahol minden évben biztosíta­nak eszközöket új­­könyvek vásárlására, így könyvállo­mánya a legújabb a község könyvtárai között. Az olva­sók számának szempontjából is jelentős eredményt értek el, és az elolvasott könyvek száma a lakosság számához viszonyítva a legnagyobb. Tavaly például 6425 köny­vet olvastak el az oromi könyvtár látogatók, összeha­sonlításként: a jóval na­gyobb, tehát több lakosú Horgoson ezzel szemben 1360 könyvet olvastak el a könyv­tártagok, Kispiacon 1035-öt stb. Színházi előadások tekin­tetében is vezető helyen sze­repel a falu. Évente itt tart­ják meg a legtöbb előadást, és a színházlátogatók száma is itt a legnagyobb. A fennállás 20. évforduló­ja alkalmából vasárnap dél­után a művelődési egyesület választmányának ünnepi ülé­sén többek között átadják a művelődési érdekközösség ajándékát. Az eredményes munkáért elismerésként Al­­mási Gábor szobrászművész Petőfi Sándor mellszobrát ajándékozzák az egyesület­nek. Ezt követően este 19.30 órai kezdettel a község mű­kedvelő művelődési egyesü­letei ünnepi műsort adnak. A helyi együttesek mellett fellép a kanizsai amatőrszín­­ház társulata, a Kodály Zol­tán Zeneegyesület együttesei és a kispiaci tánccsoport is. K. V. Szabad munkahelyek A kragujevaci Crvena Zas­tava Művek Szerszámkészítő társult munk­a-al­apszerve­­zete felvételre keresi a­ kö­vetkező szakembereiket és segédszemélyzetet: Lakatost (11), vasesztergá­lyost (7), fémmaróst (9), fém csiszolót (8), élesítőt (6), szerszámlakato­st (12), hőke­zelőt (4), vil­lanysze­relőt (1), raktárost­­, fémipari szak­embert vagy szakképzett ke­reskedőt (3), szakképzett gép­kocsivezetőt (3), fűtőt (1), szállítómunkást (3), takarí­tónőt (3), felszolgálónőt (2), okleveles gépészmérnököt (1), munikavédelmi mérnököt (1), gépésztechnikust (3), köz­gazdasági technikust (4), fémipari mérnököt (1), gép­írónőt (1), portást (6), kapu­­felügyelőt (1), gépírót, tele­fon- és telepriinter-f­ezelőt (1), okleveles jogászt (1), ok­leveles gépészmérnököt (1). A férfipályázóknál felté­tel a katonai szolgálati idő letöltése. A zentai Shežania Gyer­mekkert felvesz közgazdasá­gi technikumot vagy gimná­ziumot végzett, mérlegképes könyvelőt. A zentai Dr. Gerő István Egészségügyi Központ meg­határozott időre felvesz kö­zépiskolai végzettségű, szerb horvát és magyar nyelvet ismerő, I. vagy II.osztályú gépírónőt. A zentai Elektro-B­ácska két szakképzett villanysze­relőt keres állandó munkára. Személyi jövedelem 2 000 di­nár. , A Potisie a nemzetközi áruminta­vásárokon munkaszervezete legújabb termékeivel minden évben részt vesz minegy 10 árumin­tavásáron. Ezek a kiállítások nagyobbára szakosítottak, de a kiviteli lehetőségektől függően a gyár nagy gondot fordít a szervező ország, vi­lágrész megválasztására. Az idén például a Potisie Olaszországban, Lengyelor­szágban, Marokkóban, Peru­ban, a Szovjetunióban, Franciaországban, Törökor­szágban és Kanadában mu­tatja be termékeit. Az adai gyár a jövőben külön gondot fordít a fejlő­dő országokkal való üzleti kapcsolatok elmélyítésére. Az együttes befektetés, a műszaki együttműködés, ve­gyes vállalatok létesítése stb. is az elkövetkező idő­szak tennivalói közé tarto­zik. A Szövetségi Gazdasági Kamara például fedezi a fejlődő országokban való árumintavásárokon a hazai vállalatok kiadásait. Ezeket a kedvező feltételeket az adatok nem szalasztották el, és a casablancai árus minta­­vásáron a napokban bemu­tatták az US­A-225-ös tí­pusú esztergapadjukat. Ez a gép már az iparilag fejlett nyugati országokban is kere­sett, és várható, hogy ez az árumintavásár is újabb kivi­teli szerződések megkötését eredményezi. K-I A gazdaságpolitikai felada­tok megvalósításában, vala­mint a világgazdasági folya­matokban való részvétel biz­tosításában nagy szerepük van a nemzetközi áruminta­ vásároknak, kiállításoknak. Szem előtt tartva ezt a tényt, az adai Potisje Szer­számgép- és Hajtóműgyár A főzelék Az eset úgy kezdődött, hogy Gábor bá­csi azzal érkezett haza nagy lelkendezve: — Asszony, ettem prokerlit! Az azután a csodajó! — Mit?! — húzta fel a szemöldökét Ve­­ronka néni. — Mi a fenét ettél? — Prokerlit. És ha nem tudnád, az egy főzelékfélének a neve. Olyasvalami, mint a káposzta. Főzhetnél te is. A zentai pia­con szokott lenni. — Azon ne múljék. Csak vedd meg. Néhány hét múltán az egyik nap, ahogy Veronka hazaér a munkából, mert csak a férj a nyugdíjas, ő még nem, látja, hogy a hűtőszekrény tetején valami levélcsomó féle van. Mindjárt eszébe is ötlött, hogy no, biztosan a férje ura újonnan felfede­zett főzeléke lehet. Először még hétköz­­ben volt, hogy megfőzze-e, vagy sem, mi­vel a receptet­ elfeledte megérdeklődni. Azután mégis csak amellett döntött, hogy elkészíti. Annak rendje-m­ódja szerint meg­hinsztelt egy kis fej vöröshagymát, a leve­leket gondos mosás után megabálta, majd apróra vagdalva vagy negyedóráig a forró serpenyőben a hagymával együtt párolta, utána felengedte némi vízzel és tejjel, cit­rommal, meg jó féldeci fehérborral ízesí­tette, majd az egészet nyakon öntötte két deci tejfellel. Azután két-két tükörtojást sütött hozzá. No meg sóskalevest, mert le­ves nélkül náluk nem ebéd az ebéd. Mire az asztalra rakta, férje ura is haza­jött az unoka vigyázásából. Evés közben azután felváltva bizonygat­ták, hogy milyen ízletes ez a bizonyos pro­­kerli. — O — — Te, Veronka — szólt be délután az udvaron tíblábaló Gábor bácsi élete pár­jának —, nem tudod hová lett a karalá­bélevél? — Milyen levél? — Délelőtt a­ piacon az egyik ismerős kofától kaptam egy csomó karalábélevelet. A teknősbékáknak hoztam. Úgy emléke­zem, hogy a hűtőre tettem. — A hűtőre? Akkor fiam abból a te teknőceid aligha esznek. Mi ettük meg délben, prokerli helyett. K. J. TISZA VIDÉK A Handóon­­ai élvonalban lenni Eredményes évadot fejeztek be a zentai cukorgyár kommunistái Az elmúlt két év alatt a zentai mezőgazdasági-ipa­ri kombinát cukorgyárának kommunistái hatványozott erőbevetéssel dolgoztak. Tulajdonképpen ezzel az egy mondattal kell meg­állapítani azokat a ténye­ket, amelyekről a napok­ban megtartott tisztújító évi értekezleten hallottunk. A közelmúltig a gyár párt­tagjai egy alapszervezetbe tartoztak. Ma a társult munka 3 alapszervezetében külön alapszervezetekben tevékenykednek. Az elmúlt két évben ki­fejtett termékeny munká­juk egyik eredménye az is, hogy nem kevesebb, mint 18 új tagot vettek fel soraikba, emellett pedig el­érték, hogy a jelenlegi 66 kommunista közül 34-en közvetlen termelők. Ezzel tehát sikerült azt is megva­lósítani, hogy a munkás­­gyűléseken kívül a párt-alapszervezetben is a mun­kások kerültek többségbe, és így­­ mindenképpen köz­vetlenebb módon vehetnek részt a gyár irányításában. A cukorgyárban néhány évig bizonyos elszigetelő­­döttség volt tapasztalható, ami a kommuna­l társadal­mi-politikai szervezeteit és a községi képviselő-testü­letet illeti. Tavalyelőtt azon­ban igyekeztek változtat­ni a helyzeten. Nemcsak politikailag, hanem a polgá­r­oknak a gyár munkájáról való tájékoztatása szempont­jából is egyre jobban kitá­rulkoztak, s ez kétségkívül pozitívan hatott az üzemhez való viszonyulásra, különös­képpen akkor, amikor a cukorgyár hatalmas veszte­séggel zárta az 1972. évet. A pártalapszervezet azon­ban még így sincs megelé­gedve tevékenységével. Az évi jelentés ugyanis hang­súlyozza, hogy a kommunis­táknak oda kell hatniuk, hogy mielőbb elkészüljön a trasz­ok idei termelési­­pénzügyi terve. Erre első­sorban azért van szükség, hogy valóra váltható legyen a dolgozók teljes mérték­ben teljesítmény szerinti javadalmazása azokon a munkahelyeken, ahol egy­általán mérhető a munka mennyisége, minősége és a maximálás takarékoskodás is. Az illetékes önigazgatási szervekre, de elsősorban a kommunistákra hárul a ká­­derproblémák megoldása, ez­z­el kapcsolatosan pedig a MIK közös ügyintéző szol­gálatának a segítségére­­is szükség van, hogy mielőbb kellő számú és képzettsé­gű szakemberrel rendelkez­zenek a tmasz­ok. A három pártalapszerve­zet tagsága úgy határozott, hogy szükség esetén a gyár összes kommunistái dönte­nek a vitás kérdésekben. Az alapszervezettek közötti együttműködés összehango­lását pedig egy hattagú titkárság végzi, amelyet a küldöttrendszer elvei alap­ján választottak meg. A tit­kárság, tehát az értekezlet titkára is Balogh Béla. Az évi közgyűlés után vele be­szélgettünk el az eddigi te­vékenységről és az előttük álló feladatokról. Elmondta, hogy a zentai üzem is kö­telezettséget vállalt az or­szág­­ cukorbehozatalának megszüntetése, illetve a cukorrépatermesztés fellen­dítése terén. Ez kétségkívül jelentős feladat lesz elsősor­ban a párttagok számára, hiszen nekik kell az erre vonatkozó , társadalmi meg­állapodásból eredő felada­tok megvalósítása hordozói­nak lenni. Visszatérve az alkotmány­nak a tmasz­ok megalakí­tásával kapcsolatos tételei­re.­­ Balogh Béla a követ­kezőket mondta: — Már akkor is tudtuk, hogy nagy munka vár ránk, amikor az alapszervezet ha­tározatot hozott a társult munka alapszervezeteinek megalakítására vonatkozó­lag. Nekünk vitathatatla­nul hátrányt jelent az a tény, hogy Jugoszlávia 13 cukorgyára közül eddig senki se­m osztotta fel az üzemet alapszervezetekre. Nem támaszkodhattunk te­hát senki tapasztalatára, csaknem teljesen magunkra voltunk utalva ebből a szempontból. Végül azon­ban nagy erőfeszítések árán, de sikerült végrehajtanunk a vállalt feladatot. Tud­juk mi is, hogy nem dol­goztunk teljesen hibátlanul, de hisszük, hogy tevékeny­ségünknek egészséges alap­jai voltak és vannak. — Az elmúlt években volt egy nagy hibánk — folytatta a titkár. — Vi­szonylag kevés gondot for­dítottunk a fiatalokra, ha­bár a gyárnak saját ifjú­sági alapszervezete van. A jövőben ezen is változtatni fogunk, sőt már a közel­múltban gyakorlatilag is be­bizonyítottuk: szükségünk van az ifjúságra, s tevé­kenységük fokozása érdeké­ben minden erkölcsi-poli­tikai és anyagi támogatást megadunk. Nekik­ kell ugyanis a párt eszmei és fizikai utánpótlását képez­niük. A­KSZ-alapszervezeteink jelenleg a gazdaságszilár­­dítási és fejlesztési prog­ramok valóra váltását kí­sérik fokozott figyelemmel, s igyekeznek már a tevé­kenység folyamán minél gyorsabban és eredménye­sebben elhárítani az aka­dályokat, kiküszöbölni a hibákat — fejezte be nyi­latkozatát Balogh Béla. Egyébként a cukorgyár három új alapszervezeté­ben a következőket válasz­tották meg titkárnak: Sza­bó Ferenc vegyésztechni­kust a Kristal, Bagdal Jó­zsef villanyszerelőt az eper­getikai és Papp István köz­gazdászt a nyersanyagbe­szerzési társultmunka-alap­­szervezetben. B. M. A tervnek megfelelően " Bár a rajtnál nagy ne­hézségeiket kellett leküzde­niük, a csókai m­ezőgazda­­sági birtok növénytermesz­tői a tervnek megfelelően végezték a munkálatokat, és néhány hektár szója ki­vételével az ünnepekig be­fejezték a vetést. A kiegé­szítő munkálatokkal sem késlekedtek, a búzában ki­igazító fej­trágyázást is vé­geztek. A vegyszeres gyom­irtás eredményes volt. A több fajta kenyérgabona kö­zül a hazai nemesítésű Szá­vától várják a legnagyobb hozamot. A cukorrépát már április elején elvetették. A sorközi megművelést folyamatosan végzik, a napokban az egye­lést is befejezik. A napra­forgó és a kukoricavetés is a követelményeknek meg­felelő körülmények közt tör­tént. A birtok az idén is nagy területen, mintegy ezer hektáron termeszt ku­koricát, ebből 250 hektár magkukorica. . Utoljára a szója vetése maradt, de a hét elején ezt a növényt is elvetették a csókai mező­­gazdasági birtokon. is. 7. oldal Sok a megoldásra váró feladat Csókán a 11 működő ér­dekközösség közül hét a múlt év végén tartotta ala­kuló közgyűlését, a többi pe­dig az idei év elején ala­kult meg. Másfél hónap alatt jött létre az oktatási-neve­lési, művelődési, szociális vé­delmi, gyermekvédelmi, la­kásügyi, útépítési és -kar­bantartási, testnevelési, ösz­töndíjazási, egészségügyi, fog­lalkoztatási és nyugdíjazási érdekközösség. A kezdeti nehézségeket kö­rülményesen oldják meg, áp­rilis elejéig csak két érdek­­közösség: a foglalkoztatási és a lakásügyi tartott gyű­lést, az ünnepig azonban újabb gyűlésekre is sor ke­rült. Ezeken a pénzeléssel és a szakszolgálatok tevé­kenységével kapcsolatos kér­déseket vitatták meg. Kitűnt, hogy nagyok az érdekközös­ségekre háruló feladatok, és szűkös a működésükhöz szük­séges anyagi keret. Különö­sen a szociális védelemnél okoz nagy gondot ez a prob­léma, hiszen a község lakos­ságának nem éppen a jelen­téktelen része szorul se­gélyre. A számos megoldás­ra váró kérdés rendezéséhez több anyagi eszközre és idő­beli haladékra van szüksé­gük az érdekközösségeknek. is.

Next