Magyar Szó, 1975. május (32. évfolyam, 132-147. szám)
1975-05-16 / 132. szám
Péntek, 1975. május 16. TISZAVIDÉK A törökkanizsaiak zeneszerető emberek. A helyi járulékból évente 20—25 000 dinárt hagynak jóvá a zeneiskola költségeinek fedezésére. Ebből részesül a harmonikaegyüttes is, amely minden alkalmi ünnepségen fellép, gazdag és színvonalas műsorával nagy elismerést vált ki a polgárok körében. Az ifjúsági staféta fogadására szervezett rendezvény fénypontját is a harmonikaegyüttes fellépése képezte. Th. Lelkesedéssel, kitartással folytatni a munkát Megünnepelte fennállásának 20. évfordulóját az oromi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Vasárnap Ormon díszüléssel és alkalmi kulturális műsorral emlékeztek meg a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fennállásának 20. évfordulójáról. Az ünnepségen az egyesület tagjain és a falu társadalmi-politikai szervezeteinek képviselőin kívül a község társadalmi-politikai szervezeteinek és művelődési egyesületeinek vezetői is részt vettek. A díszülésen a jubiláló egyesület húszéves tevékenységéről DAVCSIK Dezső, az egyesület titkára mondott rövid ismertetőt, az önigazgatási érdekközösség nevében pedig SZÖLLÖSY VÁGÓ László méltatta az évforduló jelentőségét. Többek között a következőket mondta: — Nehéz prózában beszélni, amikor művészetről, irodalomról, táncról, zenéről, színházról szólunk, amelynek ez az egyesület húsz éve ad hajlékot. Ormon mindig voltak és vannak emberek, akik a költészet, a tánc, a zene nyelvén szóltak az emberekhez, és mindig volt, aki meghallgassa őket. Akkor is, amikor máshol a színház, a mozi, az amatőrizmus válságáról beszéltek. Színházi előadásnak, hangversenynek, irodalmi estnek Ormon mindig volt és van közönsége. A könyvtárnak — hála a rendszeres felújításnak — talán a legfiatalabb a község területén a könyvállománya, és itt a legnagyobb a lakosok számához viszonyítva a könyvolvasási átlag. Ez a művelődési egyesület az egész település művelődési életében valóban sokoldalú, úgyszólván az egész lakosságra kiterjedő művelődési tevékenység hordozója volt, és ma is az. Az elkövetkező időszak tennivalóiról szólva többek között a következőket mondta: " Az utóbbi évek eseményei, a művelődési életre vonatkozó dokumentumok, határozatok Világosan kimondják: a művelődésnek a dolgozó ember felé kell fordulnia. Az oromi művelődési egyesület számára ez azt jelenti, hogy folytatnia kell az eddigi munkát az eddigihez hasonló lelkesedéssel és kitartással. Ezt követően az eredményes és sokoldalú munka jutalmául átadták az érdekközösség ajándékát az egyesületnek: névadójuk, Petőfi Sándor mellszobrát, ALMÁSI Gábor szobrászművész alkotását. Este az oromi, illetve a község más művelődési egyesületeinek együttesei jól sikerült alkalmi kulturális műsort rendeztek. Többek között a helyi irodalmi színpad tagjai is felléptek. Verses-zenés összeállításukkal megemlékeztek névadójuk, Petőfi Sándor életéről és munkásságáról, majd a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójának tiszteletére méltatták a jugoszláv népek hősies harcát és magatartását a népfelszabadító háború során. A műsorban felléptek még és nagy sikert arattak a kanizsai Kodály Zoltán Zeneegyesület együttesei, a kispiaci Jókai Mór Művelődési Egyesület népi tánccsoportjai és a helybeli furulyazenekar. Az előadást mint Ormon általában, most is nagy számú közönség tekintette meg. K. V. K. V. IfSzepes teljesítmények Az észak- és közép-bánáti amatőr színjátszók szemléjéről Április végén rendezték meg az észak- és közép-bánáti amatőr színjátszók szemléjét Törökkaniizsán. Tizenegy műkedvelő színtársulat vett rajta részt. Nagy ünnep volt ez a rendezvény Törökkanizsán, ahol évente csak egyszer, ezekben a napokban lehet színházi előadást látni. Estéről estére az, utolsó helyig megtöltötte a közönség a padsorokat. Azért kell ezt előrebocsátanom, mert ez eddig nem így volt. Közönség már van a Tisza menti községben, s méghozzá hálás közönség, amit az is bizonyít, hogy a szemle utolsó napján szereplő Újvidéki Népszínház által bemutatott Cigánybáró című színművet hosszan tartó tapsviharral jutalmazta, de a szemle többi darabja, a komolyabb mondanivaló, jóak is meleg fogadtatásban részesültek. Tehát kellenek a színművek Törökkanizsán, s kár, hogy évente csak egyszer, egy-két hétig láthat néhány darabot a lakosság. A szemléről nincs szándékomban átfogó elemzést adni de az egyes bemutatott darabok problémáiról szólnék. Ne vegye tőlem senki zokon, ha rögtön azzal kezdem, hogy stagnál a magyar műkedvelő színjátszás. Ez nem mai keletű probléma. Egyedül talán a törökkanizsai magyar színjátszók léptek tovább az idén, Tóth Miklós Kutyaszorító c. darabjával. Nagy súlyt fektettek a rendezői elképzelések megvalósítására, s ha beszéd kultúrájuk (különösen női szereplőikre gondolok) jobb lett volna, nem zavarta volna többször az őző nyelvjárás, a hadarás, a színpadiszavalás, akkor a szemle legjobb együtteseivel is felvehették volna a versenyt. Hogy mégis a legjobbak között említem őket, az azért van, mert Tratyik Istvánnak, ennek a kiapadhatatlan és sokoldalú törökkanizsai amatőr színésznek a játéka messze-messze kimagaslott nemcsak együttesének, hanem a szemle többi együttesének tagjai közül is. Ezért a bíráló bizottság elismerésben is részesítette. Vass István ,viszont, sokat rontott az együttes által keltett összbenyomáson. A törökkanizsai szerbhorvát együttes, mint általában a színjátszó csoportok többsége, rossz darabot választott. Persze, a mai vajdasági darabok hiányában ez nemcsak nekik róható fel. Cipric Traktátus a cselédlányokról c. művét vitték színre, amelynek eszmeisége és témaköre is több kifogásolnivalót hagy maga után. A rendező ugyan „meghúzta a darabot”, de ez sem sokat segített. Ehhez a darabhoz 25—30 szereplő kell, így egyesek 3—4 szerepben is fölléptek. Angelina Janóié, aki több tartozmányi kitüntetés, elismerés részese, az amatőr szemlék állandó díjazottja, a törökkanizsai közönség kedvence, valahogy mégis vitte a darabot — négy szerepben is föllépett. A produkciót a tartományi szemlén, Kikindán is be fogják mutatni, s azt hiszem, egyike a legkomplettebb előadásoknak, habár a színészek több szerepben való megjelenése illúziórombolóként hatott a közönségre, s nem a legjobb megoldás volt a rendező részéről. "Ennek ellenére művészi teljesítményként is említhetnénk, ha a darab főszereplője, Mileva Putnik teljesíteni tudta volna az egyéniség megkövetelte feladatokat. Egysíkú jellemalakítása, pózszerű fellépése biztosan nem rendezői utasítás eredménye. A zrenjanini Madách együttes játékán mutatható ki leginkább a stagnálás, az egy helyben való topogás. Hiába volt Ormavné ragyogó játéka, ha a többi szereplők szinte, kerékkötői voltak az együttesek. Kovács István, az egyik legismertebb zrenjanini amatőr színjátszó, talán a neki nem megfelelő szerep miatt mélyen az átlag alatt oldotta meg feladatát, s talán csak ezért is maradt szürke színfoltja a Madách-előadás a szemlének, habár mint félhivatásos együttestől, ettől várta a legtöbbet a közönség. A muzslyai Petőfi Sándor Művelődési Egyesülettől is 111 éven át jobb előadásokat láthattak a törökkanizsaiak. Az általuk favorizált operett az idén mélyen a színvonal alatt maradt. A szereplők beszédkultúrája (sajnos, néha szövegi tudása is) olyan amatőr színjátszó egyesületre vallott, amely az idén kezdte meg tevékenységét. A törökkanizsai közönség tudja, hogy nem ez a muzslyai színjátszók igazi tudásánakkifejezője, ezért az idén is nagy szeretettel köszöntötte őket, és az elkövetkező idényben jobb előadást vár tőlük. Említésre méltó még egy fiatal egyesület érett fellépése a rendezvényen. Ez a törökkanizsai Bibar-testvérek Gimnázium drámai csoportja, amely Nušić Belgrád ma és hajdan c. darabját vitték színre. Ha a rendezők ötletesebben rendezték volna meg a darabot, többet alapoztak volna a finom humor kiaknázására, a szereplők rátermettségük alapján többet mutathattak volna az együttes érettségéből. Az együttes jó utánpótlási bázisnak bizonyul a törökkanizsai színjátszás fellendítésére. Kár, hogy klasszikus darabot választottak. Különben ez nem csak az ő problémájuk, mai darabok híján általános jelenség amatőr színjátszásunkban Vajdaságszerte. Engedtessék meg még egyszer elmondanom, hogy az idei szemle együtteseinek teljesítménye, sajnos, az eddigiek alatt maradt, s ezt a jövőben minden csoportnak napirendre kellene tűznie, mert csak a nehézségekkel, a hiányosságokkal való szerű behelyezkedés vihet előbbre a megkezdett úton. A bíráló bizottság döntése is kifogásolható, több oknál fogva, de erről majd legközelebb. BORBÉLY András Horgos:No újság a művelődési otthon építése körül? Pótjárulék bevezetését javasolták a választók legutóbbi gyűlésén Horgoson a művelődési tevékenység vendéglőhelyiségben zajlik le. Ez semmi esetre sem felel meg a követelményeknek, s ezért kénytelenek színvonalasabb rendezvényeket tartani, színházi együtteseket fogadni. A terv szerint még a múlt évben hozzá kellett volna fogni a művelődési otthon építéséhez. A késésnek több oka van. A helyi közösségben megtudtuk, hogy a lebontásra váró épületben lakók számára nehéz megfelelő lakást találni. Néhányuknak az igénye felülmúlja a lehetőségeket, összkomfortos lakást szeretnének kapni azok is, akiknek eddig szoba-konyhás lakás is megfelelt. Ezt az igényt viszont csakis építéssel teljesíthetnék, erre viszont nincs lehetőség, fedezet. A művelődési otthon épí- téséhez szükséges pénzeszközöket is nehéz előteremteni. Ráadásul a késés is növeli a költségeket az épületanyagok árának állandó növekedése miatt. A tavaly előirányzott összegnél máris lényegesen több pénzre, mintegy 6 millió dinárra van szükség a művelődési otthon kivitelezéséhez. Eddig csak felét tudták előteremteni, azt is részben bankkölcsönökből. A választók legutóbbi gyűlésén, amelyen többek között a művelődési otthon építése is a napirenden szerepelt, pótjárulék bevezetését indítványozták, s ezt határozati javaslatként el is fogadták a résztvevők. Mivel a rendes járulék több, mint 90 százaléka, pontosabban évente egymillió dinár a munkaviszonyban lévő dolgozók személyi jövedelme utáni járulékból alakul a pótjárulék csak a magántermelőkre és a munkaszervezetekre vonatkozik. A javaslat szerint egy hold terület után az évi pótjárulék mindössze 35 dinár lesz. Ez a munkaszervezetektől kapott eszközökkel együtt évente mintegy 1,5 millió dinárt jelentene, s erre azután ugyanilyen összegű bankkölcsönt kaphatnak. A helyi közösségben elmondták azt is, hogy bizottság alakult a fent említett határozati javaslat tanulmányozására, illetve gyakorlati kivitelezésének előterjesztésére. A pótjárulék bevezetéséről — akárcsak a rendes helyi járulékkal kapcsolatban is — referendumon hamarosan döntenek a polgárok. Th. M. 5. oldal Vasárnap Felsőhegyen: Csacsifogat Vasárnap este Felsőhegyen vendégszerepel a Kanizsai Amatőrszínház együttese. Kertész István Csacsifogat című vígjátékát adják elő. Az előadás fél 8-kor kezdődik a szövetkezeti otthon nagytermében. Az oromhegyesiek csapata a legjobb A fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójának tiszteletére a múlt héten Kanizsán megtartották az Ismerjük meg a nép hősöket vetélkedő községi döntőjét. A verseny alkallmából a SZISZ községi választmánya kulturális műsort rendezett, s ezen a Zenebarátok Egyesületének együttese, az Univerzál Kereskedelmi Vállalat szavalókórusa és a zenei központ kamarakórusa, valamint vonószenekara lépett fel. A vetélkedőn az oromhegyesi ifjúsági alapszervezet csapata bizonyult a legjobbnak: ők kerültek az első helyre, és ezzel továbbjutottak a tartományi döntőbe. A második a mezőgazdasági-ipari szakmunkásképző iskolaközpont, a harmadik pedig a kanizsai II. kerület ifjúsági klubjának csapata lett. A vetélkedő alkalmából meghirdetett különféle pályázatokon is az oromhegyesiek szerepeltek a legeredményesebben. A fotópályázat részvevői közül BAJUSZ Zsuzsanna munkáit, a képzőművészeti pályázaton pedig BAJUSZ Klára és DUKAI István alkotásait értékelte legjobbnak a bíráló bizottság. Mindhárman az oromhegyesi alapszervezet tagjai. A képzőművészeti pályázaton ezenkívül GAZDAG László, a mezőgazdasági-ipari szakmunkásképző iskolaközpont tanulója kapott díjat. Az irodalmi pályázatot SARNYAI Ilona, a szakmunkásképző iskola tanulója, az Elit Cipőgyár ifjúsági alapszervezetének elnöke nyerte. Az ő műveiket javasolták az Újvidéken megrendezésre kerülő kiállításon bemutatásra, illetve a tartományi szintű versenyen való részvételre. A zenei pályázatot SZÖLLÖSY VÁRGÓ Janka és ÁBEL Márta nyerte. K. V. Földrajzból is vetélkedtek Az általános iskolák hagyományos természettudományi versenyének idei házigazdája a kanizsai Zmaj Jovan Jovanovic Általános Iskola volt. Eddig nyolc éven át a tanulók a fizika, vegytan és biológia területén vetélkedtek, de az idén az említettek mellé felsorakozott a földrajz is. Pénteken a tanulók az elkészített tudásfelmérő lapokat töltötték ki, majd szombaton a tanárokból álló bíráló bizottság előtt a tantárgyakkal kapcsolatos kísérleteket végeztek. Az eredményhirdetésre szombaton délután került sor. Biológiából a VI. osztályosok csoportjában Major József, a hetedikeseknél Dara Skrbié, a nyolcadikosoknál pedig Fehér István lett az első, mindhárman a Zmaj iskolából. A vegyészek versenyét a hetedikesek közül Szabados László, a nyolcadikosoknál pedig Momir Lázió nyerte, mindketten a Zmaj iskola tanulói. Fizikából a hetedik osztályosok csoportjában holtversenyben Haraszti Ilona és Cérna Katalin, az Ady Endre iskola tanulói végeztek az első helyen, míg a nyolcadikosok közül az oromi Nagy Miklós diadalmaskodott. Földrajzból a Zmaj iskola két tanulója nyerte a versenyt: a hetedikes Lovas László és a nyolcadikos Medgyesi Katalin. Az első helyezettnek 100, a második helyezettek 80, a harmadik helyezettek pedig 60 dináros pénzjutalomban részesültek, valamint a győztesek jogot szereztek a május 22-én Pancsevón megrendezendő tartományi versenyre. SEBŐK Zoltán