Magyar Szó, 1975. június (32. évfolyam, 163-177. szám)

1975-06-19 / 166. szám

★ VAJDASAG * VAJDASAG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * - ■■■ . ... ... ................ ■ .1 --------- --------------------- . ------ . .................... —-........ -.......... ■ ---- 1 ■' ■■ --------------1 ' ' 7TT= A becsei gimnázium épülete 10. oldal MAGYAR SZÓ Négy hónap alatt: Másfél millió dinár vesztesen A betegek rovására nem szabad takarékoskodni A verbászi egészségügyi éredközösség anyagi h­elyzetéről A verbászi egészségügyi érdekközösség közgyűlésén több órán át vitáztak a kül­döttek az érdekközösség anyagi helyzeteiről. A kül­döttek meghallgatták az Ér­dekközösség bevételeiről és kiadásairól szóló jelentést az év első négy hónapjá­ban, mely szerint a kiadások több millió dinárral megha­ladták a bevételt. Így a munkások egészség­­ügyi alapközösségében a 20,1 millió , dináros bevétellel szemben a kiadások megha­ladták a 21,5 millió dinárt, tehát négy hónap alatt 1,5 millió dinár a veszteség. Kü­lönösen gyógyszerre költöt­tek többet, de hasonló­ do­log tapasztalható az útikölt­ség és a k­apidíjak, valamint a táppénzkiadások esetében is. A vita során a küldöttek rámutattak: a biztosítottak jogait n­em lehet megnyirbál­ni, tehát nem kerülhet sor arra, hogy ismét bevezessék a gyógyszerhozzájárulást. Ez­zel szemben sürgősen meg kell vizsgálni, miért emelke­dik olyan gyorsan a beteg­állományban levő dolgozók száma. Többen is hangsúlyoz­ták, hogy , egyesek szinte kényszerítik az orvost, hogy helyezze őket betegállomány­ban, holott egészségi állapo­tuk kifogástalan. Különösen a mezőgazdasági munkák idején sok a betegszabad­ságon levő gyári munkás. A munkaszervezetekben gya­korolt fokozottabb ellenőr­zéssel elejét lehetne venni e káros jelenségnek — álla­pította meg a közgyűlés. A többletkiadással kapcso­latban a szakszolgálat igye­kezett megnyugtatni a kül­dötteket, mert­­ az év­ máso­dik felében az érdekközösség bevételei jóval nagyobbak, így helyrebillen a kiadások és a bevételek mérlege. Bár az utóbbi megállapí­tás többé-kevésbé elfogadha­tó, túlzott optimizmusra még­sem jogosíthat fel bennün­ket. A gyógyszerfogyasztás valószínűleg nem csökken, és a táppénzfolyósításnál sem várható lényeges válto­zás. A személyi jövedelem növelése ebben az évben le­lassult, sok munkaszervezet pedig az év végéig nem is tervezi, növelni a személyi jövedelmet. Az érdekközös­ség is aláírta azt a társadal­mi megállapodást, amellyel korlátozzák az idei általános fogyasztást,­­ így természete­sen nem számíthat újabb eszközökre. Ezért kell már most konk­rét intézkedésekkel biztosí­tani a legszigorúbb, takaré­kosságot. Nem szabad azon­ban a betegek rovására ta­karékoskodni, de elejét kell venni a nem indokolt, vagy felesleges költekezésnek. Zs. Gy. Nemesmilltics Tizenöt földműves társult Nemesmiliticsen ■ az elmúlt héten 15 helybeli mezőgazda­sági magántermelő aláírta a társulásról szóló szerző­dést. Ezek a termelők a jö­vőben a trasz keretében dol­goznak. Részt vesznek a ter­vezésben, a tervek m­egvaló­sításában és a jövedelem el­osztásában. Csernus István, Ivánkovics Éva, Horváth Lu­kács, Deno Knezi, Horváth István, Mátyus Mátyás, Grgo Kopunovic, Sima Katé, Ka­­nyó András, Pero Vidakovic, Radics Mihály, Horváth Já­nos, Szvorény József, Naco Ivankovic és Iván Kajié a jövőben közösen gazdálkod­nak. A társult termelők biz­tosab­k piacra, szilárdabb árakra, jobb ellátásra szá­mítanak. A társulásról szóló meg­egyezés aláírásakor jelen volt Stanoje Gajdobranski, a Zombori Mezőgazdasági Kombinát­­ igazgatóhelyette­se, Josip Ivankovic, a köz­ségi politikai aktíva képvi­selője, Dušan Zár­c, a kom­binát társastermelési trasz­­ának igazgatója,­­valamint Papp István, a Szocialista Szövetség zombori községi választmányának elnöke, PRIBILLA Mátyás Szélesítik a szentinsfürjdi fiatal úttestek korszerűsítése és építése az érdekközösség programjában Szenttamáson eredménye­sen folyik az útgazdálkodási önigazgatási érdekközösség programjának megvalósítá­sa. Az újvidéki Vojvodina­­put illetékeseivel kötött megállapodás értelmében nemrégen befejezték a szent­tamási Karadjordje és a Zmaj Jovan utca úttestének korszerűsítését. Az Október 19. utca egyik szakaszán is megjavították az útburkola­tot, valamint a csatornahíd alatt áthaladó patkó alakú úttestet a nemzetközi útig, összesen mintegy 12 555 négyzetméter felület kapott új védőréteget. A munkála­tokra 632 000 dinárt fordí­tottak. A szenttamás—túrjai műutat 5600 méter hosszú­ságban egy méterrel kiszé­lesítik és egyúttal védőré­teggel vonják be. A több mint hárommillió dinár ér­tékű munkát augusztus vé­géig teljesen be kell fejez­ni. Ezen az úton évről évre nagyobb a forgalom, ugyan­is Nádalynál az újvidéki zentai műútra lehet kijutni, Szenttamásnál pedig a nem­zetközi útra. Továbbá a tár­sadalmi szektornak a műút mentén nagy földterülete van, és sok mezőgazdasági terményt ezen az úton szál­lít. Az érdekközösségben meg­tudtuk, hogy tervbe vették az aszfaltos úttest építését a Laza Kosstic utcában. Az 1400 méteres úttest építése, amely a Karadjordje utcá­tól a katolikus és a pravo­szláv temetőhöz, valamiint az új vásártérhez vezet, való­színűleg a jövő hónap felé­ben megkezdődik. Az újvi­déki Vojvodinaput már ké­szíti a tervet. A 4,5 méter széles utat őszig be kell fe­jezni. Ez a munka mintegy 1 400 000 dinár beruházást igényel. S. O. Jól sikerült a hulladékpapír­gyűjtés Szenttamáson A Vöröskereszt szentta­mási községi bizottsága az ifjúsági szervezet és az is­kolák közreműködésével a napokban igen jól sikerült hulladékpapír-gyűjtést szer­vezett. Két nap alatt a helység lakosaitól és né­hány munkaszervezettől 6 tehergépkocsira való hulla­dékpapírt gyűjtöttek össze. A Vojvodina Kereskedelmi Vállalat fiataljai egy kami­onnal gyűjtöttek. Ez az el­­­ső ilyen jellegű akció való­ban jó eredménnyel zárult. Őszre újabb gyűjtés meg­szervezését tervezik. A Vö­röskereszt községi bizott­ságának irodájában vasár­nap kivételével mindennap be lehet jelenteni vagy át­adni a hulladékpapírt.. Hulladékpapírt gyűjtöt­tek még a községihez tarto­zó Nádalján és Turján, összesen 3 tonnát. ------. S. O. ­­ivszMos­z bocsa gikraiázs­m Szombatéi lesz a jubile­umi ünnepség Ritka nagy ünnepség­re készülnek a becsei Tó­dor Dukin Gimnázium tanárai és tanulói. A fa­sizmuson aratott győze­lem 30. évfordulójára szervezett rendezvénye­k keretébe ünnepük meg a gimnázium megnyitá­sának 50. évfordulóját is. A múlt szomba­ton a Városi Képtár kiállítási termében tárlat nyílt. A gimnázium képzőművészeti szakkörének egykori és je­len­legi tagjai mutatják be műveiket. Ezt követően Korosztályaik találkoznak címmel a Bartizan TE nagytermében irodalmi es­tet tartottak az egykori és a jelenlegi önképzőkö­­ri tagok olvasták fel írá­saikat, így: dr. Bori Imre, Nada Miljukov irodalmi kritikus, Kartag Nándor, Svetislav Travica Beretka Ferenc, Sárkány Viktória, Pál­ Sándor, Mák Ferenc, Ljiljana Stejic, Dorde Mi­lic, Milan Višković, Havár Piroska, Dragana Petrovic és Dragomir Popnovakov. A központi ünnepség jú­nius 21-én­ lesz. Délelőtt 9 órakor a Partizán TE nagy termében tartják a dísz­­ülést amelyre a gimnázium minden egykori diákját, tanárát és más dolgozóját szeretettel elvárnak. Az ok­tatási intézmény fél év­százados tevékenységéről szóló beszámoló után fel­lép a gimnázium szavaló­­csoportja és zenekara, to­vábbá a becsei Kamara­­kórus és a zeneiskola vo­nószenekara. Ezenkívül va­lószínűleg köszönthetjük még Kara Doricot, a Sza­rajevói Népszíház művész­nőjét, Kovács Verát, az Új­vidéki Opera művésznő­jét, továbbá Olga Radosav­ljevicet, a zrenjanini Tosa Jovanovic Népszínház szín­művészét, akik egykor a gimáz­ium tanulói voltak.­­ Az ünnepség keretében át­adják az okleveleket az ötvenedik korosztálynak, majd 11 órakor a gimnázi­um épületében az egykori diákok és tanárok ismét elfoglalják helyüket a tan­termekben. A gimnázium előcsarnokában és folyosóin kiállítás nyílik az iskola fél évszázados fejlődését bemutató fényképekből és más okmányokból. Az ötvenéves gimnázi­um monográfiája nyomda­­techniai okok miatt majd csak ősszel jelenik m meg. A becsei gimnáziumot 1925-ben nyitották meg, és azóta mintegy 2000-en sze­rez­tek itt érettségi okleve­let. A második világháború előtt a becsei gimnázium csakhamar ismertté vált a haladó szellemű tanárairól és diákjairól. Már 1932- ben megalakult a Haladó Ifjúságii Mozgalom­­ nevű csoport, 1939-ben pedig a SKOJ-szervezet is, amely­nek első tagjai Lobod Pe­jovic, Momčilo Šaranović, Vlada Provči és Kata Džigurski volt. 1940/41-es tanévben már 15 tagú a SKOJ-­Szer­vezet. A gimnáziumnak mindig igen eredményesen tevé­kenykedő önképzőköre volt, munkáját az akkori tanári kar igyekezett irá­nyítani. 1940-ben azonban a haladó szellemű fiatalok­nak sikerült saját jelölt­jüket, a SKOJ-tag­­ Pröv­eit elnökké választani. A tanári kar néhány tagja erre olyképpen reagált, hogy rossz osztályzatot adott neki, és mivel a gim­náziiumii szabályzat sze­rint gyenge tanuló nem lehetett önképzőköri elnök, Vlada Proveit leváltották. A haladó szellemű tanárok és diákok heves tiltakozásá­ra azonban ismét megvá­lasztották elnöknek, de ek­kor a hatóság betiltotta az önképzőkör munkáját. A megszállás éveiben is élénk politikai tevékenység folyt a gimnáziumban. Be­cse első vértanúi között 5 gimnáziumi tanuló volt. A népfelszabadító háborúban összesen mintegy 100 volt gimnáziumi tanuló­­ vett részt, és közülük 53-an ál­dozták életüket a szabad­ságért. A felszabadulást követő­en azonnal megindult az ok­tatás a becsei gimnázium­ban. A tanulók részt vettek a szocialista országépítés­­ben is. A becsei gimnázium 1955-től mintaiskolaiként mű­ködött. Mindig fejlett volt a szakköri tevékenység. Kü­lönösen szép eredményeket értek el a sportalosztályok, az önképzőkörök, a külön­böző szakcsoportok. A tanul­mányi eredmények szem­pontjából is egyike a leg­jobb középiskolának a tar­tományban. 1973-ban meg­kapta a város­ Októberi Dí­ját, tavaly pedig a becsei gimnázium tanulói kapták az első díjat a kitűnő tanul­mányi eredményért. A gim­náziumiban igen erről a SZISZ-alapszervezet és a KSZ-nek is több diák a tag­ja. 1963 óta a becsei gymné­­ziumban két nyelven folyik az oktatás. A felszabadulást követő időszakban csak az algimnáziumiban (az általá­nos iskola mostani V—VIII osztálya) folyt magyar nyel­vű oktatás. A becsei gimnázium egy­kori tanulóinak 90 százaléka főiskolai vagy egyetemi ok­levelet is szerzett. A Cripsi! Cripsi!A a­ Z IDÉN, a tavasz derekán jó nagyra nőtt a vetemény a kertben. A gya­kori eső meghúzta a krumpli szá­rát, hogy alig lehetett feltölteni. A kis­lánynak is éppen ez tetszett, derekáig ért a krumpli szára. Ha lehajolt, el is tűnt benne. A hajolgatás közben meglátott egy kis madarat. — Jó, egy kis veréb! — Dobd a macskának! — szólt rá a nagymama, aki nagy ellensége volt a ve­rebeknek. A kislány élénken tiltakozott a kicsi ve­réb halála ellen, az állat úgy megbújt a tenyerében, mintha fészekben lett volna. — Majd és felnevelem. A nagymama ráhagyta a gyerekre, ha neveli, ha nem, úgysem él a veréb­ egypár napnál tovább. A cipősdobozban helyezték el. Néhány­ lyukat fúrtak a dobozon egy nagyobbacska szöggel. Egy ablakot kellett vágni, amelyet gondosan leragasztott celo­fánpapírral. Nagyon meg volt elégedve ve­le a kislány. — Mi legyen a neve? Mivel a veréb megnyugodott a vattából készült fészkében, az anyját hívta. —* Cripp! Cripp! — hallatszott a doboz­ból. — Megvan! — kiáltott fel az újdonsült nevelő. Legyen a verébke neve Cripsi! Most azonban újabb probléma merült fel. Etetni kellene a madarat. Az apa nagy nehezen elárulta a pandárka étrendjét. Ki­­röppenésig bizony csak rovart és hernyót­­eszik. Annyit elfogyasztanak, mint ameny­nyi a saját testsúlyuk. Azokban a hetek­ben még véletlenül sem lehetett legyet ta­lálni a szobában. Mind a Cripsi hegyébe vándorolt. A kis falánk elfogadta az élel­met. Lassan növekedni kezdett a verébfiók és egyre szemtelenebb lett. Egyre többet követelt, lassan már az egész család vele volt elfoglalva.­­Amikor röpködni kezdett, ő lett a köz­pont. Ha valaki belépett a konyhába — ott kapott száláshelyet —, azonnal a vállá­ra repült, és f éktelenül csiripelni kezdett. Megcsodálták a szomszédok,­az ismerősök. A néhány hét elröppent, Cripsi pedig a padlásra­­került, hogy ott röpködjön ked­vére. Csodák csodája, a verebet még a nagymama is megetette a padláson, ha az unokája mással volt elfoglalva. Az egyik reggel üres volt a padlás. A madár a foghíjas cserepek között kiszö­kött a szabadba. Kis gazdája bizony elpi­­tyeredett, mert most már mi lesz a veréb­bel? Biztosan megeszi a macska. Szomorú­an lépett­­ki az udv­arba. Hát a diófán esze­veszettül csiripel egy kis veréb. — Cripsi! Cripsi! — kiáltott fel. A veréb máris a válára röppent. Bevitte a konyhába és megetette. Felvitte a pad­lásra. Még kétszer megismétlődött az eset. Azután Cripsi népi volt többet hajlandó leröppenni a fáról. Leszállt a legalsó ágak­ra, de a kinyújtott kezet ezúttal már elke­rülte. Megadta az óriásnak a tiszteletet, de nem volt hajlandó kiszolgáltatni magát. Szabad volt! MARONKA János Csütörtök, 1975. jún. 19. Pénteken Szenttamáson A községi képviselő­testület tanácsainak együttes ülése Június 20-án délelőtt 9 órakor együttes ülést tart a­­ szenttamási községi kép­viselő-testület mindhárom tanácsa a képviselő-testü­let nagytermében. A napi­rendre tűzött tíz-egyné­­hány pont között van a községi szervek tavalyi munkájáról szóló beszámo­ló, tájékoztató a község me­zőgazdasági szervezeteinek társulási tevékenységéről, külön parancsnokságot ala­kítanak a fertőző beteg­ségek terjedésének megaka­­dályozására és leküzdésére. S. O.

Next