Magyar Szó, 1975. szeptember (32. évfolyam, 240-254. szám)

1975-09-06 / 245. szám

8. oldal ★ SZABADKA * SZABADKA * SZABADKA A SZABADKA * SZABADKA ★ SZABADKA Október 6-ón Kezdődik a SZIFF Októberr 6-ától 11-éig, közvetlen a vajdasági ama­­tőrfil­mfesztivál után tartják Szabadkézi a III. szabadkai ifjúsági­ filmfesztivált. Az immár­­hagyományossá váló őszi fesztivál témája a felszabadulás és a fasizmu­son aratott győzelem 30. év­­forduju­lója alkalmából — a szabadság, összesen hat já­tékfilm kerül bemutatásra az Ifjúsági és Pionírotthon mo­zitermében. A filmelőadás előtt amatőr dokumentumfil­meket vetítenek, az előadás után pedig ismert kritikusok, szociológusok és társadalmi­­politikai munkások beszél­getnek a közönséggel. Az idei SZIFF-et a SZISZ községi választmánya, a Su­­boticafilm és a fiatalok mar­xista központjának közös szervezésében rendezik meg. A szervező bizottság elnöke Boško Kovačević, tagjai pe­dig Biacsi Antal, Kerekes Sándor, Hija Burzan, Pozsár László, Ljubomir Djordjevic és Ivica Pavlukovic. Gazdaságszilárdítás és marxista nevelés Folytatja tevékenységét a SZISZ községi választmánya Az ősz beálltával fokozot­tabban folytatja tevékenysé­gét a Szocialista Ifjúsági Szövetség községi választmá­nya. Bár a­ nyár folyamán sem szünetelt a munka, a napokban elfogadott munka­tervezet mégis azt sejteti, hogy a fiatalok szeptember­ben és októberben szerteága­zó akcióba kezdenek. A SZISZ elnökségének tagjai gazdasági ágazatok szerint fogják az ifjúsági alapszervezetek elnökeivel és vezetőségével megbeszélni a fiatalok további részvételét a gazdaság megszilárdításá­ért folytatott akcióban. Kü­lön fel kell mérni, hogyan valósultak meg eddig a köz­ségi választmány erre vo­natkozó határozatai, legfő­képpen pedig milyen ered­ménnyel járt a hulladék­anyag összegyűjtése és a nyersanyag-takarékossági verseny, amit a fiatalok a trasz­okban szerveztek. Ebben az évben csaknem 300 szolidaritási ösztöndíjra tett javaslatot a munkaszer­vezeteknek a SZISZ közsé­gi választmánya. A társult­­munka­ alapszervezetei fog­nak dönteni, hogy lehetősé­geikhez mérten hány fiatalt tudnak és fognak ösztöndí­jazni, de az ifjúsági alap­­szervezetek a tmasz­ban is a legfőbb hordozói ennek az akciónak és elsősorban az ő feladatuk oda hatni, hogy a munkaszervezetben megér­téssel fogadják ezeket a tö­rekvéseket. A szolidaritási ösztöndíjazás eddig is ered­ményesnek mondható, hi­szen az idei ösztöndíjakkal együtt a községben megkö­zelítőleg ezer középiskolás tanuló részesül segélyben. Úgyszintén jelentős helyet foglal el a SZISZ községi választmányának további te­vékenységében a fiatalok mind tömegesebb bekapcso­lása a szervezet munkájába. Azok az ifjúsági alapszerve­zetek, ahol még nem ren­dezték a tagság sorait és nem osztották ki a tagsági könyvecskéket, ezt a közel­jövőben haladéktalanul meg kell, hogy tegyék. Sok fiatal eddigi munkájával is bebi­zonyította, hogy méltó tagja lehet a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, még­sem tagja az ifjúsági alap­­szervezetnek. Ezeket a fiata­lokat fel kell venni a tag­ság sorába. A fiatalok marxista köz­pontja csakúgy mint az el­múlt két évben továbbra is szervez tanfolyamokat a mar­xista n­evelés témaköréből. Alakulóban vannak a mun­kaszervezetek, az iskolák és helyi közösségek 20—30 ta­got számláló csoportjai. Ezek a csoportok szervezetten fog­ják látogatni az előadásokat. Több helyi közösség viszont máris megszervezte az ér­deklődő fiatalokból összeállí­tott csoportot. Az eddigi ered­ményekről mi sem tanúsko­dik jobban, mint az, hogy az elmúlt két évben 3000 olyan fiatal lett tagja a Kommu­nista Szövetségnek, aki elő­zőleg a marxista központ előadásait látogatta. I­. F. Tartalmas képzőművészeti nyár A nyári évad legjelentő­sebb kiállítása az Aratóün­nepségek keretében megnyílt Milan Konjovic festőművész tárlata volt, amelyen az 1940 es évektől az 50-es évek kez­detéig alkotott pasztell-ké­­peit mutatta be a művész egy meghatározott témakör­ből:­­mezőgazdasági birtokok emberei és az ott folyó mun­ka. A Képzőművészeti Talál­kozó szalonjában bemutatott Konjovic-kiállítás mellett a galéria összes helyiségeiben a közönség egész nyáron át láthatta Aleksandar Zarin gyűjteményes szoborkiállítá­sát, amely az embernek, az emberi munkának, a dolgozó és döntésre emelt kéz mara­dandó emléke. . Az Aratóünnepségek kere­tében a Művelődési Otthon előcsarnokában láthattuk a szabadkai képzőművészet-ba­rátok alkotásait. Ez a kiállí­tás arról tanúskodott, hogy egyre több dolgozó foglalko­zik szabad idejében képzőmű­­­vészettel és munkáik évről évre erőteljesebbek. Figye­lemre méltó, hogy amatőr festőink a mindennapi élet mozzanatait festik leginkább. Munkájukban nagy segítsé­gükre van a szabadkai Velj­­ko Vlahovic Munkásegyetem képzőművészeti klubja, ame­lyet Ivan Jandrić ismert ke­­ramikus vezet. A Vajdasági Képzőművé­szeti és Iparművészeti Egye­sület szabadkai tagjai a gyár folyamán magyarországi, grožnjani és vajdasági mű­vésztelepeken dolgoztak. Gyurkovics Hunor, Torok Sándor és Zsáki József a makói művésztelep vendégei voltak. Torok Sándor az idén is járt a hajdúböszörményi művésztelepen. Petrik Pál a fonyódi művésztelepen alko­tott. Szilágyi Gábor a pécsi grafikai műhelyben dolgo­zott. A Képzőművészeti Találko­zó grožnjani művésztelepén is jártak szabadkai művé­szek: Razija és Milan Pozno­­vija, Kalmár Magda és Fe­renc, Vékony Lajos és Irén, Hupkó István, Szilágyi Gá­bor, Togyerás József és Irén. A grožnjani galériában a mű­vészváros tízéves jubileuma alkalmából a Képzőművésze­ti Találkozó rendezett kiál­lítást szabadkai és zrenjanini művészek alkotásaiból. A grožnjani kiállítás előtt ugyanezt az anyagot Rijekán is bemutatták. Grožnjan után a kiállítás a labini Mediter­rán Szimpóziumon lesz be­mutatva. A vajdasági képzőművé­szek a horvát és szlovén ten­germellék, valamint Isztria alkotóival és képzőművészeti intézményeivel immár hagyo­mányos kapcsolatot tartanak fenn. Minden évben sor ke­rül a hagyományos kiállítás­­cserékre. A vajdasági mű­vésztelepek augusztusban kezdtek el dol­gozni. A kishegyesi művész­telepen Moják Aranka, Ne­mes Fekete Edit, Sinkovics Erzsébet, Kalmár Magda és Ferenc, Togyerás Irén és Jó­zsef keramikusok dolgoztak. A zentai és topolyai művész­telepeken még tart a táboro­zás. A szabadkai képzőművé­szek jelenleg a hagyományos októberi kiállításra készülőd­nek, amelyet a Városi Múze­um Galériájában rendeznek meg. M. M. Figyelmetlenség miatt baleset Szeptember elsején délelőtt 11 óra tájban a Szabadka és Nagylány közötti úton Stipan Vuk­ovic tehergépkocsijával bal­ra kanyarodott a mellékút fe­lé akkor, amikor a mögötte levő jármű, amelyet Deák Ist­ván szabadkai lakos vezetett, már előzésben volt. A két jár­­­mű összeütközése következté­ben Deák István megsérült, az­­ anyagi kár mintegy 20 000 dl- Megválasztották az Ifjúsági és Pionírotthon tanácsát A SZISZ községi választ­mányának szeptember 4-én megtartott elnökségi ülésén, kétéves mandátummal, meg­választották az Ifjúsági és Pionírotthon új tanácsát. Az eddigi tanács ideigle­nes jellegű volt, miután azonban elkészült az otthon alapszabályzata, a tanács is az alapszabályzat értelmé­ben kétéves mandátumra választható. A régi tanács október 1-éig jelentést tesz a községi választmány el­nökségének eddigi munká­járól, a most megválasztott tanács pedig október 15-éig kidolgozza az Ifjúsági és Pionírotthon műsorterveze­tét, valamint a népi tánc­csoportok ,együttesek és egyéb alosztályok munka­­programját. A tanács elnökéül Đorđe Konstantinovićot, a közsé­gi választmány küldöttét nevezték ki, tagjait pedig a Suboticafika, a Bunjevacko kolo, a Bratstvo-jedinstvo, a Népkör, a Mladost és más művelődési egyesületek, munkaszervezetek delegál­ták. Az Ifjúsági és Pionír­otthon tanácsának ilyen összetétele biztosíték és elő­feltétel arra, hogy az ott­hon ezután szorosabb kap­csolatot tart majd fenn a város m művelődési intézmé­nyeivel. MAGYAR SZÓ Ezerháromszáz üzemi baleset A dolgozók nem használ­ják a védőberendezést és a felszerelést A község területén az idén 1386 üzemi baleset történt, közülük 45 igen súlyos volt. A munkaügyi felügyelőség nyilvántartása magában fog­lalja azokat a baleseteket is,­ amelyek útban a munkahely felé, illetve a munkahelyről jövet történtek a dolgozók­kal. Az említett 45 súlyos baleset mindegyike legalább 50—60 napos munkakiesést vont maga után. A balese­teknek egy halálos áldozata volt. A munkaügyi felügyelőség kimutatása szerint, a mun­kahelyükön szerencsétlenül járt dolgozók közül 240 női munkaerő. A férfiakkal leg­gyakrabban a munkaidő kö­zepe táján történik üzemi baleset. A statisztikai adatok szerint, tíz óra tájban 200 baleset történt. Sok a bal­eset még a reggeli órákban és a munkaidő befejezte előtt, 13 óra tájban. Reggel hat és hét óra között 152 baleset történt, délután egy és két óra között 155. A nők­nél leggyakoribb a sérülés reggel 6 és 7 óra, valamint délután 1 és 2 óra között. Eb­ből arra lehet következtetni, hogy a nőknél gyakrabban történik sérülés reg­gel, ami­kor még nem illeszkedtek bele a munkába és a haza­menetel előtt, amikor való­színűleg már a háztartás gondjaival vannak elfoglal­va, és kevesebb figyelmet fordítanak a munkájuk vég­zésére. A férfiak ellenben inkább a munkaidő közepe táján sérülnek meg, tehát akkor történik baj, amikor a munkalendületük a legna­gyobb. A kimutatás szerint a leg­több baleset hétfői napon történt, tehát az egy-, illet­ve kétnapos hétvégi pihenő után. Ezen a napon összesen 270 üzemi balesetet jegyeztek fel. A pénteki nap nem ke­vésbé veszélyes, mindössze 20 balesettel történt keve­sebb, mint hétfőn. A napok sorrendje a továbbiakban a következő: csütörtök, szerda, szombat, és vasárnap. Négyszáz esetben szakkép­zett munkást ért üzemi bal­eset, 300 esetben szakkép­zetlent, 150 esetben magas szakképzettségűt és így to­vább. Ismeretes, hogy gaz­daságunkban javarészt szak­képzett és szakképzetlen munkaerő dolgozik, éppen ezért viszonylag sok magas szakképzettségű dolgozót ért sérülés. Ez azzal magyaráz­ható, hogy ez a munkaerő összetettebb és nehezebb munkát végez, és emiatt gyakoribb a balesetek száma is. A 240 megsérült nő közül 105 szakképzetlen, 87 szak­képzett, 38 betanított mun­kás és 10 magas szakképzett­ségű munkaerő. A munkaügyi felügyelők véleménye szerint, az üzemi balesetek túlnyomó többsé­gét figyelmetlenség, vala­mint a védőeszközök és be­rendezések használásának mellőzése okozza. ­ Elmaradt az egészségügyi dolgozók értekezlete A tegnap délelőttre terve­zett Topolya, Kanizsa és Sza­badka községek egészség­ügyi önigazgatási érdekkö­zössége egészségügyi társult munkaszervezete képviselői­nek összejövetele elmaradt, mert a testület nem volt ha­tározóképes. Az összejöve­telen az említett három köz­ség területi egészségügyi önigazgatási érdekközösségé­nek közös alapszabály-ter­vezetének egyes tételeit kel­lett volna megvitatni. A topolyai egészségügyi önigazgatási érdekközösség egészségügyi társultmunka alapszervezeteinek tanácsa 25 tagot számlál, közülük csak hatan jelentek meg az ülésen, a szabadkai érdek­­közösség egészségügyi dolgo­zók tanácsa 21 tagú, ebből 12-en jöttek el, míg a ka­nizsai érdekközösség megfe­lelő tanácsának taglétszáma 10 egészségügyi dolgozóból áll, és ezek közül 7-ten vol­tak jelen. Az elmaradt ülést hétfőn, szeptember 8-án délben tart­ják. Szombat, 1975. szept. 6. Lezárták a nemzetközi út városi szakaszának egy részét Tegnap javítási munkála­tok miatt lezárták az E 85- ös útnak a Jovan Mikid úttól (volt párhuzamos út) a Djordje Natošević utcá­ig (Birografika épülete) ter­jedő szakaszát. A forga­lom ezentúl terelőúton, a következő utcákon keresz­tül bonyolódik le. A személygépkocsik a­­Tesla telepen keresztül köz­lekednek a Singer Adolf, az Ante Parčetić, a Tesla, a Kizur István, Josip Kraš és a Bajnai utcákon keresz­tül. A tehergépkocsik forgal­ma nem ezen az útvonalon folyik, hanem­ a 3,5 méter magasságot meg nem hala­dó terhergépkocsik a Her­cegovinai utcán, a­­Marx úton, a Losin­a utcán, a Balkáni és az Első felke­lés utcákon keresztül jut­nak a Djordje Natošević utcába, s onnan már foly­tathatják útjukat az E 8 5- ös úton. A 4,5 méter ma­gas tehergépkocsik a város felől jövet a Papp Pál ut­cába kanyarodnak, innen a Bolmáni és az Első felke­lés utcákon keresztül jut­nak a Djordje Natosevic utcába, majd a nemzetközi útra. A 4,5 méternél maga­sabb tehergépkocsik a­ Mát­rai úton keresztül közle­kednek, ahova a Djuro Djakovic utcán keresztül jutnak, innen pedig a volt Párhuzamos úton keresztül a Papp Pál utcán és a Bol­máni utcán jutnak a Djor­dje Natosevic utcába. Az építkezési munkála­tok folyamán a közlekedés­ben további változások vár­hatóak. Erről idejekorán értesítjük olvasóinkat. SZABADKÁN MA: FILM JADRAN: Tavaszi szél, ha­zai film (4, 6, 8) Előzetes bemutató este 10 órakor: Élet és halál ura, amerikai színes filmdráma LIFKA: Aranysárkány kard­ja, hongkongi kalandfilm (4, 6, 8) Délelőtt 10 óraikor: Kard a kőben, színes rajzfilm MUNKÁS: A legbolondabb futam, amerikai színes víg­játék (fél 5, fél 7, fél 9). ZVEZDA: Tatarozás miatt zárva IFJÚSÁGI OTTHON: Los Kazaderos, amerikai szí­nes, bűnügyi film (fél 6, fél 8). ÜGYELETES ORVOS: A mentőállomáson a Petőfi Sándor utcában, este 8-tól reggel 6-ig GYÓGYSZERTÁR: A város­háza alatt Csökkenőben a szakmai megbetegedések száma Országos viszonylatban a szakmai megbetegedések szá­ma rohamosan, növekszik, év­ről évre több azoknak a dol­gozókna­k a száma, akiknek egészsége a munkahelyén ve­szélyeztetve van. Ugyanak­kor a szabadkai munkaszer­vezetek azzal dicsekedhet­nek, hogy a szakmai megbe­tegedések egyre ritkábban fordulnak elő. Megérdeklőd­­tük a községi munkaügyi fel­ügyelőségen, minek köszön­hető, hogy munkaszerveze­teink ebben a tekintetben ilyen kivételes helyzetben vannak.­­ A munkaügyi törvény értelmében a munkaszerveze­tek kötelesek évente leg­alább egyszer szakorvosi vizs­gálatra küldeni azokat a dol­gozókat, akik munkahelyü­kön szakmai megbetegedés lehetőségének vannak kitéve — mondják a munkaügyi fel­ügyelők. — A szabadkai vál­lalatok és intézmények már 6—7 éve szigorúan betartják ezt az előírást, s ennek meg­van az eredménye is. A meg­betegedéseket idejekorán fel­fedik, idejében gyógyítják, sőt a szakorvosi vizsgálatok sok­ esetben megelőzhetik a bajt. Tavaly 4500 veszélyezte­tett munkahelyen dolgozó munkást vizsgált meg a szak­orvos Szabadkán. A munkaügyi felügyelősé­gen hallottuk, hogy a szak­mai megbetegedések száma csak az egészségügyi dolgo­zók között emelkedett, főleg a kórház egészségügyi alkal­mazottai szenvednek ilyen megbetegedésben. Az ápolók és az orvosok között egyre több az allergiás megbetege­dések száma. ­ Találmányok kiállítása Szeptember végéig lehet jelentkezni a szabadkai és a zágrábi rendezvényre Mint már beszámoltunk ró­la, Szabadkán az októberi nemzetközi kisipari vásár ke­retében megszervezik a ta­lálmányok kiállítását. Ezt kö­vetően pedig Zágrábban meg­tartják a találmányok orszá­gos bemutatóját is. Mivel mind a két kiállítás jelentős mértékben hozzájárul az újí­tások esztendeje rendezvé­nyeinek gyarapításához és a hazai ipari termelés korsze­rűsítésével kapcsolatos célok következetesebb megvalósítá­sához, a Feltalálók Tartomá­nyi Szövetségének vezetősége úgy határozott, hogy Vajda­ság feltalálói és újítói számá­ra lehetővé teszi a két ren­dezvényen való részvételt, s egyúttal meghatározta a fel­tételeket is. Ezek értelmében a szabad­kai kiállításon minden egyes találmányt, illetve annak tervrajzát, vagy a már elké­szített mintapéldányát bemu­tatják, függetlenül attól, hogy már sorozatban gyárt­ják, avagy tulajdonosa még csak a találmány egyedi pél­dányával, modelljével avagy annak fényképével rendelke­zik. A zágrábi országos kiállí­tás kritériumai már szigorúb­bak. Ezen csak azokat a ta­lálmányokat mutatják be, amelyeket a Feltalálók Tar­tományi Szövetsége illetékes bizottsága erre alkalmasnak talál. Mind a szabadkai, mind pedig a zágrábi kiállí­tásra kiválogatott találmá­nyok bemutatása díjmentes. Az a feltaláló, aki nem ért egyet a bizottság, olyan ér­telmű véleményével, hogy készítménye nem alkalmas ■az országos rendezvényen való bemutatásra, saját költ­ségén részt vehet a kiállítá­son. A szabadkai és zágrábi ren­dezvényre egyaránt szeptem­ber 15­-e és 30-a között lehet jelentkezni­ a Feltalálók Tar­tományi Szövetsége címére: Szabadka, Matija Gubec utca 50.

Next