Magyar Szó, 1975. szeptember (32. évfolyam, 255-269. szám)

1975-09-16 / 255. szám

20. oldal uíján­ félmillió dollárt is elkér egy in­erláért Egy olasz újságíró próbálkozása a Pacific House-ba jutással SAN CLEMENTÉBEN va­gyok, az utca neve: „Presi­dent Avenue”. A drogéria tulajdonosa fejmozdulattal mutatja, merre menjek. Nem kérdez semmit, a vásárlók sem fordulnak meg. Pedig nagyon unalmas ez a nyári délután San Clemen­­tében. Nem luxushely ez, bár a tenger szép,­a dombok zöldek, és Mexikó autóval csak egy órára van. Jómódú nyugdíjasok élnek itt, vagy bölcs gazdagok, költeni ke­veset lehet, szórakozás nincs. Nem látni sem gyerekeket, sem kutyákat. Amerika sza­kosodott ország. Vagy min­denki fiatal, vagy mindenki öreg. Itt öregek vannak. És az a néhány öreg, akivel az em­ber megpróbál szóba ele­gyedni, nyíltan megmondja, hogy nem kedvelik a láto­gatókat. A szállodák és a motelek odakint vannak a dombokon vagy a San Diegóba vezető út mentén. A feliratok víz­­matracos ágyakat és színes televíziókat ígérnek. És mindegyik neonbetűkkel hir­deti, hogy van szabad szoba. Üresek. A motelek után két-három kis ranch következik, azután az utat két oldalról beton­­fal övezi. Mintha egy üres csatornában autózna az em­ber. Ez az út vezet Nixon házához. A TELEFONSZÁM termé­szetesen titkos, de egy Los Angeles-i újságírónak sike­rült megtudnia, és nekem is elárulta. — Elnöki hivatal — vála­szol egy női hang a vonal végén. — Ziegler úr nincs itt — mondja aztán.,— Ziegler úr már nem az elnök szóvivő­je. Tanácsadó, és csak a hét egyes napjain jön ki. Nem tudom, milyen napokon. Le­het, hogy az elnök a magam telefonján hívatja . — És nincs ott dr. Gannon Frank? — Tessék várni. Bizonyára tapasztaltabb női hang kapcsolódik a vo­nalba. — Miss Over. — Doktor Gannont kér­tem. Úgy hallottam, ő min­den nap találkozik Nixon úrral, az emlékiratait írja. — Nem adtunk semmi ilyen nyilatkozatot. — De igaz, hogy lejön San Clementébe? — Doktor Gannon az el­nök vendége. Várjon. Egy idő múlva a központ jelentkezik. — Kavicsolom Brennant. — Jack Brennan — jelent­...... kezik egy hang. — Jack Brennan vagyok. Mit óhajt? — Szeretném látni a há­zat, szeretnék beszélni Gan­non doktorral, aki az elnök emlékiratait írja, és Ziegler­­rel. És önnel is szeretnék be­szélni, ezredes úr. — Velem? — Igen, szeretném, ha el­magyarázná, hogyan folyik most az élet Nixon házában, ön a szolgálatvezető. Úgy gondolom, minden az ön ke­zében van. — Én utasításokat kapok. —­ Megtudhatnám, melyek ezek az utasítások? — Megvédeni az elnököt. — Veszélyektől vagy in­terjúktól? — Maga interjút akar? Maradjon a vonalban. Kis idő múlva ismét Miss Oyer tapasztalt hangja je­lentkezik. — Brennan ezredes azt üzeni, hogy írjon egy leve­let. Tájékoztassa önmagáról, a szándékairól és a feltéte­­­­eiről. — Bocsánat, ezt az utób­bit nem értem. Miss Oyer igyekszik spa­nyolos hangsúllyal megismé­telni a szót. Azután betűzi. — Feltételeket gondol, mint egy szerződésben? — Pontosan. — De mit ért ezen? Miss Oyer zavarba jön. Bizonyára azt gondolja, hogy tapintatlan vagy túl szemér­mes vagyok. — Brennan ezredes arra kéri, hogy írja meg a leve­let. Köszönöm. A PACIFIC HOUSE hall­gatásfala a telefon kattaná­sával lezárult. Két hét múlva ismét tele­fonálok. A Pacific House üresnek látszik, mert a tele­fon sokáig hiába csönget. Végül a telefonközpontos le­ány felveszi a kagylót, de most olyan a hangja, mint akinek nincs semmi tenni­valója. Sorra mindenkiről közli, hogy házon kívül van. — Megkapták a levele­met? — Bizonyára. — Nem kaptam választ. —■ Rendszerint nem vála­szolunk. — Gannon doktor nincs ott? — Elment az elnökkel. — Golfozni? — Vele ment. Mindig el­kíséri. —­ Miért? — Mert így szól a szerző­dése. Jó napot. Másnap megjött a válasz ú­s levél, így szólt: „A jelenle­gi körülmények között bizo­nyára megérti, hogy nem le-­­­hetséges .. Aláírás: Jack Brennan ez­redes. New York-i újságírók sze­rint a „feltételek” doktor Gannonnál, ami az interjút illeti, 300 000 és 500 000 dol­lár között ingadoznak. (La Stampa) V — MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖV­etségének NAPILAPJA Igazgató FETROVIC KM.MAN © Eö- és telefós szerkeszt? KALAPIS ZOLTÁN © Szerkeszti A r szerkesztő bizottság © Szerkesztőség e* kiadóhivatal 2100ft Novi Sad Vojvode МШба­­ Telefon 57-04* tele* 1419P­YV FÓRUM © Egyhavi­­Mes­zet-ész díj belföldön 58 dinár külföldön HR dinár © Folyószámla 85700-601-196 © FORUM NYOMDA ÚJVIDÉK Az olasz rekord Hárompercenként egy bűn­cselekmény A nyomot a bűn táptá­­j­­a­ja — vallották és k­I vallják a bűnüldözés szakemberei, és e tétel he- j­­lyességét bizonyítja a szomo- s rú „olasz rekord”. i A Via del Carso Róma­­ egyik előkelő üzletnagyede. I"A járókelők lélegzete is el- f akad, amikor egy fiatal fér­fi motorske­rékpárrja lapít a gyalogjáró mellett, aztán egy asszony féléskéit és elválgó- s dik. Nem, már közlekedési baleset, hanem a rablótáma- s dás: a motoros» kitépte az asszony kezéből a táskát. S Milánóban , még alig alko­nyodott, amikor az egyik megállónál az ott várakozók szeme láttára két férfi egy­­ 18 éves fiatal lányt brustffi­­­­san az autóba rántott, s­­ a gépkocsi elrobogott. A rend­őrségi jelentés szerint a lá­nyon erőszakot követtek el, majd kidobták a gépkocsiból. E két hírhez hasonlók tu­catját olvashatjuk naponta az olasz sajtóban. Itália nagy­­­városaiban félnek a­z embe­rek. Besötétedés után már alig mernek kilépni az utcá­ra. Az év eleje óta 16 em­bert raboltak el, s két rend­őrt megöltek. Tavasszal Ró­ma perifériáján egy taxisom­főrt kiraboltak, meztelenül ,az Utcára kergették, az autót pedig egy szakadékba irányí­tották. Azóta a taxisofőrök nem hajlandók a főváros kül­ső negyedébe fuvart vállalni. Az országutakon már hiá­ba integetnek a „stoposok”, senki sem meri kockáztatni, hogy a szívességért­­ kira­bolják. Az országúti pihenő­helyeken mindenki a jármű­ben marad, mert ha öt perc­re is eltávolodik, aligha talál­ja meg a kocsit. De ugyan­ez a helyzet Rómában is. Az olasz fővárosban 1973-ban 230 000 bűncselekményt kö­vettek el, 1974-ben naponta átlag 200 üzletet és lakást fosztottak ki és ötven autót loptak el, ma pedig már min­den három percben elkövet­nek egy bűncselekményt. A rendőrség hivatalos ada­tai szerint 1974 első napjától áprilisáig Olaszországban 1,6 millió bűncselekményt követ­tek el. 15 százalékkal többet, mintt egy évvel előtte, 1,1 mil­lió bűncselekmény körülmé­nyeit és főleg tetteseit pedig a mai napig is homály fedi. Mintegy 96 s­zázalékkal emelkedett a pénzhamisítás, a rablás, a zsarolás és az em­berrablás, 43 százalékkal a lopás és megközelítőleg 12 százalékkal az előre megfon­tolt szándékkal elkövetett gyilkosság. Ugrásszerűen nőtt a kábító­szeres bűn­cselekmények szá­ma. 1972-ben 100 ilyen ügy­ben indult­ nyomozás, 1975 májusáig már 10 000 a nyil­vántartott bűncselekmények száma. Annak ellenére, hogy a bűnüldözésben 80 000 rend­­őr vesz rész­t, az esetek 74 százaléka felderítetlen ma­rad. Olaszországban ma a legjobb üzlet a házőrző ku­tyák idomítás­a és értékesíté­se, riasztóberendezések gyár­tása és felszerelése, és bár tilos, de hivatalos szervek szó nélkül tűrik­­, hogy egy­re több „maszek­ rendőr” áill az igen tisztelt nagyközönség szolgállatába.­Cs­upán Milánó­ban és Torinóban két ügy­nökség 1000 egyenruhás ma­­gánrendőrt foglalkoztat. Egy­re több polgár veszi igénybe az éjszakai őrjárat szolgála­tait, vagy szerződtet gyer­meke mellé „testőrséget”. A polgári sajtó­"tombol a gyönyörűségtől, a fekete kró­niká­t” naponta az első olda­lon közli, részletesen, kiszí­nezve, szinte népszerűsítve­­,­lorifikálva a bűnt és az erő­szakot. A bűnt­evékenység szociális eredőire csak az OEP lapja, az Unita mutat rá. Az ok — állapította meg a lap a közelmúltban —, Olaszországban, csakúgy, mint minden tőkés ipari or­szágban, a társadalmi rend mélyreható szociális-gazdasá­gi és politikai-terkelési vál­sága, a munkanélküliség, a lumpeniprofoták­ok gettói, a családi élet f­elbomlása.’' „A bűntevékenység ellen harcolni annyit jelent, mint harcolni az országban ural­kodó válság ellen,és eltávo­lítani a válság gyökereit!” — írta a­z Unttá. MAGYAR SZÓ A történelmi emekek Kölcsönvett tudósításunk Mongóliából mongol történelem tárgyi emlékei nagy­részt a lámakolostor­­ban halmozódtak fel. A ko­lostorok egyébként is hosz­­szú századokig meghatáro­zó szerepet játszottak az ország életében nemcsak azzal, hogy az ország fel­nőtt férfi lakosságának több mint 40 százaléka ezek­ben a kolostorokban élt szerzetesként (ez az egyik magyarázata egyébként a rendkívül alacsony léteik­­számána­k), hanem azzal is, hogy környékükre vonzot­ták a kézműveseket, a ke­reskedőket,­ az iparos em­bereket. A nép kulturális emlé­keinek megőrzése szempont­jából fontos döntést hozott a Mongol Népköztársaság kormánya. Jó néhány lá­makolostort múzeummá alakíttatott át. (Jelenleg egész Mongóliában egyetlen kolostor működik Ulánbá­torban.) Ha a művekről le­hántjuk a vallásos tar­talmat, fogalmat kaphatunk a vászonfestmények, hím­zett képek, templomi zász­lók, bronzszobrok, maszkok alkotóinak , a mongol mesterembereknek rendkí­vüli kézügyességéről, tehet­ségéről, fejlett esztétikai érzékéről». De tévedés lenne azt hin­ni, hogy a lámakolostorok­ban csak szigorúan vett vallási témájú műveket gyűjtöttek. Különösen a festmények között találunk sok olyat, amely sokkal in­kább a korabeli minden­napi élet szemléletes ábrá­zolásával, semmint vallá­sos tartalmával tűnik ki. Ulánbátorban van az utolsó Bogdo-Gegen (a lámaista egyház feje) palotája, amely a mellette levő templommal együtt ugyancsak múzeum. A palotában levő műkincs gyűjteményben sok értékes műtárgy található, a többi között egy, a XIX. század elején festett nagyméretű vászonfestmény, amely „kép­regényszerűen” a mindenna­pi élet szinte valamennyi vonatkozását kifejezi. A lá­togató megtudhatja példá­ul, hogy milyen volt 150 éve a mandzsu uralom alatt nyögő Mongólia egyik hű­béres kánjának udvara, mi­lyen ételeket főztek, ho­gyan öltözködtek, milyen bútorokat tartottak a jurtá­ban, milyen eszközökkel művelték a földet Jóllehet ,a nomád életmód jellemez­te az országot, a főúri ud­varok környékén — mint a szóban forgó kép is igazol­ja — azok ellátására vi­szonylag fejlett földművelés létezett. A kép festője az élet fonákságairól sem fe­ledkezett meg. A pletykál­­kodó vénasszonyok vagy a kumisztól lerészegedett har­cosok csoportja mellett olyan pikáns jeleneteket is megörökített mint például ahogy­ a férj titkos légy­otton találja feleségét egy bajszos vitézzel. Az Ulánbátori főtér köze­lében van a Mongol Tudo­mányos Akadémia könyv­tára. 1921-ben alapították kétezer könyvvel, ma pe­dig több mint kétmilliós az állománya. A könyveket már a forradalom előtti Mongólia­­ lakói is nagy becsben tartották, híres gyűjteménye volt például Dzsebcuncamba Kutuktu­­nak, a XVII. században élt mongol egyházfőnek tibeti, indiai, mandzsu és kínai nyelvű könyvekből. A mon­gol krónikák több olyan egyszerű pásztó,remiberről is megemlékeznek, akiknek jelentős gyűjteménye volt. A tudományos akadémia könyvtárában a két leghí­resebb gyűjtemény a tibeti és az úgynevezett „keleti”. Olyan felbecsülhetetlen ér­tékű régi könyvek vannak ezekben a gyűjtemények­ben, mint például a Dzsa­­damba, amely tulajdonkép­pen egy nyolcezer versszak­ból álló eposz. Ezt a köny­vet — állítólag ,— az idő­számításunk előtt élt Na­­gundzsin nevű indiai tu­dós is forgatta. A Kadzsur (109 kötet) és a Tandzsur (226 kötet) mongol nyelvű példányai is féltett kin­csek közé tartoznak. Ezek­ben a könyvekben írták le a régi indiai öt alaptudo­mány, a filozófia, az orvos­tudomány, a képzőművésze­tek, a zene és az elvont tudományok alapjait. A könyvtár igazgatója büsz­kén mutatta a körülbelül fél méteres vászondarabot, amelyre a XVII. században nyomtatták rá a csillagtér­­képet. Egy korabeli mon­gol nyelvű könyv is hozzá tartozik, amely a bolygók pályájáról és egymásra gya­korött hatásukról szól, s amely az ázsiai asztronó­mia egyik kiemelkedő tár­gyi emléke. Két, közvetlen magyar vonatkozású emlékkel is ta­lálkoztam a portgóliai mú­zeumokban, mindkettővel Har-Horinban (Karakó­­­rum­ban), az Orhon folyó partján fekvő ősi mongol fővárosban. 1949-ben kezd­ték el itt az ásatásokat és szabadították ki a homok­ból a főváros négyszögletes várfalát,­­ amelynek egy­­egy oldala majdnem egy ki­lométer hosszú, a fal négy­öt méter magas, két mé­ter vastag. Építésében — úgy mondják — az 1241-es tatárjárás után idehurcolt magyar építőmesterek is részt vettek. A falakon belül volt egykor a jurta­város, ma már csak egy fa lámakolostor és a hozzá tartozó egyemeletes kő la­kóház áll. A kolostor múze­um­ában mutattak egy 15 centiméter magas bronz lá­­maszobrot, ■ amely — állító­lag — Körösi Csom­a Sán­dort ábrázolja. JÉgik 03X 11 Ш&Шј л Kedd, 1975. szept. 16. ! TELEVÍZIÓI A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ MŰSORA Mikrób­ák és emberek — angol dokumentum­­játék-sorozat 8.10 Iskolatévé 10.00 Természetrajz: A gyógyító penész 10.30 Rajzfilm 10.35 Intermezzo 10.45 A zágrábi városi képviselő-testület és a társadalmi-politikai szervezetek díszülése — közvetítés 12.05 Gyertek, gyerekek, énekeljetek velünk! 13.00 A fák védelme 15.00 Természetrajz: A gyógyító penész (ism.) 15.30 Rajzfilm (ism.) 15.35 Gyertek, gyerekek,­­ énekeljetek velünk! (ism.) 16.10 Műsorismertetés 16.15 Híradó, I. kiadás 16.35 Magyar nyelvű tévéhíradó 17.00 A héten történt — a Prištinai Televízió török nyelvű műsora 17.10 Kosovói Krónika — a Prištinai Televízió szerbhorvát nyelvű műsora 17.30 A cirkusz bűvkörében — szovjet sorozat, V. rész 18.00 Hírek 18.15 A dubrovniki városi zenekar hangversenye. Képfelvétel a Dubrovniki Nyári Játékokról 18.45 Mai tudomány: A tudomány és a gazdaság 19.15 Rajzfilm 19.30 Híradó, II. kiadás 20.00 Dokumentumműsor 20.40 Mikrobák és emberek — angol dokumentum­­játék-sorozat (sz) 21.30 A kultúra ma­i időszerű művelődési szemle 22.00 Híradó, I. kiadás II. MŰSOR 19.30 Híradó a szarajevói stúdióból 20.00 A mama fiacskája — angol humoros sorozatadás, III. rész (sz) 20.30 Az ember felemelkedése — angol ismeretterjesztő sorozat, ismétlés (sz) 21.30 Huszonnégy óra (sz) 21.35 A Tele­ film dokumentumfilmjei - Kilf Inc /CZI 21.55 A Spring Luzern együttes hangversenye 23.05 A BITEF krónikája A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 1­ 8.05 Iskolatévé 9.30 Cimbora — irodalmi magazin gyerekeknek (ism.) 12.10 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (ism.) 17.45 Veszélykeresők — amerikai rövidfilm 18.10 Postafiók 250. — Takács Mária műsora 18.25 Közös dolgaink. — Ne úgy, mint tegnap .. . Bán János filmkommentárja 18.35 Játék a betűkkel — vetélkedő 19.30 Tévéhíradó 20.00 Idősebbek is elkezdhetik ... — tévétorna 20.05 Illyés Gyula: Testvérek — tragédia két részben. A Nemzeti Színház előadása felvételről 22.05 Tévétorna, III. kiadás 22.15 Súlyemelő VB — lepkesúly, légsúly, közvetítés Moszkvából, felvételről II. MŰSOR 20.01 A történelem, a falu és az öregember — dokumentumfilm 20.30 Maria Gielgud­­ műsora — balettfilm 21.10 Tévéhíradó, II. kiadás 21.30 Életem, Zsóka — tévéjáték 22.45 Weöres Sándor: Psyché. — Egy hajdani költőnő írásai ■ R Á Ă­­ O ^ nivin^it I 117.15 A zene világában UJsIUCIt I. 18.30 Kívánsághangverseny 22.20 Jugoszláv zene 5.00—8.00 Tarka reggeli 1 9.02 Rádióiskola ]• kossuthi rádió 9.30 Hazai dalszerzők opuszából 8.22 Slágermúzeum 10.05 Szórakoztató zene 10.35 Donizetti: Egyfelvonásos 10.30 Vajdasági nótaszerzők opera­műveiből 11.43 Ruha Rudolf 11.02 Rádióterefere népi zenekara játszik 11.20 Délelőtti hangverseny 12.35 Melódiákoktól 12.03 Színes dallamok 14.17 Rádiójáték 14.02 Rádióiskola gyermekeknek 14.30 Hirdetőműsor 15.10 Faust. Részletek 15.00 Hallottuk — láttuk Gounod operájából 18.30 Gyöngykaláris • 16.05 Két Strauss nyitány 19.30 Romantikus szerzők 16.40 Népszerű hegedűmuzsika 21.00 Estéről estére 17.57 Mozart: C-dúr 23.30 Kis éji hangverseny zongoraverseny 18.30 A Szabó család flM­ínElf ПШЈ 19.35 Színes népi , muzsika ШиШСИ Uni 21.00 Házimuzsika Szegeden 23.30 Nóták 16.30 Délszláv népdal­ 23.10 Zenekari muzsika és tánckoszorú 17.00 Operarészletek СZАОАП1/А 18.30 Elmélet, vita, OtADAUIVA gyakorlat 13.02 Örökzöld melódiák RF­­i 13.20 Hirdetőműsor DCLBhAU I 14.00 Zenés Körkél:1­9.02 Szórakoztató zene 15.20 Zenei közjáték 12.30 Vidám kedd 16 15 1 ?e"; f'».’„r 14.02 Hangok és formák 17.00 Közös »'»osszon 17.02 Időszerű téma 17.30 Nyári dimenziók

Next