Magyar Szó, 1975. szeptember (32. évfolyam, 255-269. szám)
1975-09-16 / 255. szám
20. oldal uíján félmillió dollárt is elkér egy inerláért Egy olasz újságíró próbálkozása a Pacific House-ba jutással SAN CLEMENTÉBEN vagyok, az utca neve: „President Avenue”. A drogéria tulajdonosa fejmozdulattal mutatja, merre menjek. Nem kérdez semmit, a vásárlók sem fordulnak meg. Pedig nagyon unalmas ez a nyári délután San Clementében. Nem luxushely ez, bár a tenger szép,a dombok zöldek, és Mexikó autóval csak egy órára van. Jómódú nyugdíjasok élnek itt, vagy bölcs gazdagok, költeni keveset lehet, szórakozás nincs. Nem látni sem gyerekeket, sem kutyákat. Amerika szakosodott ország. Vagy mindenki fiatal, vagy mindenki öreg. Itt öregek vannak. És az a néhány öreg, akivel az ember megpróbál szóba elegyedni, nyíltan megmondja, hogy nem kedvelik a látogatókat. A szállodák és a motelek odakint vannak a dombokon vagy a San Diegóba vezető út mentén. A feliratok vízmatracos ágyakat és színes televíziókat ígérnek. És mindegyik neonbetűkkel hirdeti, hogy van szabad szoba. Üresek. A motelek után két-három kis ranch következik, azután az utat két oldalról betonfal övezi. Mintha egy üres csatornában autózna az ember. Ez az út vezet Nixon házához. A TELEFONSZÁM természetesen titkos, de egy Los Angeles-i újságírónak sikerült megtudnia, és nekem is elárulta. — Elnöki hivatal — válaszol egy női hang a vonal végén. — Ziegler úr nincs itt — mondja aztán.,— Ziegler úr már nem az elnök szóvivője. Tanácsadó, és csak a hét egyes napjain jön ki. Nem tudom, milyen napokon. Lehet, hogy az elnök a magam telefonján hívatja . — És nincs ott dr. Gannon Frank? — Tessék várni. Bizonyára tapasztaltabb női hang kapcsolódik a vonalba. — Miss Over. — Doktor Gannont kértem. Úgy hallottam, ő minden nap találkozik Nixon úrral, az emlékiratait írja. — Nem adtunk semmi ilyen nyilatkozatot. — De igaz, hogy lejön San Clementébe? — Doktor Gannon az elnök vendége. Várjon. Egy idő múlva a központ jelentkezik. — Kavicsolom Brennant. — Jack Brennan — jelent...... kezik egy hang. — Jack Brennan vagyok. Mit óhajt? — Szeretném látni a házat, szeretnék beszélni Gannon doktorral, aki az elnök emlékiratait írja, és Zieglerrel. És önnel is szeretnék beszélni, ezredes úr. — Velem? — Igen, szeretném, ha elmagyarázná, hogyan folyik most az élet Nixon házában, ön a szolgálatvezető. Úgy gondolom, minden az ön kezében van. — Én utasításokat kapok. — Megtudhatnám, melyek ezek az utasítások? — Megvédeni az elnököt. — Veszélyektől vagy interjúktól? — Maga interjút akar? Maradjon a vonalban. Kis idő múlva ismét Miss Oyer tapasztalt hangja jelentkezik. — Brennan ezredes azt üzeni, hogy írjon egy levelet. Tájékoztassa önmagáról, a szándékairól és a feltéteeiről. — Bocsánat, ezt az utóbbit nem értem. Miss Oyer igyekszik spanyolos hangsúllyal megismételni a szót. Azután betűzi. — Feltételeket gondol, mint egy szerződésben? — Pontosan. — De mit ért ezen? Miss Oyer zavarba jön. Bizonyára azt gondolja, hogy tapintatlan vagy túl szemérmes vagyok. — Brennan ezredes arra kéri, hogy írja meg a levelet. Köszönöm. A PACIFIC HOUSE hallgatásfala a telefon kattanásával lezárult. Két hét múlva ismét telefonálok. A Pacific House üresnek látszik, mert a telefon sokáig hiába csönget. Végül a telefonközpontos leány felveszi a kagylót, de most olyan a hangja, mint akinek nincs semmi tennivalója. Sorra mindenkiről közli, hogy házon kívül van. — Megkapták a levelemet? — Bizonyára. — Nem kaptam választ. —■ Rendszerint nem válaszolunk. — Gannon doktor nincs ott? — Elment az elnökkel. — Golfozni? — Vele ment. Mindig elkíséri. — Miért? — Mert így szól a szerződése. Jó napot. Másnap megjött a válasz ús levél, így szólt: „A jelenlegi körülmények között bizonyára megérti, hogy nem le-hetséges .. Aláírás: Jack Brennan ezredes. New York-i újságírók szerint a „feltételek” doktor Gannonnál, ami az interjút illeti, 300 000 és 500 000 dollár között ingadoznak. (La Stampa) V — MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVetségének NAPILAPJA Igazgató FETROVIC KM.MAN © Eö- és telefós szerkeszt? KALAPIS ZOLTÁN © Szerkeszti A r szerkesztő bizottság © Szerkesztőség e* kiadóhivatal 2100ft Novi Sad Vojvode МШба Telefon 57-04* tele* 1419PYV FÓRUM © EgyhaviMeszet-ész díj belföldön 58 dinár külföldön HR dinár © Folyószámla 85700-601-196 © FORUM NYOMDA ÚJVIDÉK Az olasz rekord Hárompercenként egy bűncselekmény A nyomot a bűn táptájaja — vallották és kI vallják a bűnüldözés szakemberei, és e tétel he- jlyességét bizonyítja a szomo- s rú „olasz rekord”. i A Via del Carso Róma egyik előkelő üzletnagyede. I"A járókelők lélegzete is el- f akad, amikor egy fiatal férfi motorskerékpárrja lapít a gyalogjáró mellett, aztán egy asszony féléskéit és elválgó- s dik. Nem, már közlekedési baleset, hanem a rablótáma- s dás: a motoros» kitépte az asszony kezéből a táskát. S Milánóban , még alig alkonyodott, amikor az egyik megállónál az ott várakozók szeme láttára két férfi egy 18 éves fiatal lányt brustffisan az autóba rántott, s a gépkocsi elrobogott. A rendőrségi jelentés szerint a lányon erőszakot követtek el, majd kidobták a gépkocsiból. E két hírhez hasonlók tucatját olvashatjuk naponta az olasz sajtóban. Itália nagyvárosaiban félnek az emberek. Besötétedés után már alig mernek kilépni az utcára. Az év eleje óta 16 embert raboltak el, s két rendőrt megöltek. Tavasszal Róma perifériáján egy taxisomfőrt kiraboltak, meztelenül ,az Utcára kergették, az autót pedig egy szakadékba irányították. Azóta a taxisofőrök nem hajlandók a főváros külső negyedébe fuvart vállalni. Az országutakon már hiába integetnek a „stoposok”, senki sem meri kockáztatni, hogy a szívességért kirabolják. Az országúti pihenőhelyeken mindenki a járműben marad, mert ha öt percre is eltávolodik, aligha találja meg a kocsit. De ugyanez a helyzet Rómában is. Az olasz fővárosban 1973-ban 230 000 bűncselekményt követtek el, 1974-ben naponta átlag 200 üzletet és lakást fosztottak ki és ötven autót loptak el, ma pedig már minden három percben elkövetnek egy bűncselekményt. A rendőrség hivatalos adatai szerint 1974 első napjától áprilisáig Olaszországban 1,6 millió bűncselekményt követtek el. 15 százalékkal többet, mintt egy évvel előtte, 1,1 millió bűncselekmény körülményeit és főleg tetteseit pedig a mai napig is homály fedi. Mintegy 96 százalékkal emelkedett a pénzhamisítás, a rablás, a zsarolás és az emberrablás, 43 százalékkal a lopás és megközelítőleg 12 százalékkal az előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság. Ugrásszerűen nőtt a kábítószeres bűncselekmények száma. 1972-ben 100 ilyen ügyben indult nyomozás, 1975 májusáig már 10 000 a nyilvántartott bűncselekmények száma. Annak ellenére, hogy a bűnüldözésben 80 000 rendőr vesz részt, az esetek 74 százaléka felderítetlen marad. Olaszországban ma a legjobb üzlet a házőrző kutyák idomítása és értékesítése, riasztóberendezések gyártása és felszerelése, és bár tilos, de hivatalos szervek szó nélkül tűrik, hogy egyre több „maszek rendőr” áill az igen tisztelt nagyközönség szolgállatába.Csupán Milánóban és Torinóban két ügynökség 1000 egyenruhás magánrendőrt foglalkoztat. Egyre több polgár veszi igénybe az éjszakai őrjárat szolgálatait, vagy szerződtet gyermeke mellé „testőrséget”. A polgári sajtó"tombol a gyönyörűségtől, a fekete krónikát” naponta az első oldalon közli, részletesen, kiszínezve, szinte népszerűsítve,lorifikálva a bűnt és az erőszakot. A bűntevékenység szociális eredőire csak az OEP lapja, az Unita mutat rá. Az ok — állapította meg a lap a közelmúltban —, Olaszországban, csakúgy, mint minden tőkés ipari országban, a társadalmi rend mélyreható szociális-gazdasági és politikai-terkelési válsága, a munkanélküliség, a lumpeniprofotákok gettói, a családi élet felbomlása.’' „A bűntevékenység ellen harcolni annyit jelent, mint harcolni az országban uralkodó válság ellen,és eltávolítani a válság gyökereit!” — írta az Unttá. MAGYAR SZÓ A történelmi emekek Kölcsönvett tudósításunk Mongóliából mongol történelem tárgyi emlékei nagyrészt a lámakolostorban halmozódtak fel. A kolostorok egyébként is hoszszú századokig meghatározó szerepet játszottak az ország életében nemcsak azzal, hogy az ország felnőtt férfi lakosságának több mint 40 százaléka ezekben a kolostorokban élt szerzetesként (ez az egyik magyarázata egyébként a rendkívül alacsony léteikszámának), hanem azzal is, hogy környékükre vonzották a kézműveseket, a kereskedőket, az iparos embereket. A nép kulturális emlékeinek megőrzése szempontjából fontos döntést hozott a Mongol Népköztársaság kormánya. Jó néhány lámakolostort múzeummá alakíttatott át. (Jelenleg egész Mongóliában egyetlen kolostor működik Ulánbátorban.) Ha a művekről lehántjuk a vallásos tartalmat, fogalmat kaphatunk a vászonfestmények, hímzett képek, templomi zászlók, bronzszobrok, maszkok alkotóinak , a mongol mesterembereknek rendkívüli kézügyességéről, tehetségéről, fejlett esztétikai érzékéről». De tévedés lenne azt hinni, hogy a lámakolostorokban csak szigorúan vett vallási témájú műveket gyűjtöttek. Különösen a festmények között találunk sok olyat, amely sokkal inkább a korabeli mindennapi élet szemléletes ábrázolásával, semmint vallásos tartalmával tűnik ki. Ulánbátorban van az utolsó Bogdo-Gegen (a lámaista egyház feje) palotája, amely a mellette levő templommal együtt ugyancsak múzeum. A palotában levő műkincs gyűjteményben sok értékes műtárgy található, a többi között egy, a XIX. század elején festett nagyméretű vászonfestmény, amely „képregényszerűen” a mindennapi élet szinte valamennyi vonatkozását kifejezi. A látogató megtudhatja például, hogy milyen volt 150 éve a mandzsu uralom alatt nyögő Mongólia egyik hűbéres kánjának udvara, milyen ételeket főztek, hogyan öltözködtek, milyen bútorokat tartottak a jurtában, milyen eszközökkel művelték a földet Jóllehet ,a nomád életmód jellemezte az országot, a főúri udvarok környékén — mint a szóban forgó kép is igazolja — azok ellátására viszonylag fejlett földművelés létezett. A kép festője az élet fonákságairól sem feledkezett meg. A pletykálkodó vénasszonyok vagy a kumisztól lerészegedett harcosok csoportja mellett olyan pikáns jeleneteket is megörökített mint például ahogy a férj titkos légyotton találja feleségét egy bajszos vitézzel. Az Ulánbátori főtér közelében van a Mongol Tudományos Akadémia könyvtára. 1921-ben alapították kétezer könyvvel, ma pedig több mint kétmilliós az állománya. A könyveket már a forradalom előtti Mongólia lakói is nagy becsben tartották, híres gyűjteménye volt például Dzsebcuncamba Kutuktunak, a XVII. században élt mongol egyházfőnek tibeti, indiai, mandzsu és kínai nyelvű könyvekből. A mongol krónikák több olyan egyszerű pásztó,remiberről is megemlékeznek, akiknek jelentős gyűjteménye volt. A tudományos akadémia könyvtárában a két leghíresebb gyűjtemény a tibeti és az úgynevezett „keleti”. Olyan felbecsülhetetlen értékű régi könyvek vannak ezekben a gyűjteményekben, mint például a Dzsadamba, amely tulajdonképpen egy nyolcezer versszakból álló eposz. Ezt a könyvet — állítólag ,— az időszámításunk előtt élt Nagundzsin nevű indiai tudós is forgatta. A Kadzsur (109 kötet) és a Tandzsur (226 kötet) mongol nyelvű példányai is féltett kincsek közé tartoznak. Ezekben a könyvekben írták le a régi indiai öt alaptudomány, a filozófia, az orvostudomány, a képzőművészetek, a zene és az elvont tudományok alapjait. A könyvtár igazgatója büszkén mutatta a körülbelül fél méteres vászondarabot, amelyre a XVII. században nyomtatták rá a csillagtérképet. Egy korabeli mongol nyelvű könyv is hozzá tartozik, amely a bolygók pályájáról és egymásra gyakorött hatásukról szól, s amely az ázsiai asztronómia egyik kiemelkedő tárgyi emléke. Két, közvetlen magyar vonatkozású emlékkel is találkoztam a portgóliai múzeumokban, mindkettővel Har-Horinban (Karakórumban), az Orhon folyó partján fekvő ősi mongol fővárosban. 1949-ben kezdték el itt az ásatásokat és szabadították ki a homokból a főváros négyszögletes várfalát, amelynek egyegy oldala majdnem egy kilométer hosszú, a fal négyöt méter magas, két méter vastag. Építésében — úgy mondják — az 1241-es tatárjárás után idehurcolt magyar építőmesterek is részt vettek. A falakon belül volt egykor a jurtaváros, ma már csak egy fa lámakolostor és a hozzá tartozó egyemeletes kő lakóház áll. A kolostor múzeumában mutattak egy 15 centiméter magas bronz lámaszobrot, ■ amely — állítólag — Körösi Csoma Sándort ábrázolja. JÉgik 03X 11 Ш&Шј л Kedd, 1975. szept. 16. ! TELEVÍZIÓI A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ MŰSORA Mikróbák és emberek — angol dokumentumjáték-sorozat 8.10 Iskolatévé 10.00 Természetrajz: A gyógyító penész 10.30 Rajzfilm 10.35 Intermezzo 10.45 A zágrábi városi képviselő-testület és a társadalmi-politikai szervezetek díszülése — közvetítés 12.05 Gyertek, gyerekek, énekeljetek velünk! 13.00 A fák védelme 15.00 Természetrajz: A gyógyító penész (ism.) 15.30 Rajzfilm (ism.) 15.35 Gyertek, gyerekek, énekeljetek velünk! (ism.) 16.10 Műsorismertetés 16.15 Híradó, I. kiadás 16.35 Magyar nyelvű tévéhíradó 17.00 A héten történt — a Prištinai Televízió török nyelvű műsora 17.10 Kosovói Krónika — a Prištinai Televízió szerbhorvát nyelvű műsora 17.30 A cirkusz bűvkörében — szovjet sorozat, V. rész 18.00 Hírek 18.15 A dubrovniki városi zenekar hangversenye. Képfelvétel a Dubrovniki Nyári Játékokról 18.45 Mai tudomány: A tudomány és a gazdaság 19.15 Rajzfilm 19.30 Híradó, II. kiadás 20.00 Dokumentumműsor 20.40 Mikrobák és emberek — angol dokumentumjáték-sorozat (sz) 21.30 A kultúra mai időszerű művelődési szemle 22.00 Híradó, I. kiadás II. MŰSOR 19.30 Híradó a szarajevói stúdióból 20.00 A mama fiacskája — angol humoros sorozatadás, III. rész (sz) 20.30 Az ember felemelkedése — angol ismeretterjesztő sorozat, ismétlés (sz) 21.30 Huszonnégy óra (sz) 21.35 A Tele film dokumentumfilmjei - Kilf Inc /CZI 21.55 A Spring Luzern együttes hangversenye 23.05 A BITEF krónikája A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 1 8.05 Iskolatévé 9.30 Cimbora — irodalmi magazin gyerekeknek (ism.) 12.10 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (ism.) 17.45 Veszélykeresők — amerikai rövidfilm 18.10 Postafiók 250. — Takács Mária műsora 18.25 Közös dolgaink. — Ne úgy, mint tegnap .. . Bán János filmkommentárja 18.35 Játék a betűkkel — vetélkedő 19.30 Tévéhíradó 20.00 Idősebbek is elkezdhetik ... — tévétorna 20.05 Illyés Gyula: Testvérek — tragédia két részben. A Nemzeti Színház előadása felvételről 22.05 Tévétorna, III. kiadás 22.15 Súlyemelő VB — lepkesúly, légsúly, közvetítés Moszkvából, felvételről II. MŰSOR 20.01 A történelem, a falu és az öregember — dokumentumfilm 20.30 Maria Gielgud műsora — balettfilm 21.10 Tévéhíradó, II. kiadás 21.30 Életem, Zsóka — tévéjáték 22.45 Weöres Sándor: Psyché. — Egy hajdani költőnő írásai ■ R Á Ă O ^ nivin^it I 117.15 A zene világában UJsIUCIt I. 18.30 Kívánsághangverseny 22.20 Jugoszláv zene 5.00—8.00 Tarka reggeli 1 9.02 Rádióiskola ]• kossuthi rádió 9.30 Hazai dalszerzők opuszából 8.22 Slágermúzeum 10.05 Szórakoztató zene 10.35 Donizetti: Egyfelvonásos 10.30 Vajdasági nótaszerzők operaműveiből 11.43 Ruha Rudolf 11.02 Rádióterefere népi zenekara játszik 11.20 Délelőtti hangverseny 12.35 Melódiákoktól 12.03 Színes dallamok 14.17 Rádiójáték 14.02 Rádióiskola gyermekeknek 14.30 Hirdetőműsor 15.10 Faust. Részletek 15.00 Hallottuk — láttuk Gounod operájából 18.30 Gyöngykaláris • 16.05 Két Strauss nyitány 19.30 Romantikus szerzők 16.40 Népszerű hegedűmuzsika 21.00 Estéről estére 17.57 Mozart: C-dúr 23.30 Kis éji hangverseny zongoraverseny 18.30 A Szabó család flMínElf ПШЈ 19.35 Színes népi , muzsika ШиШСИ Uni 21.00 Házimuzsika Szegeden 23.30 Nóták 16.30 Délszláv népdal 23.10 Zenekari muzsika és tánckoszorú 17.00 Operarészletek СZАОАП1/А 18.30 Elmélet, vita, OtADAUIVA gyakorlat 13.02 Örökzöld melódiák RFi 13.20 Hirdetőműsor DCLBhAU I 14.00 Zenés Körkél:19.02 Szórakoztató zene 15.20 Zenei közjáték 12.30 Vidám kedd 16 15 1 ?e"; f'».’„r 14.02 Hangok és formák 17.00 Közös »'»osszon 17.02 Időszerű téma 17.30 Nyári dimenziók