Magyar Szó, 1975. november (32. évfolyam, 316-328. szám)

1975-11-20 / 320. szám

10. oldal MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1975. nov. 29. * VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG* BECSÉN a Háztartásfejlesztő Központ szervezésében október közepén meg­kezdte tevékenységét a vendéglátóipari dolgozók szakképesítő tanfolyama. He­tenként háromszor elméleti előadást tartanak részükre a központ épületében, gyakorlatra pedig a Zadrugar étterembe járnak hetenként egyszer. A két tanfo­lyamnak összesen 44 részvevője van, 23 szakács és 21 pincér. A részvevők el­végezték az általános iskola nyolc osztályát, és egy részük szakképesítés nél­kül dolgozik, másik részük pedig szakképzetlen munkásként. A két tanfolyam majd fél évig tart, a látogatók zöme becses, de vannak vidékiek is. Felvételünkön a­ szakácstanfolyam részvevői Csapó Antal újvidéki vendéglá­tóipari szakemberrel. S. O. Islvál­ol a munkafeltételek, növekszik a termelékenység Befejeződött a verbászi kötődé rekonstrukciójának első szakasza A verbászi Napredak kö­tődében a közelmúltban be­fejezték a kapacitások bőví­tésének és felújításának el­ső szakaszát. Most már bi­zonyos, hogy nem tévedtek a munkaszervezetek dolgo­zói, amikor a kiutat a ter­melési kapacitások bővíté­sében látták, és hozzáláttak a tervek megvalósításához. Hogy az elképzelésekből és a tervekből végre valóság lett, az Ma­to Djanic műszaki igazgató szavai szerint el­sősorban a dolgozók lelkiis­meretes hozzáállásának tu­lajdonítható, valamint a Kommunista Szövetség és a Szakszervezeti Szövetség vállalati alapszervezetei meg­értésének. —­ A rekonstrukció első szakaszában befejeztük egy 1000 négyzetméteres csar­nok építését. Szinte kizáró­lag külföldi gépekkel sze­reltük fel, értékük mintegy húszmillió dinár. Az új mű­szaki felszerelés hozzájárult ahhoz, hogy a termelés össz­értéke a háromnegyed évben elérte a negyedmillió di­nárt. Amikor a további ter­vek felől érdeklődtünk, Dja­­nic elvtárs elmondta, hogy hamarosan újabb beruházá­sokat végeznek. Egy újabb, 1500 négyzetméteres csar­nok építését tervezik,­­amely további jobb feltételeket biztosít majd a termelés­hez. Az új munkacsarnok­ban kap helyet a BIZAM védőruhakészítő üzemrész­leg, mely mindössze három hónapja­ tartozik a vállalat keretébe. A Bizam a je­lenlegi körülmények között is jobb eredményeket mutat fel, mint az integráció előtt. Elsősorban sikerült bővíte­nie a termelést, a napokban kezd dolgozni tizenöt új munkás. Most jut kifejezés­re az integráció még egy nagy előnye, pontosabban az, hogy a Bizam üzemrész­leg megfelelő raktárhelyi­séghez jutott, és így egész évben termelhet. MÜLLER Károly Kikapcsolták az áramot a műve­lődési otthonban Nehéz körülmények között­ a dreai ifjúsági szervezet A SZISZ dreai (becsei köz­ség) alapszervezete 1974 már­ciusában alakult meg. Nem sokkal később lemezklubot nyitott, szombatonként sze­rény szórakozási lehetőséget nyújtott a helybeli fiatalok­nak. "Ünnepi alkalmakkor az alapszervezet műsoros estet rendezett, s eredményesen működött az ifjú színjátszó csoport is. Ez év szeptemberében új elnököt választottak a dreai fiatalok. Nemes Zoltántól, az ifjúsági szervezet elnökétől megkérdeztem, hogyan halad a tevékenység az elnökvá­lasztás óta? — Szeptember óta úgyszól­ván semmire sem haladtunk, ugyanis nagy problémákkal küszködünk. Kikapcsolták a villanyáramot a művelődési otthon termeiben, s helyszű­ke miatt nem tudtunk sem­miféle rendezvényt, előadást tartani. A nagyterem ugyan­is hónapok óta tele van ga­bonával. A Szocialista Szö­vetség és a Kommunista Szöv­eség helyi alapszerveze­tének segítségére lenne szük­ségünk, de, sajnos, nem számíthatunk rájuk. Több­ször fordultunk már segít­ségért, tanácsért az illetéke­sekhez, hasztalan. — Ilyen körülmények kö­zött milyenek a terveik? — Legutóbbi összejövete­lünkön a lemezklub újbóli megnyitásáról döntöttünk. Az egyik aktív tag elvállal­ta, hogy rendbe hozza a he­lyiséget, kifesti, mi pedig majd segítünk neki. Lemeze­ink, gramofonunk, erősítőnk és hangszóróink is vannak, tehát már a köztársaság napjára megnyithatnánk a klubot, csak a villanyáram hiányzik hozzá. Tervbe vettük még a lab­darúgó­pálya rendezését, va­lamint a művelődési otthon egyik mellékhelyiségének be­tonozását. Ahhoz, hogy a terveket megvalósíthassuk, a fiatalok nagy fokú szerve­zett munkájára van szükség — fejzte be beszélgetésünket Nemes Zoltán. TÓTH Eszter Ada: Egyelőre csak a munkaszerveze­tek kapnak gázt szán már az adai község határában folytatódnak. A gázvezetéket a várostól kö­rülbelül 3—3,5 kilométerre rakják le. A község illeté­kes szervei a munkaszerve­zetekben végzett felmérés alapj­án megállapították, hogy a kommunának egye­lőre 20 millió normál köb­méter gázra lesz szüksége. A község középtávú fej­lesztési tervének megvitatá­sakor a községi végrehajtó tanács, majd a községi kép­viselő-testület ülésén is fog­­alkoztak ezzel a kérdéssel. Az üléseken az a vélemény alakult ki, hogy a magán­­személyek egyelőre nem kaphatnak gázt. Kimondták ezenkívül azt is, hogy a gázvezeték kiépítési költsé­geinek fedezésére az érde­kelt munkaszervezeteknek minél előbb meg kell kötni­ük az önigazgatási meg­egyezést a GAS társult­­munka-alapszervezetével. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a terv sze­rint még az idén megkezdik a Mokrin—Horgos—Páráévi gázvezeték építését, és a munkálatok a jövő év tava- Becse: Nagy forgalom vadászturizmusból A becsei vadászterületen az utóbbi hetekben alig volt olyan nap, hogy a határban ne lehetett volna hallani fegyverropogást, főleg olasz turisták vadásztak. Az egye­sület adatai szerint október 20-ától november közepéig több mint 100 olasz vadász járta a határt, és 161 nyulat, 929 fácánt, 26 foglyot, 3 őzet, 9 vadkacsát, 25 gerlét és néhány más színvast kap­tak csővégre. A kilövési program valószínűleg meg­valósul, a hónap vége felé ugyanis nagyobb csoportok érkezésére szállítanak. Az új program szerint összesen 200 nyúl, 1500 fácán, 120 fogoly és 10 őz kilövését engedé­lyezik. Az eddigi kilövésekből ítélve legtöbb nemes vad a Periek nevű vadászterületen került csővégre. Legtöbb a nyúl, fácán és fogoly, de őz­ből sincs hiány. S. O. Sok fiatal álláshoz jutott Hódsági példa a gyakornokok alkalmazására­­A zombori önigazgatási munkaközvetítő érdekközösség választmá­nyának üléséről A zombori önigazgatási munka­közvetítő érdekközös­ség választmánya tegnapi ülésén elfogadta szakszol­gálatának 9 havi pénzügyi jelentését. A­z alapérdek­közösség összjövedelme 24,1 százalékkal növekedett a tavalyi 9 havihoz képest. A foglalkoztatás­i és a szemé­lyi jövedelem növelése foly­tán a zombori alapérdekkö­zösség 23,6, az apatini 29,2 a hódsági pedig 46,7 száza­lékkal több járulékhoz ju­tott, mint tavaly az azonos időszakban. A tartományi megállapodás szerint a já­ruléknövelés nem lehet 24,4 százaléknál nagyobb, az apa­tini és a hódsági alapérdek­közösségnek tehát a többle­tét vissza kell származtat­nia a munkaszervezeteknek. A hódsági alapérdekkö­zösség járulékösszegének lé­nyegesebb növeléséhez hoz­zájárult az év elején in­dult gyakornok felvétel. A községi politikai aktíva ha­tott a­ munkaszervezetekre, hogy a törvénynek megfe­lelően vegyenek fel gyakor­nokokat, így aránylag több fiatal munkanélküli jutott álláshoz, mint a zombori és apatini községben. E két községnek követnie kellene a hódságiak példáját, hogy teljesítse a foglalkoztatási tervet. A munkaügyi fel­ügyelőség is arra késztet­heti a munkaszervezeteket, hogy gyakornokokat alkal­mazzanak. Az alapérdekközösségek 88 százalékkal több segélyt fizettek ki a munkanélküli­eknek, mint tavaly 9 hó­nap alatt, mert a mérce enyhítése folytán több mun­kanélküli segélyben része­sült. Tavaly a segélyre va­ló jogosultság elnyerésére legalább 1 év megszakítás nélküli munkakör kellett, idén fele ennyi is elegen­dő, a segély megszerzésére. A jelentésből kitűnt, hogy az alapérdekközösségek mint­egy 60 százalékkal keve­sebb pénzt fordítottak a dolgozók munkára való elő­készítésére, mint tavaly. Szakképesítő tanfolyamot tartott a kljajicevói mező­gazdasági-ipari kombinát konfekciós üzemrészlege, a Bane Sekulić Fémárugyár, a hódsági Poljostroj mező­gazdasági gépgyár, a ratko­vói gombgyár és az Apa­­tex textilüzem. Az Apa­­tex 700 000 dinár beruhá­zási kölcsönt kapott új mun­kahelyek megnyitására. Az alapérdekközösségekben több mint 800 000 dinár ma­radt fenn a szakképesítésre, illetve átképesítésre elő­irányzott összegből, s ha a munkaszervezetek az év végéig nem használják fel, beruházási kölcsön formájá­ban új munkahelyek meg­nyitására fordítják. V* 1. Művészet vagy hobbi? Nemrégiben a Fórum Lap- és Könyvkiadó Vállalat klubhelyiségében érdekes kiállítás nyílt, Dragica Cam­džić, a törökbecsei gimná­zium francia és latin sza­kos tanárnője préselt virá­gokból készült képeit mu­tatja be. Habár már csak­nem 15 éve foglalkozik ez­zel a művészettel, első ön­álló kiállítását csak az idén májusban rendezte meg. Tö­rökbecsén 21 alkotását mu­tatta be a közönségnek. Meg­kérdeztük tőle, hogyan kezd­te az ilyen képek alkotását, és hol, mikor gyűjti a szük­séges „nyersanyagot”? — Mint minden ember­nek, nekem is van szenve­délyem — mondja Dragica Damdžić. — Míg más nők például kötnek, varrnak, horgolnak, addig én virá­got gyűjtök. Ez jelenti szá­momra az örömet, a kikap­csolódást a munkából, s egyben a pihenést is. Amel­lett, hogy hódolhatok ked­venc időtöltésemnek, a sza­bad levegőn való tartózko­dás, mozgás is hasznomra válik. Leginkább a délutá­ni órákban vagyok kinn a természetben, amikor már nincs munkám az iskolá­ban, leggyakrabban vasár­nap gyűjtök. Persze, van időszak, amikor elfoglaltsá­gom miatt hosszabb ideig nem mehetek­­ ki a határba, a mezőre, ilyenkor az ott­honi készletet használom fel munkámhoz. A tanárnőnek, persze, nemcsak a gyűjtés jelenít örömet, hanem a lepréselt virágokból készült képek összeállítása is. Mesteri színikombinációkkal például olyan alakokat­, portrékat, tájakat, állatokat tud elő­varázsolni, hogy az ember, ha nem nézi meg jobban, a képet, azt hiszi, egy jól sikerült festmény van előt­te. További terveiről elmond­ta, hogy december elején ismét a törökbecsei közön­ség előtt mutatkozik be képeivel. Itt rendezik meg ugyanis a vajdasági naiv művészek alkotásainak má­sodik bemutatóját. Azután pedig további gyűjtés és képkészítés következik. Dra­gica Camdžić tanárnő olyan lelkesedéssel beszél a vi­rágokról, a színekről, a gyűj­tésről, mint egy vérbeli gyűjtő. Szerénysége nem engedi meg, hogy művésze­téről beszéljen, pedig nagy­ra értékelik. K. F. Dragica Damdžić egyik alkotása (Ifjú Gábor felv.) Ma Szenttamáson: A Kommunista Szövet­ség községi választmá­nyának ülése A Kommunista Szövetség szenttamási községi bizott­sága múlt heti ülésén elha­tározta, hogy a községi vá­lasztmány ülését ma este 5 órakor tartja a községi képviselő-testület nagyter­mében. Napirenden szere­pel, a JKSZ, az SZKSZ és a VKSZ összeegyeztetett statútumának elfogadása, a választási tevékenységgel kapcsolatos feladatok, va­lamint a pótválasztások le­bonyolítása. Egyúttal­­meg­választják a következő vá­lasztmányi ülés munkael­nökségét. S. O. Szenttamás: Szabályzat készül a középiskolások és egyetemisták ösztöndíjazásáról A szenttamási ösztöndíja­­zási önigazgatási érdekkö­zösségek, közgyűlése pénte­ken este 5 órakor együttes ülést tart a Vuk Karadžić Általános Iskolában. Napi­renden több fontos kérdés megvitatása szerepel. Töb­bek között határozatot hoz­nak a középiskolások és az egyetemisták ösztöndíjazásá­ról szóló szabályzat elfoga­dásáról. Beszámolnak az ál­talános iskolák 1974/75. évi eredményéről. Elemzik az általános iskolák tanévkez­deti tevékenységét. Tájékoz­tatót adnak az iskolaépítésé­re vonatkozó javaslatról, va­lamint az iskolaépítésre szánt eszközök tartományi szinten való társításáról. S. O.

Next