Magyar Szó, 1975. december (32. évfolyam, 329-343. szám)
1975-12-06 / 334. szám
Szombat, 1975. dec. 6. Kilenc hónap alatt: Gyenge gazdasági eredmények a kikindói munkaszervezetekben A személyi jövedelem nagyobb százalékban növekszik a termelékenységnél Kikindón a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat helybeli fiókintézete összegezte az itteni gazdasági szervezetek kilenchavi eredményeit. Az összefoglalót már megvitatta a Kommunista Szövetség községi bizottsága és rövidesen a községi képviselő-testület ülésén is napirendre tűzik. A jelentésből kitűnik, hogy az itteni gazdasági jellegű munkaszervezetek gyengsébb eredményeket értek el, mint az elmúlt év megfelelő időszakaiban. Legszembetűnőbb az, hogy ebben az időszakban a veszteségek 4 802 000 dinárt tesznek fel, ami 2 739 000 dinárral több, mint a tavalyi év megfelelő periódusában volt, összesen 11 triasz zárta veszteséggel ezt az időszakot, s ezek 916 dolgozót foglalkoztatnak, 14 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Ezzel ellentétben az átlagos személyi jövedelem ezekben a dolgozói közösségekben 2332 dinár, vagyis 31 százalékkal növekedett az elmúlt évihez viszonyítva. Öt veszteséges tmaszban az átlagos személyi jövedelem 3000 dinár, a községi átlag pedig mindöszsze 2733 dinár. Ebből az következik, hogy egyes, rosszul gazdálkodó vállalatokban a foglalkoztatottak nagyobb fizetést kapnak, mint azoknak a munkaszervezeteknek a dolgozói, amelyekben nincs veszteség! Azt, hogy egyes helyeken mennyire nem tartják tiszteletben a gazdasági helyzettel kapcsolatban elfogadott határozatokat és megállapodásokat, bizonyítja a következő tény is: A község területén 32 tmász több személyi jövedelmet fizetett ki, mint amennyit a társadalmi megállapodásban meghatároztak. Egy másik adat: A személyi jövedelem 16 százalékkal gyorsabb ütemű növekedést mutat mint a termelékenység! Természetesen ezek a tények nagymértékben befolyásolják, hogy a községben nem valósultak meg a tervekben foglalt gazdasági célkitűzések, hogy a termelékenység pl. 11 százalékkal csökkent, a raktárkészlet 21 százalékkal növekedett és a megmaradt tiszta jövedelem, amelyet az alapokba tesznek, mindössze 1 százalék. Meg kell említeni, hogy a községben vannak jól gazdálkodó munkaközösségek is, de addig, amíg a fent említett hiányosságokat ki nem küszöbölik a rosszul gazdálkodók, nem beszélhetünk a gazdaságmegszilárdítási és takarékossági törekvések következetes megvalósításáról. Szinte felfoghatatlan pl. az, hogy lépten-nyomon arról beszéljtek, hogy a fizetés csak abban az esetben növekedhet, ha megfelelő arányban növekszik a termelékenység, egyes helyeken sutba vágják ezeket az elveket és így a gazdasági fejlődés kerékkötői lesznek. Az önigazgatási és a társadalmi-politikai szervezeteknek is ezért tevékenyebben kell dolgozniuk a gazdasági jellegű kérdések megoldásán. P. P. Két kölcsön a mzslyai szövetkezetnek A Vajdasági Bank zrenjanini fiókinntézete hitelbizottságának legutóbbi ülésén a zrenjanini és a begaszentgyörgyi község mezőgazdasági szervezetei kaptak kölcsönt. A muzslyai szövetkezet búzatermesztésre 1 488 500, a magángazdaságok beruházási céljainak megvalósítására pedig 526 800 dinár kölcsönt kapott. Az écskai szövetkezet 670 hektár búza termesztésére kötött szerződést. Erre a célra 3 500 000 dinárt folyósított a bizottság. Az aradaci szövetkezet négy traktor beszerzésére 546 000 dinár kölcsönt kapott. A forgótőke növelésére a melencei szövetkezetnek 1 200 000, a zrenjanini Zito produktnak pedig több mint 4 millió dinárt hagyott jóvá a pénzintézet. A begaszentgyörgyi Begej Mezőgazdasági-Ipari Kombinátnak a társastermelés fellendítésére 123 000, a keretébe tartozó szerbittabéi birtoknak pedig a forgótőke növelésére 3 962 000 dinárt folyósított a bizottság. Búzatermesztésre a Banatsko Visnyicevó-i és a begejci szövetkezet 1 800 000, illetve 7 800 000 dinárt kapott. A nyersanyagtartalék fedezésére a Jugoremedia Gyógyszergyár 5, a Toza Markovic Bőrgyár pedig 6 millió dinárt kért. A bizottság jóváhagyta a kérelmet. Áruforgalmi és kiviteli kölcsönt a Banat Kereskedelmi Vállalat Hemija-staklo nevű triasz-ja, illetve a Slavica ■ Textilipari Üzem kapott. Az előbbinek 4, az utóbbinak pedig 3 millió dinár kölcsönt folyósított a pénzintézet hitelbizottsága". BÁNATI HÍRADÓ November 27-én ünnepség volt Magyarcsernyén. Átadták rendeltetésének a korszerűen berendezett új egészségházat. A létesítményre már évek óta vártak a helybeliek. Felvételünkön: HICZKO János, a helyi közösség elnöke átadja rendeltetésének az új egészségházat. Portré Karacsov Lajos Tizenhárom évtizeddel ezelőtt, 1845-ben alakult meg Kikinda egyik legrégibb munkaszervezete, az akkori Vízhasználati Társulat, amely később Vízgazdálkodási Vállalat, majd 1963-ban a Duna—Tisza—Duna Vízgazdálkodási Vállalat északbánáti trasza lett. Ezt a jelentős dátumot a napokban bensőséges, ünnepség keretében ünnepelték meg a munkaszervezet tagjai. Ezen a legjobb dolgozókat arany-, illetve ezüstplakettel jutalmazták meg. Karacsov Lajos műszaki rajzoló ezüstplakettet kapott. Ebből az alkalomból mutatjuk be olvasóinknak. Karacsov Lajostól megtudtuk, hogy már 18 éve ebben a nagy munkaszervezetben dolgozik. A munkáját nagyon szereti, mivel elégedett a munkakörülményekkel, így úgy számítja, hogy ebből a Vállalatból megy nyugdíjba is. Véleménye szerint az a legfontosabb, hogy ez a dogozói közösség, amely négy község területén — Törökkanizsán, Csókán, Törökbecsén és Kikindán — fejt ki tevékenységet, az elmúlt évtizedekben kiemelkedő sikereket ért el az árvízvédelemben, a talaj- és a belvizek levezetésében. A csatornahálózat kiépítésével lehetőség nyílt az öntözőberendezések létesítésére is, amelyek nagyban elősegítik a mezőgazdasági termelés további fejlődését. Ezek a tények azt jelentik, hogy a dolgozói közösség minden tagja jó munkát végez, hogy fáradozásuk nem hiábavaló. Karacsov Lajos természetesen annak is örül, hogy ő a legjobbak között van és megkapta ezt a magas kitüntetést. Erről a szorgalmas dolgozóról még el kell mondani a következőket is. Több mint harminc éve foglalkozik festészettel. Mindennapi munkája mellett ezen a téren is szép sikereket ért el, s nagymértékben hozzájárult a kikindai amatőrfestészet és egyben a helybeli művelődési élet fellendítéséhez. Legújabb sikere, hogy munkaszervezete fennállásának 130. évfordulója alkalmából önálló kiállítást nyitottak a városi múzeum kiállítási termében. Minden évben részt vesz a helybeli amatőr fesők kiállításán. Véleménye szerint Kikindán szép múlttal rendelkezik ez a művészeti ág, ám a nagyobb sikerek érdekében hathatósabb társadalmi segítségre lenne szükség. Mindent egybevetve elmondhatjuk Karacsov Lajosról, hogy mindenképpen megérdemli munkaszervezetétől és a szélesebb társadalmi közösségtől kapott elismerést is. Sokan példát vehetnének szorgalmáról és példás emberi magatartásáról is. PERTICS Péter Karacsov Lajos (balra) átveszi a kitüntetést a munkástanács elnökétől. Még több ipari növényt kellene vetni ai a vetés összetételén, hogy a belterjesítés teljesen visszaszorítsa az ösztönösen jelentkező külterjességet. A község vetési terve beleilleszkedik a tartományi és a körzeti elgondolásokba, ám az a baj, hogy ezzel még jelentősen nem javul meg a kötelezettségeinek csak nehezen eleget tevő községi jövedelem, nem telik a gazdaság összetételét lényegesen megváltoztató beruházásokra. Ugyanis több mint 14 000 hektárt, az össz termőterület majd 32 százalékát most ősszel gabonával (13 825 búza és 224 hektár ősz árpa) vetik be. Tavaszra még 3532 hektár tavaszi árpát fognak vetni. Vagyis ezeknek a Bega-csatorna mentén kitűnő, viszont az udvarnoki, tordai és csőszteleki határban nagyon silány termőföldeknek negyedét gabonával foglalják el. Cukorrépával 3157, napraforgóval 4670, szójával 1017, dohánnyal 138, konyhakerti veteményekkel 966 és más ipari növényekkel 61 hektárt terveznek bevetni. Ez azt jelenti, hogy cukorrépából 716, napraforgóból 98, szójából 683 hektárral több, míg dohányból 100 hektárral, konyhakerti veteményekből 57 és a többi ipari növényekből 175 hektárral kevesebbet számítanak vetni. Az össztermőterület 23 százalékát tervezik ipari kultúrákkal bevetni. Márpedig, ha következetesen megvalósul az alkotmányos rendelkezésekben előirányzott nyersanyagtermelő-feldolgozó-forgalmazó egyenrangú társadalmi helyzete a jövedelemszerzésben, akkor jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a tervben előirányzott vetési összetételt nem kellene-e módosítani a nagyobb bevételeket biztosító ipari növények javára. Azokat a kultúrákat kellene előtérbe helyezni, amelyek kitermelése nagyobb halmozási lehetőségeket biztosítana a község gazdaságának. Ezáltal a község mezőgazdasága hamarabb kitermelné a szerkezeti megváltoztatásához annyira szükséges kezdeményező eszközöket, iparosítással gyorsabban megszűnne a mind égetőbb munkaerőfelesleg kérdése és a külföldön dolgozók foglalkoztatásának, a község gyorsabb gazdasági fejlődésének a kérdése is. Biztató,, hogy kukoricát 12172 hektáron terveznek venni. Ez 541 hektárral több, mint az idén bevetett terület. Ugyanis ez a jószághizlalás alapanyagaként, de fontos gyáripari termékként is felhasznált mezőgazdasági bázistermék szinte korlátlan lehetőségeket rejt magában a mezőgazdasági termelés további belterjesítése és a feldolgozó ipar kifejlesztése terén egyaránt. A vetési terv az eddigi átlagos hozamok arányán az elkövetkező gazdasági évben a következő hozamokat irányozza elő: búzából 6221, árnából 1306, kukoricából 6200, cukorrénából 13 890, nanno forgóból 934, szójából 203, ''kerti veteményekből 1545 a* takarmányból tonna termés. , M. D. A begaszentgyörgyi község valamivel több mint 44 000 hektár termőfölddel rendelkezik. Mezőgazdasági jellegű gazdasága szempontjából igen fontos kérdés a vetési terv meghatározása. E társadalmi-politikai közösség szegényes anyagi alapját jelentősen befolyásolja nyersanyagtermelő jellegén kívül az is, hogy kis jövedelmet biztosító kultúrák, gabonafélék vetésével állandóan csökkent a község gazdaságának felhalmozó és újratermelőképessége. Sajnos, az elkövetkező gazdasági évre előirányzott vetési terv sem igyekszik olyan mértékben változtatn Kivitel: A BEK, a halgazdaság és a vegyipar az első helyen A textilipar lemaradt Zrenjanin gazdaságának 10 havi kivitele kielégítő. A kimutatások szerint 13,2 százalékkal nagyobb a múlt év időszakánál. Ez arányban van az évi össz kiviteli termeléssel. Majd mint az alábbiakból látni fogjuk, a kivitelben ezúttal is a BKK Húsipari Üzem, az Écskai Halgazdaság és a vegyipar van a legjobbak között. A 10 havi kivitel értéke mintegy 354,5 millió dinár. Ez nemcsak azért jelentős, mert ez az összeg jóval meghaladja a behozatali áru értékét, hanem azért is, mert hozzájárul nemzetgazdaságunk deviza mérlegének megszilárdításához. Az elmúlt időszakban 20 munkaszervezet szállított külföldre árut. Közülük is a BEK a legerősebb, ugyanis az össztekintel 40 százalékát valósította meg, 157,5 millió dinár értékben. Még jobban részletezve: ez 29 százalékkal meghaladja a múlt évi azonos időszakának teljesítményét, azaz 8 millió dollárral több a jövedelem. A vegyipar azzal dicsekedhet, hogy az említet időszakban megkétszerezte tavalyi kivitelét. Ugyancsak ide sorolható eredményével az Écskai Halgazdaság is, amely százalékban, többszörösen felülmúlta kivitelét a múlt év azonos időszakához képest. A bútorgyár 33,5 millió dinár értékű kivitele 44 százalékos javulást jelent a múlt év megvalósításához képest. A Sloga fehérnemű gyár kivitele 16 százalékos növekedést mutat, de az eladott áru értéke nem lebecsülni való: 35,5 millió dinár. Az elemzésekből kiderül, hogy a kivitelben a harisnyagyár, a szalag-, a bőrgyár, a Ntada cipőgyár, valamint a Luxor is egyre jobb eredményeket ér el. Külön kell szólni arról, hogy egyes munkaszervezetek, mint például a gyógyszer- és a dohánygyár az idén először jelentek meg a világpiacon, s máris jelentős értékű árut adtak el: 13,5 illetve közel 17 millió dinár értékűt. A kimutatásból az is kiderült, hogy "a szőnyeggyár, a kötöttárugyár, a kalapgyár, az olajgyár és a keményítőgyár a vártnál kevesebb árut szállított a külföldi piacra. Ez utóbbi kettő esete indokolt, hiszen elsősorban is a hazai piac ellátása a feladatuk. Végül csak annyit, hogy Zrenjanin gazdaságának kivitele fokozatosan növekszik a konvertibilis területeken. 3. oldal