Magyar Szó, 1976. január (33. évfolyam, 1-13. szám)
1976-01-06 / 4. szám
20. oldal Ingadozik-e vagy változik? AZ ÚJSÁGOK SZINTE naponta közölnek híreket katasztrofális időjárási eseményekről, szokatlanul hosszú ideig tartó forró, száraz vagy csapadékos időszakokról, ami nemcsak az éghajlat kutatóinak, hanem az újságolvasóknak is felcsigázza az érdeklődését: megváltozott-e a Föld éghajlata? A kérdésre nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni. Hogy tisztábban lássunk e híradásokkal kapcsolatban, szűrjük ki előbb szubjektív ítéleteinket. Bárrmennyire igyekszünk is mindenre hűen visszaemlékezni, leginkább mégis az jut mindenkinek az eszébe, hogy gyermekkorában milyen sokat lehetett szánkózni telente vagy fürdeni nyáron. Pedig régen is voltak hótakaróban szegény telek (9101—02, 1915—16, 1919—20, 1924—25, 1926—27, 1929—30, 1948—49, 1950—51, 1952—53, 1960—61), és voltak hűvös nyarak (1913, 1918, 1924, 1926, 1940, 1941/ 1948, 1965). Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy régen a fejletlen hírközlési rendszerek sokkal kevesebb információt továbbítottak az időjárásról, s пегд értesültünk a világ más részein uralkodó időjárásról. Lehet-e ezek után éghajlatváltozásról, éghajlatingadozásról beszélni? Az éghajlatváltozás az éghajlatnak sok évtizedes, évszázados vagy még tartósabb változásait jelenti, sőt a földtörténeti éghajlatváltozások a Föld keletkezéséig nyúlnak vissza. Ebből következik, hogy az éghajlatot hoszszú távon (több évtizeden át) nem lehet a természeti környezet állandó összetevőjének tekinteni. Az éghajlat-ingadozások kérdését mégsem szabad mellékesnek tekinteni, különösen a világ azon területein, ahol a mezőgazdasági termelés éghajlatilag nem optimális keretek között folyik, hanem a termeszthetőség zónájának szélén, mert itt az éghajlatnak kicsiny, de a szélsőségek felé haladó módosulása is katasztrofális következményekkel járhat. Ez a helyzet alakult ki a Szahara délnyugati részén, Csád, Mali, Mauritánia, Niger, Szenegál és Felső-Volta területén, ahol az utóbbi években lényegesen kevesebb csapadék hullott a szokásosnál, így a sivatag határvonala több száz kilométerrel délre tolódott. Gazdasági következményeiről sokat olvashattunk az utóbbi években a sajtóban. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK felderítése lényegesen nehezebb, hiszen rendszeres műszeres megfigyelések alig több mint száz évről állnak rendelkezésre. A történelmi idők éghajlatára jórészt feljegyzésekből, a fák évgyűrűinek szerkezetéből, a gleccserek előrenyomulásából vagy visszahúzódásából vonnak le következtetéseket. A geológiai korszakokról jóval kevesebbet tudunk, de a jelentősebb éghajlat-ingadozások — a jégkorszakok — ideje és mértéke eléggé ismert. Az utóbbi száz év éghajlatkrónikája egy melegedési szakaszt tartalmaz a múlt század utolsó harmadától az 1940-es évekig, azóta pedig csökken az északi félteke átlaghőmérséklete. A melegedés átlagosancsak 0,6 fokot tett ki, s az utóbbi 30 év alatt 0,3 fokot csökkent a hőmérséklet. A jelentős változások elég kis területre, az északi sarkkör vidékére korlátozódtak. Egy leningrádi klimatológus számításai szerint a téli félévben ott 3 fokot tett ki a középhőmérséklet emelkedése. Ez igen jelentős, és hatása meg is mutatkozott: a poláris jégtakaró összezsugorodott. Amilyen gyors volt ott a fölmelegedés, olyan intenzív most a lehűlés is. Ismereteink szerint a történelmi idők legmelegebb időszaka századunk első felére esett. 900 és 1400 között, közvetlen számítások szerint, eléggé egyenletes és enyhe, éghajlat volt Európában. Ezután, egészen az 1800-as évek közepéig, két hullámban hűvös éghajlat uralkodott kontinensünkön. Ezt az időszakot kis jégkorszaknak nevezik. Ezer év alatt is mindössze 1,5 fokot tett ki a jelenlegi középhőmérséklettől, való huzamosabb ideig tartó eltérés, és ez egyáltalán nem volt elviselhetetlen az emberiség számára. MÉG MESSZEBB HALADVA visszafelé a földtörténetben, eljutunk a jégkorszakokig, amelyek már lényegesebb éghajlatváltozásokat jelentettek, 10 fokot elérő középhőmérséklet-változással. Az utolsó jégkorszak körülbelül tízezer évvel ezelőtt fejeződött be. A jégkorszakokat enyhe átmeneti szakaszok, úgynevezett interglaciálisok kötik össze. Jelenleg is egy ilyen szakaszban élünk. Az eddig felsorolt éghajlat-ingadozások és éghajlatváltozások mind természetes eredetűek, nem függnek az emberi tevékenységtől. Okaikról azonban ma még vajmi keveset tudunk. Az egész Földre kiterjedő általános légcirkuláció az, amely egyegy területre hosszú távon az adott szélesség sugárzási viszonyai által meghatározott hőmérséklethez képest hideg vagy meleg légtömegeket szállít, s ezáltal meghatározza az illető hely éghajlatát. Ennek sajátosságait kívánja felderíteni a világ majd minden meteorológiai szolgálatát mozgósító hatalmas kutatóprogram, a GARP (angol nevén Global Atmospheric Research Program). Ha a következő években ez irányban jelentős előrehaladást sikerül elérni, akkor remélhetőleg megtaláljuk az összekötő kapcsot egyrészt a feltételezhetően szerepet játszó természeti folyamatok, másrészt az éghajlat között. Ilyen természeti folyamatnak tekintjük a pólusok és a kontinensek elmozdulását, a napsugárzás intenzitásának változását, a földforgás paramétereinek változását stb., amelyek a tartós éghajlatváltozásokban szerepet játszhatnak. A rövid tartamú ingadozásoknál szerepe lehet a vulkánokból a légkörbe jutó finom hamunak, amelynek ülepedése évekig eltarthat, s ez idő alatt csökken a Földre jutó napsugárzás intenzitása. NAGYON SOKAT VITATOTT KÉRDÉS, hogy az emberi tevékenység mennyiben befolyásolja az éghajlatot. Ha összevetjük a Napról a Földre jutó energia mennyiségét az emberiség által termelt energiával, az eredmény 5000:1 lesz. Ebből könynyen azt a következtetést vonhatnánk le, hogy semmi hatással nincs az ember az éghajlatra. Egyelőre valóban nincs számottevő hatással az egész világ éghajlatára, de kis területeken igen, különösen, ha az energiatermelésen kívül a légszennyező anyagok kibocsátását is figyelembe vesszük. Lehet-e védekezni az éghajlatváltozások ellen? Furcsa és merész dolog ilyesmit kérdezni, még inkább megválaszolni. Az éghajlatváltozásoknak az a természetük, hogy nem egyik, évről a másikra jelentkeznek, hanem több évtizednek kell eltelnie, amíg biztosan kimutathatók. Ezalatt az emberiség majdnem észrevétlenül fel tud készülni a megváltozott éghajlati viszonyok elviselésére néhány százalékkal nagyobb energiatermeléssel vagy szárazságtűrő növények nemesítésével, öntözőrendszerek, víztárolók építésével vagy éppen az árvízvédelem fokozásával stb. Mindez inkább defenzív, védekező reagálás. Ami az aktív beavatkozást, tehát az éghajlat-módosítást illeti, attól még elég messze vagyunk. Egyrészt nem ismerjük még eléggé azokat a fizikai folyamatokat, amelyek az éghajlatot „megszabják”, másrészt nem rendelkezünk akkora energiákkal, amelyek képesek lennének tartós és az emberiség számára előnyös éghajlatváltozást előidézni. Végül foglalkozzunk még egy mindnyájunkat nagyon érdeklő kérdéssel: mi várható? A fentebb már említett légkörkutatási program keretében tavaly nyáron Stockholmban szakértői ülést tartottak, s azon éghajlatunk jövőjéről is szó esett. Eszerint, ha feltételezzük, hogy az éghajlatváltozások teljesen rendszertelenül jelentkeznek, mindössze 0,1—1,0 százalék a valószínűsége annak, hogy a következő száz évben egy újabb jégkorszakhoz közelítünk, és 10 százalék a valószínűsége annak, hogy olyan „kis jégkorszak” következik be, mint amilyen 1500 és 1950 között volt. Ami pedig a címben feltett kérdést illeti, most már világosabban válaszolhatunk: éghajlatunk észrevehetően ingadozik, de nem mondhatjuk egyértelműen, hogy a következő emberöltő alatt megváltozik. (Magyar Hírlap) A Föld éghajlatának múltja és jövője a MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPIAPJA • Igazgató és megbízott fő- és felelős szerkesztő PETKOVICS KÁLMÁN • Főszerkesztőhelyettesek: CSORBA ISTVÁN és PISZAR JÓZSEF • Szerkeszti a szerkesztő bizottság •Szerkesztő tanács: Berdál István (elnök), Ágoston András, Bollok József, Buják János, Burányi Nándor, Földessy László, Franc Lajos, Kalapis Zoltán, Katona Gyula, Kazi Ernő, Keresztényi József, Knecht Imre, Dr. Pap József, Petkovics Kálmán, Polyvás József, Ratkó Sándor, dr. Rehák László, Rudi Sova, Szabadka Sándor, Szabó Gizella, Szalma Tibor, Szirovics Antal, Takács Gyula, Varga László. • Szerkesztőség és kiadóhivatal 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. Telefon: 57-044 telex: 14199 YU FORUM 9 Egyhavi előfizetési díj belföldön 58.- dinár, külföldön 110.-- dinár • Folyószámla 05700-801-196 ÚJVIDÉK FORUM NYOMDA MAGYAR SZÓ Kedd, 1976. január 6. Csonthegeszés ultrahanged Az ultrahang segítségével történő csontheigesztés eljáráséit tíz évvel ezelőtt próbálták ki először a gyakorlatban. 1960-tól 1964-ig a moszkvai Bauman Főiskolán végezték az első kísérleteket, kezdetben csontokon, később 400 kísérteti állaton. Az állatkísérleti munka vezetője, dr. Nyákiolaj profeszszor, 1967-ben operált első ízben embert ezzel a módszerrel. Az előfeltétel természetesen a törés helyének sebészi megnyitása. A helyet megtisztítják, majd műanyag és csontliszt keverékét viszik fel az összekötendő részekre. Ultrahang segítségével a massza megkeményedik. Nem keletkezik hő, a törést körülvevő szövetrészecskék nem károsodhatnak. A hegesztés a függőleges nyomás és a vízszintes rezgési energia összhatásán , alapszik: ez a metakulakötéseket fellazítja, s a részek összetoapcsolthajtóvá válnak. Az összekötő masszát, amelyet töréseknél alkalmaznak, a szervezet felszívja a gyógyulás során, azaz mellékhatások nélkül eltünteti. Mivel ez a folyamat igen gyorsan lezajlik, a páciens az eddigi kísérteti és klinikai eredmények szerint már néhány nap múlva futógyaorlatokat végezhet, mivel a törés helye mintegy 70 kg/cm2 megterhelést bír ki. A „varratnak” vagy inkább a forrasztás helyének élettartama 60—70 nap. Még van néhány nehézség. Ezeket további kutatások során tisztázni kell. A forrasztási varrat ugyanis 20—25 nap múlva veszített szilárdságából, holott ekkor méga gyógyulás eredményeiként a csont szilárdsága nem érte el azt a szintet, amelyet a teljes iegrendelés kisbírása megkövetel. A tervlésiek utáni csontforrasztáson kívül az új módszer, csontok és ízületek átültetésére, daganatok okozta csontdefektusok és lyukak beforrasztására, valamint szív- és tüdőműtéteknél a lágy részek vágására is alkalmas. (Die Wahrheit) Az oroszlánsörény titka Hosszú időn át találgatták a zoológusok, milyen célt is szolgál a hímoroszlán nagyszerű sörénye. Hanns Petzsch professzor, az NDK-beli emlősállatszakértő eredeti választ kínál: „A sörény az oroszlán számára épp olyan fontos, mint az arcvédő maszk a sportvívó részére”. Az oroszlánok ugyanis a közösségükön belüli rangsorolásért versenytársaikkal szemben erős karinú mancsaik ütésével küzdenek és nem harapásokkal. A zoológus szerint tehát az oroszlánsörénynek az a feladata, hogy ezeket az ütlegeket párnaként felfogja és ártalmatlanná tegye. Ezenkívül a sörény védi a harcoló állatok szemét is. A felnőtt hímoroszlán sörénye valóban rendkívüli: sem a tigriseknél, sem pedig a gepárdoknál vagy a jaguároknál — hogy csak néhány példát említsünk — nem mutatkoznak ilyen szembetűnő nemi különbségek. S mégis az a helyzet, hogy egyáltalán nem biztos, hímoroszlánnal van-e dolgunk, ha az állatnak sörénye van. A nagyon idős, meddővé vált nőstényoroszlán-csónak is nőhet díszes sörényük. Másrészt kasztrálás után a hímoroszlánok „elnőiesednek”, elvesztik sörényüket, hangjuk a korábbinál sokkal gyöngébbé válik. Mi az oka annak, hogy csak az oroszlánok viselnek impozáns sörényt? Az oroszlánpasáknak egész különlegesen nagy szükségük van az ütlegek elleni védelemre. A helyzet ugyanis az, hogy a hímoroszlánok sokkal gyakrabban bonyolódnak rivalizáló küzdelembe, mint például a hímtigris. A tigris többnyire egyedül járja útjait, az oroszln viszont csoportban él és vadászik. S éppen ezért a vezető oroszlán, ha nem akarja elveszteni hatalmi pozícióját nagyra törő oroszlántársaival szemben, sokszor naponta kénytelen ütlegeket osztogatni — s nem sokkal ritkábban kap is belőlük. Az oroszlán tulajdonképpen sörényének köszönheti, hogy ez ember az állatvilág királyának nevezte ki, mert a sörény — a számos oroszlános címer is bizonyítja — hosszú évszázadokon át rendkívüli módon imponált az embernek. (BMTE) m televízió m A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ MŰSORA A Brontë nővérek — angol sorozatfilm 10.00 Szünidei gyermekműsor — 1. Építőkockák — 2. Országok, népek: Burma — 3. Rajzfilm — 4. Zenei nevelés — 5. Rajzfilm — 6. Ifjúsági regények filmen: Robinson Crusoe 15.30 Képfelvétel a bischofshofeni sírugróversenyről 16.45 Híradó az újvidéki stúdióból 17.10 Magyar nyelvű tévéhíradó az újvidéki stúdióból 17.25 Műsorismertetés 17.30 Híradó, 1. kiadás 17.45 Utazás — ismeretterjesztő film 18.15 Szó és betű — felnőttképző tanfolyam 18.45 Új hangok — népzenei sorozat (sz) 19.15 Rajzfilm 19.30 Híradó, 2. kiadás 20.00 Témák — belpolitikai szemle 20.50 A Brontë nővérek — angol sorozatfilm. Csend a házban (sz) 21.45 Híradó, 3. kiadás 22.05 Szarajevói Zened Égték II. MŰSOR 18.30 Hírek 18.45 Embrió — ismeretterjesztő film 19.00 A Patridge család — amerikai humoros sorozatadás, 1. rész (sz) 19.30 Híradó a szarajevói stúdióból 20.00 A tavalyi év legjobb tévéjátékai — ciklus: Meridián, Csehszlovák tévéjáték (sz) 21.30 Huszonnégy óra (sz) 21.50 A Chicago együttes — zenés műsor 22.20 Látóhatár: Az utolsó ismeretlen — dokumentumfilm Pápua-Új-Guineáról tsz) AZ ÚJVIDÉKI TELEVÍZIÓ MŰSORA 16.45 Szerbhorvát nyelvű tévéhíradó 17.05 Műsorismertetés és hirdetőműsor 17.10 Magyar nyelvű tévéhíradó, 1. kiadás 17.30 Híradó a belgrádi stúdióból 17.45 Fehér idő (szerbhorvát) 4. Az erkölcs és az ifjúság 17.55 Kis ház a prérin — amerikai vadnyugati sorozatfilm, 2. rész 18.45 Új hangok — átvétel a Belgrádi Televíziótól 19.15 Rajzfilm 19.30 Híradó, 2. kiadás (magyar) A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 10.00 Idősebbek is elkezdhetik ... — tévétémna (ism.) 10.05 Iskolatévé 14.55 Iskolatévé (ism.) 17.00 Képfelvétel a bischofshofeni sígugróversenyről 18.15 Program öt esztendőre — sorozatműsor, 1. rész 18.45 Játék a betűkkel — vetélkedő 19.30 Tévéhíradó 20.00 Idősebbek is elkezdhetik.. — tévétorna 20.05 Kisfilmek a nagyvilágról 20.05 Változó Ázsia 21.05 A jégvilág lakói — kanadai ismeretterjesztő film 21.20 A rózsaszín párduc kalandjai — amerikai rajzfilm 21.35 Dzsessz-randevú 21.50 Chaplin-sorozat: Viharos éjszaka 22.05 Csapatjáték és taktika a labdarúgásban 22.25 Tévéhíradó, 3. kiadás A MAGYAR TELEVÍZIÓ II. MŰSORA 20.01 Ősbemutató — tévéjáték 21.15 Tévéhíradó, 2. kiadás 21.35 Töltsön velünk egy estét! — zenés műsor A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA 9.00 Rövidfilmek 9.30 Játékfilm (ism.) 17.30 Komolyzene 19.00 Riportműsor 19.30 Népszerű zene 20.00 Színházi műsor RÁDIÓ Ш ÚJVIDÉK I. 9.00—8.00 Tarka reggeli zenés műsor 9.02 Rádióiskola. ^Szerbhorvát nyelvű műsor 9.30 Barangolás Zeneországban! 10.05 A Gyermekrádió mesejátéka 10.35 Vajdasági nótaszerzők műveiből 11.02 Rádióiskola 11.05 Műsoremlékeztető 11.20 Délelőtti hangverseny 12.00 Hírek 12.05 Színes dallamok 14.02 Rádióiskola 14.30 Hirdetőműsor 15.00 Hallottuk — láttuk 15.30 Szempont — A Rádió kulturális és művészeti heti szemléje 18.30 Gyöngykaláris 19.30 Slágerparti. Egyéves szünet után ma ismét felcsendül Vörös József műsorának bejelentő zenéje 20.00 Hangjáték a stúdióból 20.38 Operakórusok 21.00 Estéről estére 23.30 Kis éji hangverseny 9.02 Szórakoztató zene 9.30 Család és otthon 11.02 Mesék a tudomány és a képzelet világából 12.30 Vidám kedd 14.02 Hangok és formák 17.30 A zene világában 18.30 Kívánsághangverseny 19.30 Dzsessztársalgás 20.00 Ma este együtt — műsor külföldön dolgozó munkásainknak 22.20 Jugoszláv zene 23.03 Zenés vallomások KOSSUTH RÁDIÓ 8.27 Régi híres énekesek műsorából 9.30 Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik Simon Józsefné népdalokat énekel 11.34 Ilf és Petrov: Tizenkét szék, II. rész 12.35 Melódiakoktél 14.10 Ezeregy délután 15.30 Fúvósesztrád 15.44 Magyarán szólva . .. 16.35 Brahms: d-moll szonáta 17.30 Három Vivaldi-concerto 18.00 A Szabó család 19.15 Magyar operaénekesek Osváth Júlia 21.05 Kozmosz, Tudományos Magazin 22.20 Bartók zongoraművei SZABADKA 13.00 Ma a 249 méteres hullámhosszon 13.02 Örökzöld melódiák 1320 Hirdetőműsor 14.00 Zenés körkép: Hallgatóink zenei kérdései — Hírek — A szabadkai fém- és villamosipari munkaszervezetek társulásáról is.?r. Zenei közjáték 15.35 Délután arénán 17.00 „55+5” zenés riportműsor ÚJVIDÉK URH 16.30 Újdonságok a Duna utcából 18.00 Ludwig van Beethoven, VIII. szimfónia 18.30 Elmélet, vita, gyakorlat BELGRÁD I. 4.00—8.00 Reggeli zenés műsor 8.35 A hét zeneszerzője: Carlo Menotti, 2. rész