Magyar Szó, 1976. március (33. évfolyam, 59-72. szám)
1976-03-06 / 64. szám
Szombat, 1976. márc. 6. KILÁTÓ Az ember II. RÉSZ NEM KELL TÉRDELNIE Ha az ember csakugyan méltó arra, hogy embernek nevezze magát, semmi oka sincs arra, hogy istenek vagy barokk faszentek előtt térdeljen. (1942) AZ EMBER GYŐZNI FOG Az ostobaság diluviális erővel harcol az ész ellen, ám az ember mégis, mindenek ellenére, meggyújtotta a mécsest, és semmiféle erő sem fogja legyűrni akaratát, mivel elhatározta, hogy diadalmaskodik mindazon, ami az igazság és az igazságosság tagadását képezi. (1954) NÉMA AZ ASZTRÁLIS LÉNYEK ELŐTT Az ember költő, az ember uralja a földtekét, egy napon, mindenek ellenére, kezébe fogja venni, mint az almát, diadalmaskodni fog valamennyi égi térség felett, ahogy a földön is diadalmaskodott, s majd ha más világokkal találja magát szembe, mit fog nekik mondani? A távoli csillaglényekhez, a fejünk feletti asztrális bolondokhoz az ember egyetlen szót sem tud intézni, ahogy a fárásírok szkarabeuszai sem szólhatnak semmit, amikor az ember léptei elől menekülnek, de éppen semmit, ahogyan az ember sem beszélgethet el a szkarabeuszokkal a gondjairól, hanem egyik is meg a másik is a sötétbe rohanva tulajdon szkarabeusz titkaiba menekül. (1942) Áthalad rajtunk a TÖMEG Az ember nem az egyetlen létező ember közöttünk (mint az orvosi könyvek modellje), hanem minden egyénben sokan vagyunk, mondhatnánk egész tömeg halad át rajtunk. (1960) BENNE A FELEBARÁTJA Az ember nem más, mint idegen ízekkel és élvezetekkel teli edény. (1932) erős Állat Az ember hihetetlenül erős állat: minden más állatot felfalt maga körül, önmagát is, önmagát is zabálja, és sárban s vízben alszik, a hollók meg csipkedik a szemét. (1934) A BESTIA Még mindig alsóbb rendű bestiák vagyunk. És olyan ostobák (s ez a legostobább), hogy nem átallunk azok lenni, amik vagyunk! S most az ember ne nevessen a bennünk levő cirkuszon. (1913) MÁSOK VÉRÉN ÉL Az ember állatok vérén él, vérüket iszsza, tekintet nélkül arra, hogy kétlábúak-e vagy négylábúak. Ez, ahogyan a kétlábúak a tulajdon falkájuk vérét vedelik, a farkasoknál is farkasabbá teszi őket. (1919) A BENNÜNK LEVŐ ŐSERDŐ Az ember túl sokáig harapdálta a jaguárok gégéjét az őserdőben ahhoz, hogy le tudjon küzdeni minden sötétet és vadállatit önmagában, aminek végső soron emberré válását is köszönheti. (1933) AZ EMBEREKKEL Az emberek együtt — büzlenek, de meleg van. A magányosság — üres. Nagyon jól tudjuk, hogy tulajdonképpen mi van a másik farka alatt, de enélkül a szaglászás nélkül lehetetlen élni. (1938) tulajdon Áldozatai ELŐTT TÉRDEPEL Az emberek majmok, melyek szobrok előtt hajlonganak, az eleven embereket pedig halálra ítélik, hogy szobruk előtt térdepelhessenek. 1913) KÖZÖNYÖSSÉG ( ' 1 .* IV. V ' , " r Bizonyos távolság, létezik ember és ember között, mint a hold és a föld között. A hold ebben az órában a város és a kórház felett áll, és mennyiben érdekli az a holdat, hogy valaki ebben a pillanatban hal meg? A hold teljesen közönyös ez iránt! Ekkora távolságra az emberek is közönyösek egymással szemben. (1924) Álarcosbál után Az embereket teljes létezésükben kell megfigyelni! Az ember felett nem szabad álarcosbál után ítélkezni, amikor mindenki leveszi az álarcot. (1928) NAPJAINK EMBERE Mindaz, ami napjaink megzavarodott emberének a tudatában forr, a különböző mitomániák fantomjai, a faj, a nemzet, a nemzeti küldetés, az államalapítás, a dogmatikus gondolkodásmód hamis istenségének imádata, a vallási propagandának a dogmatikus megismerés abszolút értékeire vonatkozó teleológiai és teológiai befolyása az emberi tudat felső rétegeiben a szakadatlan erjedés folyamatában nyilvánul meg, hol mint értelmes magyarázat, hol mint a legkülönbözőbb, gyakran veszélyes és gonosztettekre hajlamos rögeszmék eszelős fanatizmusa. (1952) A LÉLEK MÉG MINDIG NYOMORÚSÁGOS ÁLLAPOTA Könyvet, milliónyi beszélgetést kellene írni a forradalomról és a tőkéről. Az Arany nem hagyja magát. Az Arany nem első bálas bakfis. Ez a vizsgálat leverő eredményeket szolgáltatna annak a valaminek a tudatbeli állapotáról, amit Embernek hívnak. Ami az Emberiséget illeti, nyilvánosságra lehetne hozni a lélek nyomorúságos állapotát az asztronómiá-ban és sok más területen is. A föld nem lenne kerek, a lélek valami verébbé változna, mely teljesen gépiesen csiripel bennünk, a szabály pedig, hogy valami az enyém, és nem a tiéd, még mindig mindenek felett állónak bizonyulna. És ezért: hozzád szól dalom, Nagy Kolumbusz. Jó utat örökre távozásodhoz! (Ш7) Miroslav KALEXA BRASNYO István fordítása Fejezet a szarajevói Oslobodjenje kiadásában megjelenő Krletiana c. válogatásból. Jubileum Világcsoda a Niagarán NIKOLA TESLA 120 ÉVE SZÜLETETT Tesla szabadalma annak a ritka példája, hogy a tetszetős megoldást kiegészíti a gyakorlatiasság és a tökéletesség. A többfázisú áram néhány egymástól független tekercsben is mágneses teret hoz létre. Edison egyenárama sikeresen meghajtotta az abban az időben alkalmazott motorokat. Ezt a hajtóerőt azonban nem lehetett nagyobb távolságra elvezetni. A többfázisú rendszer megoldotta a távolságból eredő akadályokat, de nem volt megfelelő elektromotor. Tesla eredeti motorja a villanyáram hasznosításáért vívott ütközet tetőzését jelentette. Westinghouse alkalmazta Tesla találmányát, s ez eldöntötte a versengést a ma is használatos többfázisú rendszer javára. A kisdiákok is tudják, hogy megkülönböztetünk állandóan egy irányban folyó egyenáramot és periodikusan váltakozó áramot. A kutatók természetesen előbb az egyszerűbbet, az egyenáramot fedezték fel. Megfelelő áramfejlesztőket készítettek, majd az, így nyert árammal különféle motorokat üzemeltettek és világításra is felhasználták. Eljött a villamosság viharos időszaka, a szerkezetek tökéletesítésére számos szabadalom jelent meg, a kutatókat megigézte az egyenáram varázsa. Nem kell csodálkoznunk azon, hogy akkor az ilyen áramnak nagy jövőt jósoltak, mert nagyon egyszerűnek tűnt az áramforrás problémájának megoldása. Ki gondolt akkor arra, hogy foglalkozni kell az olyan árammal is, amely másodpercenként változtatja előjelét és mennyiségét? Az egyen áram kisebb távolságon kielégítette a kis fogyasztókat, az égők és a nyomdászatban használt motorok szükségletét. Edison nagyszerűen hasznosította az egyenáramot, s rövid idő alatt a lehető legjobban ki is aknázta. Már akkor, a kezdet kezdetén, bizonyos jelek arra engedtek következtetni, hogy az ilyen alkalmazásnak nincs nagy jövője. A Niagara megzabolázása vízimalommal Hogy a villamosenergiát felhasználhassuk, a fogyasztókat kétféleképpen kapcsolhatjuk be: párhuzamosan és sorozatosan. Ha száznyi ember kézen fogva táncot jár, akkor sorozatos kapcsolást alkot. Ha úgy állítjuk fel őket, hogy az egyik táncos a másik háta mögé kerül, s a hátul levő kezével rátámaszkodik az előtte állónak a hátára, akkor párhuzamos kapcsolást képeznek. A sorozatos kapcsolás hátránya, hogy ha egy fogyasztót kiiktatunk, akkor a többiek is áram nélkül maradnak. Ha tegyük fel, a láncolat tíz égőből áll, s az egyik kiég, a többi kilenc sem fog világítani, mert a zavar megszakította az áramkört. Az ilyen fogyatékosságot kiküszöbölni a párhuzamos kötés. Más hátránya miatt azonban nem célszerű. Ha egy égőt kikapcsolunk, vagy kiég, a többi erősebb áramot kap, és emiatt fennáll a kiégés veszélye. Edison többféleképpen megkísérelte orvosolni a bajt. Egyenárammal hajtott berendezéseit nagyon jövedelmezően tudta értékesíteni. Ennek tudatában logikus tehát,hogy nem kellett radikális változtatásokra törekednie, amelyek befolyásolták volna a gyártási folyamatot és a már bevált technológiát. Ebben kézenfekvő a profitot hajszoló termelési felfogás és a kockázattal járó, de új minőséget eredményező lelkes kutatói munka versengése. Az egyenáram fontosságát a villamosenergia ipari felhasználása szorította csak háttérbe. A villamos áramot nagyobb távolságon is fel kellett használni. 1886-ban úgy határoztak, hogy a Niagara-vízesést villamosítás céljára használják fel. A tervezők abból indultak ki, hogy az egyenáramú dinamógenerátorokat meghalajthatják vízimalomszerűen, vagyis a generátor körforgásában felhasználhatják valamilyen patak vagy folyócska erejét. A nagyobb erő utáni kutatás természetszerűen annak a felismeréséhez vezetett, hogy meg kell zabolázni a Niagarát, a lenyűgöző és vad vízeséseket, amelyek elegendő erőt és energiát szolgáltatnának. De hogyan lehet betörni a Niagarát a vízimalom-elképzeléssel? Az emberi értelem a végletekre képes. Egy New York-i csoport javasolta a Niagara felparcellázását. Talán úgy képzelték, hogy a folyót kis csatornákra osztanák, mindegyik egy-egy gyárhoz vezetne, ahol a vízimalom működésbe hozná a dinamószerkezetet, amely pedig világosaságot, az elektromotornak pedig erőt szolgáltatna. Természetesen, a csatornácskák előbb-utóbb árvizet okoznának, ezért egy másik csatornával a vizet vissza kell vezetni a Niagarába. Az előzetes számítások azonban azt mutatták, hogy az ilyen nagy beruházások nem térülnének meg. Forgó mágneses tér A hírneves Kelvin lorddal az élén nemzetközi Niagara-bizottság alakult, amelynek az volt a feladata, hogy a probléma megoldására pályázatot írjon ki, majd elemezze a beküldött javaslatokat. Ha ma átnézzük a befutott munkákat, nehezen tudjuk leplezni mosolyunkat, a megoldások ugyanis túl naivak és kivitelezhetetlenek. Egyesek a vízeséstől a fogyasztókig valamilyen hidraulikus rendszerrel kívánták megoldani az erőátvitelt. A javaslatoknak majdnem a fele nem volt kapcsolatban az elektrotechnikával, egyszerűen mechanikai elveken alapult. Az egyik villamossággal kapcsolatos megoldás szerint az ezer voltos áramfejlesztőket sorozatban össze kell kapcsolni, s amelyek aztán Buffalóban ellátnák a szintén sorozatosan kapcsolt tíz motort. Nagy feszültségre volt szükség, mert számításba vették a víz szintjének csökkenését. Kisebb figyelmet keltett George Forbes professzor javaslata. Őt a váltóáram és a többfázisú rendszer ügyvédjének nevezték. Megoldása az ilyen rendszert célozta, hangsúlyozta, hogy rendkívül jó a tapasztalata Tesla motorjával, amelyet már sorozatban gyártott a Westighouse cég. Az öt lóerős motorok előnye szerinte több mint nyilvánvaló. A bizottság megállapította, hogy a megoldások közül egyik sem elégítette ki, ezért senkinek sem ítéli oda a jutalmat. Tesla szabadalma annak a ritka példája, hogy a tetszetős megoldás kielégítette a gyakorlatiasságot és a tökéletességet. A többfázisú áram néhány, egymástól független tekercsben is mágneses teret hoz létre. A tekercsek közül kizárólag az egyikben a legerősebb a mágneses mező, a többi tekercsben kisebb az áram értéke, összhangban a megfelelő fázisú vezeték áramának értékével. A mágneses tér eredményét az egyes tekercsek tereinek kapcsolásával kapják meg, s főleg a legerősebb tekercs hozzájárulásától függ. Ennek a térnek az iránya megegyezik a legerősebb terkercsben keletkezett áram irányával. A helyzet azért érdekes, mert a váltóáram tulajdonsága miatt a tekercsek szerepe változik. A legerősebb tér váltakozva áthalad valamennyi tekercsen, s tekintve, hogy magjuk zárt kört alkot, a keletkezett mező forgó mozgást végez. Ha egy ilyen mezőbe fémhengert helyezünk, az a benne indukálódott áram hatására forogni kezd. Ez a motor rotorja. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ilyen rotor nincs tekercselve. Ez rendkívüli előnynek számít, ha meggondoljuk, hogy az ilyen tekercsek ellátása csúszó kefék révén oldódik meg. A kefék azonban a szikrázás miatt gyorsan kopnak. Ez a megoldás olyan, mintha a körhintán forgót limonádéval szeretnénk megitatni. Szükségszerűen valamennyi menynyiség kárba vész. Westinghouse hasznosította Tesla találmányát Tesla motorjának az előnye szemmel látható. Mellőzi a csúszókeréket, teherbíró, a fordulat nem függ a megterheléstől. Szabadalma abban az időben jelent meg, amikor választani kellett a különféle rendszerek közül, s ezzel kijelölni a villamos technológia fejlődését legalább száz évre. Időközben a többfázisú rendszer nagyon hasznosnak bizonyult. Az 1891. évi frankfurti vásár idején a 150 kilométer távolságban levő ,.Lauffent árammal látták el. Dobrovojski kipróbálta a háromfázisú, száz lóerős motort. Ehhez felhasználta Tesla elképzelését. A többfázisú rendszer nagyon jó megoldás nagyobb távolság esetén. Az ilyen rendszerrel ugyanis a feszültséget át lehet alakítani nagyobb értékűvé, amely elenyésző veszteséggel szállítható vezetékek révén. A fogyasztás előtt transzformátorokkal az áramot újra átalakítják kisebb értékűvé. Az 1893. évi chicagói világkiállításon a rendszert előzetes próba alá vetették. A kísérletezés után Westinghouse elnyerte azt a jogot, hogy a magarai vízi erőművet Tesla többfázisú rendszere alapján építse föl. Slobodan BOSANIG Bóbán László rajzai I MAGYAR SZÓ A MAGYAR SZÓ KULTURÁLIS ÉS KRITIKAI MELLÉKLETE SZERKESZTI! VEGEI, LÁSZLÓ 10. 1976 11. oldal