Magyar Szó, 1976. március (33. évfolyam, 59-72. szám)
1976-03-10 / 68. szám
/ Szerda, 1976. márc. 10. Csonoplya Továbbra is Ivanovics Ferenc a tűzoltóparancsnok A csonoplyai önkéntes tűz oltótestület vasárnap tartotta évi közgyűlését. A gyűlésen egyperces hallgatással adóztak a közelmúltban elhunyt tagoknak, ifjabb Dobi Istvánnak, Mayer Józsefnek és Ódry Évának. Ezt követően Vranics György olvasott fel beszámolót. Ebből kiizűnit, hogy az elmúlt évben a tűzoltók tevékenységekielégítő volt. Az ifjúsági csapat a Medencén megtartott tartományi versenyen megszerezte az első helyet, és ezzel jogot nyert arra, hogy szeptemberben részt vegyen a köztársaságközi ifjúsági tűzoltó versenyen. Ez nemcsak a csonoplyai, hanem a zombori község tűzoltóinak is a sikere. A közgyűlésen a következőket választották az új vezetőségbe: a tűzoltóparancsnok továbbra is Ivanovics Ferenc, helyettese Mile Boánjek, az egyesület elnöke Dušan Pejin, helyettese Marko Bumać, titkár Miroslav Spehar, pénzszámok Boranov Timofej. A vezetőség tagjai: Kanyó Lajos, Nedeljiko Podra Scanda, Milan Kosjer, Vlada Niniković, Baoczki Gergely, Ilija Supica, ifjabb Fábián József és Zöldikerti Ottó. Az ellenőrző bizottság tagjai: Baracevity Béla, Mile Miljkovic és Marx József. A községi szövetség választmányában a csonoplyai útont Ivanovics Ferenc és Dusán Pejin képviseli. • SZAKÁCS Pál (ZÁMBÓ Illés felv.) Jól gazdálkodott az elmúlt évben a bezdáni Vojvodina Nyomdaipari Vállalat. Tavaly és tavalyelőtt a gépekre, a csarnokok építésére 5 millió dinárt költött. Az említett összegből 3,5 millió dinárt saját eszközeikből teremtettek elő. Egyébként tavalyelőtt az átlagkereset 1912, tavaly pedig 2233 dinár volt. Különösen jó eredményt ért el a nyomda kartonosztálya. Képünk ezen az osztályon készült. Több zöldövezetet! Kanizsán átszervezik az erdőtelepítők mozgalmát A kanizsai erdőtelepítők mozgalma a múltban jelentősen hozzájárult környezetünk zöldövezetének kialakításához, az utóbbi három-négy évben azonban alig mutatott fel eredményt. A helyi szervezetek rendeztek ugyan fásítási akciókat, de hiányzott egy olyan szervezet, amely az akciók folyamatosságáról gondoskodott volna. A SZISZ községi választmánya és a Szocialista Szövetség az erdőtelepítők mozgalmának átszervezése és felújítása mellett foglalt állást. E célból megalakították a mozgalom átszervezését kezdeményező bizottságot. A napokban ülést tartott a bizottság, és megválasztotta azokat a személyeket, akik a későbbiek során gondoskodni fognak a mozgalom munkájának beindításáról. Az elnöki teendők végzésével Djordje Supicot, a községi képviselő-testület gazdasági titkárát bízták meg, helyettese Tokai István, titkára pedig Pósa József, a községi képviselő-testület gazdasági felügyelője lett. A bizottságban helyet kaptak még az iskolák, a helyi közösségek és más társadalmipolitikai szervezetek képviselői is. Hangsúlyozták, hogy nagy szükség van az iskolák fiataljainak és az ifjúsági alapszervezetek tagjainak részvételére ahhoz, hogy községünkben a zöldterület nagyságát növelni tudják. Csak a fiatalos társadalmi munkájával érhető el számottevő eredmény. LOSONC Rezső, az Ady Endre Általános Iskola képviselője kitért a zöldövezet védelmének jelentőségére is. Mind a fiatalok, mind az idősek figyelmét fel kell hívni arra, hogy óvják a már meglevő fákat és más növényeket. Gyakran megtörténik, hogy a frissen elültetett fákat ismeretlen személyek kitörik, az utcákat díszítő pázsitot pedig labdarúgópályának használt BÖZSÓ István, a SZISZ községi választmányának elnöke javasolta, hogy a tavasz közeledtével megszervezzenek minél előbb akciókat. Az iskolákban és a községekben alakítsanak brigádokat, hogy a tavasz beköszöntésével megkezdjék a munkát. SEBŐK Zoltán MAGYAR SZÓ ★ VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * Őszre lovul Siobodka élelmiszer- ellátása Intézkedések a főzelékféle és gyümölcstermelés növelésére A Szocialista Szövetség szabadkai községi választmányának falubizottsága, a községi szakszervezeti tanács életszínvonalügyi bizottságának és az Agros AIK képviselőinek együttes ülésén megvitatták a város élelmiszer-ellátását, valamint azt, hogy miként lehetne jelentősen javítani a főzelékfélével és gyümölccsel való ellátást. A megbeszélésen leszögezték, hogy mindent meg kell tenni a város élelmiszer-ellátásának javításáért. A jövőben nem történhet meg, hogy a fontos élelmiszercikkek, amelyek minden nehézség nélkül megtermelhetők a községben, hiánycikkek legyenek a piacon. Már most meg kell tenni mindent, hogy őszre jelentősen javuljon a város ellátása. , A tavaszi vetés előtt állunk, így még nem késő intézkedni . A cél érdekében a községi élelmiszerforgalmazó vállalatoknak pontosan fel kell mérniük a szükségleteket egyes árucikkekből, és enviek alapján önigazgatási megegyezést kell kötniük a termelővállalatokkal. Ezt a kérdést a Merkur Társult Kereskedelmi Vállalat és az Agros AIK illetékeseire bízták azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül intézkedniük kell. A községi végrehajtó tanács figyelemmel fogja kísérni az akció menetét, és minden héten információt vár róla. A jobb és főleg olcsóbb ellátás érdekében javasolják, hogy a községi vállalatokban a szakszervezeti csoportok illetékesei mérjék fel a dolgozók télirevaló szükségletét. Ezt a kezdeményezést csak üdvözölhetjük, hiszen eddig még egyetlen évben sem nyúltak ilyen komolyan a problémához, pedig világos, hogy csak összefogással, a szükségletek és a lehetőségek pontos felmérésével érhető el, hogy a város élelmiszer-ellátása zavartalan legyen. Ha szervezetten fognak hozzá az illetékesek a probléma megoldásához, akkor nemcsak a várható szükségleteket tudják maradéktalanul kielégíteni, hanem minden bizonnyal jelentősen csökkenthető lesz a legfontosabb főzelékfélék és a gyümölcs kiskereskedelmi ára. Hosszú évek után végre szervezett lesz a város ellátása és ennek nemcsak a fogyasztók, hanem a termelők is örülnek, mert minden bizonnyal a megkötendő önigazgatási megállapodások szilárd alapot jelentenek és nem lesznek kitéve a piac kénye-kedvének. ШН d N :f-VTi ■ :tJl I Hangoljuk össze igényeinket lehetőségeinkkel A társadalmi színvonal céljait szolgáló létesítmények építési sorrendjét határozzák meg a polgárok A gyors ütemben iparosodó Verbász sem tudja elkerülni a hozzá hasonló módon fejlődő és várossá terebélyesedő települések sorsát. A gyáripar, főleg pedig az élelmiszeripar robbanásszerű fejlődése ugyanis olyan mértékben kívánta és kötötte le a község véges anyagi erőit, hogy más területek bizony, többé-kevésbé, lemaradtak ebben a haladásért folytatót versenyfutásban. Vonatkozik ez elsősorban a polgárok és dolgozók jóléti, kulturális és szociális igényeinek kielégítését szolgáló létesítmények részbeni hiányára vagy korlátozott voltára. Hogy ez így van, hogy ennek tudatára ébredtek Verbászon, bizonyítja az az igyekezet is, amellyel most ezt a lemaradást, lépésvesztést pótolni szeretnék. Az érdekközösségek és a helyi közösségek közép- és hoszútávú fejlesztési terveiben, de a polgárok tudatában is, a létesítmények és intézmények egész sora szerepel, melyeket a verbásziak inkáb rövidebb, mint hoszszabb időn belül, a városukban látni és használni szeretnének. Hadd soroljuk fel ezeket a teljességre való törekvés nélkül: két iskola, fél tucat tornaterem, néhány óvoda és napközi, sportcsarnok, téli uszoda, üdülő- és kiránduló központ a vadászerdőben, gyermeküdülő a hegyekben és a tengeren, négyszáz ágyas kórház, színház, könyvtár, vásárcsarnok, központi temető, tömegszervezetek számára munkahelyiségek, új aszfalt burkolta utak a városban, vasúti felüljáró, stb. S hogy mennyibe kerülne mindez? Nehéz pontosan megmondani, de óvatos becslések alapján is, mai árakat véve alapul, legalább 600— 650 millió dinárba. Vagyis a község teljes idei költségvetésének több mint tízszeresébe. Illúzió és önámítás volna feltételezni, hogy ezeket — egyébként tényleg minden szempontból szükségesnek mondható —, igényeiket máról holapra meg lehet vasítani. Nem Verbász, hanem nála sokkal fejlettebb és gazdagabb közösség sem vállalkozna, rövid távon, ilyen méretű nem gazdasági jellegű beruházásokra. Mi égyen hát a követendő út? Első lépésként meg kell határozni, milyen sorrendben építsünk, mit kell felépítenünk ebben az ötéves tervben, és mit az elövetkezőkben. Vagyis el kell végezni a fontossági rangsorolást. Ezzel párhuzamosan számba kell venni a létesítmények építéséhez szükséges eszközök számításba vehető valamennyi forrását, az érdekközösségek öt évre szóló beruházási eszközeit, a helyi járulék eszközeit és egyéb, más forrásokat is. Bizonyos beruházások pénzeléséből nem maradhatnak ki a társultmunka-szervezetek sem. Egy üzemi bölcsőde, vagy napközi létesítése elsősorban vállalati, és csak azután a gyermekvédelmi érdekközösség feladata. Hasonló módon komoly gazdasági érdeke, például Verbász élelmiszeriparának, az úthálózat korszerűsítése és a vasúti felüljáró megépítése. A következő lépés volna, s talán a legfontosabb, az összes rendelkezésre álló eszközök egyesítése, társítása, a fönt ecsetelt beruházási program hiánytalan és határidőven való megvalósítása érdekében. Csak így, az önigazgatás elvein alapuló eszköztársítással, illetve a beruházások fontossági sorrendben való meghatározásával képzelhető el a dolgozók és polgárok jogos igényei egy részének ebben az ötéves tervben való megvalósítása. Zs Gy. 1975-ben Nyolcszázötven munkás tért haza Ilingyről A férfiak munkába állítása nem okoz gondot . Az érdekközösség tértseléről még négyezren dolgoznak külföldön Az energiaválság nyomán fellépett gazdasági visszaesés 1975-ben is éreztette hatását Nyugat-Európa országaiban. Tovább csökkent a munkavállalás lehetősége, folytatódtak a munkáselbocsátások és nőtt a munkanélküliek száma. Ennekhatását elsősorban a vendégmunkások érezték meg, közöttük mintegy 800 000 jugoszláv. Ezért az utóbbi időben emelkedett a visszatérő munkások száma. És nemcsak azok jönnek haza, akik elvesztették munkájukat, hanem olyanok is, akiket a bizonytalanság, kilátástalan helyzet, vagy a megváltozott bánásmód kényszerített ilyen lépésre, öt szomszédos község: Kula, Kishegyes, Bácstopolya, Szenttamás és Verbász területét magában foglaló Verbászi Foglalkoztatásügyi Érdekközösség 1975-ben 540 visszatérő munkást vett nyilvántartásba, ezek közül 180 verbászi. A becslések szerint azonban a visszatérők száma jóval nagyobb, és legalább 850-re tehető. Sokan ugyanis nem jelentkeztek a munkaközvetítőnél, vissatérésük után folytatták eredeti foglalkozásukat, a földművelést. A külföldről visszatérő munkások egy részének munkába állítása nem ütközött, és feltehetőleg a jövőben sem ütközik nagyobb nehézségekbe. A szakképzett dolgozó, ésáltalában a férfi munkaerő, gyorsan kapott munkát. Nem így a szakképzetlen, általában női dolgozó. Ezek elhelyezése szinte megoldatlan. Ezzel magyarázható, hogy a visszatérők majd felének eddig nem sikerült munkát biztosítani. Mit várhatunk ebben az évben? Folytatódik-e a külföldön dolgozó munkásaink hazatérése, mekkora lesz ezek száma? Ehhez tudni kell, hogy 37 érdekközösség területéről Nyugat-Európában és Ausztráliában megközelítőleg 4000 vendégmunkás dolgozik. Ez iek közül 200— 300 valószínűleg már nem tér vissza hazájába; férjhez magy, családot alapít és véglegesen letelepszik a befogadó országban. A többiek azonban — és ezt el is mondták újévi itt-tartózkodásukkor — hazavágynak, és haza is jönnek, előbb vagy utóbb. A januuári és februári adatokből ítélve 1975- ban legalább 800 személy visszatérésére számíthatunk. Mint mondattuk, a férfiak munkába állításával nem lesz baj, a visszatérő nőket azonban először tanfolyamra kell küldeii, hogy valamiben ,szakképesítést nyerve, iényebben jussanak munkához. Zs. Gy. Községi helyett községközi tanfelügyelőséget! Kula, Kishegyes, Szenttamás és Verbász községeket foglalná magában A Tartományi Oktatási Titkárság és a Tartományi Tanfelügyelőség a Vajdaság területén működő tanfelügyelőségek helyzetét vizsgálva megállapította, hogy a jelenlegi községi tanfelügyelőségek helyett — figyelembe véve ezek sajátos helyzetét és feladatait —,a jövőben több községet magába foglaló községközi tanfelügyelőségeket kell létrehozni. A Tartományi Tanfelügye- lőség javaslata szerint Verbász Apatinnal, Hódsággal, Kulával és Zomborral együtt a Nyugat-Bácskai Községközi Tanfelügyelőség kötelékeibe tartozna. A tanfelügyelőség székhelye Zomborban lenne. A községi végrehajtó tanács a napokban foglalkozott a fenti javaslattal, és egyet is ért azzal a részével, amely a községközi tanfelügyelőségek felállítását szorgalmazza, hiszen Verbásznak eddig is közös, községközi tanfelügyelősége volt Kulával. Ugyanakkor a jövőbeni hovatartozás szempontjából a végrehajtó tanácsnak más a véleménye. Verbászt, a jószomszédi viszonyon túl, a községközi együttműködés számos szála köti Kulához, Kishegyeshez és Szenttamáshoz. Gazdasági kapcsolatokon kívül az oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, szociális védelem területén elért jó eredmények fémjelezik ezt az együttműködést. A gyümölcsöző együttműködés új állomását jelentené egy olyan községközi tanfelügyelőség, amely e négy szomszédos község területére alakulna. A szomszédos községekkel folytatott első ilyen irányú eszmecserék már megtörténtek, és remény van arra, hogy a verbásziak kezdeményezését siker koronázza. 9. oldal