Magyar Szó, 1976. március (33. évfolyam, 59-72. szám)

1976-03-10 / 68. szám

/ Szerda, 1976. márc. 10. Csonoplya Továbbra is Ivanovics Ferenc a tűzoltóparancsnok A csonoplyai önkéntes tűz oltótes­tüle­t vasárnap tartot­ta évi közgyűlését. A gyűlé­sen egyperces hallgatással adóztak a közelmúltban el­hunyt­ tagoknak, ifjabb Dobi Istvánnak, Mayer Józsefnek és Ódry Évának. Ezt követő­en Vranics György olvasott fel beszámolót. Ebből kiizűnit, hogy az elmúlt évben a tűz­oltók tevékenysége­­kielégítő volt. Az ifjúsági csapat­ a Medencén megtartott­ tarto­mányi versenyen megszerez­te az első helyet, és ezzel jogot nyert arra, hogy szep­temberben részt vegyen a köztársaságközi­ ifjúsági tűz­oltó ver­senyen. Ez nemcsak a csonoplyai, hanem a zombo­­ri község tűzoltóinak is a si­kere. A közgyűlésen a követke­zőket választották az új ve­zetőségbe: a tűzoltóparancs­nok továbbra is Ivanovics Ferenc, helyettese Mile Boá­­njek, az egyesület elnöke Du­šan Pejin, helyettese Marko Bumać, titkár Miroslav Spe­har, pénzszámok Boranov Ti­mofej. A vezetőség tagjai: Kanyó Lajos, Nedeljiko Pod­­ra Scanda, Milan Kosjer, Vla­da Niniković, Baoczki Ger­gely, Ilija Supica, ifjabb Fá­bián József és Zöldikerti Ot­tó. Az ellenőrző bizottság­­ tagjai: Baracevity Béla, Mi­­le Miljkovic és Marx József. A községi szövetség választ­mányában a csonoplyai útont Ivanovics Ferenc és Dusán­ Pej­in képviseli. • SZAKÁCS Pál (ZÁMBÓ Illés felv.) Jól gazdálkodott az elmúlt évben a bezdáni Vojvodina Nyomdaipari Vállalat. Tavaly és tavalyelőtt a gépekre, a csarnokok építésére 5 millió dinárt költött. Az említett összegből 3,5 millió dinárt saját eszközeikből teremtettek elő. Egyébként tavalyelőtt az átlagkereset 1912, tavaly pedig 2233 dinár volt. Különösen jó ered­ményt ért el a nyomda kartonosztálya. Képünk ezen az osztályon készült. Több zöldövezetet! Kanizsán átszervezik az erdőtelepítők mozgalmát A kanizsai erdőtelepítők mozgalma a múltban jelentő­sen hozzájárult környezetünk zöldövezetének kialakításá­hoz, az utóbbi három-négy évben azonban alig mutatott fel eredményt. A helyi szer­vezetek rendeztek ugyan fá­sítási akciókat, de hiányzott egy olyan szervezet, amely az akciók folyamatosságáról gondoskodott volna. A SZISZ­ községi választ­mánya és a Szocialista Szö­vetség az erdőtelepítők moz­galmának átszervezése és fel­újítása mellett foglalt állást. E célból megalakították a mozgalom átszervezését kez­deményező bizottságot. A na­pokban ülést tartott a bizott­ság, és megválasztotta azo­kat a személyeket, akik a ké­sőbbiek során gondoskodni fognak a mozgalom munká­jának beindításáról. Az elnöki teendők végzé­sével Djordje Supicot, a köz­ségi képviselő-testület gazda­sági titkárát bízták meg, helyettese Tokai István, tit­kára pedig Pósa József, a községi képviselő-testület gazdasági felügyelője lett. A bizottságban helyet kaptak még az iskolák, a helyi kö­zösségek és más társadalmi­politikai szervezetek képvise­lői is. Hangsúlyozták, hogy nagy szükség van az iskolák fia­taljainak és az ifjúsági alap­szervezetek tagjainak részvé­telére ahhoz, hogy közsé­günkben a zöldterület nagy­ságát növelni tudják. Csak a fiatalos­ társadalmi mun­kájával érhető el számotte­vő eredmény. LOSONC Rezső, az Ady Endre Általános Iskola kép­viselője kitért a zöldövezet védelmének jelentőségére is. Mind a fiatalok, mind az idősek figyelmét fel kell hív­ni arra, hogy óvják a már meglevő fákat és más növényeket. Gyakran meg­történik, hogy a frissen elültetett fákat ismeretlen személyek kitörik, az utcá­kat díszítő pázsitot pedig labdarúgópályának használ­t BÖZSÓ István, a SZISZ községi választmányának el­nöke javasolta, hogy a ta­vasz közeledtével megszer­vezzenek minél előbb akció­kat. Az iskolákban és a köz­ségekben alakítsanak brigá­dokat, hogy a tavasz bekö­szöntésével megkezdjék a munkát. SEBŐK Zoltán MAGYAR SZÓ ★ VAJDASÁG * VAJDASÁG * VAJDASÁG * Őszre lovul Siobodka élelmiszer- ellátása Intézkedések a főzelékféle és gyümölcstermelés növelésére A Szocialista Szövetség szabadkai községi választ­mányának falubizottsága, a községi szakszervezeti ta­nács életszínvonalü­gyi bizottságának és az Agros AIK képviselőinek együttes ülésén megvitatták a város élelmiszer-ellátását, valamint azt, hogy miként le­hetne jelentősen javítani a főzelékfélével és gyü­mölccsel való ellátást. A megbeszélésen leszögezték, hogy mindent meg kell tenni a város élelmiszer-ellátásának javításáért. A jövőben nem történhet meg, hogy a fontos élelmi­szercikkek, amelyek minden nehézség nélkül meg­­termelhetők a községben, hiánycikkek legyenek a piacon. Már most meg kell tenni mindent, hogy őszre jelentő­sen javuljon a város ellátá­sa. , A tavaszi vetés előtt ál­lunk, így még nem késő in­tézkedni­ . A cél érdekében a községi élelmiszerforgalmazó vállal­a­toknak pontosan fel kell mérniük a szükségleteket egyes árucikkekből, és env­iek alapján önigazgatási megegyezést kell kötniük a termelővállalatokkal. Ezt a kérdést a Merkur Társult Kereskedelmi Vállalat és az Agros AIK illetékeseire bíz­ták azzal, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül intéz­kedniük kell. A községi végrehajtó tanács figyelem­mel fogja kísérni az akció menetét, és minden héten információt vár róla. A jobb és főleg olcsóbb ellátás érdekében javasol­ják, hogy a községi vállala­tokban a szakszervezeti cso­portok illetékesei mérjék fel a dolgozók télirevaló szükségletét. Ezt a kezdeményezést csak üdvözölhetjük, hiszen eddig még egyetlen évben sem nyúltak ilyen komolyan a problémához, pedig világos, hogy csak összefogással, a szükségletek és a lehetősé­gek pontos felmérésével ér­hető el, hogy a város élel­miszer-ellátása zavartalan le­gyen. Ha szervezetten fog­nak hozzá az illetékesek a probléma megoldásához, ak­kor nemcsak a várható szük­ségleteket tudják maradék­talanul kielégíteni, hanem minden bizonnyal jelentősen csökkenthető lesz a legfon­tosabb főzelékfélék és a gyümölcs kiskereskedelmi ára. Hosszú évek után vég­re szervezett lesz a város el­látása és ennek nemcsak a fogyasztók, hanem a terme­lők is örülnek, mert minden bizonnyal a megkötendő ön­­igazgatási megállapodások szilárd alapot jelentenek és nem lesznek kitéve a piac kénye-ked­vének. ШН d N :f-VTi ■ :t­Jl I Hangoljuk össze igényeinket leh­etőségeinkkel A társadalmi színvonal céljait szolgáló létesítmények építési sorrendjét határozzák meg a polgárok A gyors ütemben iparosodó Verbász sem tudja elkerülni a hozzá hasonló módon fejlődő és várossá terebélyesedő települések sorsát. A gyáripar, főleg pedig az élelmiszeripar r­obbanásszerű fejlődése ugyanis olyan mértékben kívánta és kötötte le a köz­ség véges anyagi erőit, hogy más területek bizony, többé-kevésbé, lemaradtak ebben a haladásért folyta­tót versenyfutásban. Vonatkozik ez elsősorban a polgárok és dolgozók jólé­ti, kulturális és szociális igé­nyeinek kielégítését szolgáló létesítmények részbeni hiá­nyára vagy korlátozott vol­tára. Hogy ez így van, hogy ennek tudatára ébredtek Ver­bászon, bizonyítja az az igye­kezet is, amellyel most ezt a lemaradást, lépésvesztést pótolni szeretnék. Az érdekközösségek és a helyi közö­sségek közép- és hoszútávú fejlesztési tervei­ben,­ de a polgárok tudatá­ban is, a létesítmények és intézmények egész sora sze­repel, melyeket a verbásziak inkáb rövidebb, mint hosz­szabb időn belül, a városuk­ban látni és használni sze­retnének. Hadd soroljuk fel ezeket a teljességre való tö­rekvés nélkül:­­ két iskola, fél tucat tor­naterem, néhány óvoda és napközi, sportcsarnok, téli uszoda, üdülő- és kiránduló központ a vadászerdőben, gyermeküdülő a hegyekben és a tengeren, négyszáz ágyas kórház, színház, könyv­tár, vásárcsarnok, központi temető, tömegszervezetek szá­mára munkahelyiségek, új aszfalt burkolta utak a vá­rosban, vasúti felüljáró, stb. S hogy mennyibe kerülne mindez? Nehéz pontosan meg­mondani, de óvatos becslé­sek alapján is, mai árakat véve alapul, legalább 600— 650 millió dinárba. Vagyis a község teljes idei költség­vetésének több mint tízszer­e­sébe. Illúzió és önámítás vol­na feltételezni, hogy ezeket — egyébként tényleg min­den szempontból szükséges­nek­ mondható —, igényeiket máról holapra meg lehet va­­sítani. Nem Verbász, ha­nem nála sokkal fejlettebb és gazdagabb közösség sem vállalkozna, rövid távon, ilyen méretű nem gazdasági jellegű beruházásokra. Mi égyen hát a követendő út? Első lép­ésként meg kell határozni, milyen sorrend­ben építsünk, mit kell felé­pítenünk ebben az ötéves tervben, és mit az elövetke­zőkben. Vagyis el kell vé­gezni a fontossági rangsoro­lást. Ezzel párhuzamosan számba kell venni a létesít­mények építéséhez szükséges eszközök számításba vehető valamennyi forrását, az ér­dekközösségek öt évre szóló beruházási eszközeit, a helyi járulék eszközeit és egyéb, más forrásokat is. Bizonyos beruházások pénzeléséből nem maradhatnak ki a tár­­sultmunka-szervezetek sem. Egy üzemi bölcsőde, vagy napközi létesítése elsősor­ban vállalati, és csak azután a gyermekvédelmi érdekkö­zösség feladata. Hasonló mó­don komoly gazdasági érde­ke, például Verbász élelmi­szeriparának, az úthálózat korszerűsítése és a vasúti felüljáró megépítése. A következő lépés volna, s talán a legfontosabb, az összes rendelkezésre álló esz­közök egyesítése, társítása, a fönt ecsetelt beruházási program hiánytalan és határ­időven való megvalósítása érdekében. Csak így, az önigazgatás elvein alapuló eszköztársí­­tással, illetve a beruházások fontossági sorrendben való meghatározásával képzelhető el a dolgozók és polgárok jogos igényei egy részének ebben az ötéves tervben va­ló megvalósítása. Zs Gy. 1975-ben Nyolcszázötven munkás tért haza Ilin­g­yről A férfiak munkába állítása nem okoz gondot . Az érdekközösség tértseléről még négyezren dolgoznak külföldön Az energiaválság nyomán fellépett gazdasági vissza­esés 1975-ben is éreztette ha­tását Nyugat-Európa orszá­gaiban. Tovább csökkent a munkavállalás lehetősége, folytatódtak a munkáselbo­­csátások és nőtt a munkanél­küliek száma. Ennek­­hatá­sát elsősorban a vendégmun­kások érezték meg, közöttük mintegy 800 000 jugoszláv. Ezért az utóbbi időben emelkedett a visszatérő mun­kások száma. És nemcsak azok jönnek haza, akik el­vesztették munkájukat, ha­nem olyanok is, akiket a bizonytalanság, kilátástalan helyzet, vagy a megváltozott bánásmód kényszerített ilyen lépésre, öt szomszédos köz­ség: Kula, Kishegyes, Bács­topolya, Szenttamás és Ver­bász területét­ magában fog­laló Verbászi Foglalkoztatás­ügyi Érdekközösség 1975-ben 540 visszatérő munkást vett nyilvántartásba, ezek közül 180 verbászi. A becslések szerint azonban a visszaté­rők száma jóval nagyobb, és legalább 850-re tehető. Sokan ugyanis nem jelent­keztek a munkaközvetítőnél, viss­atérésük után folytat­ták eredeti foglalkozásukat, a földművelést. A külföldről visszatérő munkások egy részének munkába állítása nem ütkö­zött, és feltehetőleg a jövő­ben sem ütközik nagyobb nehézségekbe. A szakkép­zett dolgozó, és­­általában a férfi munkaerő, gyorsan ka­pott munkát. Nem így a szak­képzetlen, általában női dol­gozó. Ezek elhelyezése szin­te megoldatlan. Ezzel ma­gyarázható, hogy a vissza­térők majd felének eddig nem sikerült munkát bizto­sítani. Mit várhatunk ebben az évben? Folytatódik-e a kül­földön dolgozó munkásaink hazatérése, mekkora lesz ezek száma? Ehhez tudni kell, hogy 37 érdekközösség területéről Nyugat-Európá­­ban és Ausztráliában megkö­zelítőleg 4000 vendégmunkás dolgozik. Ez iek közül 200— 300 valószínűleg már nem tér vissza hazájába; férjhez magy, családot alapít és véglegesen letelepszik a be­fogadó országban. A többiek azonban — és ezt el is mondták újévi itt-tartózko­­d­ásukkor — hazavá­gynak, és haza is­ jönnek, előbb vagy utóbb. A januuári és feb­ruári adatokből ítélve 197­5- ban legalább 800 személy visszatérésére számíthatunk. Mint monda­ttuk, a férfiak munkába állításával nem lesz baj, a visszatérő nőket azonban először tanfolyamra kell külde­ii, h­ogy valami­ben ,szakképesítést nyerve, i­é­nyebben jussanak mun­kához. Zs. Gy. Községi helyett községközi tanfelügyelőséget! Kula, Kishegyes, Szenttamás és Verbász községeket foglalná magában A Tartományi Oktatási Titkárság és a Tartományi Tanfelügyelőség a Vajdaság területén működő tanfelügye­lőségek helyzetét vizsgálva megállapította, hogy a jelen­legi községi tanfelügyelősé­­gek helyett — figyelembe vé­ve ezek sajátos helyzetét és feladatait —,a jövőben több községet magába foglaló községközi tanfelügyelősége­ket kel­l létrehozni. A Tartományi Tanfelügye-­­ lőség javaslata szerint Ver­bász Apatinnal, Hódsággal, Kulával és Zomborral együtt a Nyugat-Bácskai Községkö­zi Tanfelügyel­őség köteléke­ibe tartozna. A tanfelügyelő­ség székhelye Zomborban lenne. A községi végrehajtó ta­nács a napokban foglalko­zott a fenti javaslattal, és egyet is ért azzal a részével, amely a községközi tanfel­ügyelőségek felállítását szor­galmazza, hiszen Verbásznak eddig is közös, községközi tanfelügyelősége volt Kulá­­val. Ugyanakkor a jövőbeni hovatartozás szempontjából a végrehajtó tanácsnak más a véleménye. Verb­ászt, a jó­szomszédi viszonyon­­ túl, a községközi együttműködés számos szála köti Kulához, Kishegyeshez és Szenttamás­hoz. Gazdasági kapcsolato­kon­ kívül az oktatás, fog­lalkoztatás, egészségügy, szo­ciális védelem területén el­ért jó eredmények fémjele­zik ezt az együttműködést. A gyümölcsöző együttműkö­dés új állomását jelentené egy olyan községközi tanfel­ügyelőség, amely e négy szomszédos község területére alakulna. A szomszédos köz­ségekkel folytatott első ilyen irányú eszmecserék már meg­történtek, és remény van ar­ra, hogy a verbásziak kezde­ményezését siker koronázza. 9. oldal

Next