Magyar Szó, 1976. március (33. évfolyam, 59-72. szám)
1976-03-13 / 71. szám
2. oldal Előtérben korunk legfontosabb gazdasági problémái Közzétették a negyedik UNCTAD ideiglenes napirendjét A középkorból átugroni a XXI. századba Első benyomások Mexikóból Különtudósítónk telexjelentése Nairobiból jelenti a Tanjug. Nairobiban közzétették az ENSZ negyedik kereskedelmi és fejlesztési értekezletének (UNCTAD) ideiglenes napirendjét. Az értekezletet ez év májusában tartják meg a kenyai fővárosban. Az UNCTAD májusi értekezletének ideiglenes napirendjét a következőképpen foglalhatjuk össze: 1. A nyersanyagok. Konkrét akciók foganatosítása a világ nyersanyaggazdálkodási rendszerének megváltoztatása érdekében. 2. A késztermékek és félkész termékek problematikája. 3. A nemzetközi kereskedelmi és fejlesztési folyamatokat érintő kérdések. Ennek keretében megvitatják a multilaterális kereskedelmi tárgyalások terén elért eredményeket, az akciókat, valamint a határozatokat, ezenkívül áttekintik a nemzetközi pénzügyi helyzetet. 4. A beruházások és a tényleges fejlesztést szolgáló eszközök átutalása. Ezen belül szó lesz számos fejlődő ország nagymértékű, eladósodásáról, továbbá a tőkeberuházások fokozásáról, a fejlődő országok pénzügyi helyzetéről, mérleghiányuk idegváltoztatásának lehetőségéről, a nemzetközi monetáris rendszer olyan módosításáról, amelynek hatására egyenletesebbé válna az elmaradott országok fejlődése és megszilárdulna a nemzetközi kereskedelem. 5. A technológia átvitelének kérdése. A fejlődő országok gazdasága technológiai színvonalának emelésére irányuló akciók. A technológia átvitelénél a viselkedési kódexre vonatkozó határozatok és az alkalmazásukra irányuló lehetőségek meghatározása. 6. A legelmaradottabb országok és az elmaradott szigetországok, valamint azoknak az államoknak a helyzete, amelyeknek nincs kijáratuk a tengerre. 7. A fejlődő országok gazdasági együttműködése, és a gazdasági kapcsolatok fokozására irányuló intézkedések és kezdeményezések. 8. A különböző gazdasági és társadalmi berendezésű országok közötti kereskedelmi kapcsolatok, többoldalú akciók az ilyen országok közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kibővítésére. A nairobi értekezlet rész-vevői megvitatnak néhány ügyrendi kérdést is, így pélldául az UNCTAD jövőbeni szerepére vonatkozó javaslatokat, megválasztják a kereskedelmi és fejlesztési igazgatóság tajgait, és elfogadják az értekezlet jelentését, amelyet az ENSZ közgyűlése elé terjesztenek. Az INNCTAD májusi nairobi értekezletét megelőzően kétapos tanácskozás lesz, amelyen igyekeznek rendezni minél több szervezési, adminisztratív és ügyrendi kérdést. Az értekezlet ideiglenes napirendje arra mutat, hogy Nairobiban napjaink legfontosabb gazdasági kérdéseit vitatják meg. MEXIKÓ. SOMBRERO.TEKILA. indiánok Zapata, IPancho Villa. A feudális elnyomás elleni forradalmak. I Szavak, nevek. Hangulat fűződik hozzájuk. Egy könyv, egy film nyújtotta élmény. Í Melyik az igazi, melyik •Mexikó igazi arca? Két napija, hogy megérkeztünk. Ahol most vagyok, amit most látok, az minden eddigit megcáfol. Erről nem olvastam sem Juan Rulfo, sem Carlos Fuentes regényeiben, ezt nem láttam a középkori misztikumú, fojtó, forró levegőjű mexikói filmekben. Mondjam, hogy ez az igazi kép, ez amit itt a Yucatánfélszigeten, a maja indiánok hazájában láttam? Csodálatos iramban, elképesztő módon fejlődő idegenforgalom. Ez az, ami minden eddigi ismeretemet elhomályosítja? Semmi sem fejezi ki erőteljesebben a mai Mexikó törekvéseit? Nem, ezt sem merem állítani. Nem arról van szó, hogy ez az igazi, Mexikó igazi arca, csak hogy ez az arc, s ez a kép roppant gyorsan I változik. Hogy változatos, I sokrétű, sokoldalú. A kö- s olajkitermelés, az acélterme lés, a gépipar, a mezőgazdaság, az idegenforgalom s a többi gazdasági ág fejlesztésére is nagy erőfeszítéseket tesznek. Rövid idő alatt a vendégeknek nem mutathatják meg mindezt, kis részebre futja csak az időből, a többit csak megemlíteni lehet. Ezek a fejlődés főbb irányai. Nem kevésbé lényeges, ami ebből következik: a jövedelem növekedése, az általános életszínvonalnak, a művelődés, új oktatás szintjének emelkedése. Amit rövid tartózkodásunk idején eddig is láthattunk, olvashattunk, abból kiderül, hogy noha Mexikó sokat fejlődött az elmúlt évtizedek során, gazdaságilag és más téren is, vendeglátóink nem rejtik véka alá a nehézségeket, az elmaradottság még látható nyomait sem. ITT, AZ ÚJ IDEGENFORGALMI KÖZPONTBAN spanyolul egyelőre még ritkán beszélnek a turisták. S tudjuk, ez mit jelent. A maja indiánok hazájában épülő korszerű szállodák és szórakozóhelyek még jobbára az ország devizabevételének növelését szolgálják. Tudjuk, miért van így, s mi indokolja a fejlődésnek ezt a szakaszát. A Yucatan-félszigeten, pontosabban délkeleti csücskén, Canem szigetecskén vagyunk. Keskeny földnyelv ez, alig kiemelkedő homoksáv a tengerből. Csoda tárul a szemünk elé. S amit hallunk, az is hihetetlennek tűnik. De nincsenek csodák, és saját szemének csak hisz az ember. Mint ennek is, hogy a száraz homokba ültetett csenevész pálmák majd óriássá nőnek. Láthatunk már olyanokat is. Mexikói tartózkodásunk második napján is visszavisszatérünk a szívélyes fogadtatásra. Feledhetetlen marad az öröm, a lelkesedés, amivel a mexikóiak, Vera Cruz népe fogadott bennünket. Nehéz lenne leírni, hogy ne hasson közhelynek. E rövid idő alatt is sok mindent láthattunk, hallhattunk, amit szóvá kell tenni. Mindenekelőtt a helyet, ahol vagyunk. hanem. Egy név, amelyet eddig sosem hallottam. Amelyet nem feledünk el soha. Nemcsak a látvány a lenyűgöző. Az adatok is. 1970-ben 117 lakos élt itt, négy évvel később 10 000, egy év,múlva ennek kétszerese, 1977-ben pedig, a tervek szerint, 70 000 lesz a lakosok száma. Puszta adatok, önmagukban is beszédesek. Az iramról, az erőfeszítésekről tanúskodnak, amelyeket a mexikói nep tesz az elmaradottság felszámolására. Fiatal mexikói szakemberek tervezték a 21 kilométeres homoksziget kiépítését. A munkálatok három szakaszban folynak. S érthetően nagyon sok pénzt igényelnek. A kedvező földrajzi fekvés, az enyhe éghajlat, a tiszta tenger, a sok verőfényes nap (évente 240) indokolttá teszi a beruházásokat, jelentős külföldi tőkebefektetés történt. EL KELL MÉG MONDANI, ezt többször hangsúlyozták, hogy a tervezők figyelembe vették a modern ember szükségleteit, a huszadik század, vívmányait és a maja indiánok művészeti, építészeti örökségét is. A modern cancuni szállodák formai kivitelezésében, homlokzataik építészeti megoldásában szerencsésen vegyül az évezredes helyi hagyomány és a korszerűség. Persze, ahhoz, hogy Cancún a kontinens legattraktívabb nyaralótelepe legyen, nem elegendő a kedvező természeti adottság. S a sok korszerűen megépített szálloda sem. A nagy nemzetközi repülőterek sem. Sok jól szakképzett káderre is szükség van ahhoz, hogy ezek a létesítmények vonzzák a vendégeket, és megteremtsék a tervezett jövedelmet. Roppant nagy utat kell megtenni. A lehető legrövidebb idő alatt néhol, talán itt a Yucatan-félszigeten is, a középkorból átugrani a XXI. századba. Lehet ezt? Megrázkódtatások nélkül bajósan. Ez a fejlődés, a gyorsított fejlődés velejárója itt is. BURÁNYI Nándor Nairobi Burgonya helyett narancs A németeket gunyorosan krumplipusztítóknak nevezték, amióta Nagy Frigyes porosz király két évszászaddal ezelőtt kötelezte alattvalóit a Dél-Amerikából származó burgonyatermesztésére. (A magyar burgonya szó burgundiai eredetére emlékeztet, és a krumpli szó is a németben gyökerezik.) A háborút követően néhány évig burgonyán éltek a németek, és megcsömörlöttek tőle. Miután megtollasodtak és a szénhidrátban gazdag gumós növényen (is) elhíztak, fokozatosan csökkent a fogyasztása. Nyugat-Németországban a múlt évben fejenként ,.csak” 92,4 kiló burgonyát ettek sülten, főtten vagy salátának elkészítve, míg néhány évvel korábban 137 kiló volt a fejadag. A Német Szövetségi Köztársaság, a Szovjetunió, Lengyelország, Kína és az Egyesült Államok mögött az ötödik helyezett volt burgonyatermesztésben. A visszafejtett termelés rontott előkelő helyezésén. A korábbi évi 27 millió tonnáról a múlt évben mintegy 10 millió tonnára zsugorodott az ország burgonyamennyisége. ..Krumpliország” immár behozatalra kényszerült. Főleg Hollandiából vásárolják a hiányzó mennyiséget, mert a német földművesnek, úgy látszik, nem kifizetődő a jelentős kézi munkát igénylő burgonya, a földből ekével kiforgatott gumót ugyanis meg kell mosni, majd gondosan raktározni. . A német lapok mind gyakrabban cikkeznek a rohamosan növekvő burgonyaárakról, amelynek okát nemcsak a csökkentett vetésterülettel, hanem a rossz tavalyi terméssel is magyarázzák. A német háziasszony 840 (régi) dinárért veszi a legolcsóbb burgonyát, a salátának kedvelt bamberger fajtáért 3,60 márkát, azaz 2520 dinárt fizet a piacon. Az éttermek burgonya helyett mind több galuskát szolgálnak fel, és a rizses ételek, illetve a kenyérrel fogyasztott készítmények 25— 50 százalékkal olcsóbbak, mint az étlapon szereplő burgonyakörítéses ételek. A németek takarékosságát ismerve, feltehető, hogy ezentúl némi burgonya helyett kettőt fogyasztanak majd naponta, és inkább narancsot esznek, mert olcsóbb az egykori nemzeti eledelnél. (bor) (16) Persze, a szocialista rendszer sem születik a forradalomból tisztán és minden ellentmondástól, az őt szülő társadalom viszonyaitól és felfogásaitól mentesen. Ellenkezőleg, több okból nemcsak a szocialista országok belső társadalmi viszonyait, hanem a közöttük fennálló viszonyt és a szocialista országoknak más államok iránti viszonyait is megterhelik azok a jellegzetességek és irányzatok, amelyek részét képezik annak a rendszernek, amely ellen a szocializmus ideológiája harcol. Annak idején már Lenin figyelmeztette a marxistákat arra, hogy a szocialista forradalom, vagyis egy nép győztes proletariátusa sem automatikusan mentes attól a kísértéstől, hogy a forradalom nevében más nép „fejére nőjjön”. Ezt a kísértést fokozzák a következő körülmények: a szocialista országok gazdasági fejlődésének aránytalanságai; a termelőerők fejlettségi foka és a dolgozók életkörülményei közötti nagy különbség; a forradalom céljai és reményei más részről egy gazdaságilag nem eléggé fejlett ország anyagi bázisának elégtelensége miatti konfliktus; az elmaradott és konzervativizmusra hajlamos társadalmi tudat; az ideológiai és politikai szubjektivizmus nagy szerepe; a pillanatnyi államérdekek, amelyeket objektíve a nemzetközi erőviszonyok fenntartásáért vívott harc logikája, szubjektíve pedig egy állami politika törekvései kényszerítenek ki; a szocializmus fejlődésének eltérő objektív és szubjektív feltételei, amelyek oda vezetnek, hogy eltérő utakon haladnak a szocializmus felé, és különböznek a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztésében elért vívmányok; a szocialista országok eltérő gazdasági, geopolitikai és nemzetközi helyzete, amely objektív érdekösszeütközéseket szül; a társadalmi tudatban, ideológiában és ezen az alapon a bel- és külpolitikában mutatkozó eltérések stb. Mindemiatt a mai szocialista társadalom — mint ahogy azt már Marx előre látta — önmagában nem mentes a konfliktusoktól, sőt a szocialista országok közötti és a szocializmus útján haladó népek közötti viszonyok sem mentesek automatikusan az elferdülésektől és viszályoktól. Ezt ma már nem kell elméletileg alátámasztani. A szocializmus mai nemzetközi gyakorlata konkrét igazolását adta ennek az előrelátásnak. Az ilyen objektíven adott érdekösszeütközések talaján aztán szemmel láthatóan megvannak a feltételei nemcsak annak, hogy jelentkezzen a nacionalista gazdasági egoizmus, hanem annak előfeltétele is, hogy kísérletet tegyenek akaratuk és saját szocialista „modellük” más népekre való kényszerítésére, a hegemonizmusra és hasonló irányzatokra. A szocialista Jugoszlávia 1948. évi viszálya Sztálinnal épp azért támadt, mert hegemonisztikus viszonyokat akartak ránk kényszeríteni. Ezért joggal állíthatjuk, hogy a független szocialista államok közötti viszony, illetve a szocializmus útján haladó szabad népek közötti viszony — mint ahogy azt forradalmunk kiemelte, és amelynek demokratikus és szocialista megoldásáért harcolt — alkotó része a népek felszabadulási folyamatának. Az érdekellentétek, amelyek elkerülhetetlenül születnek ezekből a hasonló ellentmondásokból, többé-kevésbé kiéleződhetnek, s ezzel önmagukban a két tömb közötti erőviszony tényezőjévé válnak, amivel a nem szocialista országok tömbje is valamilyen formában , bekapcsolódik ezekbe a viszályokba, így aztán mindkét tömb gyakorlatilag nemcsak valamennyi világproblémában és a tömbökön belül vagy azokon kívül jelentkező nemzetközi konfliktusban érdekelt, hanem minden belső társadalmi konfliktusban is, függetlenül attól, milyen alapon keletkeznek, ha azok befolyásolhatják a tömbök közötti erőviszonyt, akár olyan módon, hogy bizonyos előnyökhöz juttatják az egyik vagy a másik tömböt, akár pedig abban az értelemben, hogy harc indul a létrejött egyensúly megbontása ellen. A tömbmegoszlásra tehát nem nézhetünk úgy, mint valamilyen mellékes tünetre, amelyet a szubjektív akció bármilyen formájával megszüntethetünk. Habár az el nem kötelezett országok elvben a tömbök feloszlatása ellen vannak — ami magától értetődő és haladó következtetésük abból, hogy szembehelyezkednek a világ tömbökre osztásával — mégis az el nem kötelezettség mozgalmában kevesen vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy a katonai-politikai paktumok formális feloszlatása automatikusan megszünteti azokat az érdekösszeütközéseket, amelyek a tömböket létrehozták, illetve hogy a népek szabadabban és biztonságosabban élnének csak azért, mert a katonai-politikai paktumok formálisan feloszlottak. (Folytatjuk) EDVARD KARDELJ: -мшшшЕбтмодга MAGYAR SZÓ Szombat, 1976. márc. 13. Karamanlisz nem avatkozott be a ciprusi probléma rendezésébe A nikoziai kormány cáfolata A ciprusi hírügynökség jelentése szerint a nikoziai kormány hivatalos szóvivője cáfolta a hírt, hogy KonsztantinKaramanlisz miniszterelnek javaslatot tett a ciprusi probléma területi vonatkozásainak rendezésére. A szóvivő hozzátette, hogy a Ciprusi Nemzeti Tanács és a kormány ülésén Glavkosz Kieridesz, aki a ciprusi görög közösség küldöttségét vezelte a bécsi tárgyalásokon, jelentést terjesztett be athéni, bonni és más európai városokban folytatott tanácskozásairól. Ami az athéni megbeszéléseket illeti, a ciprusi kormány szóvivője hozzátette, hogy „a görög miniszterelnök állásfoglalása semmiképpen sem jelent javaslatot vagy sugalmazást a ciprusi kérdés területi vonatkozásainak rendezésére vagy a nikoziai kormány felhatalmazására”. A ciprusi kormány szóvivője még azt is hozzátette, hogy a görög kormány feltétlenül támogatja Makariosz elnök kormányát, és több alkalommal nyilvánosan is kijelentette, I. Nikóziát hivatalosan is tájékoztatta róla, hogy a ciprusi probléma rendezése a nikosiai kormány hatáskörébe tartozik.