Magyar Szó, 1976. április (33. évfolyam, 90-103. szám)
1976-04-03 / 92. szám
0. oldal Az influenzajárvány időszakában Mégsem spanyolnátha Az idén az influenzajárványt a Viktória vírushoz hasonló A-víruscsoportból való kórokozó idézte elő — mondta Ljubinko Sojakovic orvos professzor. Mindannak ellenére, hogy járvány több országban jelentkezett, nem nevezhetjük világméretűnek. Csak abban az esetben beszélhetnénk pandémiáról, ha a vírus lényegesen megváltoztatná alaptulajdonságait — úgy, mint például 1957- ben vagy 1964-ben. A híres bakteriológus szerint nem a spanyolnátha veszélyeztet bennünket, mert az 1918— 19-ben halált okozó vírushoz hasonlót csak Amerikában figyeltek meg. Ez a mostani pedig nem tud olyan komoly következményeket előidézni. Csak a gyerekeknél és az idősebbeknél okozhat tüdőgyulladást. Különben is a járvány már, a vége felé tart, és eddig háromszor kevesebb megbetegedés volt, mint a korábbi járványok alkalmával. Dr. Zivojin Perišić, a belgrádi járványkórház igazgatója szerint az idei influenza, néhány kivétellel, igen ártatlan. Ezért a betegek zömének nem tanácsolják a gyógyszerek használatát, mert amellett, hogy nem segítenek rajtuk, még károsak is lehetnek. Az orvosoknak pedig azt ajánlják ügyeljenek arra, hogy közönséges influenzáról van-e szó, vagy pedig valamilyen szövődményéről. Mert ha egyszerű nátha láz a jobbuláshoz elég egykét nap pihenés, sok C-vitamin, láz- és fájdalomcsillapító és meleg folyadékok. A táplálék legyen könnyű. Különösen a tejet és a tejtermékeket ajánlják. Azokat a betegeket, akiknél elfajult a baj, gondosan kell gyógyítani, és külön kell vigyázni arra, milyen gyógyszert adnak nekik, mert a kórokozók nagyon ellenállóak. A tekintélyes orvos különösen hangsúlyozta, hogy az idén nem fordult elő influenza miatt haláleset, és ezzel megcáfolta a rémhírterjesztőket. Borislav Zarković, a belgrádi Járványügyi és Mikrobiológiai Intézet igazgatója megállapította, hogy nagyarányú a munkahelyi mulasztás, és az ebből következő anyagi veszteségek miatt a náthalázjárvány nem csak egészségügyi, hanem szociális, sőt, gazdasági problémává nőtt. Az idei járvány jellegzetessége, hogy főként az iskolás gyerekek között dühöng. A betegség tünete a magas láz, száraz köhögés, fej- és csuklófájás. A jövő héten azonban már csillapodik a járvány. Figyelem! A járványügyi szolgálat kéri a szülőket, hogy influenzás és náthás gyerekeiket ne engedjék iskolába napközibe, óvodába, mert megfertőzhetik az egészségeseket is. Ez utóbbi vonatkozik a felnőttekre is. Statisztikai adatok tanúsítják, hogy 10 ezer diák között 330, 10 ezer felnőtt között 207, ugyanennyi óvodáskorú gyerek között pedig 155 influenzást találtak. (Q) Ki tanul külföldön? Mind több jugoszláv fiatal megy más országba tovább tanulni, de még mindig nem tudja senki pontosan, valójában hány Tíz év után tegnap beszéltek először a Szocialista Szövetségben a külföldön tanuló jugoszláv fiatalokról. A kérdést JDNSZSZ Szövetségi Választmánya és a Szocialista Ifjúsági Szövetség vetette fel, és csak a vita során derült ki, mennyire ismeretlen számukra ez a terület. — Egy év alatt sem tudjuk meg pontosan, hány jugoszláv egyetemi hallgató tanul külföldön. Pedig fölkerestük a köztársaság és a tartományok illetékes szerveit is — mondja Sonja Dimovic, a SZISZ elnökségi titkárságának tagja. Eljutottunk a diplomáciai és konzuli képviseletekhez is, és ők hajlandóak segíteni. Adataink szerint Magyarországon 320 jugoszláv középiskolás diák és egyetemi hallgató tanul, Romániában 120-an, Csehszlovákiában 150-en, az NDK- ban 13-an, a Szovjetunióban 64-en, Bulgáriában pedig 200-an. Ezek a fiatalok jórészt saját költségükön tanulnak külföldön. Pedig az ő iskoláztatásukat politikai, közbiztonsági és honvédelmi szempontból is meg kellene vizsgálni. A szkopjei Dole Kosevszki szerint ugyanis a Bulgáriában tanuló macedón fiatalokat ott arra kényszerítik, mondjanak le nemzetiségükről, óriási ösztöneijjal valósággal lefizetik őket. Néha kétszer annyit kapnak, mint amekkora egy bolgár munkás fizetése. Az értekezleten megegyeztek abban, hogy az idegenben tanuló fiatalokkal állandó kapcsolatot kell fenntartani és mind több klubot nyitni számukra. A külföldön szerzett oklevelek honosításáról pedig még beszélni kell, mert vannak tantárgyak, amelyeket külföldön nem tanítanak, és ezekből itthon külön kellene vizsgázni. Djuro Dimitrovic szerint csökkenteni kell a külföldön tanuló és katonaság előtt álló fiatalemberek számát, mert besorozásuk bonyolult. Az iskolaév kezdetéig pedig olyan politikát kell kidolgozni a külföldön tanuló diákokat illetően, hogy az megfeleljen hazánk érdekének. Ez persze nem jelenti azt, hogy meg kell szakítani az effajta továbbtanulást, de a belőle adódó problémákat sem szabad elhanyagolni. (•) Minden tűzgyújtást be kell jelenteni A Tartományi Polgári Védelmi Parancsnokság felhívása A tavaszias idő beálltával egyre többen kirándulnak a természetbe. A Tartományi Polgári Védelmi Parancsnokság ennek kapcsán felhívja a lakosság figyelmét, hogy a Frusikagara, a Verseci-hegy, valamint a Deliblati-homok puszta övezetében tilos a tűzgyújtás és a nyílt láng használata, kivéve azokon a helyeken, ahol ez külön felirattal engedélyezve van. Használat után a tüzet kötelezően el kell oltani. Úgyszintén tilos a fű vagy egyéb anyagok meggyújtása erdővel határos 200 méteres sávban. Ahol az előírások engedélyezik a különféle hulladékanyagok elégetését, csak a tűzoltóság előzetes értesítése után szabad meggyújtani a tüzet. A Polgári Védelmi Parancsnokság felhívásában hangsúlyozza, hogy az említett helyeket szembetűnő jelekkel látták el. A rendelkezés megszegőit szigorúan megbüntetik. MAGYAR SZÓ Barangolás a Crna Gora-i tengerparton Egy délelőtt Budván Időmilliomos vagyok, a Tirannai Rádió reggeli magyar adását hallgatom. Arra leszek figyelmes, hogy a bemondó halálos komolysággal szöveget olvas be a revizionistákról- Mire a belpolitikai öszszefoglalóhoz ér, kilépek a szobából, de nem sokkal később már újra hallom, hogy Kovács András magyarországi rendező legújabb filmje rossz kritikát kap, mert az egyik pozitív hőse a pap. Még pattogott a köztársaságról szóló dal a rádióban, amikor újra kinéztem az ablakon: nem állt el az eső, sőt még jobban nekikeseredett. Ez már majdnem kihoz a béketűrésből, de nyugalmat parancsolok magamra, a bőrönd mélyéről előhalászom az esőköpenyt, és nekivágok a budvai óvároshoz vezető útnak. Ami a lakosság számát illeti, Budva a maga háromezrével inkább a kisebb, mint közepes nagyságú falvak közé tartozna Vajdaságban. Az effajta összehasonlításnak azonban nem sok értelme van. Budva ősidők óta város. Már a görögök idejében afféle emfórium, vagyis kereskedelmi gócpont volt. Egy híres, Tabula Pentingeriana néven ismert Róma-korabeli térképén is fel van tüntetve. Ezt a leletet, amelyre még a középkorban egy bajorországi kolostorban bukkantak rá, akár a mai autótérkép elődjének is tekinthetjük, hiszen a szépen összerakható, tizenegy részből álló, hét méter hosszú papiruszon az ekkor ismert világ minden városa jelölve van Írországtól Kínáig. A magas kőfallal övezett óváros szűk utcáival, kis tereivel, emeletes kőpalotáival még ma is a középkori települések hangulatát őrzi. A két házsor közötti keskeny csíkon rendszerint az ég kékje látszik, most az eső szitál át rajta. Az utcák kihaltak, az üzletekben unatkoznak az elárusítónők- Két ezüstörvös kirakatában tábla tudatja a tisztelt vásárlóközönséggel, hogy a mesterek évi pihenőn vannak. Betérnék egy ajándékboltba randok bemenni, mert egy háromnapos országos értkezlet idejére kivételesen megnyitották. A görög vázák, aranycsaták, a dél-olaszországi hellén városokból származó bájos agyagfigurácskák, a római színes üvegedények, kétfüles amformák között haladva magányos lépteim titkos beszédét is jókedvre derít, amikor egy famegmunkáló esztergályos műhelyéből fényt látok kiszűrődni, hátha találok nála valami szép encsembencsémet. Közeledik az idény, a mester polcai már megteltek fatányérral, fadobozzal, madárral, kutyával, szamárral. Az egyik sarokban dőlt kuglibábuk szomorkodnak. Ha nagyon akarnám, ezeket otthon is megvehetném, bár ilyen kívánságom mindeddig nem volt. Ezért vásárlás helyett inkább megkérdezem tőle, hogy megy az üzlet. Nincs panasza, nem bánta meg, hogy Zágrábból ide költözött, áruja itt gazdára talál. Mennyire más világ van itt nyáron, az élet csupa pezsgés, színes forgatag. A szűk utcák hangosak a tarkába öltözött férfiak, a lenge nyári kelmében megszépült nők zsibongásától. Most, ahogy kilépek a várkapun, csak a tenger háborgását hallom: szabályos időközökben, kitartóan görgeti a kavicsokat. Az új városon látszik,, hogy a városrendezési terv késve született meg. Néhány mutatós, szabályos utca mellett szétszórt emeletes villák, szép telkeken oda nem illő házak láthatók. Amint hallottam, sokan építettek engedély nélkül is. Ebben a városrészben, közvetlenül a tenger mellett fehérült a szállodanegyed. Csak egy épületben van élet, ott is csak az uszoda, délben pedig az étterem környékén, a többi kihalt. Még a panasziroda is zárva, mivelhogy kevés a vendég. Bezzeg nyáron mindig akad valami kifogásolni való. A reggeli tojás, példának okáért, kemény és hideg. A külföldi vendégnek hiányzik a csomagolt dohány, a kutyaeledel. Tavaly az angolok egy csoportja tüntetően elhagyta a szállodát, mert elégedetlen volt a tisztaság fokával. A svédek zöme csak a légkondicionált buszban hajlandó kirándulni, mert nem bírják az itteni meleget-Megbeszélt találkozóm van a szállodanegyed orvosával. Menet közben látom, hogy a parkolóhelyen egymás mellett sorakoznak a vadonatúj, hűtőberendezéssel ellátott Mercedes társasgépkocsik. Darabjuk 1 800 000 dinár. A milliócskákat, úgy látom, összekaparták valahogy, most még csak azt kellene megoldani, hogy reggelire legyen lágytojás a melegen. Ahol most vagyok, az nem közönséges orvosi rendelő, hanem a budvai szállodák rehabiltációs és üdülőközpontja. Dr. Vladimir Popovic kalauzol a ragyogó termeken át. Az elektro-, hidro- és fizikális terápia csodaszereit mutogatja. Ha jól megfizeti, itt a vendég vízsugármaszszázsban, galván- és faradkezelésben, paraffin-pakolásban és ehhez hasonlókban részesülhet, hogy mozgásképességét, erőnlétét helyreállíthassa. Mindezt a legtöbb esetben az úszással, a hoszszú sétával, a fizikai munkával is el lehet érni, de ez persze már más kérdés. Az emberek életmódja olyképpen változott, hogy a testi mozgásra nincs idő. Némelyek az egészséget is vásárolnák, ha történetesen az önkiszolgálókban becsomagolva árulnák. A szállodaorvos — bölcselkedem a látottak után — valami olyasféle, mint a hajóorvos, aki, ugye, egy kicsit gyógyít, biztonságot ad, egy kicsit tanácsol, vigasztal, esténként pedig még táncra is felkéri az utazóközönség hölgytagjait-Na, de hagyjuk az örökké sántikáló és sohasem nélkülözhető hasonlatokat: a délelőtti budvai séta után jól fog esni a pihenő. Amint becsukom magam mögött a szállodai szoba ajtaját, bekapcsolom a rádiót. Most már óvatosabb vagyok, szép csendes muzsikát keresek magamn?’... KALAPIS Zoltán hány képeslapért, de ez is zárva van, pedig már tíz felé ballag az idő. Tavaly 8 milliót adtak el a Crna Gora-i tengerparton, az idén máris öt-hattal kevesebbet. A múzeumba csak azért tu hallgatom. A budvai óváros szűk utcája (Bálint A. István szövegrajza) ff Vivát Rákóczi!“ (8)— ... csak súlyosbítja a szomorú állapotokat generálisaim titkos féltékenykedése, ami a leggondosabban kidolgozott terveket is tönkreteszi, és megakadályozza a hadak regularizálását — írta Rákóczi a párizsi udvarnak —, részben, mert a fegyelem lazításával igyekeznek megnyerni a katonák rokonszenvét, részben, mert hadi ismereteik igen fogyatékosak ... Úgy érzem, csupán egy dologban közös az akaratuk: függetlenek akarnak maradni egymástól csaknem valamennyien ... Mindezek ellenére bizakodóan ítéli meg az általános helyzetet, mert megállapítja, hogy az elmúlt hónapokban többet nyert a harcok folyamán, mint amennyit veszített, célozva ezzel a dunántúli előrenyomulásra. Talán éppen a kurucok nyugati győzelmeinek hatására Bécs ismét béketárgyalásokat kezdeményezett. Se háború se béke, így jellemezhetjük a következő időszakot. Hosszú hónapokra a diplomácia eszközeivel folyt a csatározás Bécs és Rákóczi között. Végre, 1706 áprilisában, az angol és a holland követ közvetítésével a kurucok és a császári udvar megállapodott a fegyvernyugvásban. Bécs ezután finom cselhez folyamodott, egy asszonyt igyekezett felhasználni arra, hogy befolyásolja a magyar szabadságharc vezérét. Rákócziné ugyanis, amióta férje megszökött a bécsújhelyi börtönből, nem hagyhatta el az osztrák birodalom fővárosát. Éppen úgy őrizték őt József császár emberei, mint két fiát. Bécsben, az udvarban azt hitték, hogyha Rákóczinét elküldik látogatóba Magyarországra, akkor a régen látott feleség többet érhet el a férjénél a békekötés ügyében a legagyafúrtabb diplomatánál is. Létrejött a találkozó. Néhány mondat érzékelteti, hogy milyen alapon vitatkoztak egymással a házastársak. Rákócziné: — ...nem gondolsz a fiaidra. És nem gondolsz rám.. mivé lettem, én egy Hessen-Reinfels! Rákóczi: — Ne keverjük össze a dolgokat. Rákócziné: — Mit keverek össze? Rákóczi: — A családi és közügyeket. Én nemcsak férj vagyok és apa... férj feleség nélkül és apa, akitől elszakították a fiait... hanem a magyarság vezérlő és választott fejedelme! Rákócziné: — Békét hozok.. Együtt élhetnénk mi ketten és a fiaink. Valahol. Mondjuk, Burgau grófságban. Van ott várkastély. Burgau a miénk lehetne. Tudod, a császár őfelsége nagy jóindulattal viseltetik a családunk iránt. Hallom, hogy birodalmi hercegségi rangra emelné az uralkodó Burgaut... Óriási vagyonod megmarad, ha békét kötsz a császárral. Hatalmas valaki leszel Európában. Rákóczi: — Fényes száműzetés ez. Tegyek le a magyar és erdélyi fejedelemségről, és legyek kis impériumbeli hercegecske, egy a sok törpe nagyság között... mindenről lemondok, rólad, a fiaimról is, mindenről, ami az enyém, ha Magyarország ügye így kívánja. Bécs nem érte el a kívánt célt azzal, hogy Rákóczinét látogatóba hazaengedte a férjéhez. Az asszony elutazott. Az udvar azonban még egy kísérletet tett, és ezután a fejedelem régen látott nővérét, Juliannát küldte hozzá, hátha sikerül a békekötés irányában befolyásolnia. Ez a próbálkozás is kudarccal végződött. 1706 nyarán Rákóczi kiáltványban közölte az ország népével és Európával, hogy miért kénytelen folytatni a szabadságharcot: — Senki sincs, hallván őseinek elbeszéléseit, vagy betekintve a krónikákba, aki ne látná, hogy az ausztriai ház mindig megszegte a szavát. A mostani béketárgyalásokkal is csak az időt húzta Bécs, hogy hadait megerősítse, őrségeit élelmezze, és új erővel kezdjen támadást az ország ellen. Így történt. Az átmeneti fegyvernyugvás után a harc hevesebben folytatódott. Bécs két hadsereggel támadott, az egyiket Staremberg vezette, és az ország északi részét fenyegette, míg a másik Raputin irányításával a Tiszántúl irányában vonult előre. Eleinte a labancoknak kedvezett a hadiszerencse, a kurucok hátráltak. A magyar parancsnokok nem álltak feladatuk magaslatán, Károlyi Sándor és Forgách Simon nem Rákóczi elképzelései szerint vezették csapataikat. Az előnyomuló osztrákokat szerencsére megtizedelte a tokaji bor, illetve a must. Raputin katonái sokat ittak belőle, és vérhasjárvány tört ki a labanc hadseregben. A meggyengült alakulatokat azután Esze Tamás támadta meg. Az alaposan megfogyatkozott labanc had végül is visszavonult az ország keleti részéből Pestre. Molnár Károly (Folytatjuk) Szombat, 1976. április 3.