Magyar Szó, 1976. június (33. évfolyam, 149-163. szám)
1976-06-10 / 158. szám
Csütörtök, 1976. jún. 10. MAGYAR SZÓ Mai kommentárunk Az emberi jósokról, Santiagóból A chilei fasiszta junta leghőbb óhaja, hogy szalonképessé váljon a nyugati világ szemében. A cél érdekében, kész minden áldozatra, és nem riad viszsza semmilyen fondorlattól. Makacs erőlködése az idén meghozta azt az eredményt, hogy az Amerikai Államok Szervezete Santiagóban tartja évi értekezletét. A döntés ellen több tagállam tiltakozott, Mexikó pedig nem is küldte el külügyminiszterét. A konferencia mégis összeült a házigazda, Pinochet tábornok legnagyobb boldogságára. Amilyen diadalittasan üdvözölte azonban a Chilébe érkező külügyminisztereket, oly ridegen tagadta az ANSZ Emberi Jogok Bizottságának kérését, hogy szemlét tarthasson a fogolytáborokban. A bizottság azonban enélkül is elkészítette jelentését. A százoldalas dokumentumban megállapította, hogy Chilében még mindig több mint tízezer embert tartanak fogva, hogy folytatódnak a törvénytelen letartóztatások, hogy nem szűnt meg a kínvallatás a börtönökben, hogy tovább tart a terror. A katonai hatóságok semmibe veszik a polgári szabadságjogokat. A diktatúra enyhülésére vonatkozott állításokról az a véleményem, hogy ezt maga a junta híreszteli, és nem más üres propagandafogásnál. A jelentést meg kell vitatniuk a külügyminisztereknek, mivel a santiagói konferencia napirendjébe — abszurd módon — az emberi jogok kérdését is beiktatták. Hogyan védekezhet a junta másként, mint hogy tagadja a vádakat. Azzal is érvelhet, és teljes joggal, hogy a bizottság tagjai nem is jártak a táborokban. De nem járhattak ott az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának képviselői sem, mert nekik sem engedélyezték. Mi több, a külügyminiszterek sem voltak ott, akik szintén meg akarták szemlélni a hírhedt kötlésüket is visszautasították, csak egy udvariasabb formában. Azt mondták nekik, hogy ez szervezési nehézségekbe ütközne, és egyébként sem futja rá drága idejükből. Kissinger, aki ugyancsak Santiagóban van, nem óhajtotta látni a börtönöket. Ő csak azt látja, hogy Pinochet az antikommunizmus és a Kuba-ellenesség a leglelkesebb híve. S ez megfelel az USA-nak. A többi, a tíz- ezer bebörtönzött, a többi ezer kivégzett hazafi, aki-méletlen elnyomása nem számít. J. GARAI Béla Megdrágul a líbiai kőolaj Az AP hírügynökség jelentése szerint Líbia még e hónap folyamán növeli a nyers kőolaj árát, mert igen megnövekedett a kereslet. A fentieket az ország kőolajügyi minisztere közölte. Az áremelést azonban bővebben nem indokolta meg. Líbia képviselője tegnapelőtt érkezett haza az OPEC, a kőolajexportáló országok szervezetének értekezletéről, és bírálta Szaúd-Arábia álláspontját. Ez az ország ugyanis ellenzi a jelenlegi ár megváltoztatását. — Az OPEC növelheti az olaj árát Szaúd-Arábia beleegyezése nélkül is — mondta Megvádolta az Egyesült Államokat, hogy nyomást gyakorolt az értekezlet részvevőire, hogy ne szavazzanak az áremelésre. _ Megkezdődtek a jugoszláv— török megbeszélések (Folytatás az 1. oldalról) pen ilyen hozzáállással sikerült rendeznie kapcsolatait. Koratürk megjegyezte, rendkívül örül, hogy „a baráti Jugoszlávia” és Olaszország ily módon tudta rendezni kapcsolatait. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez a találkozó még inkább elősegíti kétoldalú kapcsolataink kibontakozását, s ily módon a két ország hozzájárul általában a nemzetközi helyzet megszilárdításához is. Egyetértett Tito elnök azon értékelésével, hogy a vitás kérdéseket napjainkban nem lehet különválasztani az általános nemzetközi helyzettől, egyszerűen azért, mert szerves összefüggésben állnak egymással. Koratürk szintén kiemelte a ciprusi problémát. Teljesen egyetértett a jugoszláv elnökkel abban, hogy a ciprusikérdés megoldása elősegítené a helyzet megszilárdulását a térségnek ebben a részében. Koratürk ismételten köszönetét fejezte ki Tito elnöknek azért a hozzáállásért és tevékenységért, amelyet a ciprusi kérdéssel kapcsolatban tanúsít és kifejt. Majd hangsúlyozta, Törökország annak a híve, hogy Ciprus megőrizze szuverenitását, területi integritását és el nem kötelezett politikáját, s ha a probléma megoldása felé vezető úton ezt az elvet az érintett felek kiindulópontként fogadják el, a jövőben rendezni lehet a kérdést. A megbeszéléseken a török tárgyaló partnerek ismertették küldöttségük tagjai előtt a ciprusi probléma történetét és a jelenlegi tényállást is. Ezt követően Tito elnököt Koratürk és munkatársai tájékoztatták az Égei-tengerrel kapcsolatban fennálló török—görög nézeteltérésekről is, és kifejtették, hogy Törökországnak érdeke, hogy elsimuljanak a nézeteltérések. A nemzetközi kapcsolatokban nincsenek kis és nagy országok A megbeszéléseken Koratürk méltatta az el nem kötelezett országok colombói csúcsértekezletének jelentőségét, s hangsúlyozta, hogy Törökország közvetlenül érdekelt az el nem kötelezett országok politikája iránt. Mint mondta, Törökország egyetért az el nem kötelezett országok nézeteivel, de különösen a kis és nagy országok kapcsolatait érintő állásfoglalásokkal, pontosabban azzal, hogy e téren nincsenek „kis” és „nagy” országok. A szerda délelőtti megbeszéléseken szó volt a török— jugoszláv kapcsolatokról is és mindkét államfő megállapította, hogy a látogatással együttműködésünk általában serkentő ösztönzést kapott. Végezetül Tito elnök meghívta Koratürköt, hogy látogasson el Jugoszláviába, s egyúttal megismételte Džemal Bijedicnek, az SZVT elnökének korábban Demirelhez intézett meghívását. Miloš Minic egyébként a török—jugoszláv tárgyalásokat követően munka jellegű ebéden vett részt Canglayangil külügyminiszterrel. A délután folyamán a külügyminisztérium épületében a két államfő fogadta külföldi diplomáciai képviseletek tagjait. Nagy Ferenc, az SZVT tagja pedig megbeszéléseket folytatott Halil Basol kereskedelmi miniszterrel. Ezt követően Tito elnök fogadta az itt élő és dolgozó jugoszlávok csoportját, akiknek nevében Vancso Makovszki, a Szövetségi Gazdasági Kamara isztambuli képviseletének vezetője ajándékot adott át neki. Ma este helyi idő szerint 9 órakor a Büyük Ankara Szállodában Tito elnök díszvacsorát ad Koratürk tiszteletére. Tito elnök és a jugoszláv küldöttség tagjai holnap reggel Izmirbe repülnek. A mai török lapokban a Tito elnök érkezéséről szóló híreket gazdag fényképes illusztrációk egészítik ki. A tegnap esti díszvacsorán elhangzott pohárköszöntőkből az újságok részleteket közölnek. Tito pohárköszöntőjéből túlnyomórészt a Ciprusra vonatkozó részeket emeli ki. A baloldali beállítottságú Gumhuriyet Titónak az el nem kötelezettségre és Ciprusra vonatkozó fejtegetéseit közli. A Millyet párhuzamot von Zsivkov és Tito látogatása között, s hangsúlyozza, hogy Tito elnök aggódik a térség biztonságáért. Az újság Tito törökországi látogatását Ciprussal hozza összefüggésbe. A nagy példányszámú lap a továbbiakban megállapítja: számos különféle kezdeményezés tanulmányozása után bebizonyosodott, hogy Jugoszláviának nem érdeke a ciprusi kérdést az egyik vagy másik katonai tömb javára rendezni. Jugoszlávia a kezdeményezők között azért van előnyös helyzetben, mert egyaránt jó kapcsolatokkal tart fenn Görögországgal, Törökországgal és Makariosszal is. VARGA István Libanoni válság A szíriai csapatok tovább Dovatolnak előre Timácsota a hegyvidéken, utcai harcok Tripoliban A szíriai csapatok nehéztüzérsége tovább ostromolja a szidoni palesztin menekülttáborokat. Palesztin forrásokból érkező hírek szerint magában Bejrútban viszonylag nyugalom uralkodik. A palesztin harcosok a tűzszünetet arra használták fel, hogy eltemessék halottaikat és kórházba szállítsák sebesültjeiket. A hegyvidékeken tegnapra virradó éjszaka tankcsata folyt. Feltételezik, hogy a bejrúti fegyvernyugvás a város elleni általános támadás kezdetét jelzi. Külföldi hírügynökségek jelentették Bejrútból, hogy a szíriai páncélos és tüzérségi alakulatok a főváros keleti és déli térségében elfoglalták a baloldali erők hadállásait és ágyútűz alá vették a bejrúti repülőteret, amelynek közelében Szíriapárti erők palesztin gerillaharcosokkal harcolnak. Értesülések szerint a Bejrúttól mintegy 25 kilométerre fekvő hegyvidék felől érkező szíriaiak áttörték a baloldali erők védelmi vonalát és behatoltak Bejrút déli külvárosába. Ott újabb ellenállásba ütköztek. Az akna- és ágyútűzből arra lehet következtetni, hogy a palesztinok és a Szíria-párti erők a repülőtér és a városi stadion felé vezető út mentén harcoltak egymással. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet szóvivője közölte, hogy a Bejrút déli térségeiben levő menekülttáborokat a Szíria-párti erők egész éjjel ágyúzták. Más hír szerint a szíriai páncélosok és ágyúk Tripoli északi negyedeit is támadták. Magában a városban, amely 85 kilométerre fekszik Bejrúttól, a szíriai alakulatok a kikötő felől ágyúzzák és rakétázzák a baloldali erők hadállásait, a palesztinok és a baloldali gerillaharcosok pedig utcai harcokat folytatnak a Szíria-párti alakulatokkal. A külügyminiszteri tanácskozás döntései Az arab országok külügyminiszterei tegnap kora, reggel kairói rendkívüli értekezletükön úgy döntöttek, hogy közös arab békéltető erőket kell küldeni Libanonba. Hétórás tanácskozás után a miniszterek elhatározták, hogy négytagú küldöttséget menesztenek Damaszkuszba és Bejrútba. Az értekezlethez közel álló körökben úgy tudták, hogy a küldöttség órákon belül elutazik Szíria fővárosába, s már az esti órákban visszatér Kairóba, hogy küldetésének eredményéről jelentést tegyen. Az iraki csapatok elindultak az „arab frontra" A bagdadi rádió jelentette, hogy az iraki hadsereg egységei elindultak, hogy elfoglalják helyüket az arab fronton. 4. oldal Az AASZ ülésszaka Kissinger kommunistaellenes kirohanása Megfenyegette az el nem Buenos Airesból jelenti a Tanjug. Az Amerikai Államok Szervezetének santiagói ülésszaka a kubai kormány elleni támadások jegyében kezdődött. Henry Kissinger, az amerikai diplomácia főnöke beszédében megvádolta a Szovjetuniót, hogy „ideológiai agressziót hajt végre a világon”. A külügyminiszter beszéde meglepetést keltett, és a latin-ameriikai országok kormányai elemzés tárgyává tették. Miután ismertette a washingtoni kormány álláspontját, kijelentette, hogy az USA célja a globális biztonság megteremtése, a békés koegzisztencia és a haladás. Diplomáciai körökben felfigyeltek rá, hogy Kissinger a globális biztonság problémáját hangsúlyozta. „Az ideológiai agresszióról” szólva említést tett az Angolában harcoló mintegy ötezer kubai katonáról, akiket a Szovjetunió fegyverzett föl. Beszédét a kommunistaellenesség és a kubai kormány elleni támadás jellemezte. . Hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok nem fogja megengedni, hogy megismétlődjön az angolai este”. A satiagói tudósítók jelentése szerint Kissinger kötelezett ашадока is megfenyegette az el nem kötelezett országokat is, bírálta a nemzetközi gazdasági értekezleteket, s helytelenítette a 77-es csoportnak és az el nem kötelezetteknek az UNCTAD nairobi ülésszakán ismertetett álláspontját. , Az amerikai külügyminiszter rámutatott az iparilag fejlett országok és a fejlődők közötti gyorosabb együttműködés szükségességére. A gazdasági fejlődésért folytatott harcot „pozitív kalandnak” nevezte. Kijelentette, hogy Washington baráti kapcsolatot szeretne kiépíteni „a másik Amerikával”, s ehhez sok megértés kell mindkét részről. Az Emberi Jogok Bizottsága elítéli a chilei juntát A Tanjug hírügynökség Buenos Aires-i jelentése szerint az Amerikai Államok Szervezetének az emberi jogokkal foglalkozó bizottsága a leghatározottabban elítélte a Pinochet tábornok vezette diktátori juntát. Értesülések szerint a bizottság engedélyt kért a juntától, hogy megtekinthesse a fogolytáborokat. Engedélyt azonban — s ez érthető is — nem kapott. Hasznos véleménycsere a tájékoztatásról A kenyai minisztériumi sajtóképviselő látogatása a Fórum kiadóházban .Tomna Kinyangi Karioki, a kenyai tájékoztatásügyi minisztérium sajtóképviselője — aki európai körútja során hazánkba is ellátogatott, s egy napot Vajdaságban töltött — kifejezte óhaját, hogy közelebbről megismerkedjen Jugoszlávia tájékoztatási rendszerével és társadalmipolitikai, valamint gazdasági fejlődésével. Tegnap délelőtt ellátogatott a Fórum kiadóházba, hogy betekintést nyerjen a vállalat lapkiadó tevékenységébe és a Magyar Szó szerkesztőségének munkájába. A baráti országból érkező vendéget Petkovics Kálmán, a vállalat vezérigazgatója és Csorba István, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese fogadta. Petkovics Kálmán ismertette az egyetlen jugoszláviai magyar nyelvű napilap társadalmi szerepét, helyzetét, beszélt a vállalat egyéb kiadványairól, a példányszám alakulásáról és sok más olyan kérdésről, amely kapcsolatban áll a lapkiadó tevékenységgel és a sajtónak társadalmunkban betöltött szerepével. Csorba István főszerkesztőhelyettes a vendég kérésére, néhány szóban beszélt lapunk felépítéséről, rovatairól, illetve oldalainak téma szerinti megoszlásáról. Joma Kinyanyi Karioli a beszélgetésben — a kenyai sajtó helyzetéről és a tájékoztatási eszközök nyelvéről szólva — elmondta, hogy az országban negyven törzs él, és mindegyik más-más nyelvjárást beszél. Az a törekvés, hogy a lakosságot — mivel ez a negyven népcsoport tulajdonképpen egy nép — a közös nyelv kialakításával még egységesebbé tegyék. A rádió és a televízió kétnyelvű műsort sugároz és az újságok is két nyelven, angolul és szuahéli nyelven jelennek meg. Az ország lakosságának 30 százaléka tud angolul, 80 százaléka beszéli, illetve érti a szuahéli nyelvet. Az egyik legnagyobb példányszámú lap mégis az angol Daily Nation. A lakosság jó része ugyanis még mindig írástudatlan. A rádiónak és a televíziónak ezzel szemben hosszabb a szuahéli műsora. A vezérigazgató kérésére a kenyai vendég válaszolt a Magyar Szó külpolitikai rovata szerkesztőjének néhány kérdésére. Az ország állami berendezésével kapcsolatban elmondta, hogy az ötévenként választott parlamentnek 158 tagja van. A miniszterelnök nevezi ki a minisztereket, tehát tipikusan angol rendszer, mivel az ország 70 évig angol gyarmati uralom alatt állt. A tájékoztatásügyi minisztérium keretében működik a nemzeti hírügynökség, amely még nem tagja az el nem kötelezett országok közös hírszolgálatának, de csatlakozni szeretne hozzá. Továbbítja a nagyobb nemzetközi hírügynökségeknek, a Reuternek, a France Pressnek és a TASZSZ-nak a jelenttéseit, információit. A tájékoztatás legtöbbet az ország belső fejlesztési kérdéseivel foglalkozik. Kenya a felszabadulás után többet fejlődött, mint a gyarmati uralom hetven esztendeje alatt. Az ország hét tartományában külön tájékoztatási központok vannak, és állandó telex- és telefonkapcsolatban állnak egymással. Némelyik tartományban, nagy területi kiterjedése miatt, több információs központot kívánnak létrehozni. S. I. Petkovics Kálmán, a Fórum vezérigazgatója ismerteti Joma Kinyanyi Kariakival, a kenyai tájékoztatásügyi minisztérium sajtóképviselőjével a kiadóház tevékenységét.