Magyar Szó, 1976. június (33. évfolyam, 149-163. szám)

1976-06-10 / 158. szám

Csütörtök, 1976. jún. 10. MAGYAR SZÓ Mai kommentárunk Az emberi jósokról, Santiagóból A chilei fasiszta junta leghőbb óhaja, hogy szalonképessé váljon a nyugati világ szemében. A cél érdekében, kész minden áldozatra, és nem riad visz­­sza semmilyen fondorlattól. Makacs erőlködése az idén meghozta azt az eredményt, hogy az Amerikai Államok Szervezete Santiagóban tart­ja évi értekezletét. A döntés ellen több tagállam tiltako­zott, Mexikó pedig nem is küldte el külügyminiszterét. A konferencia mégis összeült­­ a házigazda, Pinochet tá­bornok legnagyobb boldogsá­gára. Amilyen diadalittasan üd­vözölte azonban a Chilébe érkező külügyminisztereket, oly ridegen tagadta az ANSZ Emberi Jogok Bizottságának kérését, hogy szemlét tart­hasson a fogolytáborokban. A bizottság azonban enélkül is elkészítette jelentését. A százoldalas dokumentumban megállapította, hogy Chilé­ben még mindig több mint tízezer embert tartanak fogva, hogy folytatódnak a törvénytelen letartóztatások, hogy nem szűnt meg a kín­vallatás a börtönökben, hogy tovább tart a terror. A ka­tonai hatóságok semmibe ve­szik a polgári szabadságjo­gokat. A diktatúra enyhülé­sére vonatkozott állításokról az a véleménye­m, hogy ezt maga a junta híreszteli, és nem más üres propaganda­­fogásnál. A jelentést meg kell vitatniuk a külügymi­nisztereknek, mivel a santia­gói konferencia napirendjé­be — abszurd módon — az emberi jogok kérdését is be­iktatták. Hogyan védekezhet a jun­ta másként, mint hogy ta­gadja a vádakat. Azzal is érvelhet, és teljes joggal, hogy a bizottság tagjai nem is jártak a táborokban. De nem járhattak ott az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának képviselői sem, mert nekik sem engedélyezték. Mi több, a külügyminiszterek sem vol­tak ott, akik szintén meg akarták szemlélni a hírhedt k­ö­tlésüket is visszautasították, csak egy­­ udvariasabb formá­ban. Azt mondták nekik, hogy ez szervezési nehézsé­gekbe ütközne, és egyébként sem futja rá drága idejük­ből. Kissinger, aki ugyancsak Santiagóban van, nem óhaj­totta látni a börtönöket. Ő csak azt látja, hogy Pino­chet az antikommunizmus és­­ a Kuba-ellen­esség a leglel­kesebb híve. S ez megfelel­­ az USA-nak. A többi, a tíz-­­ ezer bebörtönzött, a több­i ezer kivégzett hazafi, a­ki-­­­méletlen elnyomás­a nem számít. J. GARAI Béla Megdrágul a líbiai kőolaj Az AP hírügynökség jelen­tése szerint Líbia még e hó­nap folyamán növeli a nyers kőolaj árát, mert igen meg­növekedett a kereslet. A fentieket az ország kő­olajügyi minisztere közölte. Az áremelést azonban bő­vebben nem indokolta meg. Líbia képviselője tegnap­előtt érkezett haza az OPEC, a kőolajexportáló országok szervezetének értekezleté­ről, és bírálta Szaúd-Arábia álláspontját. Ez az ország ugyanis ellenzi a jelenlegi ár megváltoztatását. — Az OPEC növelheti az­­ olaj árát Szaúd-Arábia bele­egyezése nélkül is — mond­ta Megvádolta az Egyesült Államokat, hogy nyomást gyakorolt az értekezlet rész­vevőire, hogy ne szavazza­nak az áremelésre. _ Megkezdődtek a jugoszláv— török megbeszélések (Folytatás az 1. oldalról) pen ilyen hozzáállással sike­rült rendeznie kapcsolatait. Koratürk megjegyezte, rend­kívül örül, hogy „a baráti Jugoszlávia” és Olaszország ily módon tudta rendezni kapcsolatait. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez a találkozó még in­kább elősegíti kétoldalú kap­csolataink kibontakozását, s ily módon a két ország hoz­zájárul általában a nemzet­közi helyzet megszilárdításá­hoz is. Egyetértett Tito el­nök azon értékelésével, hogy a vitás kérdéseket napjaink­ban nem lehet különválaszta­ni az általános nemzetközi helyzettől, egyszerűen azért, mert szerves összefüggésben állnak egymással. Koratürk szintén kiemelte a ciprusi problémát. Teljesen egyetér­tett a jugoszláv elnökkel ab­ban, hogy a ciprusi­­kérdés megoldása elősegítené a hely­zet megszilárdulását a tér­ségnek ebben a részében. Koratürk ismételten kö­szönetét fejezte ki Tito el­nöknek azért a hozzáállásért és tevékenységért, amelyet a ciprusi kérdéssel kapcsolat­ban tanúsít és kifejt. Majd hangsúlyozta, Török­ország annak a híve, hogy Ciprus megőrizze szuvereni­tását, területi integritását és el nem kötelezett politikáját, s ha a probléma megoldása felé vezető úton ezt az elvet az érintett felek kiinduló­pontként fogadják el, a jö­vőben r­endezni lehet a kér­dést. A megbeszéléseken a török tárgyaló partnerek is­mertették küldöttségük tag­jai előtt a ciprusi probléma történetét és a jelenlegi tényállást is. Ezt követően Tito elnököt Koratürk és munkatársai tá­jékoztatták az Égei-tenger­­rel kapcsolatban fennálló tö­rök—görög nézeteltérések­ről is, és kifejtették, hogy Törökországnak érdeke, hogy elsimuljanak a nézeteltéré­sek. A nemzetközi kapcsola­tokban nincsenek kis és nagy országok A megbeszéléseken Kora­türk méltatta az el nem kö­telezett országok colombói csúcsértekezletének jelentő­ségét, s hangsúlyozta, hogy Törökország közvetlenül ér­dekelt az el nem kötelezett országok politikája iránt. Mint mondta, Törökország egyetért az el nem kötele­zett országok nézeteivel, de különösen a kis és nagy or­szágok kapcsolatait érintő állásfoglalásokkal, pontosab­ban azzal, hogy e téren nin­csenek „kis” és „nagy” or­szágok. A szerda délelőtti megbe­széléseken szó volt a török— jugoszláv kapcsolatokról is és mindkét államfő megálla­pította, hogy a látogatással együttműködésünk általában serkentő ösztönzést kapott. Végezetül Tito elnök meg­hívta Koratürköt, hogy láto­gasson el Jugoszláviába, s egyúttal megismételte Dže­­mal Bijedicnek, az SZVT el­nökének korábban Demirel­­hez intézett meghívását. Miloš Minic egyébként a török—jugoszláv tárgyaláso­kat követően munka jellegű ebéden vett részt Canglayan­­gil külügyminiszterrel. A délután folyamán a külügyminisztérium­­ épületé­ben a két államfő fogadta külföldi diplomáciai képvi­seletek tagjait. Nagy Ferenc, az SZVT tagj­a pedig megbe­széléseket folytatott Halil Basol kereskedelmi minisz­terrel. Ezt követően Tito el­nök fogadta az itt élő és dolgozó jugoszlávok csoport­ját, akiknek nevében Van­­cso Makovszki, a Szövetségi Gazdasági Kamara isztambu­li képviseletének vezetője ajándékot adott át neki. Ma este helyi idő szerint 9 órakor a Büyük Ankara Szállodában Tito elnök dísz­vacsorát ad Koratürk tiszte­letére. Tito elnök és a jugoszláv küldöttség tagjai holnap reg­gel Izmirbe repülnek. A mai török lapokban a Tito elnök érkezéséről szóló híreket gazdag fényképes il­lusztrációk egészítik ki. A tegnap esti díszvacsorán el­hangzott pohárköszöntőkből az újságok részleteket kö­zölnek. Tito pohárköszöntő­jéből túlnyomórészt a Cip­rusra vonatkozó részeket emeli ki. A baloldali beállítottságú Gumhuriyet Titónak az el nem kötelezettségre és Cip­rusra vonatkozó fejtegetéseit közli. A Millyet párhuzamot von Zsivkov és Tito látoga­tása között, s hangsúlyozza, hogy Tito elnök aggódik a térség biztonságáért. Az új­ság Tito törökországi látoga­tását Ciprussal hozza össze­függésbe. A nagy példány­­számú lap a továbbiakban megállapítja: számos külön­féle kezdeményezés tanul­mányozása után bebizonyo­sodott, hogy Jugoszláviának nem érdeke a ciprusi kérdést az egyik vagy másik katonai tömb javára rendezni. Jugo­szlávia a kezdeményezők kö­zött­­ azért van előnyös helyzetben, mert egyaránt jó kapcsolatokkal tart fenn Gö­rögországgal, Törökországgal és Makariosszal is. VARGA István Libanoni válság A szíriai csapatok tovább Dovatolnak előre Timácsota a hegyvidéken, utcai harcok Tripoliban A szíriai csapatok nehéz­tüzérsége tovább ostromolja a szidoni palesztin menekült­­táborokat. Palesztin forrásokból ér­kező hírek szerint magában Bej­rútban viszonylag nyu­galom uralkodik. A palesz­tin harcosok a tűzszünetet arra használták fel, hogy el­temessék halottaikat és kór­házba szállítsák sebesültjei­­ket. A hegyvidékeken teg­napra virradó éjszaka tank­csata folyt. Feltételezik, hogy a bejrúti fegyvernyugvás a város elleni általános táma­dás kezdetét jelzi. Külföldi hírügynökségek jelentették Bej­rútból, hogy a szíriai páncélos és tüzér­ségi alakulatok a főváros keleti és déli térségében el­foglalták a baloldali erők hadállásait és ágyútűz alá vették a bejrúti repülőteret, amelynek közelében Szíria­­párti erők palesztin gerilla­harcosokkal harcolnak. Értesülések szerint a Bej­rúttól mintegy 25 kilométer­re fekvő hegyvidék felől ér­kező szíriaiak áttörték a baloldali erők védelmi vo­nalát és behatoltak Bejrút déli külvárosába. Ott újabb ellenállásba ütköztek. Az ak­na- és ágyútűzből arra lehet következtetni, hogy a pa­lesztinok és a Szíria-párti erők a repülőtér és a váro­si stadion felé vezető út mentén harcoltak egymással. A Palesztinai Felszabadí­tási Szervezet szóvivője kö­zölte, hogy a Bej­rút déli tér­ségeiben levő menekülttábo­rokat a Szíria-párti erők egész éjjel ágyúzták. Más hír szerint a szíriai páncé­losok és ágyúk Tripoli észa­ki negyedeit is támadták. Magában a városban, amely 85 kilométerre fekszik Bej­­rúttól, a szíriai alakulatok a kikötő felől ágyúzzák és ra­­kétázzák a baloldali erők hadállásait, a palesztinok és a baloldali gerillaharcosok pedig utcai harcokat folytat­nak a Szíria-párti alakula­tokkal.­­ A külügyminiszteri ta­nácskozás döntései Az arab országok külügy­miniszterei tegnap kora, reg­gel kairói rendkívüli érte­kezletükön úgy döntöttek, hogy közös arab békéltető erőket kell küldeni Libanon­ba. Hétórás tanácskozás után a miniszterek elhatározták, hogy négytagú küldöttséget menesztenek Damaszkuszba és Bejrútba. Az értekezlet­hez közel álló körökben úgy tudták, hogy a küldöttség órákon belül elutazik Szíria fővárosába, s már az esti órákban visszatér Kairóba, hogy küldetésének eredmé­nyéről jelentést tegyen. Az iraki csapatok elin­dultak az „arab frontra" A bagdadi rádió jelentet­te, hogy az iraki hadsereg egységei elindultak, hogy el­foglalják helyüket az arab fronton. 4. oldal Az AASZ ülésszaka Kissinger kommunista­ellenes kirohanása Megfenyegette az el nem Buenos Airesból jelenti a Tanjug. Az Amerikai­­ Államok Szervezetének santiagói ülés­szaka a kubai kormány el­leni támadások jegyében kezdődött. Henry Kissinger, az amerikai diplomácia fő­nöke beszédében megvádolta a Szovjetuniót, hogy „ideo­lógiai agressziót hajt végre a világon”. A külügyminiszter beszé­de meglepetést keltett, és a latin-ameriikai országok kor­mányai elemzés tárgyává tették. Miután ismertette­­ a washingtoni kormány állás­pontját, kijelentette, hogy az USA célja a globális biz­tonság megteremtése, a bé­kés koegzisztencia és a hala­dás. Diplomáciai körökben felfigyeltek rá, hogy Kissin­ger a globális biztonság problémáját hangsúlyozta. „Az ideológiai agresszióról” szólva említést tett az Ango­lában harcoló mintegy öt­ezer kubai katonáról, akiket a Szovjetunió fegyverzett föl. Beszédét a kommunista­­ellenesség és a kubai kor­mány elleni támadás jelle­­mezte. . Hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok nem fogja megengedni, hogy megismétlődjön az angolai este”. A satiagói tudósítók je­lentése szerint Kissinger kötelezett ашадока­ is megfenyegette az el nem kö­telezett országokat is, bírál­ta a nemzetközi gazdasági értekezleteket, s helytelení­tette a 77-es csoportnak és az el nem kötelezetteknek az UNCTAD nairobi ülés­szakán ismertetett állás­­pontj­át. , Az amerikai külügymi­niszter rámutatott az ipari­lag fejlett országok és a fejlődők közötti gyorosabb együttműködés szükségessé­gére. A gazdasági fejlődé­sért folytatott harcot „pozi­tív kalandnak” nevezte. Ki­­jelentette, hogy Washington baráti kapcsolatot szeretne kiépíteni „a másik Ameri­kával”, s ehhez sok megér­tés kell mindkét részről. Az Emberi Jogo­k Bizott­sága elítéli a chilei juntát A Tanjug hírügynökség Buenos Aires-i jelentése szerint az Amerikai Álla­mok Szervezetének az em­beri jogokkal foglalkozó bi­zottsága a leghatározottab­ban elítélte a Pinochet tá­bornok vezette diktátori juntát. Értesülések szerint a bizottság engedélyt kért a juntától, hogy megtekint­hesse a fogolytáborokat. Engedélyt azonban — s ez érthető is — nem kapott. Hasznos véleménycsere a tájékoztatásról A kenyai minisztériumi sajtóképviselő látogatása a Fórum kiadóházban .Tomna Kinyangi Karioki, a kenyai tájékoztatásügyi mi­nisztérium sajtóképviselője — aki európai körútja során hazánkba is ellátogatott, s egy napot Vajdaságban töl­tött — kifejezte óhaját, hogy közelebbről megismerkedjen Jugoszlávia tájékoztatási rendszerével és társadalmi­politikai, valamint gazdasági fejlődésével. Tegnap délelőtt ellátoga­tott a Fórum kiadóházba, hogy betekintést nyerjen a vállalat lapkiadó tevékeny­ségébe és a Magyar Szó szerkesztőségének munkájá­ba. A baráti országból érkező vendéget Petkovics Kálmán, a vállalat vezérigazgatója és Csorba István, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese fogadta. Petkovics Kálmán ismer­tette az egyetlen jugoszláviai magyar nyelvű napilap tár­sadalmi szerepét, helyzetét, beszélt a vállalat egyéb ki­adványairól, a példányszám alakulásáról és sok más olyan kérdésről, amely kap­csolatban áll a lapkiadó te­vékenységgel és a sajtónak társadalmunkban betöltött szerepével. Csorba István főszerkesztő­­helyettes a vendég kérésére, néhány szóban beszélt la­punk felépítéséről, rovatai­ról, illetve oldalainak téma szerinti megoszlásáról. Joma Kinyanyi Karioli a beszélgetésben — a kenyai sajtó helyzetéről és a tájé­koztatási eszközök nyelvéről szólva — elmondta, hogy az országban negyven törzs él, és mindegyik más-más nyelvjárást beszél. Az a tö­rekvés, hogy a lakosságot — mivel ez a negyven nép­csoport tulajdonképpen egy nép — a közös nyelv kiala­kításával még egységesebbé tegyék. A rádió és a televízió két­nyelvű műsort sugároz és az újságok is két nyelven, angolul és szuahéli nyelven jelennek meg. Az ország lakosságának 30 százaléka tud angolul, 80 százaléka beszéli, illetve érti a szuahéli nyelvet. Az egyik legnagyobb példányszámú lap mégis az angol Daily Na­tion. A lakosság­­ jó része ugyanis még mindig írástu­datlan. A rádiónak és a te­levíziónak ezzel szemben hosszabb a szuahéli műso­ra. A vezérigazgató kérésére a kenyai vendég válaszolt a Magyar Szó külpolitikai ro­vata szerkesztőjének néhány kérdésére. Az ország állami berendezésével kapcsolatban elmondta, hogy az ötéven­ként választott parlament­nek 158 tagja van. A minisz­terelnök nevezi ki a minisz­tereket, tehát tipikusan an­gol rendszer, mivel az or­szág 70 évig angol gyarmati uralom alatt állt. A tájékoztatásügyi minisz­térium keretében működik a nemzeti hírügynökség, amely még nem tagja az el nem kötelezett országok közös hírszolgálatának, de csatla­kozni szeretne hozzá. Továb­bítja a nagyobb nemzetközi hírügynökségeknek, a Reu­ternek, a France Pressnek­ és a TASZSZ-nak a jelent­­téseit, információit. A tájé­koztatás legtöbbet az ország belső fejlesztési kérdéseivel foglalkozik. Kenya a­ felsza­badulás után többet fejlő­dött, mint a gyarmati ura­lom hetven esztendeje alatt. Az ország hét tartományában külön tájékoztatási közpon­tok vannak, és állandó te­lex- és telefonkapcsolatban állnak egymással. Némelyik tartományban, nagy területi kiterjedése miatt, több in­formációs központot kíván­nak létrehozni. S. I. Petkovics Kálmán, a Fórum vezérigazgatója ismerteti Joma Kinyanyi Kariakival, a kenyai tájékoztatásügyi minisztérium sajtóképviselőjév­el a kiadóház tevékenységét.

Next