Magyar Szó, 1976. július (33. évfolyam, 179-193. szám)

1976-07-15 / 193. szám

KÜLDÖTTEK HÍRADÓJA A KÉPVISELŐHÁZI TANÁCSOK ÜLÉSEI ESZMECSERE A TÁRSAD­ALMI-POLITIKAI KÖZÖSSÉGEK KÜLDÖTTRENDSZERI ELV ALAPJÁN MEGALAKÍTOTT KÉPVISELETI TESTÜLETEINEK MŰKÖDÉSÉBEN SZERZETT EDDIGI TAPASZTALATOKRÓL ТогШ tel­­­öteletesiteni a legsineseb­b döntéshozótól módszereit és formáit A bázis, a küldött és a képviseleti testület közötti kapcsolatoknak jóval szorosabbaknak kellene lenniük .— A küldötteknek és küldöttségeknek a terjengős és szaknyelven íródott anyagokkal való túlterheltsége miatt valamennyi szakszolgálat segítsége nélkülözhetetlen — Normatív módon kell szabályozni a küldöttek és küldöttségek közötti viszonyt (Folytatás az 1. oldalról) észlelt problémák kiküszöbö­lésén, egyszersmind pedig ja­vasolta, hogy legalább fél évvel a jelenlegi megbízatás lejárta előtt új választási törvényt kell hozni, amely leegyszerűsíti a küldöttek és küldöttségek megválasztásá­nak eljárását. A bizottság úgy találta, hogy lassan ha­lad a már észlelt és több íz­ben megállapított fogyaté­kosságok kiküszöbölése. " EGYES KÉRDÉSEKET KÖTELEZŐEN A DOLGOZÓK GYŰLÉSEIN , KELL MEGVITATNI Vajdaság SZAT Képvise­lőházának. Választási és Ki­nevezési Bizottsága szerint egyes környezetekben Vajda­ság SZAT Képviselőháza kül­dötteinek a küldöttrendszeri bázissal való kapcsolata igen laza, vagy úgyszólván nincs. A küldöttek felszólalásaik során igen ritkán hivatkoz­nak a küldöttségek álláspont­jára és véleményére. Ezen­kívül a bizottság úgy véli, hogy Vajdaság SZAT Kép­viselőháza Társult Munka Tanácsának és Községek Ta­nácsának küldöttei a községi képviselő-testületek megfele­lő tanácsainak álláspontját kell hogy képviseljék fellé­pésük során. Az az értékelés is elhangzott, hogy az utób­bi időben a küldöttségek te­vékenysége lanyhul, ami többek között a küldöttsé­geknek az önigazgatási ér­dekközösségek anyagaival való megterheltségéből és abból következik, hogy nin­csenek tájékoztatva javasla­taik és álláspontjaik sorsá­ról. A bizottság úgy véli, hogy önigazgatási általános aktu­sokkal kell meghatározni a képviselő-testületek hatás­körébe tartozó azon kérdése­ket, amelyeket a dolgozók gyűlésein kötelezően meg kell vitatni. NAGYOBB FIGYELMET KELL SZENTELNI A KÜLDÖTTRENDSZERI KÉPVISELETI TESTÜLETEK MUNKÁJÁRÓL VALÓ TÁJÉKOZTATÁS PROBLÉMÁINAK Vajdaság SZAT Képvise­lőháza Társul Munka Taná­csának Terv-, Pénz- és Gaz­daságirendszer-ügyi Bizott­sága úgy ítélte meg, hogy a két alapvető probléma: a küldöttek­­ tájékoztatása és a küldötteknek a bázissal való kapcsolata. A községi képvi­selő-testületek, a Bizottság véleménye szerint, nem dol­goznak eleget a küldöttek­kel és küldöttségekkel, sőt, akadnak olyan képviselő­­testületek is, amelyek eddig még egyetlen tartományi tör­vényt sem tűztek napirend­re. A Társult Munka Tanácsá­nak Mezőgazdaság­i, Élelmi­szeripari és Agrárpolitkai Bizottsága megkülönböztetett figyelmet szentelt a tájékoz­tatás problémájának. Ezzel kapcsolatban a hangsúlyt a viszonttájékoztatásra helyez­te, valamint arra a kérdés­re, hogy milyen mértékben ösztönzik a küldöttrendszeri bázist a Vajdaság SZAT Kép­viselőházában megvitatásra kerülő kérdések iránti aktív viszonyulásra. A Bizottság hangsúlyozta: nagyobb figyel­met kel szentelni a küldöt­tek kérdéseinek is, ennek ré­vén követni lehet a megha­tározott politikai megvalósítá­sának módját. A Társult Munka Tanácsá­nak Harmadlagos­ tevékeny­­ség­ügyi Bizottsága rámuta­tott néhány olyan község ta­pasztalataira, amelyek havon­ta egyszer megvitatják a küldöttrendszer működésé­nek problémáit. A községek többségében azonban a kül­döttek magukra vannak ha­gyatva, és a Vajdaság SZAT Képviselőházában való véle­ménynyilvánítás alkalmával a saját nézeteiket ismertetik, nem pedig a küldöttségek ál­láspontjait. A Társult Munka Tanácsá­nak Egészségügyi és Szociál­politikai Bizottsága javasolta annak a lehetőségnek a ta­nulmányozását, hogy a kö­vetkező megbízatási időszak­ban a bizottsági elnökök Vajdaság SZAT Képviselő­házában állandó munkavi­szonyban legyenek, mivel a jelenlegi gyakorlat során ki­tűnt, hogy ilyen megterhelés közepette nem képesek ma­radéktalanul eleget tenni kö­telezettségeiknek. A KÜLDÖTTSÉGEK NEM VESZNEK RÉSZT KELLŐ MÉRTÉKBEN AZ ÖNIGAZGATÁSI ÉRDEKKÖZÖSSÉGEK MUNKÁJÁBAN A további sikeres munka érdekében részletesebben meg kell határozni azokat a kérdéseket, amelyek a kül­döttségekben megvitatásra kerülnek, és amelyeket a társul­tmunka-szervezetek dolgozóinak gyűlésein is meg kellene vitatni, véli a Tár­sult Munka Tanácsának Bel­politikai Bizottsága. A Bizott­ság úgy ítélte meg, hogy normatív úton kellene sza­bályozni az összes szakszol­gálatok arra vonatkozó kö­telezettségeit, hogy szükséges adatokat és magyarázatot nyújtsanak a küldötteknek és a küldöttségeknek. Hasonló véleményen vol­tak Vajdaság SZAT Képvi­selőháza Községek Tanácsá­nak bizottságai is. A Politi­­kairendszer-ü­gyi Bizottság külön rámutatott az egyéni mezőgazdasági termelők kül­döttségeinek működésében, valamint a küldöttségeknek 2. oldal Kezdeményezések A ZENTAI KÖZSÉGI KÉPVISELŐ-TESTÜLET JAVASLATA Egyszerűsíteni kell Vajdaság SZAT Képvisel­őházának valamennyi ta­nácsa támogatta azt a kezdeményezést, hogy fe­lül kell vizsgálni a küldöttségek tagjainak, vala­mint a községi képviselő-testületek küldötteinek megválasztásáról és visszahívásáról szóló törvényeket A Zentai Községi Kép­viselő-Testület Helyi Kö­zösségek Tanácsa kezde­ményezést terjesztett Vaj­daság SZAT Képviselőhá­za elé az önigazgatási alap­szervezetek és közösségek küldöttség­i tagjainak meg­választásáról és visszahí­vásáról szóló törvény, val­­amint a községi képvise­lő-testületek küldötteinek megválasztásáról és vissza­hívásáról szóló törvény módosítására és kiegészí­tésére. A kezdeményezés lényege, hogy egyszerűsöd­jön és meggyorsuljon a választási eljárás, úgyhogy legkésőbb egy hónapon belül meg lehessen válasz­tani a képviselő-testület küldöttjét, illetve új tag­küldöttjét, illetve a kül­döttségek új tagját. Vajdaság SZAT Képvi­selőháznak mindhárom tanácsa június 20-i ülésén Tartományi közlöny .... —1.......................... —1—rv—.................................. O Ш JOGSZABÁLYOK 1G ELHALASZTOTTAK A SZERZŐI JOGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRA ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRE IRÁ­­NYULÓ TÖRVÉNYALKOTÁSI JAVASLAT (AS 339) MEGVITATÁSÁT A szerzői jog védelmét továbbra is fejleszteni kell A szerzői jogról szóló törvénynek a JSZSZK Alkotmányával és A társult munkáról szóló törvény terveze­tével való teljesebb és átfogóbb összehangolása vége­tt új törvényalkotási javaslat (új tervezet) kidolgo­zását indítványozzák ,ez nem foglalja magában azt az alkotmányos elvet, hogy az alkotónak az al­kotásra való jogai a tár­sadalom azon érdeke el­len nem érvényesíthetők, hogy az új műszaki vív­mányokat és műszaki ta­lálmányokat alkalmazza. A tervezet úgyszintén nem határozza meg a tár­sult munka azon szerve­zeteinek jogait, amelyek­ben az alkotások a mun­ka- és eszköztársítás ered­ményeként jöttek létre. A tervezet nem vette figyelembe A társult mun­káról szóló törvény terve­zetében előirányzott meg­oldásokat, sem a szerzői jog védelme továbbfejlesz­tésének szükségességét. Ezenkívül ez a törvény az autonóm tartományokat is meghatározott jogokkal ruházza fel, jóllehet a szö­vetségi törvénnyel bizo­nyos jogok az autonóm tartományoknak nem ad­hatók, mert ezekkel a jo­gokat alkotmányi felhatal­mazás alapján már ren­delkeznek. A­­ Társadalmi-Gazdasá­gi Viszonyügyi Bizottság is egyetértett a Bizottság azon álláspontjával, hogy a törvényjavaslatnak a­ társult munkáról szóló tör­vény tervezetében elő­irányzott megoldásokkal való összeegyeztetése vé­gett új törvényalkotási ja­vaslatot kell kidolgozni. Szövetségi közlöny .........' i ВНШ —1 ...ív ------....-----------.— TÖRVÉNYTERVEZET A KATONAI BIZTOSÍTOTTAK CSALÁDI PÓTLÉKÁRÓL ÉS GYERMEKEIK VÉDELMÉ­­NEK MÁS FORMÁIRÓL — AS 358. A családi pótlék tekintetében minden katonai biztosított egyenlő jogokat élvez A családi pótlék megszerzésére jogosító vagyoni alap a gazdaság alakulásával összhangban automa­tikusan változik . A rendkívüli egyetemi hallgatók és a szolgálati érdekből áthelyezett szülők gyer­mekei kedvezményben részesülnek előző törvényi rendelkezé­sek szerint marad meg. E jog érvényesítési eszköze azonban, gyakorlati okok­ból, módosul. A háztartási tagonkénti bevétel rögzí­tett összege (1976-ban 1730 dinár) helyett azt javasol­ják, hogy a jövőben a va­gyoni alapot a katonai biz­tosított háztartási tagon­kénti olyan jövedelme ké­pezze, amely nem haladja meg az őrnagyi rendfoko­zati fizetése egynegyedét, amely fizetés az említett rendfokozat alapján a pót­lék érvényesítési­ évét meg­előző évre jár. Lényegében azonos összegről van szó, de ily módon kiküszöböl­tük e jogszabálynak a gya­kori módosítását és kiegé­szítését, mivel a jövőben a családi pótlék összegének az országban végbemenő gazdasági változásokkal való összeegyeztetése au­tomatikusan történik. E törvényszöveg külön szakaszában részletesen le­írja, hogy mit kell érteni a „háztartási összjövedel­me” fogalmán, azzal a ki­egészítéssel, hogy a mező­­gazdasági tevékenységből eredő jövedelemként a ka­taszteri jövedelem tízsze­res összegét, az önálló te­vékenység végzéséből szár­mazó jövedelemként pedig ennek háromszoros össze­gét kell venni. A CSALÁDI PÓTLÉK FOLYTATÓLAGOS­­ IGÉNYBEVÉTELE Megmaradt az a rendel­kezés is, amely szerint e jo­got a katonai biztosított csak a ténylegesen eltar­tott gyermek után érvénye­sítheti: a házasságban vagy a házasságon kívül szüle­tett gyermek után, az örök­be fogadott és a mostoha­gyermek után, valamint az árván maradt és eltartásra vállalt unoka, testvér, és más ilyen gyermek után is. A családi pótlék a gyer­m­ek tizenötödik életévé­nek betöltéséig, továbbá a rendes középiskolai, felső­­iskolai és főiskolai tanul­mányait végző gyermek után, vagy a törvényben előírt feltételekkel a tel­jesen keresőképtelen gyer­mek után vehető igénybe. A tervezet egy új ren­delkezésével a katonai biz­tosított a családi pótlék folytatólagos igénybevéte­lére kap jogot, ha e gyer­mek a tartózkodási hely megváltoztatása miatt el­veszti a tanévet, annak kö­vetkeztében, hogy megvál­tozott a nyelvi terület vagy hogy eltérő a másik iskola tanterve és program­ja. A tervezet azt is előírja, hogy a családi pótlék érvé­nyesíthető az egyetemi kar vagy más főiskolai kar el­sőéves hallgatója után is, ha a betett létszám miatt rendes hallgatóként nem iratkozhatott be. Végül a tervezet a csalá­di pótlékot különböző ösz­szegben határozza meg a gyermek életkorától, tanul­m­ányainak nemétől, testi és pszichikai fejlettségétől és más hasonló okoktól füg­gően. Erről a Szövetségi Katonai Biztosítási Közös­ség hoz határozatot, a szö­vetségi honvédelmi titkár előzetes egyetértésével. Ez­zel a családi pótlékra jogo­sultak köre, sem a pótlék átlagos összege nem válto­zik, ezért a törvényes kö­telezettség teljesítésére pót­eszközök biztosítását nem irányozták elő. 23. oldal KÜLDÖTTEK HÍRADÓJA

Next