Magyar Szó, 1976. július (33. évfolyam, 194-209. szám)
1976-07-21 / 199. szám
6. oldal Boltok és üzletek Zomborban a kettő nem volt ugyanaz. Az üzletek a főutcán sorakoztak, redőnyösen, napellenzővel a széles kirakatok fölött, s reggel a kereskedőinasok nyolcasokat rajzoltak locsolóval az aszfaltra. A főutcán például nem volt mészárszék, nem volt tejcsarnok, suszterlegények se verték a talpat a cipőkre, csak Friebert mester szabószalonja kapott még helyet ebben az előkelő környezetben. Itt volt a takarékpénztár, s a modern kávéház, a későbbi Deutsch és Pollacsek-féle textilüzlet helyén, s a hosszú kapualj Singer fényképész remekműveivel volt kitapétázva. A Láncban és környékén, mint már eddig is kitűnt, egyszerűbb, mindennapi szükségleteiket elégítették ki a zomboriak. Pedig itt is voltak „üzletházak”, a plébániától az internátusig egy hosszú, zsindelyes épületben csak boltok voltak, bádoggal borított, kétszárnyas ajtókkal, amelyeket este behúztak és egy keresztbe tett pánttal lelakatoltak. A Trefort utcát a pénzügyigazgatóság épületétől szintén egy ilyen zsindelyes „üzletház” választotta el, megint csak kézművesek boltjaival, míg a Párizsi utca sarkán még ma is megvan a földszintes épület a kocsmával, sportfelszerelési üzlettel és a papírkereskedéssel, mintha itt semmi se változott volna. Éppen csak a kocsma ajtajára nem aranypáva van kifestve, s mellette nem szűcsműhely van, mint régen, amely után Tápay Ágoston üvegező mester következett. A szóbőjt egy kis maradiságot fejezett ki, jóllehet ezeknek az épületeknek a mennyezete már nem volt bolthajtásos. De a boltbér bizonyára olcsóbb volt, s így nemcsak az íratlan szabályt követték, amikor itt helyezkedtek el azok az iparosok, akik nem elégedhettek meg egy műhellyel valahol az udvar mélyén, de megrendelőre számítva, hagytak egy kis helyet utcára nyíló műhelyük előtt a boltnak is. Licht kalaposnál csak egy pult fért el benne, mögötte az üveges szalázsival, s a tükörrel, akárcsak Csizmár Antal cipésznél, aki az ajtót nyílásra lerázta kötényéről a bőrforgácsot és kisietett apult mögé, megnézni, mit parancsol a megrendelő. Csak Raics bádogos üzlete volt kétszer akkora, de ha figyelembe vesszük, hogy az áru is, ami műhelyéből kikerült, csupa hatalmas darabból állt, ma már nem is igen értjük, hogy fért el annyi minden a kirakatban. Egy fürdőszoba berendezése például az öntött vaskályhával, amely fölé a tartály tornyosult, s karcsú lábakon a festett bádogkád, majd a mosdó, közepén a süllyesztett lavórral, fölötte a csappal ellátott bádogvíztartállyal, amely a falon lógott, míg az egyik sarokban csövek ágaskodtak, annak jeléül, hogy a mester nemcsak bádogos, de vízvezeték-szerelő is, bár a városi vízvezetékre még ötven évig várni kellett, s csak igen kevés házban engedték meg maguknak a saját vízvezeték fényűzését. A legcsábítóbb, s minden bizonnyal a legkapósabb is, az ülőkád volt. Ennek az allját egy zseniális formatervező lekerekítette, elülső részét alacsonyan hagyta, míg hátul felmagasodott a kád, mintha támla volna egy karosszéken. Hátratámaszkodni azonban nem volt tanácsos benne, mert szeretett feldúlni, úgyhogy csak nagyon óvatosan lehetett fürödni ebben a mindenütt kerek és karcsúsított régi kádban. És mégis úgy volt, hogy ezek a boltok szolidabbak voltak, megbízhatóbbak, azonkívül olcsóbbak is, mint a főutcai üzletek. Ami pedig az iparosokat illeti, csak természetes, hogy azoknak a színe-java bérelt boltot magának a belvárosban. Hogy miért nevezték el mégis csalóköznek a Trefort-utcát, nem lehet tudni. Talán a konkurrencia irigysége nyilvánult meg benne. Tejcsarnokot mondtunk? Igen. Mert egy a Láncban volt, egy pedig, Vörös Marié, a pénzügyigazgatósággal szemben. Mindkét helyen hatalmas kannákban, sőt kádakban állt a tej és méternyi hosszúságú merőkanállal mérték a vevő kannájába, a tejet. Néha megjelent Littkey úr, s miután rövid ango pipáját kiverte a bolt előtt, benyitott, hogy a tisztaságot illetőleg, megejtse az ellenőrzést. Senki sem emlékezett, hogy valaha is valahol hibát talált volna. A vaj nagy tömbben állt a jégszekrényben, onnan vettek ki egy-egy darabot, hogy kimérjék, amennyit a vevő kért. Amikor már a csomagolt vajat hozták forgalomba, talán nem is volt tejcsarnok Zomborban. De amíg Vörös Móric megvolt, néha megjelent a krétával írt közlemény a kitámasztott boltajtón: „Friss író kapható!” . S a szegény asszonyok sorba álltak az első háború alatt ezért a savós, sovány, savanyú vízért. HERCEG János Akik nem hátrálnak meg! Az elmúlt két vasárnap Kopácson és Várdarócon táncdélutánt rendeztek a baranyai fiatalok. Az est érdekessége az volt, hogy a zenekar amatőr zenészekből állt. Az énekesek úgyszintén műkedvelők voltak. A műsor után elbeszélgettünk Zima Csabával, a zenekar gitárosával. — A zenekar tagjai különböző falvakból valók, így a próbákat nagyon nehéz volt megtartani. A legnagyobb probléma az volt, hogy a zenekar vezetője, Lakatos József betegsége miatt nem játszhatott. A Hogy sikerültek az előadások? — Várdarócon volt az első fellépésünk. Jól sikerült, annak ellenére, hogy az erősítő elromlott. Azután Kopácsra mentünk, a fiatalok ott is nagyon jól érezték magukat. — A következő állomás? — Ha minden igaz, Laskó. Reméljük, ott sem vallanak szégyent, hiszen ezek a fiatalok például szolgálhatnak, arra, hogy hogyan kell akarni, és célt érni. — BAKA Sára Nyolcszáz első osztályos A pélmonostori középiskolai központban az idén 800- an iratkoztak be az első osztályba, ami 210-el több a tavalyinál. Az iskolaév befejezésekor 215-en érettségiztek Baranya egyetlen középiskolájában. Ezek közül 100 a szakképzett dolgozó, 88 a gimnáziumi végzettségű, 50 a közgazdász és 13 a vasmunkás. DUNATÁJ Művelődési otthon épül az apatini Újtelepen Az Apatin melletti Újtelepen 1500 roma él viszonylag nehéz életkörülmények között, mert a lakosságnak csak hat százaléka van munkaviszonyban, még kevesebben fejezték be az általános iskolát, ezért többségük máról-holnapra él, bizonytalan anyagi körülmények között. Azok, akik már előbb munkába álltak, akik rendezettebb körülmények között élnek, házat építettek, iskoláztatják gyermekeiket. Példájukon okulva az utóbbi időben egyre többen tanulnak , a munkásegyetemen, tanfolyamokon vesznek részt, és befejezik az általános iskola osztályait, mindenáron arra törekednek, hogy munkahelyhez jussanak. Lassan megtörik a jég, az apatini község azonban nem képes egyedül viselni ennek a szociális átalakulásnak a terhét, szükség van a szélesebb társadalmi közösség támogatására is. Az utóbbi időben Apatimban járt tartományi tisztségviselők is megismerkedtek a helyzettel. A romák felemelkedésének, szociális átalakulásának egyik élharcosa Josip TODOROVIC, a Szocialista Szövetség újtelepi szervezetének elnöke, a községi képviselő-testület társadalmipolitikai tanácsának a tagja, bírósági ülnök, KSZ-tag. Munkája eredményeként hamarosan hozzálátnak az újtelepi művelődési otthon építéséhez. Az épület tulajdonképpen a Szocialista Szövetség otthona lesz, de 200 férőhelyes moziterme, ifjúsági terme is lesz, így művelődési otthonnak nyugodtan lehet nevezni. — Nagyon hiányzott már egy ilyen otthon az Új telepen, mert semmilyen társadalmi aktivitást sem lehet kifejezni, ha nincs hol öszszejönni. A Szocialista Szövetség hathatós támogatásával kezdtünk az akcióhoz, az apatini Sörgyár 40 ezer téglát, az Istra cipőgyár 10 ezer téglát és épületanyagot adományozott, az építkezéshez szükséges pénz egy részét azonban még nem tudtuk előteremteni. Ennek ellenére bízom benne, hogy még ebben a hónapban megkezdődik az otthon építése, mert a munkába állás, és a továbbtanulás mellett ez az egyik előfeltétele annak, hogy mi is gyorsabban fejlődjünk, haladjunk előre. A helyi közösség fejlesztési terve szerint egymillió dinárt fordítanak az elkövetkező évek során a kommunális építkezésekre. A legfontosabb a gyalogjárdák betonozása. Vízvezetéke van a településnek, három közkifolyót szereltünk fel, ebben a hónapban megoldjuk az utcai világítás kérdését is, és még két utcában felszereljük a világítótesteket. Nagy szükségünk lenne még egy egészségházra is, de erre most nincs lehetőség. A gyerekek iskoláztatását, továbbtanulását hogyan lehetne megoldani a közeljövőben? — Minden figyelmet és elismerést megérdemel az a kezdeményezés, hogy a legrosszabb szociális helyzetben levő gyerekek számára a Jedinstvo Általános Iskola és a Szociálisvédelmi Érdekközösség biztosította az iskolaotthonos nevelést, 30 gyermek részére napközit nyitottak, ahol szakszerű felügyelet mellett tartózkodhattak, tanulhattak. Ezt a kezdeményezést még jobban ki kellene bővíteni, még több gyermeket kellene hasonló módon iskoláztatni. — Nagy kár, hogy az újtelepi gyermekek nem járnak óvodába, mert nincs a közelben óvoda, ezt a kérdést is szeretnénk megoldani, társadalmi segítséggel. A művelődési otthon építése mellett az a legfontosabb teendőnk, hogy minél több újtelepi lakos munkát kapjon, mert egyedül az állandó munkahely tudja szavatolni a gyorsabb előrehaladást, az anyagi és szociális biztonságot, gyerekeink jövőjét. K. A. Josip Todorovic A zombori községben: Szolidárisan tatarozzák az általános iskolákat A zombori község általános iskolái még az év elején önigazgatási megegyezést írtak alá amortizációs alapjaik 109 százalékos egyesítéséről. Tavaly alapjaiknak négyötöd részét társították és arra a megállapításra jutottak, hogy a rendelkezésükre álló amortizációval keveset tehetnek, s ezért ezt is összeadták. Az elévült iskolák értéke majdnem megtérült, így kisebb amortizációt kell elvonniuk a jövedelemből, mint az új iskoláiknak, ellenben karbantartásuk több pénzt igényel, tehát nem bírtak elegendő pénzt fordítani az épület rendbe hozására. Az új iskolák most szolidaritást vállaltak a régiek tatarozására. A községi oktatásügyi érdekközösség végrehajtó bizottsága középtávú tervet állított össze az iskolák rendbehozására. Elsőbbségi sorrendet állapított meg a közös amortizációs alap használatára. A terv szerint az idén az iskolák egészségügyi felszerelésének bővítése nyer elsőbbségiet. A nemesmiliticsi, a csonoplyai és a kljajicevói álatlános iskola említett problémáját teljesen megoldják. A zombori Testvériség-Egység Általános Iskola szennyvízcsatornát kap, a Nikola Vukicevic Általános Iskoláiba bevezetik a vízvezetéket és újítják a villanyvezetéket. A terv kisebb javítási munkálatokat, tetőtatarozását, vízvezeték javítását, a feoluti -iskola egyik tantermének tornateremmé való átalakítását stb. is előirányzott. Az iskolák az új iskolaév kezdetéig bizonyára elvégzik a munkálatokat. Az iskolák 860 ezer dinárt kapnak, 48 százalékkal többet, miint tavaly karbantartási célokra. Az amortizáció nem az új elszámolás szerint történik, tehát az alap felértékelésével több jut majd az iskoláik tatarozására. A terv szerint jövőre sorra kerül a régi iskolák homlokzatának és épületfájának (ablak, ajtó stb.) javítása. A központi fűtés bevezetésére beruházási eszközre is szükség lesz. V. J. Szép falu Csákovác. A központban csinos önkiszolgáló, a széles főutca mindkét oldalán két-két fasor, a meggyfákon még ott a termés, a fenyőfák haragoszöldek. A takaros házak azt jelzik, hogy jómódú emberek élnek itt. Ezerkétszáz lakosa van ennek a vukovári községhez tartozó településnek. Az önkiszolgálóról szóltunk, mellette van a bank, a posta, a helyi iroda, ellenkező irányban pedig az állatorvosi rendelő. Alig múlt el kilenc óra, a rendelő hűvös váróterme azonban már üres volt. A váróteremben az ápolónő rendezgette a nyilvántartást. Az orvossal szeretnék beszélni. — Még itt van, az udvarban levő kocsiját javítgatja — világosít el bennünket az ápolónő. Még be sem fejezte, máris betoppant az orvos, Lazar Manojlović. — Nagyon sietek, mert ezenkívül még három helyen dolgozom. Tudják, most van a nyári szabadságok ideje, helyettesítem a kollégákat. Most a legnehezebb, kora reggeltől késő estig talpon kell lennem. A Fiatal létére hogyan szánta rá magát arra, hogy ebbe a kis faluba jöjjön? — Magam is falusi gyerek vagyok, itt születtem a szomszédságban. Azért jöttem ide, mert szeretem ezt a falut. Kis falu, csendes falu, itt nem rohannak az emberek. Második éve dolgozom itt, azzal jöttem ide, hogy 5—6 évet kihúzok ... Lakást kaptam nagy udvarral és kerttel, ahol szabadon mozoghat az ember. Elégedett vagyok a faluval, a betegekkel, a munkakörülményekkel. Lehet, hogy a tervezettnél hosszabb ideig itt maradok. A Miben betegszenek meg leggyakrabban a falu lakosai? — Mint mindenhol mostanában, itt is a magas vérnyomás, a szívbetegségek állnak az első helyen. Részben a helytelen táplálkozás, részben a túlméretezett alkoholfogyasztás következményeiként. Errefelé nagyon sok pálinkát isznak az emberek. A Mikor van a legtöbb beteg a rendelőben? — Hétfőn és pénteken várakoznak legtöbben. _ jó néhányan csak gyógyszert íratnak, másoknak meg tanácsra van szüksége. Érdekes azonban, hogy szerdán, a vukovári piac napján csak nagyon kevesen jönnek a rendelőbe, még ha nem is érzik jól magukat. A Szabad idejében mit csinál a falu orvosa? — Legszívesebben sportolok, vagy a ház körül dolgozom, szeretem a falusi életet, nincsenek különösebb igényeim. A Tervei azért bizonyára vannak? — A szakosításra készülök, sebész szeretnék lenni. Amikor két évvel ezelőtt ide jöttem, azt az ígéretet kaptam, hogy az új eszéki kórházban lesz majd hely egy sebészorvos számára is. KŐVÁRI Árpád A falu orvosa Lazar Manojlović Tevékeny a gombosi Arany János Művelődési Egyesület A napokban összejövetelt tartott a gombosi Arany János Művelődési Egyesület tanácsa. Hecskó Endre, elnök, ismertette az egyesületnek az elmúlt hónapokban kifejtett tevékenységét . Májusban Törökbecsén tartották meg a Gyermek Népi táncSzemlét, amelyen a gombosi gyermekcsoport is részt vett. Aranyplakettet és emléklapot nyert. A Gyöngyösbokréta népitánc-csoport Lakcon lépett fel a hódsági községi szemlén, ahol első helyezést ért el. Ezután Szivácon, majd június 20-án Versecen a Vajdasági Amatőrök Szemléjén szerepelt, dalokkal és táncokkal. A moravicai Gyöngyösbokréta találkozón is nagy sikert ért el az együttes. A Vajdasági Szakszervezeti Tanács bronzszoborral és elismerő oklevéllel jutalmazta meg egyesületünket a helységünkben kifejtett kulturális tevékenységért, ami nagy elismerés és megtiszteltetés számunkra. Ezután az egyesület kerekében működő filmszínház és a hódsági népegyetem egyesüléséről folyt a vita. Ugyanis, az egyesület tanácsa több ok miatt úgy határozott, hogy a filmek vetítési jogát átadja a hódsági népegyetemnek. A könyvtár már másfél hónapja a népegyetem védnöksége alá került, szép, ízlésesen berendezett teremben várja a látogatókategész héten. SUHAJDA Teréz Szerda, 1976. július 21. Zombai Gimnáziumi helyzetkép A zombori Veljko Petrovic Gimnáziumban az 1975/76-os tanévben nagy változások történtek. A vajdasági iskolareform sok újítást hozott a gimnáziumi életbe. Az idei tanévben az elsős tanulókat az új tanterv szerint tanították, a többi középiskolákhoz hasonlóan, így azonos tudásalapot nyertek a szakirányú oktatás további menetében. Az első osztályokba felvett tanulók átlageredménye sokkal gyengébb volt mint eddig, ami szintén az iskolareform következménye. Ez természetesen hatott az eredményekre is. A 187 elsős tanuló közül 133 fejezte be az osztályt, illetve a tanulók 71,ll°/o-a, míg tavaly az elsősök 94, 88°/o-a ért el pozitív eredményt. A felsőbb osztályok 603 tanulója közül, 548 léphet a felsőbb osztályba, ami a tanulók 90,87°/o-a. Az elért eredmény 1,81%-kal jobb a tavalyi átlagnál. Az idén 212 tanuló fejezte be kitűnővel, 274 jelessel, 183 jó és 12 elégséges eredménnyel az osztályt. 93 pótvizsgázó és 16 ismétlő van. Az 1974/75-ös tanévhez viszonyítva, az iskola eredménye 2,82°/o-kal gyengébb, ami érthető is, hisz az idén sokkal gyengébb tanulók iratkozhattak be az első osztályba mint tavaly, amikor csak a kitűnő és jeles tanulók előtt állt nyitva a gimnázium kapuja. Legtöbb negatív osztályzat matematikából és német nyelvből van, legtöbb egyesük az elsősöknek van (138), legkevesebb pedig a másodikosoknak és a negyedikeseknek (20—20). A gimnázium Vuk-díjas tanulói: Bakula Lidia, Marija Bogišić, Dušanka Došen, Vera Mirković, Franja Begovac és Bošnjak Ilona. RADIOS V.