Magyar Szó, 1977. január (34. évfolyam, 1-13. szám)

1977-01-12 / 10. szám

Méltó helyet kap a kisipar Zomborban A Kisipari Központ létesítésével fejlődni fog az önálló kisiparosok tevékenysége is Január elsején a zombori Akumulator, a Bója, a Studio, a Kvaliter, a Venae és a Metalac kisipari üzemek társulásával összetett társult munkaszervezet jött létre Kisipari Központ néven. A társulásról szóló önigazgatási megegyezés aláírásától elállt a Zanatlija és az Inpro kisipari vállalat. A Kisipari Központ megbízott igazgatójává Josip Kolart, a KSZ községi bizottságának titkárhelyettesét nevezték ki. A KSZ községi választmánya akcióprogramjának valóra váltása keretében vontuk egybe a zombori kisipari vállalatokat, hogy létrehozzuk a feltételeket a szolgáltató kisipar fejlesztésére — mondta Josip KOLAR. — A Zanaffira és az Inpro vezetői, habár szóbelileg beleegyeztek a tár-sulásba, nem szorgalmazták megvalósítását, ezért felelőséggel tartoznak a pártnak. Elsősorban az olcsóbb lakásépítés végett egyesítettük az erőket, hogy az ésszerűbb munkamegosztással és a termelékenység növelésével a kisipar, az építőipari vállalat által fel-kínált minden munkát idejében elvégezhessen. — Mindegyik társult munkaszervezetnek van fejlesztési programja, amelyeket most egybe kell hangolniuk. A kisiparnak illő helyet kell kapnia a Josip Kolar. — Fejleszteni községben. Biztosítani kell a Kisipart Zomborban kell a szükséges alapeszközt és műhelyeket, bankkölcsönök eszközlésével. A központ jelenleg mintegy 350 dolgozót foglalkoztat, és helyes beruházási politikával a szükségletnek megfelelően újabb munkahelyeket nyit. A községi foglalkoztatásügyi érdekközösség anyagi támogatásával már az idén 100 dolgozóval növelhetnék a munkaerő létszámát. A középfokú szakirányú iskolaközpontok közreműködésével káderképzési programot kell kidolgoznunk, elegendő szak káder biztosítására. Villanyszerelőkben van a legnagyobb hiány. A községi lakásügyi önigazgatási érdekközösséggel közösen kell megoldanunk a munkahely kérdését. Ideiglenesen igénybe vesszük a Panonija Kereskedelmi Vállalat egyes raktárhelyiségeit. Az 5 éves fejlesztési tervben előirányoztuk a kisipari központ építését. A városi múzeum és az evangélikus templom közti térségre négyemeletes ház kerülne, a földszinten szervizműhelyek lennének, a felső emeleteken pedig lakások. A Borovo Cipőikombinát zombori üzemrészlegének helyiségeire is számítunk. A cipőgyár tovább már nem bővülhet, az ipari telepen Vipronkvil. A Brna Szobafestő Vállalat, a Stúdió Asztalosüzem és a Kvaliter Asztalos- és Kárpitosüzem sem fejlődhet jelenlegi helyiségeiben. A központ hangsúlyt helyez a szervizszolgálat fejlesztésére is, hogy a polgárok megfelelő szolgáltatásban részesüljenek. Villamossági készülékeket, vízvezetékeket, háztartási gépeket falvakban is javítani fogunk. E célból 10 szervizkocsit szerzünk be, amelyekkel szakemberek is a helyszínre utaznak. Szerződést kötünk a zombori kereskedelmi vállalatokkal a szervízszolgáltatásokról. Mi ellenőrizzük a megvásárolt készüléket, és felszereljük a lakásokban. Tévé- és rádiójavítást is végzünk. — Nem utolsósorban szorgalmazni fogjuk a kis sorozatgyártásban való termelést. Az úgynevezett kisgazdasági termelésbe beszervezzük az önálló kisiparosokat is. A Venae tagszervezet kapta azt a feladatot, hogy a kisiparosokkal megalakítsa a társultmunka-alapszervezetet. A kisiparosok társulása a társult munkáról szóló törvény értelmében történne. A Kisipari Központ tehát a magániparosok tevékenységének fejlesztését is szorgalmazza — hangsúlyozta Josip Kolar, V. J. APATIN ' Elsőbbségben részesített gazdasági beruházások EVeg kell változtatni a gazdasági szerkezetet Az apatini község középtávú gazdaságfejlesztési ■ tervében kiemelkedő helyet foglal el, vagyis előnyt élvez a mezőgazdasági feldolgozó ipar, a vegyipar, fémipar, hajóépítő ipar, a textilipar, a folyamhajózás, az építőipar és idegenforgalom gyorsabb fejlesztése. A beruházásra szánt anyagi eszközök zömét is elsősorban az említett gazdasági ágazatokban már megkezdett, vagy pedig a tervezett létesítmények, gyárak építésére fordítják majd. A község középtávú gazdaságfejlesztési tervének valóra váltásáról szóló társadalmi megállapodás öt elsőbbségi fokozatot állapít meg. A legelső helyen állnak azok a beruházások, melyek már megvalósultak az 1976. esztendőben. Ennek alapján a legelső tennivaló az Istra, az Ideal és a Luxor cipő üzem, valamint a Beba gyermekkötöttáru-gyár új munkacsarnokainak teljes befejezése, gépek, felszerelések vásárlása 1,9 millió dinár értékben. Ezenkívül az első tennivalók közé tartozik még az Apatex új gyárépületének befejezése, a prigrevicai szárító és magtároló, a Sörgyár néhány új részlegének befejezése, összesen mintegy 140 millió dinár beruházással. A fontossági sorrend szerint második helyen vannak azok a beruházások, melyeket már a társadalmi megállapodás megkötése előtt elkezdtek építeni. Ebbe a csoportba tartozik a Boris Kidric Hajógyár hidraulikus hajóemelő szerkezete, a Sörgyár alkoholmentes italokat készítő részlege, a Társult Mezőgazdasági Vállalat hűtőháza, a folyamhajózási vállalat flottájának bővítése, a Belgrádi Bank apatini alapbankjának építése, a Marko Orešković igazgatósági épületének felépítése. Az említett objektumok már vagy épülnek, vagy pedig a napokban kezdik építeni őket. Az ebbe a csoportba tartozó beruházások összértéke 277 millió dinár. Az elsőbbséget élvező beruházások hanyadik csoportja a legnépesebb, tulajdonképpen azt foglalja magába, amit az elkövetkező négy évben okvetlenül meg kell valósítani. Elsősorban új gépek, gépsorok vásárlásáról és néhány új gyárépület felépítéséről van szó, de menjünk inkább sorjában. A Dunav Bútorgyárban új gépsor beállítását, a textilgyárban korszerű gépek beszerzését, a mezőgazdasági munkaszervezetekben a géppark felújítását, a Sörgyárban új gépsorok felszerelését tervezik. Szilágyin megépül a halastó, a Sörgyár tárolót épít a sörárpa számára, a hűtőház keretében csomagolórészleg és egy készételgyár létesül, valószínűleg Szondon épül fel a szénaszárító és a takarmánykeverő, Apatinban pedig új autójavító műhely. Ezenkívül jelentős területet fásítanak, több száz hektáron bevezetik az öntözéses (Folytatása a 2. oldalon) A kétnyelvűségről a smnát száborban A Horvát Szocialista Köztársaság száborának nemzetiségi bizottsága nemrég ülést tartott Zágrábban, s ennek az ülésnek igen figyelemreméltó határozatai születtek. Éppen ezért, mivel a Dunatáj horvátországi olvasótáborát is érdekli ez, szerkesztőségünk bővebben taglalja az ülésen elhangzottakat. A bizottság a kétnyelvű táblákról, feliratokról vitázott, továbbá szó esett a kétnyelvű közlönyökről is. Mate UJEVIC, a bizottság elnöke egyebek közt hangsúlyozta: " Az Alkotmány adta lehetőségek terén jelentős haladás tapasztalható, ez pedig öregbíti hazánk nemzetközi tekintélyét. Azonban az az ankét, amelyet a Köztársasági Közigazgatási Intézet végzett az eszéki, bjelovari és rijekai községközi képviselőtestületek területén, arra utal, hogy nem mindenhol valósult meg az, amit az alkotmány előirányoz, mert néha pénzhiány, néha káderhiány mutatkozott. Az eszéki községközi képviselő-testülethez tartozó községek közül Pélmonostor statútumában elsősorban, valamint Vinkovci és Vukovár községek statútumában remniszák a nemzetiségi nyelvhasználatot, míg a többi községben (beleértve Eszéket is) nem tették meg a szükséges lépéseket. A pélmonostori község statútumában az áll, hogy Baranya 15 lakott helységében egyenrangú a feliratok, táblák nyelve. A djakovói község területén például a statútum csak a nemzetiségi nyelvoktatással foglalkozik, holott a többi lényeges kérdéssel is foglalkoznia kellene, mert Ivanovci faluban a lakosság túlnyomó többsége magyar, míg Josipovac lakossága szlovák. A kétnyelvű feliratok, táblák kifüggesztése terén legtöbbet mégis Baranyában tettek. A pélmonostori község Hivatalos Lapja magyarul is megjelenik. A bizottság ülésén megállapították, hogy a vukovári községben a társadalmi-politikai fórumok néhány fontosabb határozatát a nemzetiségek nyelvére is lefordítják, de a gyakorlatban még korántsincs meg az, ami lehetne. Érdemes megemlíteni még azt is, hogy a bizottság tagjai úgy vélekednek, hogy a Horvát SZK területén egységes nemzetiségi törvény meghozatalára van szükség. Azaz az egyenrangú nyelvhasználatot egy törvénycikkely szabályozza. Egyébként ezen az ülésen határoztak úgy, hogy a köztársasági költségvetésből 11 540 000 dinárt bocsátanak a nemzetiségi szervezetek (a HMSZ, a Szlovákok, Ukránok, Csehek, Olaszok Szövetségei). A HMSZ-nek 922 000 dinárt juttatnak. A nemzetiségek sajtójának fenntartására pedig 7 milliót, míg az olasz sajtóorgánumok fenntartására 15 milliót juttatnak. Tehát, a száborban meglátták azt, amit egyes községekben még most sem „észleltek” az illetékesek. És, remélhető, hogy a közeljövőben úgy az eszéki, vukovári, vinkovci, mind a pélmonostori községben sokkal többet tesznek a kétnyelvű feliratok, kifüggesztése, a nyelvhasználat terén, mint korábban. szf Magyar nyelvű tájékoztatás Továbbra is együtt a Dunatáj és a Magyar Szó Megbeszélés Apatinban lapunk további sorsáról Az elmúlt hét végén, a Szocialista Szövetség apatini községi választmányának kezdeményezésére megbeszélést tartottak Zomborban a magyar nyelvű tájékoztatás általános helyzetéről, a Dunatáj további kiadásáról. A megbeszélésen többek között jelen volt Stanoje GAJDOBRANSKI, a Szocialista Szövetség zombori községi választmányának elnöke, RUPPA Ambrus, a Szocialista Szövetség hódsági választmányának elnöke és Josip POTURICA, az apatini községi választmány elnöke. A Fórum, illetve a Magyar Szó részéről megjelent BÁLINT Imre, a Fórum vezérigazgatója, ERDÉLYI Károly, a Magyar Szó főszerkesztője, valamint PISZÁR József, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese is. Emlékeztetőül elmondjuk, hogy a Magyar Szó dolgozói közössége a múlt év elején olyan határozatot hozott, hogy 1977. január elsejétől a lehetőségek szerint önállósítani kell a Dunatájat. A múlt hét végén megtartott megbeszélésen KAPITÁNY György, a Dunatáj szerkesztő tanácsának elnöke ismertette az önállósítási kísérleteket, az eddigi törekvéseket, és rámutatott egyúttal, hogy a megszabott időpontig erre nincs lehetőség. A tanácskozáson úgy határoztak, hogy a Dunaí táj továbbra is a Magyar Szóban jelenik meg, és kiadásáról a Magyar Szó gondoskodik. Úgy találták ugyanis, hogy nem értek meg a feltételek az önálló lapkiadásra. A Magyar Szó és a Fórum vezetői kijelentették, hogy a dolgozói közösségnek felül kell vizsgálnia az önállósítás lehetőségét, egyúttal pedig haladékot kell adni ennek az elvégzésére. A Szocialista Szövetség községi választmányaiban úgy Zomborban, Hódságon mint Apatinban megvitatták a lap további kiadását, és ugyancsak úgy találták, hogy legcélszerűbb a Magyar Szóval egyetemben kiadni a Dunatájat. A községi választmányokban elmondták, hogy a községközi együttműködés egy igen eredményes formája volt a lapkiadás, és a jövőben is annak kell lennie. Melléfogás lenne, ha önállósítanák a lapot, és ennek következtében megszűnne. Néhány felszólaló véleményét idézzük: URBANOVSZKI Mihály, az apatini községi képviselő-testület alelnöke: — Legmegfelelőbb forma a lapkiadásra, ha a Magyar Szó gondoskodik erről. A Magyar Szóban egyébként megfelelőkáderképzés is folyhat, viszont vidéken erre nincs lehetőség. SZABADKA Sándor, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmástya tájékoztatási bizottságának elnöke: — Eddig kettősséget érezhettünk a lap kiadásában, mert a Dunatáj a hét község területén jelent meg, de viszont a Magyar Szó is hozzájárult ahhoz, hogy megszabja a lap arculatát. A lap összeállítását önállósítani kell, de a legmegfelelőbb forma kiadására a Magyar Szó berkeiben. BÁLINT Imre, a Fórum vezérigazgatója: — Véleményem szerint még nem értek meg a feltételek arra, hogy a Dunatájat önállóan, külön adják ki. A Magyar Szó segítségére a további kiadásban minden bizonnyal szükség van. Felvételünk az Apatinban megtartott tanácskozáson készült APATIN: Háromhavonként ellenőrzik a középtávú fejlesztési terv valóra váltásának ütemét Az elmúlt héten Radovan Rastović, a községi képviselő-testület megbeszélésére hívta össze a község munkaszervezeteinek igazgatóit, képviselőit. A község középtávú gazdaságfejlesztési tervének valóra váltása szerepelt a napirenden. Azt boncolgatták a részvevők, hogyan is állnak a tervek valóra váltásával, biztosították-e pontosan a pénzforrásokat, készülnek-e a megfelelő tervrajzok, felmérések? Az említett megbeszélés egyik biztató jele volt annak, hogy a tervek valóra is válnak, a hatékonyabb munka, a jobb áttekintés érdekében pedig a jelenlevők elhatározták, hogy háromhavonként ellenőrzik, hogyan valósulnak meg a község középtávú gazdaságfejlesztési tervének célkitűzései. K. A. A zombori községi képviselő-testület elnökségének ülése Tegnap, kedden ülést tartott a zombori községi képviselő-testület elnöksége. Ezen meghatározták az elkövetkező időszak munkatervét. Egyébként közvetlenül az újévi ünnepek előtt tartott ülést a zombori községi képviselő-testület. Elfogadták a község gazdaságának fejlesztési tervét az 1977. évre, majd pedig táviratban köszöntötték Tito elvtársat.