Magyar Szó, 1977. január (34. évfolyam, 14-29. szám)

1977-01-17 / 15. szám

(4­­­2 ph .Н.::г xxxiv. évf., 15. (io 644.) sz. süli Hétfő,­1977. január 17. _вишна ■■■■■■a 2!5525Е5££!а* *К(^8«ЕВвагвг8е*2авВКИИИИНИ1И1ИВИВВИНИИаалВаШШШШИа1Н »■■■■■■■■■■■■■■вввввввввввавввааааа|вавввввввваввиввавввваввавнввнаввав|вввввва|в|||н ARA 2 DINAR M­agyar Sió Kairói lapvélemény Utóról a szocialista forradalom vezetője Akhbar el Jóm: A nemzeti egyenrangúság Jugoszlávia függetlenségének legnagyobb garanciája Kairóból jelenti a Tanjug. Az Akhbar el Jóm című kairói hetilap teljes ol­dalon közli Jugoszláviáról szóló cikkét ezzel a cím­mel: Tito, a forradalmár, a politikus, az államférfi. A cikk szerzője nagy elismeréssel ír a jugoszláv el­nökről mint a függetlenség és az önállóság harcosá­ról. „Amikor tavaly június­ban találkoztak az európai kommunista pártok vezetői, Tito beszédet mondott, amit nagy tisztelettel hallgattak végig. A hazájában épülő szocializmusról beszélt” — írja a kairói újság, részlete­sen ismertetve elnökünk be­szédét. „Kevés az olyan vezető, akit becsülnek és szeretnek is egyszerre... És Tito el­nök ezek közül való. A kül­földi diplomaták, újságírók és publicisták, akik tanulmá­nyozták Jugoszláviát, mind egyetértenek abban, hogy Jugoszlávia népei szeretik és megbecsülik vezetőjüket, talán jobban, mint bármely nép a világon” — állapítja meg az újság. A Tito elnök iránti maga­tartást a lap azzal a ténnyel indokolja, hogy ő igazi ve­zetője a szabadságért foly­tatott küzdelemnek, győztes alkotója a szocialista forra­dalomnak, az ország függet­lenségének. A cikk részletesen ismer­teti a népfelszabadító hábo­rút, majd a Sztálinnal való összecsapást, s az összes fon­tosabb eseményeket egé­szen napjainkig. Elemzi ha­zánk belső helyzetét és a nemzetközi téren betöltött szerepét. Megállapítja, hogy Jugo­szlávia szabadsága és füg­getlensége szilárdabb mint bármikor, s ezt szemléltetve megemlíti, hogy Jugoszláviá­nak rendkívül jó kapcsola­tai vannak a v­ilág minden országával, beleértve a Szov­jetuniót is, amellyel szintén normalizálták a viszonyt ’’titói alapokon”. Jugoszlávia szabadságának és függetlenségének szilárd­ságát a kairói lap három alaptényezőre vezeti vissza: a védelemre való készségre, az ország egységére és az ön­igazgatásra épülő gazdaság haladására. A cikkíró sze­rint ez a három tényező Ju­goszlávia jövőjének biztos pillére. „Minden jugoszláv férfi és nő katona. Jugoszlávia rövid idő alatt legalább 4 millió fegyverest mozgósít­hat. Sokan saját házukban tartják fegyverüket” — ír­ja az újság, hangoztatva, a jugoszlávok eltökéltségét, hogy megvédjék szabadsá­gukat. Az Akhbar el Jem ezután rámutat, hogy „Jugoszlávia népeinek és nemzetiségei­nek egyenrangúsága az or­szág függetlenségének leg­nagyobb garanciája, vala­mint a népek és nemzetisé­gek azon óhaja, hogy test­vériségben és egységben él­jenek”. „A gépkocsitulajdonos ju­goszlávok száma öt év alatt megkétszereződött. Azokat a falvakat, amelyek nem­rég még középkori viszo­nyok között éltek, ma vil­lany ragyogja be, és utcáik tele ,varnnak gépkocsikkal, akárcsak a városok utcái” — így jellemzi a kairói lap a gazdasági fejlődést. Ezt a fejlődést összeköti az önigazgatással, megma­gyarázva az olvasóknak en­nek elveit, s kül­ön a terme­lőeszközök fölötti társadal­mi tulajdon rendszerét. Az újság kül­ön hangsú­lyozza, hogy az önigazgatást a sztálinizmus kemény bírá­lat alá vetette, ez a gyakor­lat azonban kiállta az ösz­­szes nyomásokat és bizonyí­téka lett, hogy saját úton kell haladni a szocializmus­ba. Az Akhbar el Jam a cikk végén emlékeztet arra, hogy Titónak ez a politikája dia­dalt aratott Berlinben, ahol „mások úgy beszéltek, aho­gyan Tito már harminc év­vel ezelőtt beszélt”. Tito elnök Líbiába látogat Moamer el Kadhafi ezre­desnek, a líbiai Forradalmi Parancsnokság Tanácsa el­nökének meghívására Josip Broz Tito, a JSZSZK elnöke január 18-án háromnapos baráti és munkajellegű láto­gatásra a Líbiai Arab Köz­társaságba utazik. Berlinguer az olasz gazdasági helyzetről Az Olaszországban uralko­dó mostani súlyos helyzet, a húsz százalékos infláció rit­ka, s talán az egyetlen al­kalom, hogy az ország de­mokratikus fejlődését új ala­pokra helyezzék, amiről a Kommunista Párt konkrét programot terjeszt elő, szem előtt tartva, hogy az elfogad­ható legyen az összes társa­dalmi rétegek számára, a nemzet vagy többség számá­ra. Ezt jelentette ki tegnap Enrico Berlinguer, az Olasz EP főtitkára egy római ér­tekezleten. Elmondta, hogy a párt olyan programot dolgoz ki, amely megoldást kínál a válság leküzdésére és új táv­latot mutat a fejlődéshez. Honecker távirata Belgrádból jelenti a Tan- Nagyra értékelem elvtársi jog: megbeszéléseink eredmé-Erich Honecker, a Német nyelv és szilárd meggyőző­ Szocialista Egységpárt Kér­­désem, hogy ezek hozzá Já­ponti Bizottságának főtitká­­rainak a pártjaink és álla­­ma, az NDK államtanácsának maink közötti barátság és elnöke, aki Josip Broz Tito együttműködés elmélyítése­­köztársasági elnök meghívás­hoz, népeink, a szocializmus sára látogatást tett hazánk­ és a béke javára, ban, elutazva az alábbi táv- Jugoszlávia népeinek to­­ivatot küldte Tito elnöknek:­vábbi nagy sikereket kívá­­n Elutazva vendégszerető nők a szocialista társadalmi hazájából, még egyszer leg- rendszer építésében, önnek mélyebb köszönetemet feje­ pedig, tisztelt Tito elvtárs, zem ki önnek, a Jugoszláv sok új sikert kívánok fele- Kommunista Szövetség Köz­­lős tevékenységében, a Jeg­­ponti Bizottsága Elnökségé­ jobb egészséget és boldogsá­­gok, a Jugoszláv Szocialistá got.” Szövetségi Köztársaság min- A Tanjug jelentése sze­­den dolgozójának a baráti mint Erich Honecker, az fogadtatásért, a szívélyessé- NSZEP főtitkára, az NDK -ért és a nyíltságért, ami­ államtanácsának elnöke és ben engem és a Német De­­a küldöttség többi tagja­mokratikus Köztársaság szombaton délután megérte párt- és állami küldöttsége­­zett Berlinbe. Az NDK ma­­nek tagjait részesítették a gas rangú küldöttsége négy­szocialista Jugoszláviában napos látogatást tett Jugo­­vala tartózkodásunk alatt.­szláviéban. Harcok Beninben Zsoldosok ereszkedtek le az afrikai ország fővárosának repülőterén • Államcsíny vagy külföldi invázió? Mlatje Kereka, Benin (ko­rábbi nevén Dahomey) el­nöke tegnap a rádióban fel­olvasott beszédében felszó­lította az afrikai ország ösz­szes hazafiját, hogy védjék meg a benini forradalmat és szálljanak szembe a zsol­dosok alakulataival, akik támadást intéztek Cotonou főváros ellen. Az elnök be­jelentette, hogy az idegen bérencek vasárnap hajnal­ban ereszkedtek le repülő­gépen Cotonou repülőterén. A külföldi hírügynöksé­gek jelentései ellentmondá­sosak, de mindegyik fegy­veres harcokról számol be. A benini rádió felszólította az ország katonai egységeit, hogy folytassák a harcot a betolakodókkal szemben. Az el nem kötelezett ország ösz­szes határait lezárták, a vá­rosból a repülőtér felé ve­zető út mentén lövöldözés hallatszik. A rádió szünet nélkül figyelmezteti a szak­szervezeteket, a forradalmi védelmi bizottságokat és a lakosságot, hogy szervezzék meg a főváros védelmét. Az UPI hírügynökség je­lentése szerint Beninben ál­lamcsíny készül Kerekű kor­mánya ellen. A jelentés sze­rint a fővárosban bonyolult a helyzet. Benin külügyminisztere a párizsi rádió munkatársá­nak adott telefon­interjújá­ban cáfolta, hogy állam­csínyről van szó, s azt mond­ta, hogy külföldi beavatko­zás történt. Elmondta, hogy az idegen fegyveresek egy DC—8-a­s típusú katonai szállítógéppel érkeztek. A benini rádió felszólítot­ta az országban élő külföl­dieket, hogy ne menjenek az utcára, a forradalmi bi­zottságok pedig parancsot kaptak, hogy minden gya­nús idegent azonnal tartóz­tassanak le. Kereka elnök az AP hírügynökség érte­sülése szerint közölte, hogy a hadsereg védelm­­ezi a vá­ros összes stratégiai pont­ját. Mára hivatkozva azt állít­ják, hogy a főváros központ­jában is lövöldözés folyik. Benin Népi Köztársaság viszonylag kis területű afri­kai ország a Guineai öböl partján. 1975 novemberében vette fel ezt a nevet, koráb­ban Dahomeynek hívták. A külügyminisztérium két Hárommillió lakosa van, viselője közölte, hogy csak akik mintegy 30 törzsbe­tö­­n repülőtér körzetében fely mörülve élnek. A hivatalos­nak harcok, míg a hírügy­ nyelv a francia. Az ország­nökségek szemtanúk állító­ Nigériával, a Niger Köztár­sasággal, Felső-Voltával és Togóval határos, déli határa az Atlanti-óceán. Az európai gyarmatosítók a XIV. században telepedtek meg és rengeteg rabszolgát szállítottak ki a területről Hosszú ideig a portugáloké volt a hatalom. A múlt szá­zad derekán szerezték meg a gyarmatot a franciák. A század elején több láza­dás volt, amit a francia ide­genlégiósok vérbe fojtottak. A második világháború után tovább fokozódott a függet­lenségi mozgalom és Daho­mey 1960 augusztus elején elnyerte szabadságát. A függetlenség első napjá­tól súlyos pénzügyi, gazda­sági és egyéb problémák sújtották az országot. Rész­ben ez az oka, hogy eddig hat államcsíny történt. Matje Kereka mostani el­nök 1972. október 26-án ugyancsak puccsal került ha­talomra, felfüggesztve az el­nöki tanácsot és a nemzet­­gyűlést, katonai kormányt alakított. Kerekű áll a 12 ta­gú katonai kormány élén. A kormány programjában a gazdasági bajok megoldását és a politikai nézeteltérések áthidalását hirdette meg. E cél érdekében forradalmi bi­zottságok alakultak, hogy elejét vegyék a szabotázsok­nak. Kerekű elnök most el­sősorban ezeket a bizottsá­gokat szólította fel, hogy szálljanak szembe a zsoldo­sokkal, akik tegnap reggel leereszkedtek Cotonou repü­lőterén. Nedvesek, síkosak az utak Szerbiában helyenként megszakadt a közlekedés • Földomlás Szlovéniában A hét végi igen változé­kony és szeszélyes időjárás csaknem az egész országban megnehezítette a közlekedést. Néhol a hosszantartó eső, másutt a havazás okozott gondot. Síkossá váltak az utak, néhol hótorlaszok mi­att teljesen leállt a közúti forgalom. Hírügynökségi jelentések szerint Szerbia keleti vidé­kein több első és másodren­dű úton szüntették meg a forgalmat, s különösen Crni Vrh, Titovo Užice, Prijepo­­lje, valamint Zlatibor hegy­ségen és környékén volt ne­héz a közúti forgalom lebo­nyolítása. Ezeknek az utak­nak a legnagyobb részén teg­nap szünetelt is a forgalom. Annak ellenére, hogy az út­karbantartó vállalatok ügye­letes szolgálatai szakadatla­nul működnek, a hideg és éles szél jegessé teszi az uta­kat. Negotinra és környékére hótakaró hullott a tegnapi nap folyamán, amelynek vastagsága Borban, Zajetar­­ban és Negotinban mintegy 20 centiméter. Számos út jár­hatatlan ezekben a közsé­gekig, s több faluval telje­­sen megszakadt az összeköt­tetés. Szarajevóból is esőről, ha­vasesőről és hóról érkezett jelentés, a hőmérséklet 0 fok körül van, míg Bjelaánicán mínusz 8 fok. Az egyik ki­sebb folyón megrongálódott a híd, s a közlekedés szü­netel. A közlekedés más uta­kon is csak a legnagyobb elővigyázatossággal lehet közlekedni. Szlovéniában járhatók az utak, de síkosak és a legna­gyobb óvatosságra intik a­­ gépkocsivezetőket. Gorenjska vidékén tegnap 20—40 centi­méter hó esett. Az Ausztriá­ba és Olaszországba vezető határátjárók járhatók ugyan, de a gépkocsik számára kö­telező a téli felszerelés. Hrastnik és Zidani Most között tegnap lezárták a for­galmat, mert mintegy 200 köbméter föld az útra esett. A földomlás továbbra is fe­nyeget, s ezért a közlekedés helyreállítása még nem kez­dődött meg. Egész Szlovéniában igen nagy a hó, Blednél mintegy 40, Kredaricán pedig 420 centimétert mértek. Némely síközpontokban a hó vastag­sága eléri az 5 métert is. Kranjska Gora és Planica vi­dékét átlag egy méter hó fedi. Nagyobb bevétel turizmusból A Jugoszláv Nemzeti Bank adatai szerint 1976 novem­beréig 755,6 millió dollár devizabevétele volt az or­szágnak idegenforgalomból, azaz 4 százalékkal több mint 1975 azonos időszakában. A tavalyi év január—no­vember közötti időszakában 67,3 millió vendégnapot je­gyeztek fel, 2 százalékkal ke­vesebbet, mint tavalyelőtt. Ezzel szemben két százalék­kal növekedett a hazai tu­risták száma, míg a külföl­diek 7 százalékkal kevesebb vendégnapot töltöttek ná­lunk. Növekedett a foglalkoztatottság hazánkban A foglalkoztatottság tava­lyi alakulása azt mutatja, hogy a társadalmi-gazdasági fejlesztésre vonatkozó hatá­rozat alapelvei az előirányo­zott módon valósulnak meg. Csupán az év elején mutat­kozott bizonyos stagnálás, amit rövid idő után a fog­lalkoztatottak számának je­lentős növekedése váltott fel. A társadalmi szektorban dol­gozók száma megközelíti az 5 milliót. A társadalmi szektorban dolgozók száma tavaly a ja­nuár—szeptemberi időszak­ban 176 000-rel, illetve az elő­ző év azonos időszakához viszonyítva 3,8 százalékkal gyarapodott. A gazdaságban dolgozók száma az említett időszak­ban 133,5 ezerrel, a nem gazdasági jellegű tevékeny­ségekben 43 ezerrel­­5,2 szá­zalékkal növekedett. A fog­lalkoztatottak száma, kivéve az erdőgazdálkodást, minden tevékenységi ágban növeke­dett, legnagyobb mértékben pedig az iparban és a bányá­szatban. E pozitív jelenség ellené­re is részletes elemzésre van szükség, amely lehetővé te­szi azoknak a hiányosságok­nak a feltárását, amelyek gá­tolják a foglalkoztatást, s amelyek nincsenek összhang­ban a határozatok célkitűzé­seivel. A magánszektorban ugyanis lassú a foglalkozta­tás növelése, s ugyanez vo­natkozik a gyakornokok fog­lalkoztatására is. Tavaly 8 hónap alatt a gyakornokok száma 1975 azonos időszaká­hoz viszonyítva 10 százalék­kal csökkent.) Legújabb vereséget szenvedtek a zsoldosok A benini rádió — a Reu­ter és az UPI jelentése sze­rint — tegnap este azt je­lentette, hogy a külföldi zsol­dosok, akik hajnalban meg­támadták Cotonou fővárost, vereséget szenvedtek. A tá­madók repülőgépen érkez­tek az Atlanti-óceán part­ján fekvő város repülőteré­re. A közlemény nem említi, hogy a kommandók honnan érkeztek, csak annyit közöl, hogy „a nemzetközi impe­rializmus ügynökei”.

Next