Magyar Szó, 1977. január (34. évfolyam, 14-29. szám)
1977-01-31 / 29. szám
Hétfő, 1977. január 31. MAGYAR SZÓ Pártáléi Demokratizálják a káderpolitikát az Elektrovojvodinában Hogyan látja el feladatát az Elektrovojvodina zombori villanyáram- elosztójának pártalapszervezete Az újvidéki Elektrovojvodina villanyáramtermelő és -elosztó vállalat a társult munkáról szóló törvény értelmében összetett társult munkaszervezetté alakul. Az átszervezés káderváltozást von maga után. A vállalat pártalapszervezeteinek küldötteiből alakult tanács rövidesen megtartandó VIII. ülésén megtárgyalja a káderpolitikát. A pártalapszervezetek megkapták a vitaanyagot, hogy megjegyzést tegyenek rá, esetleges módosításokat és kiegészítéseket javasoljanak. Az Elektrovojvodina zombori villanyáram-elosztó traszának pártalapszervezete a múlt héten elemezte a vitaanyagot, s felmérte saját káderpolitikájának helyzetét és problémáit. A vita folyamán megállapították, hogy a tmaszban, 1973 óta a pártalapszervezet az irányítója a káderpolitikának. Addig a káderpolitika ösztönös volt, és nem mindenben felelt meg az önigazgatásnak. Voltak liberális maggatartású vezetők, akiket a pártalapszervezet kezdeményezésére a kollektíva leváltott, és szakmai képességének megfelelő munkabeosztást kapott. A tmasz-nak vannak még párton kívüli vezetői, de teljes egészében végrehajtják a pártalapszervezet határozatait. A vezető munkahelyeket megfelelő politikai-erkölcsi alkalmasságú fiatal szakkáderekkel töltötték be. Az Elektrovojvodina trászai közül a zombori elsőnek készített kádertervet. E hó végéig a kollektíva felméri idei káderszükségletét is és az 1980. évig szóló kádertervét. Minden dolgozónak módjában van továbbképzés útján előrehaladnia. Az a dolgozó, aki munkahelyén megállja a helyét, lehet vezető is. A pártalapszervezet véleménye szerint a felkínált vitaanyag csak kiindulóalap a további vitához, a káderpolitikában érvényesítendő konkrét álláspontok kialakításához. A vitaanyag megállapítja, hogy a káderpolitika a múltban ösztönös volt, a pártalapszervezetek szerepe csupán abban nyila t vénult meg, hogy a káder kérdésben hozott határozatokról tájékozódott, nem töltött tehát be vezető szerepet. Az Elektrovojvodinában elmulasztották a vezetők újraválasztását. A vitaanyag tele van a társadalmi megállapodásból vett idézetekkel, általánosítja a fogyatékosságokat és nem mutat rá egyes tmaszok problémáira. Tény, hogy csak néhány tmasz dolgozott ki kádertervet. A vita alapján a pártalap szervezet javaslatokat terjesztett elő a vállalat párt alapszervezetei tanácsához: az Elektrovojvodina mindegyik tmasza dolgozzon ki kádertervet; külön figyelmet kell fordítani a fiatal szakkáderek tevékenységére, elő kell őket készíteni a vezető munkahely betöltésére; pontosabban meg kell határozni, milyen kell hogy legyen a vezető; nyilván kell tartani a rátermett szakmunkásokat is, és lehetővé tenni továbbképzésüket. A törvényes rendelkezések szerint a társult munkaszervezeteknek kell meghatározniuk az önigazgatási és ügyviteli szervek egymás közti viszonyát, a határozatok előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában betöltött szerepüket. Az igazgató legyen ügyviteli szerv. Vállalati szinten nincs szükség adminisztratív szolgálatra, hanem olyan szakszolgálatra, amely.. ügyviteli téren segítséget nyújt és ,a vállalat fejlesztésén fáradozik.Szabályzattal ki kell dolgozni az eljárást és konkretizálni az ügyviteli szervek munkaeredményének értékelésére szolgáló mércéket. A szakkáderek ésszerű igénybevétele végett lehetővé kell tenni a szakemberek átmenetét egyik tmaszból a másikba. A legfontosabb, hogy a pártszervezet vállalati és tmasz szinten vezető szerepet kapjon a káderpolitika kialakításában. V. J. Gyorsabban és olcsóbban Húsz lakásépítési rendszer A lakások nagyipari építésével kapcsolatos első jugoszláv tudományos összejövetel után a napokban az öszszes társadalmi-politikai közösségeknek, gazdasági kamaráknak, lakásügyi önigazgatási érdekközösségeknek és munkaszervezeteknek javaslatot küldtek 820 000 lakás 1980-ig és 1 800 000 lakás 1985-ig való gyorsabb építésére. Vélemények szerint, egy ilyen nagyszabású program a házgyári lakásépítés tömegesebb alkalmazásával valósítható meg az országban, elsősorban a társadalmi szektorban, de nagy lehetőség áll fenn a korszerűbb módon való építkezésre a magánszektorban is. A javaslatban tehát szélesebb körű és szervezettebb akció indításának szükségességét hangsúlyozzák. Hazánkban 20 lakásépítési rendszert alkalmaznak. Ezek közül a hazai és külföldi szakemberek figyelmét a nagyipari módon való lakásépítés néhány eredeti megoldása hívta fel. Az előregyártott elemekből való lakásépítés megmutatta minden előnyét a hagyományos módszerrel szemben, úgyhogy a következő akcióban a házgyárakra számítanak, amelyek érezhetően meggyorsítják a városokban a lakástömbök és létesítmények építését. Mint ahogy a javaslat hangsúlyozza, előregyártott elemek alkalmazásáról, illetve az iparosított építési rendszerekről van szó, amelyeket már tíz éve alkalmaznak a gyakorlatban, s mint kitűnt, a legmegfelelőbbeknek bizonyultak. Tűz az újvidéki Nina Bútorgyárban Tegnap délután fél 1-kor tűz ütött ki az újvidéki NINA Bútorgyár lakkozórészlegében. A hegesztőpisztolyból kipattanó szikra lobbantotta lángra a műhelyben levő óriási mennyiségű lakkot, festéket és a deszkahalmazt. Az újvidéki tűzoltók 11 perc alatt a helyszínre értek, és félóra múlva el is oltották a tüzet. A tűzoltás alkalmával Orosz Pál tűzoltó másodfokú égési sebeket szenvedett, és beszállították az újvidéki kórházba. Dusán Bellc, a részleg igazgatója elmondta, hogy a helyiségben levő két lakkozógép közül az egyik teljesen tönkrement, a másik pedig valószínűleg csak alapos javítás után lesz használható. Elsődleges becslések szerint az anyagi kár 500 000— 1 000 000 dinárra rúg majd. A tűzeset további kivizsgálása folyamatban van. Németh Mátyásnak, fotóriporterünknek a felvétele a megrongált épület belsejéről és a használhatatlanná vált gépek egy részéről készült. K. F. Eredményekben gazdag évtizedek A kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület jubileuma A kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fennállásának 30. évfordulója alkalmából tegnap rendezett előadásának bevételét Vajdaság villamosenergiaforrásainak építésére fordítja. Az egyesületet Sturc József alapította 1947 januárjában. Népitánc-, színjátszó-, irodalmi, zenei és énekkari csoportja van, melyek tagjai 30 év alatt 100 000 néző előtt 500 előadást adtak elő. A kupuszinai műkedvelők az országban való számos vendégszereplésen kívül felléptek Magyarország városaiban is: Pakson, Madocsán, Gödörlakon, Kalocsán, Baján és Kecskeméten. Előadásaikat bemutatta a japán, nyugatnémet és magyar televízió is. Sturc Józsefnek, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület alapítójának és művelődési vezetőjének a Belgrádi Rádió, a Praktićna žena és a Prosvetni peregled szerkesztősége nemrégen a „legkedvesebb tanító” oklevelet adta. Az egyesület tagjai az apatini község két októberi díján kívül, ezüstérmet is nyertek a Duna melléki országok 1973. évi nemzetközi versenyén, amelyet Kalocsán tartottak meg. Nemzeteink és nemzetiségeink testvériségének és egységének erősítéséhez s a műkedvelő mozgalom fejlesztéséhez való hozzájárulásának elismeréséül az újvidéki Dnevnik szerkesztősége Sturc Józsefet és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjait egy könyvgyűjteménnyel ajándékozta meg Sok-sok szemlén vettek részt a három évtized alatt. Képünk a táncosok római fellépésén készült. Rendellenességek a személyi jövedelem elosztásában Egyenlősdi A napokban nyilvános vita tárgyává váltak a személyi jövedelem elosztásának ellentmondásai. Valójában olyan dolgozók személyi jövedelmének a kifizetéséről van szó, akik a társult munka veszteség nélkül gazdálkodó részében, és a másik, a rosszul működő részében dolgoznak. Mindkét alapszervezetben szinte azonos a személyi jövedelem. Arról az ismert társadalmigazdasági jelenségről beszélünk, amelyet egyenlősdinek neveznek, s ami nem tükrözi sem a munka és az eredménye szerinti javadalmazást, sem a szolidaritás és kölcsönösség elvének következetes alkalmazását. A személyi jövedelmek elosztása azt mutatja, hogy tavaly a munkaszervezetekben nem különültek el a sikeresen és a nagyobb veszteséggel gazdálkodó részek, viszont mindkét esetben számottevően emelkedtek a személyi jövedelmek. A jól gazdálkodó munkaszervezetekben a növekedés kisebb vagy nagyobb volt, összhangban a munka szerinti javadalmazás elvével, noha talán néhol a termelékenység fokozódásával már nem. Máshol a személyi jövedelmet mindig kifizették, függetlenül a munka eredményességétől, ily módon a társadalomra hárítva a személyi jövedelem és a társadalmi életszínvonal gondját. Ennek következtében sajátos ellentmondás alakult ki: néhány nagyobb veszteséggel működő alapszervezet bőkezűbben és rendszeresebben folyósította a személyi jövedelmet, s sokkal többet áldozott a társadalmi életszínvonalra azoknál a kollektíváknál, amelyek sikeresen zárták az évet. Az ilyen rendellenességek természetesen nincsenek összhangban a társult munkáról szóló törvénnyel, amely a jövedelem szerzését és elosztását a befektetett munkától és annak eredményességétől teszi függővé, és éppen erre alapozza a jogokat és kötelezettségeket. Ezért az úgynevezett egyenlősdi felszámolására kell törekedni, amely szemmel láthatóan a munkát nem tekinti a jöve-delemszerzés és -elosztás mércéjének. Ehelyett a szolidaritás látszólagos formáját helyezi előtérbe. Az ilyen közösségekben határozottan fel kell hívni a dolgozók figyelmét arra, hogy sorsuk saját kezükben van, s hogy nem lehet különbség jogok és kötelességek között, a személyi jövedelemre való jog a munkahelyen való teljesítménytől és a munkaszervezet egésze ügyvitelének sikerességétől függ. A szolidaritás és a kölcsönösség csak a meghatározott keretek között érvényesülhet (minimális személyi jövedelem), nem szolgálhat a személyi jövedelmek emelésének alapjául, mert a jövedelem növekedése feltételezi a nagyobb termelékenységet és a sikeresebb gazdálkodást. Ha ezzel összhangban a dolgozók, másokhoz viszonyítva, kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek, akkor lehetőségeikkel élve, a kollektíva társadalmi-politikai erővel összefogva, fel kell fedniük azokat az okokat, amelyek miatt gyengén gazdálkodnak, el kell hárítaniuk mindazt, ami meggátolja a sikert, hogy azután növeljék a jövedelmet és a személyi jövedelmüket. Természetesen téves lenne egyformán megítélni minden nagyobb veszteséggel működő munkaszervezetet. Közöttük is vannak különbségek. Néhányuk gyengén gazdálkodik, részben azért, mert nem rendezték úgy a munka feltételeit és a jövedelem szerzését, mint a többi társultmunka-szervezet. Többségükben olyan közösségek ezek, amelyeknek sajátos a helyzete a társult munkában, mint például a vasút, kikötők. Ilyen esetekben is törekedni kell olyan megoldások feltárására, amelyek lehetővé teszik a közösségeknek, hogy a személyi jövedelmet a munka szerinti elosztás elvével összhangban határozhassák meg. Az eddigi tapasztalatok szerint e rendellenességek társadalmi megállapodásokkal és megegyezésekkel küzdhetők le, mert ez a legmegfelelőbb forma a meglevő problémák teljes megoldására. VI K. 3. oldal Elhunyt Kiss Vilmos, a Köztársaság Tanácsának tagja . Rövid és súlyos betegség után Újvidéken elhunyt Kiss Vilmos, a Köztársaság Tanácsának tagja. Kiss 1915. augusztus 26-án Csúrogon született. Befejezte a Djuro Djiascovic politikai főiskolát. 1943-tól részt vett a népfelszabadító háborúban, egy évvel később pedig tagja lett a Kommunista Szövetségnek. Kiss Vilmos több évig a szövetségi, köztársasági és tartományi képviselőház küldötte volt, és egyéb tisztségeket betöltött: a zrenjanini KSZ városi bizottságának szervezőtitkára, a zentai községi bizottság politikai titkára, a VKSZ Tartományi Bizottságának tagja és a Vajdasági Harcos Szövetség titkárságának tagja volt. Temetése ma 14.30 órakor lesz Újvidéken. Kiss Vilmos