Magyar Szó, 1977. január (34. évfolyam, 14-29. szám)

1977-01-31 / 29. szám

Hétfő, 1977. január 31. MAGYAR SZÓ Pártáléi Demokratizálják a káderpolitikát az Elektrovojvodinában Hogyan látja el feladatát az Elektrovojvodina zombori villanyáram-­­ elosztójának pártalapszervezete Az újvidéki Elektrovojvo­dina villanyáramtermelő és -elosztó vállalat a társult munkáról szóló törvény ér­telmében összetett társult munkaszervezetté alakul. Az átszervezés káderváltozást von maga után. A vállalat pártalapszervezeteinek kül­dötteiből alakult tanács rö­videsen megtartandó VIII. ülésén megtárgyalja a ká­derpolitikát. A pártalapszer­­vezetek megkapták a vita­anyagot, hogy megjegyzést tegyenek rá, esetleges mó­dosításokat és kiegészítése­ket javasoljanak. Az Elektrovojvodina zom­bori villanyáram-elosztó trasz­ának pártalapszerve­­zete a múlt héten elemezte a vitaanyagot, s felmérte sa­ját káderpolitikájának hely­zetét és problémáit. A vita folyamán megállapították, hogy a tmasz­ban, 1973 óta a pártalapszervezet az irá­nyítója a káderpolitikának. Addig a káderpolitika ösz­tönös volt, és nem minden­ben felelt meg az önigazga­tásnak. Voltak liberális mag­­gatartású vezetők, akiket a pártalapszervezet kezdemé­nyezésére a kollektíva le­váltott, és szakmai képessé­­­­gének megfelelő munkabe­­­­osztást kapott. A tmasz-nak­­ vannak még párton kívüli vezetői, de teljes egészében végrehajtják a pártalapszer­vezet határozatait. A vezető munkahelyeket megfelelő po­litikai-erkölcsi alkalmassá­­gú fiatal szakkáderekkel töl­tötték be. Az Elektrovojvodina trász­ai közül a zombori el­sőnek készített kádertervet. E hó végéig a kollektíva felméri idei káderszükség­letét is és az 1980. évig szóló kádertervét. Minden dolgozó­nak módjában van tovább­képzés útján előrehaladnia. Az a dolgozó, aki munkahe­lyén megállja a helyét, lehet vezető is. A pártalapszerve­zet véleménye szerint a fel­kínált vitaanyag csak kiin­dulóalap a további vitához, a káderpolitikában érvénye­sítendő konkrét álláspontok kialakításához. A vitaanyag megállapítja, hogy a káder­politika a múltban ösztönös volt, a pártalapszervezetek­­ szerepe csupán abban nyila t vénult meg, hogy a káder­­­ kérdésben hozott határoza­­­­tokról tájékozódott, nem töl­­­tött tehát be vezető szerepet.­­ Az Elektrovojvodinában el­mulasztották a­ vezetők újra­választását. A vitaanyag te­le van a társadalmi megál­lapodásból vett idézetekkel, általánosítja a fogyatékos­ságokat és nem mutat rá egyes tmasz­ok problémái­ra. Tény, hogy csak néhány tmasz dolgozott ki káderter­vet. A vita alapján a pártalap szervezet javaslatokat ter­jesztett elő a vállalat párt alapszervezetei tanácsához: az Elektrovojvodina mind­egyik tmasz­a dolgozzon ki kádertervet; külön figyel­­­­met kell fordítani a fiatal szakkáderek tevékenységé­re, elő kell őket készíteni a vezető munkahely betöltésé­re; pontosabban meg kell határozni, milyen kell hogy legyen a vezető; nyilván kell tartani a rátermett szak­munkásokat is, és lehetővé tenni továbbképzésüket. A törvényes rendelkezé­sek szerint a társult munka­szervezeteknek kell megha­tározniuk az önigazgatási és ügyviteli szervek egymás közti viszonyát, a határoza­tok előkészítésében, megho­zatalában és végrehajtásá­ban betöltött szerepüket. Az igazgató­­ legyen ügyviteli szerv. Vállalati szinten nincs szükség adminisztratív szol­gálatra, hanem olyan szak­­szolgálatra, amely.. ügyviteli téren segítséget nyújt és ,a vállalat fejlesztésén fárado­zik.­Szabályzattal ki kell dol­gozni az eljárást és konk­retizálni az ügyviteli szervek munkaeredményének érté­kelésére szolgáló mércéket. A szakkáderek ésszerű igény­bevétele végett lehetővé kell tenni a szakemberek átme­netét egyik tmaszból a má­sikba. A legfontosabb, hogy a pártszervezet vállalati és tmasz szinten vezető szere­pet kapjon a káderpolitika kialakításában. V. J. Gyorsabban és olcsóbban Húsz lakásépítési rendszer A lakások nagyipari építé­sével kapcsolatos első jugo­szláv tudományos összejöve­tel után a napokban az ösz­­szes társadalmi-politikai kö­zösségeknek, gazdasági ka­maráknak, lakásügyi önigaz­gatási érdekközösségeknek és munkaszervezeteknek ja­vaslatot küldtek 820 000 la­kás 1980-ig és 1 800 000 la­kás 1985-ig való gyorsabb építésére. Vélemények sze­rint, egy ilyen nagyszabású program a házgyári lakás­építés tömegesebb alkalma­zásával valósítható meg az országban, elsősorban a tár­sadalmi szektorban, de nagy lehetőség áll fenn a korsze­rűbb módon való építkezés­re a magánszektorban is. A javaslatban tehát szélesebb körű és szervezettebb akció indításának szükségességét hangsúlyozzák. Hazánkban 20 lakásépíté­si rendszert alkalmaznak. Ezek közül a hazai és külföl­di szakemberek figyelmét a nagyipari módon való lakás­építés néhány eredeti megol­dása hívta fel. Az előregyár­tott­ elemekből való lakásépí­tés megmutatta minden elő­nyét a hagyományos mód­szerrel szemben, úgyhogy a következő akcióban a ház­gyárakra számítanak, ame­lyek érezhetően meggyorsít­ják a városokban a lakás­tömbök és létesítmények épí­tését. Mint ahogy a javaslat hangsúlyozza, előregyártott elemek alkalmazásáról, illet­ve az iparosított építési rendszerekről van szó, ame­lyeket már tíz éve alkalmaz­nak a gyakorlatban, s mint kitűnt, a legmegfelelőbbek­nek bizonyultak. Tűz az újvidéki Nina Bútorgyárban Tegnap délután fél 1-kor tűz ütött ki az újvidéki NINA Bútorgyár lakkozó­részlegében. A hegesztőpisz­tolyból kipattanó szikra lob­bantotta lángra a műhely­ben levő óriási mennyiségű lakkot, festéket és a deszka­halmazt. Az újvidéki tűzol­tók 11 perc alatt a helyszín­re értek, és félóra múlva el is oltották a tüzet. A tűzol­t­­ás alkalmával Orosz Pál tűzoltó másodfokú égési se­­­­beket szenvedett, és beszál­lították az újvidéki kórház­ba. Dusán Bellc, a részleg igazgatója elmondta, hogy a helyiségben levő két lakko­zógép közül az egyik telje­sen tönkrement, a másik pe­­­dig valószínűleg csak alapos­­ javítás után lesz használha­tó. Elsődleges becslések sze­rint az anyagi kár 500 000— 1 000 000 dinárra rúg majd. A tűzeset további kivizsgál­­ása folyamatban van. Németh Mátyásnak, fotóri­porterünknek a felvétele a megrongált épület belsejéről és a használhatatlanná vált gépek egy részéről készült. K. F. Eredményekben gazdag évtizedek A kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület jubileuma A kupuszinai Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület fennállásának 30. évforduló­ja alkalmából tegnap ren­dezett előadásának bevételét Vajdaság villamosenergia­forrásainak építésére fordít­ja. Az egyesületet Sturc Jó­zsef alapította 1947 január­jában. Népitánc-, színjátszó-, irodalmi, zenei és énekkari csoportja van, melyek tag­jai 30 év alatt 100 000 néző előtt 500 előadást adtak elő. A kupuszinai műkedvelők az országban való számos vendégszereplésen kívül fel­léptek Magyarország városai­ban is: Pakson, Madocsán, Gödörlakon, Kalocsán, Baján és Kecskeméten. Előadásai­kat bemutatta a japán, nyu­gatnémet és magyar televí­­­zió is. Sturc Józsefnek, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesü­let alapítójának és művelő­dési vezetőjének a Belgrádi Rádió, a Praktićna žena és a Prosvetni peregled szer­­­kesztősége nemrégen a „leg­kedvesebb tanító” oklevelet adta. Az egyesület tagjai az apa­tini község két októberi dí­ján kívül, ezüstérmet is nyer­tek a Duna melléki orszá­gok 1973. évi nemzetközi versenyén, amelyet Kalocsán tartottak meg. Nemzeteink és nemzetisé­geink testvériségének és egy­ségének erősítéséhez s a mű­kedvelő mozgalom fejleszté­séhez való hozzájárulásának elismeréséül az újvidéki Dnevnik szerkesztősége Sturc Józsefet és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesü­let tagjait egy könyvgyűjte­ménnyel ajándékozta meg­ Sok-sok szemlén vettek részt a három évtized alatt. Képünk a táncosok római fel­lépésén készült. Rendellenességek a személyi jövedelem elosztásában Egyenlősdi A napokban nyilvános vi­ta tárgyává váltak a személyi jövedelem el­osztásának ellentmondásai. Valójában olyan dolgozók személyi jövedelmének a ki­fizetéséről van szó, akik a társult munka veszteség nél­kül gazdálkodó részében, és a másik, a rosszul működő részében dolgoznak. Mindkét alapszervezetben szinte azo­nos a személyi­­ jövedelem. Arról az ismert társadalmi­gazdasági jelenségről beszé­lünk, amelyet egyenlősdinek neveznek, s ami nem tük­rözi sem a munka és az ered­ménye szerinti javadalma­zást, sem a szolidaritás és kölcsönösség elvének követ­kezetes alkalmazását.­­ A személyi jövedelmek el­osztása azt mutatja, hogy ta­valy a munkaszervezetek­ben nem különültek el a si­keresen és a nagyobb vesz­teséggel gazdálkodó részek, viszont mindkét esetben szá­mottevően emelkedtek a sze­mélyi jövedelmek. A jól gaz­dálkodó munkaszervezetek­ben a növekedés kisebb vagy nagyobb volt, összhangban a munka szerinti javadalma­zás elvével, noha talán né­hol a termelékenység fokozó­dásával már nem. Máshol a személyi jövedelmet mindig kifizették, függetlenül a mun­ka eredményességétől, ily módon a társadalomra hárít­va a személyi jövedelem és a társadalmi életszínvonal gondját. Ennek következté­ben sajátos ellentmondás ala­kult ki: néhány nagyobb veszteséggel működő alap­szervezet bőkezűbben és rendszeresebben folyósította a személyi jövedelmet, s sok­kal többet áldozott a társa­dalmi életszínvonalra azok­nál a kollektíváknál, ame­lyek sikeresen zárták az évet. Az ilyen rendellenességek természetesen nincsenek össz­­­hangban a társult munkáról szóló törvénnyel, amely a jövedelem szerzését és elosz­­­­tását a befektetett munkától és annak eredményességétől teszi függővé, és éppen erre­­ alapozza a jogokat és köte­lezettségeket. Ezért az úgy­nevezett egyenlősdi felszá­molására kell törekedni, amely szemmel láthatóan a­­ munkát nem tekinti a jöve-­­­delemszerzés és -elosztás mércéjének. Ehelyett a szo­lidaritás látszólagos formá­ját helyezi előtérbe. Az ilyen közösségekben határozottan fel kell hívni a dolgozók fi­gyelmét arra, hogy sorsuk saját kezükben van, s hogy nem lehet különbség jogok és kötelességek között, a sze­mélyi jövedelemre való jog a munkahelyen való teljesít­ménytől és a munkaszerve­zet egésze ügyvitelének si­kerességétől függ. A szolida­ritás és a kölcsönösség csak a meghatározott­ keretek kö­zött érvényesülhet (minimá­lis személyi jövedelem), nem szolgálhat a személyi jöve­delmek emelésének alapjául, mert a jövedelem növekedé­se feltételezi a nagyobb ter­melékenységet és a sikere­sebb gazdálkodást. Ha ezzel összhangban a dolgozók, má­sokhoz viszonyítva, kedve­zőtlenebb helyzetbe kerül­nek, akkor lehetőségeikkel élve, a kollektíva társadal­mi-politikai erővel összefog­va, fel kell fedniük azokat az okokat, amelyek miatt gyengén gazdálkodnak, el kell hárítaniuk mindazt, ami meggátolja a sikert, hogy azután növeljék a jövedel­met és a személyi jövedel­müket. Természetesen téves lenne egyformán megítélni minden nagyobb veszteséggel műkö­dő munkaszervezetet. Közöt­tük is vannak különbségek. Néhányuk gyengén gazdálko­dik, részben azért, mert nem rendezték úgy a munka fel­tételeit és a jövedelem szer­zését, mint a többi társult­­munka-szervezet. Többségük­ben olyan közösségek ezek, amelyeknek sajátos a hely­zete a társult munkában, mint például a vasút, kikö­tők. Ilyen esetekben is töre­kedni kell olyan megoldások feltárására, amelyek lehető­vé teszik a közösségeknek, hogy a személyi jövedelmet a munka szerinti elosztás el­vével összhangban határoz­hassák meg. Az eddigi tapasztalatok szerint e rendellenességek társadalmi megállapodások­kal és megegyezésekkel küzd­hetők le, mert ez a legmeg­felelőbb forma a meglevő problémák teljes megoldá­sára. VI K. 3. oldal Elhunyt Kiss Vilmos, a Köztársaság Tanácsának tagja . Rövid és súlyos betegség után Újvidéken elhunyt Kiss Vilmos, a Köztársaság Ta­nácsának tagja. Kiss 1915. augusztus 26-án Csúrogon született. Befejezte a Djuro Djiascovic politikai főiskolát. 1943-tól részt vett a népfel­­­­szabadító háborúban, egy­­ évvel később pedig tagja lett a Kommunista Szövet­ségnek. Kiss Vilmos több évig a szövetségi, köztársasági és tartományi képviselőház kül­dötte volt, és egyéb tisztsé­geket betöltött: a zrenjanini KSZ városi bizottságának szervezőtitkára, a zentai köz­ségi bizottság politikai tit­kára, a VKSZ Tartományi Bizottságának tagja és a Vajdasági Harcos Szövetség titkárságának tagja volt. Temetése ma 14.30 órakor lesz Újvidéken. Kiss Vilmos

Next